Magyar Nemzet, 2010. június (73. évfolyam, 147-176. szám)
2010-06-01 / 147. szám
Lázár: Elég volt a kifogásokból Az új kormány létrejötte utáni első parlamenti ülésnapon ismét a korábban megszokott politikai pengeváltások kísérték a Ház munkáját. A szocialista Mesterházy Attila a „nem kellően előkészített” jogszabályalkotást kérte számon a kormányerőkön. Lázár János (Fidesz) viszont arra hivatkozott, hogy nincs türelmi idő, az új kormánynak gyorsan kell cselekednie. M Bodacz Balázs______________ Mesterházy Attila (MSZP) máris komoly kifogásokat fogalmazott meg a szombaton hivatalba lépett kormánnyal, illetve a két hete dolgozó új parlamenttel kapcsolatban. - Minden akadály elhárult az elől, hogy a kormányerők végre elmondják, pontosan mit, hogyan, miből és mikor akarnak megtenni - mondta napirend előtti felszólalásában a politikus. A szocialista frakcióvezető szerint az elmúlt két hétben nem kellően megtárgyalt, előkészítetlen javaslatok kerültek a Ház asztalára. Kifogásolta, hogy a jogszabály-alkotási munkában a parlament vezető politikai erői nem egyeztettek a szakszervezetekkel, a civil- és szakmai szervezetekkel. Mint mondta, ha ezen fórumok véleménye nem jelenik meg a törvényalkotási munkában, akkor nem lehet társadalmi szerződésről beszélni, mindössze diktátumról. Mesterházy „valós társadalmi problémák” megoldásáról akar hallani: adócsökkentésről, kis- és középvállalkozások támogatásáról, munkahelyteremtésről és a nyugdíjasok helyzetéről. Hozzátette, hogy az MSZP konstruktív ellenzéki párt lesz, majd sok sikert kívánt az új kormánynak és a parlamentnek is. Lázár János (Fidesz) szintén napirend előtt kért szót, és e lehetőséget megragadva válaszolt Mesterházynak is. - Nincs kifogás, nincs türelem, a választók azonnali intézkedéseket várnak - adta meg szónoklata alaphangját. Elmondta, az elmúlt nyolc évben „kifogáskormányzás” folyt, amely nem szólt másról, mint annak megmagyarázásáról, mit miért nem lehet megtenni. A frakcióvezető furcsának nevezte, hogy most a szocialisták egyfelől kifogásolják a túl gyors törvényhozást, másrészt azt vetik a Fidesz-KDNP szemére, hogy nem tesz semmit. - Az államnak felelősséget kell vállalnia saját tetteiért, nem megverni az embereket - mondta, majd hozzátette: az új parlament máris döntött a kettős állampolgárság ügyében, határozott a politikusok számának csökkentéséről, a büntető törvénykönyv szigorításáról, valamint a Ház előtt van az a javaslat is, amely szerint a családi pótlék pénzbeni juttatásának feltétele az, hogy a kedvezményezett gyermek családja normakövető életet éljen. Ehhez képest a leköszönő kormány annyit tud eredményként felmutatni, hogy „nem süllyedt tovább az ország”. Politikai szócsatával kezdődött a tegnapi ülés FOTÓ: Nagy Béla llll^lllllllll■l■^l■l^lllllll■llllll m in ii imiiiIm ii ii i i i 1 in ii mimMmii i immiii TOVÁBBRA IS NAGYÜZEM A HÁZBAN. A parlamentben tegnap a közoktatási törvény módosításáról vitáztak a képviselők A kormánypárti javaslat az egyházi kezelésben lévő oktatási intézmények finanszírozási anomáliáit hivatott megoldani. A képviselők szintén tárgyaltak a családtámogatási rendszer módosításáról, a gépjármű-vezetői engedély megszerzésének alapfokú végzettséghez kötéséről, valamint az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről. A T. Ház ma dönt a népszámlálásról szóló törvény módosításáról, a közterületi parkolást szabályozó törvény módosításáról, valamint a közigazgatási struktúrát átalakító, megújított törvényről. 