Magyar Nemzet, 2011. április (74. évfolyam, 89-117. szám)

2011-04-01 / 89. szám

2Magyar Nemzet MIM 2011. április 1., péntek Rovatvezető: Villányi Károly Feljelentés a Fradi-pálya eladása miatt­ ­ Munkatársunktól_____________ K­ ülönösen jelentős vagyoni hát­rányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt isme­retlen tettes ellen tesz feljelentést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. annak a vizsgálatnak a lezárásaként, amelyben a cég ko­rábbi vezetői által a Fradi-pálya ér­tékesítéséről kötött szerződést vizs­gálták. Közleményük szerint a zrt. jelenlegi vezetése az ellenőrzés do­kumentumaiban szereplő megálla­pítások alapján döntött úgy, hogy megteszi a jogi lépéseket. A vizsgá­lati jelentés ugyanis megállapította, hogy a vevő adásvételi szerződés­ben foglalt stadionfelújítási kötele­zettsége többek között azért nem teljesült, mert a szerződés nem tar­talmaz az MNV javára semmilyen biztosítékot, amellyel érdekeltté te­hette volna a vevőt a stadionfel­újítás teljesítésében. Az adásvételi szerződés ilyen tartalommal történt megkötése miatt a cég álláspontja szerint súlyos felelősség terheli a korábbi vezetést, közöttük elsősor­ban azokat, akik a szerződést aláír­ták, valamint az értékesítési eljárást felügyelték - áll a közleményben. Felajánlható családi pótlék? A Népesedési Kerekasztal azt ja­vasolja a kormánynak, tegye lehetővé, hogy a családi pótlé­kot és más alanyi jogon járó juttatásokat fel lehessen aján­lani egy állami pénzügyi alap számára, amelyből szegé­nyebb családokat támogatná­nak. (MTI) Öngyilkos lett az NNI volt ezredese Öngyilkosságot követett el egy hete Liszka Károly nyugállományú rendőr ezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egykori helyettes vezetője, az Országos Rendőr-főkapitányság Szerve­zett Bűnözés Elleni Igazgatósá­gának volt igazgatóhelyettese. A nyugdíjasként magáncégek­nél állást vállaló korábbi főtiszt sajtóértesülések szerint nem találta helyét a civil szférában, és egy vonat elé ugorva vetett véget életének. (HavariaPress) Hosszabbítás Afganisztánban Meghosszabbította a Magyar Honvédség Afganisztánban szolgálatot teljesítő kontin­genseinek mandátumát a kor­mány 2011. október 1-jéig - közölte tegnap a Honvédel­mi Minisztérium sajtóirodája. A Puli-Humriba települt ma­gyar kontingens 2006 óta járul hozzá Baglán tartomány újjá­építési feladataihoz. (MTI) KÖZLEMÉNY A bíróság megállapítja, hogy a III. r. alperes azzal, hogy Bolcsik György személyét az általa kiadott Magyar Nemzet c. lap 2007. októ­ber 20-i számában „Lőgyakorlat Kalasnyikoval” című cikkében, és 2007. október 22-i számában a „Kalasnyikov-ügy: Tovább nyo­moznak” című cikkében megala­pozatlanul kapcsolatba hozták a Teve utcai rendőrpalota elleni tá­madással, megsértette a felperes jó hírnév védelméhez fűződő sze­mélyiségi jogait. A Bíróság a III. r. alperest eltilt­ja a további jogsértéstől. A megállapított jogsértésért a III. r. alperes sajnálkozását fejezi ki. belpol@magyarnemzet.hu Benedek Fülöp jogerősen is bűnös I­I­­A a \\ VT-' i Az egykori szakállamtitkárt a pákozdi földügylet kapcsán hivatali visszaélés miatt marasztalták el M SWF.NDT PAl.