Magyar Nemzet, 2007. június (70. évfolyam, 147-176. szám)
2007-06-05 / 151. szám
Államreform: kormányzati zsákutca Megveri Dávid____________________..... Beszédes címe - Kő kövön - már előrevetítette, hogy nem az úgynevezett államreform kritikátlan dicsérete fogja uralni a Deák Ferenc Közéleti Klub múlt heti vitaestjét. A fórum vendégei Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője, Répássy Róbert, a Fidesz és Salamon László, a KDNP frakcióvezető-helyettesei voltak. Salamon László - mindenki egyetértését kiváltva - azt ecsetelte, hogy épp a mai, Gyurcsány-féle kormányzati szándékok, a települések, közösségek ellehetetlenítése és felszámolása miatt tiltakoztak már 1988-ban is. Ez ellen emelték fel a szavukat, akik kimentek a Hősök terére demonstrálni a falurombolás ellen. Csakhogy akkor a Ceausescu-diktatúra Romániájában történt mindez a rombolás, nem pedig a rendszerváltozás után tizenhét évvel egy európai uniós demokráciában, a magyar kormány vezérletével. Van más út is - hangoztatta a kereszténydemokrata honatya, hozzátéve, a politikai elitnek éppen az a feladata, hogy felmutassa ezt az alternatívát. Herényi Károly úgy fogalmazott: nagy butaságot mond, aki azt állítja, hogy a több-biztosítós modelltől egészségesebbek lennénk egy olyan országban, ahol hat évvel korábban halnak meg az emberek, mint az EU-átlag, s ahol sokan életük folyamán igen komoly összegeket fizettek már be az egészségbiztosításnak. A takarékosság lenne az a vezérlő elv, ami majd kirántja a kormánypártokat a csávából? Az MDF politikusa óva intett attól, hogy bárki felüljön ezeknek a faramuci hivatkozásoknak. - Soha ne higgyenek annak a politikusnak, aki a pénzhiányra panaszkodik, mert annak nemcsak pénze - de esze sincs - folytatta, nagy derültséget aratva. - Nem szabad belemennünk a kormány zsákutcájába, mert ha „államreformról” vitázunk, elfogadjuk a koalíciós blöfföt, mintha az zajlana - szögezte le Répássy Róbert. Figyelmeztetett: egy egész havi fizetést vesznek el az emberektől takarékoskodás címén, s a közigazgatás színvonalesésének lehetünk elszenvedői. A fideszes képviselő mégis optimista volt: nem csak szólam, tényleg nem képesek úgy tönkretenni az országot, hogy ne lehetne azt a romjaiból felépíteni. S hogy mit tenne az ellenzék a mostani kaotikus viszonyok fölszámolására? Salamon László egyetértő derültséget kiváltva úgy szólt: az első lépés az lenne, hogy azonnal leállítanák, ami ma történik. Az álbaloldali kurzus éppen ott akar gyengíteni, amiben a demokráciák erősek: ez a szolidaritás elvén alapuló egészségügy, az oktatás, a közigazgatás. S ott akar irreálisan erősnek mutatkozni, ahol a stabil demokráciák visszafogottak: az erőszakszervezetek bevetése, az adminisztratív intézkedések, a pénzbehajtás terén. Más szóval: valójában a jelenlegi koalíció akarja a Kádár-rendszer beidegződéseit föleleveníteni. Azt a korszakot melegítenék fel, amelyben reformnak, modernizációnak hívták a diktatórikus, felülről vezérelt, életidegen pusztítást. Ők tehát abban az értelemben használják a reform kifejezést, amire Salamon László is emlékeztetett. De mindennek a gerjesztett szerencsétlenkedésnek mi lehet a vége? Répássy Róbert ironikusan azt mondta: tetszik neki, hogy elvileg három évvel a rendes választások előtt már kormányprogramot kérnek számon az ellenzéken. Nem zárta ki az előre hozott voksolást, bár megjegyezte: jelenleg ötven százaléknál kevesebbre taksálja ennek az esélyét. Az MSZP néhány képviselőjének ugyanis tevékeny részt kellene vállalnia az alkotmányos aktus kikényszerítésében. Hogy ezt a verziót egyáltalán nem szabad a lehetetlenségek tartományába utalni, arra pedig éppen a még hivatalban lévő koalíció szolgáltat minden nappal több alapot - világjon ki a vitából. 