Magyar Nemzet, 2010. január (73. évfolyam, 1-29. szám)
2010-01-02 / 1. szám
Lakáspolitika hosszú távra Kormányra kerülése esetén tíz évre szóló lakáspolitikát dolgozna ki a Fidesz, és létrehozna egy olyan szervezetet, amely közel állva a döntéshozókhoz, megfelelően képviselné az építőipar, a lakásépítés és az ingatlanok bérbeadásának szféráját. 18 Munkatársunktól.___________ Elképzelhetetlennek tartja Mádi László, hogy középtávon a szükséges évi negyvenezer új lakás felépüljön Magyarországon, ráadásul 2010-ben biztosan húszezernél kevesebb lakás kap majd használatbavételi engedélyt. A szakpolitikus szerint a kilábalást egy olyan lakáspolitika alapozhatja meg, amely beágyazódik a gazdaság- és a szociálpolitikába. A Fidesz a forrásokat elsősorban a lakásfelújításra, valamint az energiamegtakarítást eredményező beruházások támogatására fordítaná. Mádi László úgy látja, a jelenlegi támogatotti kör rendkívül szűk, így érdemi hatása nincs a működő támogatási rendszernek az építési piacra. Mint mondta, új otthonteremtési politika meghirdetésére reálisan csak 2011-től van mód és lehetőség. Ennek fényében kormányra kerülése esetén az otthonteremtést érintő adórendszerhez év közben nem nyúlna a legnagyobb ellenzéki párt. Mádi a 2011-re vonatkozó új szabályok kialakításakor már reményt lát arra, hogy adókedvezményt kapjanak az új lakások, akár a forgalmi-, akár a személyi jövedelemadóban. A politikus szerint mivel a magyarok a lakástulajdont a bérlet elé helyezik, ezt kell támogatni. Ennek ellenére a bérlakásépítést nevezete lehetséges kitörési pontnak, ám mint fogalmazott, az elindításához valószínűleg állami támogatás is szükséges. Álláspontja szerint az államnak vagy a lakbérhez vagy a bérlakásépítéshez kell támogatást adnia. A lakbértámogatást azért tartja veszélyesnek, mert hosszú távra determinálhatja a költségvetést, és azok is támogatást kaphatnak, akik nem szorulnak rá. A bérlakásépítésről annyit mondott: támogatását szakmai vitának kell megelőznie. A Fidesz szakpolitikusa úgy látja, az új kormány két akut problémát is örököl: a devizahitelek ügyét - amelyhez szorosan kapcsolódik a kilakoltatás veszélye -, valamint az építőiparhoz kapcsolódó lánctartozás nehézségeit. Kampányígéretek az MSZP-től Az MSZP nem korrupt párt! - jelentette ki Szekeres Imre a Népszabadságnak adott interjújában. Az elnökhelyettes szerint ugyanakkor a szocialisták között is vannak olyanok, „akik nem képesek ellenállni a csábításnak”. Beszélt a kampányüzenetekről, és arról, hogy mindent megtesznek korábbi támogatóik visszaszerzéséért. gB Török____________________ Szekeres Imre szerint az MSZP- nek nem elég csak racionálisan közelíteni a választókhoz, az embereket emocionálisan is meg kell szólítaniuk, aminek alapja a hitelesség. Azzal kapcsolatban, hogy a párt hitelessége az utóbbi időszakban gyengült, kijelentette: „az MSZP nem korrupt párt” Megjegyezte ugyanakkor: miként az élet minden területén, a pártban is vannak korrupt emberek, akik „nem képesek ellenállni csábításoknak”. A szocialisták elnökhelyettese szerint az ellenzék nyolc éven át mindent elutasító, destruktív, szinte polgárháborús mentalitást képviselt. Elmondta azt is, hogy a kampányban megpróbálnak hatni a választók józan ítélőképességére, hiszen ez nem egy „tönkretett ország”, hidak, autópályák és szennyvíztisztítók is épültek. Szerinte aki nem ismeri el az eredményeket, az hazudik. A kampányban a következőkre kívánják felhívni a figyelmet a szocialisták: a munkanélküli-segély időtartamának meghosszabbítása, a pályakezdő diplomások segítése, a munkahelyteremtő és -megőrző programokra, az új nyugdíjkorrekciós programra. Beszélnek majd arról is, hogy 2012-től ismét az inflációnak megfelelő mértékben emelkedik a családi pótlék és 2011 -től négy év alatt 12-15 százalékos reálbér-emelkedésre lehet számítani. Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje az RTL Klub híradójának nyilatkozva úgy fogalmazott: 2010-es év választási év, és az azt jellemző felfokozott politikai érzelmek ellenére bízik abban, hogy lehetséges lesz az együttműködés. A magyar nemzetnek összefogásra van szükség ahhoz, hogy „ötről hatra” jusson - tette hozzá. Számon kérnék a titkolózó képviselőket a MIKATÁRSHNKTOT.