Magyar Nemzet, 2008. szeptember (71. évfolyam, 239-268. szám)
2008-09-01 / 239. szám
u D Magyar Nemzet • Látó-Tér 2o08. szeptember 1., hétfő B Borsodi Attii.a-Gabay Dorka_________ F elszámolják a Triumphnak dolgozó A+J Kft. varrodáját Almásfüzitőn, az üzemből 64 dolgozót bocsátanak el - közölte a napokban Jankovszky Sándor, a vállalkozás ügyvezetője. Tájékoztatása szerint évek óta nem tudták elérni a fehérneműket gyártó Triumph ausztriai részlegénél az euróban kötött megállapodások újratárgyalását. A megbízó folyamatosan az infláció mértéke alatt emelte a bérmunka díját, majd a közelmúltban felmondta a szerződést, és Montenegróban létesít új varrodát. Az A+J Kft.-t 1996-ban alapították, a Komárom- Esztergom Megyei Ruhatisztító Szövetkezet mosodájának megvétele után. A társasághoz 40 kilométeres körzetből főleg családos nők jártak dolgozni, mivel a környéken ez volt az egyetlen, egy műszakban és részmunkaidőben is foglalkoztató vállalat. A társaság a varrodán kívül egy elektronikai paneleket összeszerelő részleget is működtet, a tevékenységet a varroda felszámolásával egy időben újjászervezik - mondta Jankovszky Sándor. Karánsebesy Lajos, Almásfüzitő független polgármestere lapunknak hangsúlyozta, természetesen negatívan érinti a települést a cég megszűnése. Nem elsősorban foglalkoztatási szempontból, hiszen nálunk 1 százalékos a munkanélküliség, és aki akar, az tud dolgozni, inkább a kieső iparűzésiadó-bevétel jelent majd gondot. Nem nagy összegről van szó, de mint minden önkormányzatnak, nekünk is minden fillér számít - fogalmazott Almásfüzitő első embere. A Veszprém megyei Várpalotán a Berwin Ruhaipari Zrt. gyárbezárása okozhat gondokat. A cég helyi üzemében 162 fő dolgozik. - A Berwin valóban be akarja zárni vagy el akarja adni a gyárat, de szerencsére több jelentkező is van rá. Két lehetséges vevővel is kapcsolatban állunk, közreműködésünkkel remélhetőleg sikerül pontot tenni az ügy végére - mondta Németh Árpád, Várpalota Fidesz-KDNP-s polgármestere, hozzátéve, hogy eddig a cég még nem tett embereket utcára. Mint elmondta, nagyon fontos a gyár megmentése, hiszen a Berwin jelenleg a 10 legnagyobb adófizetőjük egyike. Az országos folyamatokkal kapcsolatban Németh Árpád megjegyezte, az állami politika egyáltalán nem kedvez a cégeknek, a Berwin sem véletlenül megy el Várpalotáról. - Óriási erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy egy önkormányzat munkahelyeket tudjon teremteni. Erőn felül kell teljesítenünk - tette hozzá. Dorogon a Sanyo akkumulátorgyár bezárása (640 fős elbocsátás) és a Colgate-Palmolive üzemének megszűnése (114 fős elbocsátás okoz gondokat a helyi önkormányzatnak. Tittmann János, a Komárom- Esztergom megyei város MSZP-s polgármestere elmondta, jelen pillanatban a Sanyóban és más üzemekben is az alkalmazottaknak egy része szlovákiai magyar településről jár be dolgozni, így a helyben élők foglalkoztatását az ügy érdemben nem befolyásolja. Tittmann véleményének ellentmond, hogy egy internetes lap kimutatása szerint a Sanyóban csak a dolgozók fele szlovákiai lakos. A szocialista településvezető hangsúlyozta, a Sanyó a bezárt csarnokban a jövőben más tevékenységet folytat, elismerte ugyanakkor, hogy a Colgate- Palmolive megszűnése bevételi szempontból negatívan érinti a várost. A Dunakeszin működő Sweet Point édesipari gyár minimum háromszáz embert tett az utcára, miután csődbe ment. A jelenleg üresen álló gyártelepre van új jelentkező, Dunakeszi polgármestere szerint ugyanakkor sokan nem tudják megvárni, míg egy új cég beindítja a termelést. A független Kecskeméthy Géza úgy véli, a negyven év körüli, iskolázatlan, nem túl képzett nők kerülnek ilyenkor a legnehezebb helyzetbe, hiszen más szaktudás nélkül csak komoly