Magyar Nemzet, 2006. december (69. évfolyam, 328-355. szám)
2006-12-01 / 328. szám
2 Rovatvezető: Huth Gergely Belföld 2006. december 1., péntek Péterfalvi Attila Sólyom mellett Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint az utas-nyilvántartási adatok kiadásában a jelenlegi gyakorlatot kellene megőrizni, s mint ahogyan az MTI-nek adott nyilatkozatában csütörtökön hangsúlyozta: egyetért a köztársasági elnökkel, hogy csak akkor lehessen az USA- nak adatokat továbbítani, ha ahhoz hozzájárul az utas. A köztársasági elnök úrnak teljesen indokolt a felvetése és megalapozott az észrevétele. Gyakorlatilag én is elmondtam a parlamenti bizottságoknál (...), hogy az adatvédelmi biztosok nem elégedettek ezzel a megoldással - mondta Péterfalvi Attila. (MTI) Él a könnygázzal lefújt lány Mégsem halt bele a rendőrségi könnygáz okozta légúti sérülésekbe az a kislány, akinek halálhírét költötte többek között a Deport ’56 nevű civil szervezet. Korábban a szervezet elnöke ez ügyben a Fővárosi Főügyészségen feljelentést tett ismeretlen rendőrök ellen. A gyászhírt a MÁV Kórház vezetői is cáfolták. Utóbb a Budapesti Nyomozó Ügyészség feljelentéskiegészítési vizsgálódása vezetett a csalás megalapozott gyanújához. Eszerint a nagyszülei által nevelt lány apja, M. György 300 ezer forintos temetési segély elnyeréséért állította munkahelyén azt, hogy gyermeke elhunyt. (MN) Ingyeningatlanok kisebbségeknek Tizenhárom kisebbségi önkormányzat összesen mintegy egymilliárd forint értékű ingatlant kap a kormány döntése értelmében - jelentette be tegnap Danks Emese kormányszóvivő. (MTI) Orbán: Akkor érzik jól magukat, ha folyik a vér a Munkatársunktól___________ Nem a miniszterelnök érdekel minket, hanem az ország becsülete - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában arra a kérdésre, miért tartanak ki a kormányfő elszigetelésének kísérlete mellett, beleértve a parlamenti kivonulások eszközét is. Sólyom László köztársasági elnök múlt hét végi sajtónyilatkozatára - a normális parlamenti működésnek helyre kellene állnia - Orbán úgy ellenpontozott: rendkívüli helyzetben rendkívüli eszközöket kell találni. Hiszen, érvelt az ellenzék vezetője, nem tekinthető elfogadható állapotnak, ha egy nem demokrata, az országot megtévesztő, becsapó és gazdaságát csődbe, a családokat súlyos válságba taszító ember az ország miniszterelnöke. Az ellenzéki munka eredményei között említette, hogy az unióból érkező pénzek ellenőrzése érdekében sikerült elérniük egy erre hivatott parlamenti bizottság megalakulását. Kicsikarták, hogy legalább a 18 év alattiak mentesüljenek a vizitdíj terhe alól. Orbán az Origó internetes lapnak is nyilatkozott. Ott többek között azt mondta: „A magyar közgazdászok többsége akkor érzi jól magát, ha folyik a vér. Úgy gondolják, hogy a költségvetési egyensúlyhoz a minél bátrabb megszorítási intézkedéseken át vezet az út. Én meg azt mondom, hogy a gazdaság növekedésén át is vezet út.” Közkatasztrófa előtt? Mikola István: A kormány ne ágylábakban gondolkodjon Folytatás az 1. oldalról - Az ellenzéki politikus nem érti, miért kell mindent elvenni az emberektől. - Hamis az a felfogás, hogy a beteg embereknek jó lesz majd valahol a város szélén fekvő betondobozban gyógyulni - tette hozzá. Horváth Zsolt kitért arra is: világosan látszik, hogy a tárcát nem érdekli a megszűnő intézményekben levő funkciók további sorsa. A Magyar Orvosi Kamara is éppen az átgondolatlanságban látja a legnagyobb problémát. - A szerkezetátalakítás nagyon fontos és évek óta várt dolog, abszolút indokolt. Sajnos azonban ezt a nagyon fontos közcélt kapkodással, szakmaiatlansággal, bizonyos kalandor elemekkel megtűzdelve vakvágányra viszik. Közkatasztrófa alakul ki, ami az eredetileg