5 2007. június 5., kedditó-Térs 111. fif* dina 11 Izrael hosszú bűnlajstroma Kíméletlen emberi jogi bírálat a palesztin lakosságot sújtó mozgáskorlátozás miatt Minden korábbi állásfoglalásánál élesebben bírálta Izraelt az Amnesty International a palesztin területek elfoglalásához vezető 1967-es háború negyvenedik évfordulóján. A szervezet szerint a területek palesztin lakosságának életét sodorják veszélybe az izraeli korlátozó intézkedések, amelyek miatt gyakran beteg gyerekek halnak meg az ellenőrző pontoknál. MN-ÖSSZEFOGLALÓ 0 * tvenkét oldalas elemzésében az Amnesty International (AI) a ciszjordániai helyzetre összpontosít, megállapítva: a viszonylag kicsi, 5600 négyzetkilométeres területet mintegy 550 izraeli ellenőrző pont és útzár, emellett 700 kilométernyi fal és kerítés szabdalja fel. Izrael azzal érvel, hogy erre a korlátozó rendszerre az öngyilkos merényletek és egyéb terrortámadások elkövetésének céljával Izraelbe tartó palesztinok visszatartása végett van szükség. Mindazonáltal az összes ellenőrző pont, útzár, kapu, valamint a fal, illetve kerítés szinte teljes egésze Ciszjordánia területén belül van, nem a térség és Izrael határán - állítja a jelentés. Az AI szerint a terület kétmilliós palesztin lakosságára kirótt szigorú izraeli mozgáskorlátozás törvénysértő, mivel aránytalan, megkülönböztető jellegű és sérti a szabad mozgáshoz fűződő jogot. A korlátozásokat „azért rótták ki a palesztinokra, mert palesztinok” - fogalmaz az emberi jogi szervezet évfordulós elemzése. A jelentésben ismertetett esetek között szerepel egy palesztin családé, amely március 8-án éjjel légzési nehézségekkel küszködő, féléves kisgyermekével sietett a rámalláhi kórházba. A kocsit egy izraeli ellenőrző pontnál megállították, és mivel az anyánál nem voltak személyazonosító iratok, a katonák nem engedték tovább a szülőket. A kisgyermek húszperces várakoztatás után a kocsiban meghalt. Tavaly augusztusban egy vajúdó palesztin nőt nem engedtek át egy ellenőrző ponton a nábluszi kórházba; a nő a földúton szülte meg kislányát, aki nem sokkal később meghalt. Az Amnesty International szerint az ilyen esetek nem újak és nem is ritkák. Az izraeliek által épített falról az elemzés megállapítja: ha azt a 2006-ban kijelölt legutóbbi útvonalterv szerint építik fel, akkor negyvenkét ciszjordániai város és falu több mint 60 ezer lakója kerül a fal és az 1949-es tűzszüneti határvonal közé. E települések közül tizenkettő - 31 ezer lakóval - teljesen körül lenne zárva, és a palesztin terület több mint tíz százaléka kerülne a fal mögé. A palesztinok számára a fal megközelítése is halálos veszélyt jelent; tavaly decemberben izraeli katonák egy tizennégy éves kislányt lőttek agyon, aki a fal közelében játszott társával. Az érintett izraeli szakasz parancsnokát leváltották,felelősségre vonták, a katonai rendőrség vizsgálatot indított, de az ügyben érintett katonák közül eddig senkit nem idéztek törvény elé. A jelentés szerint jelenleg 450 ezer izraeli telepes él megszállt palesztin területeken. Az izraeli telepítési politika nemzetközi jogot és alapvető emberi jogi előírásokat sért, mivel állampolgársági, nemzetiségi és vallási alapon diszkriminál; a telepeken csak zsidók élhetnek, akik izraeli állampolgárságra és törvényi védelemre jogosultak, akkor is, ha más országokból érkeztek, és soha nem laktak Izraelben. Az