Magyar Nemzet, 2010. december (73. évfolyam, 327-355. szám)
2010-12-20 / 346. szám
II Magyar Pernze Sportfo 2010. december 20., hétfő Doppingolni marhasülttel Ma már célirányosak az ellenőrzések, és nincsenek zárt kapuk Készülnek a biológiai útlevelek, jövőre a tiltólistán lesz az SO-s csoport is, s az már csak legenda, hogy az ellenőrök előtt egyes országokban bezárhatják a kapukat. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője úgy véli, hogy a tudomány fejlődésével az egyelőre általános problémának semmiképpen sem nevezhető géndoppinggal is eredményesen lehet felvenni a harcot. 11 Fábik Tibor Pár nappal azután, hogy az ostravai asztalitenisz Európa-bajnokságon a német csapattal negyedik Eb-aranyát nyerte, Dimitrij Ovtcharoval nagyot fordult a világ. A kijevi születésű játékos szeptember 22-én azzal volt kénytelen szembesülni, hogy egy, még augusztusban elvégzett doppingteszt clenbuterol nyomait mutatta ki nála. A világranglista 11. helyezettje ártatlanságát hangoztatva állítja, a tiltott szer a kínai nyílt bajnokság alatt, egy húsétel elfogyasztásakor került a szervezetébe. A Német Asztalitenisz-szövetség egy kölni szakértő elemzésére alapozva október 15-én felmentette Ovtcharovot, de a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) megfellebbezte az ítéletet a Nemzetközi Sportdöntőbíróságon (CAS). Az ellenőrök legnagyobb idei fogása, az ugyancsak denbuterollal lebukott Alberto Contador is arra hivatkozik, hogy nem ő a bűnös, hanem egy marhasült. A Tour de France-t 2007-ben, 2009-ben és 2010-ben is megnyert spanyol kerékpáros esete Ovtcharové után bő egy héttel, szeptember 30-án került napvilágra. A WADA ekkor jelentette be, hogy Contador mintájában, az idei Tour július 21-i pihenőnapján levett vizeletében 50 pikogramm, azaz 0,00000000005 gramm clenbuterolt találtak. Bár ez negyvenszer kisebb, mint amennyit ki kell mutatnia egy akkreditált labornak (2 ng/ml), a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség azonnal felfüggesztette a klasszis versenyzői engedélyét. (Ovtcharov mintájában 75 pg clenbuterol volt.) A hörgőtágító, de izomtömeg növelésére szintúgy alkalmas szert illegálisan állati takarmányok is tartalmazhatnak, s bár Európában - Kínával ellentétben - ez nem jellemző, Contador mégis állítja, emiatt akadt fenn az ellenőrzésen. Elmondása szerint az Astana szakácsa megkérte az egyik, Spanyolországból érkező csapattagot, hogy hozzon húst otthonról. Az elkészült marhasültből öt versenyző fogyasztott, de a doppingellenőrök csak Contadortól vettek mintát. A WADA-t persze ilyen könnyen nem lehet leszerelni, a szakemberei felkeresték a húsüzemet, ahol nem bukkantak szennyezett húsra. A hírek szerint arra viszont találtak bizonyítékot az ellenőrök, hogy a versenyző az ominózus pihenőnapon vérátömlesztésen esett át, így vélhetőleg egy korábban levett vérében volt elenyésző mennyiségben a tiltott szer. Ám ez esetben nincs jelentősége a mennyiségnek. „Hallani olyan véleményeket, hogy szegény Contadort meghurcolják, pedig alig találtak nála valamit, ám ez abszolút helytelen megközelítés. A clenbuterol az anabolikus ágensek közé tartozik, vagyis ugyanabba a csoportba, mint az anabolikus szteroidok, és ha valaki ilyennel akad fenn, akkor a zéró tolerancia érvényesül, a büntetés egyértelműen kétéves eltiltás. Az, hogy a versenyzőnél rendkívül kis mennyiségű tiltott szert is ki tudtak mutatni, csak a kölni labor technikai felkészültségét dicséri, és üzenetértékű, hogy egyre jobb esélyekkel lehet kiszűrni a doppingolókat” - mondja Tiszeker Ágnes. A Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője szerint jelentős előrelépést jelent az is, hogy manapság már célirányosak az ellenőrzések. „Ma már nem az dívik, hogy kalapból kisorsoljuk, kitől veszünk mintát. Elengedhetetlen a komoly tervezőmunka. Sportágspecifikusan tudnunk kell, hogy