Magyar Nemzet, 2010. július (73. évfolyam, 177-207. szám)

2010-07-12 / 188. szám

2010. július 12., hétfő Gazdaság - Magyar E mini Ma Pearl Harbor vár a világgazdaságra? Egyelőre sehol sem ismerik a receptet: megszorítással vagy éppen élénkítéssel kerülhető el egy újabb visszaesés Váratlan adósságválság sújthat le a világgazdaságra az állami túl­költekezések miatt, de az is lehet, hogy éppen az újabb élénkítő­csomagok hiánya alakít ki egy újabb válságot - erre a dilemmára keresik a választ a világ elismert közgazdászai. Miközben a gazda­sági kilábalás helyes módszerét az Atlanti-óceán egyik partján sem találják, a Nemzetközi Valutaalap arra figyelmeztet, hogy az európai adósságproblémák az USA-t is megfertőzhetik. SZABÓ Anna E­gy adósságválság vagy ellenke­zőleg, az élénkítő programok elmaradása miatti gazdasági ver­gődés várhat a fejlett országokra, amennyiben nem sikerül megtalál­ni azt az arany középutat, amellyel elkerülhető egy újabb zuhanás. Míg Európában egyik megszorítócso­mag követi a másikat, addig az Egyesült Államokban az óriási ál­lamadósság ellenére is egy újabb, ezermilliárdos nagyságrendű álla­mi beavatkozásban látják a kiutat, miközben a pénzpiacok bizalma to­vábbra is roppant törékeny maradt. A dilemma mindkét kontinen­sen megosztja a közgazdászokat és a politikai döntéshozókat: míg a megszorítások rövid távon kényszeríthetik lejtmenetbe a gaz­daságokat, addig a mentőcsoma­gok árát és kamatos kamatait hosszú távon kell majd busásan megfizetni. A Nemzetközi Valutaalap, az amerikai jegybank és a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok most közölt előrejelzései mind azt mutatják, hogy már a második fél évben lelas­sul az amerikai gazdaság kilábalá­sa, sőt az európai adósságfélelmek könnyen átterjedhetnek az Egye­sült Államokra is, így a világ leg­nagyobb mennyiségben eladott ál­lampapírjai kerülhetnek veszélybe. Az amerikai kincstár kötvényei (T-bond) ma éppen annyira szá­mítanak biztonságosnak, mint Pearl Harbor kikötője 1941-ben - fogalmazott a CNN csatornának Niall Ferguson, a Harvard Business School tanára, aki Paul Krugman Nobel-díjas közgazdászprofesszor­ral vívta meg csatáját a megszorítás vagy élénkítés témakörében. Az európai modellt, vagyis a deficit le­faragását képviselő Ferguson sze­rint az élénkítőcsomagokban gon­dolkodó Amerika pénzügyi szem­pontból „vesztőhelynek” számít, mivel olyan adósságspirálba löki a gazdaságot, hogy egy idő után már a kamatokat is hitelből kell majd fizetni. A helyzet már most is koc­kázatos: hiába kap ma még az Egyesült Államok alacsony kama­tokra hitelt, az állami és a ma­gánszektor adóssága már tavaly a GDP 360 százalékára kúszott fel. Amennyiben tehát az európai álla­mok fizetési gondjaival kapcso­latos félelmek magukkal rántják a T-bondokat is, úgy az állampapí­rok után fizetendő hozamok meg­emelkedése végzetes csapást mér­het az amerikai gazdasági fejlődés­re, sőt a globális egyensúlyra is. A szakember szerint az adós­ságválság következő áldozata Gö­rögország, Spanyolország és Ja­pán lehet - utóbbi hiteleinek ösz­­szege immár elérte a GDP 450 (!) százalékát -, így nem marad más hátra, mint az állami költségek óvatos lefaragása, a gazdasági re­formok és a társadalombiztosítási rendszer átalakítása. Az utóbbi két pontot Paul Krugman, a Princeton Egyetem tanára sem vitatta, ám a kilábalás mikéntjét egészen másképp látja. Véleménye szerint egy újabb, ezermilliárd dolláros