Magyar Nemzet, 2011. február (74. évfolyam, 31-58. szám)
2011-02-01 / 31. szám
4 Magyar Nemzet - Belföld 2011. február L, kedd Szmogriadó számos nagyvárosban HÍRÖSSZEFOGLALÓ E lrendelte a szmogriadó tájékoztatási fokozatát Budapesten a főpolgármester, mert a kisméretű szálló por koncentrációja két egymást követő napon meghaladta a küszöbértéket - közölte tegnap az MTI-vel a Főpolgármesteri Hivatal. A közlemény szerint a légszennyezettségi szint további romlásának megelőzése érdekében Tarlós István a lakosságot és a légszennyezőket önkéntes önkorlátozó intézkedésekre kérte fel. Ez jelenti a rendszámtáblán fekete és piros színű hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott gépjárművek használatának szüneteltetését, a közösségi közlekedés választását, a gépjárművek alapjárati üzemeltetésének mellőzését, a fűtésnél pedig, ahol lehet, a gázfűtés választását. Hasonló intézkedéseket hoztak tegnap Debrecenben, Miskolcon Tatabányán és Várpalotán is, ahol a kisméretű szálló por koncentrációja két egymást követő napon szintén meghaladta a riasztási küszöbértéket. Szerencsi erőműépítés feltételekkel II Borsodi Attila_____________________ C sak akkor épülhet szalmatüzelésű erőmű Szerencsen, ha arra az UNESCO Világörökség Bizottsága és a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) áldását adja. A város elkötelezett a világörökségi cím mellett ugyanúgy, mint ahogy a munkahelyteremtés mellett is - mondta Koncz Ferenc, Szerencs polgármestere. A településvezető hozzátette: egyelőre az tűnik biztosnak, hogy ahol eredetileg meg akarták valósítani a beruházást, ott nem lesz építkezés. - Mi azt szeretnénk, ha az ügyben érintett felek, a borászszakma és a cég képviselői asztalhoz ülnének, és megegyeznének a helyzet megnyugtató rendezéséről. Mi a kompromisszumos megoldás hívei vagyunk - hangsúlyozta. Mint azt megírtuk, új helyszínen, de továbbra is Szerencsen építené meg a szalmatüzelésű erőművét a BHD Hőerőmű Zrt. A cég most a város tokaji borvidék felé eső része helyett egy másik helyszínen, az úgynevezett prügyi út mellett valósítaná meg a beruházást. Voltay Géza, a cég igazgatóságának elnöke azt nyilatkozta: ha a város önkormányzata partner ebben, akár egy hónapon belül is el tudnák kezdeni az építkezést. Ma ítéletet vár a devecseri károsult Visszavonják a tízmillió forintos kártérítési intézkedést? • A precedensügy húsz per sorsát döntheti el A Mal Zrt. kártérítési felelősségének megállapítását várja a mai tárgyaláson az a devecseri károsult, akinek korábban ideiglenes intézkedésként már megítéltek tízmillió forintot. Hidasi Gábor jogi képviselő szerint a bizonyítékok azt igazolták, hogy a vörösiszap-katasztrófa idején nem volt sem rendkívüli esőzés, sem pedig földmozgás a környéken. Az ajkai gyár ügyvédje, Ruttner György viszont azt mondta: a gát leomlását a gyár működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok idézte elő. Ruttner emiatt ma a tízmilliós előzetes kártérítésről szóló végzés visszavonását kéri a bíróságtól. A precedensügy mind a húsz kártérítési per sorsát eldöntheti. :» Kulcsár Anna______________________ Nemcsak műszaki, hanem jogi szempontból is rendkívül öszszetett a tavaly október 4-i vörösiszap-katasztrófa következményeinek a felszámolása. Ezt érzékelteti az a per, amelyet ma tárgyal a Fővárosi Bíróság (FB). Az ügyben szinte az összes olyan ellentmondás felbukkan, amely az elmúlt hónapokban a vörösiszap-katasztrófa után egyáltalán megismerhető volt. A pert egy károsult magánszemély indította a Mal Zrt. ellen. A devecseri lakos ugyanis mindenét elveszítette: