Magyar Nemzet, 2008. április (71. évfolyam, 89-118. szám)
2008-04-01 / 89. szám
4 Belföld 2008. április 1., kedd Fiatalok tízezreit riasztotta el a tandíj Folytatás az 1. oldalról • Még drámaibb a helyzet, ha a tavalyelőtti, azaz a tandíjtörvény bevezetése előtti adatokkal hasonlítjuk össze az idei számokat: 2006- ban több mint 132 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, vagyis a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály megalkotása előtt mintegy 30 százalékkal több fiatal akart bejutni az egyetemre, mint az idén. A tárca megpróbálta eltitkolni, hogy az idén hány diák érettségizik. Számuk ugyanis egyértelműen cáfolja a minisztérium állítását, amely szerint nem a tandíj, hanem a népességcsökkenés miatt fogynak az egyetemre jelentkezők. Kérdésünkre először egy „becsült” adatot közöltek arról, hogy a tárca előzetes számításai szerint 85 ezer diák tesz majd sikeres érettségi vizsgát. Miután tovább erősködtünk, árulják el, az idén hány diák érettségizik, a sajtótájékoztató és a kamerák kikapcsolása után közölték az adatokat: több mint 125 ezer fiatal érettségizik, vagyis többen, mint az utóbbi négy évben bármikor. Még megdöbbentőbb, hogy az idén érettségizőknek alig egyharmada, mindössze 42 ezer diák adta be jelentkezési lapját valamely egyetemre, főiskolára. Emlékeztetőül: 2005- ben még csak 114 ezren érettségiztek, miközben közel 150 ezren jelentkeztek főiskolára. Az elmúlt három évben folyamatosan nőtt az érettségizők száma, miközben drasztikusan csökkent a felsőoktatási tanulmányok iránti érdeklődés. Emlékezetes: Hiller 2006 nyarán jelentette be, hogy a felsőoktatásban bevezetik az általános fizetési kötelezettséget. Tanévenként alapképzésen átlagosan 105, mesterképzésen 150 ezer forintban határozták meg a tarifát. A törvény szerint ez először a tavaly és az idén felvetteket érintette volna. A diákok február 15-ig jelentkezhettek a felvételikre, vagyis akkor még nem tudhatták, hogy a népszavazás eredménye a tandíj eltörlésére kötelezi a kormányt. Ebben az évtizedben először csökkent százezer alá a felvételizők száma - reagált a fideszes Ágh Péter, aki szerint a tandíj 2006-os bevezetése óta több mint harmincezer potenciális tehetséget riasztottak el a továbbtanulástól. Leszögezte: a tandíjról szóló népszavazás előtt a szocialista-szabad demokrata kormány szándékosan titkolta el a felsőoktatásba jelentkezők számát. ■ A MINISZTER SZERINT NEM TITKOLÓZTAK. Az oktatási miniszter cáfolta, hogy a lesújtó adatokat szándékosan nem hozták nyilvánosságra a népszavazás előtt. Hiller István szerint 100-150 ember éjt nappallá téve dolgozott, hogy összeszámolja az adatokat, tisztességtelen dolog őket támadni. A jövőben olyan jogszabályt alkotnak, amelybe belefoglalják, hogy február 15-i jelentkezési határidő esetén minden évben március 25. és április 5. között teszik közzé az összesített adatokat. Ismeretes, 2005-ben és 2006-ban ugyanúgy február 15-e volt az egyetemi és főiskolai jelentkezési határidő, ám akkor nyolc, illetve kilenc nappal később, február 23-án, illetve 24-én nyilvánosságra hozták a 98 százalékos pontosságú adatokat. Boszorkányüldözéstől óv Hiller Elméleti szakemberek keresnek megoldást az iskolai erőszak aggasztó terjedésére Hétfőn ült össze először az iskola biztonságáért létrehozott szakértői munkabizottság, amelyen Hiller István elnökölt. Az oktatási miniszter kijelentette: biztosítani kell a magyar iskola biztonságát, és kiáll a pedagógusok, a szülők és a diákok mellett is, de nem enged teret bosszúhadjáratnak. Szakmai