izraeli telepesekre támadó palesztinokra izraeli katonai bíróságok rónak ki kemény ítéleteket, a palesztinokat megtámadó, ingatlanaikat leromboló izraeliek ellen ugyanakkor szinte soha nem indul büntetőeljárás - áll a jelentésben. Az AI a hatnapos háború évfordulójára kiadott elemzésben felszólítja az izraeli hatóságokat a kollektív büntetéssel felérő korlátozások és útzárak feloldására, a fal építésének beszüntetésére és a már megépült szakasz lebontására, valamint a telepek építésének és bővítésének leállítására. Ugyancsak felszólítja az emberi jogi szervezet a palesztin fegyveres csoportokat az izraeli polgári személyek elleni támadások beszüntetésére a megszállt területeken és Izraelben egyaránt. A nemzetközi jogvédő szervezet a palesztin fegyveres csoportokat is figyelmeztette fotó: afp/mohammed abed ELLENÉRVEK: Izraeli politikusok és médiaelemzők évek óta palesztinbarát egyoldalúsággal, elfogultsággal vádolják az AI-t és a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezetet Izrael politikai vezetői visszautasították az AI állításait. Mark Regev külügyi szóvivő közölte: Izrael az egyetlen ország a Közel-Keleten, ahol az emberi jogok a politikai kultúra központjában vannak Simon Peresz miniszterelnök-helyettes, a békefolyamat egyik kulcsszereplője arra hívta fel a figyelmet: Izrael azért építette a védőkerítést, hogy megvédje állampolgárai életét Ráadásul sikerrel: amióta áll afel, szinte megszűntek a buszok elleni merényletek - Emberek tucatjainak ha nem százainak életét sikerült megmenteni - mondta Peresz A korábbi merényletek elkövetői, különösen a 2000-ben kezdődött második intifáda óta többnyire a ciszjordániai területekről szivárogtak át Izraelbe. A palesztin vezetés azonban a zsidó állam szerint semmit nem tett ennek megfékezésére. Izrael állítja: a határkerítés csak védelmi célokat szolgál, nem állandó határt jelent, hiszen annak kialakításáról tárgyalásokon kell majd dönteni. Megalkuvással vádolják az Európai Uniót Az Amnesty International 2006-os jelentése kiemelten foglalkozik a terror elleni háború árnyoldalaival Nagy hatalmú kormányok és fegyveres csapatok szándékosan törekednek félelemkeltésre az emberi jogok letörése és egy polarizáltabb, veszélyesebb világ létrehozása érdekében - hangzott el az Amnesty International 2006-os évről szóló jelentésének londoni bemutatóján. Sok európai kormányt ítél el a jelentés többek között azért, mert asszisztált az Egyesült Államok által folytatott terrorizmus elleni háborúhoz és a „rendkívüli kiadatások”programjához. Az Amnesty International 150 országról készített könyve az állampolgárok ellen elkövetett jogsértéseket veszi górcső alá. Pilári Darinka A gyáva, rövidlátó kormányok, akik a félelem politikáját gyakorolják, aláássák a jogállam és az emberi jogok intézményét - írja a jelentés bevezetőjében Irene Khan, a szervezet főtitkára. A vaskos könyv, amely több mint háromszáz oldalon számol be a jogsértésekről szerte a világon, azzal a mondattal kezdődik, hogy a civil erő meg fogja változtatni az emberi jogok arculatát a XX. században. A jelentés területi összefoglalója Európát és Közép-Ázsiát együtt tárgyalja. Az állampolgári jogok el nem ismerése terén a tavaly függetlenné váló Montenegró és Koszovó területén nyitja meg a szöveg az európai régió bűnlajstromát. Magyarország tekintetében - ahogy azt megírtuk - elítéli a szervezet az őszi zavargásokat és az azóta menesztett Gergényi Péter fővárosi rendőrfőkapitányt. Az Amnesty International (AI) említést tesz a jelentésben arról is, hogy egy nemzetközi felmérés alapján a világ tűzfegyvereinek 60 százaléka magánszemélyek kezében van. A világban évente kétszer annyi töltényt gyártanak, mint ahány ember él a Földön - állítja a szervezet. Pozitív előrelépésként lehet azonban értékelni, hogy a civil társadalom által kifejtett nyomásnak köszönhetően az ENSZ áldását adta egy konvencionális fegyverszabályozási szerződés kidolgozására. 