Magyar Nemzet, 2011. május (74. évfolyam, 119-148. szám)

2011-05-09 / 126. szám

2Magyar Nemzet • Belföld­­on, május 9., hétfő Rovatvezető­: Villányi Károly belpol@magyarnemzet.hu Lázár János lesz a frakcióvezető-jelölt Lázár Jánost jelöli a Fidesz parla­menti frakcióvezetőjének Or­bán Viktor a képviselőcso­port mai ülésén. A Fidesz­­frakció alapszabálya szerint először egy évre választanak frakcióvezetőt, utána pedig a parlamenti ciklusból hátralé­vő három esztendőre. (MTI) Tanúként idézték be Budai Gyulát Tanúként beidézte a Komárom- Esztergom Megyei Bíróság Bu­dai Gyula elszámoltatási kor­mánybiztost abban a büntető­ügyben, amely Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonke­zelő Zrt. volt vezérigazgatója és Mezei László, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. volt ügyvezetője ellen zajlik külö­nösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. A tárgyalás május 27-én lesz. (MTI) Evangélikus segítség Megszűnés fenyegeti a százéves szentesi Petőfi Sándor Általá­nos Iskolát. Az iskola sorsa még nem dőlt el, a város kép­­viselő-testülete május végén dönt róla. Az evangélikus egyház felajánlotta, hogy át­venné az iskolát, a polgár­­mester azonban még hezitál az ügyben - adta hírül a Ma­gyar Hírlap. (MN) Luther-szobrot avattak Szobrot állítottak Luther Márton­nak, a reformáció alapítójának a Vas megyei Répcelakon. Ve­res Gábor szobrászművész al­kotását, a város első köztéri szobrát tegnap avatta fel Szász­falvi László, a közigazgatási tárca államtitkára. (MTI) Nem zárják be, csak átszervezik Nem zárják be a fővárosi VI. kerü­leti Janikovszky Éva Általános Iskolát, csupán átszervezik - nyilatkozta Juhász Gábor, Er­zsébetváros alpolgármestere a Hír TV-nek. Erről egyelőre szándéknyilatkozat született. Az átszervezésre - amely több általános iskolát is érint - min­denekelőtt gazdasági okokból van szükség. (MN) Közös pontot keresnek Méltó megélhetést biztosító béreket is kérnek a rendvédelmi szakszervezetek Ma reggel nyolc órakor Pintér Sándor a dolgozószobájában fogadja a fegyveres és rendvé­delmi szakszervezetek képvi­selőit, hogy a korkedvezmé­nyes nyugdíjról és az új hivatá­­sos­ életpályamodellről egyez­tessenek. A belügyminiszter az érdekvédők múlt pénteki de­monstrációján személyesen je­lentette be az egyeztetések megkezdésére vonatkozó aján­latát. » Bakonyi Ádám-Bodacz Balázs B­ízunk benne, hogy áttörést hoz a tárgyalás, hiszen már az erre vonatkozó javaslat is siker, mivel a kormány eddig nem egyez­tetett érdemben velünk. Azt hi­szem, a belügyminiszter úr is meg­érezte a hetek óta tartó helyzet tarthatatlanságát, ezért is jelent meg személyesen a tüntetésen - mondta lapunknak Kónya Péter. A demonstrációs bizottság ve­zetője hozzátette, a tüntetéssel egyértelművé tették, hogy a Széll Kálmán-tervben megfogalmazot­tak iránya rossz, a szakszervezetek ugyanakkor nyitottak a kompro­misszumokra, és remélik, hogy a mai tárgyaláson találnak közös pontot a kormánnyal. Kónya Pé­ter hangsúlyozta, nem igaz, hogy az állomány a korkedvezményes nyugdíj miatt vállalná azt a szol­gálatot, amiért esküjük szerint ké­szek az életüket is feláldozni. Az viszont szerinte rossz út, hogy a törvény szigorával, azaz a korked­vezmény megszüntetésével akar­ják a fegyveres és rendvédelmi dolgozókat a pályán tartani. - Eh­hez inkább méltó megélhetést biz­tosító béreket, vonzó szociális hátteret kell teremteni. Ebben az esetben az állomány valóban leg­tapasztaltabb része önként marad a pályán - hangsúlyozta Kónya. Információink szerint a demonst­rációs bizottság már reggel hatkor összeül, hogy egységes álláspont­tal érkezzen a belügyminiszterhez.