3 2010. június 1., kedd Belföld ' 1*10» 1» Az összetartozás napja Törvénybe foglalta a parlament a trianoni békediktátum emlékét Kona Adrienn__________________ Elfogadta tegnap az Országgyűlés a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum évfordulóját ezzel a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a törvényhozás. Az eredeti tervezethez számos módosító indítvány érkezett, a szocialisták több ponton is kiigazították volna a szöveget. Egyebek mellett el akarták hagyni belőle az Istenre vonatkozó utalást, e törvény szövegében rögzítették volna, hogy május 9-e legyen az európai összetartozás napja, valamint azt is szerették volna belevenni a szövegbe, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései. Ezek a javaslatok nem mentek át a parlamenten, az alkotmányügyi bizottságé viszont igen. A testület azt indítványozta, hogy az Országgyűlés elismeréssel emlékezzen meg mindazokról, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal, és együttérzésük, kiállásuk miatt sérelmet szenvedtek. A Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) által beterjesztett törvényjavaslatot végül 302 igen, 55 nem szavazattal és 12 tartózkodással fogadta el a parlament. A Fidesz és a kereszténydemokraták frakciója természetesen támogatta a tervezetet, és a Jobbik jelen lévő képviselői is egyhangúlag igennel voksoltak. A szocialisták közül csak Juhász Ferenc szavazott igennel, a frakció többi tagja elutasította a trianoni békediktátum emlékének törvénybe foglalását. Az LMP-ből szintén egy képviselő, Schiffer András nyomta meg az igen gombot, a képviselőcsoport többi tagja tartózkodással adott hangot véleményének. Sólyom László államfő tegnap aláírta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amely alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot - tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal. Egy döntés két szemszögből Kövér: Fontos lépések a nemzeti egységért Lendvai: Rossz válaszok a rossz helyzetre 1 Szilágyi Richárd________________ A kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása után a mostani, Trianon-emléknappal kapcsolatos döntéssel végérvényesen létrejöhet a nemzet határok feletti újraegyesítése? Önmagában ettől a két törvénytől ez még nem valósul meg, azonban nagyon fontos lépéseket jelent a cél megvalósulása felé. Az egyik egy közjogi akadályt hárít el, míg az emlékezés törvénye erkölcsi értelemben rakja le egy új nemzetpolitika alapját. - Az MSZP nem támogatta az emléknapról szóló törvény elfogadását, míg az LMP tartózkodott. Miért nem jöhetett létre nemzeti egység ebben a kérdésben? - Az általános vita hangvételéből kiindulva úgy gondoltam, hogy akár egyöntetű döntés is születhet. Nem így lett, amit nagyon sajnálok. Az MSZP esetében azért, mert úgy tűnik, hogy nem kívántak elszakadni az eddig képviselt nemzetellenes politikától. Az mondjuk rosszulesett volna, ha Gyurcsány Ferenc és a hozzá hasonló szocialista képviselők is támogatták volna a javaslatot. - A szembenézés és feldolgozás szimbolikus jelentőségén túl hozhat-e konkrét eredményeket - például az autonómiatörekvésekben - a határon túli magyaroknak ez a törvény? - Önmagában nem, azonban a törvény világossá tette, hogy a Magyar Országgyűlés az autonómiában látja a szétszabdalt magyar nemzet problémáinak jogosan elvárt megoldását. Innentől kezdve van egy törvény, amihez a jelenlegi és következő kormányoknak is