Magyar Nemzet, 2010. július (73. évfolyam, 177-207. szám)
2010-07-01 / 177. szám
Belföld 2010. július 1., csütörtök Szakmai tiltakozás a légi parádé ellen Katasztrófához is vezethet a Red Bull repülésbemutató • Áprilisban baleset történt Ausztráliában A biztonsági és a műemlékvédelmi megfontolások mellett a baleseti kockázatok miatt is megkérdőjeleződik a Red Bull légi parádé augusztus 20-i megrendezése a tavalyi helyszínen. A Red Bull légi verseny ellen a környezetvédők is tiltakoznak. álSzABó Anna______________ Sem biztonságpolitikai szempontból, sem pedig a világörökség részeként a városra háruló kötelezettség miatt nem alkalmas a Red Bull légi parádé augusztus 20-i megrendezése abban a formában és helyen, ahogy az többek között tavaly is lezajlott. A biztonsági kockázatok elsősorban abból származnak, hogy az ünnepen túl sok ember viszonylag kis területen gyűlik össze, így egy esetleges baleset alkalmával a veszély sokkal nagyobb lehet. Elsősorban az időjárási tényező jelenthet kockázatot a légi versenynél - fogalmazott lapunknak Bánó Imre repülőmérnök. Példaként hozta, hogy egy nagyobb erősségű nyugati irányú szél könynyen turbulenciát okozhat a Várhegy mögött. A szakember szerint a Duna feletti átrepüléskor a motor meghibásodása is kockázatot jelent, mivel az alacsony repülés mindig veszélyes. Kérdéses, van-e olyan minőségbiztosítási szabályzat, amely megtiltaná, hogy üzleti érdekből ne lehessen megrendezni a légi parádét, amennyiben ezt az időjárás nem teszi lehetővé - hangsúlyozta a szakember. A fenti megfontolásokon túl a Duna-part mint az UNESCO (az ENSZ kulturális szervezete) által a világörökség részének nyilvánított terület védelme is felmerül, mivel a légi parádét lebonyolító cég tavaly a szükséges engedélyek nélkül olyan helyekre is reklámot helyezett el, ahová egyébként az UNESCO és a magyar állam közötti szerződés nem adhat felhatalmazást. A Miniszterelnöki Hivatal és a Red Bull légi parádét lebonyolító cég közötti szerződést tavaly már többször kikértük a hivataltól, ezt azonban nem küldték el a fővárosnak - nyilatkozta lapunknak Ughy Attila, Budapest városfejlesztési és városképvédelmi bizottságának elnöke. Hangsúlyozta: a kerületi önkormányzatoktól sem kértek engedélyt a reklámfelületek hasznosítására, sem pedig vendéglátóipari tevékenységre, annak ellenére, hogy a szervező cég a területet lényegében térítésmentesen kapta meg a Miniszterelnöki Hivataltól. Ughy szerint a légi parádéval kapcsolatban az is kockázatot jelentett, hogy a Lánchíd alatt repültek át a gépek nagy sebességgel, itt pedig a tűzijátékok robbanófejeit tárolták. Kiemelte: mindezt tetézi, hogy a repülésre ezen a helyen szűk a tér, és nagyon sok ember zsúfolódik össze. ■ SZERÉNYEBB TŰZIJÁTÉK. Megrendezi a kormány a tűzijátékot az augusztus 20-i nemzeti ünnepen, de az jóval szerényebb lesz az eddig megszokottaknál - jelentette be a kormányszóvivő tegnap. Nagy Anna emlékeztetett, egy civil kezdeményezés keretében merült fel annak gondolata, hogy az augusztus 20-i tűzijáték költségeit az árvízkárosultak javára fordítsa a kormány. A kormány az érveket és az ellenérveket mérlegelve hozta meg döntését - közölte a szóvivő. Baleset a Red Bull légi parádén ez év áprilisában, az ausztráliai Perth-ben FOTÓ: AFP/CAMERON SPENCER Ésszerűtlen beszerzések az egészségügyben Javítani lehet az intézmények költséghatékonyságát - állítják az üzleti szféra vezetői Az egészségügyi rendszert értékelték a legkevésbé hatékonynak