Magyar Nemzet, 2006. november (69. évfolyam, 299-327. szám)

2006-11-23 / 320. szám

Mayivi 2006. november 23., csütörtök Népszerű a román nemzetegyesítés Mintegy félmillió moldovait hozott lázba az uniós csatlakozás . A vajdasági kisebbségek többségét útlevéllel segíti az anyaország Bukarest még az idén módosítani kívánja állampolgársági tör­vényét, amelynek révén a határon túl élő románok az eddiginél könnyebben szerezhetik meg anyaországuk állampolgárságát. A román hatóságokat alaposan meglepte, hogy mintegy félmil­lió moldovai folyamodott román állampolgárságért. E nemzet­egyesítő folyamat kedvezményezettjei a vajdasági románok is, míg az ott élő magyarok továbbra is kimaradnak az EU-ból. Rostás-Sf.bf..styP.n_________________ R ománia külpolitikájában a li­berális-demokrata jobbközép kormány 2004-es hatalomra kerü­lése óta jelentős szerepet kapott a nemzetegyesítés gondolata, amely­hez Bukarest igyekszik tettekkel is igazodni. Keleti szomszédunk szá­mára elsősorban a 2007. január el­sejei európai uniós csatlakozás te­remt apropót a határon túli politika terén beharangozott szemléletvál­táshoz, hiszen az integrációt köve­tően az Ukrajnában és a Moldovai Köztársaságban jelentős számban található román kisebbség immár az EU külső, jelentősen szigorított határain kívül reked. A Brüsszel ál­tal előírt „vasfüggönyt” a bukaresti hatóságok úgy próbálják áthidalni, hogy a Moldovai Köztársaság ál­lampolgáraival szemben például ja­nuár elsejétől vízumkényszert ve­zetnek be, viszont a dokumentum ingyenes lesz, és sürgősségi eljárás­ban fogják kibocsátani. A szigorítás köntösébe bújtatott könnyítés tu­lajdonképpen Traian Basescu ál­lamfő nemzetpolitikai koncepció­ján alapszik, amelynek lényege, hogy Bukarest kiemelt fontosságot tulajdonít a Moldovai Köztársaság­gal ápolt kapcsolatának, és Chi­sinau majdani - igaz, egyelőre csak Basescu által vizionált - uniós in­tegrációjával megvalósulhat a ro­mán nemzet újraegyesítése. A határon túl élő román nemze­tiségűek számára az 1991-ben mó­dosított állampolgársági törvény tette lehetővé, hogy szülőföldjük el­hagyása nélkül megkapják a román állampolgárságot. Mivel a bukares­ti illetékes hatóságok több esetben egymásnak ellentmondó, és legin­kább pontatlan adatokat közölnek a külföldön élő román nemzetisé­gűek számáról, csupán becsülni le­het, hogy létszámuk többmilliós nagyságrendű. Bukarest nemrég je­lentette be, hogy oly módon készül módosítani - várhatóan még ebben az évben - az állampolgársági tör­vényt, hogy az igénylők a jelenlegi gyakorlattal ellentétben ne néhány év, hanem immár néhány hónap alatt kapjanak választ kérvényükre. Noha a projekt egyelőre az igazság­ügyi minisztérium asztalán hever, az elmúlt hónapok során látványo­san megugrott a román állampol­gárságot kérők száma Romániá­ban. A nyár óta ugyanis több mint 400 ezer moldovai folyamodott ro­mán állampolgárságért, miközben két évvel ezelőtt a moldovai-román kettős állampolgárok száma még százezerre rúgott, 2005-ben pedig mindössze 1300 kérvényt iktattak Románia chisinaui nagykövetsé­gén. Ha Bukarest beváltja ígéreteit, akkor néhány hónapon belül vala­mennyien román, ennek megfele­lően uniós polgárok lesznek - és a kelet-európai kérvényezők eseté­ben valószínűleg éppen ez a fő cél. Ha a vajdasági magyarok is megkapnák a kettős állampolgár­ságot, akkor a tartomány egyik lá­bával már benn lenne az Európai Unióban - jelentette ki Nicu Ciobanu, a Román Nemzeti Tanács képviselője, a Libertatea vajdasági román lap főszerkesztője, aki egyébként az újvidéki Gradjanszki Liszt szerb napilapnak nyilatkozva képtelenségnek nevezte azt, ha az anyaország nem látja saját érdeké­nek is, hogy megadja az állampol­gárságot a nemzet határon túli tag­jainak. A több mint harmincezres vajdasági románság semmit sem vethet Románia szemére. Aki kérte - s a többség kérte is - megkapta a román állampolgárságot. Január