Magyar Nemzet, 2010. november (73. évfolyam, 298-326. szám)
2010-11-02 / 298. szám
Az utcára készül az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnököt és Schmitt Pál köztársasági elnököt is kritizálta az ellenzék a tervezett alkotmánymódosítással összefüggésben, amelyről ma kezdődik vita a parlamentben. Az LMP szerint a javaslat nem a magas végkielégítések miatt született, hanem a magán-nyugdíjpénztári befizetések „lenyúlása” miatt. Ma a Magyar Demokratikus Charta, holnap az LMP demonstrál az „alkotmány védelmében”. Munkatársunktól_______________ Ma kezdődik a parlamentben annak a három törvényjavaslatnak a tárgyalása, amelyet Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be azt követően, hogy az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót. Javaslatai korlátoznák az Alkotmánybíróság hatáskörét úgy, hogy a testület a jövőben ne járhasson el olyan ügyekben, amelyekről nem lehet népszavazást tartani. Lázár ezzel párhuzamosan kiegészítené a népszavazásra nem bocsátható témák körét a járulékokkal is. A Fidesz frakcióvezetője emellett lényegében változatlan formában indítványozta az Országgyűlésnek elfogadni a júliusban már megszavazott különadóról szóló törvényt, amely a magas végkielégítéseket sújtaná 98 százalékos adóval. A kormánypárt mai frakcióülésén dől el, hogy milyen módosító indítványokat fogadhat be a Fidesz. Elképzelhető, hogy a végkielégítéseket érintő különadó nem érinti majd azokat a közalkalmazottakat, akik több évtizedes szolgálati idővel rendelkeznek. Varga Mihály, a miniszterelnökség vezetője pedig a Hír TV-ben arról az elképzelésről beszélt, hogy az AB a jövőben nem dönthetne olyan jogszabályokról, amelyeket a parlamenti képviselők több mint kétharmada megszavazott. Az LMP szerint Orbán Viktor „hülyének nézi” a teljes magyar közvéleményt, amikor úgy tesz, mintha az AB megtámadása az indokolatlan végkielégítések visszavételéről szólna. Tordai Bence szóvivő szerint az AB jogkörének csonkítása a jogállam lebontása felé tett lépés. A párt holnap tüntetésre készül a jogállam védelmében. Nem lehet a jogállam védelméért folytatott küzdelem kulcsszereplője olyan személy, aki pártcélokra használta a rendőrséget és a titkosszolgálatokat, jogszerű tüntetéseket oszlatott fel vagy akadályozott meg, aki alkotmányos kötelessége ellenére nem jelenik meg a parlamenti vizsgálóbizottságok előtt - fogalmazott a politikus Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök nevének említése nélkül. A volt miniszterelnök ma a Magyar Demokratikus Charta rendezvényén demonstrál a „demokráciáért”. Az MSZP közben a köztársasági elnököt bírálta, aki múlt hét végén szólalt meg az ügyben, kifejtve, az AB is és a parlament is tette a dolgát, ami azt mutatja, hogy Magyarországon működnek az egymástól független demokratikus intézmények. A szocialisták úgy vélik, Schmitt Pál ezzel bebizonyította, hogy elkötelezett pártkatona. A Civil Összefogás Fórum szerint a kormányzati szándék hoszszú idő után ismét az állampolgárok, a civilek érdekeit jeleníti meg és képviseli. Lázár János Önkormányzatok: egyszerűbb elbocsátás Hat, az önkormányzatok működését jelentősen befolyásoló törvényjavaslatot nyújtott be a hét végén a parlament elé három fideszes országgyűlési képviselő, Tarlós István, Budapest főpolgármestere, Kósa Lajos, Debrecen és Kovács Zoltán, Pápa polgármestere módosítócsomagjának egyik eleme, az önkormányzati tisztviselők indoklás nélküli elbocsáthatósága ellen egy szakszervezet és az MSZP azonnal tiltakozott. Szabó Zsolt__________________ Választási ígéreteinek megfelelően a Fidesz-KDNP