mentőpakett nélkül kezelhetetlen a fenntartha­­tatlanul magas, 9,5 százalékos munkanélküliség, amely a keres­let, így az árak csökkenéséhez ve­zet, és végső soron lefelé tartó pá­lyára viszi a gazdaságot. Példaként a professzor Japánt említette, ahol korábban az alacso­nyabb árakban bízva az emberek visszafogták költekezéseiket, „és a legnépszerűbb tartós fogyasztási cikk a széf lett”. Krugman és az élénkítőcsomagok pártolói szerint hosszú távon kifizetődőbb célzott munkahelyteremtő programokra áldozni most, mert ez később na­gyobb adóbevételeket hoz, amely­ből már ki lehet gazdálkodni az új hitelfelvételek kamatait. Tény, hogy az Egyesült Államok ma nagyon kedvező kamatokat fi­zet államkötvényei után, a rövid le­járatú értékpapírokért például csak 0,3 százalékot, ám ez a kamatszint egyáltalán nincs bebetonozva. Ezt mutatja, hogy az egyes európai or­szágokat érintő fizetésképtelenségi félelmek tovagyűrűzése lényegé­ben néhány hét alatt tíz százalék közelébe tornázta fel a görög köt­vények után fizetendő kamatokat, s az eurózóna átlagától gyorsan el­szakadt Portugália, Spanyolország és Olaszország is. Hasonló aggályokat fogalma­zott meg Michael Spence Nobel­­díjas közgazdász, aki szerint „hosszú és rögös úton vagyunk, ám a helyes irány nélkül nagyon kellemetlen lehet ez az utazás”. Az amerikai növekedési és fejlődési bizottság elnöke szerint az elmúlt tizenöt évben az Egyesült Államok a kölcsönön alapuló fogyasztással ellensúlyozta a termelő ágazatok teljesítményének csökkenését, és az így kialakult hitelbuborékok egymás után pattantak szét. Véleményét osztja a magyar származású tekintélyes üzletem­ber, Andy Grove, az Intel ügyveze­tője is, aki szerint az utóbbi évek­ben az olcsóbb munkaerejű orszá­gokba kiszervezett termelést visz­­sza kell hozni az Egyesült Álla­mokba, máskülönben nem oldha­tó meg a munkanélküliség kérdé­se. Egy biztos: jövőre már Kína lesz a világ első számú ipari terme­lője, tehát már most a 24. órában vagyunk, hogy vissza lehessen for­dítani azt a folyamatot, amely egy „munkanélküliekből álló, elveszett fiatal generációt” termel ki. Paul Kingman Niall Ferguson Michael Spence Erősítést kaphatnak a helyi termelők Erős mezőgazdaságot és biz­tonságos magyar élelmiszer­­termelést tart célszerűnek öt­venkét civil szervezet, amely az unió közös agrárpolitikájának közeljövőben várható átalakí­tásával kapcsolatban fogadott el közös javaslatcsomagot. Cél­juk elérését a családi gazdasá­gok erősítésében és a nagyüze­mi termelés visszaszorításá­ban látják megvalósíthatónak. PfiNAS 7.QT.TÁN_____________________ N­égy fő elv mentén javasolja a kormánynak a támogatások átgondolását a Magyar Biokultúra Szövetség, a Védegylet, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Szö­vetség az Élő Tiszáért, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsé­ge, valamint a közös javaslatcso­magjukhoz kapcsolódó mintegy félszáz civil szervezet. A civilek fel­lépését az indokolja, hogy már csak néhány hete van a kormánynak arra, hogy a magyar agrárérdekek érvényesüléséért lobbizzon az uni­óban. A tagországok ugyanis július végéig nyújthatják be az Európai Bizottságnak álláspontjukat az agrárium jövőjét illetően. Az EU 2013-ig kívánja megreformálni a közös agrárpolitikát. Brüsszel még az idén szakpolitikai dokumentu­mot tesz közzé azokról a különböző lehetőségekről, amelyek alapul szolgálhatnak a majdani közös ag­rárpolitika kialakításához. Ennek elkészülte