a közkiadásokból működő ágazatok közül az üzleti szféra prominensei egy felmérésben. A hatékonyságon sokféleképpen lehetne javítani, például az egészségügyi intézmények technológiai beszerzéseinek ésszerűsítésével. Jól példázza a pazarló gyakorlatot egy közepes kórház, ahol a tizenegy darabból álló defibrillátorkészlet hét gyártó kilenc típusából áll össze, így kilencféle kezelési rendszert alkalmaznak, hét beszállító küldi a tartozékokat, és hét helyről érkezik a szerviz is. Zivkovics Natália_______________ Vállalatvezetők szerint az egészségügy a leginkább pazarló a közfeladatot ellátó ágazatok közül. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a korábbi Orbán-kormány gazdasági minisztere egy tegnapi egészséggazdaságtani konferencián elmondta: felmérést készítettek az üzleti szféra vezetői körében, s arra kérték őket, hogy értékeljék az egyes közfeladatok hatékonyságát. A legrosszabb helyezést az egészségügy kapta, ezután következett az oktatás, a közlekedés, majd a közbiztonság. Az érintettek értékelték a különböző közszolgáltatások finanszírozását is. Ebből a szempontból is az egészségügy kapta a leggyengébb helyezést, tehát ezt az ágazatot tartották leginkább alulfinanszírozottnak a megkérdezettek. A rangsorban az egészségügyet a szociális ágazat követte, ezután jött a kutatás-fejlesztés, az infrastrukturális kiadások és az oktatás. A szakmai konferencia egy másik előadásában Zátrok Zsolt, az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége társelnöke felhívta a figyelmet egy lehetőségre - a technológiai beszerzések ésszerűsítése -, amellyel javítani lehetne az egészségügyi intézmények költséghatékonyságát. Két példát is említett a rossz gyakorlatra, a pénzelfolyás okára. Az egyik nagy kórházban az 58 fénymásológép-készlet nyolc gyártó 46 különböző típusából áll össze. Ez 46 féle kezelési rendszert és különféle festékkazettákat jelent. Elgondolkodtató a másik példa is. Egy 800 ágyas városi kórház a tizenegy darabból álló defibrillátorparkját 25 év alatt kilenc beszerzési folyamattal vásárolta meg, így most hét gyártó kilenc típusát használják. Az életmentésre szolgáló készülékeknél tehát kilencféle kezelési rendszert kell alkalmazni. A kilenc különféle tartozékot pedig hét beszállító küldi. Szerviz is hét helyről érkezik. Zátrok Zsolt a jelenlegi beszerzési rendszer nagy hibájának tartja, hogy az intézmények termékcsoportonként csak néhány darabot vásárolnak. Gyakran még a szomszédos kórházzal sem egyeztetnek, azaz a beszerzés nem ágazati-stratégiai, gazdasági szükséglet és ellátási terv mentén történik, hanem más érdekek - például a főorvos igénye vagy éppen a presztízs - miatt. A közbeszerzési törvény hibái tovább nehezítik az ésszerűsítést. Hangsúlyozta: a beszerzéseknél a homogén eszközpark kialakítására kellene törekedni. A minden osztálynak egy keveset elv helyett egyszerre kellene lecserélni például a teljes képalkotó vagy betegőrző gépparkot, így ugyanis jelentős flottakedvezmény érhető el, és a szükséges arányban szerezhetők be eszközök. Ráadásul egy eszközcsoport esetén csak egy szervizzel kell együttműködni, s egyszerűsödik a személyzet oktatása is, amellyel csökkennek a kezelési hibák. A szakember egy újabb példát is említett: a gyártók az orvostechnikai eszközöket általában nyolc év élettartamra, folyamatos üzemre tervezik. Magyarországon a 80 közfinanszírozott CT-n évente egymillió pácienst lehetne megvizsgálni, ám valójában kevesebb, mint feleennyiszer