Magyar Nemzet, 2006. december (69. évfolyam, 328-355. szám)

2006-12-01 / 328. szám

2 Rovatvezető: Huth Gergely Belföld 2006. december 1., péntek Péterfalvi Attila Sólyom mellett Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint az utas-nyilvántartási adatok kiadásában a jelenlegi gyakorlatot kellene megőrizni, s mint ahogyan az MTI-nek adott nyilatkozatában csütör­tökön hangsúlyozta: egyetért a köztársasági elnökkel, hogy csak akkor lehessen az USA- nak adatokat továbbítani, ha ahhoz hozzájárul az utas.­­ A köztársasági elnök úrnak telje­sen indokolt a felvetése és megalapozott az észrevétele. Gyakorlatilag én is elmondtam a parlamenti bizottságoknál (...), hogy az adatvédelmi biz­tosok nem elégedettek ezzel a megoldással - mondta Péterfalvi Attila. (MTI) Él a könnygázzal lefújt lány Mégsem halt bele a rendőrségi könnygáz okozta légúti sérülé­sekbe az a kislány, akinek ha­lálhírét költötte többek között a Deport ’56 nevű civil szerve­zet. Korábban a szervezet elnö­ke ez ügyben a Fővárosi Fő­ügyészségen feljelentést tett ismeretlen rendőrök ellen. A gyászhírt a MÁV Kórház veze­tői is cáfolták. Utóbb a Buda­pesti Nyomozó Ügyészség fel­jelentéskiegészítési vizsgálódá­sa vezetett a csalás megalapo­zott gyanújához. Eszerint a nagyszülei által nevelt lány ap­ja, M. György 300 ezer forintos temetési segély elnyeréséért ál­lította munkahelyén azt, hogy gyermeke elhunyt. (MN) Ingyeningatlanok kisebbségeknek Tizenhárom kisebbségi önkor­mányzat összesen mintegy egymilliárd forint értékű in­gatlant kap a kormány dönté­se értelmében - jelentette be tegnap Danks Emese kor­mányszóvivő. (MTI) Orbán: Akkor érzik jól magukat, ha folyik a vér a Munkatársunktól___________ N­em a miniszterelnök érdekel minket, hanem az ország be­csülete - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában arra a kérdésre, miért tartanak ki a kormányfő el­szigetelésének kísérlete mellett, be­leértve a parlamenti kivonulások eszközét is. Sólyom László köztársa­sági elnök múlt hét végi sajtónyilat­kozatára - a normális parlamenti működésnek helyre kellene állnia - Orbán úgy ellenpontozott: rendkí­vüli helyzetben rendkívüli eszközö­ket kell találni. Hiszen, érvelt az el­lenzék vezetője, nem tekinthető el­fogadható állapotnak, ha egy nem demokrata, az országot megtévesz­tő, becsapó és gazdaságát csődbe, a családokat súlyos válságba taszító ember az ország miniszterelnöke. Az ellenzéki munka eredményei között említette, hogy az unióból érkező pénzek ellenőrzése érdeké­ben sikerült elérniük egy erre hiva­tott parlamenti bizottság megala­kulását. Kicsikarták, hogy legalább a 18 év alattiak mentesüljenek a vi­zitdíj terhe alól. Orbán az Origó internetes lap­nak is nyilatkozott. Ott többek kö­zött azt mondta: „A magyar közgaz­dászok többsége akkor érzi jól ma­gát, ha folyik a vér. Úgy gondolják, hogy a költségvetési egyensúlyhoz a minél bátrabb megszorítási intéz­kedéseken át vezet az út. Én meg azt mondom, hogy a gazdaság növeke­désén át is vezet út.” Közkatasztrófa előtt? Mikola István: A kormány ne ágylábakban gondolkodjon Folytatás az 1. oldalról - Az ellenzéki politikus nem érti, mi­ért kell mindent elvenni az embe­rektől. - Hamis az a felfogás, hogy a beteg embereknek jó lesz majd va­lahol a város szélén fekvő betondo­bozban gyógyulni - tette hozzá. Horváth Zsolt kitért arra is: világo­san látszik, hogy a tárcát nem ér­dekli a megszűnő intézményekben levő funkciók további sorsa. A Ma­gyar Orvosi Kamara is éppen az át­gondolatlanságban látja a legna­gyobb problémát. - A szerkezetát­alakítás nagyon fontos és évek óta várt dolog, abszolút indokolt. Saj­nos azonban ezt a nagyon fontos közcélt kapkodással, szakmaiatlan­­sággal, bizonyos kalandor elemek­kel megtűzdelve vakvágányra vi­szik. Közkatasztrófa alakul ki, ami az eredetileg kitűzött jó cél megva­lósíthatóságát elodázhatja vagy megakadályozhatja - jelentette ki Éger István, a kamara elnöke, aki a szóban forgó ingatlaneladásokat is éppen emiatt tartja aggályosnak. Kijelentette: először pénzt kellene fektetni a rendszerbe, ezen meghir­detett intézmények ellátókapaci­tása számára létre kellene hozni új, korszerű intézményt, s amikor ez készen van, akkor szigorú ellenőr­zés mellett lehetne értékesíteni a felszabaduló ingatlant, s az érte ka­pott összeget be lehetne fektetni az egészségügybe.