Magyar Nemzet, 2007. július (70. évfolyam, 178-207. szám)

2007-07-02 / 178. szám

Hamar­­mi­­ • Látó-Tér 2007. p 2., u# Meglódult a Fortus szekere A Magyar Villamos Művekkel is üzletelt a miniszterelnök érdekeltségében álló vállalkozás m­­unkatársunktól.__________________ V­iszonylag kis befektetéssel óriá­si összeghez jutott volna az Altus Rt. a Fortus Rt. révén - többek között ezzel magyarázta meg a HVG 1996. december 7-i számában Kovács Árpád, az Állami Privatizációs (ÁPV) Rt. akkori elnöke, az Állami Szám­vevőszék korábbi igazgatója, hogy miért akadályozták meg végül Gyurcsány Ferenc talán legjövedelmezőbb állami üzletét. Mint azt megírtuk, a Fortus Rt.-t 1995 szeptemberében 55,45 százalékos részese­déssel alapította az állami kézben lévő MVM Rt. és a kormányfő cégbirodalmá­nak éllovasa, az Altus Rt. Az aprólékosan kidolgozott tervek szerint az Fortus Rt. - amelybe Gyurcsány Ferenc cége mindösz­­sze kilencmillió forinttal szállt be - gyakor­latilag ingyen átvette volna a százhalom­battai és tiszapalkonyai olajtározók üze­meltetését. A két tározót nem sokkal ko­rábban négymilliárd forintnyi közpénzből hozták létre, az MVM Rt. igazgatótanácsá­ban már zöld jelzést kapott elképzelés sze­rint az apportálástól fogva viszont a Fortus élvezte volna a tározók minden gazdasági előnyét. Sőt: a részvénytársaság alapító okirata öt százalék osztalék- és szavazatel­sőbbséget biztosított Gyurcsány Ferenc eredetileg kisebbségi tulajdonrészt birtok­ló cégének. „A meghökkentően gáláns gesztus hivatalos magyarázata úgy szólt, hogy a négy évvel korábban elindított be­ruházás eredményeként felépült olajtáro­zók működtetése ma már gondot jelent a villamos művek számára, ezért partnert kellett keresni az üzemeltetésükhöz” - em­lékeztetett a Heti Világgazdaság 1996-ban. A hetilap 2003-ban némi iróniával azt is megjegyezte: „Hogy az ötletgazdák között szerepelt-e Gyurcsány anyósa, Apró Piros­ka, aki a Fortus Rt. alapításakor az MVM Rt. tanácsadója volt, nem tudni.” A bombaüzletet mindenesetre az Álla­mi Számvevőszék 1996-os vizsgálata hiúsí­totta meg. A Magyar Nemzet birtokában lévő jelentés hosszasan sorolja azokat a hátrányokat, amelyek a köztulajdonban ál­ló MVM Rt.-t érték volna, ha átjátsszék Gyurcsányéknak a tárolókat. A vizsgálat során például kiderült, hogy a Fortus Rt. megalapítása hónapok­kal korábban történt, minthogy a villamos művek igazgatótanácsa döntött volna a közös cég létrehozásáról, mint ahogyan az is: bár a Fortus szabadon hasznosíthatta volna a több milliárd forintért felépült lé­tesítményeket, ennek ellenére még évi több tíz millió forintos használati és kar­bantartási díjat is fizetett volna a cégnek az MVM Rt.­­ A Fortus Rt. létrehozása nem volt üzletpolitikailag megalapozott, előkészítése nem volt körültekintő - írták a számvevők. A társasági szerződést vizsgálva pedig lefektették: a tározók apportálása esetén kilencmillió forintos készpénzes magántő­­ke-invesztálással mintegy 120 millió forin­tos részvényesi jogok illették volna meg a miniszterelnök vállalkozását, amely „el­lenérték nélküli állami vagyonátadásnak minősül”. A jelentés legmeghökkentőbb fejezete kétsé kívül az, amelyből kiolvasható, hogy az MVM Rt. az erőművek olajszükségleté­nek beszerzésével is Fortust bízta volna meg, amely lényegében munka nélkül, a korábbi exportőrök és a villamos művek közé ékelődve húszszázalékos sikerdíjat kapott volna a fűtőolaj árából. A Magyar Nemzet megtudta: bár az eredeti üzlet a számvevők szemfülességé­­nek köszönhetően meghiúsult, a Fortus nagyra törő elképzeléseiből később számos valóra vált. Tudni kell, hogy Gyurcsányék 1996 