politikusai arra tettek javaslatot, hogy az államigazgatásban már véghezvitt átalakítások után a közigazgatásban is megvalósítható legyen a közszolgálat, a munka színvonalának az emelése, ehhez pedig minőségi szakembergárdát alakíthassanak ki. A javaslatok közül már az első pillanatokban a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása kavarta a legnagyobb vitát azzal, hogy elfogadása esetén 2011-től az önkormányzatokban is indoklás nélkül, rövid felmentési idővel elbocsáthatók lesznek, akik nem felelnek meg az elvárásoknak. A tervezet megszüntetné a határozatlan idejű „kinevezett vezetői” rendszert is, helyette visszaállítaná a legfeljebb 5 évre adható megbízást. Egy másik fideszes javaslat ugyanis a jövőben gyakorlatilag visszahívhatóvá tenné az alpolgármestereket. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament elfogadja az indítványokat. Lendvai Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő pedig közleményében arról értekezett, hogy a közigazgatásban „szabad utat kap a személyi és a politikai bosszú”. A Fidesz régi ígérete, hogy legyenek „azonnal érvényesíthető, nagy összegű bírságok”. Ennek megfelelően a benyújtott szabálysértési törvénymódosítás 20 ezer forintról 100 ezerre emelné a bírságot. A módosítócsomag hatodik eleme, a beruházási eljárások egyszerűsítése, a törvény szerinti ügyfelek számának korlátozása. 2010. november 2., keddBelföld 3 „A talpra állás költségvetése” A közszférában tervezett jelentős leépítések nem érintik az egészségügyet, az oktatást Folytatás az 1. oldalról A nemzetgazdasági miniszter a sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy a kormány szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok kilencven százaléka visszatér az állami rendszerbe, így 2400 milliárd forintnyi vagyon államivá alakulna. - Ez jóval magasabb összeg, mint a nyugdíjkifizetések hiánya, a pénz megmaradó részét államadósság-csökkentésre javasoljuk fordítani - mondta újságírói kérdésre a tárcavezető. Az új költségvetésnek nem csak nyertesei lesznek, a közszféra „erős nyomást érzékel majd”. A kormányzati intézményeknél a korábban megszellőztetett híreknek megfelelően öt-, a háttérintézményeknél tízszázalékos leépítést terveznek (összesen 25-30 ezer fő), s a dologi költségeken öt százalékot spórolnak meg. Lesznek olyan szervek, például a külgazdasági hivatallá alakuló ITDH, ahol akár 30- 50 százalékos karcsúsítás is bekövetkezhet. A leépítések elsősorban az államigazgatást érintik, nem az egészségügyet vagy az oktatást. A bérkeret összességében nem nő, de az alacsonyabb létszám 4-5 százalékos átlagos béremelést tesz lehetővé a közszolgák körében. Ez a talpra állás költségvetése, mert az unióhoz való csatlakozás óta először három százalék alatti hiányra épül, vagyis teljesítjük az EU-val kötött növekedési egyezményben vállalt célt. Továbbá azért is, mert beállítjuk a háromszázalékos növekedést, és csökken az államadósság GDP- arányosan - hangsúlyozta Matolcsy György. (A hiány 2,94 százalék lesz eredményszemléletűen, 2,8 százalékos pénzforgalmilag.) A 2006-os költségvetést a nagy csalás, a 2007-est a kijózanodás, a 2008-ast a válság, a 2009-est a pénzügyi függetlenség elvesztésének és az ideit a csontvázak büdzséjének nevezte a miniszter. A 2011-es költségvetés tervezete - amelyről a tervek szerint karácsony előtt egy nappal tartják a zárószavazást -16 996 milliárd forint kiadással és 16 197 milliárdos bevétellel számol, vagyis hozzávetőleg 800 milliárd hiányzik a kasszából. Államadósságra a következő évben a tavalyinál 150 milliárddal kevesebbet, 1064 milliárd