Magyar Nemzet, 2010. december (73. évfolyam, 327-355. szám)

2010-12-20 / 346. szám

II Magyar Pernze­ Sport­fo 2010. december 20., hétfő Doppingolni marhasülttel Ma már célirányosak az ellenőrzések, és nincsenek zárt kapuk Készülnek a biológiai útlevelek, jövőre a tiltólistán lesz az SO-s csoport is, s az már csak legenda, hogy az ellenőrök előtt egyes országokban bezárhatják a kapukat. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője úgy véli, hogy a tudomány fejlődésével az egyelőre általános problémának semmikép­pen sem nevezhető géndoppinggal is eredményesen lehet felvenni a harcot. 11 Fábik Tibor P­ár nappal azután, hogy az ostra­­vai asztalitenisz Európa-bajnok­­ságon a német csapattal negyedik Eb-aranyát nyerte, Dimitrij Ovt­­charoval nagyot fordult a világ. A kijevi születésű játékos szeptember 22-én azzal volt kénytelen szembesülni, hogy egy, még augusztusban elvégzett doppingteszt clen­­buterol nyomait mutatta ki nála. A világ­­ranglista 11. helyezettje ártatlanságát han­goztatva állítja, a tiltott szer a kínai nyílt bajnokság alatt, egy húsétel elfogyasztá­sakor került a szervezetébe. A Német Asz­talitenisz-szövetség egy kölni szakértő elemzésére alapozva október 15-én felmen­tette Ovtcharovot, de a Nemzetközi Dop­pingellenes Ügynökség (WADA) megfel­lebbezte az ítéletet a Nemzetközi Sportdön­­tőbíróságon (CAS). Az ellenőrök legnagyobb idei fogása, az ugyancsak denbuterollal lebukott Alberto Contador is arra hivatkozik, hogy nem ő a bűnös, hanem egy marhasült. A Tour de France-t 2007-ben, 2009-ben és 2010-ben is megnyert spanyol kerékpáros esete Ovtcharové után bő egy héttel, szeptember 30-án került napvilágra. A WADA ekkor jelentette be, hogy Contador mintájában, az idei Tour július 21-i pihenőnapján le­vett vizeletében 50 pikogramm, azaz 0,00000000005 gramm clenbuterolt talál­tak. Bár ez negyvenszer kisebb, mint amennyit ki kell mutatnia egy akkreditált labornak (2 ng/ml), a Nemzetközi Kerék­páros-szövetség azonnal felfüggesztette a klasszis versenyzői engedélyét. (Ovtcharov mintájában 75 pg clenbuterol volt.) A hörgőtágító, de izomtömeg növelésé­re szintúgy alkalmas szert illegálisan állati takarmányok is tartalmazhatnak, s bár Eu­rópában - Kínával ellentétben - ez nem jel­lemző, Contador mégis állítja, emiatt akadt fenn az ellenőrzésen. Elmondása szerint az Astana szakácsa megkérte az egyik, Spa­nyolországból érkező csapattagot, hogy hozzon húst otthonról. Az elkészült marha­sültből öt versenyző fogyasztott, de a dop­pingellenőrök csak Contadortól vettek mintát. A WADA-t persze ilyen könnyen nem lehet leszerelni, a szakemberei felke­resték a húsüzemet, ahol nem bukkantak szennyezett húsra. A hírek szerint arra vi­szont találtak bizonyítékot az ellenőrök, hogy a versenyző az ominózus pihenőna­pon vérátömlesztésen esett át, így vélhető­leg egy korábban levett vérében volt elenyé­sző mennyiségben a tiltott szer. Ám ez eset­ben nincs jelentősége a mennyiségnek. „Hallani olyan véleményeket, hogy sze­gény Contadort meghurcolják, pedig alig találtak nála valamit, ám ez abszolút helyte­len megközelítés. A clenbuterol az anaboli­kus ágensek közé tartozik, vagyis ugyanab­ba a csoportba, mint az anabolikus szteroi­­dok, és ha valaki ilyennel akad fenn, akkor a zéró tolerancia érvényesül, a büntetés egyértelműen kétéves eltiltás. Az, hogy a versenyzőnél rendkívül kis mennyiségű til­tott szert is ki tudtak mutatni, csak a kölni labor technikai felkészültségét dicséri, és üzenetértékű, hogy egyre jobb esélyekkel lehet kiszűrni a doppingolókat” - mondja Tiszeker Ágnes. A Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője szerint jelentős előrelépést jelent az is, hogy manapság már célirányosak az ellenőrzések. „Ma már nem az dívik, hogy kalapból kisorsoljuk, kitől veszünk mintát. Elengedhetetlen a komoly tervezőmunka. Sportágspecifikusan tud­nunk kell, hogy hol tart az adott