Magyar Nemzet, 2007. június (70. évfolyam, 147-176. szám)

2007-06-05 / 151. szám

Államreform: kormányzati zsákutca M­egveri Dávid____________________..... B­eszédes címe - Kő kövön - már előrevetítette, hogy nem az úgynevezett államreform kritikátlan dicsérete fogja uralni a Deák Ferenc Közéleti Klub múlt heti vitaestjét. A fórum vendégei Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője, Répássy Róbert, a Fidesz és Salamon László, a KDNP frakcióvezető-helyettesei voltak. Salamon László - mindenki egyetér­tését kiváltva - azt ecsetelte, hogy épp a­­ mai, Gyurcsány-féle kormányzati szán­dékok, a települések, közösségek ellehe­­­­tetlenítése és felszámolása miatt tilta­koztak már 1988-ban is. Ez ellen emelték fel a szavukat, akik kimentek a Hősök te­rére demonstrálni a falurombolás ellen. Csakhogy akkor a Ceausescu-diktatúra Romániájában történt mindez a rombo­lás, nem pedig a rendszerváltozás után tizenhét évvel egy európai uniós demok­ráciában, a magyar kormány vezérleté­vel. Van más út is - hangoztatta a ke­reszténydemokrata honatya, hozzátéve, a politikai elitnek éppen az a feladata, hogy felmutassa ezt az alternatívát. Herényi Károly úgy fogalmazott: nagy butaságot mond, aki azt állítja, hogy a több-biztosítós modelltől egészségeseb­bek lennénk egy olyan országban, ahol hat évvel korábban halnak meg az embe­rek, mint az EU-átlag, s ahol sokan életük folyamán igen komoly összegeket fizet­tek már be az egészségbiztosításnak. A takarékosság lenne az a vezérlő elv, ami majd kirántja a kormánypártokat a csá­vából? Az MDF politikusa óva intett attól, hogy bárki felüljön ezeknek a faramuci hivatkozásoknak. - Soha ne higgyenek annak a politikusnak, aki a pénzhiányra panaszkodik, mert annak nemcsak pén­ze - de esze sincs - folytatta, nagy derült­séget aratva. - Nem szabad belemennünk a kor­mány zsákutcájába, mert ha „államre­­formról” vitázunk, elfogadjuk a koalí­ciós blöfföt, mintha az zajlana - szögez­te le Répássy Róbert. Figyelmeztetett: egy egész havi fizetést vesznek el az em­berektől takarékoskodás címén, s a köz­­igazgatás színvonalesésének lehetünk el­­­­szenvedői. A fideszes képviselő mégis optimista volt: nem csak szólam, tényleg nem képesek úgy tönkretenni az orszá­got, hogy ne lehetne azt a romjaiból fel­építeni. S hogy mit tenne az ellenzék a mosta­ni kaotikus viszonyok fölszámolására? Salamon László egyetértő derültséget ki­váltva úgy szólt: az első lépés az lenne, hogy azonnal leállítanák, ami ma törté­nik. Az álbaloldali kurzus éppen ott akar gyengíteni, amiben a demokráciák erő­sek: ez a szolidaritás elvén alapuló egész­ségügy, az oktatás, a közigazgatás. S ott akar irreálisan erősnek mutatkozni, ahol a stabil demokráciák visszafogottak: az erőszakszervezetek bevetése, az admi­nisztratív intézkedések, a pénzbehajtás terén. Más szóval: valójában a jelenlegi koalíció akarja a Kádár-rendszer beideg­ződéseit föleleveníteni. Azt a korszakot melegítenék fel, amelyben reformnak, modernizációnak hívták a diktatórikus, felülről vezérelt, életidegen pusztítást. Ők tehát abban az értelemben használ­ják a reform kifejezést, amire Salamon László is emlékeztetett. De mindennek a gerjesztett szeren­csétlenkedésnek mi lehet a vége? Ré­pássy Róbert ironikusan azt mondta: tetszik neki, hogy elvileg három évvel a rendes választások előtt már kormány­­programot kérnek számon az ellenzé­ken. Nem zárta ki az előre hozott vokso­­­­lást, bár megjegyezte: jelenleg ötven­­ százaléknál kevesebbre taksálja ennek­­ az esélyét. Az MSZP néhány képviselő­­­­jének ugyanis tevékeny részt kellene vállalnia az alkotmányos aktus kikény­szerítésében. Hogy ezt a verziót egyálta­lán nem szabad a lehetetlenségek tarto­­­­mányába utalni, arra pedig éppen a még hivatalban lévő koalíció szolgáltat minden nappal több alapot - világjon ki a vitából. 