Magyar Nemzet, 2009. április (72. évfolyam, 90-118. szám)

2009-04-01 / 90. szám

lágy» Nemzet Belföld 2009. április 1., szerda Rovatvezető: Villányi Károly Megosztott maradt az SZDSZ­ ­ Bohacz Balázs_________________ É­lesedik az SZDSZ-ben is a fe­szültség a miniszterelnök-je­lölés miatt. Miután Gulyás József ügyvivő a napokban kijelentette, az ügyvivői testület és a frakció döntése ellenére sem fogja támo­gatni a parlamentben Bajnai Gor­don miniszterelnökké választá­sát, hétfőn pedig lemondott pozí­ciójáról az SZDSZ Békés megyei elnöke, Nagy Béla, és a pártból való távozását is kilátásba helyez­te, ha nem lesznek előre hozott választások. A szervezet alelnöke, Diós Zsolt ennél is tovább ment, tegnap óta nem tagja a pártnak. Mint azt a távirati irodának el­mondta, az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy vasárnap este még egy telefonos konferenciahí­vás nyomán az derült ki, hogy a párt vidéki elnökeinek többsége Bajnai ellen van, ezek után az ügyvivők ezt figyelmen kívül hagyva mégis letették a garast Gyurcsány Ferenc harcostársá­nak miniszterelnöki támogatása mellett. Az SZDSZ végső állás­pontja Bajnaival kapcsolatban a párt belső parlamentje, az orszá­gos tanács hét végi ülésén dől el. Mindeközben a Hírszerző inter­netes újság tegnap reggel azt írta: több forrásból úgy tudják, „a szo­cialista vezérkar megpróbálta rá­venni az SZDSZ vezetését, hogy Bajnai támogatásának megvoná­sával fenyegetve gyakoroljon nyomást Gyurcsányra, hogy eszé­be ne jusson visszatérni vasárnap az MSZP élére”. Durva szocialista belháború Állítólagos szervezkedése miatt útszéli stílusban rontott Szekeres Imrére Gyurcsány Ferenc Gyurcsány Ferenc az MSZP el­nökségi ülésén „sz...! ember­nek” nevezte Szekeres Imre el­nökhelyettest. A példátlan konfrontáció hátterében a pártelnökségért folyó küzde­lem áll. Ennek során orwelli mélységekbe süllyednek a szo­cialisták: az elnökség tagjai­nak mobiltelefon-forgalmát központilag ellenőrizhetik. E­gyszerűen „sz...! embernek” nevezte Gyurcsány Ferenc MSZP-elnök Szekeres Imre elnök­­helyettest, amiért szerinte ebben a kritikus helyzetben sem érdekli más a honvédelmi minisztert, csak „saját maga, a szervezkedése és az, hogy a hatalomból mekkora szele­tet hasíthat ki magának” - mondta szocialista informátorunk a tegna­pi, megyei elnökökkel kibővített el­nökségi ülésen történtekről. Állító­lag a miniszterelnök mellett helyet foglaló Szekeres közbeszólt, hogy „ez nem igaz”, mire Gyurcsány még agresszívebb kirohanásra ra­gadtatta magát. Forrásunk szerint a pártelnök lényegében így reagált: „ne hazudjál, mennek a telefonok, szervezkedsz te is meg az embereid is”. A pártvezetéshez közel álló in­formátorunk közölte, amióta poli­tizál, soha ilyen éles kirohanást bel­ső pártfórumon még nem tapasz­talt, mint amit Gyurcsány előadott. A Népszabadság tegnap arról írt, hogy „bekérték az elnökségi ta­goktól hét végi telefonforgalmukat, hogy kiderüljön, honnan szivárog­tak ki idő előtt a hírek az ülésről”. Ezen a tanácskozáson beszélt a mi­niszterelnök először arról, hogy le­mondana a pártelnökségről is. Az MSZP elnöksége ezzel kapcsolat­ban közleményben tudatta, szom­baton írásos felhatalmazást adtak arra, hogy ellenőrizzék telefonfor­galmukat. Forrásunk szerint Gyur­csány egyszerűbben is eljárhatott volna, csak „szólnia kellett volna Szilvásy György titokminiszter­nek”. Úgy tudjuk, Szekeres több volt Mozaik klubossal (például Va­dai Ágnes honvédelmi államtitkár­ral­, illetve a megyei elnökök egy részének támogatásával, élükön Oláh Lajos hajdú-bihari elnökkel, továbbra is hajt a pártelnökségre. Informátorunk hangsúlyozta, Oláh Lajos nem kötelezte volna el magát Szekeres mellett, ha Hagyó Miklós­sal, az MSZP főpolgármester-he­lyettesével előzetesen erről nem