előtt a tagállamoknak le­hetőségük van jelezni elvárásaikat. A független szervezetek kérése, hogy a magyar kormány lépjen fel annak érdekében, hogy a mezőgaz­daságunkat 2014—2020-ig alap­vetően meghatározó politikában megjelenjenek a helyi termelést, feldolgozást és értékesítést, vala­mint a környezetbarát termelési formákat támogató javaslatok. Ebből következően a civil szer­vezetek által közölt négy fő elv egyik legfontosabbika a kis- és családi gazdaságok megtartása és fejleszté­se. A civilek szerint ez az előfeltéte­le annak, hogy a helyi élelmiszer­­termelés gazdaságilag vonzó le­gyen, különösen a fiatal nemzedék számára. Második alapelvként azt fogal­mazták meg a szervezetek, hogy állami támogatást csak olyan ter­melési módok és gazdaságok kap­janak, amelyek foglalkoztatási és környezeti szempontból kiemelke­dő teljesítményt nyújtanak. Java­solták továbbá a rossz környezeti és szociális teljesítményt nyújtó me­zőgazdasági módszerek közvetlen támogatásának radikális csökken­tését, s az így felszabaduló források átcsoportosítását a magas teljesít­ményt felmutató agrár-környezet­gazdálkodási rendszerek támogatá­sára. Elutasítjuk a nagyüzemi in­tenzív gazdálkodás energiacélú ter­mesztésének támogatását - szöge­zik le közös állásfoglalásukban az agrárszövetségek, amelyek har­madik alapelve a helyi gazdálko­dásra vonatkozik­­­ Eszerint az élel­miszer-termelésnek, -feldolgozás­nak és -értékesítésnek leginkább helyi szinten kell megvalósulnia. A szervezetek egyúttal azt kér­ték a kormánytól, hogy a közös ag­rárpolitika komplex szemléletben készüljön el. Annak alapvető céljai között egyforma súllyal szerepeljen a természeti erőforrások megőrzé­sét és gyarapítását, az elpusztított vagy súlyosan károsított élőhelyek rehabilitációját szolgáló földhasz­nálat kialakítása, emellett a népes­ségmegtartó fejlesztésekre is nagy hangsúlyt kell helyezni. A javaslatcsomagot ötvenhat vidékfejlesztési, gazdálkodói és környezetvédelmi civil szervezet is támogatja. Megítélésük szerint az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívások közé tartozik a munka­helyteremtés, a klímavédelem, va­lamint az élelmezés- és élelmiszer­biztonság. Padlón a Tisza-tó turizmusa Az árvíz miatt tönkrementek a strandok, foglalásaikat visszamondják a vendégek Eltűntek a Tisza-tó partjáról a turisták. A szépen gondozott strandok és más üdülőterüle­tek többségét igencsak megvi­selte az árvíz, s az ár levonulta után számos helyen még most sem fejeződtek be a helyreállí­tások. A helyi utazási irodák és hotelek elképesztően gyen­ge vendégforgalomról szá­molnak be, s már csak a cso­dában reménykednek. SZ K. Tóth László___________________ P­adlóra került a Tisza-tó turiz­musa: a környék szálláshe­lyein és strandjain minden koráb­bi évnél kevesebb a pihenni vágyó. Ennek oka, hogy az árvíz megron­gálta az üdülőterületek többségét, és a helyreállítási munkák sok he­lyen még nem fejeződtek be. A la­punknak nyilatkozó helyi utazási irodák és szálláshelyek példátla­nul gyenge forgalomról panasz­kodtak, többen az alkalmazottak egy részének elbocsátásával pró­bálják enyhíteni a károkat. Az ár nem kímélte Poroszló szé­pen gondozott strandját sem.