Magyar Nemzet, 2008. április (71. évfolyam, 89-118. szám)

2008-04-01 / 89. szám

4 Belföld 2008. április 1., kedd Fiatalok tízezreit riasztotta el a tandíj Folytatás az 1. oldalról • Még drámaibb a helyzet, ha a ta­valyelőtti, azaz a tandíjtörvény be­vezetése előtti adatokkal hasonlít­juk össze az idei számokat: 2006- ban több mint 132 ezren jelentkez­tek felsőoktatási intézménybe, vagy­is a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály megalkotása előtt mint­egy 30 százalékkal több fiatal akart be­jutni az egyetemre, mint az idén. A tárca megpróbálta eltitkolni, hogy az idén hány diák érettségizik. Számuk ugyanis egyértelműen cá­folja a minisztérium állítását, amely szerint nem a tandíj, hanem a né­pességcsökkenés miatt fogynak az egyetemre jelentkezők. Kérdésünk­re először egy „becsült” adatot kö­zöltek arról, hogy a tárca előzetes számításai szerint 85 ezer diák tesz majd sikeres érettségi vizsgát. Mi­után tovább erősködtünk, árulják el, az idén hány diák érettségizik, a sajtótájékoztató és a kamerák ki­kapcsolása után közölték az adato­kat: több mint 125 ezer fiatal érett­ségizik, vagyis többen, mint az utóbbi négy évben bármikor. Még megdöbbentőbb, hogy az idén érettségizőknek alig egyharmada, mindössze 42 ezer diák adta be je­lentkezési lapját valamely egyetem­re, főiskolára. Emlékeztetőül: 2005- ben még csak 114 ezren érettségiz­tek, miközben közel 150 ezren je­lentkeztek főiskolára. Az elmúlt há­rom évben folyamatosan nőtt az érettségizők száma, miközben drasztikusan csökkent a felsőokta­tási tanulmányok iránti érdeklődés. Emlékezetes: Hiller 2006 nyarán jelentette be, hogy a felsőoktatás­ban bevezetik az általános fizetési kötelezettséget. Tanévenként alap­képzésen átlagosan 105, mester­­képzésen 150 ezer forintban hatá­rozták meg a tarifát. A törvény sze­rint ez először a tavaly és az idén felvetteket érintette volna. A diákok február 15-ig jelentkezhettek a fel­vételikre, vagyis akkor még nem tudhatták, hogy a népszavazás eredménye a tandíj eltörlésére kö­telezi a kormányt.­­ Ebben az évtizedben először csökkent százezer alá a felvételizők száma - reagált a fideszes Ágh Pé­ter, aki szerint a tandíj 2006-os be­vezetése óta több mint harmincezer potenciális tehetséget riasztottak el a továbbtanulástól. Leszögezte: a tandíjról szóló népszavazás előtt a szocialista-szabad demokrata kor­mány szándékosan titkolta el a fel­sőoktatásba jelentkezők számát. ■ A MINISZTER SZERINT NEM TITKO­LÓZTAK. Az oktatási miniszter cá­folta, hogy a lesújtó adatokat szán­dékosan nem hozták nyilvánosság­ra a népszavazás előtt. Hiller István szerint 100-150 ember éjt nappallá téve dolgozott, hogy összeszámolja az adatokat, tisztességtelen dolog őket támadni. A jövőben olyan jog­szabályt alkotnak, amelybe belefog­lalják, hogy február 15-i jelentkezé­si határidő esetén minden évben március 25. és április 5. között te­szik közzé az összesített adatokat. Ismeretes, 2005-ben és 2006-ban ugyanúgy február 15-e volt az egye­temi és főiskolai jelentkezési határ­idő, ám akkor nyolc, illetve kilenc nappal később, február 23-án, illet­ve 24-én nyilvánosságra hozták a 98 százalékos pontosságú adatokat. Boszorkányüldözéstől óv Hiller Elméleti szakemberek keresnek megoldást az iskolai erőszak aggasztó terjedésére Hétfőn ült össze először az is­kola biztonságáért létrehozott szakértői munkabizottság, amelyen Hiller István elnökölt. Az oktatási miniszter kijelen­tette: biztosítani kell a magyar iskola biztonságát, és kiáll a pe­dagógusok, a szülők és a diá­kok mellett is, de nem enged teret bosszúhadjáratnak. Szak­mai