Magyar Nemzet, 2011. január (74. évfolyam, 2-30. szám)

2011-01-27 / 26. szám

8Maprtal-Külföld 2011. január 27., csütörtök Rovatvezető: Stier Gábor kulpol@magyarnemzet.hu NAPI SAJTÓSZEMLE DIE WELT Az Orbán Viktor vezette magyar kormány különös módon já­rult hozzá a brüsszeli Justus Lipsius-ház csinosításához. Az épület bejáratánál olyan sző­nyeget fektetett le, amely az 1848-as határok közötti Ma­gyarország térképét ábrázolja. Ez olyan országok körvonalait is magába foglalja, amelyek az első világháború óta már nem tartoznak hozzá. Utóbbiak nincsenek elragadtatva a Made in Hungary műtárgytól - írja Michael Stürmer történész a német konzervatív lapban. Polskie Radiopl Az el nem ismert Icskéria vezető­je, Ahmed Zakajev nem ka­pott lengyel vízumot. Mint a lengyel közszolgálati adó je­lentette, a csecsen politikus így nem jelenhet meg ma sze­mélyesen a kiadatási eljárásá­nak megszüntetésével foglal­kozó tárgyaláson. Donald Tusk kormányfő kijelentette, Lengyelország semmiféle nyo­másnak nem engedve jár el az ügyben. Zakajevet tavaly szep­tember 17-én tartóztatták le Varsóban, majd a fellebbviteli bíróság döntése alapján még aznap szabadon is engedték. 2013 májusától Franciaországi Egyesült Protestáns Egyház néven egyesül az evangélikus és református egyház - olvas­ható a francia református egyház honlapján. A két egy­ház már hosszabb ideje teljes közösségben van egymással, kölcsönösen elismerik egy­más szentségeit. T­íz m­err­­t a Vasszigor Egyiptomban Az Egyesült Államok és az EU is a tüntetők mellé állt FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL • A tunéziai tapasztalatokból okulva Egyiptom kedden este elérhetet­lenné tette az országból a Twitter mikroblog-szolgáltatót, amelyen keresztül a fiatalok a megmozdulá­sokat szervezték. Egyiptom már korábban is rámutatott, a tunéziai eseményeknek lehetnek hazai kö­vetkezményei is, miközben az or­szág helyzete teljesen más. Tuné­ziában nem számítottak a felkelés­re, Egyiptomban viszont 1981 óta szükségállapot van, a rendőrség nagy számban van jelen az utcá­kon, s minden megmozdulást kéz­ben tart, szükség esetén pedig azonnal feloszlatja a demonstrá­ciókat. Ezzel együtt a keddi tünte­tés volt Hoszni Mubarak elnök har­mincéves uralkodása alatt a legna­gyobb, s külön aggasztó lehet szá­mára, hogy szeptemberben urnák­hoz járulnak az egyiptomiak. Az Egyesült Államok azt java­solta Egyiptomnak, hogy válaszol­jon az egyiptomi nép kéréseire, ve­zessen be politikai, gazdasági és szociális reformokat, amelyek ja­víthatják az emberek életminősé­gét, segíthetik az ország felvirágzá­sát. Az Európai Unió eközben a po­litikai változásért tüntetők követe­léseinek meghallgatására buzdítot­ta az egyiptomi vezetést, párhu­zamba állítva az egyiptomi esemé­nyeket a tunéziai forradalommal, amely az elnök, Zine el-Abidine ben Ali elűzésében csúcsosodott ki. Az EU ezúttal nem késlekedett kifejez­ni támogatását az egyiptomi de­mokratikus törekvések mellett, mert a tunéziai „jázminos forrada­lom” idején kritikák érték, amiért túl sokáig hallgatott a hatalomhoz való hozzáállásáról. Az elnök fia, Gamal Mubarak és felesége több arab internetes hír­­portál szerint is Londonba repült. A hírt az egyiptomi hatóságok egy­előre nem erősítették meg. Tüntetők és rendőrök összecsapása Kairó utcáin. Ismeretlen végkifejlet fotó: afp/mohammed abed Innovációt sürget Obama Kína és India felemelkedése miatt fokozná a versenyképességet az amerikai elnök Főként hazai fogyasztásra szánta és a gazdasági kilába­lásnak szentelte második, az unió helyzetéről mondott be­szédét Barack Obama. Az amerikai elnök az összefogá­sért szállt síkra a törvényho­zás két házának összevont ülé­sén, amelyen a rivális erők po­litikusai a hagyományokkal ellentétben nem elkülönülve, hanem vegyesen foglaltak he­lyet, ezzel a gesztussal fejezve ki szolidaritásukat a három hete fejbe lőtt, ám életben ma­radt képviselőtársukkal. S Zord Gábor László_____________ M­ ozgásterének beszűkülésé­vel - ami a republikánusok