Magyar Nemzet, 2010. szeptember (73. évfolyam, 238-267. szám)
2010-09-11 / 248. szám
Alkotmánybíróság előtt a Liga-kérvény Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány „államosításának” megszüntetése érdekében a Liga Szakszervezetek. A konföderáció a helyzet tisztázása érdekében kezdeményezte az MNÜA alapítói értekezletének összehívását, amelynek résztvevői a hat szakszervezeti konföderáció és a kormány delegáltja. (MN) Szekeres Imre mulasztott aA Honvédelmi Minisztérium szerint Szekeres Imre akkorisír tárcavezető mulasztott a savlekötő helyett lúgos folyadékkal megitatott kismamai ügyében, mivel nem tartotta be a vizsgálat elrendelésénekazt. határidejét, s így az osztályig vezető orvos felelősségének megállapítása nem volt lehetséges. (MTI) Tőkés és Lomnici együtt ajánlja Budapesti nyilatkozatként ajánlja a világ figyelmébe az emberi méltóság védelmében kibocsátott kommünikéjét Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke. Arra hívják fel a népek és országok vezetőit, hogy álljanak ki a szóban forgó ügyért. A felhívást időszerűvé teszik Lomnici szerint a romák elleni támadások, a magyarverések, a szlovákiai nyelvtörvény ügye, az antiszemita cselekedetek, a Korán-égetés. Tőkés kijelentette, mindent elkövet azért, hogy a nyilatkozatot ismertté tegye az a Európai Parlamentben. (MN) Pécsi vízműcég engedélyét vonták be a Bóka M._________________ Bevonták a Pécs melletti Pellérden található szennyvíztelepen a víziszap kezelését végző cég, a Délkomp Kft. engedélyét. A Pécsi Vízmű Zrt. közvetett tulajdonában lévő vállalat hónapok óta vitában áll az új pécsi vízszolgáltatóval, a Tettye Forrásiház Zrt.-vel. Mindeközben 35 ezer Tonna szennyvíziszap halmozódott fel. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség augusztus végén vonta be a Délkomp Kft. hulladékkezelési engedélyét. A regionális zöldhatóság igazgatója, Laki Ferenc szerint erre azt követően került sor, hogy a telepről a kft. elszállította berendezéseit, számítógépes rendszerét, így a tevékenységhez nincsenek meg a szükséges feltételek. A céget felszólították a szennyvíziszap elszállítására, ellenkező esetben megbírságolják vagy mással végeztethetik el a munkát, aminek költségét viszont a Délkompra terhelik. Az említett cég feladata volt a szennyvíziszap kezelése, komposztálása, s e munkát a Pécsi Vízmű Zrt.-vel kötött, majd a Tettye Forrásház Zrt. által „megörökölt” szerződés alapján végezte, de a kontraktus tavasszal lejárt. A kft. a Forrásház Zrt.-től 30 milliót követelt, amit nem fizetettek ki, mert szerintük a társaság nem végezte el a munkáját. A Forrásház a pénzt elkülönítette, így ha a zöldhatóság mással végezteti el a feladatot, akkor ez rendelkezésre áll. Peren kívüli egyezség a kórházakkal? Milliárdokba kerülhet az államnak a szabad demokrata Molnár Lajosék ágyszámcsökkentési döntése Peren kívüli egyezséget kötne a kormány azzal a négy kórházzal, amely bíróságon próbál kártérítést szerezni a Molnár Lajos SZDSZ-es egészségügyi miniszter idején végrehajtott ágyszámcsökkentés miatt. Milliárdokat kaphatnak a szóban forgó fekvőbeteg-ellátó intézmények. Zivkovics Natália___________ Többtucatnyi kórház, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló önkormányzat támadta meg a bíróságon a Molnár Lajos szabad demokrata egészségügyi miniszter ágyszámcsökkentésre vonatkozó