Magyar Nemzet, 2006. november (69. évfolyam, 299-327. szám)
2006-11-23 / 320. szám
Mayivi 2006. november 23., csütörtök Népszerű a román nemzetegyesítés Mintegy félmillió moldovait hozott lázba az uniós csatlakozás . A vajdasági kisebbségek többségét útlevéllel segíti az anyaország Bukarest még az idén módosítani kívánja állampolgársági törvényét, amelynek révén a határon túl élő románok az eddiginél könnyebben szerezhetik meg anyaországuk állampolgárságát. A román hatóságokat alaposan meglepte, hogy mintegy félmillió moldovai folyamodott román állampolgárságért. E nemzetegyesítő folyamat kedvezményezettjei a vajdasági románok is, míg az ott élő magyarok továbbra is kimaradnak az EU-ból. Rostás-Sf.bf..styP.n_________________ R ománia külpolitikájában a liberális-demokrata jobbközép kormány 2004-es hatalomra kerülése óta jelentős szerepet kapott a nemzetegyesítés gondolata, amelyhez Bukarest igyekszik tettekkel is igazodni. Keleti szomszédunk számára elsősorban a 2007. január elsejei európai uniós csatlakozás teremt apropót a határon túli politika terén beharangozott szemléletváltáshoz, hiszen az integrációt követően az Ukrajnában és a Moldovai Köztársaságban jelentős számban található román kisebbség immár az EU külső, jelentősen szigorított határain kívül reked. A Brüsszel által előírt „vasfüggönyt” a bukaresti hatóságok úgy próbálják áthidalni, hogy a Moldovai Köztársaság állampolgáraival szemben például január elsejétől vízumkényszert vezetnek be, viszont a dokumentum ingyenes lesz, és sürgősségi eljárásban fogják kibocsátani. A szigorítás köntösébe bújtatott könnyítés tulajdonképpen Traian Basescu államfő nemzetpolitikai koncepcióján alapszik, amelynek lényege, hogy Bukarest kiemelt fontosságot tulajdonít a Moldovai Köztársasággal ápolt kapcsolatának, és Chisinau majdani - igaz, egyelőre csak Basescu által vizionált - uniós integrációjával megvalósulhat a román nemzet újraegyesítése. A határon túl élő román nemzetiségűek számára az 1991-ben módosított állampolgársági törvény tette lehetővé, hogy szülőföldjük elhagyása nélkül megkapják a román állampolgárságot. Mivel a bukaresti illetékes hatóságok több esetben egymásnak ellentmondó, és leginkább pontatlan adatokat közölnek a külföldön élő román nemzetiségűek számáról, csupán becsülni lehet, hogy létszámuk többmilliós nagyságrendű. Bukarest nemrég jelentette be, hogy oly módon készül módosítani - várhatóan még ebben az évben - az állampolgársági törvényt, hogy az igénylők a jelenlegi gyakorlattal ellentétben ne néhány év, hanem immár néhány hónap alatt kapjanak választ kérvényükre. Noha a projekt egyelőre az igazságügyi minisztérium asztalán hever, az elmúlt hónapok során látványosan megugrott a román állampolgárságot kérők száma Romániában. A nyár óta ugyanis több mint 400 ezer moldovai folyamodott román állampolgárságért, miközben két évvel ezelőtt a moldovai-román kettős állampolgárok száma még százezerre rúgott, 2005-ben pedig mindössze 1300 kérvényt iktattak Románia chisinaui nagykövetségén. Ha Bukarest beváltja ígéreteit, akkor néhány hónapon belül valamennyien román, ennek megfelelően uniós polgárok lesznek - és a kelet-európai kérvényezők esetében valószínűleg éppen ez a fő cél. Ha a vajdasági magyarok is megkapnák a kettős állampolgárságot, akkor a tartomány egyik lábával már benn lenne az Európai Unióban - jelentette ki Nicu Ciobanu, a Román Nemzeti Tanács képviselője, a Libertatea vajdasági román lap főszerkesztője, aki egyébként az újvidéki Gradjanszki Liszt szerb napilapnak nyilatkozva képtelenségnek nevezte azt, ha az anyaország nem látja saját érdekének is, hogy megadja az állampolgárságot a nemzet határon túli tagjainak. A több mint harmincezres vajdasági románság semmit sem vethet Románia szemére. Aki kérte - s a többség kérte is - megkapta a román állampolgárságot. Január