___________________ J­ ogerősen is másfél év, három évre felfüggesztett börtönnel büntette tegnap a Fővárosi Ítélő­tábla Benedek Fülöpöt, a vidékfej­lesztési minisztérium volt szakál­lamtitkárát, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigaz­gató-helyettesét. A határozat sze­rint Benedek hivatali hatalmával visszaélve egy Pákozd határában található természetvédelmi terü­let privatizálásában és építési te­lekké nyilvánításában segédke­zett. A tábla helybenhagyta az első fokú ítéletet, amelyben a Heves Megyei Bíróság megállapította: Benedek a hatáskörét túllépve járt közben azért, hogy a 202 hektáros ingatlant a székesfehérvári föld­hivatal jogszabálysértő módon ki­vonja a művelésből. A határozat szerint Benedek közbenjárására a terület egy vál­lalkozó tulajdonába került, és mint művelés alól kivont föld, al­kalmassá vált gazdasági beruhá­zásra. A vállalkozó ezután gazda­sági társaságába apportálta a te­rületet, majd az üzletrészét több­szörös áron eladta egy norvég be­fektetőnek, aki ezáltal építésre al­kalmas területként jutott a ki­emelt természetvédelmi oltalom alatt álló ingatlanhoz. Benedek Fülöp az utolsó szó jogán azzal védekezett: az elsőfo­kú bíróság megállapítása szerint ő és a másodrendű vádlott végig tisztában volt a befektető golfpá­lya-építési szándékával, és ezért működött közre a terület átjátszá­sában, azonban ez nem igaz, mert csak egyszer találkozott a vállal­kozóval. A tárgyaláson felidézték azt a párbeszédet is, amit a har­madrendű vádlott akkor rögzí­tett, amikor volt felettese, Bene­dek Fülöp trágár szavakkal az ügy mielőbbi elintézésére utasította. Az egykori államtitkár erre úgy reagált, hogy valóban nem a fran­cia etikett szabályai szerint szólt beosztottjához, azonban a törvé­nyes keretek között adott utasí­tást, és tisztességes szándék vezé­relte őket. Nem így látta ezt az eljáró ta­nács elnöke, Nehrer Péter bíró, aki az ítélet indoklásában azt hangsú­lyozta, hogy amit a vádlottak elkö­vettek, az a hivatali visszaélés tipi­kus esete, az elsőfokú bíróság pe­dig megalapozottan döntött Bene­dek és társa bűnösségéről. A hely­benhagyott ítélet szerint a másod­rendű vádlott, egy volt miniszté­riumi titkárságvezető egy év két hónap, ugyancsak három évre fel­függesztett börtönbüntetést ka­pott, míg a harmadrendű vádlot­tat, a Fejér Megyei Földhivatal volt vezetőjét bűncselekmény hiányá­ban felmentették a bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés vádja alól. Benedek és a titkárságvezető ezzel együtt három, illetve másfél millió forint pénzbüntetést is fizet­het. Benedek Fülöp nem csütörtö­kön állt utoljára a bíróság előtt, mert a Központi Nyomozó Fő­ügyészség jelenleg is folyatja azt a nyomozást, amelyben az előzetes letartóztatást is megjárt egykori ál­lamtitkárt harmincmillió forint ér­tékű hűtlen kezeléssel és magán­okirat-hamisítással gyanúsítják. Benedek Fülöpöt (középen) egy másik büntetőügyben hűtlen kezeléssel és magánokirat-hamisítással gyanúsítják FOTÓ: Máté Péter A NIF Zrt.-nél is nyomoznak Sukoró-ügyben kihallgatták az állami cég több vezetőjét • Célkeresztben az értékbecslések A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, Fazekas Géza la­punk kérdésére megerősítette, hogy jelenleg is folynak tanúki­hallgatások a sukorói földcsere ügyében készült ingatlan-érték­becslésekkel kapcsolatban. __Munkatársunktól_____________ A nyomozó hatóság részéről meg nem erősített, de nem is cáfolt információink szerint a sukorói és albertirsai ingatlanok ér­tékbecslését készítő Fehérvári Zsolt a kaszinóügyet megelőzően rend­szeresen dolgozott az autópálya­beruházásokat végző Nemzeti Inf­rastruktúra (NIF) Zrt.