Magyar Nemzet, 2007. május (70. évfolyam, 118-146. szám)
2007-05-23 / 139. szám
Politikai fordulat romló adatokkal Lassuló gazdasági növekedéssel és a munkanélküliség emelkedésével számol tegnap közzétett idei éves gazdasági előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Dr.ni.s Zoltán___________________ Gazdaságpolitikai fordulat zajlik 2006 közepe óta, s az idei év tavaszára egyértelművé vált, hogy ez jó irányú - állapítja meg a GKI tegnap közzétett tanulmánya. E jó irányú fordulat nyomán - derült ki az elemzésből - gazdasági növekedésünk valamennyi közép-európai országénál lassúbb lesz, mértéke alig haladja majd meg a három százalékot. Mindehhez helyben járó foglalkoztatottság és emelkedő munkanélküliség társul, amihez párosul egy, a gazdaságkutató által korábban előre jelzettnél magasabb, hétszázalékos pénzromlás. A GKI várakozásai szerint az év végére a munkanélküliségi ráta 7,8 százalékra emelkedik, ami különösen az uniós országokban tapasztaltak fényében tűnik igen drasztikusnak. A közösség tagországaiban ugyanis folyamatos a munkanélküliek számának csökkenése, épp a gazdasági fejlődés miatt. Az elszabadult infláció miatt az idei évben a tervezettnél erőteljesebb, 4,5 százalék körüli reálbércsökkenésre számíthatunk, azaz ennyivel érnek majd kevesebbet a fizetések - vélik a GKI elemzői. A bruttó nyugdíjak ugyan a tervezettnél nagyobb mértékben nőnek, ugyanakkor valós vásárlóerejük mintegy négy százalékkal csökken majd. Bár az államháztartási hiány továbbra is nagy, a megszorítások eredményeként - jegyzi meg az elemzés - a deficit minden hónapban kedvezőbb a Pénzügyminisztérium előrejelzésénél. A GKI szerint az idei hiánycél biztonságosan teljesíthető, a hiány a bruttó hazai termelés (GDP) 6,2 százaléka körül alakul majd. A bruttó államadóság pedig a tavalyi szinten, a GDP 66 százaléka körül marad. A GKI várakozásai szerint júniustól kamatcsökkentési folyamat indul meg, az év végére 6-6,5 százalék közötti jegybanki alapkamatot, éves átlagban pedig 250 forintos euróárfolyamot várnak. Belejátszik a bruttó nemzeti össztermék (GDP) növekedésébe a lakosság eladósodása - hangsúlyozta lapunknak Csaba László közgazdász, aki szerint ennek is köszönhető, hogy az elemzői várakozásokkal ellentétben magasabb az első negyedéves GDP. Eszerint részben az állampolgárok által felvett hitelek hajtják előre a magyar gazdaságot. M Szabó Anna_____________________ A lakosság hitelfelvételei - mivel hozzájárulnak a GDP legnagyobb részét befolyásoló fogyasztás növekedéséhez - összességében rövid távon növelik a bruttó nemzeti összterméket, ezzel is magyarázható, hogy az elemzői várakozásoknál magasabb lett az idei első negyedév GDP-gyorsjelentésében foglalt növekedési ütem - fogalmazott lapunknak Csaba László közgazdász. A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora szerint a lakosság a megszorítások ellenére nem fogta vissza kiadásait, hanem a hitelfelvételekbe menekült, ami átmenetileg ugyan kedvezően befolyásolja a fogyasztás szintjét, középtávon azonban tarthatatlan folyamathoz vezet, melynek csak a jövedelmek erőteljes növekedése vethet majd később véget. A háztartások sérülékenysége nőtt, csakúgy, mint a pénzintézetek kockázata, miközben a bedőlt hitelek és a rossz adósok aránya folyamatosan gyarapszik - szögezte le a közgazdász. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi jelentése szerint a háztartások kötelezettségei továbbra is növekvő tendenciát mutatnak, idén március végére elérték a 6228 milliárd forintot, amely a tavalyi GDP közel harminc százalékára rúg. Miközben a munkanélküliség romló tendenciát mutat, a reálbérek csökkennek, a fogyasztási célú hitelfelvételek egyre veszélyesebb mértékű elszaporodásának lehetünk tanúi, éppen ezért a pénzügyi felügyelet el kell hogy érje e folyamat korlátozását - figyelmeztetett Csaba László. Az ördögi kör ugyanis már hamarosan bezárulhat a problémás banki követelések értékének növekedésével, a nem fizető családok és végelszámolás vagy csődeljárás alatt álló vállalkozások számának megugrása miatt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kimutatása szerint a pénzügyi szektor problémás hitelállománya a tavaly december végi 114 milliárd forintról március végére 124 milliárdra növekedett. Az egyik legnagyobb hazai követeléskezelő, az Intrum Justitia adatai szerint tavaly megduplázódott a pénzügyi szektortól hozzájuk érkező megbízások értéke. Felfalusi Péter ügyvezető igazgató lapunknak kifejtette, hogy tavaly 416 ezer új ügyet vettek át adminisztratív behajtásra, míg az a szám 2005-ben csak 254 ezer volt. A vállalkozások hiteleivel kapcsolatosan sem jobb a helyzet: a Coface követeléskezelő vállalat jelentése szerint 2007 első negyedévében 24 százalékkal emelkedett a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma, és negyven százalékkal nőtt a végelszámolás alatt álló vállalkozások száma. A PSZÁF tegnapi közleménye szerint a teljes pénzügyi szektor által közvetített tőke mára meghaladja a teljes GDP nagyságát. a mmmmmmmmmmm iwiiiii iiM»ii mmm mmmmtmm mm Hitelből növekvő gazdaság Az adósságokba menekülő lakosság is hizlalja a vártnál jobb GDP-t A háztartások kötelezettségei (milliárd forint) 6800 6782,7 2005. dec. 2006. dec. 2007. márc. OECD: Elakadt a magyar felzárkózás Az adó- és díjemelések jócskán felpörgették a hazai pénzromlás Különösen a nyugdíj- és az önkormányzati rendszer s az oktatás területén sürgetett további intézkedéseket tegnap a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, amelynek magyarországi delegációja szerint hazánk felzárkózása elakadt. _1 Szabó____________________________ További intézkedéseket sürgetett az eddigi megszorító lépéseken kívül a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hazánkban tartózkodó delegációja. A nemzetközi szervezet e hónapban a negyedik intézmény, amely újabb átfogó kiadáscsökkentő intézkedéseket tart szükségesnek annak érdekében, hogy a magyar konvergenciaprogramban kitűzött célok teljesülni tudjanak. Az OECD szerint az adó- és járulékemelések időlegesen visszafogják a magyar gazdaság növekedését: a szervezet az idei évre 2,5, a jövő évre pedig 3,1 százalékos bővülési ütemet vár, azt pedig kérdésesnek tartja, hogy a növekedés 2008 után miként alakul. Mint a jelentést ismertető Andrew Dean igazgatóhelyettes rámutatott: Magyarország felzárkózási folyamata elakadt, s a kormányprogram hosszú távon csak bizonyos feltételek esetén hat majd kedvezően a gazdasági folyamatokra. A szervezet az egyik, legfontosabb kritériumnak a költségvetés fegyelmezett végrehajtását tartja, s azt, hogy a büdzsé reformja az önkormányzatokra is kiterjedjen. A költségvetési szabályok megerősítését és a túlköltekezés megakadályozását az OECD kulcsfontosságúnak ítéli meg. Az állami kiadások befagyasztása szintén a javaslatok között szerepel, a szervezet ugyanis bizonytalannak ítéli, hogy az államigazgatásban tervezett kiadáscsökkentő lépések ténylegesen megvalósulnak-e. A jelentés szerint a kórházi ágyak számának jelentős csökkentése, a gyógyszerkiadások