153 kormány - köztük Magyarország - határozott úgy, hogy megkezdi egy nemzetközi fegyverkereskedelmi egyezmény kidolgozását, 24 ország tartózkodott, egy ország, az USA szavazott az egyezmény ellen. Az AI elítéli az EU-t is, mivel az kerülte a konfrontálódást az Egyesült Államok magatartásával, a bevándorlókat érő jogtalan bánásmóddal. Az Európai Uniót ironikusan az értékek zászlóvivőjének nevezi a jelentés, amiért több esetben ambivalens módon viselkedett annak ellenére, hogy elsődleges szempontként tűzte ki a csatlakozó országok számára az emberi jogok betartását. Nagyobb terjedelemben tárgyalja a beszámoló a terrorizmus elleni háború kísérőjelenségeinek embertelenségét. Az USA „rendkívüli kiadatások” programja miatt, melynek keretében számos embert jogtalanul tartottak fogva, szállítottak más országba és hurcoltak meg többszörösen, az európai kormányokat bűnpártolással vádolja. Mindezek alapján világossá vált, hogy sok európai kormány azt az alapelvet fogadta el, hogy ha nem látja a gonoszt, akkor nem is hallja, amikor ezeket az embereket szállító repülőket átengedte a légterén - fogalmaz az Amnesty International jelentése. Hozzátéve: néhányan készséges partnerei voltak az amerikai CIA tervei megvalósításában. A nemzetközi beszámoló helyenként óvatosan fogalmaz, amikor szóba hozza, a rasszizmus és a diszkrimináció továbbra is jellemzője a régiónak. Sok országban megbukott a vezetés rasszizmus és idegengyűlölet elleni fellépése, mivel több helyütt maguk a hatóságok voltak azok, amelyek diszkriminálták a kisebbségeket azzal, hogy nem tudták megerősíteni a jogaikat. Szlovákia esetében szó esik a nyitrai magyar lányról is, akinek vallomását a rendőrségi nyomozás kitaláltnak értékelte. A hátrányos megkülönböztetés kapcsán Montenegró, Szlovénia, Oroszország, Lengyelország nevét is leírják, de Magyarország is szerepel a romák ellen elkövetett diszkriminációjával. Az esetleírásokban gazdag jelentésben is felvetődik a véleménynyilvánítás szabadságának több módon történő korlátozása. Törökországban írók és emberi jogi aktivisták ellen emeltek vádakat, a Fülöp-szigeteken több politikai aktivistát megöltek. Oroszországban pedig meggyilkolták Anna Politkovszkaja újságírónőt, és új törvényeket fogadtak el a nem kormányzati szervezetek működésének szabályozására. Az internet vált a véleménynyilvánítás új hadszínterévé: több aktivistát letartóztattak, valamint nem egy vállalat játszott össze a kormányokkal az on-line információ korlátozására olyan országokban, mint Kína, Irán, Szíria, Vietnam és Belorusszia. Hazánk bűnlajstroma a nemzetközi jelentésben csak egyetlen oldalnyi, a terjedelem tekintetében az Egyesült Államok és Szudán jár az „élen”. Vannak olyan országok is - köztük Svájc vagy Finnország -, amelyeknek alig fél oldalt szentelt a jelentés. A tömérdek 2006-os példa kijelöli a feladatainkat a jövőre nézve... A tüntetések, a petíciók, a blogok, a pólók, a plakátok önmagukban mit sem érnek, de azzal, hogy összehozzák az embereket, felszabadítanak egy olyan erőt, ami változtatni képes, és amit nem szabadna lebecsülni - vonja le már az anyag bevezetőjében a jelentés tanulságait Irene Khan főtitkár.