kitűzött jó cél megvalósíthatóságát elodázhatja vagy megakadályozhatja - jelentette ki Éger István, a kamara elnöke, aki a szóban forgó ingatlaneladásokat is éppen emiatt tartja aggályosnak. Kijelentette: először pénzt kellene fektetni a rendszerbe, ezen meghirdetett intézmények ellátókapacitása számára létre kellene hozni új, korszerű intézményt, s amikor ez készen van, akkor szigorú ellenőrzés mellett lehetne értékesíteni a felszabaduló ingatlant, s az érte kapott összeget be lehetne fektetni az egészségügybe. Alapszabály ugyanis, ha valamit át akarunk alakítani, akkor átmenetileg forrásbővítésre van szükség - tette hozzá. A kamara elnöke leszögezte: a szóban forgó intézmények komoly hazai és nemzetközi hírnevűek, s speciális betegellátási körrel rendelkeznek. - A beteget úgy helyezik át, ahogy egy kilogramm húst áttesznek egyik hűtőszekrényből a másikba - fakadt ki Éger István. Az egészségügy átalakításával kapcsolatban sajtótájékoztatót tartott tegnap az Orbán-kormány egykori egészségügyi minisztere is. Mikola István nyolc pontban foglalta össze a Fidesz egészségüggyel kapcsolatos követeléseit. Felszólította a kormányt: ne tegye fizetőssé az egészségügyet, ne zárjon be kórházakat, ne „ágylábakban”, hanem betegben gondolkodjon, ne adja el az egészségügyi közvagyont, ne folytasson ingatlanspekulációkat, valamint ne szüntesse meg a szabad orvos- és intézményválasztást, ne vezesse be a több-biztosítós rendszert, illetve a változtatások előtt készítsen hatástanulmányokat. Az egészségügyi tárca elismerte, hogy kedden az országos intézetek vezetőivel egyeztettek a kórházi struktúrarendszer átalakításáról. Az első körös megbeszélés fő témájja az volt, hogy ezen intézmények hogyan illeszkedjenek a megváltozó struktúrához és hogyan változzon jövőbeni szerepük. A tárca célja az intézmények működésének az optimalizálása, ami vonatkozik mind a személyi, mind a tárgyi feltételekre. A tervezetről további egyeztetéseket folytat a tárca a főigazgatókkal. Két héten belül várjuk a választ arra, hogy az intézetek vezetői hogyan, milyen módon képzelik el az átalakítást. A végső döntést közösen alakítjuk ki - közölte az egészségügyi tárca. A Népszabadság tegnapi cikkében közölt részleteket a keddi főigazgatói értekezleten kiosztott minisztériumi javaslatból. A lap úgy tudja, hogy jelenlegi helyén megszűnne az Alkotás utcai Sportkórház, a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet, a hűvösvölgyi Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, s az így felszabaduló ingatlanokat az egészségügyi tárca eladná. A minisztérium átadná az önkormányzatoknak a mátrai, a soproni szanatóriumait, s ez lehetne a sorsa a balatonfüredi szívkórháznak is. A Parádfürdői Állami Kórház 150 ágyát viszont teljes egészében megszüntetné. Az év kórháza leminősítve Az év kórháza volt, nemcsak a lakosságot látja el, hanem a turistákat és a vendégmunkásokat is, mégsem minősítették kiemelt súlyponti kórháznak a siófoki egészségügyi intézményt. A legközelebbi kórházak az eddig Siófokhoz tartozó körzetbeli falvaktól több mint egy órára vannak. v: Gyúrást Giorgina___________ Megdöbbenéssel vették tudomásul a helyi polgármesterek és a kórházi vezetők, hogy nem került a kiemelt súlyponti kórházak sorába a siófoki, annak ellenére, hogy Az év kórháza volt. Az intézmény nemcsak a Balaton déli partján lévő települések nagy részét és az észak-somogyi falvakat látja el, hanem nyáron a turistákat és a vendégmunkásokat is itt kezelik. Ezenkívül a siófoki kórházban arra is fel kell készülni, ha a balatonőszödi kormányüdülőben nyaraló úgynevezett védett személyeknek van szükségük ellátásra. - Ha a közelben, mondjuk Őszödön politikusok vannak vagy áthaladnak a térségen, akkor a traumatológián és