­­ A töltés lábánál található pihenőhe­lyen nem lehetett fürödni, a part pedig iszapos volt. A tavaly zöldellő nádast ráadásul ellepte a víz, így a növényzet beszürkült, megfekete­dett - tájékoztatta lapunkat egyik olvasónk, aki a körülményeket lát­va családjával együtt felmondta előre lefoglalt szállását, és inkább a Balatont választotta úti célnak. A poroszlói Tourinform irodában kérdésünkre elismerték, hogy jú­niusban nagyon gyenge volt a ven­dégforgalom. Mint mondták, az ár­víz két-három hete vonult le, ezt követően a tisztítási munkákat kel­lett elvégezni, majd az ÁNTSZ víz­mintákat vett, s csak a vizsgálatok lezárultával lehetett engedélyezni a környékbeli strandok megnyitását. Gyér forgalomról számolt be a Magyar Nemzetnek Szabics Imre, a Tiszafüred-Örvényen működő Szabics Kikötő és Szabadidőpart tulajdonosa is. Mint fogalmazott, rosszul élték meg az utóbbi hete­ket, mert ha áprilisban zajlott vol­na le az ár, akkor az nem tette vol­na tönkre ilyen mértékben a ter­mészetet, így viszont hosszú ideig nem tudtak vendégeket fogadni. - Egy hete kezdtük el a csónaktú­rákat, s bizony nem olyan a lát­vány, mint amilyenre az ideláto­gatók számítanak - tette hozzá Szabics Imre, akinek létesítménye több gyermekcsoportot is várt, az iskolások a tanév utolsó két hetét töltötték volna itt, ám a végén a többség lemondta a foglalásokat. Nem sokkal jobb a helyzet a tiszafüredi négycsillagos Tisza Balneum Hotelben, ahol több mil­lió forintot költöttek az árvízi vé­dekezésre. A szálló négy-ötezer homokzsákot a saját pénzéből ra­katott le annak érdekében, hogy megerősítse a partszakaszát. A he­lyieknek a tomboló viharokkal is meg kellett küzdeniük, amelyek cserepeket téptek le, tönkretették a fákat és a bokrokat, emiatt a nö­vényeket most újra kell telepíteni. Nemcsak a part, de maga a szállo­da is megsínylette a természeti csapásokat. A horgászásra és a csónakázásra hatósági tilalmat hirdettek, emiatt a vendégek szo­bafoglalásokat mondtak le, s a belvíz miatt a termálvizes well­­ness-szolgáltatást is leállították. A tisztítás és a javítások tovább nö­velték a kiadásokat. A Tisza-tónál tapasztaltakat a múlt héten nyilvánosságra hozott turisztikai felmérések további részletekkel színesítik, igaz - mu­tatott rá az Index című internetes újság -, a magyarok nyaralási ter­veiről készített különböző kutatá­sok némiképpen ellentmondanak egymásnak. A megkérdezések alapján a KutatóCentrum és a Marketing & Media például arra jutott, hogy a lakosság kétharma­da tervez az idén nyaralást. A GfK Association/WSJE mérése szerint viszont éppen ugyanennyien mondanak le ebben az évben a pihenésről, és inkább otthon ma­radnak. A GfK Hungária az Ipsos Nemzeti MédiaAnalízissel közö­sen készített májusi felmérése pedig arról tanúskodik, hogy az emberek több mint fele nemhogy az idén, de egyáltalán nem szokott üdülni. Az eltérésekre van magya­rázat: az egyes kutatók más és más korú személyeknél tudakolóztak. Az első esetben a 18-64 éves kor­osztálytól vártak választ, míg a másik kettőnél a 15 évesnél idő­sebbektől. A KutatóCentrum felmérése több érdekességet is mutat, pél­dául azt állapította meg, hogy a már konkrét utazási tervvel ren­delkezők több mint fele, 54 száza­léka Magyarországon marad, 17 százalékuk külföldön nyaralna, 29 százalékuk belföldre és külföldre egyaránt készül. Jellemzően in­kább a fiatalok és a jobb helyzet­ben lévők utaznak, akár határon belülre, akár azon túlra. A kisebb városokban és falvakban élők in­kább belföldi nyaralást terveznek, a fővárosiak közül az átlaghoz ké­pest többen mennének külföldre. Példátlanul gyenge forgalomról számolnak be a helyi utazási irodák és szálláshelyek fotó: hegedűs Márta

Next