Magyar Nemzet, 2010. június (73. évfolyam, 147-176. szám)

2010-06-01 / 147. szám

Lázár: Elég volt a kifogásokból Az új kormány létrejötte utáni első parlamenti ülésnapon ismét a korábban megszokott politikai pengeváltások kísérték a Ház munkáját. A szocialista Mesterházy Attila a „nem kellően előké­szített” jogszabályalkotást kérte számon a kormányerőkön. Lázár János (Fidesz) viszont arra hivatkozott, hogy nincs türel­mi idő, az új kormánynak gyorsan kell cselekednie. M Bodacz Balázs______________ M­esterházy Attila (MSZP) máris komoly kifogásokat fogalmazott meg a szombaton hi­vatalba lépett kormánnyal, illetve a két hete dolgozó új parlamenttel kapcsolatban. - Minden akadály el­hárult az elől, hogy a kormányerők végre elmondják, pontosan mit, hogyan, miből és mikor akarnak megtenni - mondta napirend előtti felszólalásában a politikus. A szo­cialista frakcióvezető szerint az el­múlt két hétben nem kellően meg­tárgyalt, előkészítetlen javaslatok kerültek a Ház asztalára. Kifogásol­ta, hogy a jogszabály-alkotási mun­kában a parlament vezető politikai erői nem egyeztettek a szakszerve­zetekkel, a civil- és szakmai szerve­zetekkel. Mint mondta, ha ezen fó­rumok véleménye nem jelenik meg a törvényalkotási munkában, akkor nem lehet társadalmi szerződésről beszélni, mindössze diktátumról. Mesterházy „valós társadalmi problémák” megoldásáról akar hallani: adócsökkentésről, kis- és középvállalkozások támogatásáról, munkahelyteremtésről és a nyugdí­jasok helyzetéről. Hozzátette, hogy az MSZP konstruktív ellenzéki párt lesz, majd sok sikert kívánt az új kormánynak és a parlamentnek is. Lázár János (Fidesz) szintén napi­rend előtt kért szót, és e lehetőséget megragadva válaszolt Mester­­házynak is. - Nincs kifogás, nincs türelem, a választók azonnali intéz­kedéseket várnak - adta meg szó­noklata alaphangját. Elmondta, az elmúlt nyolc évben „kifogáskor­mányzás” folyt, amely nem szólt másról, mint annak megmagyará­zásáról, mit miért nem lehet meg­tenni. A frakcióvezető furcsának nevezte, hogy most a szocialisták egyfelől kifogásolják a túl gyors tör­vényhozást, másrészt azt vetik a Fidesz-KDNP szemére, hogy nem tesz semmit. - Az államnak felelős­séget kell vállalnia saját tetteiért, nem megverni az embereket - mondta, majd hozzátette: az új par­lament máris döntött a kettős ál­lampolgárság ügyében, határozott a politikusok számának csökkenté­séről, a büntető törvénykönyv szi­gorításáról, valamint a Ház előtt van az a javaslat is, amely szerint a családi pótlék pénzbeni juttatásá­nak feltétele az, hogy a kedvezmé­nyezett gyermek családja norma­követő életet éljen. Ehhez képest a leköszönő kormány annyit tud eredményként felmutatni, hogy „nem süllyedt tovább az ország”. Politikai szócsatával kezdődött a tegnapi ülés FOTÓ: Nagy Béla llll^lllllllll■l■^l■l^lllllll■llllll m in ii imiiiIm ii ii i i i 1 in ii mimMmii i immiii TOVÁBBRA IS NAGYÜZEM A HÁZBAN. A parlamentben tegnap a közokta­tási törvény módosításáról vitáztak a képviselők A kormánypárti javaslat az egyházi kezelésben lévő oktatási intézmények finanszírozási anomáliáit hiva­tott megoldani. A képviselők szintén tárgyaltak a családtámogatási rendszer módosításáról, a gépjármű-vezetői engedély megszerzésének alapfokú vég­zettséghez kötéséről, valamint az országgyűlési képviselők számának csök­kentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről. A T. Ház ma dönt a népszámlálásról szóló törvény módosításáról, a közterületi parkolást szabá­lyozó törvény módosításáról, valamint a közigazgatási struktúrát átalakító, megújított törvényről. 