Magyar Nemzet, 2008. szeptember (71. évfolyam, 239-268. szám)

2008-09-01 / 239. szám

u­ D Magyar Nemzet • Látó-Tér 2o08. szeptember 1., hétfő B Borsodi Attii.a-Gabay Dorka_________ F elszámolják a Triumphnak dolgo­zó A+J Kft. varrodáját Almásfüzi­­tő­n, az üzemből 64 dolgozót bo­csátanak el - közölte a napokban Jankovszky Sándor, a vállalkozás ügyveze­tője. Tájékoztatása szerint évek óta nem tudták elérni a fehérneműket gyártó Triumph ausztriai részlegénél az euróban kötött megállapodások újratárgyalását. A megbízó folyamatosan az infláció mértéke alatt emelte a bérmunka díját, majd a kö­zelmúltban felmondta a szerződést, és Montenegróban létesít új varrodát. Az A+J Kft.-t 1996-ban alapították, a Komárom- Esztergom Megyei Ruhatisztító Szövetke­zet mosodájának megvétele után. A társa­sághoz 40 kilométeres körzetből főleg csa­ládos nők jártak dolgozni, mivel a környé­ken ez volt az egyetlen, egy műszakban és részmunkaidőben is foglalkoztató vállalat.­­ A társaság a varrodán kívül egy elektroni­kai paneleket összeszerelő részleget is mű­ködtet, a tevékenységet a varroda felszá­molásával egy időben újjászervezik - mondta Jankovszky Sándor. Karánsebesy Lajos, Almásfüzitő független polgármeste­re lapunknak hangsúlyozta, természetesen negatívan érinti a települést a cég megszű­nése.­­ Nem elsősorban foglalkoztatási szempontból, hiszen nálunk 1 százalékos a munkanélküliség, és aki akar, az tud dol­gozni, inkább a kieső iparűzésiadó-bevétel jelent majd gondot. Nem nagy összegről van szó, de mint minden önkormányzat­nak, nekünk is minden fillér számít - fo­galmazott Almásfüzitő első embere. A Veszprém megyei Várpalotán a Berwin Ruhaipari Zrt. gyárbezárása okoz­hat gondokat. A cég helyi üzemében 162 fő dolgozik. - A Berwin valóban be akarja zár­ni vagy el akarja adni a gyárat, de szeren­csére több jelentkező is van rá. Két lehetsé­ges vevővel is kapcsolatban állunk, közre­működésünkkel remélhetőleg sikerül pon­tot tenni az ügy végére - mondta Németh Árpád, Várpalota Fidesz-KDNP-s polgár­­mestere, hozzátéve, hogy eddig a cég még nem tett embereket utcára. Mint elmondta, nagyon fontos a gyár megmentése, hiszen a Berwin jelenleg a 10 legnagyobb adófizető­jük egyike. Az országos folyamatokkal kap­csolatban Németh Árpád megjegyezte, az állami politika egyáltalán nem kedvez a cé­geknek, a Berwin sem véletlenül megy el Várpalotáról. - Óriási erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy egy önkormányzat mun­kahelyeket tudjon teremteni. Erőn felül kell teljesítenünk - tette hozzá. Dorogon a Sanyo akkumulátorgyár be­zárása (640 fős elbocsátás) és a Colgate-Palmolive üzemének megszűnése (114 fős elbocsátás­ okoz gondokat a helyi önkor­mányzatnak. Tittmann János, a Komárom- Esztergom megyei város MSZP-s polgár­­mestere elmondta, jelen pillanatban a Sanyóban és más üzemekben is az alkalma­zottaknak egy része szlovákiai magyar tele­pülésről jár be dolgozni, így a helyben élők foglalkoztatását az ügy érdemben nem be­folyásolja. Tittmann véleményének ellent­mond, hogy egy internetes lap kimutatása szerint a Sanyóban csak a dolgozók fele szlovákiai lakos. A szocialista településve­zető hangsúlyozta, a Sanyó a bezárt csar­nokban a jövőben más tevékenységet foly­tat, elismerte ugyanakkor, hogy a Colgate- Palmolive megszűnése bevételi szempont­ból negatívan érinti a várost. A Dunakeszin működő Sweet Point édesipari gyár minimum háromszáz em­bert tett az utcára, miután csődbe ment. A jelenleg üresen álló gyártelepre van új je­lentkező, Dunakeszi polgármestere szerint ugyanakkor sokan nem tudják megvárni, míg egy új cég beindítja a termelést. A füg­getlen Kecskeméthy Géza úgy véli, a negy­ven év körüli, iskolázatlan, nem túl képzett nők kerülnek ilyenkor a legnehezebb hely­zetbe, hiszen más szaktudás nélkül csak komoly nehézségek árán tudnak elhelyez­kedni, és pár napos anyagi kiesés sok ház­tartásban már azt jelenti, hogy nem kerül étel az asztalra.