az iszap tönkretette a telkét, a házát, a garázsát, megsemmisítette ingóságait, szerszámait és ruháit. A károsult a testvéréhez költözött, kölcsönruhákban járt és baráti hitelekből tartotta fenn magát. Összesen 19,3 millió forint kártérítést követel a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-től. A polgári tanács október 20-án úgynevezett ideiglenes intézkedésként tízmillió forint megfizetésére kötelezte a céget. • A Fővárosi Ítélőtábla december 21-én elutasította a Mal Zrt. fellebbezését és jóváhagyta az FB ideiglenes intézkedésről szóló határozatát. Ezután más károsultak is abban reménykedtek, hogy a bíróság sorra hozza majd meg a hasonló döntéseket, ez azonban nem történt meg. Ruttner György ügyvéd, a Mal Zrt. jogi képviselője lapunk kérdésére elmondta: szerinte ez volt az első és egyben az utolsó ilyen ideiglenes intézkedés. Sőt, az ügyvéd azt várja, hogy a Fővárosi Bíróság ma hatályon kívül helyezi, visszavonja az október 20-i határozatot. Mint mondta: az eljárási törvény erre akkor is módot ad, ha a döntés időközben jogerőre emelkedett. A károsult körülményei ugyanis megváltoztak. Ruttner érdeklődésünkre azt is közölte, hogy a mai tárgyalás előtt írásban kereste meg a bíróságot. A devecseri lakos ügyvédje, Hidasi Gábor ugyanakkor a kérelem elutasítását indítványozza. Ő is írásban fordult a bírósághoz. Kérdésünkre úgy nyilatkozott: a károsult helyzete nem módosult, végleges lakhatását nem sikerült megoldani. A felajánlott állami szükséglakást nem találta megfelelőnek, s körülményein az sem változtat, hogy végül rábeszélésre aláírta: elfogadja az állam részleges kártérítését. Nem segített sokat az sem, hogy decemberben az Állami Kármentő Alapból kiutaltak részére 150 ezer forintot. Előleg Az ideiglenes intézkedéssel a bíróság az érintettek meghallgatása nélkül gyakorlatilag előleget ítél meg a károsultnak. A bizonyítási eljárás csak ezután következik, s az ügyfelek, a tanúk és a szakértők részvételével a tárgyaláson zajlik le. A devecseri ügyben november 30-án már volt egy bírósági tárgyalás. Az alperes és a felperes is bizonyítási indítványokat terjesztett elő. A Mal Zrt. kérésére a bíróság megkereste a meteorológiai intézetet és a Magyar Tudományos Akadémia szakintézményét, a károsult javaslatára pedig katasztrófavédelmi információkat szerzett be. A timföldgyár ugyanis azt állította: az október 4-i ajkai gátszakadást a cég működési körén kívül eső elháríthatatlan külső ok idézte elő. Akkortájt a szokásosnál két és félszer több csapadék hullott, a környéken földmozgást, földrengést is észleltek. A korábbi időkben mind a létesítéshez, mind a működéshez szükséges valamennyi engedélyt kiadta a hatóság. Az ügyvéd szerint a legroszszabb esetben is kármegosztás alkalmazandó, mert az állami intézmények engedélyezési tevékenysége is nagyban hozzájárult a helyzet kialakulásához. Hidasi Gábor, a károsult ügyvédje a mai tárgyalás előtt azt mondta, a beszerzett bizonyítékok a Mal Zrt. ellen szólnak. Nem hullott rendkívüli mennyiségű csapadék, földmozgást nem regisztráltak. Megállapítható viszont: a cég nem kereste meg a katasztrófavédelmi szervezeteket, hogy tájékozódjék, nem veszélyezteti-e a környéket az ott tárolt 1,5 millió köbméternyi lúgos anyag. Összesen húsz per Az FB sajtótitkárságától megtudtuk: Budapesten eddig tizenkét kártérítési per indult a vörösiszap-katasztrófa miatt, s mindegyikben elrendelték a soron kívüli ügyintézést. A bíróság hat perben már megkezdte a tárgyalást. A Mal Zrt. ügyvédje azt mondta: összesen húsz perük van, a tizenkét fővárosi ügy mellett Ajkán