Magyar Nemzet, 2007. június (70. évfolyam, 147-176. szám)

2007-06-05 / 151. szám

2 Magyar Seize!. • Belföld 2007. június 5., kedd Rovatvezető: Huth Gergely - - $ $*s' .............mHi ■■■ s *­if Két hét múlva szavazás a Fideszben Információink szerint két hét múl­va hosszabbítja meg a Fidesz képviselőcsoportja Navracsics Tibor frakcióvezetői tisztségét további három évre. Úgy tud­juk, a jelenlegi frakcióvezetőn kívül más nem tervezi, hogy elinduljon a posztért, mint ahogy várhatóan a jövőben is Répássy Róbert marad a Fi­desz frakcióigazgatója. Kisebb változások esetleg a bizottsági struktúrában várhatók, elkép­zelhetők tagcserék. (P. G.) Ternyák érseki beiktatása Ünnepi szentmise keretében szom­baton iktatják be hivatalába Ternyák Csabát, a vatikáni hit­­tani kongregáció eddigi titká­rát egri érseknek. Megtudtuk, a több tíz vatikáni vendég kö­zött ott lesz az egri bazilikában a hittani kongregáció prefektu­sa, Claudio Hummes is. Ternyák személyében olyan­valaki lesz az ország második legnagyobb egyházmegyéjének érseke, akinek rálátása volt a mintegy kétszázezer pappal rendelkező katolikus egyház világméretű lelkipásztori munkájára. (J. I.) Sajnálkozás Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája sajnálattal vette tudomásul, hogy a Fidesz és a KDNP elnö­ke nem vesz részt a néhai mi­niszterelnök kivégzésének év­fordulója alkalmából, június 15-re szervezett közös imán. Mint mondta, azt várta volna a pártvezetőktől, hogy ahogy Nagy Imre ’56-ban, ők is felül tudnak emelkedni a pártérde­keken. Jánosi június 14-re a Nagy Imre nevét viselő iskolák tanulói mellett a volt és a jelen­legi kormányfők feleségeit és gyerekeit látta volna vendégül. Lévai Anikó és Dobrev Klára közül azonban csak az utóbbi jelezte, hogy részt vesz a meg­emlékezésen. (MN) Sztrájkbizottság a SOTE-n A példát más intézmények is követhetik • A kormány intézkedései okozzák az alapkonfliktust Sztrájkbizottság alakul a Sem­melweis Egyetemen. Erről szü­letett döntés a szakszervezeti vezetők ülésén. Az ok: a kor­mány intézkedései súlyos fi­nanszírozási válságot okoztak. N­ Munkatársainktól,______________ T­egnap délután sztrájkbizott­ság megalakításáról döntöt­tek a Semmelweis Egyetem (SE) szakszervezeti vezetői - értesült a Magyar Nemzet. Úgy látják ugyanis, hogy az elmúlt időszak kormányzati intézkedései súlyos finanszírozási válságot eredmé­nyeztek, a helyzet rendezésére pe­dig eddig csak homályos ígérgeté­seket kaptak a kabinettől. Berki Zoltán, a Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség titkára lapunknak elmondta: az alap­­konfliktust a kormányzati intéz­kedések eredményezték, amelyek megszüntették az úgynevezett progresszivitási díjat, és alacso­nyan limitálták azt a teljesít­ményt, amit a biztosító hajlandó finanszírozni. A sztrájkkövetelé­seket ugyan még nem fogalmaz­ták meg, de elsősorban azt szeret­nék, ha a finanszírozásukon vál­toztatna a kormány - mondta Berki Zoltán. Ugyanakkor vannak konfliktusok az intézmény vezető­ségével is - tette hozzá. Készült ugyanis egy válságkezelő terv, de ennek bizonyos elemeivel, így a létszámleépítés mértékével és módjával az érdekképviselet nem ért egyet. Úgy tudjuk, a tegnapi ülésen még nem kerültek szóba az esetle­ges sztrájk részletei. Mint ismert, az egészségügyben csak különle­ges szabályok mentén lehet sztráj­kolni, nem lehet teljesen szünetel­tetni a betegellátást, garantálni kell a még elégséges szolgáltatáso­kat. Ez az eddigi ágazati sztrájkok­nál általában azt jelentette, hogy csak a sürgős eseteket látták el, a tervezhető beavatkozásokat elha­lasztották. Berki Zoltán arra a kérdésre, hogy meddig várnak a kormány közbelépésére, úgy felelt: időpon­tot nem határoztunk meg. Nem vagyunk türelmetlenek, de nem hagyjuk, hogy tovább hitegesse­nek bennünket. Ha nem lép a kor­mány, az érdekérvényesítés végső eszközét, a sztrájkot választjuk - tette hozzá. Tulassay Tivadar, az LE rekto­ra korábban már többször nyilat­kozott az őket sújtó problémákról. Mint elmondta: az országos átlag­nál nagyobb mértékben, 26 száza­lékkal csökkentették április else­jén az ágyaik számát, miközben nőtt a feladatuk, hiszen a máshol megszűnő intézmények, osztályok betegeinek egy része is hozzájuk kerül. A megnövekedett feladato­kat kisebb forrásból kellene bizto­sítaniuk. 