szervezetek tiltakoznak amiatt, hogy a grémiumban csak egy gyakorlati pedagógus szakember kapott helyet. Nem fogok boszorkányüldözést engedélyezni - közölte Hiller István, aki úgy vélte, hogy az állam modern szerepvállalása eltér az ötven-hetven évvel ezelőtti normáktól. - Akik azt gondolják, azok viszszahozatala az üdvözítő, rossz úton járnak - fogalmazott. Leszögezte: ha a bizottság munkája során jogszabályváltozást vagy az eddigitől eltérő utat javasol a tárcának, áll elébe, de nem engedi, hogy egy aktuális szituáció miatt bosszúhadjárat induljon. Az utóbbi időben több pedagógus elleni erőszakos tett vált ismertté. Újpesten egy tanárát bántalmazó diákot Derce Tamás, a városrész polgármestere kitiltott az összes kerületi, önkormányzati fenntartású iskolából. Árok Antal, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) elnöke szerint ez esetben az Oktatási Hivatal bírságolhat vagy bírósági feljelentést tehet. Derce áll a per elé, ha a hivatalnak ahelyett, hogy alkalmazható jogszabályok létrehozásában segédkezne, az ő számon kérése a fontos. - Nem izgat a dolog, pereltek már eleget, de erőszaknak akkor sincs helye az iskolában - mondta, jelezve: akkor is így járt volna el, ha tanár vett volna diákot. Forgács Imre, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal hivatalvezetője elmondta: a közoktatási törvény alapján az intézmény vezetője felelős a szakszerű és törvényes működésért, vagyis egy település polgármestere nem utasíthatná az iskolaigazgatót elbocsátásra. - Nevelőtestületi döntés alapján lehet csak tanulót kirúgni, ám ebben az esetben is kötelező másik intézményt keresni, amely átveszi a fiatalt - mondta a PSZ elnöke. A PSZ javaslatot kíván tenni jogi szabályozás reformjára, hogy hasonló esetek a jövőben ne fordulhassanak elő. - Nem lehet rögtönözni, mert ez súlyos, össztársadalmi probléma, de gátat kell vetni az erőszaknak - tette hozzá. Az üggyel kapcsolatban Hiller István a Magyar Nemzet kérdésére kijelentette: minden olyan iskolai erőszakkal kapcsolatban vizsgálatot indít, amely nyilvánosságra került. Leszögezte: nem jó, ha a helyi vezetők úgy próbálják megoldani a helyzetet, hogy kitiltják a kerületből a problémás gyereket. Ez elavult módszer, nem egyezik a modern oktatási elvekkel, ráadásul országos szinten nem old meg semmit, ha egyik kerületből a másikba pakolgatják a diákokat. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa növekvő aggodalommal figyeli az iskolai erőszak megnyilvánulásait, ezért üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amelynek célja a jelenség okainak feltárása, a probléma megoldása, az erőszak megszüntetése. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Gimnáziumok Országos Szövetsége (GOSZ) levélben fordult Hillerhez, értetlenségüknek adva hangot amiatt, hogy csak egy gyakorlati pedagógus szakember kapott helyet az iskolák biztonságával kapcsolatos szakértői bizottságban. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke közölte: azt kérik Hiller Istvántól, indokolja meg ezen döntését. A PDSZ és a GOSZ véleménye szerint ugyanis a gyakorlatnak nagyobb súlyt kell kapnia. A két szervezet azt ugyanakkor üdvözli, hogy a tárca reagálni kíván a pedagógusokat ért atrocitásokra. ■ FUTÁS A KIS ISKOLÁKÉRT. Az Élőlánc a kis iskolákért kezdeményezés „Futunk a pénz után!” elnevezésű, Telkibánya - Miskolc - Eger - Budapest útvonalú maratoni stafétájának befutója volt tegnap a Parlament előtt. A több mint ötven település iskolájának célba érése végén a kezdeményező szervezetek