Magyar Nemzet, 2010. június (73. évfolyam, 147-176. szám)

2010-06-10 / 156. szám

Százhatvanmilliós tartozás a pécsi Forrásháznak A Pécsi Vízmű Zrt. nem fizeti ki a Tettye Forrásház Zrt.-től átvett ivó­víz után fizetendő díjat, valamint a cég által végzett szennyvízkezelés árát. A volt pécsi szolgáltató ellen­ben díjat szed a környező települé­sektől A Pécsi Vízmű Zrt. felügyelő­bizottságának elnöke szerint is tör­vénysértő a cég működése.­ ­ Bóka Máté Ciprián____________________ T­ avaly októbertől a Forrásház a baranyai megyeszékhely vízszol­gáltatója, miután a feladattal az önkormányzati döntés értelmé­ben a város százszázalékos tulajdonában lévő, akkor létrehozott társaságot bízták meg. A korábbi szolgáltató, a Pécsi Vízmű (PV) Zrt. ezzel elvesztette a pécsi ellátási területét, de tíz településen jelenleg is szol­gáltat - a munka után díjat is szed -, de mindehhez szükség van a Forrásház által átadott vízre, illetve a szennyvíztisztítási munka elvégzésére. Winkler Tamás, a Forrásház vezérigaz­gatója szerint az említettek után járó díjat, 164 millió forintot mind ez idáig nem egyenlítette ki a Pécsi Vízmű, és hajlandó­ságot sem mutat ennek rendezésére. Winkler közölte, az érintett települések polgármestereit levélben tájékoztatták az ügyről, közös megoldást keresve a problé­mára. Ugyanakkor a vízkorlátozás beveze­tését is kilátásba helyezték arra az esetre, hogy ha a PV Zrt. továbbra sem egyenlíti ki tartozását, jelenleg ugyanis a pécsiek pén­zéből szolgáltat vizet a cég - közölte. A PV Zrt. közleménye szerint azonban a jogos követeléseket kiegyenlítik, ám nincs szerződésük a Forrásházzal, mert nem tud­tak megegyezni a felek. Szerintük a telepü­léseket ellátó ivóvízkutak nemcsak Pécs, hanem a tíz másik község birtokában van­nak. A PV Zrt. kommünikéjében az áll, hogy „a települések jogosulatlan ivóvíz­korlátozásával való fenyegetés azon túl, hogy igen barátságtalan, nem segíti elő a helyzet rendezését”. A cégvezetés úgy látja, hogy ők a fogyasztók érdekeit tartják szem előtt, az ezzel ellentétes feltételezések rá­galmaknak minősülnek, ezért a részvény­­társaság hírnevének sorozatos rontása miatt megteszi a szükséges jogi lépéseket. Metzing József, a PV Zrt. felügyelőbi­zottságának elnöke, aki egyben az egyik érintett település, Pellérd polgármestere is, lapunknak elismerte, hogy jelenleg tör­vénytelenül működik a PV Zrt., hiszen - ahogy a vízmű által közzétett sajtóközle­ményben is áll - a hatályos magyar jog­szabályok szerint szennyvízkezelésre, víz­­átadás-átvételre írásos szerződést kell kötni. Szerinte a Forrásház is törvénytele­nül működik, mert nincs jogerős vízjogi engedélye. Arra kérdésünkre, mit tettek azért, hogy az immár kilenc hónapja fennálló és az általa is törvénysértőnek minősített álla­potot megszüntessék, úgy felelt: jelezték a Pécsi Vízmű két legnagyobb tulajdonosá­nak - a francia Sueznek és Pécs városának - a problémát, s ezt a kérdést nekik kell megoldaniuk. Hozzátette, többször kezde­ményeztek tárgyalásokat Péccsel, de a vá­ros ebben egyelőre nem volt partner. A ki­sebb települések - így Pellérd is - csupán garanciákat szeretne látni a vízszolgáltatás biztosítására - mondta. Winkler Tamás elismerte, hogy még nem emelkedett jogerőre vízjogi engedé­lyük, miután azt többször is megtámadták, ugyanakkor például a szennyvíztelep ese­tében jogerős engedélyük van. Mint arról Szabó Iván ügyvéd beszá­molt, mindeközben a PV Zrt.-vel szemben több felszámolási eljárást is indítottak egy­kori partnereik, és miután nem fizettek ne­kik, azok a Forrásházhoz fordultak. Az ügyvéd hozzátette: a Forrásház megpróbál­ja megakadályozni mindezt, hiszen Pécs­nek nem előnyös, ha a felszámolják a volt városi szolgáltatót, hiszen annak idején a város 350 milliós részvénypakettet fekte­tett be a társaságba. 2010. június 10., csütörtök Nem forgalmazható a H1N1-teszt Kern Józsefék titokzatos baktériumtesztjeiről semmit sem tud az egészségügyi ellenőrzési hatóság .