használják a gépeket. Hiú ábránd arra számítani, hogy az egészségügyi költségeket csökkenteni lehet, és a szűkös források miatt az sem várható, hogy sokkal több pénz kerül a rendszerbe. Noha sokszor maga a forráshiány vezet a rossz beszerzési gyakorlathoz, mégis mindent el kell követni a hatékonyabb működés, az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében - fogalmazott Zátrok Zsolt. Nem is felépíteni költséges egy egészségügyi intézményt, hanem fenntartani. Általánosságban egy kórház működési költsége két és fél év alatt eléri a kezdeti beruházás összegét. Kórházak beruházási, fenntartási és üzemeltetési költségei (bruttó milliárd forintban) Beruházás egyszeri Fenntartási, üzemeltetési és üzletviteli összköltség/év Nagy intézmény 50,0 20,75 Közepes intézmény 30,0 12/45 Kis intézmény 20,0 8,3 Forrás: norvég modellszámítás alapján Vizsgálják a bezárt kórházak vagyonvesztését Szócska Miklós államtitkár nem engedélyezi az értékes ingóságok eladását Folytatás az 1. oldalról • Az intézménybezárások értékelése szintén elkerülhetetlen - közölte. Ezért vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy miként zajlott az egészségügyi intézmények bezárása, milyen volt a végső időszakban a vagyongazdálkodásuk, volt-e vagyonvesztés. Mint arról lapunk néhány nappal ezelőtt beszámolt, az EKI azóta már menesztett vezetője, Kárpáti Zsuzsa azzal a kéréssel fordult az egészségügyi szakállamtitkárhoz, hogy engedélyezze az értékes ingóságok eladását. A levélből kiderül: a megszűnt egészségügyi intézmények felszámolásakor antik, de legalábbis annak látszó műtárgyakat - zömében bútorokat - találtak. Ezeket azóta az EKI budapesti központi irodaházában tárolják. Úgy tudjuk, csaknem száz olyan ingóságot értékeltetett fel igazságügyi szakértővel az EKI, amelyről azt feltételezte, hogy akár muzeális értékű is lehet. A nemrég elkészült szakértői jelentés szerint a tárgyak egy része valóban antik, egy része pedig csak utánzat, ám ennek ellenére is képvisel némi értéket. Persze akadnak közöttük értéktelen darabok is. A Magyar Nemzet információi szerint nagyjából egymillió forintra becsülték az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) főigazgatói szobájából származó barokk kanapét, két fotelt és a dohányzóasztalt. Körülbelül 800 ezerre értékelték a szintén az OPNI-ból való, XVIII. századi, 24 karátos aranylemezekkel díszített, kézi faragású órát. Az értékes darabok közé tartozik több barokk szekrény és egy Bösendorfer zongora is, ez utóbbit körülbelül 900 ezer forintra értékelte a szakértő. Ismert: három évvel ezelőtt, az SZDSZ-es egészségügyi vezetés idején döntöttek több nagy kórház bezárásáról, így került lakat egyebek mellett az OPNI-ra, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézetre és a Szabolcs utcai Országos Gyógyintézeti Központra. Megszüntetésükkor Molnár Lajos, majd utódja, Horváth Ágnes szakminiszter is azt ígérte, hogy az ingatlanokat értékesítik, és az ebből származó bevételt egészségügyi fejlesztésekre fordítják. Eddig azonban még egyetlen épületet sem adtak el, ellenben hatalmas összegeket költöttek az őrzés-védelemre, a szerződések felmondásából adódó perekre, illetve a beszállító és „közreműködő” cégek kártalanítására. Feltehetőleg hatalmas értékű ingóság tűnt el a szóban forgó kórházakból. Úgy tudjuk, hogy ingó vagyonuk utolsó könyv szerinti értéke több milliárd forint volt, aminek nagy részét elvitték, eltüntették vagy más intézménybe szállították. Sok