­­ Alapszabály ugyanis, ha valamit át akarunk ala­kítani, akkor átmenetileg forrásbő­vítésre van szükség - tette hozzá. A kamara elnöke leszögezte: a szóban forgó intézmények komoly hazai és nemzetközi hírnevűek, s speciális betegellátási körrel rendelkeznek. - A beteget úgy helyezik át, ahogy egy kilogramm húst áttesznek egyik hűtőszekrényből a másikba - fakadt ki Éger István. Az egészségügy átalakításával kapcsolatban sajtótájékoztatót tartott tegnap az Orbán-kormány egykori egészségügyi minisztere is. Mikola István nyolc pontban foglalta össze a Fidesz egészség­üggyel kapcsolatos követeléseit. Felszólította a kormányt: ne tegye fizetőssé az egészségügyet, ne zár­jon be kórházakat, ne „ágylábak­ban”, hanem betegben gondol­kodjon, ne adja el az egészségügyi közvagyont, ne folytasson ingat­lanspekulációkat, valamint ne szüntesse meg a szabad orvos- és intézményválasztást, ne vezesse be a több-biztosítós rendszert, il­letve a változtatások előtt készít­sen hatástanulmányokat. Az egészségügyi tárca elismerte, hogy kedden az országos intézetek vezetőivel egyeztettek a kórházi struktúrarendszer átalakításáról.­­ Az első körös megbeszélés fő témáj­­­ja az volt, hogy ezen intézmények hogyan illeszkedjenek a megválto­zó struktúrához és hogyan változ­zon jövőbeni szerepük. A tárca cél­ja az intézmények működésének az optimalizálása, ami vonatkozik mind a személyi, mind a tárgyi fel­tételekre. A tervezetről további egyeztetéseket folytat a tárca a fő­igazgatókkal. Két héten belül vár­juk a választ arra, hogy az intézetek vezetői hogyan, milyen módon képzelik el az átalakítást. A végső döntést közösen alakítjuk ki - kö­zölte az egészségügyi tárca. A Népszabadság tegnapi cikké­ben közölt részleteket a keddi fő­igazgatói értekezleten kiosztott mi­nisztériumi javaslatból. A lap úgy tudja, hogy jelenlegi helyén meg­szűnne az Alkotás utcai Sportkór­ház, a Svábhegyi Állami Gyermek­gyógyintézet, a hűvösvölgyi Orszá­gos Pszichiátriai és Neurológiai In­tézet, s az így felszabaduló ingatla­nokat az egészségügyi tárca eladná. A minisztérium átadná az önkor­mányzatoknak a mátrai, a soproni szanatóriumait, s ez lehetne a sorsa a balatonfüredi szívkórháznak is. A Parádfürdői Állami Kórház 150 ágyát viszont teljes egészében meg­szüntetné. Az év kórháza leminő­sítve Az év kórháza volt, nemcsak a lakosságot látja el, hanem a turis­tákat és a vendégmunkásokat is, mégsem minősítették kiemelt súlyponti kórháznak a siófoki egészségügyi intézményt. A leg­közelebbi kórházak az eddig Siófokhoz tartozó körzetbeli fal­vaktól több mint egy órára vannak. v: Gyúrást Giorgina___________ M­egdöbbenéssel vették tudo­másul a helyi polgármeste­rek és a kórházi vezetők, hogy nem került a kiemelt súlyponti kórházak sorába a siófoki, annak ellenére, hogy Az év kórháza volt. Az intéz­mény nemcsak a Balaton déli part­ján lévő települések nagy részét és az észak-somogyi falvakat látja el, hanem nyáron a turistákat és a ven­dégmunkásokat is itt kezelik. Ezen­kívül a siófoki kórházban arra is fel kell készülni, ha a balatonőszödi kormányüdülőben nyaraló úgyne­vezett védett személyeknek van szükségük ellátásra. - Ha a közel­ben, mondjuk Őszödön politikusok vannak vagy áthaladnak a térségen, akkor a