Magyar Nemzet, 2007. június (70. évfolyam, 147-176. szám)
2007-06-05 / 151. szám
2 Magyar Seize!. • Belföld 2007. június 5., kedd Rovatvezető: Huth Gergely - - $ $*s' .............mHi ■■■ s *if Két hét múlva szavazás a Fideszben Információink szerint két hét múlva hosszabbítja meg a Fidesz képviselőcsoportja Navracsics Tibor frakcióvezetői tisztségét további három évre. Úgy tudjuk, a jelenlegi frakcióvezetőn kívül más nem tervezi, hogy elinduljon a posztért, mint ahogy várhatóan a jövőben is Répássy Róbert marad a Fidesz frakcióigazgatója. Kisebb változások esetleg a bizottsági struktúrában várhatók, elképzelhetők tagcserék. (P. G.) Ternyák érseki beiktatása Ünnepi szentmise keretében szombaton iktatják be hivatalába Ternyák Csabát, a vatikáni hittani kongregáció eddigi titkárát egri érseknek. Megtudtuk, a több tíz vatikáni vendég között ott lesz az egri bazilikában a hittani kongregáció prefektusa, Claudio Hummes is. Ternyák személyében olyanvalaki lesz az ország második legnagyobb egyházmegyéjének érseke, akinek rálátása volt a mintegy kétszázezer pappal rendelkező katolikus egyház világméretű lelkipásztori munkájára. (J. I.) Sajnálkozás Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája sajnálattal vette tudomásul, hogy a Fidesz és a KDNP elnöke nem vesz részt a néhai miniszterelnök kivégzésének évfordulója alkalmából, június 15-re szervezett közös imán. Mint mondta, azt várta volna a pártvezetőktől, hogy ahogy Nagy Imre ’56-ban, ők is felül tudnak emelkedni a pártérdekeken. Jánosi június 14-re a Nagy Imre nevét viselő iskolák tanulói mellett a volt és a jelenlegi kormányfők feleségeit és gyerekeit látta volna vendégül. Lévai Anikó és Dobrev Klára közül azonban csak az utóbbi jelezte, hogy részt vesz a megemlékezésen. (MN) Sztrájkbizottság a SOTE-n A példát más intézmények is követhetik • A kormány intézkedései okozzák az alapkonfliktust Sztrájkbizottság alakul a Semmelweis Egyetemen. Erről született döntés a szakszervezeti vezetők ülésén. Az ok: a kormány intézkedései súlyos finanszírozási válságot okoztak. N Munkatársainktól,______________ Tegnap délután sztrájkbizottság megalakításáról döntöttek a Semmelweis Egyetem (SE) szakszervezeti vezetői - értesült a Magyar Nemzet. Úgy látják ugyanis, hogy az elmúlt időszak kormányzati intézkedései súlyos finanszírozási válságot eredményeztek, a helyzet rendezésére pedig eddig csak homályos ígérgetéseket kaptak a kabinettől. Berki Zoltán, a Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség titkára lapunknak elmondta: az alapkonfliktust a kormányzati intézkedések eredményezték, amelyek megszüntették az úgynevezett progresszivitási díjat, és alacsonyan limitálták azt a teljesítményt, amit a biztosító hajlandó finanszírozni. A sztrájkköveteléseket ugyan még nem fogalmazták meg, de elsősorban azt szeretnék, ha a finanszírozásukon változtatna a kormány - mondta Berki Zoltán. Ugyanakkor vannak konfliktusok az intézmény vezetőségével is - tette hozzá. Készült ugyanis egy válságkezelő terv, de ennek bizonyos elemeivel, így a létszámleépítés mértékével és módjával az érdekképviselet nem ért egyet. Úgy tudjuk, a tegnapi ülésen még nem kerültek szóba az esetleges sztrájk részletei. Mint ismert, az egészségügyben csak különleges szabályok mentén lehet sztrájkolni, nem lehet teljesen szüneteltetni a betegellátást, garantálni kell a még elégséges szolgáltatásokat. Ez az eddigi ágazati sztrájkoknál általában azt jelentette, hogy csak a sürgős eseteket látták el, a tervezhető beavatkozásokat elhalasztották. Berki Zoltán arra a kérdésre, hogy meddig várnak a kormány közbelépésére, úgy felelt: időpontot nem határoztunk meg. Nem vagyunk türelmetlenek, de nem hagyjuk, hogy tovább hitegessenek bennünket. Ha nem lép a kormány, az érdekérvényesítés végső eszközét, a sztrájkot választjuk - tette hozzá. Tulassay Tivadar, az LE rektora korábban már többször nyilatkozott az őket sújtó problémákról. Mint elmondta: az országos átlagnál nagyobb mértékben, 26 százalékkal csökkentették április elsején az ágyaik számát, miközben nőtt a feladatuk, hiszen a máshol megszűnő intézmények, osztályok betegeinek egy része is hozzájuk kerül. A megnövekedett feladatokat kisebb forrásból kellene biztosítaniuk. 