Magyar Nemzet, 2006. november (69. évfolyam, 299-327. szám)
2006-11-23 / 320. szám
8 Maprlenit Külföld 2006. november 23., csütörtök Rovatvezető: Stier Gábor NAPI SAJTÓSZEMLE Lovas István összeállítása „A kormány az Audinak biztosított adókedvezményt háromszor veszi vissza”, nyilatkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „a szocialistákkal nem éppen ellenségesen szemben álló Népszabadság napilapnak”, írja a vezető osztrák lap. A lap részletesen ismerteti a háttérben álló törvénymódosítást, amelyet László Csaba volt pénzügyminiszter „nem igazán elegánsnak” nevezett. László hozzátette, az állam a törvénymódosítással a törvény szövegével él vissza, amelyhez foghatót a kommunista érában lehetett csak tapasztalni. Futó Péter, az MGYOSZ egyik elnöke hasonlóan felháborítónak találja azt a tényt, hogy az új adót kedvezményként álcázzák és visszamenő hatályú. Az elfogadásra kerülő törvény révén az államhoz mintegy százmilliárd forint folyhat be. Ezzel - idézi a cikk a Népszabadságot - annak sokszorosa jön vissza, mint amit a kormány az Audinak ad. Az írás végén rátér a nagy magyarországi cégek tulajdonviszonyaira: a Mal 79,8 százalékban, az OTP 75,3, a Richter 66,2, a Matáv 92,86 százaléka külföldi tulajdonban van. E négy cég a tőzsdeérték 83,9 százalékát képviseli. PESTER LLOYD A német nyelven kiadott budapesti újság ismerteti az „antiszemita közbeszéddel” foglalkozó legújabb kötetet, amelynek Gerő András történész a kiadója. A cikk címe: „Virulens antiszemitizmus Magyarországon”. 7 a Guardian Stewart Purvis - aki azon független vizsgálóbizottság tagja volt, amely a BBC-nek az izraeli-palesztin konfliktusról készült tudósításait elemezte - a baloldali brit lapban arról ír, hogy miközben Izrael nagyjából elvesztette a libanoni Hezbollah ellen vívott PR- csatáját, nagy internetes offenzívát folytat a világ közvéleményének befolyásolására. Egy olyan különleges szoftvert fejlesztettek ki e célra, amelyet világszerte huszonötezren használnak és internetes szavazástól politikusok befolyásolásáig úgy tüntetik fel véleményüket, mintha azok egyéniek lennének. De nemegyszer lebuktak, mint például amikor arról kellett szavazni, hogy Nagy- Britanniában büntetőjogi kategóriává tegyék-e a holokauszttagadást, ugyanis a szavazás lezárása után érkezett külföldről sok szavazat a kriminalizálás mellett. Egy másik esetben pedig Charles Enderlint, egy ismert és nagy tiszteletnek örvendő francia tévés újságírót támadtak meg, miután Enderlin bemutatta azt, hogy az izraeli hadsereg miként ölte meg a 12 éves palesztin Hohammed al-Durát, amint édesapja a második intifáda idején meg akarta védeni életét. A riportert azzal vádolták, hogy meghamisította felvételeit. Cége, a France2 azonban bírósághoz fordult és az a múlt hónapban rágalmazás bűnében találta vétkesnek az internetes propagandahelyet. Nagy tömeg gyászolta a meggyilkolt Pierre Gemayelt Libanonban. A Szíria-ellenes ipari minisztert Bejrútban ölték meg fegyveresek, így most sokan úgy vélik a cédrusok országában, hogy egykori megszállóik gyilkoltatták meg a fiatal politikust. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Szigorú biztonsági intézkedések közepette szállították haza szülőfalujába Pierre Gemayelt, megakadályozandó az esetleges zavargásokat. A szíriai megszállás vége óta Libanon végigélt egy kisebb polgárháborút. Izrael a nyáron 34 napon át bombázta a kis országot, s a politikai stabilitás azóta sem tudott helyreállni. Gemayel volt az ötödik Szíria-ellenes politikus, akit két éven belül megöltek Libanonban. Szíria tagadta, hogy bármilyen szerepe lenne a merényletben, annak ellenére, hogy Szaad Hariri a kormány képviseletében azonnal Damaszkusz felé mutatott. Haríri - akinek apja, a volt miniszterelnök meggyilkolása után robbant ki a „cédrusos forradalom” - szerint veszélyben vannak az eddigi vívmányok, ám a miniszterelnök javaslata a nemzeti egységkormány felállítására továbbra is él. Az ajánlatot a Hezbollah és szövetségesei azonnal visszautasították. A gyilkosságot elítélte szinte minden ország és nemzetközi szervezet. A Vatikán és az Arab Liga a békét féltette üzenetében, az Egyesült Államok elnöke viszont Szíriát és Iránt látja az események mögött. Damaszkusz szintén elítélte a támadást. A többiekhez csatlakozott üzenetével Irán, valamint a Hezbollah, az ország síita mozlim politikai-fegyveres csoportja is. Ez utóbbi véres harcokat vívott a libanoni