Magyar Nemzet, 2008. május (71. évfolyam, 119-147. szám)

2008-05-23 / 139. szám

■ Borsodi Attil­a_______________________________ N­éhány héttel ezelőtt a monoki önkormányzat már hozott egy mérföldkőnek számító rende­letet, akkor a képviselők arról döntöttek, hogy a településen csak akkor kapjanak szociális segélyt a szülők, ha gyermekeiket óvodáb­a, iskolába járatják. Szepessy Zsolt független polgármester már akkor bejelentette, néhány hét múlva újabb rendeletet alkotnak majd, arról döntenek, hogy azok, akik szociális segé­lyen vannak, tegyenek is érte valamit, va­gyis munkához kötik a szociális segélyek folyósítását. A monoki képviselő-testület végül szerdán erről is megalkotta rendele­tét, a két helyi jogszabály mindaddig ér­vényben is marad, amíg azt vissza nem vonatják az önkormányzattal. Hivatalában kerestük fel a polgármes­tert, hogy megtudjuk, mi indította el ezen a végtelenül rögösnek ígérkező úton. El­mondta, 2006-tól vezeti a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei települést, és olyan rossz folyamatokkal szembesült, amelyek egyre erősödnek. - Nyíregyházáról szár­mazom, és mint városi ember, nem na­gyon ismertem a település problémáit. Az elején sok olyan dolognak bedőltem, aminek jelenleg sajnos bedől az egész or­szág - fogalmazott Szepessy Zsolt. Meg­jegyezte, amikor idejött, megkeresték emberek, hogy munka nélkül vannak, sok gyereket nevelnek, támogatást, segít­séget kértek tőle. - Több száz ezer forin­tot osztottam szét a faluban segítségkép­pen a saját pénzemből, amit soha nem kaptam vissza. Többeknek bevásároltam, hogy ne éhezzenek, úgy éreztem, jó dolog segíteni az embereknek - emlékezett vissza a településvezető, aki később azon­ban felismerte a visszásságokat. Arra lett figyelmes, hogy akinek „éhező gyerme­kei” miatt segített, több pénzt dob be a játékgépbe, mint amennyit más keres. Amikor megnézte, hogy a neki panaszko­dó családok milyen jövedelemmel ren­delkeznek, arra jött rá, hogy akad közü­lük olyan, aki több pénzt kap az önkor­mányzattól, mint ő polgármesterként. Hozzáfűzte: ezek az emberek pontosan tudják, hogy mikor, mit és hogyan vehet­nek igénybe, dolgozni azonban nem sze­retnek. - Amikor a faluban építkeztem és munkaerőt kerestem, sokan azt mond­ták, hogy 3 ezer forintért nem fognak dol­gozni, mert van attól jobb is. Ők nyilván a segélyekre gondoltak, amelyek munká­hoz kötése éppen azért fontos, mert a munkának az egész országban nincs érté­ke, becsülete. A mi közmunkásaink egy hónapot dolgoznak 46 ezer forintért, má­sok meg 50 ezer forint segélyt kapnak, otthon vannak, és nem csinálnak érte semmit. Akad olyan is, aki papíron 50 ezer forintos segélyen van, de ő adja a kölcsönt, 100 százalékos kamatra, a falu­ban - panaszkodott Szepessy Zsolt, kitér­ve arra, hogy Monokon jelenleg 178 olyan ember van, akit be lehetne hívni dolgoz­ni, nekik tavaly 52 millió forintot fizettek ki. - Ebből rengeteg feladatot meg lehet­ne csináltatni: gondjaink vannak az ár­kokkal, lehetne szemetet szedetni, ren­dezni lehetne a környezetünket. Ez fon­tos lenne a falunak, de az egyes emberek­nek is, mert visszaszoknának a munka vi­lágába. Az önkormányzat pedig mögéjük állhatna - mutatott rá a településvezető, aki Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszterrel is tárgyalt az ügyben. Olyan lehetőséget vázolt fel neki, amely szerint az önkormányzat ajánlaná a neki dolgozó embereket vállalkozások felé, azok a cé­gek pedig, amelyek fogadják őket, ked­vezményeket kaphatnának utánuk az ál­lamtól. Ezzel mindenki nyer. - Felaján­lottam, hogy a rendszer működőképessé­gét