2007 második fél évében közel 4,5 milliárd forinttal számít­hatnak kevesebb finanszírozásra az első fél évihez képest. A Sem­melweis Egyetemről eddig több mint száz főt küldtek el, többsé­gük nyugdíjas. A létszámleépítés­nek azonban ezzel nincs vége, to­vábbi elbocsátások várhatók. A spórolás érdekében fontol­gatják, hogy nyáron - amikor rendszerint kisebb a betegforga­lom - az ugyanolyan típusú, azaz párhuzamos ellátást végző klini­kák bizonyos osztályait átmeneti­leg bezárják, a dolgozók így egy időben mennének szabadságra. Az egyetem szerint a betegellátást és a műtéteket nem érintené az át­meneti szünet. A négy orvosegyetem közül nem csak az SE-n foglalkoznak a sztrájk lehetőségével, máshol is fontolgatják sztrájkbizottság létre­hozását. Döntés azonban még nem született - értesültünk. - Egyelőre nincsen sztrájkkészültség a Szege­di Tudományegyetem klinikáin - közölte érdeklődésünkre Ágoston Zsuzsanna, a közalkalmazotti ta­nács elnöke. Mint mondta, koráb­ban az orvosegyetemek szakszer­vezeti szövetségében felmerült egy NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS SZEGE­­DEN. Népi kezdeményezéssel pró­bálja megakadályozni a szegedi Fi­desz, hogy a város egészségügyi intézményei átkerüljenek a Szege­di Tudományegyetem működteté­sébe - közölte Oláh János, a párt városi elnöke. A kezdeményezést tegnap juttatták el a város jegyző­jéhez, akinek 15 napja van, hogy hi­telesítse az aláírásgyűjtő íveket. A hitelesítés után 30 nap áll a Fidesz rendelkezésére, hogy összegyűjtse a választópolgárok legalább tíz szá­zalékának aláírását.­­ Ha sikerül, a városi közgyűlésnek kötelező fog­lalkoznia az üggyel, az MSZP­­SZDSZ-es vezetés nem hivatkozhat arra, hogy erről a témáról már dön­töttek - közölte Oláh, aki szerint nem kedvez sem a városnak, sem a kórházban dolgozóknak, ha az egészségügyi intézményeket egy milliárdos hiánnyal küzdő szerve­zet veszi át. Szeged vezetése tavaly döntött arról: átadja az egyetem­nek a városi kórházat és a rendelő­­intézetet. Januárra kiderült, hogy ez csak pályázat útján lehetséges, így nyílt tendert írtak ki. Pályázatot az egyetem és egy magáncég adott be, ám az egészségügyi bi­zottság csak az előbbi ajánlatát tar­totta érvényesnek. A cég ugyanis csak a rendelőintézet működteté­sét vette volna át. (MN) esetleges munkabeszüntetés lehe­tősége, ám konkrét lépés ez ügy­ben nem történt. A hírek szerint azonban napo­kon belül máshol is tárgyalnak majd a sztrájkbizottság esetleges megalakításáról. Abban minden­hol egyetértenek, hogy az egységes fellépés, az egyetemek közös köve­teléseinek és célkitűzéseinek meg­fogalmazása javíthatja a tárgyalási pozíciókat, így néhány napon belül máshol is döntés születhet. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter arról szónokolt az Országgyűlés­ben, hogy a kormány célja a dohányzás fokozatos, teljes betiltása a nyil­vános zárt helyeken fotó: nagy Béla HORVÁTH LEJÁRATJA AZ ORVOSOKAT? Arra kéri a Sebészeti Szakmai Kollé­gium Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, hogy helyesbítse azt a kijelen­tését, miszerint a betegek negyedét félrekezelik Magyarországon. Megalapo­zatlannak tartják ugyanis a tanulmányt, amelyre a tárcavezető hivatkozott. Úgy látják, adatai nem állják meg a helyüket, így a következtetések is hibásak - a kollégium ezt levélben közölte Horváth Ágnessel. Az egészségbiztosító adatait említve közük: évente 2,5 millió a kórházi esetek száma, a betegek 97 százaléka gyógyultan távozik az intézményekből. A kórházi esetek 3,05 száza­lékában fordul elő halál. A boncolt esetek 25-28 