hol tart az adott sportoló felkészülése, mikor van nála az erőfejlesztés és az állóképesség növelésének időszaka, ezekben, illetve a versenyidőszakban milyen szerekre kell koncentrálnunk. Ugyanakkor a tiltott anyagok ürülése nagyon rövid, az EPO esetében negyvennyolc óra, a növekedési hormon pedig még gyorsabban távozik a szervezetből. A tettenérés tehát nagyon nehéz. A hatékonyabb ellenőrzést segítheti azonban az úgynevezett biológiai útlevél program. Ebben a sportolóktól évente hat-tizenkét mintát, vért és vizeletet kell venni, s így mindenkihez tartozik egy adathalmaz. Elkészülnek a szteroidprofilok, vérparaméterek, hormonszintek, minden, amit a doppingellenőrzés szempontjából vizsgálni érdemes. Ez az adathalmaz bekerül egy hálózatba, az interneten mindenki láthatja, akinek hozzáférése van, így a WADA, az akkreditált laborok és az adott ország nemzeti doppingellenes szervezete is. S ha egy vizsgálat során valakinél jelentős eltérés mutatkozik a profiljához képest, akkor az doppingvétséget alapozhat meg. Az Európai Unió és a WADA között adatvédelmi kérdésekben még van némi feszültség, mert a profilokat úgymond láthatóvá kell tenni, de az álláspontok közelednek, és az ellenőrzésben sokat remélhetünk ettől a programtól. Amit egyébként két nemzetközi szövetség, a kerékpárosoké és a sízőké már be is vezetett.” A jövő évet tekintve lényeges változás, hogy a WADA 2011 -es tiltólistáján már szerepel az SO-s csoport is az egyelőre olyan nem törzskönyvezett gyógyszerekkel, amelyek a humán gyógyításban nem használatosak, még kísérleti stádiumban vannak, azonban teljesítményfokozó hatásúak. „Az akkreditált laborok készen állnak arra, hogy ezeket is kimutassák. Nagyon sokat haladt előre a tudomány, az analízis” - jelenti ki a nemrégiben a Közép-európai Regionális Doppingellenes Szervezet elnökének is megválasztott Tiszeker Ágnes, aki szerint a géndopping ellen is eredményesen fel lehet majd venni a harcot. „Létező probléma, bár erre nem analitikai bizonyítékaink vannak, hanem inkább információink. A géndopping lényege, hogy valamilyen vektorral be kell juttatni a szervezetbe azt a bizonyos anyagot, amellyel manipulálni lehet. Ám a bejuttatás módja kimutatható, vizsgálható, és a WADA nagyon sok pénzt költ e kutatóprogramokra is.” A MACS vezetője eloszlat egy tévhitet is, miszerint jó néhány országba az ellenőrök be sem tudnak jutni. „Régebben valóban így volt, de ez ma már legenda. A Magyar Antidopping Csoport az idén háromezerkétszáz vizsgálatot végzett, és ebből csak kilencszáznak volt a magyar állam a megrendelője, a többit a WADA és nemzetközi sportági szövetségek megbízásaiból végeztük, s persze világversenyeken is dolgoztunk. Az év során harmincöt országban jártunk, többször voltunk Kínában és volt szovjet tagköztársaságokban is. Gyakorlatilag mindenhova be lehet jutni, van mód ellenőrzéseket végezni, de egy eldugottabb kínai edzőtáborba nyilván nem egyszerű arra az időpontra odaérni, ahogy tervezzük. S mint már említettem, az időzítésnek nagy jelentősége van. Alapvetően egyetlen ország sem zárkózhat el, és mindenhol működnie kell egy nemzeti doppingellenes szervezetnek, amely megfelel a WADA-kódexnek. Korábban az oroszok nem engedték, hogy a versenyzőik doppingmintáit kivigyék az országból, de természetesen már ez is a múlt” - említi Tiszeker. Abban nagyok a különbségek, hogy az adott nemzeti szervezet milyen színvonalon működik, és mennyit költ megelőzésre és ellenőrzésre. A MACS már említett kilencszáz hazai vizsgálata hozzávetőleg kilencvenmillió forintba került az államnak. Jövőre az állami támogatás harmincöt százalékkal nő, a vizsgálatok száma azonban ennél kisebb mértékben emelkedik. Alberto Contadort itt már nem a sikereiről faggatják... fotó:afp/pedroarmestre KISS BALÁZSNAK EGY ÉV. A MACS idei kilencszáz hazai vizsgálata közül hat hozott pozitív