­ Felfüggesztette a Diagon Kft. H1N­1-vírustesztjének forgalmazását az egész­­ségügyi engedélyezési hatóság. Az indok: a tesztről készített műszaki doku­mentációt és a teljesítőképesség-értékelést is hiányosan nyújtotta be a cég. I­D. Horváth Gábor_______________ L­ apunk cikkei nyomán rendelt el piacfelügyeleti eljárást az Egész­ségügyi Engedélyezési és Közigaz­gatási Hivatal (EEKH), amelynek eredménye a termék forgalmazásának fel­függesztése lett. Többször beszámoltunk arról, hogy az egészségügyi szakhatóságok és a minisztérium előtt már tavaly kiderült, hogy a teszt alkalmatlan a H1N1 vírus ki­szűrésére, ám mindeddig használták, illet­ve kísérletezgettek vele betegeken, ami a résztvevőkkel szemben jogászaink szerint felveti az emberi élet gondatlan veszélyez­tetése bűncselekményének gyanúját. Meg­jegyzendő, hogy a magyar állam által finan­szírozott laboratóriumi diagnosztikai tesz­tek üzletága milliárdos hasznot hajt néhány magáncégnek. A H1N1 -teszttel kapcsolatban Paphalmi Rita tisztázta: a teljesítőképesség értékelé­sét a Corden Kft. laboratóriuma végezte, amely azonban vírusokkal nem foglalkozik, így vírustesztekről sem adhatna ki referen­ciaigazolást. E terület referencialaborató­riuma az Állami Népegészségügyi és Tiszti­­orvosi Szolgálatnál (ÁNTSZ) található, és minimális szakmai elvárás lenne a gyártó­val szemben, hogy ott vizsgáltassa be az inf­luenzavírus-teszteket. A Corden Kft. laborjának eredménye azonban azért is vitatható és hiteltelen, mert a cég magatartása szerint a vállalat Kém József (képünkön) cégcsoportjához tartozik, ugyanúgy, mint a tesztet gyártó Diagon Kft. Az pedig könnyen belátható, hogy a cégcsoport saját termékéről önmaga által kibocsátott igazolása hiteltelen. Az állam és a köz érdekei, az általános emberi jogok és a betegjogok sérülése miatt erről az ügyről az első pillanattól kezdve sütött, hogy kérdéseink közérdekű adatokra vonatkoznak. Az EEKH-tól még­is az adatvédelmi biztos ajánlásaival, illet­ve harapófogóval tudtunk-tudunk csak részleteket kicsikarni. Ugyanúgy, mint a Kern-féle cégcsoport más termékeiről, a baktériumtesztekről. Ezekről Paphalmi Rita elárulta, hatóságának fogalma sincs arról, hogy forgalmazásuk előtt a súlyos betegségeket okozó baktériumokat kiszű­rő teszteket egyáltalán bevizsgálta-e vala­ki, mert ugyan jogosultak lennének az el­lenőrzésre, ám a törvény szerint nekik ezt nem kötelező megtenniük. A hivatal pedig a lelkiismeretlenebb magatartást válasz­totta. Pedig lenne miért ellenőrizni, hiszen például az okiratokon bevizsgálóhelyként Kern Józsefék ugyancsak a Cordent, illetve a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórházat je­lölték meg, ám a kórház főigazgatója állít­ja, hogy e tesztek bevizsgálása náluk nem történt meg. A súlyos ellentmondást egy villámgyorsan elrendelt alapos vizsgálat vagy nyomozás tisztázhatná, ilyet azon­ban sem a kórház vezetése, sem a fenntar­tója, sem a kórháznak a fideszes felügye­lőbizottsági elnöke, az orvosi esküt tett Pesti Imre, sem a rendőrség nem indított még. Paphalmi Rita a jelentős érdeksérelmek lehetősége ellenére tartja magát ahhoz, hogy hivatala kivár, mondván, a jogsza­bályok szerint a baktériumtesztek ügyében a használó laboratóriumoknak, illetőleg az ÁNTSZ-nek kellene lépnie. Ám miközben a közpénzből működő, az állam és polgárai­nak érdekeit képviselő hivatalok egymás­nak dobálják a labdát, addig ezekkel az esz­közökkel továbbra is embereket vizsgálnak meg, s eredményük alapján állítanak föl gyógymódokat számukra, amelyet az állam finanszíroz. Lehet, hogy teljesen fölöslege­sen, akkor pedig kockáztatja a polgárok egészségét. Gyógyszereket adnak-vesznek az interneten Receptköteles, csak szigorú orvosi felügyelet mellett szedhető gyógy­szereket is adnak-vesznek egy egyre népszerűbb internetes oldalon. Le­het üzletet kötni altatóra, nyugtató­ra, lombikbébi-kezeléshez használt hormonkészítményre, vérhígítóra, vérnyomáscsökkentőre is. Az illegá­lis gyógyszer-kereskedelemről egy patikus tett bejelentést. ■ Zivkovics Natália_______________ A Családinet.hu oldalon rengeteg gyógyszerhirdetés található, vannak, akik eladni akarnak, s vannak, akik vásárolni. Néhány idézetet emeltünk ki az orvosságok nevé­nek mellőzésével a honlapról. „Nagyon sürgősen kell altató, nyugtató, érte megyek Budapest 100 kilométeres körzetében.” Egy