3 2010. június 1., kedd Belföld ' 1*10» 1» Az összetartozás napja Törvénybe foglalta a parlament a trianoni békediktátum emlékét K­ona Adrienn__________________ E­lfogadta tegnap az Országgyű­lés a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló tör­vényt. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum évfordulóját ezzel a nemzeti összetartozás nap­jává nyilvánította a törvényhozás. Az eredeti tervezethez számos mó­dosító indítvány érkezett, a szocia­listák több ponton is kiigazították volna a szöveget. Egyebek mellett el akarták hagyni belőle az Istenre vo­natkozó utalást, e törvény szövegé­ben rögzítették volna, hogy május 9-e legyen az európai összetartozás napja, valamint azt is szerették vol­na belevenni a szövegbe, hogy Ma­gyarországnak nincsenek területi követelései. Ezek a javaslatok nem mentek át a parlamenten, az alkot­mányügyi bizottságé viszont igen. A testület azt indítványozta, hogy az Országgyűlés elismeréssel emlé­kezzen meg mindazokról, akik nem magyar emberként vállaltak szoli­daritást a magyarsággal, és együtt­érzésük, kiállásuk miatt sérelmet szenvedtek. A Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) által beter­jesztett törvényjavaslatot végül 302 igen, 55 nem szavazattal és 12 tar­tózkodással fogadta el a parlament. A Fidesz és a kereszténydemokra­ták frakciója természetesen támo­gatta a tervezetet, és a Jobbik jelen lévő képviselői is egyhangúlag igennel voksoltak. A szocialisták közül csak Juhász Ferenc szavazott igennel, a frakció többi tagja eluta­sította a trianoni békediktátum emlékének törvénybe foglalását. Az LMP-ből szintén egy képviselő, Schiffer András nyomta meg az igen gombot, a képviselőcsoport többi tagja tartózkodással adott hangot véleményének. Sólyom László államfő tegnap aláírta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amely alapján a ha­táron túli magyarok kedvezménye­sen szerezhetik meg a magyar ál­lampolgárságot - tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal. Egy döntés két szemszögből Kövér: Fontos lépések a nemzeti egységért Lendvai: Rossz válaszok a rossz helyzetre 1 Szilágyi Richárd________________ A kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása után a mostani, Trianon-emléknappal kapcsolatos döntéssel végérvényesen létrejöhet a nemzet határok feletti újraegyesítése?­­ Önmagában ettől a két tör­vénytől ez még nem valósul meg, azonban nagyon fontos lépéseket jelent a cél megvalósulása felé. Az egyik egy közjogi akadályt hárít el, míg az emlékezés törvénye erkölcsi értelemben rakja le egy új nemzet­politika alapját. - Az MSZP nem támogatta az emléknapról szóló törvény elfogadá­sát, míg az LMP tartózkodott. Miért nem jöhetett létre nemzeti egység eb­ben a kérdésben? - Az általános vita hangvételé­ből kiindulva úgy gondoltam, hogy akár egyöntetű döntés is születhet. Nem így lett, amit nagyon sajnálok. Az MSZP esetében azért, mert úgy tűnik, hogy nem kívántak elszakad­ni az eddig képviselt nemzetellenes politikától. Az mondjuk rosszul­esett volna, ha Gyurcsány Ferenc és a hozzá hasonló szocialista képvise­lők is támogatták volna a javaslatot. - A szembenézés és feldolgozás szimbolikus jelentőségén túl hoz­­hat-e konkrét eredményeket - pél­dául az autonómiatörekvésekben - a határon túli magyaroknak ez a törvény? - Önmagában nem, azonban a törvény világossá tette, hogy a Ma­gyar Országgyűlés az autonómiá­ban látja a szétszabdalt magyar nemzet problémáinak jogosan el­várt megoldását. Innentől kezdve van egy törvény, amihez a jelenlegi és következő kormányoknak is vi­szonyulniuk kell a nemzetközi po­rondon.