Magyar Nemzet, 2010. január (73. évfolyam, 1-29. szám)

2010-01-02 / 1. szám

Lakáspolitika hosszú távra Kormányra kerülése esetén tíz évre szóló lakáspolitikát dolgoz­na ki a Fidesz, és létrehozna egy olyan szervezetet, amely közel állva a döntéshozókhoz, megfelelően képviselné az építőipar, a lakásépítés és az ingatlanok bérbeadásának szféráját. 18 Munkatársunktól.___________ E­lképzelhetetlennek tartja Mádi László, hogy középtávon a szükséges évi negyvenezer új lakás felépüljön Magyarországon, ráadá­sul 2010-ben biztosan húszezernél kevesebb lakás kap majd használat­bavételi engedélyt. A szakpolitikus szerint a kilábalást egy olyan lakás­­politika alapozhatja meg, amely be­ágyazódik a gazdaság- és a szociál­politikába. A Fidesz a forrásokat el­sősorban a lakásfelújításra, vala­mint az energiamegtakarítást ered­ményező beruházások támogatásá­ra fordítaná. Mádi László úgy látja, a jelenlegi támogatotti kör rendkívül szűk, így érdemi hatása nincs a működő tá­mogatási rendszernek az építési piacra. Mint mondta, új otthonte­remtési politika meghirdetésére reálisan csak 2011-től van mód és lehetőség. Ennek fényében kor­mányra kerülése esetén az otthon­­teremtést érintő adórendszerhez év közben nem nyúlna a legnagyobb ellenzéki párt. Mádi a 2011-re vo­natkozó új szabályok kialakításakor már reményt lát arra, hogy adóked­vezményt kapjanak az új lakások, akár a forgalmi-, akár a személyi jö­vedelemadóban. A politikus szerint mivel a magyarok a lakástulajdont a bérlet elé helyezik, ezt kell támo­gatni. Ennek ellenére a bérlakásépí­tést nevezete lehetséges kitörési pontnak, ám mint fogalmazott, az elindításához valószínűleg állami támogatás is szükséges. Álláspontja szerint az államnak vagy a lakbér­hez vagy a bérlakásépítéshez kell támogatást adnia. A lakbértámoga­tást azért tartja veszélyesnek, mert hosszú távra determinálhatja a költségvetést, és azok is támogatást kaphatnak, akik nem szorulnak rá. A bérlakásépítésről annyit mon­dott: támogatását szakmai vitának kell megelőznie. A Fidesz szakpolitikusa úgy lát­ja, az új kormány két akut problé­mát is örököl: a devizahitelek ügyét - amelyhez szorosan kapcsolódik a kilakoltatás veszélye -, valamint az építőiparhoz kapcsolódó lánctarto­zás nehézségeit. ­ Kampányígéretek az MSZP-től Az MSZP nem korrupt párt! - jelentette ki Szekeres Imre a Népsza­badságnak adott interjújában. Az elnökhelyettes szerint ugyanak­kor a szocialisták között is vannak olyanok, „akik nem képesek el­lenállni a csábításnak”. Beszélt a kampányüzenetekről, és arról, hogy mindent megtesznek korábbi támogatóik visszaszerzéséért. gB Török____________________ S­zekeres Imre szerint az MSZP- nek nem elég csak racionálisan közelíteni a választókhoz, az embe­reket emocionálisan is meg kell szólítaniuk, aminek alapja a hite­lesség. Azzal kapcsolatban, hogy a párt hitelessége az utóbbi időszak­ban gyengült, kijelentette: „az MSZP nem korrupt párt” Megje­gyezte ugyanakkor: miként az élet minden területén, a pártban is van­nak korrupt emberek, akik „nem képesek ellenállni csábításoknak”. A szocialisták elnökhelyettese szerint az ellenzék nyolc éven át mindent elutasító, destruktív, szin­te polgárháborús mentalitást