visszafogása és a gázár-támogatási rend ütemét szer megváltoztatása ugyan mérsékelte az állami kiadásokat, a szükséges reformok köre azonban ennél jóval szélesebb. Az OECD szükségesnek tartja ezért a nyugdíjba vonulás rendszerének teljes átalakítását, a vagyonadózás kiterjesztését, az alacsony foglalkoztatottság növelését, a szürkegazdaság kifehérítését s a tandíjrendszer és a családtámogatások megváltoztatását. A ss megszorítások inflációemelő hatására is felhívja a figyelmet a jelentés, amely szerint az áfaemelés és a gázártámogatások csökkentése felpörgette a pénzromlás ütemét, s az alapkamat meghatározását illetően bizonytalanságot keltett a monetáris politikában. Minden negyedik cég elbocsátana 1F Kiss Round_____________________ Bizonytalanság és borúlátás jellemzi a magyar cégek üzleti helyzetét 2007 első fél évében - így összegezhető annak a kutatásnak az eredménye, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (GVI) készített áprilisban, s amelyet tegnap mutattak be. A felmérésből kiderül: miközben a cégek helyzetértékelése a tavaly októberi zuhanás után tovább romlott, a várakozások kismértékben javultak. Utóbbinak köszönhető, hogy a GVI konjunktúramutatója a tavaly őszi felmérés óta némileg kedvezőbbé vált, ám 1998 óta idén áprilisban még így is a második legalacsonyabb értéket mutatta. A kismértékű javulás a kutatás szerint annak tulajdonítható, hogy az üzleti helyzettel és a jövedelmezőséggel kapcsolatos várakozások némileg javultak, s kissé erősödött a beruházási aktivitás is. Utóbbi emelkedése azonban már-már elhanyagolható, így ha a beruházási aktivitás a tavaly októberi mélypont körül marad, az már negatívan hathat az egész magyar gazdaság növekedésére, akár már középtávon is - vélik a kutatók. Főleg, hogy a jelenlegi üzleti helyzet értékelésére s a rendelések várható alakulására vonatkozó mutatók idén is romlottak. További elbocsátásokra is készülhetünk, az októberi adatokhoz képest ugyanis emelkedett a létszám csökkentését tervező s apadt a dolgozók számát bővíteni szándékozó vállalkozások aránya. Minden negyedik cég elbocsátásokra készül. A felmérés megerősíti: a nemzetközi, exportra termelő cégek kedvezőbben ítélik meg jelen helyzetüket, mint a kis magyar vállalkozások. Sőt a teljesen magyar tulajdonú vállalkozások mellett már a vegyes tulajdonú cégek is rossznak nevezték üzleti kilátásaikat. 2007. május 23., szerdaGazdaság • Magyar nemzet Maradnak a körbetartozások? A körbetartozásoknak csupán 15 százalékát képes orvosolni a tartozási láncok mérsékléséről szóló törvényjavaslat; 85 százalékát nem, mivel ezeknél nem közbeszerzésekről van szó - vetődött fel tegnap az Országgyűlés lakás- és építésügyi albizottságának ülésén. Többen kifogásolták, hogy a végső szövegből hiányzik a fedezetigazolás. (MTI) Olcsóbb lesz a barangolás Az Európai Parlament illetékes bizottsága tegnap megszavazta a barangolás rendelettervezetéről szóló jelentést, melynek révén a mobiltelefont használók már augusztustól a felére csökkentett díjtételekkel használhatják külföldön a telefonjukat: a külföldi híváskezdeményezés percdíja nem haladhatja meg a 122, a hívásfogadásé pedig a 60 forintot. (L. I.) Kevés pénz jut a turizmusra A parlament szakbizottságának tegnapi ülésén Somogyi Zoltán szakállamtitkár ismertette a Turisztikai célelőirányzat tavalyi felhasználását. A 12 milliárd forintos forrás úgy merült ki teljesen, hogy a műemlék fürdők kiemelt feladatként szereplő korszerűsítésére tavaly mindössze 2,5 milliárd forint jutott. A KSH