Magyar Nemzet, 2011. április (74. évfolyam, 89-117. szám)

2011-04-01 / 89. szám

Magyar Nemzet • Látó-Tér 2011. április 1., péntek Megoldódik a Fenyő-gyilkosság? Fordulatot jelent a magyar bűnüldözés egyik döglött ügyében Jozef Rohác kiadatása Folytatás az 1. oldalról • A Nyitra Megyei Bíróság kedden úgy dön­tött, a gyanúsítottat kiadják hazánknak, Rohác fellebbezett a határozat ellen, így a végső szót a Szlovák Legfelsőbb Bíróság mondja ki az ügyben. Szakértők kész tényként kezelik, hogy a testület nem gör­dít akadályt a kiadatás elé. Információink szerint Rohácot két hónapon belül Ma­gyarországra szállíthatják. A Magyar Nemzet úgy tudja, a Fenyő­ügy nyomozói már a merénylet után is sejtették, hogy a szlovák férfinak köze le­hetett a gyilkossághoz. A szakemberek akkor úgy gondolták, a támadás megszer­vezésében vehetett részt. Nem zárták ki azt sem, hogy ő lőtte le Fenyő Jánost. A gyilkosság körülményeinek felderítésé­ben az elkövetőn kívül nagyobb hangsúlyt kap, hogy ki vagy kik lehettek lehetett a bűncselekmény felbujtói. A rendőrök el is jutottak a vélhető megrendelőig, de az ügyészség - tárgyi bizonyíték híján - nem járult hozzá a letartóztatásához. A nyomozók tudtak arról, hogy Jozef Rohác szoros kapcsolatban van a feltéte­lezett felbujtói körrel, a Fenyő-gyilkosság előtti napokban a csoport többször talál­kozott az akkor Budapesten tartózkodó szlovák férfival. Rohác a sokak által szin­tén neki tulajdonított, négy áldozatot kö­vetelő, 1998-as, Aranykéz utcai robbantás után tűnt el a magyar és a külföldi hatósá­gok látóteréből, majd tíz év bujkálás után fogták el Prágában. A hazai hatóságoknak ezért nem volt genetikai mintájuk tőle, s ezt csak akkor tudták pótolni, amikor Rohácot két éve Magyarországra szállítot­ták a Seres Zoltán elleni 1997-es robban­tásos merényletkísérlet miatt. Roháctól a magyar börtönben vettek DNS-mintát, úgy tudjuk, szlovák ügyvédje most az sé­relmezi, hogy a hatóságok nem közölték ennek okát. Emlékezetes, a Fenyő-gyilkosság után a magyar rendőrség több koszovói albán férfit is meggyanúsított a merénylet vég­rehajtásával. A szerb börtönökben bünte­tésüket töltő, egyébként valóban bérgyil­kosságból élő férfiak DNS-e nem egyezett azokkal, amelyeket a Margit utcában gyűjtöttek be a nyomozók. Az albánok ér­demi információkkal sem szolgáltak az ügyről, az új fejleményeket tekintve vél­hetőleg nem is lehetett tudomásuk a me­rénylet hátteréről. Ha az alvilági nevén Patkányként, illet­ve Fogászként is ismert Rohácot a nyo­mozók az egykori médiacézár halálának körülményeiről faggatják majd, akkor sem valószínű, hogy a férfinak megered a nyelve. Amennyiben köze volt a merény­lethez, és annak megrendelői közvetlen kapcsolatban álltak vele, a gyilkosság elő­készítésében akkor is számos olyan sze­mély vehetett részt, akik nem ismerik egymást. Az őszinte, feltáró vallomást nem valószínűsíti Rohác habitusa és fe­gyelmezettsége sem. A férfi a Magyarországon a közvetle­nül, illetve sejtés szintjén terhére rótt ügyekben szinte semmit nem mondott a nyomozóknak. Az Aranykéz utcai rob­bantás ügyében egyáltalán nem nyilatko­zott, a tavaly májusban a Seres Zoltán el­leni 1997-es merényletkísérlet vizsgálatá­ban, és a bírósági szakaszban pedig né­hány kurta mondattal elintézte szerepét. Hallgatása gyümölcsözőnek bizonyult: a Fővárosi Bíróság utóbbi bűncselekmény­ben tavaly májusban bizonyíték hiányá­ban felmentette a vádlottat. Ehhez azon­ban szükség volt a nyomozó hatóságok - nyilván nem szándékos - közreműködé­sére is: a perben olyan hibák sorozatára derült fény, amelyek napvilágra kerülésé­vel a bíróságnak kevés mérlegelési lehe­tősége maradt. Seres Zoltán Bentley-jére XVIII. kerületi háza előtt helyeztek isme­retlenek egy plasztikbombát, amelyet távirányítással hoztak volna működésbe. A rögzítőmágnes hibája miatt a pokolgép leesett a kocsiról, amikor Seres elindítot­ta azt. A bomba gyújtószerkezetén ké­sőbb Rohác töredékes ujjlenyomatát azo­nosították a szakemberek, erről azonban nem készült hiteles jegyzőkönyv, fotó. Azt