5 2007. június 5., kedditó-Tér­s 111. fi­f* din­a 11 Izrael hosszú bűnlajstroma Kíméletlen emberi jogi bírálat a palesztin lakosságot sújtó mozgáskorlátozás miatt Minden korábbi állásfoglalásánál élesebben bírálta Izraelt az Am­nesty International a palesztin terü­letek elfoglalásához vezető 1967-es háború negyvenedik évfordulóján. A szervezet szerint a területek pa­lesztin lakosságának életét sodorják veszélybe az izraeli korlátozó intéz­kedések, amelyek miatt gyakran be­teg gyerekek halnak meg az ellenőr­ző pontoknál. MN-ÖSSZEFOGLALÓ 0 *­­ tvenkét oldalas elemzésében az Amnesty International (AI) a ciszjordániai helyzetre össz­pontosít, megállapítva: a vi­szonylag kicsi, 5600 négyzetkilométeres területet mintegy 550 izraeli ellenőrző pont és útzár, emellett 700 kilométernyi fal és kerítés szabdalja fel. Izrael azzal ér­vel, hogy erre a korlátozó rendszerre az öngyilkos merényletek és egyéb terrortá­madások elkövetésének céljával Izraelbe tartó palesztinok visszatartása végett van szükség. Mindazonáltal az összes ellenőr­ző pont, útzár, kapu, valamint a fal, illetve kerítés szinte teljes egésze Ciszjordánia te­rületén belül van, nem a térség és Izrael határán - állítja a jelentés. Az AI szerint a terület kétmilliós pa­lesztin lakosságára kirótt szigorú izraeli mozgáskorlátozás törvénysértő, mivel aránytalan, megkülönböztető jellegű és sérti a szabad mozgáshoz fűződő jogot. A korlátozásokat „azért rótták ki a paleszti­nokra, mert palesztinok” - fogalmaz az emberi jogi szervezet évfordulós elemzése. A jelentésben ismertetett esetek között szerepel egy palesztin családé, amely már­cius 8-án éjjel légzési nehézségekkel küsz­ködő, féléves kisgyermekével sietett a rámalláhi kórházba. A kocsit egy izraeli el­lenőrző pontnál megállították, és mivel az anyánál nem voltak személyazonosító ira­tok, a katonák nem engedték tovább a szülőket. A kisgyermek húszperces vára­koztatás után a kocsiban meghalt. Tavaly augusztusban egy vajúdó pa­lesztin nőt nem engedtek át egy ellenőrző ponton a nábluszi kórházba; a nő a föld­úton szülte meg kislányát, aki nem sokkal később meghalt. Az Amnesty Internatio­nal szerint az ilyen esetek nem újak és nem is ritkák. Az izraeliek által épített falról az elem­zés megállapítja: ha azt a 2006-ban kijelölt legutóbbi útvonalterv szerint építik fel, akkor negyvenkét ciszjordániai város és falu több mint 60 ezer lakója kerül a fal és az 1949-es tűzszüneti határvonal közé. E települések közül tizenkettő - 31 ezer la­kóval - teljesen körül lenne zárva, és a pa­lesztin terület több mint tíz százaléka ke­rülne a fal mögé. A palesztinok számára a fal megközelí­tése is halálos veszélyt jelent; tavaly de­cemberben izraeli katonák egy tizennégy éves kislányt lőttek agyon, aki a fal közelé­ben játszott társával. Az érintett izraeli szakasz parancsnokát leváltották,­­felelős­ségre vonták, a katonai rendőrség vizsgá­latot indított, de az ügyben érintett kato­nák közül eddig senkit nem idéztek tör­vény elé. A jelentés szerint jelenleg 450 ezer izrae­li telepes él megszállt palesztin területeken. Az izraeli telepítési politika nemzetközi jo­got és alapvető emberi jogi előírásokat sért, mivel állampolgársági, nemzetiségi és vallá­si alapon diszkriminál; a telepeken csak zsi­dók élhetnek, akik izraeli állampolgárságra és törvényi védelemre jogosultak, akkor is, ha más országokból érkeztek, és soha nem laktak Izraelben.