nehézségek árán tudnak elhelyezkedni, és pár napos anyagi kiesés sok háztartásban már azt jelenti, hogy nem kerül étel az asztalra. Segélyért kevesen folyamodnak, mert ha megszűnik egy munkahely, azonnal tovább kell állni, nincs idő kivárni, míg pénzhez jutnak. Csak abban lehet bízni, hogy ha a gyár újra kinyitja kapuit, egy részük ismét munkába állhat - vázolta a helyzetet a polgármester. Rendkívüli mértékben megnehezíti Kaposvár életét, hogy a Kaposvári Villamossági Gyár az idén 150 fővel csökkentette dolgozói számát. Ezt Szita Károly, Somogy megye székhelyének fideszes polgármestere nyilatkozta lapunknak. A leépítés miatt családfenntartók tucatjai kerültek egyik pillanatról a másikra a munkanélküliek sorába, új elhelyezkedésre pedig nincs remény. Az elbocsátásokkal csökken az iparűzési adó is, ami tovább nehezíti a város életét - állította Szita Károly. Hozzátette: Kaposvár különböző jogcímen kiadott segélyekre több mint egymilliárd forintot költ évente, és ez az összeg minden évben egyre több. Hogy valamelyest enyhítsék az itt élők gondjait, és segítsék a kis- és középvállalkozókat. Kaposvár önkormányzata kialakított egy támogatási rendszert, amelynek keretében támogatják a cégek gépbeszerzését, amennyiben azzal új munkahelyeket tudnak teremteni, valamint egy éven át átvállalják a frissen munkába állók járulékterheinek egy részét. Szolnokon is jönnek-mennek a cégek. Bezárt a Mátra Cukorgyár, 200 fővel növelve a munkanélküliek táborát, az idén pedig a Mondi Papírgyár is lehúzta a rolót, 153 embert hagyva munka nélkül. Szalay Ferenc polgármester elmondta, a bezárt telephelyeken egy svájci és egy spanyol cég kezdi meg a termelést több ezer munkahelyet ígérve, igaz, egy-másfél év múlva. Az új gyárak megnyitásáig több száz millió forint adóbevételtől esik el az önkormányzat. A munkahelyüket elveszítetteken úgy tudunk segíteni, hogy új munka reményében támogatjuk az átképzésüket - jelentette ki a fideszes polgármester, aki hozzátette: sajnos az utcára kerültek között sok a középkorú családfenntartó, számukra a munkalehetőség elvesztése komoly törést jelent anyagilag és lelkileg egyaránt. Nekik kríziskezelések biztosításával próbálnak segíteni. Czomba Sándor, az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának fideszes tagja úgy látja: a cégek megszűnése, elköltözése azokon a településeken okoz igazán nagy gondot, ahol egyébként is elkeserítően magas a munkanélküliségi ráta. A probléma oda vezethető vissza, hogy a cégeket olyan óriási adó- és járulékteher sújtja, amit egy piacon élni akaró vállalkozás képtelen hosszú távon vállalni. Fontos az is, hogy a kormány a leghátrányosabb térségekbe kiír különböző pályázatokat, de a pénz odaítélését komoly teljesítménynövekedéshez köti. Hároméves járulékmentességet ígérnek, de ott nincs cég, aki ezt igénybe tudná venni - közölte Czomba, így tehát, mint fogalmazott, „ahol nagy baj van, ott egyre nagyobb a baj”. Véleménye szerint munkahelyeket kell teremteni, mert másképpen érdemben nem fog javulni a helyzet. Sorra dőlnek be a magyarországi cégek Az önkormányzatoknak erőn felül kell teljesíteniük, mivel a kormányzati politika nem kedvez a társaságok „helyben tartásának” Egymás után szűnnek meg vagy települnek át más országokba olyan Magyarországon működő cégek, amelyek eddig kulcsszerepet töltöttek be egy-egy város, illetve térség foglalkoztatásában. A probléma többrétű: egy-egy öszszeomló, elköltöző vállalkozás jelentős, sokszor pótolhatatlan mértékű adóbevétel-kiesést okoz, a munkahelyek megszűnésével utcára kerülő dolgozóknak járó szociális juttatások pedig további terhet rónak a központi, illetve a helyi büdzsére. A polgármesterek számos helyen arra panaszkodnak, a kormányzati politika nem kedvez a cégek „helyben tartásának”, ezért erőn felül kell teljesíteniük az önkormányzatoknak. Erősödik a hetedik platform A fóti-dunakeszi MSZP-s belharcok hátterében egy új pártbeli érdekcsoport áll Pest megye hármas választókerületének MSZP-s berkeiben vitatható, bár a párt alapszabályába nem ütköző módon felduzzasztott tagságú szervezetekkel vívják az irányításért folytatott hatalmi harcot, amelyet a pártban ősszel aktuális tisztújítás csak élezni látszik. A helyzetet érdekesen árnyalja a kormányzó párt egyre izmosodó platformjának régióbeli „hangsúlyos jelenléte” is. 51 7.SFRD1C C.SABA_______________________ A z MSZP-s informátoraink által „fekete lónak” nevezett Népi Platform vezetője, Fekete Zoltán 2006 ősze óta elnöke a fóti szervezetnek. A témában a szocialista kötődésű Kende Péter író jegyzett cikket július végén az Élet és Irodalomban. Lapunk is megkereste a hét MSZP-platform egyikének elnökét, hogy beszéljen nekünk a pártbeli tömörülés céljairól, illetve egyes Pesti megyei felduzzasztott pártszervezetekről, ő azonban elzárkózott a nyilatkozattételtől. Ellenben figyelmünkbe ajánlott egy interjút, amely egy „baráti orgánumban” készült vele. Fekete augusztusban a Fót Online-nak nyilatkozva közli: az őt kritizáló „balosok” rettegnek a közelgő tisztújítástól, félnek, hogy nemsokára „kikerülnek a pixisből”. Nem nézik jó szemmel, hogy ma már sokkal kedvezőbb a városi szervezet személyi összetétele, sok új, hatékonyan dolgozó, „nyerő típusú” tagunk lett - hangsúlyozta. Az ÉS-ben egyik riválisa, Tóth András - az előző baloldali kormányban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletével megbízott politikai államtitkár - azonban másként nyilatkozik. (Szocialista informátorainktól egyébként azt hallottuk, hogy Tóth András volt „titkosszolga” és Kende Péter közös „mozgalmi” múltjukból adódóan igen jóban vannak.) Kende tálalásában a történet a következőképpen néz ki: „Dunakeszi 3-as számú választókerületében (amely Dunakeszi és Fót mellett a környező falvakat is magában foglalja) Tóth András, az MSZP másik oldal illusztris tagja (...) 2002-ben és 2006-ban egyéniben megnyerte a parlamenti választásokat”. Tóth András szerint „Fekete Zoltán a 2006- os kampány elején került elő, hogy a Dunakeszi, Fót, Csomnád, Szada, Vácrátót, Mogyoród térségben 300-350 új párttaggal várják a kampányfeladatokat. Hatalmas meglepetést és lelkesedést keltett ezzel, elvégre a két városban, Dunakeszin, illetve Fóton addig a legjobb időkben még papíron is csak 70-80, illetve 25-30 fős szervezetek léteztek, a falvakban pedig - az egyetlen Őrbottyán kivételével - semmilyen.” Kende cikkében azonban tovább megy: „Aztán a különböző, választókerületen kívüli szervezetbe beléptetett párttagok közül negyvenketten, majd még vagy negyvenen átléptek a Dunakeszin és Fóton működő szervezetbe és átvették azok irányítását. Csomnádnak több küldöttje volt a választókerületi társulásban (a következő parlamenti képviselőjelöltről döntő szervben), mint Dunakeszinek. Ráadásul később ezek a kistelepülési szervezetek lemondtak a delegálás jogáról a Fekete Zoltán vezette fótiak javára, így ebben a választókerületi társulásban Fótnak négyszer annyi küldöttje lett, mint a majd kétszer akkora Dunakeszinek. Ezzel megtörtént a totális hatalomátvétel abban a kérdésben, hogy ki dönthet a következő parlamenti képviselőjelölt személyéről. Rögtön felvetődött: itt fiktív tagokkal operáltak. Ezt kétségkívül legalábbis valószínűsítette az a meglepő tény, hogy például az új, száznegyven tagú csomádi szervezetnek több mint százharminc tagja másutt, például Nagykanizsán, Szegeden él. A fóti és dunakeszi szervezetekbe átlépettek körülbelül fele roma volt, ami tüstént alapot adott a szóbeszédre: „pénzért vették” mindet. Tény, a