egyeztetett volna. Állítólag Kiss Pé­ternek jelenleg nincsenek elnöki ambíciói. A Szekeres vezette érdek­­csoporttal szemben információink szerint Gyurcsány Lendvai Ildikó­val állapodott meg, akit - miután a 83 éves Vitányi Ivánt is potenciális jelöltként említette - MSZP-elnök­­nek javasolt. Szocialista informáto­runk szerint a frakcióvezető kény­szerből talán elvállalja a párt veze­tését, és akkor az sem zárható ki, hogy Gyurcsány Ferenc venné át a parlamenti képviselőcsoport irá­nyítását. A miniszterelnök újabb ötletrohama után aztán - úgy tud­juk - több megyei elnök távozott az ülésről, arra hivatkozva, hogy hányingerük van ettől a helyzettől. Az MSZP vezető tisztségviselőinek megbeszélése után Kiss Péter kan­celláriaminiszter azt mondta, ab­ban maradtak, hogy nyitt jelölési folyamatban állítanak a vasárnapi kongresszusra pártelnököt (a fővá­rosi szocialisták szerint Kiss Péter, Lendvai Ildikó és Szekeres Imre közül kellene választania a kong­resszusnak). Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mindezek mellett bejelentkezett a pénzosztó köz­pontként is ismert szocialista párt­alapítvány, a Táncsics Mihály Ala­pítvány élére, amely éves szinten körülbelül félmilliárd forintról dönthet. Lapunk úgy tudja, a szocialis­ták parlamenti frakciója pénteken hallgatja meg a megszorítócso­magjáról részletesen beszámoló Bajnai Gordon kormányfőjelöltet. Ez már csak azért is érdekes, mert vasárnap este a csonka szocialista frakció a program részletes isme­rete nélkül bólintott rá Bajnai mi­niszterelnök-jelöltségére. ■ A JELÖLT SZIGORÚ FELTÉTELEI: Csak parlamenti megválasztását követően beszél kormányának tag­jairól - tudatta a szocialisták mi­niszterelnök-jelöltje tegnap újság­írók előtt. Bajnai Gordon arra a kér­désre, meg tudja-e erősíteni, hogy megállapodott az MSZP-frakcióval arról, hogy az öt kulcsminisztérium élére ő választja ki a vezetőket, és nem pártpolitikust jelöl, azt mond­ta, később szeretne ezzel kapcsolat­ban bejelentéseket tenni. Annyit azonban elárult, hogy szigorú fel­tételei voltak. Bajnai Gordon kor­mányfőként öt minisztérium élére külső személyt állítana - közölte ugyanakkor Mesterházy Attila MSZP-alelnök a tegnapi Nap-kelté­ben. A Népszabadság úgy tudja, hogy Bajnai Gordon a gazdasági, a pénzügyi, az igazságügyi és a szo­ciális tárca vezetője, illetve a kan­celláriaminiszter kinevezését tarta­ná fenn magának. Szekeres Imre az elnökségi ülésre igyekszik fok­: nagy Béla Bajnai is a szegényekkel fizettetne Az államadósság átütemezését vagy elengedését kellene elérni - állítja Palkovics Imre A Bajnai Gordon által bejelentett megszorítások egytől egyig a bérből és fizetésből élőket, sőt kifejezetten a legszegényebbeket sújtják. Több tervezett intézkedés pedig hatványozottan hozza le­hetetlen helyzetbe az érintetteket, akiknek már nincs hová hátrál­niuk - vélik egyöntetűen a lapunknak nyilatkozó civil és szakmai szervezetek. M Bakonyi—Ztvkqvtcs ______ N­incs azzal baj, hogy lefaragják az állami kiadásokat, az nem mindegy, hogy kikre hárítják a ter­heket - mondta­ lapunknak Her­­nádvölgyi Andrea. A kormánnyal lojális Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetségének alelnöke hangsúlyozta, elfogadhatatlan, hogy a kormány újra azokkal akar­ja megfizettetni a válságot, akikkel húsz év óta mindent megfizettetett, azaz a bérből és fizetésből élőkkel, a kifejezetten alacsony keresetűek­kel. Ideje lenne, hogy végre a tőke is részt vállaljon a nehézségekből - hangsúlyozta. Az érdekvédő szerint a távhő- és a gázártámogatás meg­szüntetése éppen a legszegényebb rétegeket érintené, akiknek életkö­rülményei lényegében tarthatatlan­ná válnának. A szocpol és a félszoc­­pol megszüntetése egy egész gene­rációtól venné el a lehetőséget, hogy saját lakáshoz jusson, és saját életet kezdhessen. A családi pótlék és a szociális segélyek befagyasztá­sa, csökkentése megint csak a leg­szegényebb réteget sújtaná, aminek hatása a tervezett áfaemeléssel együtt hatványozottan jelentkezik, lényegében a tönk szélére juttatja az érintetteket. A nyugdíjrendszer át­alakítása valóban szükséges, de nem úgy, hogy egyes elemeket ki­emelve tömködnék be a lyukakat. Átfogó, koncepcionális, kiszámít­ható rendszert kell alkotni minden érintett bevonásával.