másik hirdetésben erős, epilepsziások által is használt nyugtatót kínál valaki a kö­vetkező szöveggel: „Hagyatékból megma­radt, 2 mg-os [...] eladó, ha kell, bonusz [...] receptet hozzádobok.” Lombikbébi­­kezeléseknél használt hormonkészítményt is keresnek, illetve kínálnak: „két napon belül szükségem lenne [...] injekcióra. Akinek esetleg van, és eladná, kérem, írjon mielőbb!” „Sikeres lombikprogramból megmarad injekcióimat eladnám.” A kö­vetkező hirdetés egy súlyosabb bőrgyógyá­szati rendellenességre használt tablettára vonatkozik: „29 db [... ] 10 mg-os kapszu­la 2011 áprilisáig érvényes szavatossággal a kúra abbahagyása miatt megmaradt. [...] krémre elcserélném vagy fél áron eladom!” Egyes termékeket a patikai árnál olcsóbban kínálnak, míg másokat - főleg antidep­­resszánsokat - annál drágábban. Bódis Lászlóné országos tiszti főgyógy­szerész elmondta: valóban érkezett hozzá­juk bejelentés, amelyet továbbítottak az Or­szágos Gyógyszerészeti Intézetnek (OGYI). Hozzátette: nemcsak az oldalon hirdető magánszemélyek, hanem az internetes szolgáltató szerepét is vizsgálni kell. Arra a kérdésre, hogy tesz-e feljelentést, úgy rea­gált: erről később döntenek. Úgy tudjuk, az OGYI-ban sem dőlt még el, hogy milyen lé­péseket tesznek az ügyben. Megkerestük a Hamisítás Elleni Nem­zeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetőjét is, aki úgy fogalmazott: "feltétlenül feljelentést kell tenni, az ügy szereplői többféle jogszabályt megsértenek. Gyógyszert ugyanis csak pa­tikában, vagy - néhány recept nélkül kap­ható termék esetén - megfelelő enge­déllyel rendelkező egyéb helyen, például benzinkúton lehet árusítani. Egy másik jogszabály úgy rendelkezik, hogy inter­netes gyógyszer-kereskedelmet csak pati­kák folytathatnak. Egy harmadik pedig azt mondja ki, hogy receptköteles készítmény a közönségnek semmilyen módon nem reklámozható, márpedig a szóban forgó hirdetések reklámnak minősülnek. Is­mert: a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület nemrég kampányt hirdetett, amelyben fel­hívják a figyelmet, hogy gyógyszereket csak az engedélyezett helyekről szabad be­szerezni, mivel az ismeretlen forrásból származó orvosságok döntő többsége gyenge minőségű hamisítvány. Káros le­het az egészségre a lejárt vagy a nem meg­felelő körülmények között tárolt gyógy­szer is - tette hozzá. Hávelné Szatmári Katalin gyógysze­­rész-patikatulajdonos megdöbbentőnek találta az oldalt. Mint mondta: azon olyan receptköteles készítményeket is kínál­nak, illetve keresnek, amelyeket kizáró­lag szigorú orvosi felügyelet mellett le­hetne szedni. A nem megfelelő alkalma­zásuk ugyanis súlyos egészségkárosodást s végső esetben akár halált is okozhat. Példaként említett egy készítményt, amelynek túlzott adagolása súlyos vérzé­kenységet, míg egy másiké függőséget okozhat. Talált olyan gyógyszert is, amelynek használatát magzatkárosító hatása miatt szigorúan tiltják a terhesek­nek, illetve amelyeket kizárólag hűtve le­hetne tárolni. Kérdés, hogy ezekről az előírásokról van-e tudomása annak, aki illegálisan vásárolja meg a gyógyszert - hívta fel a figyelmet. I­I, hU id® ,.epn*tW' ,««08 Hof­.zá*zo jturik P naS*1 201'júr»« Stote* 20 Ha -**'*■ ^V"' i amp MEGSZŰNHET A BIZTOSÍTÁSI FELÜGYELET. A kötelező kamarai tagság visszaállítását, a pati­kaliberalizáció megállítását, valamint az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) megszüntetését javasolja a kormánynak az Országgyűlés egészségügyi bizottsága. Mikola István, a grémium fideszes elnöke tegnap azzal indokolta döntését, hogy a Molnár Lajos egykori szabad demok­rata egészségügyi miniszter alkotta törvény 2006-os életbelépése óta több mint 500 gyógy­szertár jött létre frekventált részeken, ugyanakkor 300 kis patika tönkrement. Hozzátette, a pa­tikaalapítást szabályozó gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítását is kezdeményezik, hi­szen ez elvárás a gyógyszerésztársadalom részéről is. Az EBF megszüntetésének tervét azzal magyarázta, hogy a felügyeletet a több-biztosítós rendszerhez igazodva találták ki, és a meg­valósulás elmaradásával a szervezetnek nincs létjogosultsága. (M. B.)

Next