korábbi 117-ről 527-re ugrott a 3. választókerület párttagsága - sorolja az adatokat Tóth András.” A vádakra reagálva Fekete a Fót Onlinenak azt mondta: „tagrevíziót (tag-újraszámlálást) sem Fóton, sem Dunakeszin nem igényeltek a vezetők, mi elnökök mégis írásban kértük, hogy legyen, mert tudtuk, ha elmarad, azt sokan rosszallják majd”. „Az eredményt, a körülményekhez képest jónak ítélték, és lezárták. (...) Az alapszabály megengedi, hogy mindenki ott legyen párttag, ahol akar! (...) Nem utolsó szempont az sem, hogy mind a megyei, mind az országos szervezet a vádaskodók minden beadványát megvizsgálta, és azokat elutasította.” Az Élet és Irodalomban egyébként Fekete pártbeli riválisai elismerik: „A Dunakeszi, Fót és környéke pártügyeit újabban intézők nem kispályások. Az ottani MSZP-n belüli egyik oldal szálainak többségét egyetlen család mozgatja: Fekete Zoltán, a szocialisták fóti szervezetének elnöke, az MSZP Népi Platform elnökségi tagja, egykor a Köztársasági Őrezred gépkocsivezetője, ma őstermelő, a parlamenti focicsapat oszlopos tagja; az ő testvére, Fekete Árpád, a mogyoródi szervezet elnöke és a fia, Fekete Roland e platformnak szintén elnökségi tagja, tavaly még elnöke is, az Országgyűlés Hivatala Közbeszerzési Igazgatóságának dolgozója, tehát Szili Katalin közeli munkatársa. Fekete Roland élettársa, Reiter Gyöngyi, a Pest megyei pártelnök mellett a megyei önkormányzat munkatársa, majd tavaly októberig a Civil Voks Egyesületnek - számos állami pályázat nyertesének elnöke, azóta az ismerten baloldali kötődésű Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány ügyvezetője, továbbá Reiter Gyöngyi Tolnáról való, ott önkormányzati képviselő mamája, Reiter Antalné, aki az MSZP nőtagozatának Tolna megyei elnökségével és a párt nőtagozatának elnökségi tagságával is büszkélkedhet, valamint természetesen ugyanezen Népi Platform elnökségi tagságával is”. Fekete Zoltán ugyanakkor az ÉS-beli cikket az általa vezetett tömörülés kapcsán is kritikával illeti: „Az abban megfogalmazottakkal ellentétben, nem én alakítottam a párt Népi Platformját, viszont ott voltam az alapításnál. (...) A platformok minden évben a választmány által felállított munkacsoport előtt „vizsgáznak”, ami után, a ténylegesen elvégzett munka alapján kapnak, egy újabb évre mandátumot.” A platform előző vezetője, Fekete Roland korábbi közlése szerint amúgy a tömörülés fontos célja, hogy „az MSZP viselje szívén a társadalom perifériájára szorult, főleg vidéki emberek ügyét, valamint számukra is érthetően kommunikálja politikáját”. Kende cikkében pedig ezt olvashatjuk: „A platform azonban legfőképpen hatalmi tényező: önállóan delegál három-három küldöttet a párt kongresszusára és választmányába, valamint egyet a megyei párttanácsba. Királycsináló: egyebek mellett a platformok huzakodásai, alkujai nyomán mozog a pártvezetés, a kormány, a frakció és az ezekkel járó hatalom, a temérdek állami poszt, a befolyás, a döntés és a pénz.” A 2006 januárjában gründolt Nép Platform (eredeti nevén Népi Polgári Platform) alapító elnöke a nem kifejezetten országos politikusnak számító Podani Sándor volt, tőle Fekete Roland vette át a platform vezetését. Immár azonban az apa vezeti a kormánypárt hét platformjának egyikét, amelyet sokan a párt egyre erősödő „fekete lovának” tartanak. Erre többek között az is okot adhat, hogy a párton belül a legtöbben nem tudják „belőni” a tömörülést, már csak abból a szempontból sem, hogy Gyurcsány Ferenc ellen vagy mellett van; mindazonáltal informátoraink úgy vélik: a Népi Platform egy ügyesen terjeszkedő új érdekcsoport gyűjtőhelye, amelyre az MSZP-ben most aktuális felmenő rendszerű és a jövő év eleji pártkongresszusig tartó tisztújítás kapcsán érdemes figyelni.