jú­liusától Sáska Lászlót, a Mal Rt. korábbi külkereskedőjét ültették a Fortus vezér­­igazgatói székébe. A kormányfői póráz, vagyis az Altus részvénycsomagja azonban megmaradt, a Gyurcsány-cégeket napja­inkban is igazgató Jagiellowicz Györgyné 1997 májusáig a társaság igazgatóságának elnöke maradt, ugyaneddig Gyurcsány Fe­renc is megőrizte felügyelőbizottsági szé­két. Mi több, eddig az időpontig a Fortus a Gyurcsány-cégek fővárosi telephelyén, a botrányos körülmények között privatizált Szalay utca 4. alatti házban működött. Sáska László tegnap elárulta: ha nem is az eredeti tervek szerint, de végül is átvet­ték az MVM Rt. a Tiszai Erőmű mellett el­helyezkedő olajtárolóját, és nagy mennyi­ségű - 1996 második felében például több tízezer tonna - fűtőolajat értékesítettek az MVM erőműveinek. A szekér tehát megló­dult, Sáska elmondása szerint 1996-ban összesen 1,065 milliárd forint árbevételt produkáltak, bár - szögezte le kérdésünkre a vezérigazgató - Gyurcsány Ferenc benn­hagyta a pénzt a Fortusban, hiszen a hiva­talos mérleg adatai szerint a szerénynek mondható 47,5 millió forintos eredményt is a részvénytársaságba forgatták. JL milill Korrekt volt a kapcsolatom Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel -jelentet­te ki Sáska László, a Fortus Rt. vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Sáska - akit 2003-ban egy merényletben több lövéssel meg­sebesítettek - 1996 és 1997 között a miniszterelnök tulajdonosi érdekeit is képviselte a részvénytársaságban. Az egykori külkereskedő válaszaiból ki­derült: bár a Magyar Villamos Művekkel tervezett nagy üzlet nem jött lét­re, 1996-tól több száz millió forintos szerződéseket kötöttek az állami vál­lalattal, amelynek fűtőolajat adtak el, illetve több olajtároló üzemeltetését is átvették. Sáska László ugyanakkor leszögezte: a Fortus Rt. nem kevere­dett bele az olajszőkítési botrányba, hiszen a bíróságon egyértelműen kide­rült, hogy a vállalkozás adataival bűnözők éltek vissza. a Huth Gerely______________________ A­zt ugye nem cáfolja, hogy 1996- tól kezdődően az ön által veze­tett Fortus Rt. nagy tételben im­portált fűtőolajat a szlovákiai olajfinomítókból?­­ Nem. A cégünk az ETL Rt.-n keresz­tül importált olajat, attól is csak 1998— 99-ben, amelyet közvetlenül az erőmű­veknek értékesítettünk, köztük a Magyar Villamos Művek (MVM) hőerőművei­nek. Hangsúlyozom, hogy kizárólag ne­héz fűtőolajat hoztunk be, amely alkal­matlan arra, hogy akármilyen eljárással üzemanyagot készítsenek belőle. Minden szállítmányunkat szabályszerűen vámke­zeltettük. - Könnyűolajat egyáltalán nem hoz­tak be? - Nem. - A rendőrségi akták szerint mégis több milliárd forintnyi importáru számlá­ján szerepel a nevük. Ezek a szállítmá­nyok később az olajszőkítési botrányok legismertebb résztvevőinél, többek között az Energol Rt.-nél landoltak. Mindez a vé­letlen műve? - Ezekben az ügyekben több éven át folytak az eljárások. Számos tanúvallo­másban elmondtam, hogy bűnözők élhet­tek vissza a Fortus Rt. nevével. - Ez mikor történt? - 1997 és 2000 között. Pontos dátum­ra nem emlékszem, de úgy gondolom, hogy ebben az időben történtek ezek a visszaélések. - Hogyan kerültek a Fortus Rt. adatai az illegális szállítmányok papírjaira? - Nagyon primitív módon. A jövedé­ki engedélyünk és a cégvezetők adatai­nak felhasználásával hamis okiratokat készítettek. A bíróságon egyértelműen kiderült, hogy ezeknek az iratoknak nincs semmi köze a valós Fortus Rt.