traumatológián és az inten­zív osztályon készenlétben állunk -mondta Varga Ferenc, a siófoki kórház főigazgatója. Varga Ferenc hozzátette: a kor­mány döntése miatt kétségessé vált, hogy a jövőben el tudják-e lát­ni a 24 órás ügyelet. Mint mondta, ez a területi kórházaknak nem kö­telező, ám ha nem lesz ügyelet Sió­fokon, a sürgős eseteket Székesfe­hérváron, Kaposvárott vagy Veszp­rémben kell ellátni. Sáfár Ahmed sebész főorvos el­mondta, hogy naponta átlagosan 10-15 műtétet hajtanak végre, és idén eddig összesen 2270 nagy mű­tétet végeztek el a sebészeten. A Li­banonból érkezett orvos elmesélte: vannak olyanok, akiket nyaralásuk során itt kezeltek, majd később visszatértek, mert annyira elége­dettek voltak a többször kitüntetett kórházzal. Siófokhoz legközelebb, azaz 55 kilométeren belül Veszprém van, azonban a két város nem csak más megyében helyezkedik el, hanem a kettő között komoly terepakadályt jelent a Balaton - mondta Balázs Árpád, Siófok polgármestere. Van­nak azonban olyan falvak, amelyek ha a siófoki intézményben nem lesz éjjel-nappali ügyelet, több mint száz kilométerre lesznek a legközelebbi súlyponti kórháztól. Megemlítette, hogy Székesfehérvár és Dunaújváros sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint Siófok­hoz bármelyik város, azonban az előbbi két helyen nem szűnnek meg a kórházak. - A siófokiak és a környéken la­kók is aggódnak a kórház jövőjéért - mondta lapunknak Varga László, a Civilek a Nemzetért Mozgalom egyik vezetője -, ugyanis a Siófok és Kaposvár közötti 85 kilométert négy és fél óra alatt teszi meg a vo­nat, és télen vannak olyan útsza­kaszok, amelyek gyakran járhatat­lanok. Ellátatlanul maradhatnak a balatonőszödi védett vendégek FOTÓ: MÁTÉ PÉTER belpol@magyarnemzet.hu Gyurcsány-blog mint üzenőfal Hírforrássá és üzenőfallá változott Gyurcsány Ferenc miniszter­­elnök internetes naplója, internetes elnevezéssel blogja, amely­ben sok esetben saját párttársainak vagy koalíciós partnerének fogalmazza meg kikötéseit. A blog olykor első számú hírforrás­sá válik, máskor pedig a kormányfő küzdelméről olvashatunk, amit a meghűléssel, illetve a hőemelkedéssel szemben vívott, vagy éppenséggel Totó nevű kutyájának szobatisztává válásáról. II Pál­ Gábor_________________ A Gyurcsány Ferenc, Lendvai Il­dikó és Hiller István által 2005-ben életre hívott, az MSZP-t a fiatalok körében népszerűsíteni próbáló Amőba Alapítvány inter­netes honlapja ad helyet a kor­mányfő blogjának ez év január 31. óta. A naplóban sokszor csak Totó nevű kutyájának szobatisztává vá­lásáról, reggeli kocogásáról, vagy saját megpróbáltatásairól ír Gyurcsány Ferenc, mint például négy napja, amikor a hőemelkedé­sével járó „szenvedéseiről” érteke­zett. A miniszterelnök más napo­kon arra használja a blogját, hogy keményen ostorozza Orbán Viktort vagy a Fideszt. Meglepő módon azonban előfordult, hogy a kor­mány terveit szivárogtatja ki itt a kormányfő, illetve saját pártjának vagy a koalíciós társnak fogalmaz meg üzeneteket. A kormány szerkezeti átalakítá­sáról, a minisztériumok számának csökkentéséről előbb tudhattak a blog olvasói, mint a távirati iroda, a sajtó vagy akár a szocialista politi­kusok. A Magyar Bálint személyé­ről zajló vitában - menjen vagy ma­radjon a volt oktatási miniszter - internetes naplójában üzente meg az SZDSZ-nek, hogy ne a nyilvá­nosság előtt beszéljenek erről a kér­désről. A koalíciós partnernek az áfaemelés tárgyában is üzent. Tavasszal a kormányprogram összefésülése alatti időszakban pe­dig szinte kizárólagos információ­­forrás volt a blog. Az államreform­­ról elsőként szintén a naplóban je­lentek meg információk a kor­mányfő tollából, nevezetesen, hogy az üzleti életből érkező szakértőkre kell bízni ezt a folyamatot. A ma­dárinfluenza hazai megjelenését