viszonyulniuk kell a nemzetközi porondon. Számító korábbi szlovák reakciókhoz hasonló hisztérikus válaszokra a szomszédos országokból? - Nem számítok erre, de arra sem, hogy valamiféle lelkesedés önti el Bukarestet vagy Belgrádot. Őszintén szembe kell nézni az elmúlt kilencven év azon gyakorlatával, hogy ezek az országok a saját nemzetpolitikájuk középpontjába a területükön élő magyar közösségek felszámolását állították. - Született egy magyar törvény, amely hangsúlyosan kezeli az Istenben való hitet. Ez előrevetít egy olyan alkotmánymódosítást, amely szintén ezt teszi majd? - Magyarországon ez újdonságnak számít, de még az EU alkotmányozásában is konfliktusos kérdés volt. Az a határozott meggyőződésem, ha Európa erről nem vesz tudomást, saját magát számolja fel. Nekünk most lehetőségünk van a sztálinista hagyomány felszámolásra, ezért nem véletlenül szerepel a törvényben ez a fordulat, amely ugyanakkor tiszteletben tartja mások világnézeti szabadságát is. Török László____________________ • • Ön és pártjának tagjai nem támogatták a Trianon-emléknapról szóló törvényt. Miért? Három fontos indítványunk volt, amelyek befogadása esetén az MSZP számára is elfogadható lett volna a nemzeti összetartozásról szóló törvény. Nem számoltunk azzal, hogy a kormánytöbbség jóvoltából mégsem jöhetett létre az öszszefogás. Az első javaslatunk kivette volna a szövegből azt a részt, amely a képviselők világnézeti megkülönböztetését jelenti. A preambulum ugyanis különbséget tesz hívők és nem hívők között, amikor abban arról írnak, hogy az Országgyűlés tagjaiként hiszünk benne, hogy Isten a történelem ura. Beemeltük volna a törvényszövegbe, hogy a Trianon okozta sebeket nem határrevízióval kell gyógyítani és azt, hogy a megoldás a problémára az unión belüli kezelhető. - Egyik indítványában kezdeményezte, hogy tegyenek említést azokról is, akik törekvéseikkel rontottak a Trianon utáni helyzeten. Ezt miért javasolta? - A békediktátum igazságtalan volt és rossz helyzetet teremtett, amelyre azonban születtek rossz válaszok is. Az egyik ilyen rossz válasznak a következményeként halt meg 200 ezer magyar a Don-kanyarban. A javaslat arra vonatkozott, hogy a jövőre nézve ezektől a megoldásoktól tartózkodjunk. Számolnak-e azzal, hogy a törvény - a kettős állampolgárságról szóló törvényhez hasonlóan - diplomáciai következményekkel jár majd? Számolunk ezzel a lehetőséggel, ettől függetlenül az Országgyűlésnek el kellett fogadnia egy, a témával foglalkozó törvényt. Jobban örültünk volna azonban annak, ha egy ilyen fontos kérdésben valóban, ahogy az a törvény címében is szerepel, érvényesült volna a nemzeti összetartozás, és konszenzussal ment volna át a szöveg. - A törvényről döntő szavazáson Juhász Ferenc a frakcióval szemben szavazott. Mi történhetett? - Úgy tudom, hogy képviselőtársam véletlenül rossz gombot nyomott. - Ha az MSZP szerint is fontos Trianonról törvényben megemlékezni, akkor miért nem hoztak ilyen törvényt kormányzásuk alatt? - Mert nem az emléknap a legfontosabb, emlékezni, tanulságokat levonni enélkül is kell és lehet. Azok a törvények a fontosak, amelyek a szülőföldön magyarként való megmaradást segítették utazási és tanulási támogatással, a gazdasági és kulturális kapcsolatok segítésével, magyar szervezetek támogatásával. - Az MSZP képviselteti magát a június 4-i emléknap központi eseményein? - Erről még nem döntöttünk. Kövér László Lendvai Ildikó pMaimm A jövő hét közepére a kormányzati