novemberi képviselőházi előretö­résének eredménye - a demokra­ta államfő most a politikai kon­szolidáció, az eldurvult ellentétek elsimításának kezdeményezője­ként lépett fel. Nincs is más lehe­tősége, mert túl mandátumának felén, el kell kezdenie újjáépíteni elveszett népszerűségét, ha 2012- től újabb négy évre a Fehér Ház­ban akar maradni. Nem véletlen hát, hogy az el­nök beszédét a Gabrielle Giffords képviselő asszony elleni merény­lettel kezdte, hiszen az eset és az általa felkavart közéleti párbeszéd jó ürügy Obamának, hogy a kompromisszumkészség hiányát negatív színben, illetve egyenesen veszélyes jelenségként tüntesse fel. Márpedig a Teadélután fel­­emelkedése éppen a megalkuvás elutasításáról, a 235 éves alkot­mány fundamentalista értelmezé­séről szólt, amely támogatóik tá­borában kiváltott némi radikalizá­­lódást. Az elnök szerint viszont az arizonai lövöldözés - amely hat ember halálát okozta - arra emlé­keztette az amerikaiakat, hogy „ugyanazokban a reményekben és hitvallásban osztozunk”. Ami a beszéd tartalmát illeti, Obama leszögezte: a novemberi félidős törvényhozási választások után immár mindkét pártot fele­lősség terheli a kormányzásért, a választók azt akarják, hogy mű­ködjenek együtt. Eljött az idő, hogy az Egyesült Államok szem­beszálljon évtizedek óta érlelődő kihívásokkal - mondta, kifejtve, hogy a technológiai fejlődés, Kína és India felemelkedése, a munka­helyek külföldre kerülése sok amerikainak megváltoztatta a já­tékszabályokat, ezért fontos, hogy bátorítsák az innovációt, amely munkahelyeket teremthet odaha­za. „Ez a mi generációnk Szput­­nyik­ pillanata” - mondta Obama, utalva 1957-re, amikor a Szovjet­unió a világ első műholdjának fel­bocsátásával szembesítette az amerikaiakat lemaradásukkal, egyben inspirálva őket a történe­lem egyik legnagyobb kutatás-fej­lesztési programjának beindításá­ra. Az elnök épp ezért beruházá­sokat javasolt a bio- és az infor­mációtechnológiába, a zöldener­­gia-forrásokba és az oktatásba. Hasonlóképpen az állam által kezdeményezett infrastruktúra­projekteket vázolt fel gyorsvas­­utakkal és azzal az ígérettel, hogy öt éven belül az amerikaiak 98 százalékának nagy sebességű internetes hozzáférése lesz. Ami a költségvetési deficitet illeti, a ki­adások ötéves befagyasztását ja­vasolta. Az összefogásnak azonban ép­pen az a legnagyobb akadálya, hogy a deficit csökkentésében el­térnek a vélemények. Szemben Obamával, aki figyelmeztetett, hogy mindez nem történhet a szo­ciálisan leginkább kiszolgáltatot­tak kárára, konzervatív republiká­nusok már elő is rukkoltak egy tíz évre szóló, 2,5 billió dolláros meg­szorítási tervvel. Ez csak egy terü­letet hagyna érintetlenül: a védel­mi költségvetést. Barack Obama. Uniós tervet célzott meg beszédével fotó: afp/nicholas kamm Letiltották a segélyhajóról szóló filmet * Stefan Lázár (Köln)___________ T­avaly májusban az izraeli had­sereg a nyár tengeren véres fel­lépés nyomán kényszerítette meg­állásra a Gázai övezetbe igyekvő se­gélyhajót. Az incidensről készült tö­rök filmet a német mozik tegnap mutatták volna be, ám a kölni film­kölcsönző a tiltakozások hatására mégsem engedte meg a vetítést. Pe­dig a Farkasok völgye - Palesztina című alkotás száz kópiáját juttatták el a moziknak annak ellenére, hogy előzőleg mind politikusok, mind zsidó szervezetek éles kritikát fogal­maztak meg, hogy a film antiszemi­ta uszítást tartalmaz. A bírálat akkor fokozódott, ami­kor kiderült, a premierekre a nem­zetközi holokauszt emléknapján került volna sor. „Németországban egy ilyen film bemutatása egy ilyen emléknapon ízléstelenség” - han­goztatta Philipp Missfelder, a ke­reszténydemokrata frakció külpoli­tikai szóvivője. Ugyanakkor a Bun­destag német-izraeli képviselőcso­portját vezető Jerzy Montag (Zöl­dek) kijelentette, amíg nem bünte­tendő tartalom kerül a vászonra, Németországban visszataszító dol­gokat nem lehet betiltani. Végül a hazai filmgazdálkodás önkéntes el­lenőrző szervének (FSK) határozata