Magyar Nemzet, 2007. január (70. évfolyam, 1-30. szám)
2007-01-02 / 1. szám
2lagmr lemel • Belföld 2007. január 2., kedd 1 Rovatvezető* Huth Gergely belpol@magyarnemzet.hu ' ilHlilMWi^lirn fm » lY^iliiiiri iinriiriilon í r Megint reform, megint megszorítás ÁMI Munkatársunktól.________________________________________ ttekinti a kormány az év első felében a tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetésének lehetőségét a nyugdíjreform részeként - fejtette ki a múlt héten a Hír Televízió kérdésére Korózs Lajos szocialista képviselő, az Idősügyi Tanács titkára. A politikus bejelentette: a szociális miniszter vezetésével már megalakult az a munkacsoport, amelynek feladata, hogy 2007 első negyedévében előálljon egy nyugdíjreform-tervezettel. A tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetése már a nyáron, a konvergenciaprogram elkészítése kapcsán felmerült, de Gyurcsány Ferenc az önkormányzati választások előtt még tagadta, hogy hozzányúlnának a nyugdíjakhoz. A miniszterelnök így fogalmazott: „Azt kérdezték, hogy amikor oly sokan javasolják, és oly sok vita van, miért nem vagyok bátor és miért nem nyúlok hozzá a nyugdíjakhoz? Azt mondtam nekik, hogy nem értik, dehogynem! Nagyon is bátor vagyok, ezért nem nyúlok hozzá a nyugdíjakhoz!” A nyugdíjreformtól függetlenül napirenden van a juttatás indexálásának felülvizsgálata is. Jelenleg a nyugdíjemelésnél fele-fele arányban veszik figyelembe az átlagos bérnövekedést és az aktuális inflációt. Korózs Lajos elmondta: „Az első kezdeményezés az volt, hogy térjünk át ától cettig a nettó bérnövekedés arányában történő nyugdíjmegállapításra. Én magam azt a véleményt képviseltem, hogy csak egy fokozatos áttérésről lehet szó, mert abban az esetben, hogy ha az infláció meglódul, mint ahogy úgy néz ki, januárban éppen a konvergenciaprogram kapcsán ugye a 2,5-2,8 százalékos infláció helyet 6 százalék körüli inflációval számolunk, ebben az esetben a nyugdíjasok rosszabbul járnának.” Veszélyben a tizenharmadik havi nyugdíj Csákabonyi Balázs (MSZP) szerint a demográfiai adatok kedvezőtlen változása miatt a pluszellátás finanszírozhatatlanná válhat Eddig soha nem látott mértékben száguld az úgynevezett nyugdíjas-infláció, amely a múlt év utolsó hónapjaiban két százalékponttal haladta meg az átlagos pénzromlás mértékét. Az értékcsökkenés hirtelen megugrását főleg a középső áfakulcs emelése, valamint a gyógyszerár-támogatás csökkenése okozta. Szakértők szerint az idén az idősek az infláció miatt egy egész havi járandóságuknak megfelelő összegtől eshetnek el. A [UNK] Pikány Lóránt________________ tavalyi év pénzromlási folyamatait leginkább az MSZP egyik fő célcsoportja, a nyugdíjasok sínylették meg. 2006 áprilisa óta az időskori ellátás inflációja minden hónapban meghaladta az átlagost. Augusztusig a nyugdíj értékcsökkenése egy százalékponttal haladta meg az átlagos inflációt, szeptembertől viszont a különbség megduplázódott, s novemberben a 6,4 százalékos inflációhoz képest a nyugdíjasmutató már 8,3 százalékra rúgott. A számadatok a 2005. novemberi adatokhoz viszonyítva kiugróak, ugyanis akkor még csak ennek felét, vagyis 3,2 százalékos átlag- és 4,1 százalékos nyugdíjas-értékromlást mutattak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eredményei. Szakemberek szerint az infláció miatt tulajdonképpen már tavaly eltűnt a 13. havi nyugdíj összege. (Ismert: a Medgyessy Péter-féle 2002- es ígéretkampányban jelent meg ez juttatás, de csak fokozatosan vezették be, ráadásul 2004-ben az európai parlamenti választások előtt fizették ki a megfelelő részletet.) A jelenség mögött valószínűleg a gyógyszerek és a háztartási energia árának, valamint az élelmiszerárak átlagosnál nagyobb emelkedése áll. A KSH szerint ugyanis a nyugdíjasok átlagosan jövedelmük 60 százalékát költik élelmiszer-, gyógyszer- és lakhatással összefüggő kiadásokra, míg a lakosság