eszközről, bútorról, műszaki cikkről a mai napig nem tudni, hová került. Volt ugyanis egy olyan időszak, amikor már mindenki tudta, hogy az intézményeket bezárják, ám az ingóságok őrzésére senki nem figyelt. Az EKI-hez már csak néhány száz millió forint értékű vagyontárgy került. Ennek egy részét árverésen értékesítették, ám ebből elhanyagolható összegű bevétel keletkezett. Negyvenöt dossziét kitöltő irathalmaz Ma kezdődik a hat halálos áldozatot követelő romagyilkosságsorozat ügyében az iratok ismertetése. A negyvenöt doszsziényi dokumentum tartalmazza az emberölési ügy nyomozásának részleteit, amit letartóztatásuk után majdnem egy évvel a négy gyanúsított: K. Árpád, K. István, P. Zsolt, Cs. István ügyvédjeik jelenlétében ismerhetnek meg. _ VONA___________________ A Nemzeti Nyomozó Iroda épületében tekintjük át az emberölés-sorozat nyomozásakor keletkezett dokumentumokat - mondta lapunknak Bérdi Zsolt, K. Árpád védője. Az ügyvéd szerint az iratok megismerése akár egy hónapig is eltarthat, így elképzelhető, hogy csak augusztusra kerülhet a vádhatósághoz a több dossziét kitöltő adathalmaz. Bérdi úgy véli, hogy a vádirat szeptember végére készülhet el, és a bírósági tárgyalást az ügy súlya miatt csak jövőre tűzhetik ki. Emlékezetes: a romagyilkosságsorozat feltételezett tetteseit, K. Árpádot, K. Istvánt, P. Zsoltot, Cs. Istvánt tavaly augusztusban fogták el a Nemzeti Nyomozó Iroda és a terrorelhárító szolgálat munkatársai egy debreceni szórakozóhelyen. A magyar kriminalisztika legsúlyosabb emberölés-sorozata már 2008 nyarán elkezdődött, akkor három galgagyörki házat vettek célkeresztbe a tettesek. A feltételezett elkövetők következő állomása Piricse volt, ahol Gyetyinás Magdolna lábába fúródtak a fegyverszakértői jelentések alapján a derékmagasságból leadott lövések. A rendőrök sokáig sötétben tapogatóztak, a cigány lakosság rettegni kezdett az állítólagos gyilkosok fekete terepjárójától, miután Nagycsécsen két embert öltek meg a támadók. Tatárszentgyörgyön a hatóság kezdetben balesetként kezelte azt az esetet, amikor sörétes fegyverrel kivégeztek egy 28 éves férfit és kisfiát. Tiszalökön Kóka Jenőt szíven lőtték. Kisléta lett a sorozatgyilkosság utolsó helyszíne. Ott Balogh Máriát érték halálos lövések, de a rendőrség szerint ez az állomás volt a fordulópont, ugyanis az egyik elkövető telefonos forgalmazása segítette a gyanúsítottak elfogását. Megválaszolatlan kérdés maradt, hogy miért hagyta abba a Nemzetbiztonsági Hivatal K. István megfigyelését, amikor tudta, hogy lőfegyverek és lőszer beszerzésére készül. HELYREIGAZÍTÁS. Lapunk 2009. július 28-i számában megjelent „Folynak a milliók a hévízi gyógytóból?” c. cikkben a Hévíz Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft.-re és dr. Hegedűs Lajos főigazgatóra vonatkozóan valótlanul állítottuk, hogy a gyógyfürdő adósságállománya jelenleg több mint 5 milliárd forint, jórészt banki hitel. A valóságban a fedett fürdő és terápiás centrum bővítését és rekonstrukcióját az Európai Unió másfél milliárd forinttal támogatja, a még hiányzó 3,5 milliárd forintra a Hévíz Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. hitelszerződést kötött, az alapján hitelt még nem vett fel. - Azt a hamis látszatot keltettük, hogy a jelenlegi vezetés működése alatt az intézmény nem nyereséges. A valóságban az intézmény a jelenlegi menedzsment működése mellett az üzleti tervben előirányzott nyereséget 2008-ban több mint 200 százalékkal lépte túl.