Magyar Nemzet, 2010. szeptember (73. évfolyam, 238-267. szám)

2010-09-11 / 248. szám

Alkotmánybíróság előtt a Liga-kérvény Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Nemzeti Üdülési Ala­pítvány „államosításának” megszüntetése érdekében a Liga Szakszervezetek. A kon­föderáció a helyzet tisztázása érdekében kezdeményezte az MNÜA alapítói értekezleté­nek összehívását, amelynek résztvevői a hat szakszerveze­ti konföderáció és a kormány delegáltja. (MN) Szekeres Imre mulasztott­ aA Honvédelmi Minisztérium szerint Szekeres Imre akkori­­sír tárcavezető mulasztott a sav­lekötő helyett lúgos folyadék­kal megitatott kismama­­i ügyében, mivel nem tartotta be a vizsgálat elrendelésének­­azt. határidejét, s így az osztály­ig vezető orvos felelősségének megállapítása nem volt le­hetséges. (MTI) Tőkés és Lomnici együtt ajánlja Budapesti nyilatkozatként ajánlja a világ figyelmébe az emberi méltóság védelmében kibo­csátott kommünikéjét Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke. Arra hívják fel a népek és orszá­gok vezetőit, hogy álljanak ki a szóban forgó ügyért. A felhívást időszerűvé teszik Lomnici szerint a romák el­leni támadások, a magyar­verések, a szlovákiai nyelv­törvény ügye, az antiszemita cselekedetek, a Korán-égetés. Tőkés kijelentette, mindent elkövet azért, hogy a nyilat­kozatot ismertté tegye az a Európai Parlamentben. (MN) Pécsi vízműcég engedélyét vonták be a Bóka M._________________ Bevonták a Pécs melletti Pellérden található szenny­víztelepen a víziszap kezelését végző cég, a Délkomp Kft. enge­délyét. A Pécsi Vízmű Zrt. közve­tett tulajdonában lévő vállalat hó­napok óta vitában áll az új pécsi­­ vízszolgáltatóval, a Tettye Forrás­­i­ház Zrt.-vel. Mindeközben 35 ezer Tonna szennyvíziszap halmozó­dott fel. A Dél-dunántúli Környezetvé­­­delmi, Természetvédelmi és Víz­­­ügyi Felügyelőség augusztus végén vonta be a Délkomp Kft. hulladék­­kezelési engedélyét. A regionális zöldhatóság igazgatója, Laki Fe­renc szerint erre azt követően ke­rült sor, hogy a telepről a kft. el­szállította berendezéseit, számító­­gépes rendszerét, így a tevékeny­séghez nincsenek meg a szükséges feltételek. A céget felszólították a­­ szennyvíziszap elszállítására, el­lenkező esetben megbírságolják vagy mással végeztethetik el a munkát, aminek költségét viszont a Délkompra terhelik. Az említett cég feladata volt a szennyvíziszap kezelése, kom­posztálása, s e munkát a Pécsi Víz­mű Zrt.-vel kötött, majd a Tettye Forrásház Zrt. által „megörökölt” szerződés alapján végezte, de a kontraktus tavasszal lejárt. A kft. a Forrásház Zrt.-től 30 milliót köve­telt, amit nem fizetettek ki, mert szerintük a társaság nem végezte el a munkáját. A Forrásház a pénzt elkülönítette, így ha a zöldhatóság mással végezteti el a feladatot, ak­kor ez rendelkezésre áll. Peren kívüli egyezség a kórházakkal? Milliárdokba kerülhet az államnak a szabad demokrata Molnár Lajosék ágy­számcsökkentési döntése Peren kívüli egyezséget kötne a kormány azzal a négy kór­házzal, amely bíróságon pró­bál kártérítést szerezni a Mol­nár Lajos SZDSZ-es egészség­­ügyi miniszter idején végre­hajtott ágyszámcsökkentés miatt. Milliárdokat kaphat­nak a szóban forgó fekvőbe­teg-ellátó intézmények. Zivkovics Natália___________ Többtucatnyi kórház, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló önkormányzat támadta meg a bíró­ságon a Molnár Lajos szabad de­mokrata egészségügyi