százalékában tért el a klinikai és a patológiai diagnózis, ami az összes kórházi esetre vetítve a betegek 0,25- 0,28 százalékát jelenti. Az az állítás, hogy az orvosok a betegek egynegyedét félrekezelik, téves és a gyógyító tevékenység lejáratásához járul hozzá. Mélygarázsügyek: újabb nyomozás A rendőrség most a budapesti József nádor téri beruházást vizsgálja Hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes el­len nyomozást indított tegnap a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a József nádor téri mélygarázs ügyében. A beruházás konstruk­ciója szinte megegyezik a soproni és a váci mélyparkolókéval, amelyek ügyében az NNI már korábban elrendelte a nyomozást. N­ Munkatársainktól______________ M­ájus közepén egy szervezet nevében egy magánszemély feljelentést tett a fővárosi József ná­dor téri mélygarázs-beruházás ügyében. A rendőrség május 18-án feljelentéskiegészítést rendelt el, s ennek alapján indították el tegnap a nyomozást. - Hűtlen kezelés bűn­tettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen ma elrendeltük a nyo­mozást - közölte lapunk megkere­sésére Papp Csaba, a Nemzeti Nyo­mozó Iroda gazdaságvédelmi fő­osztályvezetője. Ismert, az előző ciklus városve­zetése közvetlenül az önkormány­zati választások előtt, még 2006 szeptemberében hozott döntést ar­ról, hogy magánberuházó bevoná­sával garázst építtet az önkormány­zat forgalomképtelen törzsvagyo­nát képező köztér alá. A konstruk­ció majd minden elemében meg­egyezik a lapunk által már koráb­ban ismertetett soproni és váci mélyparkolóügyekkel. A főváros egyik legfrekventáltabb tere alá magántársaság építené meg a több­szintes föld alatti létesítményt úgy, hogy a garázs a beruházó cég tulaj­donába kerülne. A társaságnak - amellett, hogy az önkormányzat földhasználati jogot adott a közte­rületre - még elővásárlási joga is lesz a József nádor térre. A jogsza­bályok szerint azonban a fokozott védelem alatt álló, forgalomképte­len terekre földhasználati és elővá­sárlási jogot eredményező szerző­déseket jogszerűen nem lehet köt­ni. A törvények mellett az önkor­mányzat vagyonrendelete is tiltja, hogy a forgalomképtelen közva­gyont - jelen esetben a József nádor teret - földhasználati joggal meg­terheljék, illetve arra bárki elővá­sárlási jogot szerezzen. Rogán Antal, Belváros Fidesz- KDNP-s polgármestere közleményt adott ki az ügyben, amelyben kije­lentette: hivatalát tegnap kereste meg a rendőrség iratbekérés cél­jából.­­ A mélygarázs építési szerződését az előző ciklusban szü­letett testületi döntés alapján Steiner Pál polgármester 2006. szeptember 27-én írta alá. A szerző­désben foglaltak alapján az önkor­mányzatnak az OTP Zrt. a József nádor téri mélygarázs építési, üze­meltetési jogáért és a térre vonatko­zó földhasználati jogért 690 millió forintot fizetett. A jövendő mélyga­rázs üzemeltetési kockázatát teljes egészében a befektető vállalta, an­nak minden költségével és haszná­val együtt. A szerződés értelmében az üzemeltetési jog 50 évre szól, 50 év után a garázs tulajdonjoga az ön­­kormányzatot illeti meg. Földhasz­nálati jogot a térre a befektető a szerződés szerint az építés erejéig és a felhajtás-lehajtás célját szolgáló építményekre kap. A szerződés szövege a térre vonatkozó elővásár­lási jogot kizárja - áll a közlemény­ben. Rogán Antal hozzátette, hogy a befektető a Steiner Pál által aláírt szerződés szerint jogot kapott arra, hogy az építés és az üzemeltetés cél­jára projektcéget hozzon létre, és szerződés szerinti jogait és kötele­zettségeit arra ruházza át. Az OTP Zrt. október elején erre a célra hoz­ta létre a József nádor Parkolóház Kft­.t. - A József nádor Parkolóház Kft. az építést nem kezdte meg, mi­vel földhasználati jogát a Steiner Pál által aláírt szerződés alapján a földhivatal nem jegyezte be, az ön­­kormányzat új vezetése pedig a szerződés módosításához nem já­rult hozzá. Tárgyalásokat kezdemé­nyeztünk a földhasználati jog