Monokon teszteljük, legyen a falunk egy kísérleti telep, s ha működik, tör­vényt kell alkotni az egész országra vo­natkozóan - tette hozzá Szepessy Zsolt. A korábbi, segélyosztást óvodához, is­kolához kötő rendeletet szintén a polgár­­mester személyes tapasztalatai motivál­ták. - Ismerek olyan helyi 15 éves kis­lányt, aki hatodikosként a második gyer­mekét várja. Olyan hetedikes gyerme­künk is van, aki a múlt héten ünnepelte a 18 születésnapját. Kérdezem én, hogy ezek az emberek hogyan lesznek a társa­dalom értéket termelő, hasznos, a köz­ügyekben részt vevő tagjai, akik felelős­ségteljesen tudnak dönteni az országról és a saját életükről? A válasz egyszerű, saj­nos sehogy - mutatott rá a polgármester, hozzátéve, éppen a gyermekek érdekében hoztak rendeletet, hogy ezeket az embere­ket megmentsék. Mint elmondta, ha szü­leik nem alkalmasak arra, hogy megvéd­jék őket, akkor a társadalomnak kell meg­védeni őket a szüleiktől. - Ráadásul ne­kem településvezetőként, azokkal a gyer­mekekkel is foglalkoznom kell, akik be­csületesen járnak az iskolába, és tanulni akarnak. Rossz hatással van ugyanis rá­juk, ha azt látják, hogy egyes osztálytár­saiknak nem kell tanulni, akik törvények felett állnak, és azt csinálnak órán, amit akarnak. Arról nem beszélve, hogy ha nem járnak iskolába, egy bizonyos hiány­zás után automatikusan meg kell őket buktatni, így évről évre egyre fiatalab­­bakkal találják magukat szembe. Ez ag­ressziót vált ki belőlük, s mivel a korkü­lönbség többlet fizikai erővel jár, ők akar­nak lenni a dominánsak az osztályban - jegyezte meg Szepessy, aki felteszi a kér­dést, milyen közösség az, ahol egy ag­resszív, primitív, buta gyerek a testi erejé­vel válhat egy osztály vezetőjévé? El­mondta, éppen azért hoztak rendeletet, mert a törvények szabta lehetőségeik elégtelenek. - Feljelentettem két kislány szüleit, kiskorú veszélyeztetése jogcímén, mert a gyermekek rengeteget hiányoztak az iskolából. Az ügy vége az lett, hogy az ügyészség megszüntette a nyomozást, mert a gyermekek vallomása szerint a szülők küldték őket iskolába, csak ők nem mentek. A kör így bezárult - fakadt ki a településvezető, aki szerint meg is bírsá­golhatják a szülőket, a számlájukra érkező rendszeres szociális segélyből inkasszóval le tudják venni a büntetést, de akkor az il­lető végigkürtöli a falut, hogy milyen sze­mét a polgármester.­­ A meghozott ren­delettel véleményünk szerint meg lehet zabolázni a szülőket, mert jobban megér­tik a büntetés üzenetét, ha azonnal nem kapják meg a pénzüket - fűzte hozzá. Szepessy Zsolt elmondta, a többség - még a helyi romák többsége is - támogat­ja elhatározásában, ő pedig a tisztességes, morálisan stabil lábakon álló embereknek akar megfelelni, nem a „csőcseléknek”. - Egyszer mindenkinek be kell állni a sorba, vagy a „senkiháziaknak” el kell hagyni az országot - szögezte le. A polgármester tudja, hogy kezdemé­nyezésük jelenleg az alkotmányba ütkö­zik, de mint mondja, a törvényeket embe­rek alkotják, azok is tudják megváltoztat­ni. Ebből nem enged. Hiába küldte el őt nyomdafestéket nem tűrő módon egy ci­gány szervezet vezetője, és fenyegették meg többen életveszélyesen, kitart „keresztes háborúnak” tűnő vállalása mellett. Az eredmények pedig már őt igazolják. A helyi óvoda vezetője elmondta, mióta megszületett a rendelet, hogy csak akkor kaphatnak szociális segélyt a szülők, ha gyermekeiket óvodába járatják, sokkal kevesebb a hiányzó náluk.