-hez. A céget az APEH is számtalanszor átvizs­gálta és bebizonyosodott, hogy a kérdé­ses számlák nem a mi tömbjeinkből ke­rültek ki. - Mit gondol, miért éppen a Fortus számláit hamisították? - Néhány más cég is hasonlóan járt. Mindenesetre a Fortus Rt. azon kevés olajcég közé tartozott, amelyek akko­riban még működtek és legális üzletet folytattak. - Az ön személyes adataihoz hogyan juthattak hozzá? - Erre nem tudok válaszolni, bármi megtörténhetett, még az is, hogy valaki il­legálisan megszerezte és lemásolta a jöve­déki engedélyünket. - Az 1996-os Pénzügyi Közlönyökben miért szerepel két jövedéki engedély a Fortus nevére kiállítva? - Jó kérdés. Amikor az első engedélyt kiállították, én még nem voltam benne a menedzsmentben, de úgy tudom, hogy ez az engedély a kézbesítés során eltűnt, te­hát azt a Fortus sosem kapta meg. Na­gyon is valószínű, hogy ezzel a papírral éltek vissza. - Amíg a vámőrség nem jelentkezett, önnek nem tűnt fel semmi? - Voltak olyan esetek, hogy a partner­­kapcsolataink jelezték, hamis számlák mentek ki a nevünkben. Mi akkor azon­nal megtettük a bejelentéseket a nyomozó hatóságoknak. Előfordult, hogy a hatósá­gok kerestek meg minket. Nekik elmond­tuk, hogy azokat a számlákat nem mi bo­csátottuk ki. - Mekkora üzletet bonyolítottak az ál­lami tulajdonú MVM Rt.-vel? - Az eredendő felállás, amiért a Fortust még az érkezésem előtt létrehoz­ták, mint tudják, sosem valósult meg. Ehelyett a részvénytársaság egy szabad­piacon működő céggé vált, éppen olyan­ná, mint a többi importőr.­­ Az Állami Számvevőszék 1996-os je­lentése írja, hogy az Magyar Villamos Mű­vek Rt. egy megállapodás értelmében húsz­­százalékos sikerdíjat ígért a Szlovákiából behozott és az erőműveknek eladott üzem­anyag után. - Nekem erről nincs információm, az Állami Számvevőszék jelentését nem kap­tam meg. - Kaptak vagy nem kaptak sikerdíjat az MVM-es értékesítések után? - Erre nem emlékszem. Olyan eset ter­mészetesen volt még 1996-ban, hogy az MVM Rt. felkérte a Fortus Rt.-t, hogy a Dunai Erőmű részére szerezzen be fűtő­olajat, és szállítsa le. Ezt nem sikerdíjas üzletnek minősíteném, hanem egy nor­mális kereskedelmi ügyletnek. - Mennyi olajat adtak el a villamos műveknek? - Úgy érzi, hogy ipari fűtőolajat? Nem szeretnék ebből félreértést. 1996-ban negyvenezer tonna körüli mennyiséget, miközben a teljes importunk abban az év­ben körülbelül ötvenezer tonna volt. - Önnek milyen a viszonya a minisz­terelnökkel? - 1997 óta, amikor a miniszterelnök cége kiszállt a Fortusból, semmilyen. - Amikor önt 2003-ban kis híján meg­gyilkolták egy merényletben, Gyurcsány Ferenc levélben fejezte ki aggódását. - Korrekten nyilatkozott, mint ahogy a munkakapcsolatunk is korrekt volt és az elválásunk körülményei is korrektek vol­tak. A miniszterelnök úr nem értett az olajiparhoz, és miután látta, hogy a társa­ság céljai nem úgy valósulnak meg, aho­gyan eltervezték, gondolom, az ő számára nem volt tovább érdemes egy ilyen céget fenntartani.­­ Az 1996-97-as időszakban, amikor Gyurcsány Ferenc cége még szerepelt a tu­lajdonosok között, nyilván ő is kivette a ré­szét a Fortus és az MVM Rt. olajüzleteinek hasznából. - Úgy gondolom, hogy minden tulaj­donosnak joga van a cégben legálisan megtermelt adózott eredményből osztalé­kot kivenni. - Mennyi osztalékot vettek fel? - 1996-ban például a Fortus Rt. egy­­milliárd forintos árbevétel mellett 47 mil­lió forintos eredményt ért el, amit a mi­niszterelnök cége a társaságban hagyott. - Más módon is kapcsolatba kerültek az MVM Rt.