döntését. A bíróság azonban mind az 54 esetben elutasította a keresetet. A döntés jogerős volt, a közigazgatási perekben ugyanis nincs másodfokú eljárás. Tíz esetben azonban az érintettek nem nyugodtak bele a döntésbe, s rendkívüli perorvoslatot kezdeményeztek a Legfelsőbb Bíróságon. A kedvező LB-döntés után közülük négyen - a Békés megyei Pándy Kálmán Kórház Gyulán, az Erzsébet Kórház és Rendelőintézet Hódmezővásárhelyen, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórháza Debrecenben, valamint a Keszthelyi Városi Kórház - újabb eljárást is indított, amelyben kártérítést kértek a magyar államtól: a leépített ágyak után járó finanszírozást szeretnék megkapni, összesen körülbelül 10 milliárd forintot. Valóban kiemeltünk négy kórházat, ezek azok az intézmények, amelyek úgy döntöttek, hogy kártérítést is követelnek az államtól - nyilatkozta Cserháti Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára. Velük megpróbálunk peren kívül megállapodni, hasonlóképpen a 2006. augusztus 20-i, illetve október 23-i események sérültjeihez, akik szintén pert indítottak az állam ellen - tette hozzá. - A tárgyalások folyamatban vannak - szögezte le. Arra a kérdésre, hogy mekkora összegről tárgyalnak, Cserháti úgy fogalmazott: a szóban forgó 4 intézmény összesen körülbelül 10 milliárd forintot szeretne megkapni. Ez az összeg a kiindulási alap. A helyettes államtitkár leszögezte, a korábbi ágyszámok visszaállítására nincs lehetőség, az egyetlen bírósági döntésből sem következik. A peren kívüli megállapodást azért tartják jó megoldásnak, mert a szakértők azt vetítették előre, hogy a megnyert LB- döntések után nagy valószínűséggel a kártérítési pereket is megnyernék a fekvőbeteg-ellátók, ám az összegszerűség bizonyításával hosszú évek telhetnek el, ami az esetleges kamatokat rendkívüli mértékben megemelné. Tehát a megállapodásnak - a tárca szerint - az állam szempontjait tekintve költségcsökkentési célja is volna. Lapunk úgy értesült, az egészségügyi államtitkárság körülbelül 5 millió forintban egyezne ki a kórházakkal. A tárca azt tartaná méltányos megállapodásnak, ha azok az intézmények, amelyekkel sikerül megállapodni, nem részesülhetnének majd az esetleges kórházi adósságcsökkentésből, konszolidációból. A négy intézmény közül egy - a debreceni kórház - különleges helyzetben van. Akkor ugyanis, amikor a Molnár Lajos-féle ágyszámcsökkentési döntés megszületett, nem írták alá az egészségbiztosítóval az új finanszírozási szerződésüket, azt követően pedig enélkül kapták a finanszírozásukat az új, csökkentett ágyszámra. Még az előző kormány idején voltak kísérletek a peren kívüli megegyezésre, ám azt nem sikerült tető alá hozni. Domokos László, a Békés Megyei Közgyűlés akkori fideszes elnöke - ma az Állami Számvevőszék vezetője - tavaly februárban úgy nyilatkozott a Székely Tamás akkori szocialista egészségügyi miniszterrel folytatott egyeztetés után: „a megye nem kapott lehetőséget arra, hogy egy közös szakértői munkabizottságot hozzanak létre, ami peren kívüli megegyezésre módot adott volna, mert az önkormányzat konstruktív magatartásával ellentétben a miniszter ezt mereven elutasította.” Ismert: a Molnár Lajos idején született döntéssel a fekvőbeteg-ellátó intézmények összágyszáma 80 125-ről 71 324-re csökkent. Ezen belül az aktív férőhelyeké 16 ezerrel lett kevesebb, míg