Magyar Nemzet, 2010. július (73. évfolyam, 177-207. szám)
2010-07-12 / 188. szám
2010. július 12., hétfő Gazdaság - Magyar E mini Ma Pearl Harbor vár a világgazdaságra? Egyelőre sehol sem ismerik a receptet: megszorítással vagy éppen élénkítéssel kerülhető el egy újabb visszaesés Váratlan adósságválság sújthat le a világgazdaságra az állami túlköltekezések miatt, de az is lehet, hogy éppen az újabb élénkítőcsomagok hiánya alakít ki egy újabb válságot - erre a dilemmára keresik a választ a világ elismert közgazdászai. Miközben a gazdasági kilábalás helyes módszerét az Atlanti-óceán egyik partján sem találják, a Nemzetközi Valutaalap arra figyelmeztet, hogy az európai adósságproblémák az USA-t is megfertőzhetik. SZABÓ Anna Egy adósságválság vagy ellenkezőleg, az élénkítő programok elmaradása miatti gazdasági vergődés várhat a fejlett országokra, amennyiben nem sikerül megtalálni azt az arany középutat, amellyel elkerülhető egy újabb zuhanás. Míg Európában egyik megszorítócsomag követi a másikat, addig az Egyesült Államokban az óriási államadósság ellenére is egy újabb, ezermilliárdos nagyságrendű állami beavatkozásban látják a kiutat, miközben a pénzpiacok bizalma továbbra is roppant törékeny maradt. A dilemma mindkét kontinensen megosztja a közgazdászokat és a politikai döntéshozókat: míg a megszorítások rövid távon kényszeríthetik lejtmenetbe a gazdaságokat, addig a mentőcsomagok árát és kamatos kamatait hosszú távon kell majd busásan megfizetni. A Nemzetközi Valutaalap, az amerikai jegybank és a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok most közölt előrejelzései mind azt mutatják, hogy már a második fél évben lelassul az amerikai gazdaság kilábalása, sőt az európai adósságfélelmek könnyen átterjedhetnek az Egyesült Államokra is, így a világ legnagyobb mennyiségben eladott állampapírjai kerülhetnek veszélybe. Az amerikai kincstár kötvényei (T-bond) ma éppen annyira számítanak biztonságosnak, mint Pearl Harbor kikötője 1941-ben - fogalmazott a CNN csatornának Niall Ferguson, a Harvard Business School tanára, aki Paul Krugman Nobel-díjas közgazdászprofesszorral vívta meg csatáját a megszorítás vagy élénkítés témakörében. Az európai modellt, vagyis a deficit lefaragását képviselő Ferguson szerint az élénkítőcsomagokban gondolkodó Amerika pénzügyi szempontból „vesztőhelynek” számít, mivel olyan adósságspirálba löki a gazdaságot, hogy egy idő után már a kamatokat is hitelből kell majd fizetni. A helyzet már most is kockázatos: hiába kap ma még az Egyesült Államok alacsony kamatokra hitelt, az állami és a magánszektor adóssága már tavaly a GDP 360 százalékára kúszott fel. Amennyiben tehát az európai államok fizetési gondjaival kapcsolatos félelmek magukkal rántják a T-bondokat is, úgy az állampapírok után fizetendő hozamok megemelkedése végzetes csapást mérhet az amerikai gazdasági fejlődésre, sőt a globális egyensúlyra is. A szakember szerint az adósságválság következő áldozata Görögország, Spanyolország és Japán lehet - utóbbi hiteleinek öszszege immár elérte a GDP 450 (!) százalékát -, így nem marad más hátra, mint az állami költségek óvatos lefaragása, a gazdasági reformok és a társadalombiztosítási rendszer átalakítása. Az utóbbi két pontot Paul Krugman, a Princeton Egyetem tanára sem vitatta, ám a kilábalás mikéntjét egészen másképp látja. Véleménye szerint egy újabb, ezermilliárd dolláros mentőpakett nélkül kezelhetetlen a fenntarthatatlanul magas, 9,5 százalékos munkanélküliség, amely a kereslet, így az árak csökkenéséhez vezet, és végső soron lefelé tartó pályára viszi a gazdaságot. Példaként a professzor Japánt említette, ahol korábban az alacsonyabb árakban bízva az emberek visszafogták költekezéseiket, „és a legnépszerűbb tartós fogyasztási cikk a széf lett”. Krugman és az élénkítőcsomagok pártolói szerint hosszú távon kifizetődőbb célzott munkahelyteremtő programokra áldozni most, mert ez később nagyobb adóbevételeket hoz, amelyből már ki lehet gazdálkodni az új hitelfelvételek kamatait. Tény, hogy az Egyesült Államok ma nagyon kedvező kamatokat fizet államkötvényei után, a rövid lejáratú értékpapírokért például csak 0,3 százalékot, ám ez a kamatszint egyáltalán nincs bebetonozva. Ezt mutatja, hogy az egyes európai országokat érintő fizetésképtelenségi félelmek tovagyűrűzése lényegében néhány hét alatt tíz százalék közelébe tornázta fel a görög kötvények után fizetendő kamatokat, s az eurózóna átlagától gyorsan elszakadt Portugália, Spanyolország és Olaszország is. Hasonló aggályokat