-vel? - A fűtőolaj-beszállításon kívül 1996- ban a feladatkörünkbe tartozott a Tiszai Erőmű olajtárolóinak technikai karban­tartása és a tárolók üzemeltetésének koor­dinálása, sőt egy új tároló kivitelezésében is részt vettünk. Nem csak az olajimport volt a Fortus egyetlen bevételi forrása. A Gyurcsány-cég milliárdos olajüzlete Sáska László: A Fortus Rt. nem keveredett bele a szőkítési botrányba Riportalanyunk elleni merénylet után a rendőrség nagy erőkkel szállt ki a helyszínre. .Gyurcsány Ferenc korrekten nyilatkozott* - mondta Sáska László fotó: mti/takáts péter mmmmmmmmmmmMmmmmmMmmmmMmMmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmffimmmm Kármán Irén távozott a kórházból Tegnap távozott a kórházból Kár­mán Irén, akit jelentések szerint agyba-főbe vertek a múlt hét végén. Az olajügyeket feltáró újságíró kö­zölte: orvosilag sikerült megoldani azokat a problémákat, amelyek bántalmazása során keletkeztek. MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS P­éldátlan támadás: agyba-főbe verték a maffiakönyv szerzőjét - ezzel a címmel adott hírt az Info Rádió múlt szombaton Kármán Irén tényfeltáró újságíró megveretéséről. Közölték, a Szemben a maffiával - „Papa” nyomoz című, az olajszőkítéshez köthető bűncselekményeket feltáró könyv szerző­je, a témában filmet is készítő alkotó sú­lyos fejsérüléseket szenvedett, életveszé­lyes állapotban van. A beteg állapotát stabilizálták, de való­színűleg még hetekig kórházi ápolásra szorul - közölte Nyulasi Tibor, a Szent Já­nos Kórház orvos igazgatója június 24-én vasárnap, Kármán Irén újságíró megvere­­tése után az MTI-nek. A BRFK sajtóügye­letese akkor annyit mondott az MTI meg­keresésére, hogy péntek éjszaka egy hor­gász riasztotta a rendőrséget és a mentő­ket, miután rátalált az összekötözött áldo­zatra a Lágymányosi és a Petőfi híd kö­zött, a Duna-parton. Az újságírónő több napon keresztül nyilatkozott a sajtónak, többek között utalt arra, hogy érzelmi szálak fűzték P. Tamás volt olajmaffiózóhoz. Majd kide­rült, az említett Papával sincs már jó kap­csolata. Az MTI tegnap tudósított: a brutálisan megvert újságírót július elsején hazaen­gedték a kórházból. Kármán Irén rendőri biztosítás mellett távozott a János-kór­­házból, s a következő időszakban is kap rendőri védelmet. Állapotáról az újságíró anynyit mondott: orvosilag sikerült meg­oldani azokat a problémákat, amelyek bántalmazása során keletkeztek. Szilvásy bővítené a titokgazdák körét MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS M­ár júliusban és augusztus­ban nyilvánosságra hozzák az olajügyekben titkosított iratok egy részét - mondta Szilvásy György. Véleménye szerint a do­kumentumok nyolcvan százalékának fel lehetne oldani a titkosítását, de figyelem­be kell venni a nemzetbiztonsági és a bűn­üldözési szakmai szempontokat is, ami csökkentheti ezt az arányt. A titokminiszter a múlt héten ülésező, az olajügyekben keletkezett iratokat vizs­gáló munkacsoport első ülése kapcsán be­számolt arról, hogy a titokgazdák körét bővíteni kellett a Honvédelmi Miniszté­riummal. A titokgazdák - vagyis a Nem­zetbiztonsági Hivatal, az Országos Rend­őr-főkapitányság, a vám- és pénzügyőr­ség, a Pénzügyminisztérium, a Rendvédel­mi Szervek Védelmi Szolgálata, az Igaz­ságügyi és Rendészeti Minisztérium - egy hetet kaptak arra, hogy a saját szerveze­tüknél mérjék fel pontosan, mennyi irat van, azokból mikor, mennyit és törvénye­sen semmisítettek-e meg - tette hozzá. Szilvásy György kitért arra: az Ország­­gyűlés elnökének kérésére a titokgazdák már vizsgálják, hogy az olajügyekkel fog­lalkozó parlamenti bizottság zárt ülései alapján készült minősített jegyzőkönyvek és egyéb anyagok, például a testület leve­lezése vagy a zöld számára beérkezett hí­vások leiratának titkosítása feloldható-e. Elképzelhetőnek nevezte, hogy ezeket a dokumentumokat is bevonják az általa létrehozott munkacsoport vizsgálatába.

Next