___________ N yilvánosságra hozattatná a Civil Mozgalom, hogy az országgyűlési képviselők közül hányan vállalják a költségtérítésüket érintő tételes elszámolást. Januártól ugyanis a politikusok szabadon dönthetnek: számláik bemutatásával számolnak el vagy nem gyűjtik össze a bizonylatokat és bevételük tíz százalékát tekintik költségnek. Seres Mária, a szervezet vezetője közleményében elfogadhatatlannak nevezte, hogy a politikusok „kijátszottak egy nekik nem tetsző népszavazási kezdeményezést”. Ismeretes, Seres azért kezdett aláírásgyűjtésbe, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járjon költségtérítés. Bár a szükséges 200 ezer szavazat helyett 591 ezer gyűlt össze, mégsem írták ki a referendumot. Az Országgyűlés ugyanis nyáron módosította az alkotmányt, és elfogadta azt a törvényt is, amely a költségtérítés fogalma helyett új kifejezéseket vezetett be. Január 1-jétől az úgynevezett választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás jár. 32010. január 2., szombat Belföld Magyar Nemzet Újrakezdésre buzdít Sólyom Korrupcióban fuldoklik az ország - állítja a köztársasági elnök Mivel 2010 választási év lesz, az új esztendő alkalmat kínál az újrakezdésre a politikában és a közügyekben is - hívta fel a figyelmet újévi beszédében Sólyom László. A köztársasági elnök az állam feladataira kitérve elmondta: a közbiztonságot és törvényes rendet kell garantálnia, a gazdaságot pedig úgy kell szabályoznia, hogy biztonságosan fejlődjön, munkát adjon, enyhítse a szegénységet, és helyreállítsa az ország tekintélyét a világban. Bll MlZSF.l RFRNAnF.TT____________ M agyarország elengedhetetlen megújulását szorgalmazta Sólyom László újévi beszédében. A köztársasági elnök annak adott hangot, hogy a politika része, sőt szükséges alkotóeleme az újrakezdésnek, ám arra, aki mindezt csak a politikától reméli, csalódás vár. Emlékeztetett, a kilencvenes évek elején helytelenül sokan azt képzelték: a rendszerváltás önmagában meghozza a nyugati életszínvonalat. - A választás nagy esély, ám csupán a kezdet, hiszen a lényege a változtatás lehetősége, ezért is nyújt reményt - mondta, hozzátéve, hogy a remények beteljesedése a folytatáskor válik majd el. - Ehhez mindenkinek hozzá kell járulnia a maga területén, legyen az munkahely, család vagy a közélet - szögezte le. A 2006-os választási évhez viszonyítva kijelentette: mára tapasztaltabbakká váltak a polgárok, és mindenki megérezte: a választási döntésnek súlya van. Olyan következményekkel jár ugyanis, amelyek nemcsak a négyéves ciklusig, hanem annál tovább élnek. Az állam feladataira kitérve elmondta: közbiztonságot és törvényes rendet kell garantálnia, a gazdaságot pedig úgy kell szabályoznia, hogy biztonságosan fejlődjön, munkát adjon, enyhítse a szegénységet, és helyreállítsa az ország tekintélyét a világban. Kiemelte, vannak olyan feltétlenül szükséges változások, amelyeket semmilyen kormány nem tud véghezvinni a polgárok közreműködése nélkül. Mindenekelőtt ilyen a korrupció visszaszorítása. - Korrupcióban fuldoklik ma az ország, amely tönkreteszi a gazdaságban a tisztességes versenyt és az intézményekben a tisztességes működést - fogalmazott. Sólyom László felhívta a figyelmet arra, hogy a korrupció megszüntetéséhez az állam legszigorúbb fellépése mellett az is szükséges, hogy a korruptság szégyenét az emberek többsége le akarja vetni, és a tisztesség, valamint a siker ne válhasson el egymástól. A karácsony kapcsán elmondta: az ünnep során a gyermek születése tölt el bennünket reménynyel, de a mi gyermekeinknek is meg kell születniük. - Követelhetünk az államtól családbarát politikát, ám ehhez legelőször összetartó, gyermekeket nevelő, szerető légkörű családok kellenek - fogalmazott. A köztársasági elnök szükségesnek tartja az iskolák és a családok összefogását is. Az iskolaügyet a nemzet jövője kulcsának nevezte, amely csak akkor tud megújulni, ha az oktatási intézmények és a tanárok támogatása nemzeti üggyé válik. Ha mind azon vagyunk, hogy az iskola olyan közösségként működjön, amely biztos értékekre, tisztességre nevel, s minden gyermeket a maga legjobb képességei szerint, önbizalmat adva készít fel egy megelégedett és értelmes életre - vélekedett. Az államfő a gyermekekben