fogalmazott meg Michael Spence Nobeldíjas közgazdász, aki szerint „hosszú és rögös úton vagyunk, ám a helyes irány nélkül nagyon kellemetlen lehet ez az utazás”. Az amerikai növekedési és fejlődési bizottság elnöke szerint az elmúlt tizenöt évben az Egyesült Államok a kölcsönön alapuló fogyasztással ellensúlyozta a termelő ágazatok teljesítményének csökkenését, és az így kialakult hitelbuborékok egymás után pattantak szét. Véleményét osztja a magyar származású tekintélyes üzletember, Andy Grove, az Intel ügyvezetője is, aki szerint az utóbbi években az olcsóbb munkaerejű országokba kiszervezett termelést viszsza kell hozni az Egyesült Államokba, máskülönben nem oldható meg a munkanélküliség kérdése. Egy biztos: jövőre már Kína lesz a világ első számú ipari termelője, tehát már most a 24. órában vagyunk, hogy vissza lehessen fordítani azt a folyamatot, amely egy „munkanélküliekből álló, elveszett fiatal generációt” termel ki. Paul Kingman Niall Ferguson Michael Spence Erősítést kaphatnak a helyi termelők Erős mezőgazdaságot és biztonságos magyar élelmiszertermelést tart célszerűnek ötvenkét civil szervezet, amely az unió közös agrárpolitikájának közeljövőben várható átalakításával kapcsolatban fogadott el közös javaslatcsomagot. Céljuk elérését a családi gazdaságok erősítésében és a nagyüzemi termelés visszaszorításában látják megvalósíthatónak. PfiNAS 7.QT.TÁN_____________________ Négy fő elv mentén javasolja a kormánynak a támogatások átgondolását a Magyar Biokultúra Szövetség, a Védegylet, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Szövetség az Élő Tiszáért, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, valamint a közös javaslatcsomagjukhoz kapcsolódó mintegy félszáz civil szervezet. A civilek fellépését az indokolja, hogy már csak néhány hete van a kormánynak arra, hogy a magyar agrárérdekek érvényesüléséért lobbizzon az unióban. A tagországok ugyanis július végéig nyújthatják be az Európai Bizottságnak álláspontjukat az agrárium jövőjét illetően. Az EU 2013-ig kívánja megreformálni a közös agrárpolitikát. Brüsszel még az idén szakpolitikai dokumentumot tesz közzé azokról a különböző lehetőségekről, amelyek alapul szolgálhatnak a majdani közös agrárpolitika kialakításához. Ennek elkészülte előtt a tagállamoknak lehetőségük van jelezni elvárásaikat. A független szervezetek kérése, hogy a magyar kormány lépjen fel annak érdekében, hogy a mezőgazdaságunkat 2014—2020-ig alapvetően meghatározó politikában megjelenjenek a helyi termelést, feldolgozást és értékesítést, valamint a környezetbarát termelési formákat támogató javaslatok. Ebből következően a civil szervezetek által közölt négy fő elv egyik legfontosabbika a kis- és családi gazdaságok megtartása és fejlesztése. A civilek szerint ez az előfeltétele annak, hogy a helyi élelmiszertermelés gazdaságilag vonzó legyen, különösen a fiatal nemzedék számára. Második alapelvként azt fogalmazták meg a szervezetek, hogy állami támogatást csak olyan termelési módok és gazdaságok kapjanak, amelyek foglalkoztatási és környezeti szempontból kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Javasolták továbbá a rossz környezeti és szociális teljesítményt nyújtó mezőgazdasági módszerek közvetlen támogatásának radikális csökkentését, s az így felszabaduló források átcsoportosítását a magas teljesítményt felmutató agrár-környezetgazdálkodási rendszerek támogatására. Elutasítjuk a nagyüzemi intenzív gazdálkodás energiacélú termesztésének támogatását - szögezik le közös állásfoglalásukban az agrárszövetségek, amelyek harmadik alapelve a helyi gazdálkodásra vonatkozik Eszerint az élelmiszer-termelésnek, -feldolgozásnak és -értékesítésnek leginkább helyi szinten kell megvalósulnia. A szervezetek egyúttal azt kérték a kormánytól, hogy a közös agrárpolitika komplex szemléletben készüljön el. Annak alapvető céljai között egyforma súllyal szerepeljen a természeti erőforrások megőrzését és gyarapítását, az elpusztított vagy súlyosan károsított élőhelyek rehabilitációját szolgáló földhasználat kialakítása, emellett a népességmegtartó fejlesztésekre is nagy hangsúlyt kell helyezni. A javaslatcsomagot ötvenhat vidékfejlesztési, gazdálkodói és környezetvédelmi civil szervezet is támogatja. Megítélésük szerint az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívások közé tartozik a munkahelyteremtés, a klímavédelem, valamint az élelmezés- és élelmiszerbiztonság. Padlón a Tisza-tó turizmusa Az árvíz miatt tönkrementek a strandok, foglalásaikat visszamondják a