sportoló felkészülése, mikor van nála az erőfejlesztés és az állóképesség növelésének időszaka, ezekben, illetve a versenyidőszakban mi­lyen szerekre kell koncentrálnunk. Ugyan­akkor a tiltott anyagok ürülése nagyon rö­vid, az EPO esetében negyvennyolc óra, a növekedési hormon pedig még gyorsabban távozik a szervezetből. A tettenérés tehát nagyon nehéz. A hatékonyabb ellenőrzést segítheti azonban az úgynevezett biológiai útlevél program. Ebben a sportolóktól évente hat-tizenkét mintát, vért és vizeletet kell venni, s így mindenkihez tartozik egy adathalmaz. Elkészülnek a szteroidprofi­­lok, vérparaméterek, hormonszintek, min­den, amit a doppingellenőrzés szempontjá­ból vizsgálni érdemes. Ez az adathalmaz bekerül egy hálózatba, az interneten min­denki láthatja, akinek hozzáférése van, így a WADA, az akkreditált laborok és az adott ország nemzeti doppingellenes szervezete is. S ha egy vizsgálat során valakinél jelen­tős eltérés mutatkozik a profiljához képest, akkor az doppingvétséget alapozhat meg. Az Európai Unió és a WADA között adatvé­delmi kérdésekben még van némi feszült­ség, mert a profilokat úgymond láthatóvá kell tenni, de az álláspontok közelednek, és az ellenőrzésben sokat remélhetünk ettől a programtól. Amit egyébként két nemzetkö­zi szövetség, a kerékpárosoké és a sízőké már be is vezetett.” A jövő évet tekintve lényeges változás, hogy a WADA 2011 -es tiltólistáján már sze­repel az SO-s csoport is az egyelőre olyan nem törzskönyvezett gyógyszerekkel, ame­lyek a humán gyógyításban nem használa­tosak, még kísérleti stádiumban vannak, azonban teljesítményfokozó hatásúak. „Az akkreditált laborok készen állnak arra, hogy ezeket is kimutassák. Nagyon sokat haladt előre a tudomány, az analízis” - je­lenti ki a nemrégiben a Közép-európai Re­gionális Doppingellenes Szervezet elnöké­nek is megválasztott Tiszeker Ágnes, aki szerint a géndopping ellen is eredménye­sen fel lehet majd venni a harcot. „Létező probléma, bár erre nem analitikai bizonyí­tékaink vannak, hanem inkább informá­cióink. A géndopping lényege, hogy vala­milyen vektorral be kell juttatni a szerve­zetbe azt a bizonyos anyagot, amellyel ma­nipulálni lehet. Ám a bejuttatás módja ki­mutatható, vizsgálható, és a WADA nagyon sok pénzt költ e kutatóprogramokra is.” A MACS vezetője eloszlat egy tévhitet is, miszerint jó néhány országba az ellenőrök be sem tudnak jutni. „Régebben valóban így volt, de ez ma már legenda. A Magyar Antidopping Csoport az idén háromezer­kétszáz vizsgálatot végzett, és ebből csak ki­­lencszáznak volt a magyar állam a megren­delője, a többit a WADA és nemzetközi sportági szövetségek megbízásaiból végez­tük, s persze világversenyeken is dolgoz­tunk. Az év során harmincöt országban jár­tunk, többször voltunk Kínában és volt szovjet tagköztársaságokban is. Gyakorlati­lag mindenhova be lehet jutni, van mód el­lenőrzéseket végezni, de egy eldugottabb kínai edzőtáborba nyilván nem egyszerű arra az időpontra odaérni, ahogy tervez­zük. S mint már említettem, az időzítésnek nagy jelentősége van. Alapvetően egyetlen ország sem zárkózhat el, és mindenhol mű­ködnie kell egy nemzeti doppingellenes szervezetnek, amely megfelel a WADA-kó­­dexnek. Korábban az oroszok nem enged­ték, hogy a versenyzőik doppingmintáit ki­vigyék az országból, de természetesen már ez is a múlt” - említi Tiszeker. Abban nagyok a különbségek, hogy az adott nemzeti szervezet milyen színvona­lon működik, és mennyit költ megelőzésre és ellenőrzésre. A MACS már említett ki­­lencszáz hazai vizsgálata hozzávetőleg ki­­lencvenmillió forintba került az államnak. Jövőre az állami támogatás harmincöt szá­zalékkal nő, a vizsgálatok száma azonban ennél kisebb mértékben emelkedik. Alberto Contadort itt már nem a sikereiről faggatják... fotó:afp/pedroarmestre KISS BALÁZSNAK EGY ÉV. A MACS idei kilencszáz hazai vizsgálata közül hat hozott pozitív eredményt