miniszter ágyszámcsökkentésre vonatkozó döntését. A bíróság azonban mind az 54 esetben elutasította a kerese­tet. A döntés jogerős volt, a köz­­igazgatási perekben ugyanis nincs másodfokú eljárás. Tíz esetben azonban az érintet­tek nem nyugodtak bele a döntés­be, s rendkívüli perorvoslatot kez­deményeztek a Legfelsőbb Bírósá­gon. A kedvező LB-döntés után közülük négyen - a Békés megyei Pándy Kálmán Kórház Gyulán, az Erzsébet Kórház és Rendelőinté­zet Hódmezővásárhelyen, a Haj­­dú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórháza Debrecen­ben, valamint a Keszthelyi Városi Kórház - újabb eljárást is indított, amelyben kártérítést kértek a ma­gyar államtól: a leépített ágyak után járó finanszírozást szeretnék megkapni, összesen körülbelül 10 milliárd forintot.­­ Valóban kiemeltünk négy kórházat, ezek azok az intézmé­nyek, amelyek úgy döntöttek, hogy kártérítést is követelnek az államtól - nyilatkozta Cserháti Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára. Velük meg­próbálunk peren kívül megállapod­ni, hasonlóképpen a 2006. augusz­tus 20-i, illetve október 23-i esemé­nyek sérültjeihez, akik szintén pert indítottak az állam ellen - tette hozzá. - A tárgyalások folyamatban vannak - szögezte le. Arra a kér­désre, hogy mekkora összegről tár­gyalnak, Cserháti úgy fogalmazott: a szóban forgó 4 intézmény össze­sen körülbelül 10 milliárd forintot szeretne megkapni. Ez az összeg a kiindulási alap. A helyettes állam­titkár leszögezte, a korábbi ágyszá­mok visszaállítására nincs lehető­ség, az egyetlen bírósági döntésből sem következik. A peren kívüli megállapodást azért tartják jó meg­oldásnak, mert a szakértők azt vetí­tették előre, hogy a megnyert LB- döntések után nagy valószínűség­gel a kártérítési pereket is megnyer­nék a fekvőbeteg-ellátók, ám az összegszerűség bizonyításával hosszú évek telhetnek el, ami az esetleges kamatokat rendkívüli mértékben megemelné. Tehát a megállapodásnak - a tárca szerint - az állam szempontjait tekintve költségcsökkentési célja is volna. Lapunk úgy értesült, az egész­ségügyi államtitkárság körülbelül 5 millió forintban egyezne ki a kórhá­zakkal. A tárca azt tartaná méltá­nyos megállapodásnak, ha azok az intézmények, amelyekkel sikerül megállapodni, nem részesülhetné­nek majd az esetleges kórházi adós­ságcsökkentésből, konszolidáció­ból. A négy intézmény közül egy - a debreceni kórház - különleges helyzetben van. Akkor ugyanis, amikor a Molnár Lajos-féle ágy­­számcsökkentési döntés megszüle­tett, nem írták alá az egészségbizto­sítóval az új finanszírozási szerző­désüket, azt követően pedig enélkül kapták a finanszírozásukat az új, csökkentett ágyszámra. Még az előző kormány idején voltak kísérletek a peren kívüli megegyezésre, ám azt nem sikerült tető alá hozni. Domokos László, a Békés Megyei Közgyűlés akkori fideszes elnöke - ma az Állami Számvevőszék vezetője - tavaly februárban úgy nyilatkozott a Szé­kely Tamás akkori szocialista egészségügyi miniszterrel folytatott egyeztetés után: „a megye nem ka­pott lehetőséget arra, hogy egy kö­zös szakértői munkabizottságot hozzanak létre, ami peren kívüli megegyezésre módot adott volna, mert az önkormányzat konstruktív magatartásával ellentétben a mi­niszter ezt mereven elutasította.” Ismert: a Molnár Lajos idején született döntéssel a fekvőbeteg-el­látó intézmények összágyszáma 80 125-ről 71 324-re csökkent. Ezen belül az aktív férőhelyeké 16 