szervezetek tiltakoznak amiatt, hogy a grémiumban csak egy gyakorlati pedagógus szakember kapott helyet. N­em fogok boszorkányüldözést engedélyezni - közölte Hiller István, aki úgy vélte, hogy az állam modern szerepvállalása eltér az öt­­ven-hetven évvel ezelőtti normák­tól. - Akik azt gondolják, azok visz­­szahozatala az üdvözítő, rossz úton járnak - fogalmazott. Leszögezte: ha a bizottság munkája során jog­szabályváltozást vagy az eddigitől eltérő utat javasol a tárcának, áll elé­be, de nem engedi, hogy egy aktuá­lis szituáció miatt bosszúhadjárat induljon. Az utóbbi időben több pe­dagógus elleni erőszakos tett vált is­mertté. Újpesten egy tanárát bán­talmazó diákot Derce Tamás, a vá­rosrész polgármestere kitiltott az összes kerületi, önkormányzati fenntartású iskolából. Árok Antal, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) el­nöke szerint ez esetben az Oktatási Hivatal bírságolhat vagy bírósági feljelentést tehet. Derce áll a per elé, ha a hivatalnak ahelyett, hogy alkal­mazható jogszabályok létrehozásá­ban segédkezne, az ő számon kéré­se a fontos. - Nem izgat a dolog, pe­reltek már eleget, de erőszaknak ak­kor sincs helye az iskolában - mondta, jelezve: akkor is így járt volna el, ha tanár vett volna diákot. Forgács Imre, a Közép-magyar­országi Regionális Közigazgatási Hivatal hivatalvezetője elmondta: a közoktatási törvény alapján az in­tézmény vezetője felelős a szaksze­rű és törvényes működésért, vagyis egy település polgármestere nem utasíthatná az iskolaigazgatót elbo­csátásra. - Nevelőtestületi döntés alapján lehet csak tanulót kirúgni, ám ebben az esetben is kötelező másik intézményt keresni, amely átveszi a fiatalt - mondta a PSZ el­nöke. A PSZ javaslatot kíván tenni jogi szabályozás reformjára, hogy hasonló esetek a jövőben ne fordul­hassanak elő. - Nem lehet rögtö­nözni, mert ez súlyos, össztársadal­mi probléma, de gátat kell vetni az erőszaknak - tette hozzá. Az üggyel kapcsolatban Hiller István a Magyar Nemzet kérdésére kijelentette: minden olyan iskolai erőszakkal kapcsolatban vizsgála­tot indít, amely nyilvánosságra ke­rült. Leszögezte: nem jó, ha a helyi vezetők úgy próbálják megoldani a helyzetet, hogy kitiltják a kerületből a problémás gyereket. Ez elavult módszer, nem egyezik a modern oktatási elvekkel, ráadásul orszá­gos szinten nem old meg semmit, ha egyik kerületből a másikba pa­­kolgatják a diákokat. Szabó Máté, az állampolgári jo­gok országgyűlési biztosa növekvő aggodalommal figyeli az iskolai erőszak megnyilvánulásait, ezért üdvözöl minden olyan kezdemé­nyezést, amelynek célja a jelenség okainak feltárása, a probléma meg­oldása, az erőszak megszüntetése. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Gim­náziumok Országos Szövetsége (GOSZ) levélben fordult Hillerhez, értetlenségüknek adva hangot amiatt, hogy csak egy gyakorlati pedagógus szakember kapott he­lyet az iskolák biztonságával kap­csolatos szakértői bizottságban. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke kö­zölte: azt kérik Hiller Istvántól, in­dokolja meg ezen döntését. A PDSZ és a GOSZ véleménye szerint ugyanis a gyakorlatnak nagyobb súlyt kell kapnia. A két szervezet azt ugyanakkor üdvözli, hogy a tár­ca reagálni kíván a pedagógusokat ért atrocitásokra. ■ FUTÁS A KIS ISKOLÁKÉRT. Az Élő­lánc a kis iskolákért kezdeménye­zés „Futunk a pénz után!” elneve­zésű, Telkibánya - Miskolc - Eger - Budapest útvonalú maratoni sta­fétájának befutója volt tegnap a Parlament előtt. A több mint ötven település iskolájának célba érése végén a kezdeményező szervezetek vezetői szakmai javaslatcsomagot