a Fővárosi Bíróság is elfogadta, hogy a minta lehet Rohácé, de az ügyészség nem tudta bebizonyítani, hogy az miképp került a bombára. Az alkatrésznek ugyanakkor évekre nyoma veszett a rendőrség bűnjelraktárában, majd a bün­tetőper finisében - összetapogatva, azo­nosító dokumentumok nélkül - hirtelen előkerült, egy rendőrtiszt a kézitáskájá­ban, egy papírzacskóból húzta elő a bíró­ság előtt. Mint az köztudott, Seres Zoltánt 1999-ben Tahitótfaluban ismeretlenek agyonlőtték a kocsijában, vele együtt ve­szítette életét a Bentley-ben olasz üzlet­társa, egy harmadik ott-tartózkodó férfi azonban karcolás nélkül úszta meg a tá­madást. A merénylők motorkerékpáron érkeztek, a járművet, ruhájukat, sisakju­kat, a gyilkos fegyvert a helyszínen hagy­ták, s egy autóval távoztak, őket azóta sem azonosította a rendőrség. Érdekes­ség, hogy a támadás napján Seres eltért programjától, és hirtelen ötlettől vezérel­ve kanyarodott Kisoroszi felé, ahol utol­érte végzete. Ebből úgy tűnik, hogy a sér­tett közvetlen környezetéből informálta valaki a merénylőket az új útvonalról. További érdekesség, hogy 13 évvel ez­előtt Fenyő János is felrúgta napirendjét, mielőtt megölték. A médiavállalkozót rö­viddel a merénylet előtt egy sürgős talál­kozóra hívták a fővárosban, és ő, szoká­sától eltérően, testőrök nélkül, egyedül indult el a megbeszélésre. A budai Mar­git utcában a piros lámpára várakozó Mercedeshez egy magányos férfi lépett, és húsz lövéssel megölte Fenyőt. A tettes eldobta a horvát gyártmányú géppisz­tolyt, sapkáját, kabátját, és egy közelben rá váró kocsival elmenekült. Jozef Rohácot a Seres-gyilkossággal nem hoz­ták összefüggésbe a nyomozó hatóságok, igaz, eddig Fenyőével sem. A médiacézár elleni merénylet rejté­lyének megoldásához Kovács Lajos, az NNI úgynevezett döglött ügyekkel foglal­kozó osztályának egykori vezetője volt a legközelebb. Az ezredes Rohác újabb, feb­ruári őrizetbe vételekor úgy vélte, ha ma kezdene beszélni valaki a gyilkosság kö­rülményeiről, az már kevés lenne a férfi meggyanúsításához, inkább arról lehet szó, hogy értékelhető tárgyi bizonyíték került elő az ügyben. Ma úgy tűnik, hogy ez lehet az említett, egyezést mutató gene­tikai minta. Kovács Lajos és csoportja a nyomozáskor eljutott a megrendelők köz­vetlen környezetébe, de ilyen bizonyíté­kot nem tudtak produkálni, így az ügyész­ség nem lépett az ügyben. Az ezredes ezt maga is helyesnek tartotta, egy korábbi interjújában elmondta: a felbujtók a hazai üzleti, politikai élet prominensei között keresendők. Fenyő János meggyilkolásának hátte­réről számos történet kering a közbeszéd­ben. Az bizonyosnak tűnik, hogy Fenyő likvidálása a hazai és a külföldi gazdasági, politikai elit egyes tagjainak egyaránt ér­dekében állhatott. A korábban az Egyesült Államokba kivándorolt, majd a nyolcva­nas években hazatért Fenyő egy kisebb, de nem jelentős vagyonnal kezdett üzle­telni itthon. A feltűnően gyorsan gazda­godó férfi nem mindig legális műveletek­kel tett szert haszonra, példa erre pénzé­nek korai forrása, a videokazetta-gyártás és -forgalmazás, ami után semmilyen jog­díjat nem fizetett. Az összegeket a médiá­ba forgató Fenyő megkerülhetetlen sze­replője lett a hazai üzleti életnek. Sokak szerint a Népszava megvásárlásával Fe­nyő egyértelműen a politikai baloldal­­ mellett tette le a voksát, majd televíziót alapított, és érdekeltséget szerzett a köz­tévében is. Perczel Tamás pszichológus, Fenyő Já­nos meggyilkolt médiavállalkozó bizal­masa egy interjúban arról beszélt, hogy Fenyő kiváló rendészeti, titkosszolgálati kapcsolatainak felhasználásával egész dossziéra való terhelő anyagot gyűjtött politikai-üzleti riválisairól, majd azt 1997 nyarán több miniszternek és a miniszter­­elnöknek is elküldte. Jozef Rohác a Seres Zoltán elleni merényletkísérlet mi­att indított büntetőper tárgyalásán. A szlovák férfi­­ az ítélet után szabadon távozhatott OMEGA AKCIÓ. Jozef Rohác egy szlovák lapnak korábban úgy nyilatkozott, hogy a kilencvenes évek magyarországi merényletei, leszámolásai mögött a