egészét nézve ezek aránya csak 40 százalékra tehető. Az alapvető élelmiszerek, amelyek kiemelt szerepet játszanak az idősek kiadásaiban, 2006-ban mindvégig az átlagost meghaladó mértékben emelkedtek, utoljára 2005 utolsó két havában drágultak a megszokott ütemben. A gyógyszerár-támogatás körének csökkentése szintén a nyugellátásban részesülőket sújtja, hiszen ők több mint kétszer annyi pénzt költenek el a patikában, mint az átlagos fogyasztó. Ehhez pedig hozzájön még a vizit- és receptdíj. Az idei átlagos nyugdíjemelés messze a várható infláció alatt lesz. A nyugellátások mindössze 4 százalékkal növekednek, miközben a kormány által számított pénzromlás 6,2, a Magyar Nemzeti Bank szerint pedig 7 százalék körül várható. Aszódi Pál (Fidesz) úgy véli, a nyugdíjasok terhe többszöröse lett annak, amennyit el tudnak viselni. Mint mondta, annak ellenére ér jóval kevesebbet a nyugdíjasok juttatása, hogy ez volt az első olyan év a 2003-as bevezetés óta, amikor a 13. havi nyugdíj mind a négy hetét megkapták az arra jogosultak. Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke viszont állítja, hogy az idei költségvetésben nincs meg a keret a nyugdíjemeléshez sem, nemhogy a 13. havi juttatáshoz. Aszódi kiemelte, tavaly novemberben ugyan volt korrekció visszamenőlegesen tíz hónapra, amely elvileg kompenzálta az átlag- és a nyugdíjas-infláció közti rést, ám a kifizetésig ezt a pénzt az állam használta, ezért az Országgyűlés ifjúsági és szociális bizottságának fideszes tagja úgy gondolja, a megkapott összeg kamata is járna a nyugellátásban részesülőknek. Csákabonyi Balázs MSZP-s országgyűlési képviselő szerint kamatkésedelem miatt jár, vagyis a nyugdíjtörvény értelmében akkor járna több pénz a nyugellátásra jogosultaknak, ha az állam november után fizette volna ki a korrekciót. Közölte, a nyugdíjak értéke a jövő évi tervezet szerint még így is kevésbé csökken, mint a jövedelmeké, vagyis az idősebbek vannak valamivel jobb helyzetben. A nyugdíjasok által leginkább igénybe vett szolgáltatások, valamint a leginkább keresett termékek drágulásával nő majd a jövő évi korrigálás mértéke is. Csákabonyi szerint a tavaly decemberben elfogadott nyugdíjkorrekciós törvény értelmében mintegy 800 ezer olyan ellátott részesül majd pluszjuttatásban a normál növekedéssel együtt körülbelül 12-14 százalékos emelésben akik 1988 előtt mentek nyugdíjba, illetve az özvegyek egy csoportja, ami a több mint hárommillió nyugellátott ember alig egynegyedét teszi ki. Csákabonyi kijelentette, nincs reális esély a 14. havi nyugdíj bevezetésére, sőt szakértői véleményekre hivatkozva elmondta, a demográfiai adatok kedvezőtlen változása miatt a 13. havi ellátás is finanszírozhatatlanná válhat. Márciusban a parlamenti választások kampányidőszakában Csákabonyi Balázs lapunknak elismerte, az akkor beígért 2007-2010 közötti, az évi rendszeres nyugdíjemelésen felüli, átlagosan évi egyhavi többletnyugdíjjal egyenértékű, beváltatlan emelési ígéret „összességében a 14. havi nyugdíjnak felelt meg”. Soltész Miklós, a szociális bizottság KDNP-s alelnöke állítja, a nyugellátás értékének ilyen mértékű csökkenése teljesen új jelenség, ami szerinte egyenes következménye az áfa- és áremeléseknek. Rámutatott, a kompenzáció, amit az idősebbek novemberben kaptak, körülbelül fél százalékkal maradt el a szükséges mértéktől. Nem tartja elegendőnek a korrekciós programot sem, amellyel csupán pár ezer forintos kiegészítést kapnak azok, akik önhibájukon kívül jutnak kevesebb nyugdíjhoz, mert a másik oldalon sokkal többet vesznek el tőlük. Ezenkívül pedig Soltész szerint óriási kiesés várható a gázártámogatási rendszer megváltozása miatt főként a nyugellátottak körében. Mindezeket összevetve a kereszténydemokrata politikus elképzelhetőnek tartja, hogy az idén a nyugdíjak annyival érnek majd kevesebbet, mintha egyhavi jussukat eltörölnék. Az is ismeretes, hogy