­­ Könnyű döntést hozni a nyugdíjkorhatár emeléséről egy olyan embernek, aki egész életében egy hűs irodában dolgozott. Valószínűleg másként látja ezt az, aki negyven éve a keze munkájával keresi meg a pénzt - fogalmazott Hernádvölgyi Andrea. Az államadóssággal kellene foglalkozni Semmilyen elképzelés nem támo­gatható, ami a válság terheit a munkavállalókkal, a már most sze­génységben élőkkel fizettetné meg. Közismert a magyar dolgozók, a mintegy hárommillió létminimum alatt élő egészségi állapota. Innen már nincsen tovább hátrálni - fo­galmazott Palkovics Imre. A Mun­kástanácsok elnöke szerint a prob­lémák valódi okával, azaz az egész gazdaságot megnyomorító állam­­adóság átütemezésének vagy elen­gedésének elérésével kell foglalkoz­ni, minden más teljesen fölösleges áldozat. Hangsúlyozta, a távhő- és a gázártámogatás az állam részéről egy indokolt költségátvállalás, hi­szen a messze az uniós átlagtól el­maradó magyar bérekből nem le­het követni az extraprofitra játszó társaságok árait. A szocpol és a félszocpol, a csa­ládi pótlék és a szociális segélyek megszüntetésével gyakorlatilag a jövő ellen intéz támadást Bajnai, hiszen éppen azokat sújtja, akik családot alapítanak, gyerekeket ne­velnek. Magyarország már így is meg nem született generációkkal tartozik magának. A terv a magyar munkaerő újratermelésének elle­­hetetlenülését is jelenti - mondta Palkovics. Szerinte a nyugdíjrend­szer problémái leginkább a rendkí­vül alacsony foglalkoztatottsági szinttel függnek öszsze, ami mun­kahelyteremtéssel kezelhető. Többszörösen sújtanak az elvonások - Rémisztőek Bajnai Gordon terve­zett intézkedései, amelyek hatására sok százezer család kerülhet re­ménytelen helyzetbe - jelentette ki lapunk kérdésére Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesü­letének (NOE) elnöke. Mint mond­ta: egyelőre kevés konkrétumot le­het tudni a változásokról, de az biz­tos, hogy hatásukra emelkedik majd a közüzemidíj-hátralékosok száma, s a lakásvásárlás sokaknak, főként a nagycsaládosoknak elér­hetetlen álommá válik. Szabó End­re szerint mindez a hibás gazdaság­­politika következménye. Hozzátet­te: kíváncsi lesz arra, hogy melyik országgyűlési képviselő meri majd megszavazni a családokat megnyo­morító, őket a létbizonytalanságba sodró intézkedéseket. Szabó Endre szerint a megszorítások az alsó kö­zéposztályt, az alacsony jövedel­műeket és a nagycsaládosokat sújt­ják. Leszögezte: sikerült olyan in­tézkedési csomagot találni, amelyik minden családot érint valahogy, sőt rengeteg embert többszörösen súj­tanak az elvonások. Végső elszegényedés Mihhalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke úgy fogalmazott: még nem is döntött az Országgyűlés a Gyur­csány Ferenc által bejelentett el­vonásokról, máris újabb megszo­rításokat szerveznek, amelyek szintén a társadalom legeleset­tebb rétegeit - köztük a nyugdíja­sokat - érintik leginkább. Nem gondoltuk, hogy válság idején az időseknek nem kell kivenniük a részüket az elvonásokból, de az elfogadhatatlan, hogy rajtuk akarják a legtöbbet megspórolni. Körül kellene nézni, hogy a gaz­dagokon vagy éppen a politiku­sokon hogyan lehetne meghúzni a nadrágszíjat. Lehetne spórolni továbbá a sok indokolatlanul ki­szervezett, drágává vált közszol­gáltatáson és feleslegesen vállalt beruházáson is - tette hozzá. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a távhő- és gázártámogatás eltörlé­se, a 13. havi nyugdíj további csökkentése vagy megszüntetése, a nyugdíjkiszámítás módszeré­nek kedvezőtlenebbé tétele, a korkedvezményes, illetve a rok­kantnyugdíjak felülvizsgálata összetetten érintik az időseket. Ezek az intézkedések tömegeket, akár másfél milliónyi nyugdíjast sodorhatnak a végső elszegénye­dés felé. Michalovits Ervin hangsú­lyozta: a nyugdíjkiszámítás mód­szerének megválasztatása összes­ségében tízmilliárdokat vonna el­­az érintettektől. Felhívta továbbá a figyelmet arra: a korhatár terve­zett emelésénél könnyű azt az in­dokot emlegetni, hogy a nyugat­európai országokban is később mennek nyugdíjba az emberek. Csakhogy ott tovább is élnek, s hosszabb ideig maradnak egész­ségesek, mint a hazaiak. belpol@magyarnevazet.hu BOTKA IS A PÁRTELNÖKKEL SZEMBEN? Megnyugtatja a belpolitikát, ha Gyurcsány Ferenc a következő időszakban nem vállal politikai vezetői szerepet - olvasható Botka László véleménye a Délmagyarországban. Az MSZP Csong­­rád megyei elnöke a lap tegnapi számában megjelent nyilatkozatában kifejtet­te: minden párt- és személyes érdeket félre kell tenni, az országnak gazdasági stabilitásra van szüksége. Fidesz: Nincs szükség megszorításokra HÍRÖSSZEFOGLALÓ A Bajnai Gordon által tervezett 600 milliárd forintos megta­karítást a kormány iránti bizalom helyreállításával csökkenő kama­tokból és a korrupció visszaszorí­tásából is elő lehetne teremteni - jelentette ki tegnap Szijjártó Péter, aki szerint így semmi szükség nem lenne megszorításokra. A Fi­desz elnöki stábvezetője közölte: ha egy új kormány és új parlament a nemzetközi szervezetek elvárása szerint úgy módosítja a közbe­szerzési törvényt, hogy a korrup­ciót vissza lehessen szorítani, ak­kor további 150-200 milliárd fo­rinttal több marad a költségvetés­ben. Ezenfelül a bürokráciának az EU átlagos szintjére csökkentésé­vel három év alatt hozzávetőleg 700 milliárd forintot lehet meg­spórolni. Világosan látni kell, hogy nem a 13. havi nyugdíj, nem a családi pótlék, nem a gyes és a gyed mértéke vagy a gázár­támogatás miatt van Magyaror­szág gazdasági és pénzügyi csőd­helyzetben, hanem azért, mert a szocialista kormányok elrontották az elmúlt hét év gazdaságpolitiká­ját, amelyben Bajnai Gordonnak kulcsszerepe volt - jegyezte meg a fideszes politikus. Szijjártó Péter arról is beszélt, ő személy szerint nem menne biztosra, hogy feláll a Bajnai-kormány. Az ellenzéki párt követeli a kormánytól, hogy álljon el az ott­honteremtési támogatásokat és az építőipart érintő megszorítá­soktól. Mádi László szerint a Bajnai-kormány színre lépése esetén megszüntetnék a szociál­politikai támogatást, a félszoc­­polként ismert támogatást, drasztikusan csökkentenék a la­kossági forinthitelek kamattámo­gatását, valamint megvonnák az építőipari cégek kamattámogatá­sát is. A legnagyobb ellenzéki párt elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány hatástanulmá­nyok nélkül, a szakmai szerveze­tek tiltakozása ellenére akar újabb drákói megszorításokat tenni, amelyek bevezetésével az ország társadalmi katasztrófa elé néz. Mádi László úgy vélte, hogy az alanyi jogon, a gyermekek után járó szocpol megszüntetése a legnehezebb helyzetben lévők lakáshoz jutását lehetetleníti el. A forinthitelek kamattámogatásá­nak csökkentése miatt pedig 5-6 százalékkal növekedhetnek a ka­matok, ezzel pedig ellehetetlení­tik a lakáshitelben gondolkodó­kat - jegyezte meg. A kemény, de gyógyhatású lé­pések a nagyobb bajtól óvják meg az országot - reagált a Kormány­­szóvivői Iroda, amely szerint a Fi­desz továbbra is azzal szédíti az embereket, hogy fájdalom nélkül is lehet kezelni a mai bajokat. Mádi László

Next