-nek. Fazekas megerősítette, hogy a Sukoró­­ügyben tanúként kihallgatták a NIF Zrt. több korábbi vezetőjét is. Fi­gyelemre méltó körülmény, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nél az értékbecslési ügyeket intéző korábbi értékesítési igazgató, Császy Zsolt gyanúsított előző munkahelye éppen a NIF Zrt. volt, ahol később felügyelőbizott­sági tisztséget is betöltött. Feltéte­lezhető, hogy a Császy és Fehérvári közötti kapcsolat autópályás múlt­jukra is visszavezethető. Fehérvárit az ügyészség okirat-hamisítással és hűtlen kezelés kísérletében való bűnsegédlettel gyanúsítja a több­­milliárdos ingatlanpanamában. A NIF Zrt. sajtószóvivője, Lop­­pert Dániel elmondása szerint Fe­hérvári Zsolt valóban rendszere­sen készített értékbecsléseket az autópálya-társaság részére, és nem zárta ki azt sem, hogy a két gyanúsított, Császy és Fehérvári már a NIF Zrt.-nél ismerhette egy­mást. A szóvivő elmondta, hogy a társaság új vezetése - figyelemmel a sukorói ügyre is - elrendelte az útberuházásoknál előző években folytatott területelkészítési gya­korlat felülvizsgálatát. A vizsgálat megállapította, hogy a NIF Zrt. 2000-ben külső szakcég bevoná­sával­­ szakmailag összefogott, centralizált rendszert épített ki ezen a területen. 2006-tól azonban a beruházások 90 százalékánál nem ezt a rendszert alkalmazta az állami cég akkori vezetése, hanem egy átláthatatlan, ellenőrizhetet­len és jóval költségesebb modellt alakított ki. A NIF Zrt. attól kezd­ve olyan területszerzési rendszert működtetett, amely előnyben ré­szesítette az adásvétellel történő állami ingatlanvásárlást a kisajátí­táshoz képest. Ezzel egy időben megszüntették a koordináló szak­cégnek az ingatlan-értékbecslé­sekre vonatkozó felülvizsgálati jo­gát, így a piaci árat - akár tízsze­res mértékben - meghaladó érté­kek is előfordulhattak az adásvé­telek során, hiszen az értékbecslé­sek szakmai felülvizsgálata, ellen­őrzése nem történt meg. A vizsgálat azt is feltárta, hogy 2006-2009 között a NIF Zrt. több mint 20 ügyvédi irodával kötött nagyszámú megbízási szerződést területvásárlási feladatra. Az egyes ügyvédek 5-6 féle megbízási díjtáb­la, átláthatatlan és ellenőrizhetet­len elszámolási rendszer, valamint költségelszámolás alapján végezték tevékenységüket. Az ügyvédi díjak rendkívüli mértékét mutatja, hogy egy darab ingatlan megvásárlásá­nak ügyintézéséért kifizetett meg­bízási díj a 600 ezer forintot is meg­haladhatta. Az ügyvédi elszámolá­soknál az erre hivatott koordináló cég ellenőrzési jogát többnyire szintén megszüntette az állami inf­rastruktúra- társaság előző - Re­­ményik Kálmán vezérigazgató irá­nyítása alatt álló - vezetése. Az ügyvédeknek így átláthatatlanul és megfelelő ellenőrzés nélkül fizettek ki több milliárd forintot. A szakszerű felügyeletet ellátó közreműködő mellőzése miatt a terület-előkészítés során rendsze­resen előfordult a korábbi évek­ben, hogy a NIF Zrt. nemcsak a földtulajdonosoknak, hanem arra nem jogosultaknak is kifizetett tízmilliós nagyságú összegeket. - Az ügyben feljelentés történt, a nyomozás jelenleg folyik - mond­ta a szóvivő. Loppert az államnak hátrányos gyakorlat körében kü­lön kiemelte azt a tényt, hogy a NIF Zrt.