és Veszprémben nyolcat regisztráltak. A károsult személyek az ügyvéd tájékoztatása szerint az ingatlanjukban s az ingóságaikban keletkezett károk megtérítése mellett nem vagyoni kártérítést is kérnek. Utóbbit a halálesetek és a sérülések miatt látják indokoltnak. A cég jogi képviselője szerint egy perben kirívóan magas, 5,2 milliárdos összeg szerepel. A további 19 ügy károsultjai együttesen hozzávetőlegesen 250 millió forintot követelnek a társaságtól. A károk rendezése, elhárítása több síkon zajlik. Két nappal a katasztrófa után, tavaly október 6-án a kormány három megyére veszélyhelyzetet hirdetett. Ezt később meghosszabbította, és egy megyére korlátozta. A gyár közelében új védművet építtettek, s felülvizsgálták a környezetvédelmi engedélyeket. A céget állami felügyelet alá helyezték, irányítását kormánybiztosként Bakondi György, a katasztrófavédelem főigazgatója látja el. Állami részvétel A kormány még november 4-én úgy határozott, a kárelhárítás mellett részt vesz a magánszemélyek kárainak enyhítésében is. Az erről szóló két kormányhatározat részletesen megszabta, milyen ingatlanok, ingóságok, gépjárművek, ruhaneműk, eszközök és termények kárenyhítését vállalja a magyar állam, így a károsultaknak csak egy része fordult ügyvéd segítségével a bírósághoz - többet közülük Magyar György ügyvédi irodája képviselt. Mások elfogadták, hogy az állam gondoskodjon elhelyezésükről, ingatlanuk, ingóságaik pótlásáról, s ennek ellenértékét az állam hajtsa be a károkozón. Ezt a jogi megoldást engedményezésnek, a követelés átengedésének nevezi a jogszabály. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kérdésünkre azt a választ adta: a magyar államra eddig hetvenegy károsult engedményezte kártérítési igényeit. Közülük negyvenhárman lakásvásárlási, huszonnyolcan pedig házépítési szerződést írtak alá. A végleges kimutatások elkészítése a közeli időkben várható, mivel az érintettek január végéig jelenthették be, megsemmisült házuk helyett kérik-e új lakás felépítését. A mai tárgyalás választ adhat arra is: előnyös-e, ha valaki ügyvéd segítségével fordul a bírósághoz, vagy jobban jár, ha kizárólag az állami programokhoz csatlakozik. ■ SZÁMLÁZNAK. Kiszámlázza a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. az iszapkatasztrófa elhárítása során ténylegesen felmerült költségeit az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak - döntött egyhangúlag a Fővárosi Közgyűlés tegnap. A cég a többi között öt nagy teljesítményű mosó-locsológépet, meleg vizes mosóval felszerelt kisteherautót, műhelyautót, valamint azokhoz személyzetet biztosított. A gépek november 5-ig több mint 2600 üzemórát teljesítettek. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az FKF Zrt. számláza ki a ténylegesen felmerült költségeit, vagyis nettó 82,6 millió forintot. Úgy vélte: nem indokolt, hogy a társaság egyáltalán ne, vagy kedvezményes áron számlázza ki költségeit, ez ugyanis rontaná a társaság eredményét. (MTI) A bíróság ma kimondhatja a Mal Zrt kártérítési felelősségét FOTÓ: MÁTÉ PÉTER BŰNÜGYI ZÁRLAT ÉS SZAKVÉLEMÉNY. Értesülésünk szerint elkészült az igazságügyi műszaki szakértők véleménye abban a büntetőügyben, amelyet a vörösiszap-katasztrófa miatt Bakonyi Zoltán és három társa ellen folytat a Nemzeti Nyomozó Iroda. Kérdésünkre a rendőrség azt válaszolta: egyelőre nincs olyan információjuk, amelyet megoszthatnának a nyilvánossággal, így csupán annyit tudni: a szakértőknek arra kellett válaszolniuk, mi idézte elő az ajkai timföldgyár X. számú iszapkazettájának október 4-i átszakadását, és mi az, ami nem