ezerrel lett kevesebb, míg a króni­kusaké 7,5 ezerrel nőtt. Egyes in­tézményeket végleg bezártak, míg máshol csak az aktív gyógyítást szüntették meg, s helyette króni­kus ellátást, ápolást, rehabilitációt engedélyeztek. Molnár a döntést ismertető tájékoztatón úgy fogal­mazott: a cél az, hogy kevesebb ágyon jobb minőségű ellátást kap­janak a betegek, s ne vigyenek el pénzt a kihasználatlan férőhelyek. Mára a szakértők szerint is bebizo­nyosodott, a cél nem teljesült. Molnár Lajos volt egészségügyi miniszternek kulcsszerepe volt az intézkedésben fotó: Nagy Béla Újabb gyanú Hunvald ellen MSZP-SZDSZ: milliós kifizetések, a teljesítmény kétséges Folytatás az 1. oldalról­­ Hunvald igazolta a szerződésben foglaltak teljesítését, amelynek alapján a képviselő havi bruttó 400 ezer forinthoz, összesen 8,4 millió forint extra jövedelemhez jutott, ami a 2,2 milliós közterhekkel nö­velve 10,6 millió forintjába került az önkormányzatnak. A másik gyanús szerződésben Hunvald 2007 novemberében szintén há­roméves időtartamú, havi 400 ez­res javadalmazással járó, közbiz­tonsági ügyekkel kapcsolatos ta­nácsadói megállapodást írt alá Kovács-Csincsák Lászlóval, az MSZP zuglói frakcióvezetőjével. Ezt a szerződést ugyancsak két éve decemberben bontották fel. Az ügyészség álláspontja szerint a szocialista politikus sem végzett érdemi tevékenységet, ennek elle­nére Hunvald az ő esetében is iga­zolta a teljesítést, ami összesen 6,5 millió forinttal terhelte meg a VII. kerületi önkormányzat kasszáját. Fazekas Géza közölte: Hunvald György panasszal élt a gyanúsítás ellen, amit a Legfőbb Ügyészség el­utasított, majd vallomást tett, amelyben tagadta a bűncselekmé­nyek elkövetését. Killik rend lapunk kérdésére azt mondta: ő már szakított a politiká­val, nem tagja az SZDSZ-nek, két hét múlva már képviselő sem lesz. Közlése szerint őt sem tanúként, sem gyanúsítottként nem kereste meg az ügyészség, de ha kell, ak­kor bebizonyítja, hogy sokat dol­gozott Hunvald Györgynek. A po­litikus 20 éve tagja a zuglói képvi­selő-testületnek, továbbá 2006-tól a pénzügyi, a vagyongazdálkodási, valamint a vagyonnyilatkozatokat kezelő és összeférhetetlenségi bi­zottságnak, a Bosnyák téri pláza­építési botrány 2009-es kipattaná­sáig pedig a kerület városfejleszté­si és integrációs tanácsnoki pozí­cióját is betöltötte. Mint azt csaknem egy évvel ez­előtt, a birtokunkba került szerző­dés alapján nyilvánosságra hoztuk: Killik 2007 áprilisától 2010. decem­berig oszthatta volna havi bruttó 400 ezer forintért az ingatlanhasz­nosítási tanácsokat Hunvaldnak, ha az ingatlanpanama ügyében nem kezdődnek meg a letartóztatá­sok. Letartóztatásáig Gál György pedig a zuglói önkormányzatot lát­ta el tanácsokkal, Killik javadalma­zásához hasonló összegért. A Magyar Hírlap szerint Zugló­ban egy erzsébetvárosi szocialista, Ripp Ágnes önkormányzati képvi­selő is munkát kapott: szerződése szerint 2008-ban havi bruttó 300 ezer, összességében 2,7 millió fo­rintért adott tanácsokat szociális ügyekben. Most az MSZP VII. ke­rületi egyéni és listás képviselője­löltje. Párttársa, a már említett Kovács-Csincsák László a szocia­listák zuglói listájának 12. helyén szerepel, lapunknak azt mondta, őt sem hallgatta meg az ügyészség. - Megdolgoztam a pénzemért, erről a Hunvald Györgynek leadott do­kumentumok tanúskodnak. Felső­fokú végzettségem szerint közbiz­tonsági szakértő vagyok, október­től én is felhagyok a