a krónikusaké 7,5 ezerrel nőtt. Egyes intézményeket végleg bezártak, míg máshol csak az aktív gyógyítást szüntették meg, s helyette krónikus ellátást, ápolást, rehabilitációt engedélyeztek. Molnár a döntést ismertető tájékoztatón úgy fogalmazott: a cél az, hogy kevesebb ágyon jobb minőségű ellátást kapjanak a betegek, s ne vigyenek el pénzt a kihasználatlan férőhelyek. Mára a szakértők szerint is bebizonyosodott, a cél nem teljesült. Molnár Lajos volt egészségügyi miniszternek kulcsszerepe volt az intézkedésben fotó: Nagy Béla Újabb gyanú Hunvald ellen MSZP-SZDSZ: milliós kifizetések, a teljesítmény kétséges Folytatás az 1. oldalról Hunvald igazolta a szerződésben foglaltak teljesítését, amelynek alapján a képviselő havi bruttó 400 ezer forinthoz, összesen 8,4 millió forint extra jövedelemhez jutott, ami a 2,2 milliós közterhekkel növelve 10,6 millió forintjába került az önkormányzatnak. A másik gyanús szerződésben Hunvald 2007 novemberében szintén hároméves időtartamú, havi 400 ezres javadalmazással járó, közbiztonsági ügyekkel kapcsolatos tanácsadói megállapodást írt alá Kovács-Csincsák Lászlóval, az MSZP zuglói frakcióvezetőjével. Ezt a szerződést ugyancsak két éve decemberben bontották fel. Az ügyészség álláspontja szerint a szocialista politikus sem végzett érdemi tevékenységet, ennek ellenére Hunvald az ő esetében is igazolta a teljesítést, ami összesen 6,5 millió forinttal terhelte meg a VII. kerületi önkormányzat kasszáját. Fazekas Géza közölte: Hunvald György panasszal élt a gyanúsítás ellen, amit a Legfőbb Ügyészség elutasított, majd vallomást tett, amelyben tagadta a bűncselekmények elkövetését. Killik rend lapunk kérdésére azt mondta: ő már szakított a politikával, nem tagja az SZDSZ-nek, két hét múlva már képviselő sem lesz. Közlése szerint őt sem tanúként, sem gyanúsítottként nem kereste meg az ügyészség, de ha kell, akkor bebizonyítja, hogy sokat dolgozott Hunvald Györgynek. A politikus 20 éve tagja a zuglói képviselő-testületnek, továbbá 2006-tól a pénzügyi, a vagyongazdálkodási, valamint a vagyonnyilatkozatokat kezelő és összeférhetetlenségi bizottságnak, a Bosnyák téri plázaépítési botrány 2009-es kipattanásáig pedig a kerület városfejlesztési és integrációs tanácsnoki pozícióját is betöltötte. Mint azt csaknem egy évvel ezelőtt, a birtokunkba került szerződés alapján nyilvánosságra hoztuk: Killik 2007 áprilisától 2010. decemberig oszthatta volna havi bruttó 400 ezer forintért az ingatlanhasznosítási tanácsokat Hunvaldnak, ha az ingatlanpanama ügyében nem kezdődnek meg a letartóztatások. Letartóztatásáig Gál György pedig a zuglói önkormányzatot látta el tanácsokkal, Killik javadalmazásához hasonló összegért. A Magyar Hírlap szerint Zuglóban egy erzsébetvárosi szocialista, Ripp Ágnes önkormányzati képviselő is munkát kapott: szerződése szerint 2008-ban havi bruttó 300 ezer, összességében 2,7 millió forintért adott tanácsokat szociális ügyekben. Most az MSZP VII. kerületi egyéni és listás képviselőjelöltje. Párttársa, a már említett Kovács-Csincsák László a szocialisták zuglói listájának 12. helyén szerepel, lapunknak azt mondta, őt sem hallgatta meg az ügyészség. - Megdolgoztam a pénzemért, erről a Hunvald Györgynek leadott dokumentumok tanúskodnak. Felsőfokú végzettségem szerint közbiztonsági szakértő vagyok, októbertől én is felhagyok a politikával - tette hozzá. Kovács-Csincsák a XIV. kerület vagyongazdálkodási, a sport-, a közbeszerzési, illetve informatikai bizottságának tagja. Az eddigi „kölcsönös szocialista-szabad demokrata segítségnyújtási program” hátteréről megkérdeztük volna Weinek Leonárdot, Zugló volt SZDSZ-es, egy éve függetlenként szereplő polgármesterét Bár csak lapzárta utánra ígérte, hogy elérhető lesz, elmondta: az ügyészek őt sem értesítették. Miként megírtuk, az elmúlt négy évben a XIV. kerület a csőd szélére jutott, és korrupciógyanús ügyek sorát hagyja maga mögött az eddigi vezetés. Összességében akár milliárdos nagyságrendű lehet, amennyit Gyurcsány Ferenc baráti köréhez köthető személyeknek kifizettek tanácsadói és szakértői szerződések alapján. Arra sem derült még fény, hogy az MSZP-SZDSZ- es többség miért alkalmazta a szintén gyanúsított Verók István vezette Terézvárosból „elbocsátott”, az ügyészség szerint jogsértő döntéseket hozó jegyzőt. A Hunvald-ügy másik szálon futó nyomozásának legutóbb módosított határideje november 14- én jár le, de úgy tudjuk, az KNYF meghosszabbítja a vizsgálatot, amelyben a zuglói politikusok mellett a keresztszerződésben érintett erzsébetvárosi szocialista és szabad demokrata képviselőket is kihallgatásra idézik. Hunvald György Újrakezdik Vadász büntetőperét ■ Munkatársunktól._______________ Elölről kell kezdeni Vadász János büntetőperét, mivel a másodfokon eljáró bíróság szerint felderítetlen, pontosan mi történt három éve a fegyverrel hadonászó volt szocialista politikus és az autójára csapó biciklista között. Az immár hatályon kívül helyezett, első fokon kiszabott ítéletet szerint lőfegyverrel való visszaélés bűntette miatt Vadász egy év börtönt kapott, amit két év próbaidőre felfüggesztettek, a biciklistát negyvenötezer forint pénzbüntetésre ítélték rongálásért. Vadász 2007 nyarán az Andrássy úton, autóvezetés közben keveredett nézeteltérésbe egy kerékpárossal, aki rácsapott a volt MSZP-s politikus kocsijának tetejére. Vadász erre az autójából egy hétlövetű lőfegyvernek minősülő revolvert vett elő, s azt a kerékpárosra fogva kiabált vele. A szóváltásnak a közeli üzletből kiérkező dolgozók vetettek véget, Vadász távozott a helyszínről. A volt szocialista politikus csak az esetet követő ötödik napon jelentkezett a rendőrségen, noha a Népszabadság addig azt állította, Kontrát Károly fideszes képviselő volt a fenyegetőző. A másodfokú bíróság tegnap kimondta: az ügy, sőt, a közlekedési szituáció okozta konfliktus olyan mértékben tisztázatlan, hogy az felülvizsgálatra alkalmatlan. A bíróság ezért úgy döntött, meg kell ismételni az eljárást, ki kell hallgatni a vádlottakat, fel kell tárni a konfliktus előzményeit. Szükség van továbbá a tanúk ismételt meghallgatásra, hogy kiderüljön, a vita mely szakaszában vette elő Vadász a fegyverét, és mikor ütött a biciklis. A másodfokon eljáró bíróság szakértőket is kirendel: fizikus szakértőt azért, hogy megállapítsa, a biciklis okozhatott-e négyszázezres kárt a járműben. Fegyverszakértőt pedig azért, mert előzőleg egy szakértő azt mondta: az incidenst megelőző néhány hónapon belül lőhettek Vadász fegyverével. Ez azért fontos, mert a volt MSZP-s azt vallotta, hogy a 2003-ban vásárolt pisztolyba soha nem vett töltényt, nem is lőtt vele. Vadász (balra) azt vallotta, korábban nem lőtt a fegyverrel fotó: nagy Béla