vezetői szakmai javaslatcsomagot nyújtottak át Szili Katalin házelnöknek és a frakciók képviselőinek. A tavaly novemberben útjára indított kezdeményezés során eddig közel tízmillió forint gyűlt össze, amelyet az április 25-i átutalási határidő után független kuratórium oszt szét a rászoruló, kétezer lakos alatti települések iskolái között. Jegyzet a 7. oldalon Hiller állítja, kész akár a jogszabályokat is módosítani fotó: székelyhídi Balázs Ellenőrök hatósági szerepben A Független Jogász Fórum elnöke rengeteg visszaélésről tud a közlekedési vállalatnál Különösebb magyarázat nélkül elkobozta a Budapesti Közlekedési Vállalat ellenőre egy tizenhat éves diáklány 3250 forintba kerülő bérletét, amelynek kiváltásáért tizenkétezer forintot kér tőle a cég. Sem az érintett fél, sem lapunk nem kapott választ arra, mi az ésszerűség abban, hogy az április 5-ig érvényes bérletet négyszeres áron vásárolja vissza valaki, ahogy arra sem feleltek, milyen alapon szüntette meg az ellenőr a diák által vásárolt szolgáltatást. Bottári Darinka__________________ A budapesti Moszkva tér metrókijáratánál némán állnak az ellenőrök, legtöbbször csak szemük sarkából nyugtázzák: a felmutatott jegy vagy bérlet rendben van. Szúrópróbaszerűen állítanak csak meg egy-egy általában fiatal utast, hogy közelebbről is megvizsgálják a feltételezett csalást. Andrea, aki gimnazista lévén tanulóbérlettel utazik, nem járt szerencsével. A felmutatott 3250 forintos havi bérleten nem volt feltüntetve a diákigazolvány száma, ezért az ellenőr káromkodás kíséretében konstatálta a hiányosságot, majd „elkobozta” a papírdarabot. A BKV illetékese szerint „mivel az ellenőrzött személynél személyi azonosításra alkalmas okmány nem volt, a jegyellenőr felhívta a figyelmét arra, hogy a helyszíni pótdíj megfizetésével is rendezheti a büntetést. Az utas ettől elzárkózott, majd tájékoztatást kapott arról, hogy ebben az esetben a bérletszelvényt el kell koboznia”. A diák jegyzőkönyvet kért az elvett bérletről, amit azonban az ellenőr sietős dolga végett nem adott át, és távozott a helyszínről. A „kobzási elismervényt” - ahogy a vállalat fogalmaz - csak a BKV őrzi, ezt ugyanis Andrea máig nem kapta kézhez. - Mindennek elmondott, hogy hogy képzelem, hogy bármit is kérek, és különben is ne szóljak egy szót sem - meséli a tizenhat éves Andrea, akit elsősorban az „eljárás” módja és a fizetett szolgáltatásért cserébe kapott hangnem boszszantott fel. - Adtak egy központi BKV-telefonszámot, amit felhívhattam, hogy a kezelőt több percig hallgatva, azt a választ kapjam, hogy majd visszahívnak - mondja. A forgalmi ügyelet vezetője tisztában van vele, hogy sok a gond az ellenőrökkel, de tenni nem tud ellene. „Ritkán vagyok ide, a Moszkva térre beosztva, nem is szeretem, mert itt a leghülyébbek” - ecseteli, s azt javasolja, hasonló esetben rögtön a forgalmi irodába kell menni, és megjegyezni a BKV-ellenőr azonosító számát. A forgalmi iroda ablakán kopogtatva az esetre azt a választ kapjuk, akkor járunk a legjobban, ha a BKV központi ügyfélszolgálatára megyünk, és írásban nyújtjuk be panaszunkat. „Hogy telefonon mikor hívják vissza, fogalmam sincs” - rázza fejét a férfi a plexi üveg másik oldalán. Andrea végül egy nap elteltével kapott telefonhívást azzal, hogy tizenkétezer forint fejében kiválthatja április 5-ig érvényes bérletét. Szerettük volna megtudni, mi a vállalat követelésének alapja, a hívható automata telefonközpont azonban pár másodperc elteltével foglaltat jelzett. Cservák Csaba, a Független Jogász Fórum elnöke