politikával - tette hozzá. Kovács-Csincsák a XIV. kerület vagyongazdálkodási, a sport-, a közbeszerzési, illetve in­formatikai bizottságának tagja. Az eddigi „kölcsönös szocia­lista-szabad demokrata segítség­­nyújtási program” hátteréről megkérdeztük volna Weinek Leo­­nárdot, Zugló volt SZDSZ-es, egy éve függetlenként szereplő polgár­­mesterét Bár csak lapzárta utánra ígérte, hogy elérhető lesz, el­mondta: az ügyészek őt sem érte­sítették. Miként megírtuk, az elmúlt négy évben a XIV. kerület a csőd szélére jutott, és korrupciógyanús ügyek sorát hagyja maga mögött az eddigi vezetés. Összességében akár milliárdos nagyságrendű lehet, amennyit Gyurcsány Ferenc baráti köréhez köthető személyeknek kifi­zettek tanácsadói és szakértői szer­ződések alapján. Arra sem derült még fény, hogy az MSZP-SZDSZ- es többség miért alkalmazta a szin­tén gyanúsított Verók István vezet­te Terézvárosból „elbocsátott”, az ügyészség szerint jogsértő döntése­ket hozó jegyzőt. A Hunvald-ügy másik szálon futó nyomozásának legutóbb mó­dosított határideje november 14- én jár le, de úgy tudjuk, az KNYF meghosszabbítja a vizsgálatot, amelyben a zuglói politikusok mel­lett a keresztszerződésben érintett erzsébetvárosi szocialista és sza­bad demokrata képviselőket is ki­hallgatásra idézik. Hunvald György Újrakezdik Vadász büntetőperét ■­­ Munkatársunktól._______________ Elölről kell kezdeni Vadász Já­nos büntetőperét, mivel a má­sodfokon eljáró bíróság szerint fel­derítetlen, pontosan mi történt há­rom éve a fegyverrel hadonászó volt szocialista politikus és az autó­jára csapó biciklista között. Az im­már hatályon kívül helyezett, első fokon kiszabott ítéletet szerint lő­fegyverrel való visszaélés bűntette miatt Vadász egy év börtönt ka­pott, amit két év próbaidőre felfüg­gesztettek, a biciklistát negyvenöt­­ezer forint pénzbüntetésre ítélték rongálásért. Vadász 2007 nyarán az And­­rássy úton, autóvezetés közben ke­veredett nézeteltérésbe egy kerék­párossal, aki rácsapott a volt MSZP-s politikus kocsijának tetejé­re. Vadász erre az autójából egy hétlövetű lőfegyvernek minősülő revolvert vett elő, s azt a kerékpá­rosra fogva kiabált vele. A szóvál­tásnak a közeli üzletből kiérkező dolgozók vetettek véget, Vadász tá­vozott a helyszínről. A volt szocia­lista politikus csak az esetet követő ötödik napon jelentkezett a rendőr­ségen, noha a Népszabadság addig azt állította, Kontrát Károly fideszes képviselő volt a fenyegetőző. A másodfokú bíróság tegnap ki­mondta: az ügy, sőt, a közlekedési szituáció okozta konfliktus olyan mértékben tisztázatlan, hogy az fe­lülvizsgálatra alkalmatlan. A bíró­ság ezért úgy döntött, meg kell is­mételni az eljárást, ki kell hallgatni a vádlottakat, fel kell tárni a konf­liktus előzményeit. Szükség van to­vábbá a tanúk ismételt meghallga­tásra, hogy kiderüljön, a vita mely szakaszában vette elő Vadász a fegyverét, és mikor ütött a biciklis. A másodfokon eljáró bíróság szakértőket is kirendel: fizikus szakértőt azért, hogy megállapítsa, a biciklis okozhatott-e négyszázez­res kárt a járműben. Fegyverszak­értőt pedig azért, mert előzőleg egy szakértő azt mondta: az incidenst megelőző néhány hónapon belül lőhettek Vadász fegyverével. Ez azért fontos, mert a volt MSZP-s azt vallotta, hogy a 2003-ban vásá­rolt pisztolyba soha nem vett töl­tényt, nem is lőtt vele. Vadász (balra) azt vallotta, korábban nem lőtt a fegyverrel fotó: nagy Béla

Next