­­ Most tényleg csak akkor hiányoznak a gyermekek, ha betegek, és erről most szólnak is a szülők. Korábban akadt olyan gyermek, aki 2-3 napot töltött otthon hetente, és csak a többi napon jött be az óvodába. A rende­let rádöbbentette a szülőket arra, hogy mindenkinek jobb, ha elhozza hozzánk a gyermeket. Rájöttek, hogy az egész nem ellenük, hanem értük van - árulta el Fazekasné Kovács Katalin. Erről pedig maguk a gyermekek győzik meg az em­bert, akik ottjártunkkor tisztelettudóan, hangos csókolommal, kórusban köszön­töttek minket. A pozitív jelek az iskolában is tetten érhetők, bár ott tapasztalható némi visz­­szaesés. - Amikor a testület meghozta a rendeletet, a gyermekek visszataláltak az iskolába, de most az érintettek megint nincsenek itt. A dologban az hozhat változást, ha emiatt jön a retorzió, ha a szülőktől az önkormányzat megvonja a segélyt - fo­galmazott Gergely Lászlóné iskolaigaz­gató, aki hozzátette, az iskola 150 fős lét­számából nem egészen 10 gyermeket érint az ügy. A lakosság többsége a polgármester mögött áll, ezt a helyszíni beszélgetéseink is megerősítették. Egy 3 gyermekét egye­dül nevelő nő lapunknak elmondta, jól jött neki a „fejmosás”, a rendelet óta elvi­szi gyermekeit iskolába, rájött arra, hogy a tanulás az ő érdekeiket szolgálja. - Tu­dom, hogy a polgármester jót akar a gyer­mekeknek - tette hozzá. Két, a faluban sé­tálgató roma asszony némileg ugyan elé­gedetlenkedett a segélyt munkához kötő rendelet miatt, de úgy fogalmaztak, ha kell, akkor dolgozni fognak a segélyért, mert szükségük van a pénzre. Egy másik cigány asszony ellenben nem értette a polgármester szándékait. - Nem értem a polgármestert. Azt akarja, hogy aki a szo­ciális segélyen van, az havonta két hetet ingyen dolgozzon neki? De miért - tette fel a kérdést. Méltatlankodott amiatt is, hogy a polgármester meg akarja tiltani azoknak az alkalmi munkát, akik szociális segélyen vannak. Nem értette, hogy ha valaki dolgozni képes, akkor nem élhet ingyen a többségi társadalom nyakán. Egy másik anyuka pedig arra panaszko­dott, hogy egyik gyermeke nem szereti az óvodát, és egyelőre nem tudja, hogy veszi majd rá őt az iskolára. A helyi kocsmában azonban nem iga­zán hisznek az új rendeletekben, úgy lát­ják, hogy a „csürhét” semmivel sem lehet rávenni a munkára. Egy idős hölgy biza­kodóbb az ügyben, szerinte a falu döntő többsége a polgármester mögött áll, mint mondta, ő azt az elvet követi, hogy „dol­gozz úgy, mintha örökké élnél, és imád­kozz úgy, mintha mindjárt meghalnál”. Beindul a kísérleti „laboratórium” Monokon A polgármester a jobb jövőért harcol a törvényekkel szemben Mostantól munkához kötik a szociális segélyek folyósítását a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon, erről döntött szerdai ülésén a helyi testület. A képviselők elsöprő többséggel szavazták meg az erről szóló rendeletet. Szepessy Zsolt polgármester úgy fogalmazott: tisztában van azzal, hogy döntésük nem szabályos, de kiemelte, Monokon mostantól ez a helyi rendelet érvényes, amíg vissza nem vonatják. A községbeliek túlnyomó többsége a polgármester mögött áll, de mint mindig, most is akadnak, akik ellenzik a változásokat. Főleg azok, akiket a dön­tés - szerintük - hátrányosan érint, mivel dolgozniuk kellene a segélyért. 2008. május 23., péntekLátó-Tér • Magyar Nemzet Vissza kell adni a munka értékét! Az új segélyezési mód gyorsan táptalajra talált ■ Június 4-én Kossuth Lajos szülőházában találkoznak a településvezetők A monokiak kezdeményezése gyorsan tápta­lajra talált, az önkormányzatok többsége egyetért ötletükkel, még ha a módszerrel nem is mindig. Abban viszont teljesen egy­séges az álláspont, hogy henyéléssel ne lehes­sen keresethez jutni, és az étkezési hozzájá­rulást se vehesse föl az, akinek nem jár isko­lába gyermeke. B­ef.i.kr.