a nemzet jövőjét látja. Kitért arra is, hogy a magyar nemzetért a magyar állam is felelős, de leginkább a nemzet tagjai, hiszen a nemzet lényege a közös vágy, a közös elhatározás és akarat arra, hogy együtt kívánjuk folytatni gazdag örökségünket. Ez az örökség a magyar nyelv, a magyar kultúra, történelmünk és magyarságtudatunk közös kincse minden magyarnak határoktól és állampolgárságtól függetlenül - jelentette ki. Sólyom László úgy vélekedett, hogy a szükséges megújulás alapja nem más, mint közösségünk átérzése, a magyar nemzet egészének szeretete. Az államfő szerint a megújulás mellett békére és szolidaritásra is szükség van. Álláspontja szerint a magyar társadalom megbékélése elválaszthatatlan az újrakezdéstől. Az új helyzetben pedig új hangvételű kormányzásra, új típusú ellenzékiségre van szükség. Hozzátette: Magyarország békességét csak új alapokon lehet elérni és megteremteni. Sólyom László szerint Magyarországon békességet csak új alapokon lehet elérni FOTÓ: MTI/BEUCZAY LÁSZLÓ Nem a politikusok éve volt 2009 Nagy különbség mutatkozott a fideszesek és a szocialisták népszerűsége között Nem változott a politikusok népszerűségét mutató képzeletbeli dobogó első három helye: a Fidesz elnökét, a köztársasági elnököt és a volt szocialista házelnököt kedvelték leginkább a választópolgárok. Jellemző a tavalyi évre, hogy a politikai élet szereplőinek mindegyike vesztett népszerűségéből az év végére. 2009 legnagyobb vesztesei Gyurcsány Ferenc, Dávid Ibolya és Fodor Gábor. •1 M17.SFI Tavaly nem ért el egyetlen politikus sem ötven feletti pontszámot a százfokú skálán a Szonda-Ipsos felmérései szerint, amely azt jelzi: általánosságban csorbult a közéleti szereplők népszerűsége. Az év első és utolsó hónapjában is Sólyom László államfő, Orbán Viktor pártelnök és Szili Katalin volt házelnök vezette a népszerűségi listát. Decemberben a Szonda- Ipsos szerint Sólyom 47 pontot ért el, a Fidesz elnöke pedig 46-ot. A kormánypárti politikusok folyamatosan veszítettek népszerűségükből. Ez alól Szili Katalin volt az egyetlen kivétel, aki 44 ponttal kezdte az évet és 38-on zárta. Az MSZP politikusai a kutatóintézet szerint átlagosan hat ponttal kevesebbet tudhatnak magukénak. A Szonda-Ipsos felmérései alapján az év legnagyobb vesztese Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő, Fodor Gábor, az SZDSZ egykori elnöke és Dávid Ibolya MDF-elnök. A 2009 márciusában távozó Gyurcsány február és május között hét pontot veszített népszerűségéből, és csupán húsz ponton zárta az évet. A tíz pontot veszítő, az európai parlamenti választásokon csúfos vereséget szenvedő Fodor Gáboron nem segített az sem, hogy nyáron lemondott parlamenti mandátumáról. Dávid Ibolya tizenegy pontot bukott tavaly. Gyurcsány Ferenc magáénak tudhatta a legnépszerűtlenebb politikus címet is. A Medián márciusi felmérése azt mutatta: az akkor még miniszterelnöki posztot betöltő politikus kormányát a megkérdezettek csupán 18 százaléka kívánta hivatalban tartani, 48 százalékuk pedig előre hozott választást szeretett volna. A különbség egész évben nagynak mutatkozott a fideszes és a szocialista politikusok között. A Századvég-Forsense arra hívta fel áprilisban a figyelmet, hogy a népszerűségi lista első nyolc helyéből haton Fidesz-politikus található, és csak egy MSZP-s. A Szonda-Ipsossal ellentétben a Századvég-Forsense felmérése azt mutatta, hogy egyes politikusok népszerűsége meghaladta az ötven százalékot. Júniusban a népszerűségi index hat politikusnál is túllépte a közepes értéket: Kósa Lajos (63 pont), Sólyom László (58 pont), Orbán Viktor (56 pont), Schmitt Pál (54 pont), Pokorni Zoltán (51 pont) és Tarlós István (50 pont). Erre utoljára 2008 februárjában volt példa. Ősszel sem történt jelentős változás, ugyanis a Szonda-Ipsos szerint továbbra is Sólyom és Orbán vezette a listát, míg Gyurcsány és Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője a sor végén kullogott, előbbi 21, utóbbi 20 ponttal. A decemberi adatok szerint a listát Sólyom László köztársasági elnök vezeti 47 ponttal, akit Orbán Viktor követ 45 ponttal, a dobogó harmadik helyét pedig a 38 pontos Szili Katalin foglalja el. A múlt év vesztesei: Gyurcsány Ferenc és Fodor Gábor fotó: hegedűs Márta