különféle államok hírszerző szerveinek csatái álltak Északi szomszédunk szolgálatának megszervezése ráadásul a térséghez képest rendhagyóan alakult, Csehszlovákia felbomlásával Pozsonyban hiány lett szakemberekből, s ezt a Meciar-kormány, illetve a szlovák titkosszolgálatot akkor irányító Ivan Lexa idején főképp a szervezett bűnözés prominenseiből pótolták Rohác megbízhatósága és képességei miatt is felkelthette a szlovák politikusok figyelmét, akik a Magyarországon, illetve Csehországban is el­követett diverzáns akcióktól a két ország NATO-csatlakozásának elodázását, hitelük csökkené­sét várhatták Magyarországon emellett titokban maradtak a kilencvenes évek legnagyobb ha­szonnal kecsegtető s az egész hazai gazdasági életet átszövő olajüzlet részletei. A Budapesten és környékén akkoriban meggyilkolt magyar vállalkozók jó részének köze volt az illegális üzlet­hez egyesek remek politikai kapcsolatokkal is rendelkeztek A szlovák titkosszolgálat, a SIS erre a célra létrehozott csoportja az úgynevezett Omega hadműveletben talán épp ezt a gyenge­séget próbálta hazánk ellen fordítani. Új jogokra számíthat a rendvédelmi szféra Bár az illetményemelés is napirendre kerülhet, a Belügyminisztérium az új életpályamodell bevezetésével akarja érdekeltté tenni a fegyveres és rend­védelmi dolgozókat, hogy minél tovább a pályán maradjanak. Úgy tudjuk, az elképzelések között szerepel, hogy a családnak is megérje, ha valamelyik tagja hivatásos szolgálatot lát el. M BAKONYT ÁDÁM_____________________________ A Belügyminisztériumban teg­nap nem kommentálták a Népszabadság értesülését, mi­szerint januártól akár 20-30 százalékos béremelést kaphatnak a rend­védelmi dolgozók, akik a korkedvezmé­nyes nyugdíj tervezett megszüntetése mi­att demonstrációsorozatot hirdettek áp­rilisra. A tárcánál lapunknak úgy fogal­maztak, tisztában vannak azzal, hogy az elmúlt nyolc évben elmaradt béremelé­sek mennyire hiányoznak az állomány tagjainak és családjaiknak. Ezért az illet­ményemelés napirendre kerülhet, ám en­nek mértékéről még nem lehet érdemben nyilatkozni. A minisztérium ugyanakkor fenntartja álláspontját, hogy a börtön­őröket, katonákat, nemzetbiztonsági és polgári védelmi dolgozókat, rendőröket, tűzoltókat és vámosokat új életpályamo­dell bevezetésével kell érdekeltté tenni abban, hogy negyvenévesen ne vonulja­nak nyugdíjba, hanem minél tovább ma­radjanak az állomány tagjai. Ennek leg­főbb szakmai oka, hogy a korkedvez­ménnyel élve éppen az a réteg hagyja ott a pályát, amely a legtöbb tudással, ta­pasztalattal bír, amely a legtöbbet adhat­ná a fiataloknak. Az elképzelések között szerepel, hogy a családnak is érdekében álljon az, ha valamelyik vagy akár több tagja hivatásos szolgálatot lát el. A rend­védelmi szféra bizonyos régi jogok he­lyett másokat kaphat - fogalmaztak a tár­cánál. Hangsúlyozták, a szakszervezetek­kel együtt akarják kidolgozni az új életpá­­lya-modellt, az erre vonatkozó javaslato­kat a Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fórumának április 5-i ülésére várják az érdekvédőktől. Mindezeket figyelembe véve a Belügyminisztérium indokolatlan­nak tartja a szakszervezetek tervezett til­takozó akcióit. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgo­zók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) Hivatásuk és szerzett jogaik védelmében címmel hirdetett demonstrációsorozatot. Eszerint április 9-én, az Európai Szak­szervezeti Szövetség budapesti tiltakozá­sán kezdődik az akció, majd az FRDÉSZ tematikus figyelemfelkeltő demonstráci­ókat tart: április 11-én a rendőrök és a polgári védelmi dolgozók, 12-én a vámo­sok, 13-án a katonák, 14-én a börtönőrök és 15-én a tűzoltók demonstrálnak a Par­lament előtt. A sorozat fő eseménye ápri­lis 16-án lesz, ekkor a Hősök teréről vo­nulnak a Parlament elé, ahonnan „addig nem távoznak, amíg meg nem egyeznek a kormánnyal”. Tegnap a Tettrekész Ma­gyar Rendőrség Szakszervezete is beje­lentette, szerzett jogaik védelmében ápri­lis 16-án demonstrálnak az Országház mellett, a Kossuth téren.

Next