nyújtottak át Szili Katalin házelnö­knek és a frakciók képviselőinek. A tavaly novemberben útjára indított kezdeményezés során eddig közel tízmillió forint gyűlt össze, amelyet az április 25-i átutalási határidő után független kuratórium oszt szét a rászoruló, kétezer lakos alatti tele­pülések iskolái között. Jegyzet a 7. oldalon Hiller állítja, kész akár a jogszabályokat is módosítani fotó: székelyhídi Balázs Ellenőrök hatósági szerepben A Független Jogász Fórum elnöke rengeteg visszaélésről tud a közlekedési vállalatnál Különösebb magyarázat nélkül elkobozta a Budapesti Közleke­dési Vállalat ellenőre egy tizen­hat éves diáklány 3250 forintba kerülő bérletét, amelynek ki­váltásáért tizenkétezer forintot kér tőle a cég. Sem az érintett fél, sem lapunk nem kapott vá­laszt arra, mi az ésszerűség ab­ban, hogy az április 5-ig érvé­nyes bérletet négyszeres áron vásárolja vissza valaki, ahogy arra sem feleltek, milyen ala­pon szüntette meg az ellenőr a diák által vásárolt szolgáltatást. B­ott­ári Darinka__________________ A budapesti Moszkva tér metró­­kijáratánál némán állnak az ellenőrök, legtöbbször csak szemük sarkából nyugtázzák: a felmutatott jegy vagy bérlet rendben van. Szú­rópróbaszerűen állítanak csak meg egy-egy általában fiatal utast, hogy közelebbről is megvizsgálják a fel­tételezett csalást. Andrea, aki gimnazista lévén ta­nulóbérlettel utazik, nem járt sze­rencsével. A felmutatott 3250 forin­tos havi bérleten nem volt feltün­tetve a diákigazolvány száma, ezért az ellenőr káromkodás kíséretében konstatálta a hiányosságot, majd „elkobozta” a papírdarabot. A BKV illetékese szerint „mivel az ellenőrzött személynél személyi azonosításra alkalmas okmány nem volt, a jegyellenőr felhívta a fi­gyelmét arra, hogy a helyszíni pót­díj megfizetésével is rendezheti a büntetést. Az utas ettől elzárkózott, majd tájékoztatást kapott arról, hogy ebben az esetben a bérletszel­vényt el kell koboznia”. A diák jegy­zőkönyvet kért az elvett bérletről, amit azonban az ellenőr sietős dol­ga végett nem adott át, és távozott a helyszínről. A „kobzási elismer­vényt” - ahogy a vállalat fogalmaz - csak a BKV őrzi, ezt ugyanis And­rea máig nem kapta kézhez. - Mindennek elmondott, hogy hogy képzelem, hogy bármit is ké­rek, és különben is ne szóljak egy szót sem - meséli a tizenhat éves Andrea, akit elsősorban az „eljá­rás” módja és a fizetett szolgáltatá­sért cserébe kapott hangnem bosz­­szantott fel. - Adtak egy központi BKV-telefonszámot, amit felhív­hattam, hogy a kezelőt több percig hallgatva, azt a választ kapjam, hogy majd visszahívnak - mondja. A forgalmi ügyelet vezetője tisz­tában van vele, hogy sok a gond az ellenőrökkel, de tenni nem tud elle­ne. „Ritkán vagyok ide, a Moszkva térre beosztva, nem is szeretem, mert itt a leghülyébbek” - ecseteli, s azt javasolja, hasonló esetben rög­tön a forgalmi irodába kell menni, és megjegyezni a BKV-ellenőr azo­nosító számát. A forgalmi iroda ablakán ko­pogtatva az esetre azt a választ kap­juk, akkor járunk a legjobban, ha a BKV központi ügyfélszolgálatára megyünk, és írásban nyújtjuk be panaszunkat. „Hogy telefonon mi­kor hívják vissza, fogalmam sincs” - rázza fejét a férfi a plexi üveg má­sik oldalán. Andrea végül egy nap elteltével kapott telefonhívást azzal, hogy tizenkétezer forint fejében ki­válthatja április 5-ig érvényes bér­letét. Szerettük volna megtudni, mi a vállalat követelésének alapja, a hívható automata telefonközpont azonban pár másodperc elteltével foglaltat jelzett. Cservák Csaba, a Független Jo­gász Fórum elnöke aggályosnak tartja az esetet. - Hatóságként