­­ Az izraeli telepesekre tá­madó palesztinokra izraeli katonai bírósá­gok rónak ki kemény ítéleteket, a paleszti­nokat megtámadó, ingatlanaikat leromboló izraeliek ellen ugyanakkor szinte soha nem indul büntetőeljárás - áll a jelentésben. Az AI a hatnapos háború évfordulójára kiadott elemzésben felszólítja az izraeli hatóságokat a kollektív büntetéssel felérő korlátozások és útzárak feloldására, a fal építésének beszüntetésére és a már meg­épült szakasz lebontására, valamint a tele­pek építésének és bővítésének leállítására. Ugyancsak felszólítja az emberi jogi szer­vezet a palesztin fegyveres csoportokat az izraeli polgári személyek elleni támadások beszüntetésére a megszállt területeken és Izraelben egyaránt. A nemzetközi jogvédő szervezet a palesztin fegyveres csoportokat is figyelmeztette fotó: afp/mohammed abed ELLENÉRVEK: Izraeli politikusok és médiaelemzők évek óta palesztinbarát egyoldalúsággal, el­fogultsággal vádolják az AI-t és a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezetet Iz­rael politikai vezetői visszautasították az AI állításait. Mark Regev külügyi szóvivő közölte: Izrael az egyetlen ország a Közel-Keleten, ahol az emberi jogok a politikai kultúra központjában vannak Simon Peresz miniszterelnök-helyettes, a békefolyamat egyik kulcsszereplője arra hívta fel a fi­gyelmet: Izrael azért építette a védőkerítést, hogy megvédje állampolgárai életét Ráadásul siker­rel: amióta áll a­­fel­, szinte megszűntek a buszok elleni merényletek - Emberek tucatjainak ha nem százainak életét sikerült megmenteni - mondta Peresz A korábbi merényletek elkövetői, különösen a 2000-ben kezdődött második intifáda óta többnyire a ciszjordániai területekről szi­várogtak át Izraelbe. A palesztin vezetés azonban a zsidó állam szerint semmit nem tett ennek megfékezésére. Izrael állítja: a határkerítés csak védelmi célokat szolgál, nem állandó határt je­lent, hiszen annak kialakításáról tárgyalásokon kell majd dönteni. Megalkuvással vádolják az Európai Uniót Az Amnesty International 2006-os jelentése kiemelten foglalkozik a terror elleni háború árnyoldalaival Nagy hatalmú kormányok és fegyveres csapatok szándékosan törekednek félelemkeltésre az emberi jogok letörése és egy polarizáltabb, veszélyesebb világ létrehozása érdekében - hangzott el az Amnesty International 2006-os évről szóló jelentésének londoni bemutatóján. Sok európai kormányt ítél el a jelentés többek között azért, mert asszisztált az Egyesült Államok által folytatott terrorizmus elleni háborúhoz és a „rendkívüli kiadatások”programjához. Az Amnesty International 150 ország­ról készített könyve az állampolgárok ellen elkövetett jogsértéseket veszi górcső alá. Pil­ári Darinka A gyáva, rövidlátó kormányok, akik a félelem poli­tikáját gyakorolják, aláássák a jogállam és az em­beri jogok intézményét - írja a jelentés bevezető­jében Irene Khan, a szervezet főtitkára. A vaskos könyv, amely több mint háromszáz oldalon számol be a jog­sértésekről szerte a világon, azzal a mondattal kezdődik, hogy a civil erő meg fogja változtatni az emberi jogok arcu­latát a XX. században. A jelentés területi összefoglalója Eu­rópát és Közép-Ázsiát együtt tárgyalja. Az állampolgári jo­gok el nem ismerése terén a tavaly függetlenné váló Monte­negró és Koszovó területén nyitja meg a szöveg az európai régió bűnlajstromát. Magyarország tekintetében - ahogy azt megírtuk - elítéli a szervezet az őszi zavargásokat és az azóta menesztett Gergényi Péter fővárosi rendőrfőkapitányt. Az Amnesty International (AI) említést tesz a jelen­tésben arról is, hogy egy nemzetközi felmérés alapján a világ tűzfegyvereinek 60 százaléka magánszemélyek ke­zében van. A világban évente kétszer annyi töltényt gyártanak, mint ahány ember él a Földön - állítja a szer­vezet. Pozitív előrelépésként lehet azonban értékelni, hogy a civil társadalom által kifejtett nyomásnak kö­szönhetően az ENSZ áldását adta egy konvencionális fegyverszabályozási szerződés kidolgozására. 