kép­viselt. Elmondta azt is, hogy a kampányban megpróbálnak hatni a választók józan ítélőképességére, hiszen ez nem egy „tönkretett or­szág”, hidak, autópályák és szennyvíztisztítók is épültek. Sze­­rinte aki nem ismeri el az eredmé­nyeket, az hazudik. A kampányban a következőkre kívánják felhívni a figyelmet a szocialisták: a munka­nélküli-segély időtartamának meg­hosszabbítása, a pályakezdő diplo­mások segítése, a munkahelyte­remtő és -megőrző programokra, az új nyugdíjkorrekciós program­ra. Beszélnek majd arról is, hogy 2012-től ismét az inflációnak meg­felelő mértékben emelkedik a csa­ládi pótlék és 2011 -től négy év alatt 12-15 százalékos reálbér-emelke­désre lehet számítani. Mesterházy Attila, az MSZP mi­niszterelnök-jelöltje az RTL Klub híradójának nyilatkozva úgy fogal­mazott: 2010-es év választási év, és az azt jellemző felfokozott politikai érzelmek ellenére bízik abban, hogy lehetséges lesz az együttműködés. A magyar nemzetnek összefogásra van szükség ahhoz, hogy „ötről hat­ra” jusson - tette hozzá. Számon kérnék a titkolózó képviselőket a MI­KATÁRSHNKTOT.___________ N­ yilvánosságra hozattatná a Ci­vil Mozgalom, hogy az or­szággyűlési képviselők közül há­nyan vállalják a költségtérítésüket érintő tételes elszámolást. Januártól ugyanis a politikusok szabadon dönthetnek: számláik bemutatá­sával számolnak el vagy nem gyűj­tik össze a bizonylatokat és bevé­telük tíz százalékát tekintik költség­nek. Seres Mária, a szervezet veze­tője közleményében elfogadhatat­lannak nevezte, hogy a politikusok „kijátszottak egy nekik nem tetsző népszavazási kezdeményezést”. Is­meretes, Seres azért kezdett aláírás­­gyűjtésbe, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadá­sai után járjon költségtérítés. Bár a szükséges 200 ezer szavazat helyett 591 ezer gyűlt össze, mégsem írták ki a referendumot. Az Országgyűlés ugyanis nyáron módosította az al­kotmányt, és elfogadta azt a tör­vényt is, amely a költségtérítés fo­galma helyett új kifejezéseket veze­tett be. Január 1-jétől az úgyneve­zett választókerületi pótlék és a lak­hatási támogatás jár. 32010. január 2., szombat Belföld Magyar Nemzet Újrakezdésre buzdít Sólyom Korrupcióban fuldoklik az ország - állítja a köztársasági elnök Mivel 2010 választási év lesz, az új esztendő alkalmat kínál az új­rakezdésre a politikában és a közügyekben is - hívta fel a figyel­met újévi beszédében Sólyom László. A köztársasági elnök az ál­lam feladataira kitérve elmondta: a közbiztonságot és törvényes rendet kell garantálnia, a gazdaságot pedig úgy kell szabályoz­nia, hogy biztonságosan fejlődjön, munkát adjon, enyhítse a szegénységet, és helyreállítsa az ország tekintélyét a világban. Bll MlZSF.l RFRNAnF.TT____________ M agyarország elengedhetet­len megújulását szorgal­mazta Sólyom László újévi beszé­dében. A köztársasági elnök annak adott hangot, hogy a politika része, sőt szükséges alkotóeleme az újra­kezdésnek, ám arra, aki mindezt csak a politikától reméli, csalódás vár. Emlékeztetett, a kilencvenes évek elején helytelenül sokan azt képzelték: a rendszerváltás önma­gában meghozza a nyugati élet­­színvonalat. - A választás nagy esély, ám csupán a kezdet, hiszen a lényege a változtatás lehetősége, ezért