2007 második fél évében közel 4,5 milliárd forinttal számíthatnak kevesebb finanszírozásra az első fél évihez képest. A Semmelweis Egyetemről eddig több mint száz főt küldtek el, többségük nyugdíjas. A létszámleépítésnek azonban ezzel nincs vége, további elbocsátások várhatók. A spórolás érdekében fontolgatják, hogy nyáron - amikor rendszerint kisebb a betegforgalom - az ugyanolyan típusú, azaz párhuzamos ellátást végző klinikák bizonyos osztályait átmenetileg bezárják, a dolgozók így egy időben mennének szabadságra. Az egyetem szerint a betegellátást és a műtéteket nem érintené az átmeneti szünet. A négy orvosegyetem közül nem csak az SE-n foglalkoznak a sztrájk lehetőségével, máshol is fontolgatják sztrájkbizottság létrehozását. Döntés azonban még nem született - értesültünk. - Egyelőre nincsen sztrájkkészültség a Szegedi Tudományegyetem klinikáin - közölte érdeklődésünkre Ágoston Zsuzsanna, a közalkalmazotti tanács elnöke. Mint mondta, korábban az orvosegyetemek szakszervezeti szövetségében felmerült egy NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS SZEGEDEN. Népi kezdeményezéssel próbálja megakadályozni a szegedi Fidesz, hogy a város egészségügyi intézményei átkerüljenek a Szegedi Tudományegyetem működtetésébe - közölte Oláh János, a párt városi elnöke. A kezdeményezést tegnap juttatták el a város jegyzőjéhez, akinek 15 napja van, hogy hitelesítse az aláírásgyűjtő íveket. A hitelesítés után 30 nap áll a Fidesz rendelkezésére, hogy összegyűjtse a választópolgárok legalább tíz százalékának aláírását. Ha sikerül, a városi közgyűlésnek kötelező foglalkoznia az üggyel, az MSZPSZDSZ-es vezetés nem hivatkozhat arra, hogy erről a témáról már döntöttek - közölte Oláh, aki szerint nem kedvez sem a városnak, sem a kórházban dolgozóknak, ha az egészségügyi intézményeket egy milliárdos hiánnyal küzdő szervezet veszi át. Szeged vezetése tavaly döntött arról: átadja az egyetemnek a városi kórházat és a rendelőintézetet. Januárra kiderült, hogy ez csak pályázat útján lehetséges, így nyílt tendert írtak ki. Pályázatot az egyetem és egy magáncég adott be, ám az egészségügyi bizottság csak az előbbi ajánlatát tartotta érvényesnek. A cég ugyanis csak a rendelőintézet működtetését vette volna át. (MN) esetleges munkabeszüntetés lehetősége, ám konkrét lépés ez ügyben nem történt. A hírek szerint azonban napokon belül máshol is tárgyalnak majd a sztrájkbizottság esetleges megalakításáról. Abban mindenhol egyetértenek, hogy az egységes fellépés, az egyetemek közös követeléseinek és célkitűzéseinek megfogalmazása javíthatja a tárgyalási pozíciókat, így néhány napon belül máshol is döntés születhet. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter arról szónokolt az Országgyűlésben, hogy a kormány célja a dohányzás fokozatos, teljes betiltása a nyilvános zárt helyeken fotó: nagy Béla HORVÁTH LEJÁRATJA AZ ORVOSOKAT? Arra kéri a Sebészeti Szakmai Kollégium Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, hogy helyesbítse azt a kijelentését, miszerint a betegek negyedét félrekezelik Magyarországon. Megalapozatlannak tartják ugyanis a tanulmányt, amelyre a tárcavezető hivatkozott. Úgy látják, adatai nem állják meg a helyüket, így a következtetések is hibásak - a kollégium ezt levélben közölte Horváth Ágnessel. Az egészségbiztosító adatait említve közük: évente 2,5 millió a kórházi esetek száma, a betegek 97 százaléka gyógyultan távozik az intézményekből. A kórházi esetek 3,05 százalékában fordul elő halál. A boncolt esetek 25-28 százalékában