jégkorong, birkózás, kosárlabda és kerékpár sportágban, egy amerikaifutball-játékos pedig megtagadta a mintaadást, ami eleve doppingvétségnek minősül. A legnagyobb port ki­váltó eset Kiss Balázs világbajnok birkózóé volt, akit versenyen kívül, március 19-én ellenőriztek A mintájában a hormonantagonisták és modulátorok közé, az S4-es csoportba tartozó aromatáz inhibitort találtak Kiss bizonyítani tudta, hogy a szer táplálékkiegészítővel együtt ke­rült a szervezetébe, de ez nem mentesítette a felelősség alól. A Nemzetközi Birkózószövetség mindenesetre nem két-, hanem csak egyéves eltiltással sújtotta, ez 2011. március 18-án jár le, így jövőre már az Eb-n is indulhat. A táplálékkiegészítők jelentős veszélyforrást jelentenek a szakemberek zöme szerint egyikről sem lehet állítani, hogy teljes biztonsággal fogyasztható, és a WADA is azon az állásponton van, hogy a sportolók egyáltalán ne éljenek velük Amit megcélzott, azt rendre el is találta Napra pontosan negyven éve hunyt el a magyar koronglövészet első olim­piai bajnoka, Halasy Gyula, aki az 1924-es párizsi játékokon állhatott fel a dobogó tetejére. A harctéren igazi hős, a magánéletben művelt, kellemes modorú úriember volt, akiről Krúdy Gyula azt írta: „Magyarország leg­nyugodtabb embere. ” és De­ák Zsigmond______________________ N­ em véletlenül található Kisvár­dán Halasy Gyula utca, hiszen e Szabolcs megyei városban szü­letett 1891. július 19-én a sport­lövészet későbbi klasszisa. Akinél igen ha­mar megmutatkozott a fegyverek szeretete, hiszen a család Debrecen melletti birtokán állítólag már ötévesen elcsente édesapja puskáját, hogy a környék madarait riogassa vele. A vadászat szenvedélye aztán egész életét végigkísérte. Gimnáziumi tanulmá­nyait Kisvárdán végezte, majd Budapesten és Bécsben szerzett kereskedelmi-jogi dip­lomát, de a berlini gazdasági főiskolát is ki­járta. Egy évet önkéntesként szolgált a csá­szári és királyi haderőnél, huszonhárom évesen tartalékos huszár hadnagyként érte az első világháború kitörése. A 2. huszárez­red kötelékében olyan haditetteket vitt vég­hez, hogy számos kitüntetést, érdemrendet kapott, és folyamatosan előrelépett a rang­létrán. Súlyos sebesülés is érte, egy gránát mellette robbant fel a lövészárokban, ennek hatására nyolc hónapra megnémult! Gyó­gyulása után tovább küzdött a harctéren, századosként érte a háború vége. A civil életbe visszatérve a Kisvárdai Ta­karékpénztár vezérigazgató-helyetteseként dolgozott, miközben a korábban már meg­ismert sportágakat is űzte: a lövészet mel­lett vívott, lovagolt, bokszolt, műkorcsolyá­zott, tornászott. A Magyarországon alig is­mert agyaggalamb-lövészettel 1921-ben ta­lálkozott először, azonnal megkedvelte, és amikor kiderült, hogy 1920 után 1924-ben már részt vehetnek a mieink az olimpián, keményen edzeni kezdett. Ennek eredmé­nyeként néhány hónappal a párizsi játékok előtt megdöntötte a sportág akkori hazai klasszisa, Lumniczer Sándor országos csú­csát. Ők ketten képviselték aztán a piros-fe­­hér-zöld színeket a francia fővárosban, ahová Halasy saját költségén utazott el. S előzetes nyilatkozata alapján még csak nem is esélyesként: „A világ hatvan legjobb lövé­szével állunk szemben, akik összehasonlít­hatatlanul kedvezőbb körülmények között készültek erre a versenyre. Az amerikaiak, az angolok és a kanadaiak olyan biztosan lőnek, hogy velük szemben győzelemről be­szélni alig lehet.” Lumniczer esetében valóban, mert őt betegség hátráltatta, Halasy viszont az első napi hetvenből csak egy korongot hibázott el. Ekkor már jóval magabiztosabban mondta társának: „Semmi baj, ha te beteg vagy, majd én megnyerem Magyarország­nak ezt az olimpiát!” Jellemző a hozzáállá­sára, hogy nem önnön dicsőségét, hanem hazája hasznát nézte. Méghozzá sikerrel. Az első napon hibátlanul célzóknak meg­remegett a kezük a második napi harmin­cas sorozatban, ám ő megint csak egyet vé­tett, és a