­­ Segélyért kevesen folya­modnak, mert ha megszűnik egy munka­hely, azonnal tovább kell állni, nincs idő ki­várni, míg pénzhez jutnak. Csak abban le­het bízni, hogy ha a gyár újra kinyitja ka­puit, egy részük ismét munkába állhat - vá­zolta a helyzetet a polgármester. Rendkívüli mértékben megnehezíti Ka­posvár életét, hogy a Kaposvári Villamos­sági Gyár az idén 150 fővel csökkentette dolgozói számát. Ezt Szita Károly, Somogy megye székhelyének fideszes polgármeste­re nyilatkozta lapunknak.­­ A leépítés mi­att családfenntartók tucatjai kerültek egyik pillanatról a másikra a munkanélküliek so­rába, új elhelyezkedésre pedig nincs re­mény. Az elbocsátásokkal csökken az ipar­űzési adó is, ami tovább nehezíti a város életét - állította Szita Károly. Hozzátette: Kaposvár különböző jogcímen kiadott se­gélyekre több mint egymilliárd forintot költ évente, és ez az összeg minden évben egyre több. Hogy valamelyest enyhítsék az itt élők gondjait, és segítsék a kis- és középvál­lalkozókat. Kaposvár önkormányzata ki­alakított egy támogatási rendszert, amely­nek keretében támogatják a cégek gépbe­szerzését, amennyiben azzal új munkahe­lyeket tudnak teremteni, valamint egy éven át átvállalják a frissen munkába állók járu­lékterheinek egy részét. Szolnokon is jönnek-mennek a cégek. Bezárt a Mátra Cukor­gyár, 200 fővel növelve a munkanélküliek táborát, az idén pedig a Mondi Papírgyár is lehúzta a rolót, 153 embert hagyva munka nélkül. Szalay Ferenc polgármester elmondta, a bezárt telephelyeken egy svájci és egy spanyol cég kezdi meg a termelést több ezer munkahe­lyet ígérve, igaz, egy-másfél év múlva.­­ Az új gyárak megnyitásáig több száz millió forint adóbevételtől esik el az ön­­kormányzat. A munkahelyüket elveszítet­­teken úgy tudunk segíteni, hogy új munka reményében támogatjuk az átképzésüket - jelentette ki a fideszes polgármester, aki hozzátette: sajnos az utcára kerültek kö­zött sok a középkorú családfenntartó, szá­mukra a munkalehetőség elvesztése ko­moly törést jelent anyagilag és lelkileg egy­aránt. Nekik kríziskezelések biztosításával próbálnak segíteni. Czomba Sándor, az Országgyűlés foglal­koztatási bizottságának fideszes tagja úgy látja: a cégek megszűnése, elköltözése azo­kon a településeken okoz igazán nagy gon­dot, ahol egyébként is elkeserítően magas a munkanélküliségi ráta.­­ A probléma oda vezethető vissza, hogy a cégeket olyan óriá­si adó- és járulékteher sújtja, amit egy pia­con élni akaró vállalkozás képtelen hosszú távon vállalni. Fontos az is, hogy a kor­mány a leghátrányosabb térségekbe kiír különböző pályázatokat, de a pénz odaíté­lését komoly teljesítménynövekedéshez köti. Hároméves járulékmentességet ígér­nek, de ott nincs cég, aki ezt igénybe tudná venni - közölte Czomba, így tehát, mint fo­galmazott, „ahol nagy baj van, ott egyre na­gyobb a baj”. Véleménye szerint munkahe­lyeket kell teremteni, mert másképpen ér­demben nem fog javulni a helyzet. Sorra dőlnek be a magyarországi cégek Az önkormányzatoknak erőn felül kell teljesíteniük, mivel a kormányzati politika nem kedvez a társaságok „helyben tartásának” Egymás után szűnnek meg vagy települnek át más országokba olyan Magyarországon működő cégek, amelyek eddig kulcsszerepet töltöttek be egy-egy város, illetve térség foglalkoztatásában. A probléma többrétű: egy-egy ösz­­szeomló, elköltöző vállalkozás jelentős, sokszor pótolhatatlan mértékű adóbevétel-kiesést okoz, a munkahelyek megszűnésével utcára kerülő dolgozóknak járó szociális juttatások pedig további terhet rónak a központi, illetve a helyi büdzsére. A polgármesterek számos helyen arra panaszkodnak, a kormányzati politika nem kedvez a cé­gek „helyben