is nyújt reményt - mondta, hozzátéve, hogy a remények betel­jesedése a folytatáskor válik majd el. - Ehhez mindenkinek hozzá kell járulnia a maga területén, le­gyen az munkahely, család vagy a közélet - szögezte le. A 2006-os választási évhez viszonyítva kije­lentette: mára tapasztaltabbakká váltak a polgárok, és mindenki megérezte: a választási döntésnek súlya van. Olyan következmények­kel jár ugyanis, amelyek nemcsak a négyéves ciklusig, hanem annál tovább élnek. Az állam feladataira kitérve el­mondta: közbiztonságot és törvé­nyes rendet kell garantálnia, a gazdaságot pedig úgy kell szabá­lyoznia, hogy biztonságosan fej­lődjön, munkát adjon, enyhítse a szegénységet, és helyreállítsa az ország tekintélyét a világban. Ki­emelte, vannak olyan feltétlenül szükséges változások, amelyeket semmilyen kormány nem tud véghezvinni a polgárok közremű­ködése nélkül. Mindenekelőtt ilyen a korrupció visszaszorítása. - Korrupcióban fuldoklik ma az ország, amely tönkreteszi a gazda­ságban a tisztességes versenyt és az intézményekben a tisztességes működést - fogalmazott. Sólyom László felhívta a figyelmet arra, hogy a korrupció megszüntetésé­hez az állam legszigorúbb fellépé­se mellett az is szükséges, hogy a korruptság szégyenét az emberek többsége le akarja vetni, és a tisz­tesség, valamint a siker ne válhas­son el egymástól. A karácsony kapcsán elmond­ta: az ünnep során a gyermek szü­letése tölt el bennünket remény­nyel, de a mi gyermekeinknek is meg kell születniük. - Követelhe­tünk az államtól családbarát poli­tikát, ám ehhez legelőször össze­tartó, gyermekeket nevelő, szerető légkörű családok kellenek - fogal­mazott. A köztársasági elnök szükségesnek tartja az iskolák és a családok összefogását is. Az isko­laügyet a nemzet jövője kulcsának nevezte, amely csak akkor tud megújulni, ha az oktatási intézmé­nyek és a tanárok támogatása nemzeti üggyé válik.­­ Ha mind azon vagyunk, hogy az iskola olyan közösségként működjön, amely biztos értékekre, tisztesség­re nevel, s minden gyermeket a maga legjobb képességei szerint, önbizalmat adva készít fel egy megelégedett és értelmes életre - vélekedett. Az államfő a gyerme­kekben a nemzet jövőjét látja. Kitért arra is, hogy a magyar nem­zetért a magyar állam is felelős, de leginkább a nemzet tagjai, hiszen a nemzet lényege a közös vágy, a közös elhatározás és akarat arra, hogy együtt kívánjuk folytatni gazdag örökségünket.­­ Ez az örökség a magyar nyelv, a magyar kultúra, történelmünk és magyar­ságtudatunk közös kincse minden magyarnak határoktól és állam­­polgárságtól függetlenül - jelen­tette ki. Sólyom László úgy véleke­dett, hogy a szükséges megújulás alapja nem más, mint közössé­günk átérzése, a magyar nemzet egészének szeretete. Az államfő szerint a megújulás mellett békére és szolidaritásra is szükség van. Álláspontja szerint a magyar társadalom megbékélése elválaszthatatlan az újrakezdéstől. Az új helyzetben pedig új hangvé­telű kormányzásra, új típusú el­lenzékiségre van szükség. Hozzá­tette: Magyarország békességét csak új alapokon lehet elérni és megteremteni. Sólyom László szerint Magyarországon békességet csak új alapokon lehet elérni FOTÓ: MTI/BEUCZAY LÁSZLÓ Nem a politikusok éve volt 2009 Nagy különbség mutatkozott a fideszesek és a szocialisták népszerűsége között Nem változott a politikusok népszerűségét mutató képzeletbeli dobogó első három helye: a Fidesz elnökét, a köztársasági elnököt és a volt szocialista házelnököt kedvelték leginkább a választópol­gárok. Jellemző a tavalyi évre, hogy a politikai élet szereplőinek mindegyike vesztett népszerűségéből az év végére. 