polgárháború során a most megölt miniszter pártja, a Phalange fegyvereseivel, akik hagyományosan a keresztények érdekeit védték. A megölt miniszter koporsóját a Phalange zászlójával takarták le. A temetés és az azt követő két nap nemzeti gyásznap, így Libanonban nem tarthatták meg a függetlenséget ünneplő ceremóniákat, ez ugyanis épp tegnapra esett. BNMMBNM! Politikai töltetű gyászmenet Nagy tömeg kísérte utolsó útjára a meggyilkolt libanoni minisztert • Szíriát vádolják Pártja zászlajával takarták le a meggyilkolt Pierre Gemayel koporsóját FOTÓ: AFP/HASSAN AMMAR HÁTTÉR Háború a küszöbön SITKF.I I.F.VF.NTF. a egy politikus meghal, koporsóját hazájának zászlajával takarják le. Pierre Gemayel szemfedője a Phalange cédrusos lobogója volt, ezzel is jelezve a mély megosztottságot, amely akár újabb polgárháborúba taszíthatja Libanont. A megölt ipari miniszter családja fogalom az országban. Nagyapja, idősebb Pierre Gemayel alapította a pártot, amely a keresztények oldalán állt az idők során. Idősebb fia, Bachir Gemayel irányította a párt milíciáját a polgárháború alatt, majd 1982-ben államfővé avanzsált. Bachirt egy hónap múlva vélhetően szír ügynökök meggyilkolták. Nagyjából most is hasonló a helyzet: egy Gemayel meghalt, de nem lehet semmivel sem bizonyítani, hogy Szíria ölette volna meg. Akárhogy is történt, a gyilkosság egy olyan szituációban érte Libanont, amikor könnyen lavinát indíthat el. A Haríri-gyilkosságot kivizsgáló ENSZ-törvényszék felállítását a Szíria-barát pártok és politikusok - így Emil Lahud államfő - ellenezték, de a kormány megszavazta. A Szíria mellett álló Hezbollah síita fegyveres csoport tiltakozásul lemondatta négy miniszterét, s illegitimnek nevezte a kormányt. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a nyári háború során a Hezbollah fegyveresei voltak azok, akik visszaverték az izraeli támadásokat, maguk mögé állítva ezzel az ország népét. A libanoniak viszont szinte egy emberként üdvözölték a szíriai csapatok kivonását. Ha a megfélemlítés volt a gyilkosok célja, valószínűleg nem értek el semmit, ám ha a háborús provokáció, akár sikerülhet is a tervük. Balkenende folytathatja Főként szociális kérdésekkel kampányoltak Hollandiában Miunkatársunktól. A kormánykoalíciót eddig vezető Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) párt szerezte a legtöbb szavazatot a Hollandiában tegnap rendezett általános választásokon - derül ki az urnáktól távozók megkérdezésén alapuló első közvélemény-kutatásokból, amelyeket a szavazóhelyiségek 21 órai bezárását követően hoztak nyilvánosságra. A NOS jelentése szerint Jan Peter Balkenende kormányfő pártja 150-ből 43 képviselői helyet szerzett. A baloldali ellenzék vezető ereje, a Wouter Bos irányította Munkapárt (PvdA) 35 helyet, a liberális VVD 21 helyet kapott. A választás nagy nyertese a Szocialista Párt (SP), amely a nagy erők közé verekedte magát 24 képviselői hellyel. Annyi bizonyos, hogy a két legnagyobb tömörülés koalíciós tárgyalásokat kezd, ahogy az már régóta megszokott a holland demokrácia történetében. Nem vethető el a nagykoalíció lehetősége sem, de erről részletek csak a napokban lesznek ismeretesek. Hollandiában tizenkétmillió választópolgár szavazott tegnap huszonnégy párt valamelyikére, hogy annak képviselőjét bejuttassa a százötven fős hágai törvényhozásba. A nyugat-európai országban közvetlen képviseleti rendszer működik, azaz csak egyéni mandátumok vannak, listák nincsenek. A választás előtti felmérések a hollandok bizonytalanságáról tanúskodtak, hiszen negyven százalékuk röviddel voksa leadása előtt még nem döntött arról, melyik jelöltet támogatja. A legutóbbi választásokat a bevándorlásügy kérdése határozta meg (különös tekintettel a politikai életbe üstökösként betörő, majd meggyilkolt Pim Fortuyn, illetve az iszlám szélsőségesség ellen fellépő, szintén meggyilkolt Theo Van Gogh filmrendező esetére), és a választások előre hozatalát is egy ilyen téma tette szükségessé. A holland Harry Potterként is ismert Balkenende kormányfő júniusban akkor került bajba, amikor egy liberális miniszterének szigorú bevándorlási politikája ellen tiltakozva kivonult kormányából az apró Demokraták 66 (D66) nevű párt, kisebbségi kormányzásba kényszerítve. Mindezek ellenére a kampányban döntően szociális és gazdasági kérdések szerepeltek, a miniszterelnök előszeretettel hivatkozott az elért gazdasági fellendülésre. Akárcsak Ausztriában, Hollandiában is van „vadászrepülőgéptétje” a választásnak. Balkenende a PvdA tiltakozása ellenére írt alá nemrégiben szerződést az amerikaiakkal az F-35-ös vadászgép fejlesztésében történő részvételről, amit a Munkapárt felülvizsgálna. Wouter Bos és Balkenende az utolsó tévévita előtt FOTÓ: AFP/MARCEL ANTONISSE kuspol@magyarnemzet.hu Izraeli állami földmaffia . Munkatársunktól.