vendégek Eltűntek a Tisza-tó partjáról a turisták. A szépen gondozott strandok és más üdülőterületek többségét igencsak megviselte az árvíz, s az ár levonulta után számos helyen még most sem fejeződtek be a helyreállítások. A helyi utazási irodák és hotelek elképesztően gyenge vendégforgalomról számolnak be, s már csak a csodában reménykednek. SZ K. Tóth László___________________ Padlóra került a Tisza-tó turizmusa: a környék szálláshelyein és strandjain minden korábbi évnél kevesebb a pihenni vágyó. Ennek oka, hogy az árvíz megrongálta az üdülőterületek többségét, és a helyreállítási munkák sok helyen még nem fejeződtek be. A lapunknak nyilatkozó helyi utazási irodák és szálláshelyek példátlanul gyenge forgalomról panaszkodtak, többen az alkalmazottak egy részének elbocsátásával próbálják enyhíteni a károkat. Az ár nem kímélte Poroszló szépen gondozott strandját sem. A töltés lábánál található pihenőhelyen nem lehetett fürödni, a part pedig iszapos volt. A tavaly zöldellő nádast ráadásul ellepte a víz, így a növényzet beszürkült, megfeketedett - tájékoztatta lapunkat egyik olvasónk, aki a körülményeket látva családjával együtt felmondta előre lefoglalt szállását, és inkább a Balatont választotta úti célnak. A poroszlói Tourinform irodában kérdésünkre elismerték, hogy júniusban nagyon gyenge volt a vendégforgalom. Mint mondták, az árvíz két-három hete vonult le, ezt követően a tisztítási munkákat kellett elvégezni, majd az ÁNTSZ vízmintákat vett, s csak a vizsgálatok lezárultával lehetett engedélyezni a környékbeli strandok megnyitását. Gyér forgalomról számolt be a Magyar Nemzetnek Szabics Imre, a Tiszafüred-Örvényen működő Szabics Kikötő és Szabadidőpart tulajdonosa is. Mint fogalmazott, rosszul élték meg az utóbbi heteket, mert ha áprilisban zajlott volna le az ár, akkor az nem tette volna tönkre ilyen mértékben a természetet, így viszont hosszú ideig nem tudtak vendégeket fogadni. - Egy hete kezdtük el a csónaktúrákat, s bizony nem olyan a látvány, mint amilyenre az idelátogatók számítanak - tette hozzá Szabics Imre, akinek létesítménye több gyermekcsoportot is várt, az iskolások a tanév utolsó két hetét töltötték volna itt, ám a végén a többség lemondta a foglalásokat. Nem sokkal jobb a helyzet a tiszafüredi négycsillagos Tisza Balneum Hotelben, ahol több millió forintot költöttek az árvízi védekezésre. A szálló négy-ötezer homokzsákot a saját pénzéből rakatott le annak érdekében, hogy megerősítse a partszakaszát. A helyieknek a tomboló viharokkal is meg kellett küzdeniük, amelyek cserepeket téptek le, tönkretették a fákat és a bokrokat, emiatt a növényeket most újra kell telepíteni. Nemcsak a part, de maga a szálloda is megsínylette a természeti csapásokat. A horgászásra és a csónakázásra hatósági tilalmat hirdettek, emiatt a vendégek szobafoglalásokat mondtak le, s a belvíz miatt a termálvizes wellness-szolgáltatást is leállították. A tisztítás és a javítások tovább növelték a kiadásokat. A Tisza-tónál tapasztaltakat a múlt héten nyilvánosságra hozott turisztikai felmérések további részletekkel színesítik, igaz - mutatott rá az Index című internetes újság -, a magyarok nyaralási terveiről készített különböző kutatások némiképpen ellentmondanak egymásnak. A megkérdezések alapján a KutatóCentrum és a Marketing & Media például arra jutott, hogy a lakosság kétharmada tervez az idén nyaralást. A GfK Association/WSJE mérése szerint viszont éppen ugyanennyien mondanak le ebben az évben a pihenésről, és inkább otthon maradnak. A GfK Hungária az Ipsos Nemzeti MédiaAnalízissel közösen készített májusi felmérése pedig arról tanúskodik, hogy az emberek több mint fele nemhogy az idén, de egyáltalán nem szokott üdülni. Az eltérésekre van magyarázat: az egyes kutatók más és más korú személyeknél tudakolóztak. Az első esetben a 18-64 éves korosztálytól vártak választ, míg a másik kettőnél a 15 évesnél idősebbektől. A KutatóCentrum felmérése több érdekességet is mutat, például azt állapította meg, hogy a már konkrét utazási tervvel rendelkezők több mint fele, 54 százaléka Magyarországon marad, 17 százalékuk külföldön nyaralna, 29 százalékuk belföldre és külföldre egyaránt készül. Jellemzően inkább a fiatalok és a jobb helyzetben lévők utaznak, akár határon belülre, akár azon túlra. A kisebb városokban és falvakban élők inkább belföldi nyaralást terveznek, a fővárosiak közül az átlaghoz képest többen mennének külföldre. Példátlanul gyenge forgalomról számolnak be a helyi utazási irodák és szálláshelyek fotó: hegedűs Márta