­­ Számító korábbi szlovák reak­ciókhoz hasonló hisztérikus vála­szokra a szomszédos országokból? - Nem számítok erre, de arra sem, hogy valamiféle lelkesedés ön­ti el Bukarestet vagy Belgrádot. Őszintén szembe kell nézni az el­múlt kilencven év azon gyakorlatá­val, hogy ezek az országok a saját nemzetpolitikájuk középpontjába a területükön élő magyar közösségek felszámolását állították. - Született egy magyar törvény, amely hangsúlyosan kezeli az Isten­ben való hitet. Ez előrevetít egy olyan alkotmánymódosítást, amely szintén ezt teszi majd? - Magyarországon ez újdon­ságnak számít, de még az EU al­kotmányozásában is konfliktusos kérdés volt. Az a határozott meg­győződésem, ha Európa erről nem vesz tudomást, saját magát szá­molja fel. Nekünk most lehetősé­günk van a sztálinista hagyomány felszámolásra, ezért nem véletle­nül szerepel a törvényben ez a for­dulat, amely ugyanakkor tisztelet­ben tartja mások világnézeti sza­badságát is.­­ Török László____________________ • • Ö­n és pártjának tagjai nem tá­mogatták a Trianon-emlék­­napról szóló törvényt. Miért?­­ Három fontos indítványunk volt, amelyek befogadása esetén az MSZP számára is elfogadható lett volna a nemzeti összetartozásról szóló törvény. Nem számoltunk az­zal, hogy a kormánytöbbség jóvol­tából mégsem jöhetett létre az ösz­­szefogás. Az első javaslatunk kivet­te volna a szövegből azt a részt, amely a képviselők világnézeti megkülönböztetését jelenti. A preambulum ugyanis különbséget tesz hívők és nem hívők között, amikor abban arról írnak, hogy az Országgyűlés tagjaiként hiszünk benne, hogy Isten a történelem ura. Beemeltük volna a törvényszöveg­be, hogy a Trianon okozta sebeket nem határrevízióval kell gyógyítani és azt, hogy a megoldás a problé­mára az unión belüli kezelhető. - Egyik indítványában kezde­ményezte, hogy tegyenek említést azokról is, akik törekvéseikkel ron­tottak a Trianon utáni helyzeten. Ezt miért javasolta? - A békediktátum igazságtalan volt és rossz helyzetet teremtett, amelyre azonban születtek rossz válaszok is. Az egyik ilyen rossz vá­lasznak a következményeként halt meg 200 ezer magyar a Don-ka­­nyarban. A javaslat arra vonatko­zott, hogy a jövőre nézve ezektől a megoldásoktól tartózkodjunk.­­ Számolnak-e azzal, hogy a törvény - a kettős állampolgárság­ról szóló törvényhez hasonlóan - diplomáciai következményekkel jár majd?­­ Számolunk ezzel a lehetőség­gel, ettől függetlenül az Országgyű­lésnek el kellett fogadnia egy, a té­mával foglalkozó törvényt. Jobban örültünk volna azonban annak, ha egy ilyen fontos kérdésben valóban, ahogy az a törvény címében is sze­repel, érvényesült volna a nemzeti összetartozás, és konszenzussal ment volna át a szöveg. - A törvényről döntő szavazáson Juhász Ferenc a frakcióval szemben szavazott. Mi történhetett? - Úgy tudom, hogy képviselő­­társam véletlenül rossz gombot nyomott. - Ha az MSZP szerint is fontos Trianonról törvényben megemlé­kezni, akkor miért nem hoztak ilyen törvényt kormányzásuk alatt? - Mert nem az emléknap a leg­fontosabb, emlékezni, tanulságokat levonni enélkül is kell és lehet. Azok a törvények a fontosak, amelyek a szülőföldön magyarként való meg­maradást segítették utazási és ta­nulási támogatással, a gazdasági és kulturális kapcsolatok segítésével, magyar szervezetek támogatásával. - Az MSZP képviselteti magát a június 4-i emléknap központi ese­ményein? - Erről még nem döntöttünk. Kövér László Lendvai Ildikó