tért el a klinikai és a patológiai diagnózis, ami az összes kórházi esetre vetítve a betegek 0,25- 0,28 százalékát jelenti. Az az állítás, hogy az orvosok a betegek egynegyedét félrekezelik, téves és a gyógyító tevékenység lejáratásához járul hozzá. Mélygarázsügyek: újabb nyomozás A rendőrség most a budapesti József nádor téri beruházást vizsgálja Hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást indított tegnap a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a József nádor téri mélygarázs ügyében. A beruházás konstrukciója szinte megegyezik a soproni és a váci mélyparkolókéval, amelyek ügyében az NNI már korábban elrendelte a nyomozást. N Munkatársainktól______________ Május közepén egy szervezet nevében egy magánszemély feljelentést tett a fővárosi József nádor téri mélygarázs-beruházás ügyében. A rendőrség május 18-án feljelentéskiegészítést rendelt el, s ennek alapján indították el tegnap a nyomozást. - Hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen ma elrendeltük a nyomozást - közölte lapunk megkeresésére Papp Csaba, a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztályvezetője. Ismert, az előző ciklus városvezetése közvetlenül az önkormányzati választások előtt, még 2006 szeptemberében hozott döntést arról, hogy magánberuházó bevonásával garázst építtet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képező köztér alá. A konstrukció majd minden elemében megegyezik a lapunk által már korábban ismertetett soproni és váci mélyparkolóügyekkel. A főváros egyik legfrekventáltabb tere alá magántársaság építené meg a többszintes föld alatti létesítményt úgy, hogy a garázs a beruházó cég tulajdonába kerülne. A társaságnak - amellett, hogy az önkormányzat földhasználati jogot adott a közterületre - még elővásárlási joga is lesz a József nádor térre. A jogszabályok szerint azonban a fokozott védelem alatt álló, forgalomképtelen terekre földhasználati és elővásárlási jogot eredményező szerződéseket jogszerűen nem lehet kötni. A törvények mellett az önkormányzat vagyonrendelete is tiltja, hogy a forgalomképtelen közvagyont - jelen esetben a József nádor teret - földhasználati joggal megterheljék, illetve arra bárki elővásárlási jogot szerezzen. Rogán Antal, Belváros Fidesz- KDNP-s polgármestere közleményt adott ki az ügyben, amelyben kijelentette: hivatalát tegnap kereste meg a rendőrség iratbekérés céljából. A mélygarázs építési szerződését az előző ciklusban született testületi döntés alapján Steiner Pál polgármester 2006. szeptember 27-én írta alá. A szerződésben foglaltak alapján az önkormányzatnak az OTP Zrt. a József nádor téri mélygarázs építési, üzemeltetési jogáért és a térre vonatkozó földhasználati jogért 690 millió forintot fizetett. A jövendő mélygarázs üzemeltetési kockázatát teljes egészében a befektető vállalta, annak minden költségével és hasznával együtt. A szerződés értelmében az üzemeltetési jog 50 évre szól, 50 év után a garázs tulajdonjoga az önkormányzatot illeti meg. Földhasználati jogot a térre a befektető a szerződés szerint az építés erejéig és a felhajtás-lehajtás célját szolgáló építményekre kap. A szerződés szövege a térre vonatkozó elővásárlási jogot kizárja - áll a közleményben. Rogán Antal hozzátette, hogy a befektető a Steiner Pál által aláírt szerződés szerint jogot kapott arra, hogy az építés és az üzemeltetés céljára projektcéget hozzon létre, és szerződés szerinti jogait és kötelezettségeit arra ruházza át. Az OTP Zrt. október elején erre a célra hozta létre a József nádor Parkolóház Kft.t. - A József nádor Parkolóház Kft. az építést nem kezdte meg, mivel földhasználati jogát a Steiner Pál által aláírt szerződés alapján a földhivatal nem jegyezte be, az önkormányzat új vezetése pedig a szerződés módosításához nem járult hozzá. Tárgyalásokat kezdeményeztünk a földhasználati jog pontosítására, ezek befejezésével azonban