pon­tosítására, ezek befejezésével azon­ban megvárjuk az elindult jogi eljá­rás befejezését - jegyezte meg köz­leményében Rogán Antal, aki sze­rint a Belváros új vezetése fontos­nak tartja a József nádor téri mély­garázs megépítését, de a jogsza­bályok maradéktalan betartása mellett. A politikus meggyőződése, hogy erre van lehetőség, hiszen az építkezés még nem indult el, az ön­­kormányzatot kár nem érte, és amennyiben a hatóságok az előző polgármester által aláírt szerződés bármely pontját kifogásolják, van lehetőség annak módosítására. Steiner Pál az üggyel kapcsolat­ban úgy fogalmazott: a József nádor téri mélygarázs ügye ciklusokon át­ívelő, közös fejlesztési szándék a Belvárosban, amelynek szakmai in­dítása 1994-ben történt, s létesíté­sét a kerületi szabályozási terv is tartalmazza.­­ Pártállástól függetle­nül minden polgármester és képvi­selő-testület támogatta és támogat­ja ma is - írta közleményében Steiner. A kerület korábbi MSZP-s polgármestere az előzményekkel összefüggésben kijelentette: 2006- ban a negyedik alkalommal kiírt, nemzetközi kétfordulós nyilvános pályáztatás után írták alá a szerző­dést.­­ A szerződés aláírását alapos és körültekintő szakmai előkészítés előzte meg, a szerződést és annak részleteit az önkormányzat jogászai és jelenleg is hivatalban levő jegy­zője törvényesnek ítélte. Megjegy­zem, hogy a városrészben már több éve működik két, azonos jogi felté­telekkel létrejött közforgalmú mélygarázs - fogalmazott közlemé­nyében Steiner Pál. belpol@magyarnemzet.hu Csak az ellenzék emlékezett Trianonra Tegnap benyújtotta a nemzeti összetartozás napjáról szóló tör­vényjavaslatát az Országgyűlésnek Németh Zsolt fideszes és Simicskó István kereszténydemokrata politikus. A kormány ma­gától nem ejtett szót, nem emlékezett meg a trianoni tragédiáról. __Pál­ Gábor_________________ J­únius 4-ét, a trianoni diktátum­­ aláírásának napját neveznék a nemzeti összetartozás napjának az ellenzéki törvényjavaslat értelmé­ben, annak érdekében, hogy méltó­ságteljes keretek között emlékezzen meg és foglalkozzon a társadalom az új határok fölött is létező, közös magyar nemzeti identitás fenntar­tásáról. Németh Zsolt, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága fideszes elnöke szerint a határain­kon túl rekedt magyarok gyakran másodrangú állampolgárnak érzik magukat otthon, de 2004. decem­ber 5. után már Magyarországon is. A Trianon okozta trauma feldolgo­zását, a nemzeti összetartozási tu­dat megerősítését hozhatja magá­val a javaslat elfogadása - mondta a politikus. Tegnap az Országgyűlésben sem a kormány, sem Szili Katalin házelnök nem érezte fontosnak, hogy napirend előtt szót ejtsen a 87 évvel ezelőtt szentesített ország­csonkításról, mindössze Simicskó István (KDNP) napirend előtti fel­szólalására reagált Hiller István kul­tuszminiszter. Németh Zsolt kérdé­sünkre azt mondta, helyes lett vol­na, ha a kabinet részéről is megem­lékeznek Trianonról. Ő már annak is örült, hogy Hiller valamelyest fel­készült Simicskó felszólalására, bár kitért a válasz elől: támogatja-e az indítványukat. Simicskó arra hívta fel a figyel­met, hogy Trianon az 1100 éves ma­gyar történelem legnagyobb csapá­sa volt. Ilyen kegyetlen diktátumra nem volt példa Európában, bűnt követtek el a korabeli döntőbírák nemcsak a magyarsággal, hanem az emberiséggel szemben is. Mint fo­galmazott: 2004. december 5-én esélyt kapott Magyarország, ám a kormányfő kampánya szembeállí­totta a magyart a magyarral. Simicskó felszólította a kormányt, tegyen meg mindent egy egységes nemzetpolitika kialakításáért, a ha­táron túli magyarság autonómiatö­rekvéseinek támogatásáért, s adja vissza az állampolgárságot minden magyarnak. Hiller erre azt mondta, a trianoni békekötés nem hasonlí­tott a nagy európai konfliktusokat lezáró, a legyőzötteket integrálni ké­pes békékhez. Mindeközben Erdélyben több helyen is tartottak tegnap megem­lékezéseket. Vezércikk a 7. oldalon

Next