Magyar Nemzet, 2007. július (70. évfolyam, 178-207. szám)

2007-07-11 / 187. szám

■ Magyar tat Mill 2007. július 11., szerda m­ mmmmmmmmmmmmmmmmmm­mmmmmmmmmsmsmm­mmmmmmmm­mmrmm­mwmmmmmm A Fidesz nyit a civilek felé A Fidesz a jövőben szorosabb kapcsolatokra törekszik a „hold­udvarához” tartozó szervezetekkel, és közvetlenül próbál foglal­kozni például a nehéz életkörülmények között élők problémái­val - egyebek mellett ez a célja a párton belüli szervezeti válto­zásoknak, amelyek részeként hat új igazgatóság jön létre, épületet, mint amennyiért megvette.E­gy önkormányzati koordiná­ciós iroda és hat új igazgatóság kezdi meg működését a Fideszben szeptembertől. A testületek a legna­gyobb ellenzéki párt felső vezetési struktúrájához illeszkednek Orbán Viktor pártelnök és Deutsch-Für Tamás irányítása alatt, munkájuk független lesz a frakciótól, valamint a párt kabinetjeitől és tagozataitól. Mint arról beszámoltunk, a Fidesz elnöksége már jóváhagyta az előze­tes koncepciókat, terveket. Orbán Viktor pártelnökhöz egyébként közvetlenül három szer­vezeti egység tartozik, a pártigazga­tási, a kommunikációs és a kabi­netvezetői. Utóbbi koordinálja az igazgatóságok megalakulását és működését. Deutsch-Für Tamás la­punknak úgy nyilatkozott: 2003-tól kezdve egy nagyobb sikerrel ke­csegtető úton igyekezett elindulni a Fidesz. - A sikeres német, angol, francia vagy svéd konzervatív pár­tokéhoz kisebb-nagyobb mérték­ben hasonlító szervezeti felépítést és működtetést próbálunk megho­nosítani a hazai sajátosságok ötvö­zésével - mondta. Orbán Viktor ka­binetfőnöke megjegyezte: az előző négy esztendőben épült ki és erősö­dött meg a Fideszen belül az egyéni választókerületi rendszer, legutóbb pedig Kubatov Gábor pártigazgató irányításával létrejött egy új típusú, középszintű szervezeti struktúra, a regionális igazgatói rendszer. En­nek értelmében nyolc regionális igazgató dolgozik országszerte, ők konzultálnak a térség választókerü­leti elnökeivel, s tartják a kapcsola­tot a Fidesz központi hivatalával, el­nökségével. Szintén az utóbbi időben, a 2006-os elsöprő önkormányzati vá­lasztási siker után alakult meg a fi­­deszes önkormányzati képviselők fóruma. Deutsch-Für Tamás emlé­ keztetett, hogy csak a fideszes ön­­kormányzati képviselők vagy kül- 11 Pát­ Gábor fős bizottsági tagok száma csak­nem 5000 főt jelent, a párttagok lét­száma pedig negyvenezer. - Ekko­ra szervezet működtetéséhez nem épült ki eddig a helyi politikához is igazodó vezetői struktúra. Ez zajlik most - tette hozzá a politikus. A külügyi igazgatóság Orbán Viktor uniós és transzatlanti kap­csolatait koordinálná, vezetője vár­hatóan egy diplomáciai tapasztalat­tal bíró személy lesz. A civil igazga­tóságot Bíró Ildikó irányítja, ez a szervezet a polgári-nemzeti irá­nyultságú civil szférával tartja majd a kapcsolatot. Egy, egyelőre név nélküli igazgatóság Vízkelety Ma­riann vezetésével a programalkotás és a leendő kormányzás kapcsán kulcsfontosságúnak számító szak­mai és társadalmi szervezetekkel folytat majd rendszeres konzultá­ciót. A társadalmi kapcsolatok igaz­gatósága - Koszorús László vezeté­sével - lesz a legnagyobb, hiszen ti­zenöt-tizenhat munkacsoport tar­tozna alá, mint például a panelhá­zakban élők vagy az autóstársada­lom, illetve az egyenruhások gond­jaival foglalkozó csoportok. Létre­jön egy személyzeti és egy stratégiai igazgatóság is. Utóbbinak Gyürk András európai parlamenti képvi­selő lesz az irányítója, a testület munkája a programalkotástól a kommunikációs stratégia kialakítá­sáig meglehetősen kiterjedt lesz. iBaMwaaawBagiMBBi 11 un ■ i ■ ummmmmmmmmammmmmammmmmmmmmmmmim Deutsch-Für Tamás Büntetés Miskolcnak az eldózerolt piacért A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a napokban harminckét­millió forintos bírságot szabott ki Miskolc önkormányzatának egyik cégére. A társaság márciusban bontási engedély nélkül dózeroltatott le a Búza téri piacon tizenöt pecsenyesütő pavilont a tulajdonosok tiltakozása ellenére. II Tolcsvai I., T.