­ Tamás_______________________________________________ monoki polgármester bejelentése óta több önkormányzat is foglalkozott a kérdéssel vagy napirendjére tűzte. Szepessy Zsolt és Franka Tibor, Kerepes polgármestere jú­nius 4-én Monokra, Kossuth szülőházába várja azokat a polgármestereket, akiknek elegük van az állóvízből, és szintén változást akarnak. - Én is a testület elé vi­szem a kérdést, a mi tervezetünkben heti öt nap köz­munka szerepel, s aki csak egy napon nem jelenik meg, vagy ittasan érkezik, búcsút inthet arra a hónapra a se­gélynek - mondta lapunknak Franka Tibor, kerepesi polgármester. Hozzátette: a „kisebbségipar találmá­nya” az a rossz törvény, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos kör, helyzetével a többség rovására visszaélve alanyi jogon jut segélyhez.­­ Szepessy polgármester úr­ral csak azokat várjuk Monokra, akik valóban változta­tást akarnak, s nem megélhetési polgármesterek - emelte ki Franka Tibor. Rámutatott: a cigányság meg­osztott Kerepesen, mert akik számíthatnak rá, azt mondják: „ne hagyjuk otthon tespedni a cigányt”, és nem akarják, hogy elkallódjanak gyermekeik. - Településünkre nem jellemző a nagymértékű se­gélyből élés vagy a segélyekkel való visszaélés, mégis támogatom Szepessy Zsolt kezdeményezését - hang­súlyozta Szente Kálmán, Solymár első embere. Hozzá­fűzte ugyanakkor azt is, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet nem adna módot a megvalósításra. - Jus­sunk el végre oda, ne halat adjunk az embereknek, ha­nem halászni tanítsuk meg őket - tette hozzá. Hasonló véleményen van Tóth János, Tahitótfalu jegyzője is, aki hangsúlyozta: az elmúlt 10-12 évben közhasznú mun­ka keretében sokakat foglalkoztattak, s közülük sokan visszatértek a munkaerőpiacra. - Fontos, hogy azok az emberek, akik kívül rekedtek a munka világából, újra rendszerszemléletet, -szeretetet tanuljanak - hívta föl a figyelmet a munka fontosságára a jegyző, így akár, ha kell, kötelező jelleggel bírják rá a segélyből élőket, hogy a közért tegyenek, árkot ássanak, virágosítsanak, ön­­kormányzati fenntartású épületeket újítsanak föl vagy azokat takarítsák. Akad olyan polgármester is, aki a probléma felvetésével ugyan egyetért, a módszerrel viszont nem. Kurcz Mária, Veréb testületének veze­tője leszögezte: mint korábbi jegyző, egyszerűen nem folyamodhat törvénytelen eszközhöz, még ha alapve­tően megérti az indíttatást. - Oda kell hatnunk, közö­sen, gondolatainkat összegezve, hogy jó törvények szülessenek - szögezte le. - Gratulálok Szepessy úr­nak, teljesen egyetértek vele - üdvözölte a monoki polgármester döntését Hompoth Imre, Gesztely első embere. Megjegyezte ugyanakkor: a szabályozatlan­ságot nem jogsértéssel kell orvosolni, ezért a szom­szédos Taktaharkánnyal közösen dolgoznak már egy javaslatcsomag kidolgozásán, amely átfogó, többrétű ajánlásokat fogalmaz meg. - Ezt a csomagot szeret­nénk a kormányzatnak átnyújtani, mert akik a ko­rábbi törvényeket hozták elszakadtak az élettől, dön­téseik nem voltak életszagúak - mutatott rá. S hogy nemcsak az önkormányzatok, de a civilek is egyetértenek a kezdeményezéssel, arra példa Kádár László, a kecskeméti Hírös MÉH 2004 Kft. tulajdonosá­nak egy mondata, amelyet Szepessy Zsoltnak küldött leveléből idézünk. „Legyünk őszinték, egyikünk sem nézte, nézi jó szemmel, hogy egyesek a mi adóforint­jainkból kapnak havi rendszerességgel több tízezer fo­rintot úgy, hogy életerősek, egészségesek és eszük ágá­ban sincs dolgozni, mondván, úgyis eltartják őket a dolgozó többiek, vagyis mi.” A

Next