__________ N egyven százaléka a Ciszjordániában felépített zsidó telepeknek palesztin magánkézben levő földön fekszik, tehát Izrael úgy terjeszkedett az elmúlt évtizedekben, hogy a saját maga által sem vitatott területeken illegálisan építkezett - derül ki a Békét Most! izraeli civil szervezet kimutatásából. A Háárec című napilapban írva Dror Etkesz, a szervezet telepekkel foglalkozó részének vezetője közli, 1967-től 1979-ig az izraeli hadsereg „biztonsági okokból” számos földterületet lefoglalt, amelyeken később a zsidó telepeket bővítették. Az eredeti elmélet szerint a telepek csak biztonsági okokból épülnek, s azok ideiglenesen állnak palesztin földeken. Egy 1979-es esetben azonban összeomlott ez a védekezés, mivel Elon More vadtelep alapítói szerint nem ideiglenes a falujuk és nem is biztonsági okokból húzták fel, hanem „felsőbbrendű morális és isteni rendelés” alapján. A legfelsőbb bíróság az ügy miatt arra utasította az izraeli államot, hogy ne foglaljon el több földet. Tel-Aviv ezért mostanáig úgy építette tovább a telepeket, hogy egyrészt egy tollvonással Ciszjordánia nagy területeit állami földekké nyilvánította, másrészt a már meglévő telepek „természetes bővülésére” hivatkozva engedélyezte újabb és újabb palesztin földek kisajátítását. A cikk írója szerint mindez anélkül történt, hogy az izraeli állam bármiképp bizonyította volna jogosultságát a földekre. Elkesz arra a következtetésre jut, ha a földek kezelését veszszük figyelembe, „Izrael állam maffiaként működik Ciszjordánia területén”. Kis hal volt az exkém az orosz hatalomnak? Munkatársunktól Míg a brit lapok első oldaláról már lekerült a Litvinyenkoügy, az orosz sajtó igazából csak most kezd el intenzívebben érdeklődni a részletek iránt. Míg Borisz Berezovszkij és köre továbbra is egyértelműsíti, hogy a mérgezés mögött csakis a Kreml állhat, egy tartalékos titkosszolgálati ezredes dumaképviselő a moszkvai liberális Kommerszantban úgy véli, a dezertőr túl kis hal ahhoz, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az életére törjön. „Ha pusztán elméletileg feltételezzük, hogy az orosz államhatalom elszánta volna magát ilyen akcióra, akkor az első emberekre orientálta volna ügynökhálózatát, nem pedig harmadrangú halacskákra”, érvelt a Kremlbarát, de az Egységes Oroszország monopolpártból kifelé kacsingató Gennagyij Gudkov, aki a Berezovszkij környezetében a mágnás pénzéért zajló harcot sejt Litvinyenko megmérgezése mögött. „Anna Politkovszkaja (a Moszkvában megölt rendszerbíráló újságírónő), a különleges szolgálatok és a többi nem egyéb, mint körítés ehhez a banális belharchoz”, feltételezte. A nyugati lapokban felvert port Gudkov részben az orosz energiapolitikával való elégedetlenséggel magyarázta. Szerinte egyébként önmagában az a tény, hogy valaki az FSZB-előd KGB-hez tartozott, ma nem jelent semmit: a KGB-ben tízezrek szolgáltak, s mindegyiküknek megvannak a maga nézetei, így például - idézi fel - az Egységes Oroszországból egy volt hírszerző, Igor Morozov lépett ki elsőként. A The Times a Litvinyenkóval egy utcában lakó Ahmed Zakajev csecsen szakadár követet idézi, aki arra panaszkodik, hogy ma már az orosz politikai emigránsoknak menedéket adó London nem a régi, s lassan a Temze partján sem biztonságosabb az élet, mint Moszkvában. Az emigránsok körében nyugtalanságot keltett az is, hogy a minap a kiadatások megkönnyítéséről írt alá egyezményt Nagy-Britannia és Oroszország. ÚJABB BANKÁRHALÁL MOSZKVÁBAN. A Szpecszetysztrojbank társtulajdonosát kedd éjjel lőtték fejbe pisztollyal egy belvárosi udvarban. Konsztantyin Mescserjakov a harmadik bankár, akit alig több mint két hónapon belül megöltek az orosz fővárosban. Szeptember 14-én a központi bank alelnökét gyilkolták meg. Andrej Kozlovot, a pénzmosó bankok kérlelhetetlen üldözőjét egy gengszter stílusú merényletben ölték meg egy futballklub területén. Október 1 -én a második legnagyobb orosz bank, a VfB egy moszkvai fiókigazgatóját, Alekszandr Plohint lőtték agyon egy lakóház 14. emeletén a liftben. (MN)