apparátus egésze megkezdheti munkáját. Addigra már a helyettes államtitkárok is ismertek lesznek - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az új ciklus első kormányszóvivői sajtótájékoztatóján. B BonArz Balázs_____________________ T egnap tartotta első ülését a második Orbán-kormány. Az eseményen Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondta: a kormányülésen döntés született arról, hogy ismét megbízzák a Vékás Lajos professzor által vezetett 19 tagú szakértői bizottságot egy új polgári törvénykönyv kidolgozásával. Az előző kabinet egyszer már felkérte a Vékás-bizottságot a kodifikációs munkára, de végül nem tartottak igényt a szakértők javaslataira, és egy - a szakma által kemény kritikákkal illetett - kódexet alkotott a kormánytöbbség. Ezt a csorbát akarja kiköszörülni az Orbán-kormány. A kormányzati átadás-átvételről szólva Navracsics elmondta: egyelőre azt tapasztalta, hogy a leköszönő apparátus együttműködő és segítőkész. Mint mondta, valójában kétlépcsős lesz a procedúra, hiszen egyrészt az új kabinet átveszi a hivatalokat, ezek után - mivel más a kormánystruktúra, mint ami volt korábban - házon belül kell tovább osztani a feladat- és hatásköröket. A folyamatban több mint száz szakértő vesz részt; maga az eljárás technikailag úgy néz ki, hogy az átadó és az átvevő fél megnyitja a procedúrát, ezek után a szakemberek feldolgozzák a dokumentumokat, végül az említett felek aláírják az átadás-átvételi jegyzőkönyveket. Egyelőre nincs információ komoly „csontvázakról”, folytatta Navracsics, de - mint mondta - az esetlegesen erre vonatkozó adatok nem is derülnek ki első ránézésre. Hozzátette: a sajtó képviselőinek kérésére minden olyan adatot nyilvánosságra fognak hozni, amelyek nem sértenek állam- vagy szolgálati titkot. Az államtitkárok már a héten hivatalba lépnek, a teljes új apparátus pedig jövő hét közepétől megkezdheti a munkát, hiszen addigra már a helyettes államtitkárok is ismertek lesznek. A tájékoztatón bemutatkozott Nagy Anna új kormányszóvivő is. m 'a mmm mmmmmmmm éhhé Átadás-átvétel: nyilvános lesz minden adat Ismét nekifut egy szakértői bizottság az új polgári törvénykönyv kidolgozásának ÁLLAMTITKÁROK. Nem hivatalos forrásból származó információnk szerint politikai és szakállamtitkár lesz Varga Mihály (Miniszterelnökség), Kontrát Károly és Tállai András (Belügyminisztérium), Simicskó István (Honvédelmi Minisztérium), Balog Zoltán, Kovács Zoltán, Répássy Róbert, Rétvári Bence, Szabó Erika, Szászfalvi László (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium), Németh Zsolt (Külügyminisztérium), Becsey Zsolt Bencsik János, Cséfalvay Zoltán, Czomba Sándor, Kármán András, Naszvadi György (Nemzetgazdasági Minisztérium), Czene Attila, Halász János, Hoffmann Rózsa, Soltész Miklós, Szócska Miklós, Szőcs Géza (Nemzeti Erőforrás Minisztérium), Fónagy János, Halasi Tibor, Hegmanné Nemes Sára, Molnár Ágnes, Nyitrai Zsolt Völner Pál (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium), Ángyán József, Czerván György, Illés Zoltán, Kardeván Endre, V. Németh Zsolt (Vidékfejlesztési Minisztérium). Közigazgatási államtitkárok Felkai László (BM), Fodor Lajos (Honvédelmi Minisztérium), Gál András Levente (közigazgatási minisztérium), Bába Iván (Külügyminisztérium), Nagy Róza (Nemzetgazdasági Minisztérium), Jávor András (Nemzeti Erőforrás Minisztériuma), Vízkelety Mariann (fejlesztési minisztérium) és Farkas Imre (Vidékfejlesztési Minisztérium).