Ászl­ó_________ Iván Zsolt, a pavilontulajdonosok ügyvédje tegnap lapunknak azt mondta, hogy számítani lehetett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal pozitív döntésére, hiszen a Búza tér műemléki védelem alatt áll, a Vá­rosgazda Kht. pedig jogellenes cse­lekedetet követett el, amikor egy külső céggel tönkretette a tizenöt pecsenyesütő tulajdonosainak két évtizednyi munkáját. A jogi szak­ember korábban peren kívüli meg­egyezést javasolt Miskolc önkor­mányzatának, a Városgazda Kht. vezetője viszont egyetlen levelére sem válaszolt. A hivatal büntetése független a tulajdonosi társaság jogi eljárásá­tól, Iván Zsolt szerint ugyanis a har­minckétmillió forintot a műemlék terület szabálytalan átalakítása mi­att szabták ki, és a határozat még nem jogerős. Az ügyvéd emlékezte­tett: feljelentést tett a miskolci ön­­kormányzat ellen szándékos kár­okozás címén még tavasszal, most pedig újabb pert indít, pavilonon­ként ötmilliós kártérítési igényt nyújt be a Miskolci Városi Bíróság­nak.­­ Egyébként a márciusi rom­bolást követően semmilyen építke­zés nem történt a piac területén, a hermetikusan elzárt téren építő­anyagokat, valamint oda nem illő eszközöket tárolnak - tette hozzá Iván Zsolt. Veres István cégvezető épp sza­badságát tölti, s a Városgazda Kht.­­nál azt az információt kaptuk, hogy helyette más nem nyilatkozhat. A Búza téri rombolással kapcsolatban korábban Veres még magabiztosan nyilatkozott, azt állítva: jogszerűen jártak el, a tulajdonosok fölöslege­sen háborognak. Azt is kijelentette: áll a per elé, cége nyerni fog. ­ Kettészakadt a pécsi MSZP Szili Katalin támogatottjai már a „tolleristák” gyanús ügyeivel foglalkoznak Halmozódó problémák jelzik Pécsett a szocialista tábor meg­osztottságát. Az egykori tolleristák és az új polgármesterhez hű klikk háborúskodásának az eredménye lehet az is, hogy a me­gyei sajtó segítségével sorra kerülnek napvilágra a város va­gyonkezelő cégének gyanús ingatlanügyei. A hét végén kipat­tant, legújabb botrány a legkevésbé sem érdektelen: még az is előfordult, hogy az önkormányzati cég olcsóbban adott el egy a Munkatársunktól.__________ A­ z MSZP-n belüli hatalmi harc egyre láthatóbb formát ölt, legutóbb a helyi nyilvánosság esz­közeivel élve a megyei napilap számolt be a pécsi önkormányzat egyik cégének ingatlanügyeiről. A Dunántúli Napló (DN) múlt szombaton írt arról, hogy a Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonke­zelő (PV) Zrt. városi ingatlanok­kal üzérkedett, áron alul adott el több épületet és telket. Az egyik, a pécsi Makai út 55. alatt fekvő ét­termet és épületet például 120 millió forintért vették meg, majd 84 millióért értékesítették. A PVV Zrt. vezérigazgatóját, Kelemen Lászlót is éppen most, július elsején mentették fel átszer­vezésre hivatkozva. A lépésre állí­tólag azért volt szükség, mert a tervek szerint szeptembertől a vá­rosi többségi tulajdonú cégeket holdingba tömöríti a pécsi önkor­mányzat. Kelemen László a hiva­talos közlés alapján közös meg­egyezéssel távozott posztjáról. Tasnádi Péter polgármester a vezérigazgató távozását így magya­rázta: a cég átalakulása miatt meg­állapodtak abban, hogy más veze­tő, más szemlélettel irányítja majd a szervezetet. A pécsi polgármester a döntés előtt két héttel még elfo­gadta a vezérigazgató éves beszá­molóját, míg ekkorra már nem kí­vánta minősíteni a PV Zrt. tevé­kenységét, így a közös megegyezés része volt, hogy az ex-vezérigazga­­tó 2010-ig