akik jövő ilyenkor vonulnak nyugdíjba, a Gyurcsány-féle nyugdíjreform miatt mintegy 8 százalékkal kapnak majd kisebb összeget havonta, ami gyakorlatilag a 13. havi juttatás elvesztését jelenti. A legkorábban azonban már ez év márciusában érezhetik a friss nyugdíjasok a változások hatását, mert akkortól a nyugdíjkorhatár felett dolgozók is kötelesek lesznek havi 8,5 százalékos járulékot fizetni. REFORM ELŐTT A NYUGDÍJRÓL Csákabonyi Balázs:Olyan országot akarunk, ahol egy élet munkája után a nyugdíj biztonságos megélhetést nyújt. Gyurcsány Ferenc: Az önök sorsában, az önök életében saját magunkat látjuk Azt szeretnénk hogy közösen tegyük gazdagabbá valamennyiünket. ,Az idősek egyfajta társadalmi védettséget élveznek s rendkívül fontos a nyugdíjasokat érintő igazságtalanságokat orvosolni.’ ,Az irányelvekre visszatérve, nincs szó a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről..." Kuncze Gábor: ,Én azt egy (...) elképesztően hazug és ócska módszernek gondolom, amikor az egyébként nehéz helyzetben lévő nyugdíjasok helyzetével visszaélve egyesek arra fűzik fel a kampányt, és olyan módon próbálják megszerezni a nyugdíjasok szavazatait, hogy valótlanságokat állítanak nekik Szerintem ilyen a 14. havi nyugdíjaknak a felvezetett módon történő bevezetése." Hiller István: Az MSZP betartotta a nyugdíjasoknak négy évvel ezelőtt tett ígéreteit Az MSZP vezette kormány (...) bevezette a 13. havi nyugdíjat úgy, hogy azt a költségvetés is elbírja. Korózs Lajos, az Országgyűlés ifjúsági és szociális bizottságának MSZP-s elnöke a hajdú-bihari idősügyi tanács ülésén határozottan cáfolta, hogy a nyugdíjakat meg kívánják adóztatni. Rémhírnek nevezte azt is, hogy megemelik a 62 éves nyugdíjkorhatárt, és közölte, hogy megmarad a 13. havi nyugdíj is. A fogyasztói és a nyugdíjas fogyasztói árindex alakulása 2006-ban (az előző év azonos hónapjához viszonyítva) fogyasztói árindex nyugdíjas fogyasztói árindex B BÉKEMENET ÉS IMÁDSÁG. A Sant Egidio Közösség békemenetet és imádságot tartott tegnap azért a több mint harminc országért, amely erőszakot szenved. A hívek gyertyákkal és fáklyákkal Salkaházi Sára vértanúságának helyszínén, a Szabadság híd pesti hídfőjénél találkoztak, és az angolkisasszonyok Szent Mihály-templomához vonultak. FOTO: korponai tamás Első újszülött baba nagy felhajtás nélkül I-8 Munkatársunktól.__________ dén nem volt nagy felhajtás az év első babájának megszületésekor. Nem is csoda. Tavaly Göncz Kinga akkor még esélyegyenlőségi miniszter adta át a Gyurcsány Ferenc által nagy reklámkampánnyal beharangozott első babakötvényt. Mára kiderült, érdektelenségbe fulladt a program. Mint megírtuk, a Magyar Államkincstár kimutatása szerint tavaly januártól október végéig mindössze 7221 Start számlát nyitottak meg a hazai bankoknál, jóllehet az erőteljes reklámozás nyomán a piackutatók 45-50 ezer számlanyitással kalkuláltak. A megtakarítások ugyancsak az érdektelenségről tanúskodnak: az első tíz hónapban 296 millió forintnyi megtakarítás érkezett a babakötvényszámlákra, noha a kabinet erre a célra 3,8 milliárd forintot különített el. Az államkincstári adatok azokat az elemzőket igazolják, akik a törvény 2005. decemberi beiktatásakor arra figyelmeztettek: az újszülött gyermekek javára szánt 40 ezer forintos állami megtakarítás inkább választások előtti kampányfogásnak minősül, ekkora összeggel, illetve annak kamatával ugyanis nem lehet a felnőttéletet elkezdeni. A konstrukció elődjének az Esztergom önkormányzata által 2005 óta működtetett életkezdési program számít. Meggyes Tamás, a város fideszes polgármestere elmondta, a születések száma megugrott, a program érdemi ösztönzőerőt jelent a gyermekvállalásban. Az esztergomi program sajátossága, hogy minden helyi újszülött 500 ezer forintos támogatást kap. Az idei év első újszülöttje éjfél után egy perccel Szegeden jött a világra, neve Gárdián Dóra.