megvárjuk az elindult jogi eljárás befejezését - jegyezte meg közleményében Rogán Antal, aki szerint a Belváros új vezetése fontosnak tartja a József nádor téri mélygarázs megépítését, de a jogszabályok maradéktalan betartása mellett. A politikus meggyőződése, hogy erre van lehetőség, hiszen az építkezés még nem indult el, az önkormányzatot kár nem érte, és amennyiben a hatóságok az előző polgármester által aláírt szerződés bármely pontját kifogásolják, van lehetőség annak módosítására. Steiner Pál az üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott: a József nádor téri mélygarázs ügye ciklusokon átívelő, közös fejlesztési szándék a Belvárosban, amelynek szakmai indítása 1994-ben történt, s létesítését a kerületi szabályozási terv is tartalmazza. Pártállástól függetlenül minden polgármester és képviselő-testület támogatta és támogatja ma is - írta közleményében Steiner. A kerület korábbi MSZP-s polgármestere az előzményekkel összefüggésben kijelentette: 2006- ban a negyedik alkalommal kiírt, nemzetközi kétfordulós nyilvános pályáztatás után írták alá a szerződést. A szerződés aláírását alapos és körültekintő szakmai előkészítés előzte meg, a szerződést és annak részleteit az önkormányzat jogászai és jelenleg is hivatalban levő jegyzője törvényesnek ítélte. Megjegyzem, hogy a városrészben már több éve működik két, azonos jogi feltételekkel létrejött közforgalmú mélygarázs - fogalmazott közleményében Steiner Pál. belpol@magyarnemzet.hu Csak az ellenzék emlékezett Trianonra Tegnap benyújtotta a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényjavaslatát az Országgyűlésnek Németh Zsolt fideszes és Simicskó István kereszténydemokrata politikus. A kormány magától nem ejtett szót, nem emlékezett meg a trianoni tragédiáról. __Pál Gábor_________________ Június 4-ét, a trianoni diktátum aláírásának napját neveznék a nemzeti összetartozás napjának az ellenzéki törvényjavaslat értelmében, annak érdekében, hogy méltóságteljes keretek között emlékezzen meg és foglalkozzon a társadalom az új határok fölött is létező, közös magyar nemzeti identitás fenntartásáról. Németh Zsolt, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága fideszes elnöke szerint a határainkon túl rekedt magyarok gyakran másodrangú állampolgárnak érzik magukat otthon, de 2004. december 5. után már Magyarországon is. A Trianon okozta trauma feldolgozását, a nemzeti összetartozási tudat megerősítését hozhatja magával a javaslat elfogadása - mondta a politikus. Tegnap az Országgyűlésben sem a kormány, sem Szili Katalin házelnök nem érezte fontosnak, hogy napirend előtt szót ejtsen a 87 évvel ezelőtt szentesített országcsonkításról, mindössze Simicskó István (KDNP) napirend előtti felszólalására reagált Hiller István kultuszminiszter. Németh Zsolt kérdésünkre azt mondta, helyes lett volna, ha a kabinet részéről is megemlékeznek Trianonról. Ő már annak is örült, hogy Hiller valamelyest felkészült Simicskó felszólalására, bár kitért a válasz elől: támogatja-e az indítványukat. Simicskó arra hívta fel a figyelmet, hogy Trianon az 1100 éves magyar történelem legnagyobb csapása volt. Ilyen kegyetlen diktátumra nem volt példa Európában, bűnt követtek el a korabeli döntőbírák nemcsak a magyarsággal, hanem az emberiséggel szemben is. Mint fogalmazott: 2004. december 5-én esélyt kapott Magyarország, ám a kormányfő kampánya szembeállította a magyart a magyarral. Simicskó felszólította a kormányt, tegyen meg mindent egy egységes nemzetpolitika kialakításáért, a határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek támogatásáért, s adja vissza az állampolgárságot minden magyarnak. Hiller erre azt mondta, a trianoni békekötés nem hasonlított a nagy európai konfliktusokat lezáró, a legyőzötteket integrálni képes békékhez. Mindeközben Erdélyben több helyen is tartottak tegnap megemlékezéseket. Vezércikk a 7. oldalon