vezetett fordulathoz: a film nem mutatható be a fiataloknak. A meg­szorítás egyben megtiltja a film rek­lámozását is. Ezt követően a Köln­ben székelő Pera filmkölcsönző le­mondta a mára tervezett vetítése­ket, s az FSK-határozat kézhez­vételét követően dönt majd a film sorsáról. Videojáték inspirálta a merénylőket? M­üller Gábor_____________________ F­élárbocra eresztették a gyász­napon a nemzeti lobogót Moszkvában. A domogyedovói me­rénylet több mint száz kórházban ápolt sérültje közül még hét állapo­ta életveszélyes. Folyik a nyomozás, s az ellentmondó hírek közül az tű­nik a legvalószínűbbnek, hogy az elkövető 35 év körüli, európai kiné­zetű, esetleg arab férfi volt. Ez utób­bit cáfolja, hogy a robbanás előtt orosz nyelven azt kiabálta: „Most megöllek benneteket!” Egyes véle­mények szerint volt vele egy nő is. A hatóságok mindenesetre a kauká­zusi szálon folytatják a nyomozást, igaz, Putyin orosz kormányfő teg­nap kizárta a csecsen szálat. Köz­ben a Russian Today televízió arról tudósított, hogy a Call of Duty: Mo­dern Warfare 2 című videojáték erőszakos jelenetei szolgálhattak mintául a véres akcióhoz. Miközben Putyin és Medvegyev egyaránt kemény választ ígért, a rendvédelmi szervek és a repülőtér biztonsági személyzete egymásra mutogatnak. Az elnök Davosba utazása előtt a belügyminiszterrel találkozva a közlekedési rendőrség teljes átszervezését, az ellenőrzések szigorítását, az izraeli és az ameri­kai gyakorlathoz hasonló intézke­dések bevezetését és további fejek hullását helyezte kilátásba. ■ PONT A START RA. Az alsóház után egy nappal tegnap az orosz parlament felsőháza is ratifikálta a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló új orosz-amerikai START- szerződést. (MN) Sajtószabadságot sértő brit titkosítási terv Azzal, hogy a titkosszolgálat (MI5) és a hírszerzés (MI6) a polgá­ri peres eljárások vallomásaira is kiterjesztené a titkosítást, sú­lyosan megsérti a tájékoztatás szabadságára vonatkozó helyi és uniós törvényi előírásokat - derült ki a brit legfelső bíróság ked­di meghallgatásán. a Balogh Roland_________________ J­ogorvoslatot kért a brit közszol­gálati BBC, a baloldali The Guardian és a konzervatív The Ti­mes napilap, mert az MI5 és az MI6, a brit bel-, valamint külügy­minisztériummal, illetve a főállam­­ügyésszel karöltve megpróbáltak elfogadni egy olyan módosítást, amely kitiltotta volna a sajtót a szakszolgálatok számára kényes bí­rósági ügyekről, így például az olyan - mozlim hátterű, de brit me­nedékjogot kapó vagy állampolgár­ságú - egykori, utóbb ártatlannak bizonyuló guantánamói foglyok tárgyalásairól sem tudósíthattak volna, akiknek kínzásában az MI5 és az MI6 ügynökei segédkeztek. A médiumokat képviselő ügyvéd, Anthony Paul Lester felsőházi libe­rális demokrata képviselő szerint a tiltás sérti a sajtó szabadságát, vala­mint a szabad tömegtájékoztatás­hoz való brit és uniós jogot is. A tervezet szerint nemcsak a tárgyalásokról való közvetítéseket akarták letiltani, hanem keményen szabályozták volna a terrorizmus gyanújával őrizetbe vett személyek és ügyvédeik közötti párbeszédet is. A brit államot - indokolatlan fogva tartásuk és megkínzásuk miatt - beperlő egykori őrizetesek ügyvé­deinek ugyanis úgy kellett volna be­gyújtaniuk beadványaikat, hogy sem előtte, sem utána nem beszél­hették volna meg annak tartalmát ügyfeleikkel, így a védők nem is­merhették volna meg az ügy részle­teit, a tanúvallomások szövegét. A The Guardian szerint a brit szakszolgálatok ügyvédei azért akarják az ilyen polgári peres tár­gyalásokon elhangzó vallomások titkosítását, mert azokból - illetve az ügyek kapcsán bemutatásra ke­rülő titkosított iratokból - az is ki­derülne, hogy az egykori Blair-, il­letve Brown-kormányzatok, az egyes miniszterek, sőt maga Tony Blair volt munkáspárti brit minisz­terelnök is milyen mélyen érintet­tek a 2001. szeptember 11-e utáni - a terrorizmus elleni harc címén végrehajtott -, minden bizonyíték nélküli kényszervallatásokban. Tony Blair

Next