hamarabb tudhatták meg a Gyurcsány-naplót olvasók. Demszky Gábor főpolgármester szintén blogerré vált nyáron, bár ő nem mindennap ír netes naplójába. Legutóbb például blogjában indo­kolta meg, miért nem akarja Gy. Németh Erzsébetet kulturális főpol­gármester-helyettesként maga mellett látni. ZÁRUG PÉTER FARKAS POLITOLÓGUS szerint szokatlan, hogy állami szintű döntéseket a perszonális kommunikáció egyik divatos formájában hoz nyilvá­nosságra a kormányfő. A blog használata bevett szokás Európában a közéleti személyiségeknél, ám az már nem, hogy fontos kormányzati terveket, döntés­előkészítő folyamatokat az internetes naplóból kell megismernie mind a poli­tikai elitnek, mind pedig a társadalomnak - mondta Zárug Péter Farkas, aki nem tartja szerencsésnek azt sem, hogy ezt a fajta kommunikációt a minisz­terelnök összekeveri a saját hétköznapjait ecsetelő bejegyzésekkel. ■ GYULAI ATTILA, A POLITICAL CAPITAL INSTITUTE MUNKATÁRSA úgy véli: a blog fontos eleme Gyurcsány Ferenc kommunikációjának, hiszen olyan imázst teremtett számára, amely mellé csak próbálkoznak felzárkózni más po­litikusok Ezzel az eszközzel nyitni tudott egy fontos célcsoport felé, ugyanak­kor némileg még közösségformáló tényezővé is vált. A komoly politikai és a könnyedebb személyes témák keveredése önmagában nem probléma: min­den vezető politikusra igaz az, hogy a magánélete is politikusi imázsa részévé vált - állítja Gyulai Attila. Szerinte a közvetlenség azonban mindig veszélyes eszköz, mert az ellenfelek könnyen átfordíthatják komolytalansággá. Gyurcsány Ferenc blogja ezen a határon próbál egyensúlyozni, és természe­tesen mindkét irányban láthattunk már kibillenéseket. Spórolás a rádióban i.­ Munkatársunktól_______________ J­óval kedvezőtlenebb a vártnál a Magyar Rádió anyagi helyzete - közölte a távirati irodával Such György elnök. Such még hivatalba lépésekor rendelte el az intézmény teljes jogi és anyagi átvilágítását - ennek eredményét közölte az in­tézmény dolgozóival. A jövő nem túl rózsás, minthogy az előző MSZP-SZDSZ-ciklus alatt elma­radt az intézményre fordított költ­ségvetési összegek inflációkövető megemelése. Ez a helyzet jövőre sem változik, sőt a Gyurcsány­­csomag következtében megemelt közterhek 300 milliós pluszkiadást rónak az intézményre, így jövőre reálértéken számolva kétmilliárd forinttal kevesebb pénzből gazdál­kodhat a rádió, mint tette azt 2003-ban. A szintén augusztusban elren­delt jogi átvilágítás kapcsán azt kö­zölte a munkatársakkal az elnök, hogy hivatalba lépése előtt „a szer­ződések teljesítése sok esetben nem volt számon kérhető és ellenőrizhe­tő”, „a múltban előfordult a közbe­szerzés mellőzése, a szakértők talál­tak indokolatlan és jelentősen előnytelen szerződési kikötéseket. Aggályosnak tekinthető számtalan külsős szerződés, ami jogkövetkez­ményekkel fenyegethet.” A költségcsökkentés jegyében összevonnak több vidéki stúdiót, helyettük regionális stúdiókat ala­kítanak ki, Észak-Magyarországon miskolci, az Észak-Alföldön nyír­egyházi és debreceni, a Dél- Alföldön szegedi és szolnoki, a Dél- Dunántúlon pécsi, a Nyugat-Du­­nántúlon pedig győri székhellyel - jelentette be. A távirati irodával ellentétben lapunk nem tudta elérni a rádióel­nököt. Szerettük volna megtudni, hogy a szigorú takarékossági kény­szerhelyzetben miként lehetséges a Krónika irodáinak és kiszolgálóhe­lyiségeinek több tíz milliós átépíté­se. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy hány ember állását fenyegeti a kialakult helyzet. Ismeretes: Gellért Kis Gábor, a rádiókuratórium szo­cialista elnöke korábban többször beszélt arról, hogy karcsúsítani kell az intézményt. Gellért Kis arról is többször nyilatkozott, hogy a rádió anyagi gondjaiért nem a költségve­tés, hanem az intézmény vezetése felelős.

Next