tartásának”, ezért erőn felül kell teljesíteniük az önkormányzatoknak. Erősödik a hetedik platform A fóti-dunakeszi MSZP-s belharcok hátterében egy új pártbeli érdekcsoport áll Pest megye hármas választókerületének MSZP-s berkeiben vitatható, bár a párt alapszabályába nem ütköző módon felduzzasztott tagságú szervezetekkel vívják az irányításért folytatott hatalmi harcot, amelyet a párt­ban ősszel aktuális tisztújítás csak élezni látszik. A helyzetet érdekesen árnyalja a kormányzó párt egyre izmo­sodó platformjának régióbeli „hangsúlyos jelenléte” is. 51 7.SFRD1C C.SABA_______________________ A­ z MSZP-s informátoraink által „fekete lónak” nevezett Népi Platform vezetője, Fekete Zoltán 2006 ősze óta elnöke a fóti szer­vezetnek. A témában a szocialista kötődésű Kende Péter író jegyzett cikket július végén az Élet és Irodalomban. Lapunk is megke­reste a hét MSZP-platform egyikének elnö­két, hogy beszéljen nekünk a pártbeli tö­mörülés céljairól, illetve egyes Pesti megyei felduzzasztott pártszervezetekről, ő azon­ban elzárkózott a nyilatkozattételtől. Ellen­ben figyelmünkbe ajánlott egy interjút, amely egy „baráti orgánumban” készült ve­le. Fekete augusztusban a Fót Online-nak nyilatkozva közli: az őt kritizáló „balosok” rettegnek a közelgő tisztújítástól, félnek, hogy nemsokára „kikerülnek a pixisből”.­­ Nem nézik jó szemmel, hogy ma már sokkal kedvezőbb a városi szervezet szemé­lyi összetétele, sok új, hatékonyan dolgozó, „nyerő típusú” tagunk lett - hangsúlyozta. Az ÉS-ben egyik riválisa, Tóth András - az előző baloldali kormányban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeleté­vel megbízott politikai államtitkár - azon­ban másként nyilatkozik. (Szocialista in­formátorainktól egyébként azt hallottuk, hogy Tóth András volt „titkosszolga” és Kende Péter közös „mozgalmi” múltjukból adódóan igen jóban vannak.) Kende tálalá­sában a történet a következőképpen néz ki: „Dunakeszi 3-as számú választókerületé­ben (amely Dunakeszi és Fót mellett a kör­nyező falvakat is magában foglalja) Tóth András, az MSZP másik oldal illusztris tag­ja (...) 2002-ben és 2006-ban egyéniben megnyerte a parlamenti választásokat”. Tóth András szerint „Fekete Zoltán a 2006- os kampány elején került elő, hogy a Duna­keszi, Fót, Csomnád, Szada, Vácrátót, Mo­gyoród térségben 300-350 új párttaggal várják a kampányfeladatokat. Hatalmas meglepetést és lelkesedést keltett ezzel, el­végre a két városban, Dunakeszin, illetve Fóton addig a legjobb időkben még papí­ron is csak 70-80, illetve 25-30 fős szerve­zetek léteztek, a falvakban pedig - az egyet­len Őrbottyán kivételével - semmilyen.” Kende cikkében azonban tovább megy: „Aztán a különböző, választókerületen kí­vüli szervezetbe beléptetett párttagok közül negyvenketten, majd még vagy negyvenen átléptek a Dunakeszin és Fóton működő szervezetbe­­ és átvették azok irányítását. Csomnádnak több küldöttje volt a választó­kerületi társulásban (a következő parla­menti képviselőjelöltről döntő szervben), mint Dunakeszinek. Ráadásul később ezek a kistelepülési szervezetek lemondtak a de­legálás jogáról a Fekete Zoltán vezette fó­tiak javára, így ebben a választókerületi tár­sulásban Fótnak négyszer annyi küldöttje lett, mint a majd kétszer akkora Dunakeszi­nek. Ezzel megtörtént a totális hatalomát­vétel abban a kérdésben, hogy ki dönthet a következő parlamenti képviselőjelölt sze­mélyéről. Rögtön felvetődött: itt fiktív ta­gokkal operáltak. Ezt kétségkívül legalább­is valószínűsítette az a meglepő tény, hogy például az új, száznegyven tagú csomádi szervezetnek több mint százharminc tagja másutt, például Nagykanizsán, Szegeden él. A fóti és dunakeszi szervezetekbe átlé­­pettek körülbelül fele roma volt, ami tüs­tént alapot adott a szóbeszédre: „pénzért vették” mindet. Tény, a korábbi 