az intenzív osztályon készenlétben állunk -mondta Varga Ferenc, a siófoki kórház főigazgatója. Varga Ferenc hozzátette: a kormány döntése miatt kétségessé vált, hogy a jövőben el tudják-e látni a 24 órás ügyelet. Mint mondta, ez a területi kórházaknak nem kötelező, ám ha nem lesz ügyelet Siófokon, a sürgős eseteket Székesfehérváron, Kaposvárott vagy Veszprémben kell ellátni. Sáfár Ahmed sebész főorvos elmondta, hogy naponta átlagosan 10-15 műtétet hajtanak végre, és idén eddig összesen 2270 nagy műtétet végeztek el a sebészeten. A Libanonból érkezett orvos elmesélte: vannak olyanok, akiket nyaralásuk során itt kezeltek, majd később visszatértek, mert annyira elégedettek voltak a többször kitüntetett kórházzal. Siófokhoz legközelebb, azaz 55 kilométeren belül Veszprém van, azonban a két város nem csak más megyében helyezkedik el, hanem a kettő között komoly terepakadályt jelent a Balaton - mondta Balázs Árpád, Siófok polgármestere. Vannak azonban olyan falvak, amelyek ha a siófoki intézményben nem lesz éjjel-nappali ügyelet, több mint száz kilométerre lesznek a legközelebbi súlyponti kórháztól. Megemlítette, hogy Székesfehérvár és Dunaújváros sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint Siófokhoz bármelyik város, azonban az előbbi két helyen nem szűnnek meg a kórházak. - A siófokiak és a környéken lakók is aggódnak a kórház jövőjéért - mondta lapunknak Varga László, a Civilek a Nemzetért Mozgalom egyik vezetője -, ugyanis a Siófok és Kaposvár közötti 85 kilométert négy és fél óra alatt teszi meg a vonat, és télen vannak olyan útszakaszok, amelyek gyakran járhatatlanok. Ellátatlanul maradhatnak a balatonőszödi védett vendégek FOTÓ: MÁTÉ PÉTER belpol@magyarnemzet.hu Gyurcsány-blog mint üzenőfal Hírforrássá és üzenőfallá változott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök internetes naplója, internetes elnevezéssel blogja, amelyben sok esetben saját párttársainak vagy koalíciós partnerének fogalmazza meg kikötéseit. A blog olykor első számú hírforrássá válik, máskor pedig a kormányfő küzdelméről olvashatunk, amit a meghűléssel, illetve a hőemelkedéssel szemben vívott, vagy éppenséggel Totó nevű kutyájának szobatisztává válásáról. II Pál Gábor_________________ A Gyurcsány Ferenc, Lendvai Ildikó és Hiller István által 2005-ben életre hívott, az MSZP-t a fiatalok körében népszerűsíteni próbáló Amőba Alapítvány internetes honlapja ad helyet a kormányfő blogjának ez év január 31. óta. A naplóban sokszor csak Totó nevű kutyájának szobatisztává válásáról, reggeli kocogásáról, vagy saját megpróbáltatásairól ír Gyurcsány Ferenc, mint például négy napja, amikor a hőemelkedésével járó „szenvedéseiről” értekezett. A miniszterelnök más napokon arra használja a blogját, hogy keményen ostorozza Orbán Viktort vagy a Fideszt. Meglepő módon azonban előfordult, hogy a kormány terveit szivárogtatja ki itt a kormányfő, illetve saját pártjának vagy a koalíciós társnak fogalmaz meg üzeneteket. A kormány szerkezeti átalakításáról, a minisztériumok számának csökkentéséről előbb tudhattak a blog olvasói, mint a távirati iroda, a sajtó vagy akár a szocialista politikusok. A Magyar Bálint személyéről zajló vitában - menjen vagy maradjon a volt oktatási miniszter - internetes naplójában üzente meg az SZDSZ-nek, hogy ne a nyilvánosság előtt beszéljenek erről a kérdésről. A koalíciós partnernek az áfaemelés tárgyában is üzent. Tavasszal a kormányprogram összefésülése alatti időszakban pedig szinte kizárólagos információforrás volt a blog. Az államreformról elsőként szintén a naplóban jelentek meg információk a kormányfő tollából, nevezetesen, hogy az üzleti életből érkező szakértőkre kell bízni ezt a folyamatot. A madárinfluenza hazai megjelenését hamarabb