vi­selkedik a BKV, és rengeteg a visz­­szaélés - mondja a jogász. - Bármi­lyen követelést igyekeznek behajta­ni, egyoldalúan maguk állapítják meg a bírságot, holott követeléssel csak polgári bíróságon léphetnek fel - magyarázza Cservák. A BKV munkatársainak ellenőrzési tevé­kenységét a Fővárosi Közgyűlés egyik rendelete szabályozza, közte például a bírságok kiszabásának körülményeit és azok mértékét. - Amire ők hivatkoznak, az egy önkormányzati rendelet, ami azon­ban nem mondhat ellent magasabb jogszabályoknak, így a polgári tör­vénykönyvnek - szögezi le a jogász. A BKV egyoldalúan maga állapítja meg a bírságot - kifogásolja Cservák Csaba fotó: székelyhídi Balázs BKV: járatritkítás, végkielégítés, sztrájk Már nem hat-, nem is három-, csupán kétmilliárd forintot kíván megspórolni a főváros a BKV járatain, ezért péntekig új menet­rendi javaslat kidolgozását kérte tegnap Demszky Gábor, aki az óriási felháborodás hatására egyelőre azt sem támogatja, hogy a közlekedési cég vezérigazgatója hatvanmillió forintos végkielé­gítést kapjon. A gyanús ügyek miatt távozó Antal Attilával a vá­ros vezetői tárgyalnak, a szakszervezetek továbbra is sztrájkra készülnek, míg az ellenzék szerint a balliberális koalíció Buda­pesten is összeomlott. E­gyre nagyobb a káosz a csőd szélén táncoló BKV körül, az úgynevezett főpolgármesteri kabi­net tegnap már csak kétmilliárd fo­rintos megtakarítási javaslatot kér a közlekedési társaságtól, tovább szűkítve az eredetileg csaknem negyven járat megszüntetésével, többtucatnyi vonal ritkításával járó paraméterkönyv tervezetét. Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hiva­tal kommunikációs igazgatója el­mondta: péntekre a kerületek ja­vaslatait figyelembe véve elkészül a végleges változat. A kerületek azon­ban cáfolták, hogy az új változatról bárki tárgyalt volna velük. Somlyódi Csaba (MSZP) el­mondta: egyelőre nem támogatták, hogy Antal Attilától közös meg­egyezéssel váljanak el, de számítá­sok szerint a törvényi előírások alapján, havi másfél millió forintos fizetését és prémiumkeretét figye­lembe véve, legalább negyvenmillió körüli összegre tarthat igényt. Most jogászok vizsgálják, hogy a tá­vozó vezérigazgató minél kevesebb végkielégítést kapjon, a nyilvános­ságra került hatvanmillió helyett. Antal a BKV korrupciógyanús használtbusz-tendere miatti bot­rány következtében jelezte, nem folytatja tovább, ám hivatalosan nem mondott fel. Időközben szá­mos más visszaélés látott napvilá­got, vizsgálatok indultak a sokmil­liárdos tanácsadói szerződések ügyében is. Tarlós István (Fidesz) szerint az MSZP-SZDSZ-es koalíció Buda­pesten is összeomlott, a Demszky­­féle „liberális város” csődjét jelzi a városvezetés szélhámossága, dilet­tantizmusa. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szerint kide­rült, nincs szükség járatritkításra, és ezt az álláspontot osztják a szak­­szervezetek is. A társasággal folyta­tott tegnapi tárgyalásokon azonban nem született megállapodás sem a paraméterkönyvről, sem a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásokról. Az érdekképviseletek szerint a BKV az egyeztetésen elzárkózott a para­méterkönyv-tervezettel kapcsola­tos tájékoztatástól arra hivatkozva, hogy a kérdést először a fővárosi kabinet elé akarják vinni. A cég ez­zel - vélik a szakszervezetek - meg­sértette a 2007. december 14-én kö­tött megállapodásukat. Ha a pénte­kig tartó egyeztetések nem vezet­nek eredményre, hétfőn valameny­­nyi üzemegységben tizenkétezer BKV-dolgozó léphet sztrájkba, azaz fél napig teljesen megbénulhat a budapesti tömegközlekedés.

Next