forintot kell kiadni. Ez az összeg azonban még így is magasabb a teljes hiánynál, ami azt jelenti, hogy az államháztartás többlettel zárna, ha nem kellene az adósságot törleszteni (vagyis az elsődleges egyenleg 0,8- 0,9 százalék). A lakosság hozzávetőleg 600 milliárddal kevesebbet fizet be a közösbe 2011-ben az idei évhez képest, amelyből 500 milliárdot tesz ki a személyi jövedelemadó csökkentése - összegezte a Portfolio.hu. Társasági adóból a tehercsökkentés miatt mintegy 240 milliárddal kevesebb bevétel érkezik a központi kasszába. A különadók azonban ezt bőségesen ellensúlyozzák, 161 milliárdot fizet be az energiaszektor, a távközlési cégek és a kereskedelmi láncok, 187 milliárdot a pénzügyi szervezetek. A kiadások terén nagy változást nem tervez a kormány, a lakosságot tehát - annak ellenére, hogy kevesebb adót fizet be - nem „rövidítik meg”. Néhány tétel kisebb mértékben csökken, de növekszik a lakástakarékpénztári megtakarítások támogatási időszaka, valamint a közbiztonságot szolgáló kiadások előirányzata is 2010-hez képest. Továbbá a 3,5 százalékos inflációt meghaladó, 3,8 százalékos nyugdíjemelés várható. A működési költségek az uniós soros elnökségi feladatok miatt lesznek magasabbak. A bajba jutott hiteleseket megsegítő eszközkezelőre nem különítel jelentősebb forrásokat a jövő évi büdzsében a kormány, az intézmény ugyanis egy garanciaalapként fog működni, így az államadósságot fogja terhelni. Újságírói kérdésekre válaszolva Matolcsy György arról is tájékoztatott, hogy egy három fokozatú rendszer jön majd létre: a hiteladós először egy banki mentőprogramban vesz részt, majd - ha helyzete nem rendeződött - bekerül az eszközkezelő hatáskörébe, s ha továbbra sem tudja fizetni a terheket, tulajdonát elvesztve bérlakásra lesz jogosult, kisebb lakásba költöztethetik. Az alacsonyabb kamatkiadás, valamint a magánnyugdíjpénztárakból származó 360 milliárd, plusz a vagyonáthozásból eredő milliárdos források óriási mozgásteret jelentenek a költségvetésnek - mondta az MTI-nek Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője. Szerinte látványosan mérséklődhet az állam finanszírozási igénye jövőre, csökkenhet az állampapírok hozama, mindez a forintnak is támaszt nyújthat, ami az ország felminősítési kilátását javítja, ha a kormány jól kezeli a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket. A gazdaságpolitika a kiadásokat kissé visszafogta, amit Suppan kedvezőnek nevezett, vannak azonban olyan elemzők, akik e téren drasztikusabb lépéseket vártak. A pénzintézeti elemző a kormánynál magasabb bővülést vár a nagyberuházásoknak köszönhetően. A későbbiekben szerinte szintén emiatt az adóbevételek is nőhetnek: 2012-ben 4,5 százalékkal, 2013-ban pedig 5 százalékkal bővülhet a GDP. ■ REAGÁLTAK A LONDONI ELEMZŐK. A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltatócsoport londoni elemzői úgy fogalmaztak a költségvetési tervekről, hogy rövid távon javítják a magyar adóssághelyzet jelzőszámait, mivel az adósságállomány és az adósságszolgálati teher csökkenni fog, és a kormány jelentős vagyontömeget vesz át. Középtávon azonban a kormánynak alacsonyabb bevételekből kell teljesítenie az adósságszolgálati kötelezettségeket, ami ronthatja az adósbesorolási kilátásokat. A Goldman Sachs nem számít a magyar adósosztályzat „többszörös leminősítésére”. A Morgan Stanley elemzői kiemelték: ha a kormány a nyugdíjalapok teljes vagyonát bevonja az adósságcsökkentésbe, a GDP-érték arányában számolt adósságráta 10 százalékpont körüli mértékben csökkenne. ÁTIRÁNYÍTOTT CSALÁDI PÓTLÉK. Jövőre nem kapnak családi