friss kimutatásából kiderül, hogy az őszi események nem befolyásolják Budapest turizmusát. A magyarok az első negyedévben főként egynapos, bevásárlóutazásokat tettek Ausztriába, Szlovákiába, Romániába, hosszabb útra tavalyhoz képest 19 százalékkal kevesebb alkalommal futotta a hazai turistáknak. (T. K.) Bajban a termesztők Minden bizonnyal idén sem gazdagodnak meg a bogyósgyümölcs-termesztők, az utóbbi hetek jégesői ugyanis csaknem mindenhol komoly károkat okoztak a ribiszke- és málnatermésben. A Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közlése szerint van, ahol az egész termés megsemmisült, a szerencsésebbek „csak” a termés felét, harmadát veszítették el, állami kárenyhítésről pedig egyelőre szó sincs. (B. P.) Gyorsabban nő a szlovák fizetés Philip Hemmings: Meglehetősen kiábrándító a helyzet az országban Csehország vagy Szlovákia növekedési adatait figyelembe véve a versenytársak tartósan gyorsabb bővülést produkálnak Magyarországnál - nyilatkozta lapunknak Philip Hemmings. Az OECD magyarországi delegációjának vezetője szerint ha a szükséges reformokat nem hajtja végre a kabinet, akkor a magyar gazdaság fejlődése hosszú távon is elmarad majd a lehetséges ütemtől. fi Szabó Eszter____________________ • • Önök szerint Magyarország mikor tudja bevezetni a közös európai valutát, az eurót? - Ez attól függ, hogy a konvergenciaprogramban megfogalmazott célkitűzések hogyan valósulnak meg, sikerül-e végrehajtani a szükséges szerkezeti reformokat. Úgy gondolom, hogy az euró előszobáját jelentő ERM-II. árfolyam-rendszerhez Magyarország 2010- ben vagy 2011-ben csatlakozhat. A konvergenciaprogram következetes végrehajtása esetén a forintot 2012-ben vagy 2013-ban válthatja fel az euró. Jelentésük szerint a bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések idén és jövőre visszafogják a magyar gazdaság növekedését, a 2008 utáni ütem pedig kérdéses. Melyek azok a kockázatok, amelyek a későbbi fejlődést övezik? Egyaránt látunk felfelé és lefelé mutató kockázatokat a 2008 utáni magyar növekedésben. Amenynyiben a konvergenciaprogramban lefektetett lépések megvalósulnak, akkor a befektetők továbbra is folytatják beruházásaikat Magyarországon. Amennyiben viszont a költségvetési reformokat nem hajtja végre következetesen a kabinet, akkor a hiány is jelentős marad, a magas deficit pedig nem tudja csökkenő pályára állítani az államadósságot. Ebben az esetben a magyar gazdaság növekedése nemcsak rövid, de hosszú távon is elmarad a lehetséges ütemtől. - Hogyan látják most Magyarország helyzetét és lehetőségeit a térség többi országához viszonyítva? - Csehország vagy Szlovákia gazdasági növekedési adatait figyelembe véve meglehetősen kiábrándító a magyar helyzet, hiszen a versenytársak tartósan gyorsabb gazdasági bővülést produkálnak Magyarországnál, s a fizetéseik is gyorsabb ütemben közelítenek az uniós szint felé. Ez idén és jövőre bizonyosan így marad, de reménykedjünk, hogy nem tart örökké. Önök többször hangsúlyozták, hogy a reformokat ki kell terjeszteni az önkormányzatokra is, ahol meg kell változtatni a költségvetési és finanszírozási rendszert. Elérhetők-e a 2008-as és 2009-es kormányzati célok az önkormányzati rendszer átalakítása nélkül? - As eddigi szigorító intézkedések is érintették már az önkormányzatokat. Tény, hogy számos tennivalót tartunk még szükségesnek ebben a szektorban. Olyan rendszert javasolunk kiépíteni, amely a hatékonyságuk javítására és a megtakarításaik növelésére ösztönzik az önkormányzatokat. Philip Hemmings