el­sejétől tehát a vajdasági románok is - az itt élő szlovákokhoz hasonlóan - uniós polgárokká válnak. Ana Tomanova Makanova, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, aki egyben a vajdasági kisebbségi nem­zeti tanácsok koordinátorának tisztét is ellátja, a világ legtermésze­tesebb dolgának tekinti, hogy a vaj­dasági szlovákok többsége már ré­gen „bent van” az Európai Unió­ban. A soknemzetiségű tartomány­ban mintegy hatvanezer szlovák él, többségük kettős - most szlovák­szerb - állampolgársággal rendel­kezik. Január elsejétől tehát a becslés szerint több mint százezer vajdasá­gi az EU polgára is lesz. (Ha kite­kintenénk délre a Vajdaságból, lát­nánk, hogy a kelet-szerbiai bolgár­ság egy része ugyancsak kettős ál­lampolgár, s a szerbiai vlachok kö­zül nem kevesen kérték és kapták meg a román állampolgárságot.) A Vajdaság „uniós kisebbségei” közül egyedül a magyarok azok, akik nem folyamodhatnak kettős állampolgárságért anélkül, hogy ne kelljen hozzá elhagyniuk szülőföld­jüket. De nem csupán az uniós ki­sebbségnek adatott meg a kettős ál­lampolgárság lehetősége. A közel hatvanezres vajdasági horvátság a Jugoszlávia széthullását követő években már két útlevéllel a zsebé­ben utazhatott. Ugyanúgy, mint a Horvátországból vagy Boszniából idemenekült sok tízezer szerb, újabban pedig a 35 ezer monteneg­rói. Valamennyi vajdasági kisebb­ség közül csak a magyarok és a ru­szinok nem találtak anyaországuk ilyen — errefelé létfontosságúnak tartott - pártfogására és támogatá­sára. Ukrajna ugyanis nem ismeri a kettős állampolgárság intézményét. A ruszinok a kétmillió lakosú tarto­mány nagyobb nemzetei - a szerb (65 százalék), a magyar (14,28), a szlovák (2,79), a horvát (2,78), a montenegrói (1,75), a román (1,5) - között a legkisebb (0,77 száza­lék), ukrán kisebbséggel együtt ké­pezik csak egy százalékát a tarto­mány népességének, így előzve meg csupán a bunyevácokat (0,97). A szerb lap érdeklődésére Ege­­resi Sándor, a tartományi parla­ment VMSZ-es (Vajdasági Magyar Szövetség) alelnöke annyit mon­dott, hogy Magyarországon nincs politikai akarat a kettős állampol­gárság megadására. A román elnök nemrégiben tett bejelentése után azonban a Vajdasági Magyar De­mokrata Párt ismét aláírásgyűjtés­be kezd a kettős állampolgárságért. A vajdasági magyarok a románokkal és szlovákokkal ellentétben továbbra is kimaradnak az EU-ból fotó: mn-archív AKÁR 2.000 FT/DR BUDAPEST I. Attila u. 41.; I. Déli pu.­­ Kerengő; II. Frankel Leó u. 14.; III. Flórián tér 6.; IV. Kassai u. 40.; V. Petőfi S. u. 5-7.; V. Semmelweis u. 15.; VI. Király u. 38.; VI. Jókai u. 29.; VII. Thököly út 14.; Vili. Leonardo da Vinci u. 15/b.; Vili. Népszínház u. 13.; IX. Ráday u. 34.; IX. Üllői út 115.; IX. Csarnok tér 3.; X. Állomás u. 6.; XI. Budafoki út 14.; XI. Tétényi út 63.; XIII. Szent István krt. 20.; XIII. Váci út 34.; XIV. Hungária krt. 140-144.; XIV. Örs vezér tere - Sugár; XIV. Telepes u. 1./b.; XX. Petőfi u 6.; XXII. Kossuth Lajos u. 25-29. VIDÉK Békéscsaba, Andrássy út 18.; Debrecen, Csapó u. 4.; Dunaújváros, Vasmű út 19.; Eger, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.; Győr, Bartók Béla út 8.; Jászberény, Thököly u. 9.; Kaposvár, Ady E. u. 4-6.; Kecskemét, Petőfi u. 16., Rákóczi út 5.; Mezőtúr, Kossuth tér 1.; Miskolc, Corvin u. 7., Hunyadi u. 5.; Mosonmagyaróvár, Magyar u. 6.; Nagykanizsa, Ady E. u. 1.; Nyíregyháza, Hősök tere 3., Rákóczi út 14.; Pécs, Kazinczy u. 2.; Salgótarján, Mérleg u. 4.; Siófok, Vámház u. 3.; Sopron, Színház u. 5.; Szeged, Dugonics tér 11., Tisza Lajos krt. 39.; Szekszárd, Széchenyi u. 21.; Székesfehérvár, Várkörút 38.; Szolnok, Baross u. 17.; Baross u. 49.; Szombathely, Thököly út 43.; Széchenyi u. 1.; Tatabánya, Győri u. 1/a.; Vác, Zrínyi u. 9.; Veszprém, Szabadság tér 5.; Zalaegerszeg, Kovács K. tér 8. CF CZIDFFDU Elv SZÉKELYKE, BÁV BIZOMÁNYI KERESKEDŐHÁZ ÉS ZÁLOGHITEL Z­RT.

Next