tudhatták meg a Gyurcsány-naplót olvasók. Demszky Gábor főpolgármester szintén blogerré vált nyáron, bár ő nem mindennap ír netes naplójába. Legutóbb például blogjában indokolta meg, miért nem akarja Gy. Németh Erzsébetet kulturális főpolgármester-helyettesként maga mellett látni. ZÁRUG PÉTER FARKAS POLITOLÓGUS szerint szokatlan, hogy állami szintű döntéseket a perszonális kommunikáció egyik divatos formájában hoz nyilvánosságra a kormányfő. A blog használata bevett szokás Európában a közéleti személyiségeknél, ám az már nem, hogy fontos kormányzati terveket, döntéselőkészítő folyamatokat az internetes naplóból kell megismernie mind a politikai elitnek, mind pedig a társadalomnak - mondta Zárug Péter Farkas, aki nem tartja szerencsésnek azt sem, hogy ezt a fajta kommunikációt a miniszterelnök összekeveri a saját hétköznapjait ecsetelő bejegyzésekkel. ■ GYULAI ATTILA, A POLITICAL CAPITAL INSTITUTE MUNKATÁRSA úgy véli: a blog fontos eleme Gyurcsány Ferenc kommunikációjának, hiszen olyan imázst teremtett számára, amely mellé csak próbálkoznak felzárkózni más politikusok Ezzel az eszközzel nyitni tudott egy fontos célcsoport felé, ugyanakkor némileg még közösségformáló tényezővé is vált. A komoly politikai és a könnyedebb személyes témák keveredése önmagában nem probléma: minden vezető politikusra igaz az, hogy a magánélete is politikusi imázsa részévé vált - állítja Gyulai Attila. Szerinte a közvetlenség azonban mindig veszélyes eszköz, mert az ellenfelek könnyen átfordíthatják komolytalansággá. Gyurcsány Ferenc blogja ezen a határon próbál egyensúlyozni, és természetesen mindkét irányban láthattunk már kibillenéseket. Spórolás a rádióban i. Munkatársunktól_______________ Jóval kedvezőtlenebb a vártnál a Magyar Rádió anyagi helyzete - közölte a távirati irodával Such György elnök. Such még hivatalba lépésekor rendelte el az intézmény teljes jogi és anyagi átvilágítását - ennek eredményét közölte az intézmény dolgozóival. A jövő nem túl rózsás, minthogy az előző MSZP-SZDSZ-ciklus alatt elmaradt az intézményre fordított költségvetési összegek inflációkövető megemelése. Ez a helyzet jövőre sem változik, sőt a Gyurcsánycsomag következtében megemelt közterhek 300 milliós pluszkiadást rónak az intézményre, így jövőre reálértéken számolva kétmilliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat a rádió, mint tette azt 2003-ban. A szintén augusztusban elrendelt jogi átvilágítás kapcsán azt közölte a munkatársakkal az elnök, hogy hivatalba lépése előtt „a szerződések teljesítése sok esetben nem volt számon kérhető és ellenőrizhető”, „a múltban előfordult a közbeszerzés mellőzése, a szakértők találtak indokolatlan és jelentősen előnytelen szerződési kikötéseket. Aggályosnak tekinthető számtalan külsős szerződés, ami jogkövetkezményekkel fenyegethet.” A költségcsökkentés jegyében összevonnak több vidéki stúdiót, helyettük regionális stúdiókat alakítanak ki, Észak-Magyarországon miskolci, az Észak-Alföldön nyíregyházi és debreceni, a Dél- Alföldön szegedi és szolnoki, a Dél- Dunántúlon pécsi, a Nyugat-Dunántúlon pedig győri székhellyel - jelentette be. A távirati irodával ellentétben lapunk nem tudta elérni a rádióelnököt. Szerettük volna megtudni, hogy a szigorú takarékossági kényszerhelyzetben miként lehetséges a Krónika irodáinak és kiszolgálóhelyiségeinek több tíz milliós átépítése. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy hány ember állását fenyegeti a kialakult helyzet. Ismeretes: Gellért Kis Gábor, a rádiókuratórium szocialista elnöke korábban többször beszélt arról, hogy karcsúsítani kell az intézményt. Gellért Kis arról is többször nyilatkozott, hogy a rádió anyagi gondjaiért nem a költségvetés, hanem az intézmény vezetése felelős.