pMai­mm A jövő hét közepére a kormányzati apparátus egésze megkezdhe­ti munkáját. Addigra már a helyettes államtitkárok is ismertek lesznek - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az új ciklus első kormányszóvivői sajtótájékoztatóján. B BonArz Bal­ázs_____________________ T­ egnap tartotta első ülését a második Orbán-kormány. Az eseményen Navracsics Tibor köz­­igazgatási és igazságügyi miniszter elmondta: a kormányülésen döntés született arról, hogy ismét megbíz­zák a Vékás Lajos professzor által vezetett 19 tagú szakértői bizottsá­got egy új polgári törvénykönyv ki­dolgozásával. Az előző kabinet egy­szer már felkérte a Vékás-bizottsá­got a kodifikációs munkára, de vé­gül nem tartottak igényt a szakér­tők javaslataira, és egy - a szakma által kemény kritikákkal illetett - kódexet alkotott a kormánytöbb­ség. Ezt a csorbát akarja kiköszö­rülni az Orbán-kormány. A kormányzati átadás-átvételről szólva Navracsics elmondta: egy­előre azt tapasztalta, hogy a lekö­szönő apparátus együttműködő és segítőkész. Mint mondta, valójá­ban kétlépcsős lesz a procedúra, hi­szen egyrészt az új kabinet átveszi a hivatalokat, ezek után - mivel más a kormánystruktúra, mint ami volt korábban - házon belül kell tovább osztani a feladat- és hatásköröket. A folyamatban több mint száz szakértő vesz részt; maga az eljárás technikailag úgy néz ki, hogy az átadó és az átvevő fél megnyitja a procedúrát, ezek után a szakembe­rek feldolgozzák a dokumentumo­kat, végül az említett felek aláírják az átadás-átvételi jegyzőkönyveket. Egyelőre nincs információ ko­moly „csontvázakról”, folytatta Navracsics, de - mint mondta - az esetlegesen erre vonatkozó adatok nem is derülnek ki első ránézésre. Hozzátette: a sajtó képviselőinek kérésére minden olyan adatot nyil­vánosságra fognak hozni, amelyek nem sértenek állam- vagy szolgála­ti titkot. Az államtitkárok már a hé­ten hivatalba lépnek, a teljes új ap­parátus pedig jövő hét közepétől megkezdheti a munkát, hiszen ad­digra már a helyettes államtitkárok is ismertek lesznek. A tájékoztatón bemutatkozott Nagy Anna új kor­mányszóvivő is. m 'a mmm mmmmmmmm éhhé Átadás-átvétel: nyilvános lesz minden adat Ismét nekifut egy szakértői bizottság az új polgári törvénykönyv kidolgozásának ÁLLAMTITKÁROK. Nem hivatalos forrásból származó in­formációnk szerint politikai és szakállamtitkár lesz Varga Mihály (Miniszterelnökség), Kontrát Károly és Tállai András (Belügyminisztérium), Simicskó István (Honvédelmi Mi­nisztérium), Balog Zoltán, Kovács Zoltán, Répássy Róbert, Rétvári Bence, Szabó Erika, Szászfalvi László (Közigazgatá­si és Igazságügyi Minisztérium), Németh Zsolt (Külügymi­nisztérium), Becsey Zsolt Bencsik János, Cséfalvay Zoltán, Czomba Sándor, Kármán András, Naszvadi György (Nem­zetgazdasági Minisztérium), Czene Attila, Halász János, Hoffmann Rózsa, Soltész Miklós, Szócska Miklós, Szőcs Gé­za (Nemzeti Erőforrás Minisztérium), Fónagy János, Halasi Tibor, Hegmanné Nemes Sára, Molnár Ágnes, Nyitrai Zsolt Völner Pál (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium), Án­gyán József, Czerván György, Illés Zoltán, Kardeván Endre, V. Németh Zsolt (Vidékfejlesztési Minisztérium). Közigaz­gatási államtitkárok Felkai László (BM), Fodor Lajos (Hon­védelmi Minisztérium), Gál András Levente (közigazgatási minisztérium), Bába Iván (Külügyminisztérium), Nagy Róza (Nemzetgazdasági Minisztérium), Jávor András (Nemzeti Erőforrás Minisztériuma), Vízkelety Mariann (fejlesztési mi­nisztérium) és Farkas Imre (Vidékfejlesztési Minisztérium).

Next