-nél a területszerzési te­vékenység bonyolítására fordított személyi költségek a magyar költ­ségvetést terhelő kiadásnak mi­nősültek, míg egy koordináló tár­saság tevékenységét európai uni­ós támogatásból finanszírozhat­ták volna. Ehelyett azonban eze­ket a költségeket indokolatlanul a magyar adófizetőkre terhelték. A szóvivő tájékoztatott arról, hogy a vizsgálat alapján a NIF Zrt. úgy döntött, hogy a jövőben a közle­kedési infrastruktúraberuházá­sok előkészítése során teljes mér­tékben visszaállítja a megfelelő koordinációt, irányítást és fel­ügyeletet. Ennek érdekében a tár­saság nyílt közbeszerzési eljárást írt ki egy olyan, a terület előkészí­tésben megfelelő tapasztalattal, referenciával rendelkező szakcég kiválasztására, amely ezen fel­adatok megvalósításában közre­működhet. A közbeszerzés nyertese a 49 millió forint törzstőkéjű Z.I.B. Consulting Kft. lett, amely 1995 óta végez országosan nyomvona­las - közmű- és közlekedési - be­ruházásokhoz kapcsolódó terü­let-előkészítési tevékenységet. Loppert tájékoztatása szerint a NIF Zrt. a jövőben olyan terület­előkészítési rendszert kíván mű­ködtetni, amelyben a koordináci­ót, felügyeletet ellátó szakmai közreműködő és az eljáró ügyvé­dek munkadíjának együttes ösz­­szege lényegesen kevesebb annál a rendkívül eltúlzott mértékű díj­nál, amelyet korábban csak az ügyvédek részére fizetettek ki. A célhoz vezető első lépcső a nyertes pályázó ingatlanonkénti 110, il­letve 150 ezer forint összegű vál­lalási díjával megvalósult, jelenleg az ügyvédi díjak csökkentése ér­dekében tesz lépéseket a társaság. Az átlátható és szigorú felügyeleti rendszer visszaállításától azt is várják, hogy a jövőben a NIF Zrt. ne lehessen kétes szerepű közre­működője különböző bűncselek­ménygyanús ügyeknek. Pécs visszaszerezte közlekedési cégét Folytatás az 1. oldalról­­ Ő korábban forgalmi és kereskedel­mi igazgatóként dolgozott a közle­kedési vállalatnál. Páva Zsolt (ké­pünkön) hozzátette: szakemberek, sofőrök is folyamatosan jelezték, hogy a járművek karbantartása nem kielégítő, folyamatosak voltak a késések, s koszosak voltak a jár­művek. A NAV-határozat is fokozta a helyzetet, az utolsó csepp a po­hárban pedig az volt, hogy kiderült: 100 millió forinttal tartozik a válla­lat a Pannon Volán Zrt.-nek. A várost képviselő Szabó Iván ügyvéd közölte, 2010 októberében mondta fel a Mecsekbusz Kft. a vá­rossal kötött szindikátusi megálla­podást, így jogilag mód volt arra, hogy visszavásárolják a részvények egy részét. Álláspontjuk szerint a felek egymással szembeni követelé­sei alapján Pécsnek 380 ezer forin­tot kellett fizetnie a Mecsekbusz Kft.-nek az 560 millió forintos név­értékű részvényekért. Hozzátette: a Baranya Megyei Bírósághoz bead­ták keresetüket, hogy semmisnek nyilvánítsák a buszok eladására vo­natkozó szerződést annak érdeké­ben, hogy ismét visszakerüljenek a cég birtokába a járművek a PK Busrent Kft.-től. A városvezetés szerint a lépés­nek köszönhetően kiszámítható, kényelmes, tiszta és műszakilag megfelelően karbantartott buszok szállíthatják az utasokat, s lehető­ség nyit arra, hogy hazánk legmo­dernebb közösségi közlekedését alakítsák ki Pécsett. A dolgozókat tegnap a polgármester tájékoztatta, ezt megelőzően biztonsági őrök vi­gyázták az átadás-átvételt a cég székházánál, amely incidens nélkül zajlott le. A Mecsekbusz viszont kö­zölte, jogszerűtlennek tartja az ön­­kormányzat eljárását.

Next