a jelenlegi bérének fe­léért a társaság tanácsadójaként folytatja munkáját, és ezen felül még negyvenmillió forintos végki­elégítésre is számíthat. A helyére egyelőre keresik a megfelelő em­bert. Amióta azonban a tragikus balesetet szenvedett, még mindig öntudatlan Toller László egykori polgármester nem vezeti a várost, kiéleződtek az ellentétek a frakción belül. Ismeretes, hogy Toller kulcs­szerepet játszott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választásában is. Az egyik oldalon most Juhász Ist­ván (Toller László egykori jobbke­ze) és hozzá hű önkormányzati képviselők, míg velük szemben a Szili Katalin támogatásával polgár­­mesterré és helyi pártelnökké vá­lasztott Tasnádi Péter áll. - A frakció örökölt összetéte­lén, adottságain nem tudok vál­toztatni - vallott Tasnádi Péter az MSZP-n belüli ellentétekről a DN- nek adott interjújában. Nem ta­gadta, hogy akadnak összetűzé­sek, sőt még Juhász István pozí­cióját is értékelte. „Juhász István nem örül annak, hogy nem ő lett a városi pártelnök, hiszen mindenki nehezen éli meg a vesztést. Úgy gondolom, korrekt vagyok vele szemben, és amíg nincs ezzel el­lentétes okom, ehhez is tartom magam” - magyarázta a polgár­­mester. Juhász a 2006-os választá­sok során kétszer is elbukott: a vá­rosi szervezet elnöki posztjáért fo­lyó küzdelemben már az első for­dulóban kiesett, és az MSZP pol­gármester-jelöltségét sem sikerült megszereznie. Úgy tűnik, politi­kusi pályafutása Toller László tra­gikus balesetével derékba tört. Mindez az MSZP belső viszonyait átrendezte, és felerősítette az el­lentéteket. Így a korábban Toller kezében összpontosuló hatalo­mért harc folyik a frakción belül. Beszédes, hogy három nappal a társaság ésszerűtlen ingatlan­adásvételeiről szóló újságcikk megjelenése után Tasnádi Péter bejelentette, hogy vizsgálatot indí­tottak a PVV Zrt. ellen. Elmondta, a közgyűlési képviselők korábban egyetértettek abban, hogy a válla­lat jól működik. Ennek ellenére a polgármester kifejtette, ha lezá­rulnak a vizsgálatok, szabályta­lanság esetén büntető- vagy pol­gári jogi lépéseket is tesznek az ügyben. A politikai labdajátékból nem tudni, ki kerülhet ki „győzte­sen”, megkeresésünkre - hason­lóképpen Juhász Istvánhoz - Tas­nádi Péter elfoglaltságára hivat­kozva nem válaszolt. Meredek lejtőn a kormány Félremagyarázhatatlan tendencia olvasható ki az utóbbi hónapok felméréseiből Elképesztő mélységekbe zu­hant a Gyurcsány-kormány és ezzel párhuzamosan a kor­mánypártok, valamint a kor­mánypárti politikusok nép­szerűsége - állapította meg a múlt hónapban egymástól függetlenül több közvéle­mény-kutató cég. A felméré­sekből az is kiderül, hogy a tendencia nem változik, mert ősz óta a kormány hónapról hónapra veszít a népszerűsé­géből, és megjósolhatatlan, hogy a folyamat hol áll meg. S Borsodi Attila_____________ B­ár az ország vezetése látszólag mindent megtesz azért - lásd a Horn Gyula születésnapja körüli hercehurca, amelyet Mráz Ágoston politológus is úgy aposztrofált, mint próbálkozást a koalíció egysé­gének megszilárdítására -, hogy az emberek ne a gazdaság valós prob­lémáival foglalkozzanak, a közvéle­mény-kutató cégek felmérései mégis azt mutatják, a lakosság egy­re kevésbé értékeli a Gyurcsány­­kormány erőfeszítéseit. A miniszterelnök távozásában és egy új kabinet létrejöttében látná a kiutat a jelenlegi helyzetből a vá­lasztópolgárok kétharmada, 30 szá­zalékuk új választások kiírásával, 34 százalékuk pedig anélkül - áll a Magyar Gallup Intézet legfrissebb, június 19-24. között készített fel­mérésében. Ebből az is kiderül, hogy továbbra is kétszer annyian támogatnák az ellenzéki Fideszt, mint a kormányzó MSZP-t. A miniszterelnök népszerűségi mutatói példátlanul rosszak az