eredményt jégkorong, birkózás, kosárlabda és kerékpár sportágban, egy amerikaifutball-játékos pedig megtagadta a mintaadást, ami eleve doppingvétségnek minősül. A legnagyobb port kiváltó eset Kiss Balázs világbajnok birkózóé volt, akit versenyen kívül, március 19-én ellenőriztek A mintájában a hormonantagonisták és modulátorok közé, az S4-es csoportba tartozó aromatáz inhibitort találtak Kiss bizonyítani tudta, hogy a szer táplálékkiegészítővel együtt került a szervezetébe, de ez nem mentesítette a felelősség alól. A Nemzetközi Birkózószövetség mindenesetre nem két-, hanem csak egyéves eltiltással sújtotta, ez 2011. március 18-án jár le, így jövőre már az Eb-n is indulhat. A táplálékkiegészítők jelentős veszélyforrást jelentenek a szakemberek zöme szerint egyikről sem lehet állítani, hogy teljes biztonsággal fogyasztható, és a WADA is azon az állásponton van, hogy a sportolók egyáltalán ne éljenek velük Amit megcélzott, azt rendre el is találta Napra pontosan negyven éve hunyt el a magyar koronglövészet első olimpiai bajnoka, Halasy Gyula, aki az 1924-es párizsi játékokon állhatott fel a dobogó tetejére. A harctéren igazi hős, a magánéletben művelt, kellemes modorú úriember volt, akiről Krúdy Gyula azt írta: „Magyarország legnyugodtabb embere. ” és Deák Zsigmond______________________ N em véletlenül található Kisvárdán Halasy Gyula utca, hiszen e Szabolcs megyei városban született 1891. július 19-én a sportlövészet későbbi klasszisa. Akinél igen hamar megmutatkozott a fegyverek szeretete, hiszen a család Debrecen melletti birtokán állítólag már ötévesen elcsente édesapja puskáját, hogy a környék madarait riogassa vele. A vadászat szenvedélye aztán egész életét végigkísérte. Gimnáziumi tanulmányait Kisvárdán végezte, majd Budapesten és Bécsben szerzett kereskedelmi-jogi diplomát, de a berlini gazdasági főiskolát is kijárta. Egy évet önkéntesként szolgált a császári és királyi haderőnél, huszonhárom évesen tartalékos huszár hadnagyként érte az első világháború kitörése. A 2. huszárezred kötelékében olyan haditetteket vitt véghez, hogy számos kitüntetést, érdemrendet kapott, és folyamatosan előrelépett a ranglétrán. Súlyos sebesülés is érte, egy gránát mellette robbant fel a lövészárokban, ennek hatására nyolc hónapra megnémult! Gyógyulása után tovább küzdött a harctéren, századosként érte a háború vége. A civil életbe visszatérve a Kisvárdai Takarékpénztár vezérigazgató-helyetteseként dolgozott, miközben a korábban már megismert sportágakat is űzte: a lövészet mellett vívott, lovagolt, bokszolt, műkorcsolyázott, tornászott. A Magyarországon alig ismert agyaggalamb-lövészettel 1921-ben találkozott először, azonnal megkedvelte, és amikor kiderült, hogy 1920 után 1924-ben már részt vehetnek a mieink az olimpián, keményen edzeni kezdett. Ennek eredményeként néhány hónappal a párizsi játékok előtt megdöntötte a sportág akkori hazai klasszisa, Lumniczer Sándor országos csúcsát. Ők ketten képviselték aztán a piros-fehér-zöld színeket a francia fővárosban, ahová Halasy saját költségén utazott el. S előzetes nyilatkozata alapján még csak nem is esélyesként: „A világ hatvan legjobb lövészével állunk szemben, akik összehasonlíthatatlanul kedvezőbb körülmények között készültek erre a versenyre. Az amerikaiak, az angolok és a kanadaiak olyan biztosan lőnek, hogy velük szemben győzelemről beszélni alig lehet.” Lumniczer esetében valóban, mert őt betegség hátráltatta, Halasy viszont az első napi hetvenből csak egy korongot hibázott el. Ekkor már jóval magabiztosabban mondta társának: „Semmi baj, ha te beteg vagy, majd én megnyerem Magyarországnak ezt az olimpiát!” Jellemző a hozzáállására, hogy nem önnön dicsőségét, hanem hazája hasznát nézte. Méghozzá sikerrel. Az első napon hibátlanul célzóknak megremegett a kezük a második napi harmincas sorozatban, ám ő megint csak egyet