2009 legna­gyobb vesztesei Gyurcsány Ferenc, Dávid Ibolya és Fodor Gábor.­ ­•1 M17.SFI T­avaly nem ért el egyetlen poli­tikus sem ötven feletti pont­számot a százfokú skálán a Szon­­da-Ipsos felmérései szerint, amely azt jelzi: általánosságban csorbult a közéleti szereplők népszerűsége. Az év első és utolsó hónapjában is Sólyom László államfő, Orbán Vik­tor pártelnök és Szili Katalin volt házelnök vezette a népszerűségi listát. Decemberben a Szonda- Ipsos szerint Sólyom 47 pontot ért el, a Fidesz elnöke pedig 46-ot. A kormánypárti politikusok folya­matosan veszítettek népszerűség­ükből. Ez alól Szili Katalin volt az egyetlen kivétel, aki 44 ponttal kezdte az évet és 38-on zárta. Az MSZP politikusai a kutatóintézet szerint átlagosan hat ponttal keve­sebbet tudhatnak magukénak. A Szonda-Ipsos felmérései alapján az év legnagyobb vesztese Gyur­csány Ferenc volt szocialista kor­mányfő, Fodor Gábor, az SZDSZ egykori elnöke és Dávid Ibolya MDF-elnök. A 2009 márciusában távozó Gyurcsány február és má­jus között hét pontot veszített népszerűségéből, és csupán húsz ponton zárta az évet. A tíz pontot veszítő, az európai parlamenti vá­lasztásokon csúfos vereséget szenvedő Fodor Gáboron nem se­gített az sem, hogy nyáron lemon­dott parlamenti mandátumáról. Dávid Ibolya tizenegy pontot bu­kott tavaly. Gyurcsány Ferenc magáénak tudhatta a legnépszerűtlenebb poli­tikus címet is. A Medián márciusi felmérése azt mutatta: az akkor még miniszterelnöki posztot betöl­tő politikus kormányát a megkér­dezettek csupán 18 százaléka kí­vánta hivatalban tartani, 48 száza­lékuk pedig előre hozott választást szeretett volna. A különbség egész évben nagy­nak mutatkozott a fideszes és a szocialista politikusok között. A Századvég-Forsense arra hívta fel áprilisban a figyelmet, hogy a nép­szerűségi lista első nyolc helyéből haton Fidesz-politikus található, és csak egy MSZP-s. A Szonda-Ipsossal ellentétben a Századvég-Forsense felmérése azt mutatta, hogy egyes politiku­sok népszerűsége meghaladta az ötven százalékot. Júniusban a népszerűségi index hat politikus­nál is túllépte a közepes értéket: Kósa Lajos (63 pont), Sólyom László (58 pont), Orbán Viktor (56 pont), Schmitt Pál (54 pont), Pokorni Zoltán (51 pont) és Tarlós István (50 pont). Erre utoljára 2008 februárjában volt példa. Ősszel sem történt jelentős vál­tozás, ugyanis a Szonda-Ipsos sze­rint továbbra is Sólyom és Orbán vezette a listát, míg Gyurcsány és Kóka János, az SZDSZ frakcióve­zetője a sor végén kullogott, előb­bi 21, utóbbi 20 ponttal. A decem­beri adatok szerint a listát Sólyom László köztársasági elnök vezeti 47 ponttal, akit Orbán Viktor kö­vet 45 ponttal, a dobogó harmadik helyét pedig a 38 pontos Szili Ka­talin foglalja el. A múlt év vesztesei: Gyurcsány Ferenc és Fodor Gábor fotó: hegedűs Márta

Next