elő­ző kilenc hónap során az 1999 feb­ruárja óta vezetett mutatókhoz vi­szonyítva. A pártpreferencia-vizs­­gálat kiegészítéseként június 19-24. között a Gallup néhány kér­déssel arra kérte a válaszadóit, hogy mondjanak véleményt a kormány bizonyos területeken érzékelt telje­sítményéről, és értékeljék a rend­szerváltozás óta szerepet vállaló kormányok mindegyikét. A párt­­preferenciák ugyan tükröződnek a válaszokban, de a választópolgárok a jelenlegi kormány munkáját ítélik a legrosszabbnak a rendszerválto­zás óta, és Orbán egykori kabinetje kapja a legjobb megítélést. A vá­lasztópolgárok több mint kéthar­mada (68 százalék) szerint a Gyur­csány-kormány alatt az ország nem az előnyére változott, ezen belül 26 százalék szerint kifejezetten nagyon rossz irányú változtatások történ­tek a már több mint egy éve regná­ló, második Gyurcsány-kabinet ve­zetése alatt. Hasonló eredményeket látunk a kormány gazdasági prob­lémákra adott válaszainak a meg­ítélését tekintve: a választók 65 szá­zaléka szerint a kormány rosszul kezeli a helyzetet. A választók ösz­­szességét tekintve 58 százalék van rossz és 36 százalék jó véleménnyel arról, ahogy a kormány kommuni­kál. Kiderül az is, hogy a választó­­polgárok 65 százaléka szerint a Gyurcsány-kormány nem kezeli jól az ellenzékkel ápolt kapcsolatait, il­letve a felmerült konfliktusokat. További érdekesség, hogy egy száz­fokú skálán eddigi munkájával mindössze 31 pontot ért el az új Gyurcsány-kormány, amellyel a legkevésbé elégedett a választópol­gárok összessége is. Az elmúlt idő­szak kormányai közül átlagosan Orbán Viktor egykori kabinetjét ítélik a legjobbnak a kérdezettek. Júniusra ismét nőtt a Fidesz elő­nye az MSZP-vel szemben - derül ki a Medián június elején végzett felméréséből is. A biztos szavazók közötti különbség csaknem kétsze­res: míg a Fideszt 58, addig az MSZP-t csupán 30 százalék válasz­taná. Orbán Viktor népszerűsége is jelentősen növekedett júniusban. Komoly ellenzéki fölényt mért a Tárki is a múlt hónapban, amely szerint az előző időszakhoz képest az eddigi legnagyobb különbség mutatható ki az MSZP és a Fidesz támogatottsága között. A biztos szavazó pártválasztókon belül a Fi­desz támogatottsága a májusi 51 százalék után júniusban 62 százalé­kon áll, a szocialista párté 25 száza­lék, míg márciusban és májusban 34 százalék volt. Hasonló különbsé­geket mutatott ki a Szonda Ipsos is júniusban, amely emellett mérte a politikusok népszerűségét is. Esze­rint Sólyom László államfő a leg­népszerűbb politikus, akit három nő: Szili Katalin, Dávid Ibolya és Göncz Kinga követ. Orbán Viktor Fidesz-elnök az ötödik, Gyurcsány Ferenc kormányfő a huszadik. MEDIÁN (2007. június eleje) PÁRTOK VÁLASZTÓI TÁMOGATOTTSÁGA (biztos pártválasztók) GALLUP (2007. június 19-24.) SZONDA IPSOS (2007.június) TARKI (2007.június) ■3 Cd Cd S SIKERES LESZ A KEZDEMÉNYEZÉS? Érvényes és eredményes lenne a Fidesz népszavazása - derült ki a Szonda Ipsos és Az Este egy hónappal ezelőtt készí­tett, közös felméréséből. A vizsgálat szerint mind a hat kérdés megkapná a szükséges támogatást A szavazáson ugyan csak a választópolgárok 48 száza­léka venne részt biztosan, de a kérdésekre adott válaszok egyértelműen egy irányba mutatnak, azaz valamennyi esetben meglenne a 25 százalék plusz egy szavazatos arány, ami az érvényesség és az eredményesség feltétele. A kórhá­zi napidíjat a válaszadók 83 százaléka utasítja el, a kórházak privatizációját a szavazók 81 százaléka, a vizitdíjat pedig 77 százaléka. Ugyancsak a választók 77 százaléka biztosítana elővásárlási jogot a földtulajdonosoknak a földterületek­re. A tandíj bevezetését a megkérdezettek 69 százaléka, a gyógyszerek patikán kívüli árusítását a szavazók 65 százaléka ellenzi.

Next