pótlékot a kiugróan magas,milliós fölötti havi jövedelmű családok - mondta Soltész Miklós (képünkön) szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a Hír TV-ben. A politikus a vasárnap esti műsorban elmondta: az arányos adórendszerhez illeszkedő családipótlékrendszert dolgoz ki a kormány. A részletekről még nincs döntés, azt sem tudni, hogy a jövő év elejétől lépne-e életbe a családi pótlékkal kapcsolatos intézkedés, de mint Soltész hozzáfűzte, mindenképpen jövőre. Az államkasszában maradó összeget várhatóan a fogyatékosok és a súlyos betegek ápolására fordítanák - hangsúlyozta az államtitkár a Hír TV honlapján olvasható összegzés szerint A KDNP-s szakpolitikus szerint a családi pótlék rendszerének újraszabályozása nem veszélyeztetheti a családok gyermekvállalását Az MTI emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök októberben az RTL Klubnak azt mondta: ,Gondolkodunk azon, hogy akik nagyon nagy jövedelemre tesznek szert, azok számára járjon-e vagy sem a családi pótlék Ez egy régi vita Magyarországon." Garancia az állam működőképességére HÍRÖSSZEFOGLALÓ R ogán Antal, a Fidesz-frakció gazdasági kabinetjének vezetője az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, a jövő évi költségvetésben úgy sikerül biztosítani a pénzügyi stabilitást és garantálni a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, hogy közben nem lesznek sem lakossági, sem a vállalkozókat érintő megszorítások. Mi azt gondoljuk, hogy ez a költségvetés garantálni fogja az állam, tehát a közszolgáltatások, az egészségügy, a közoktatás működőképességét, és eközben Magyarországon a következő évben nem nőni, hanem csökkenni fognak az adók - mondta Rogán Antal. A KDNP szerint a jövő évi büdzsé beindítja a gazdaságot - közölte a kisebbik kormánypárt az MTI-vel. Külön üdvözlendőnek tartják a határon túli magyarság oktatási-nevelési támogatásának bővülését, a kisiskolák kiemelt segítését, valamint az egyházi intézmények diszkrimináció nélküli finanszírozását. Az MSZP szerint a jövő évi költségvetés „harácsolásból és a dolgozók, illetve a nyugdíjasok megsápolásából áll” mondta Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja sajtótájékoztatóján. Kifogásolta, hogy a tervezett büdzsé kizárólag a bevételi oldalra összpontosít, és a kiadásoknál nyoma nincs a racionalizálásnak. A közszféra létszámának csökkentéséről Szanyi Tibor elmondta: érezni lehetett eddig is, hogy a kirúgások időszaka még nem ért véget, folytatódik a politikai tisztogatás. Szekeres Imre, az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője az MTI-nek azt nyilatkozta, a büdzsé nem költségvetés, hanem bűvészkedés a számokkal; az állam kiadásai a költségvetés tervezetében döntően pillanatnyi érdekeket szolgálják. Az LMP szerint a jövő évi költségvetés fő irányai rövid időn belül a harmadik csapást mérik a magyar középosztályra és munkavállalókra. Miközben a párt egyetért a kormány háromszázalékos GDP-arányos hiánycéljával, az ehhez vezető út tekintetében jelentős a szakadék a kormány és az LMP javaslatai között - írta Scheiring Gábor országgyűlési képviselő az MTI- hez eljuttatott közleményében. A Jobbik úgy látja, hogy a törvényjavaslatban „nem történt meg” a miniszterelnök által ígért forradalmi áttörés, hiszen abban - az adóváltoztatások kivételével - helybenhagyták a korábbi szocialista kormányok megszorító intézkedéseit. Volner János országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a Jobbik fontosnak tartaná, ha a kormány a jelenleg javasolt 64 milliárd forintnál többet fordítana a közfoglalkoztatás helyzetének javítására.