szerepelhet a kiváltó okok között Bakonyi Zoltán korábbi cégvezetőt október 11-én hallgatta ki gyanúsítottként a rendőrség, a nyomozási bíró pedig október 13-án döntött úgy, hogy nem rendeli el előzetes letartóztatását Bakonyi hét bankszámlájára tavaly november 15-én Magyar György ügyvéd két ügyfelének kárigénye alapján elrendelték a bűnügyi zárlatot ■ HAMAROSAN HATÁROZNAK. A károsultak megsegítésére a kormány tavaly október 21 -én rendeletet fogadott el a Magyar Kármentő Alap létrehozásáról. Nagy Anna kormányszóvivő legutóbbi bejelentése szerint az alapban több mint 1,750 milliárd forint gyűlt össze. A pénz kisebbik részét korábban kiosztották a rászorulóknak. A további összegek felhasználásáról hamarosan dönt a kormány, s várhatóan heteken belül határoz a Mal Zrt jövőjéről is. Felmentették az egykori honvédtisztet Az 1978-ban elhunyt ezredest lánya közbenjárásával rehabilitálták • Balassa Zsuzsanna: A cél az erkölcsi kártérítés volt Felmentette tegnap a Legfelsőbb Bíróság a Népbíróság által 1949-ben koholt vádak alapján elítélt honvéd ezredest, Balassa Kálmánt. A néhai főtiszt Miskolc légvédelméért felelt 1944-ben, ügyében lánya járt el. II Csibra Tibor___________________ B űncselekmény hiányában felmentette tegnap a Legfelsőbb Bíróság a Népbíróságok Országos Tanácsa által 1949-ben, népellenes bűntett miatt jogerősen elítélt Balassa Kálmán honvéd ezredest. A néhai főtisztet az egykori perben háborús bűncselekményekkel is megvádolták, de a Népbíróság csak a fenti pontban marasztalta el. Az 1978-ban elhunyt ezredes ügyében lánya nyújtott be felülvizsgálati kérelmet tavaly szeptemberben, a Legfelsőbb Bíróság tegnapi döntése immár megfellebbezhetetlen. Balassa Kálmán ezredes 1944- ben, a német megszállás idején Miskolcon szolgált a tüzérség parancsnokaként, csapatainak fő feladata a város légvédelmének biztosítása volt. Az ezredestől magánjellegű segítséget kért egy asszony, akinek az akkori jogszabályok értelmében zsidóként sárga csillagot kellett volna viselnie. Balassa ezredesnek nem volt tudomása a nő származásáról, viszont feltűnt neki, hogy nagy mennyiségű készpénz van nála. A háborús körülmények között a honvéd parancsnokoknak figyelmet kellett fordítaniuk a kémekre, szabotőrökre is. Az asszony nem tudta igazolni magát Balassa Kálmán előtt, ezért az ezredes egyik tisztjét utasította, hogy kísérje át a nőt a csendőrlaktanyába. Ott a hölgy már igazolta magát, s kiderült, azért volt nála az említett pénz, mert adótartozása volt, és azt kívánta befizetni. Az asszonyt ezt követően deportálták, későbbi sorsa ismeretlen. Az ezredes elleni vád alapja az volt 1948-ban, hogy a csendőrség - a háború utáni vélekedés szerint - aktívan részt vett a zsidóüldözésben. Balassát először háborús bűntett elkövetésével és népirtással is megvádolták, de ezeket a Népbíróság elutasította. A főtiszt nyolc hónap börtönbüntetést kapott, majd egész családjával együtt a hortobágyi munkatáborba internálták. A férfi nyugdíjban sosem részesült, és élete végéig gyári segédmunkásként kellett dolgoznia. Ha a Népbíróság a háborús bűntettek elkövetéséért is elmarasztalta volna, biztosan halálra ítélik. A kommunista rezsim apparátusa igyekezett lefejezni Balassa Kálmánhoz hasonlóan a Ludovika Akadémián végzett tisztekből álló honvédséget. A Legfelsőbb Bíróság a korabeli törvényeket értelmezve döntésében arra jutott, hogy a Népbíróság még az akkori, 1948—49-es jogszabályokat is megsértette. Balassa Kálmán lánya, a 80 éves Balassa Zsuzsanna elmondta, szándéka édesapja becsületének visszaszerzése, az erkölcsi kártérítés volt.