117-ről 527-re ugrott a 3. választókerület párttag­sága - sorolja az adatokat Tóth András.” A vádakra reagálva Fekete a Fót Online­­nak azt mondta: „tagrevíziót (tag-új­­raszámlálást) sem Fóton, sem Dunakeszin nem igényeltek a vezetők, mi elnökök még­is írásban kértük, hogy legyen, mert tud­tuk, ha elmarad, azt sokan rosszallják majd”. „Az eredményt, a körülményekhez képest jónak ítélték, és lezárták. (...) Az alapszabály megengedi, hogy mindenki ott legyen párttag, ahol akar! (...) Nem utolsó szempont az sem, hogy mind a megyei, mind az országos szervezet a vádaskodók minden beadványát megvizsgálta, és azo­kat elutasította.” Az Élet és Irodalomban egyébként Fe­kete pártbeli riválisai elismerik: „A Du­nakeszi, Fót és környéke pártügyeit újab­ban intézők nem kispályások. Az ottani MSZP-n belüli egyik oldal szálainak több­ségét egyetlen család mozgatja: Fekete Zol­tán, a szocialisták fóti szervezetének elnö­ke, az MSZP Népi Platform elnökségi tagja, egykor a Köztársasági Őrezred gépkocsive­zetője, ma őstermelő, a parlamenti focicsa­pat oszlopos tagja; az ő testvére, Fekete Ár­pád, a mogyoródi szervezet elnöke és a fia, Fekete Roland e platformnak szintén elnök­ségi tagja, tavaly még elnöke is, az Ország­­gyűlés Hivatala Közbeszerzési Igazgatósá­gának dolgozója, tehát Szili Katalin közeli munkatársa. Fekete Roland élettársa, Reiter Gyöngyi, a Pest megyei pártelnök mellett a megyei önkormányzat munkatár­sa, majd tavaly októberig a Civil Voks Egye­sületnek - számos állami pályázat nyerte­sének­­ elnöke, azóta az ismerten baloldali kötődésű Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány ügyvezetője, továbbá Reiter Gyöngyi Tolnáról való, ott önkormányzati képviselő mamája, Reiter Antalné, aki az MSZP nőtagozatának Tolna megyei elnök­ségével és a párt nőtagozatának elnökségi tagságával is büszkélkedhet, valamint ter­mészetesen ugyanezen Népi Platform el­nökségi tagságával is”. Fekete Zoltán ugyanakkor az ÉS-beli cikket az általa vezetett tömörülés kapcsán is kritikával illeti: „Az abban megfogalma­zottakkal ellentétben, nem én alakítottam a párt Népi Platformját, viszont ott voltam az alapításnál. (...) A platformok minden év­ben a választmány által felállított munka­­csoport előtt „vizsgáznak”, ami után, a ténylegesen elvégzett munka alapján kap­nak, egy újabb évre mandátumot.” A plat­form előző vezetője, Fekete Roland korábbi közlése szerint amúgy a tömörülés fontos célja, hogy „az MSZP viselje szívén a társa­dalom perifériájára szorult, főleg vidéki emberek ügyét, valamint számukra is ért­hetően kommunikálja politikáját”. Kende cikkében pedig ezt olvashatjuk: „A plat­form azonban legfőképpen hatalmi ténye­ző: önállóan delegál három-három küldöt­tet a párt kongresszusára és választmányá­ba, valamint egyet a megyei párttanácsba. Királycsináló: egyebek mellett a platfor­mok huzakodásai, alkujai nyomán mozog a pártvezetés, a kormány, a frakció­­ és az ezekkel járó hatalom, a temérdek állami poszt, a befolyás, a döntés és a pénz.” A 2006 januárjában gründolt Nép Plat­form (eredeti nevén Népi­ Polgári Plat­form) alapító elnöke a nem kifejezetten or­szágos politikusnak számító Podani Sándor volt, tőle Fekete Roland vette át a platform vezetését. Immár azonban az apa vezeti a kormánypárt hét platformjának egyikét, amelyet sokan a párt egyre erősödő „fekete lovának” tartanak. Erre többek között az is okot adhat, hogy a párton belül a legtöbben nem tudják „belőni” a tömörülést, már csak abból a szempontból sem, hogy Gyur­­csány Ferenc ellen vagy mellett van; mind­azonáltal informátoraink úgy vélik: a Népi Platform egy ügyesen terjeszkedő új érdek­­csoport gyűjtőhelye, amelyre az MSZP-ben most aktuális felmenő rendszerű és a jövő év eleji pártkongresszusig tartó tisztújítás kapcsán érdemes figyelni.

Next