elsejétől tehát a vajdasági románok is - az itt élő szlovákokhoz hasonlóan - uniós polgárokká válnak. Ana Tomanova Makanova, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, aki egyben a vajdasági kisebbségi nemzeti tanácsok koordinátorának tisztét is ellátja, a világ legtermészetesebb dolgának tekinti, hogy a vajdasági szlovákok többsége már régen „bent van” az Európai Unióban. A soknemzetiségű tartományban mintegy hatvanezer szlovák él, többségük kettős - most szlovákszerb - állampolgársággal rendelkezik. Január elsejétől tehát a becslés szerint több mint százezer vajdasági az EU polgára is lesz. (Ha kitekintenénk délre a Vajdaságból, látnánk, hogy a kelet-szerbiai bolgárság egy része ugyancsak kettős állampolgár, s a szerbiai vlachok közül nem kevesen kérték és kapták meg a román állampolgárságot.) A Vajdaság „uniós kisebbségei” közül egyedül a magyarok azok, akik nem folyamodhatnak kettős állampolgárságért anélkül, hogy ne kelljen hozzá elhagyniuk szülőföldjüket. De nem csupán az uniós kisebbségnek adatott meg a kettős állampolgárság lehetősége. A közel hatvanezres vajdasági horvátság a Jugoszlávia széthullását követő években már két útlevéllel a zsebében utazhatott. Ugyanúgy, mint a Horvátországból vagy Boszniából idemenekült sok tízezer szerb, újabban pedig a 35 ezer montenegrói. Valamennyi vajdasági kisebbség közül csak a magyarok és a ruszinok nem találtak anyaországuk ilyen — errefelé létfontosságúnak tartott - pártfogására és támogatására. Ukrajna ugyanis nem ismeri a kettős állampolgárság intézményét. A ruszinok a kétmillió lakosú tartomány nagyobb nemzetei - a szerb (65 százalék), a magyar (14,28), a szlovák (2,79), a horvát (2,78), a montenegrói (1,75), a román (1,5) - között a legkisebb (0,77 százalék), ukrán kisebbséggel együtt képezik csak egy százalékát a tartomány népességének, így előzve meg csupán a bunyevácokat (0,97). A szerb lap érdeklődésére Egeresi Sándor, a tartományi parlament VMSZ-es (Vajdasági Magyar Szövetség) alelnöke annyit mondott, hogy Magyarországon nincs politikai akarat a kettős állampolgárság megadására. A román elnök nemrégiben tett bejelentése után azonban a Vajdasági Magyar Demokrata Párt ismét aláírásgyűjtésbe kezd a kettős állampolgárságért. A vajdasági magyarok a románokkal és szlovákokkal ellentétben továbbra is kimaradnak az EU-ból fotó: mn-archív AKÁR 2.000 FT/DR BUDAPEST I. Attila u. 41.; I. Déli pu. Kerengő; II. Frankel Leó u. 14.; III. Flórián tér 6.; IV. Kassai u. 40.; V. Petőfi S. u. 5-7.; V. Semmelweis u. 15.; VI. Király u. 38.; VI. Jókai u. 29.; VII. Thököly út 14.; Vili. Leonardo da Vinci u. 15/b.; Vili. Népszínház u. 13.; IX. Ráday u. 34.; IX. Üllői út 115.; IX. Csarnok tér 3.; X. Állomás u. 6.; XI. Budafoki út 14.; XI. Tétényi út 63.; XIII. Szent István krt. 20.; XIII. Váci út 34.; XIV. Hungária krt. 140-144.; XIV. Örs vezér tere - Sugár; XIV. Telepes u. 1./b.; XX. Petőfi u 6.; XXII. Kossuth Lajos u. 25-29. VIDÉK Békéscsaba, Andrássy út 18.; Debrecen, Csapó u. 4.; Dunaújváros, Vasmű út 19.; Eger, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.; Győr, Bartók Béla út 8.; Jászberény, Thököly u. 9.; Kaposvár, Ady E. u. 4-6.; Kecskemét, Petőfi u. 16., Rákóczi út 5.; Mezőtúr, Kossuth tér 1.; Miskolc, Corvin u. 7., Hunyadi u. 5.; Mosonmagyaróvár, Magyar u. 6.; Nagykanizsa, Ady E. u. 1.; Nyíregyháza, Hősök tere 3., Rákóczi út 14.; Pécs, Kazinczy u. 2.; Salgótarján, Mérleg u. 4.; Siófok, Vámház u. 3.; Sopron, Színház u. 5.; Szeged, Dugonics tér 11., Tisza Lajos krt. 39.; Szekszárd, Széchenyi u. 21.; Székesfehérvár, Várkörút 38.; Szolnok, Baross u. 17.; Baross u. 49.; Szombathely, Thököly út 43.; Széchenyi u. 1.; Tatabánya, Győri u. 1/a.; Vác, Zrínyi u. 9.; Veszprém, Szabadság tér 5.; Zalaegerszeg, Kovács K. tér 8. CF CZIDFFDU Elv SZÉKELYKE, BÁV BIZOMÁNYI KERESKEDŐHÁZ ÉS ZÁLOGHITEL ZRT.