153 kor­mány - köztük Magyarország - határozott úgy, hogy megkezdi egy nemzetközi fegyverkereskedelmi egyez­mény kidolgozását, 24 ország tartózkodott, egy ország, az USA szavazott az egyezmény ellen. Az AI elítéli az EU-t is, mivel az kerülte a konfrontáló­­dást az Egyesült Államok magatartásával, a bevándorlókat érő jogtalan bánásmóddal. Az Európai Uniót ironikusan az értékek zászlóvivőjének nevezi a jelentés, amiért több eset­ben ambivalens módon viselkedett annak ellenére, hogy el­sődleges szempontként tűzte ki a csatlakozó országok szá­mára az emberi jogok betartását. Nagyobb terjedelemben tárgyalja a beszámoló a terrorizmus elleni háború kísérője­lenségeinek embertelenségét. Az USA „rendkívüli kiadatá­sok” programja miatt, melynek keretében számos embert jogtalanul tartottak fogva, szállítottak más országba és hur­coltak meg többszörösen, az európai kormányokat bűnpár­tolással vádolja.­­ Mindezek alapján világossá vált, hogy sok európai kormány azt az alapelvet fogadta el, hogy ha nem látja a gonoszt, akkor nem is hallja, amikor ezeket az embereket szállító repülőket átengedte a légterén - fogal­maz az Amnesty International jelentése. Hozzátéve: néhá­­nyan készséges partnerei voltak az amerikai CIA tervei megvalósításában. A nemzetközi beszámoló helyenként óvatosan fogal­maz, amikor szóba hozza, a rasszizmus és a diszkrimi­náció továbbra is jellemzője a régiónak. Sok országban megbukott a vezetés rasszizmus és idegengyűlölet elleni fellépése, mivel több helyütt maguk a hatóságok voltak azok, amelyek diszkriminálták a kisebbségeket azzal, hogy nem tudták megerősíteni a jogaikat. Szlovákia ese­tében szó esik a nyitrai magyar lányról is, akinek vallo­mását a rendőrségi nyomozás kitaláltnak értékelte. A hátrányos megkülönböztetés kapcsán Montenegró, Szlovénia, Oroszország, Lengyelország nevét is leírják, de Magyarország is szerepel a romák ellen elkövetett diszkriminációjával. Az esetleírásokban gazdag jelentésben is felvetődik a véleménynyilvánítás szabadságának több módon történő korlátozása. Törökországban írók és emberi jogi aktivis­ták ellen emeltek vádakat, a Fülöp-szigeteken több politi­kai aktivistát megöltek. Oroszországban pedig meggyil­kolták Anna Politkovszkaja újságírónőt, és új törvényeket fogadtak el a nem kormányzati szervezetek működésének szabályozására. Az internet vált a véleménynyilvánítás új hadszínterévé: több aktivistát letartóztattak, valamint nem egy vállalat játszott össze a kormányokkal az on-line információ korlátozására olyan országokban, mint Kína, Irán, Szíria, Vietnam és Belorusszia. Hazánk bűnlajstroma a nemzetközi jelentésben csak egyetlen oldalnyi, a terjedelem tekintetében az Egyesült Államok és Szudán jár az „élen”. Vannak olyan országok is - köztük Svájc vagy Finnország -, amelyeknek alig fél oldalt szentelt a jelentés.­­ A tömérdek 2006-os példa ki­jelöli a feladatainkat a jövőre nézve... A tüntetések, a pe­tíciók, a blogok, a pólók, a plakátok önmagukban mit sem érnek, de azzal, hogy összehozzák az embereket, felszaba­dítanak egy olyan erőt, ami változtatni képes, és amit nem szabadna lebecsülni - vonja le már az anyag beveze­tőjében a jelentés tanulságait Irene Khan főtitkár.

Next