aggályosnak tartja az esetet. - Hatóságként viselkedik a BKV, és rengeteg a viszszaélés - mondja a jogász. - Bármilyen követelést igyekeznek behajtani, egyoldalúan maguk állapítják meg a bírságot, holott követeléssel csak polgári bíróságon léphetnek fel - magyarázza Cservák. A BKV munkatársainak ellenőrzési tevékenységét a Fővárosi Közgyűlés egyik rendelete szabályozza, közte például a bírságok kiszabásának körülményeit és azok mértékét. - Amire ők hivatkoznak, az egy önkormányzati rendelet, ami azonban nem mondhat ellent magasabb jogszabályoknak, így a polgári törvénykönyvnek - szögezi le a jogász. A BKV egyoldalúan maga állapítja meg a bírságot - kifogásolja Cservák Csaba fotó: székelyhídi Balázs BKV: járatritkítás, végkielégítés, sztrájk Már nem hat-, nem is három-, csupán kétmilliárd forintot kíván megspórolni a főváros a BKV járatain, ezért péntekig új menetrendi javaslat kidolgozását kérte tegnap Demszky Gábor, aki az óriási felháborodás hatására egyelőre azt sem támogatja, hogy a közlekedési cég vezérigazgatója hatvanmillió forintos végkielégítést kapjon. A gyanús ügyek miatt távozó Antal Attilával a város vezetői tárgyalnak, a szakszervezetek továbbra is sztrájkra készülnek, míg az ellenzék szerint a balliberális koalíció Budapesten is összeomlott. Egyre nagyobb a káosz a csőd szélén táncoló BKV körül, az úgynevezett főpolgármesteri kabinet tegnap már csak kétmilliárd forintos megtakarítási javaslatot kér a közlekedési társaságtól, tovább szűkítve az eredetileg csaknem negyven járat megszüntetésével, többtucatnyi vonal ritkításával járó paraméterkönyv tervezetét. Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója elmondta: péntekre a kerületek javaslatait figyelembe véve elkészül a végleges változat. A kerületek azonban cáfolták, hogy az új változatról bárki tárgyalt volna velük. Somlyódi Csaba (MSZP) elmondta: egyelőre nem támogatták, hogy Antal Attilától közös megegyezéssel váljanak el, de számítások szerint a törvényi előírások alapján, havi másfél millió forintos fizetését és prémiumkeretét figyelembe véve, legalább negyvenmillió körüli összegre tarthat igényt. Most jogászok vizsgálják, hogy a távozó vezérigazgató minél kevesebb végkielégítést kapjon, a nyilvánosságra került hatvanmillió helyett. Antal a BKV korrupciógyanús használtbusz-tendere miatti botrány következtében jelezte, nem folytatja tovább, ám hivatalosan nem mondott fel. Időközben számos más visszaélés látott napvilágot, vizsgálatok indultak a sokmilliárdos tanácsadói szerződések ügyében is. Tarlós István (Fidesz) szerint az MSZP-SZDSZ-es koalíció Budapesten is összeomlott, a Demszkyféle „liberális város” csődjét jelzi a városvezetés szélhámossága, dilettantizmusa. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szerint kiderült, nincs szükség járatritkításra, és ezt az álláspontot osztják a szakszervezetek is. A társasággal folytatott tegnapi tárgyalásokon azonban nem született megállapodás sem a paraméterkönyvről, sem a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásokról. Az érdekképviseletek szerint a BKV az egyeztetésen elzárkózott a paraméterkönyv-tervezettel kapcsolatos tájékoztatástól arra hivatkozva, hogy a kérdést először a fővárosi kabinet elé akarják vinni. A cég ezzel - vélik a szakszervezetek - megsértette a 2007. december 14-én kötött megállapodásukat. Ha a péntekig tartó egyeztetések nem vezetnek eredményre, hétfőn valamenynyi üzemegységben tizenkétezer BKV-dolgozó léphet sztrájkba, azaz fél napig teljesen megbénulhat a budapesti tömegközlekedés.