vétett, és a finn Komi Huberttel holtversenyben az élen zárt. Következett a szétlövés, amely során honfitársunk tíz telitalálatot ért el, majd elindult az öltözőbe újabb töltényekért. Útközben érte a hír, hogy tovább ne menjen, hiszen Hubert már az első agyaggalambot elhibázta, így lett Halasy Gyula hazánk tizenkettedik és a magyar sportlövészet második olimpiai bajnoka. A hihetetlenül izgalmas diadalt még „földije”, a Nyíregyházán született híres író, Krúdy Gyula is megénekelte: „Példája lehet korának, ő a mostani Magyarország legnyugodtabb embere.” No meg a legjobb sportlövője, amit a húszas-harmincas években nyert négy világ- és Európa-bajnoki cím, valamint több további érem is mutat. 1932-ben az akkor még dívó élőgalamb-lövészetben lett a magyar csapattal vb-első, és aratott az 1936- os berlini olimpián is, pechjére azonban a számai ezúttal nem szerepeltek a hivatalos ötkarikás programban. Ettől még szűkebb pátriájában, Kisvárdán a helyi újság a korszellemnek megfelelően boldogan írta, hogy Halasy „Göring miniszterelnök értékes díját nyerte el jutalmul”, vagy hogy „bemutatták Hitler kancellárnak”. Ezen erőszakolt ismeretség mindenesetre nem lehetett túl kedves neki, amikor később feleségét és annak családját üldözték faji okok miatt. A második világháború után Halasy Gyula szaktanácsadóként, szakfelügyelőként, szakíróként, szövetségi vezetőként segítette kedvenc sportját, amelyet hetvenéves koráig versenyszerűen is űzött. ■ PONTOSAN, NYUGODTAN. Halasy Gyula jóval negyvenéves kor felett házasodott, dr. Schischa Klára belgyógyász orvosnőt vette feleségül. Gyermekük nem született, jelenleg élő legközelebbi rokona neje unokahúga, Bajk Éva. A 86 éves hölgy több relikviát is őriz tőle, a párizsi ötkarikás aranyérmet és a mellé kapott diplomát pedig felajánlotta az olimpiai mozgalomnak, illetve a sportmúzeumnak. „A köztársasági elnök úr vette át és köszönte meg, igaz, Schmitt Pál akkor még a MOB elnöke volt. A nagynéném 1998-ban, századik életévében hunyt el, akkor kerültek hozzám ezek az emlékek Gyula bácsiról. A diploma bekeretezve a szobájuk falát díszítette, megtalálható rajta az újkori olimpizmus atyja, Pierre de Coubertin aláírása - mesélte Rajk Éva, aki ifjú leányként ismerte meg Halasyt, füveit, olvasott ember volt, nyelveket beszélt, németből fordított, s olyan nyugodt természettel rendelkezett, amint Krúdy is írja róla, egyszer sem láttam felindultnak. Szeretett vadászni, és sokáig lőtt versenyeken, amit megcélzott, azt eltalálta. Szép kort ért meg, de nem lett soha reszketeg öreg, jó kiállású úriember maradt. Bár én annyira értek a lövészethez, mint tyúk az ábécéhez, tanítványai, társai őrzik az emlékét,versenyt is szerveztek a tiszteletére” - nyilatkozta Rajk Éva. S valóban, Gál Ferenc, a Pest megyei sportlövőbizottság nyolcvanéves vezetője öt esztendeje rendre megszervezi a Halasy Gyula nevét viselő koronglövő viadalt a budakeszi lőtéren. „Az idén sajnos nem sikerült, mert átépítik a lőteret, de jövőre biztosan újra összejövünk. Gyula bácsival még együtt is lőttünk, ő a Honvédban, én a Dózsában, komoly versenyszellemmel megáldott, emellett rettentő nyugodt, rendes ember volt” - közölte Gál Ferenc, aki 1964-ben trapban magyar bajnoki címig jutott. Halasy Gyula ekkor már nem lett, 1961-ben, hetvenévesen vonult vissza a versenyzéstől. Hammerl László pedig 1964-ben lett olimpiai aranyérmes, igaz, nem a koronglövők, hanem a puskások között. „Gyula bácsival, mivel más szakágat űzött, kevésbé volt szoros a kapcsolatunk, sportvezetőként emlékszem rá. Készült egy közös fénykép is vele, no meg Prokopp Sanyi és Takács Karcsi bácsival, mi négyen voltunk akkor a sportág hazai olimpiai bajnokai. A fotó 1970-ben, a magyar lövészet megalakulásának századik évfordulóján jelent meg” - mondta a lövőket a Nemzet Sportolói között képviselő Hammerl László. Halasy Gyula