finn Komi Huberttel holtverseny­ben az élen zárt. Következett a szétlövés, amely során honfitársunk tíz telitalálatot ért el, majd elindult az öltözőbe újabb töl­tényekért. Útközben érte a hír, hogy to­vább ne menjen, hiszen Hubert már az el­ső agyaggalambot elhibázta, így lett Halasy Gyula hazánk tizenkettedik és a magyar sportlövészet második olimpiai bajnoka. A hihetetlenül izgalmas diadalt még „földi­je”, a Nyíregyházán született híres író, Krúdy Gyula is megénekelte: „Példája lehet korának, ő a mostani Magyarország leg­nyugodtabb embere.” No meg a legjobb sportlövője, amit a húszas-harmincas években nyert négy vi­lág- és Európa-bajnoki cím, valamint több további érem is mutat. 1932-ben az akkor még dívó élőgalamb-lövészetben lett a ma­gyar csapattal vb-első, és aratott az 1936- os berlini olimpián is, pechjére azonban a számai ezúttal nem szerepeltek a hivatalos ötkarikás programban. Ettől még szűkebb pátriájában, Kisvárdán a helyi újság a kor­szellemnek megfelelően boldogan írta, hogy Halasy „Göring miniszterelnök érté­kes díját nyerte el jutalmul”, vagy hogy „bemutatták Hitler kancellárnak”. Ezen erőszakolt ismeretség mindenesetre nem lehetett túl kedves neki, amikor később fe­leségét és annak családját üldözték faji okok miatt. A második világháború után Halasy Gyula szaktanácsadóként, szakfel­ügyelőként, szakíróként, szövetségi ve­zetőként segítette kedvenc sportját, amelyet hetvenéves koráig versenyszerűen is űzött. ■ PONTOSAN, NYUGODTAN. Halasy Gyula jó­val negyvenéves kor felett házasodott, dr. Schischa Klára belgyógyász orvosnőt vette feleségül. Gyermekük nem született, jelen­leg élő legközelebbi rokona neje unokahú­ga, Bajk Éva. A 86 éves hölgy több relikviát is őriz tőle, a párizsi ötkarikás aranyérmet és a mellé kapott diplomát pedig felaján­lotta az olimpiai mozgalomnak, illetve a sportmúzeumnak. „A köztársasági elnök úr vette át és köszönte meg, igaz, Schmitt Pál akkor még a MOB elnöke volt. A nagy­­néném 1998-ban, századik életévében hunyt el, akkor kerültek hozzám ezek az emlékek Gyula bácsiról. A diploma bekere­tezve a szobájuk falát díszítette, megtalál­ható rajta az újkori olimpizmus atyja, Pierre de Coubertin aláírása - mesélte Rajk Éva, aki ifjú leányként ismerte meg Ha­­lasyt,­­ füveit, olvasott ember volt, nyel­veket beszélt, németből fordított, s olyan nyugodt természettel rendelkezett, amint Krúdy is írja róla, egyszer sem láttam felin­­dultnak. Szeretett vadászni, és sokáig lőtt versenyeken, amit megcélzott, azt eltalálta. Szép kort ért meg, de nem lett soha reszke­­teg öreg, jó kiállású úriember maradt. Bár én annyira értek a lövészethez, mint tyúk az ábécéhez, tanítványai, társai őrzik az emlékét,­­versenyt is szerveztek a tiszteleté­re” - nyilatkozta Rajk Éva. S valóban, Gál Ferenc, a Pest megyei sportlövőbizottság nyolcvanéves vezetője öt esztendeje rendre megszervezi a Halasy Gyula nevét viselő koronglövő viadalt a budakeszi lőtéren. „Az idén sajnos nem sikerült, mert átépítik a lőteret, de jövőre biztosan újra összejö­vünk. Gyula bácsival még együtt is lőttünk, ő a Honvédban, én a Dózsában, komoly versenyszellemmel megáldott, emellett rettentő nyugodt, rendes ember volt” - kö­zölte Gál Ferenc, aki 1964-ben trapban ma­gyar bajnoki címig jutott. Halasy Gyula ek­kor már nem lett, 1961-ben, hetvenévesen vonult vissza a versenyzéstől. Hammerl László pedig 1964-ben lett olimpiai arany­érmes, igaz, nem a koronglövők, hanem a puskások között. „Gyula bácsival, mivel más szakágat űzött, kevésbé volt szoros a kapcsolatunk, sportvezetőként emlékszem rá. Készült egy közös fénykép is vele, no meg Prokopp Sanyi és Takács Karcsi bácsi­val, mi négyen voltunk akkor a sportág ha­zai olimpiai bajnokai. A fotó 1970-ben, a magyar lövészet megalakulásának száza­dik évfordulóján jelent meg” - mondta a lövőket a Nemzet Sportolói között képvise­lő Hammerl László. Halasy Gyula

Next