­­ Örömmel tapasztaltuk, hogy Pintér Sándor személyesen állt ki elénk, és várjuk a hétfő reggel nyolc órára ígért szakszervezeti egyeztetést - ezt már a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszerve­zetének elnöke közölte. Árok Kor­nél szerint megnyugtató, hogy a belügyminiszter fontosnak tartot­ta a korábban már többször meg­ígért, de ki nem fizetett, 2004 és 2007 közötti túlóratartozások ren­dezését. A szakszervezeti vezető kitért arra is: a demonstrációval kapcsolatos híradásokban kiemelt helyet kapott, hogy egy tüntetők közé keveredett ember izraeli zászlóhoz hasonlító textíliát ége­tett el. - Minden tűzoltó elhatáro­lódik az esettől, amelynek semmi köze a szakmai eseményhez - hangsúlyozta az érdekvédő. A cse­lekményt egy 58 éves nyugdíjas tűzoltó követte el. A rendőrség azonosította és őrizetbe vette az elkövetőt, akinek kezdeményezte előzetes letartóztatásba helyezé­sét. A bíróság azonban ezt nem ta­lálta indokoltnak, vagyis a tűzoltó szabadlábon védekezhet. Az eljá­rást a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság megalapo­zott gyanúja miatt folytatja. Vona Gábor mindeközben le­mondásra szólította fel Pintér Sándort. A Jobbik elnöke szerint „elképesztő” volt, amit a minisz­ter múlt pénteken produkált. „Is­mét bebizonyosodott, hogy ez a kormány nemcsak a gazdagok kormánya (lásd egykulcsos adó!), de a pökhendieké is. Pintér ahe­lyett, hogy miniszterként (a szó eredeti jelentése: szolga) együttér­zését fejezte volna ki az övéinek, kioktató, arrogáns, parancsoló és lenéző volt” - írta a politikus a Facebookon. Arra hívta fel a bel­ügyminiszter figyelmét, hogy „amíg ő ül a vörös bársonyszék­ben, addig ezek az emberek (a rendvédelmi dolgozók - a szerk.) a terepen veszélyeztetik az életü­ket nap mint nap”. Továbbá ő ma­ga is korkedvezményes nyugdíjas, és annak értékét miniszteri fizeté­se mellett is felveszi hónapról hó­napra. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő megerősítette, a kormány kész a tárgyalásokra. Kiemelte ugyanakkor, hogy az államadós­ság legyőzése érdekében szükség van mindenkinek a munkájára.­­ Magyarország azt nem tudja megengedni magának, hogy negy­venéves, tapasztalt, életerős fiatal­emberek munkáját nélkülözze - hangsúlyozta a szóvivő. MAJÁLIS. Rendkívül sikeresnek értékelte a rendőrség előző évi és idei első negyedévi tevékenységét Hatala Jó­zsef országos rendőrfőkapitány a közösen tartott rendőr- és tűzoltómajálison tegnap a Városligetben, ahová Pintér Sándor belügyminiszter is ellátogatott A természeti és ipari katasztrófák kezelésében teljes volt az együtt­működés a társszervek között sikeres az uniós elnökségből adódó feladatokra való felkészülés, míg az ebből adódó kötelezettségek eddigi végrehajtását nemzetközi szinten is példaértékűnek minősítette Hatala József. Ki­emelkedőnek nevezte a közbiztonsággal összefüggő rendőri munkát is, amelynek hatékony végrehajtását nagymértékben segítették az eltelt időszak jogszabályváltozásai. Az altábornagy közlése szerint 20-30, egyes ré­giókban 40 százalékos növekvő eredményt mutat az elfogások és az előállítások száma. (MTT) fotó: mti­ máthé Zoltán A T. Ház előtt az új különadó-javaslat Holnap vitáznak a gyöngyöspatai történések vizsgálatára létrehozandó eseti bizottságról Ma a parlament elé kerülhet a 98 százalékos különadóra vonat­kozó új szabályozás tervezete. A kérdéssel azért kell ismét fog­lalkozniuk a képviselőknek, mert az Alkotmánybíróság pénte­ken határozatban szögezte le, hogy az eddigi rendelkezések el­lentétesek az alaptörvénnyel. Holnap megkezdődik a gyöngyös­patai történéseket kivizsgálni hivatott eseti bizottság létrehozá­sát célzó javaslat általános vitája is. M Bohacz Balázs_________________ A­z Alkotmánybíróság határo­zata értelmében az állam nem tarthat igényt a 2005 és 2009 közötti végkielégítések után ese­dékes különadóra. Akik befizették a közterhet, azok - ha kérik - visszakaphatják a teljes összeget. A 2010-es bevételekkel is hasonló a helyzet, de ezzel kapcsolatban a testület kijelentette: új jogszabály megalkotásával rendezhető a helyzet. A kormányoldal a mai ja­vaslattal tehát éppen arra keresi majd a lehetőséget, hogy legalább az előző esztendőre nézve érvé­nyesíthesse elképzelését. A tervek szerint egyébként az érintettek kö­re bővülne az országgyűlési képvi­selőkkel és a megyei közgyűlési el­nökökkel is. Gyurcsány Ferenc (MSZP) vi­szont - amint ezt szombati szá­munkban megírtuk - ravasz húzást javasolt azoknak, akikre esetleg majd vonatkozhat az új szabályo­zás: azt írta a Facebookon, hogy az esetleges érintettek még a hét végén gyorsan töltsék ki adóbevallásukat, és „jóhiszeműen” ne tekintsék „adózás alá eső jövedelemnek a végkielégítést, a szabadságmegvál­tást”, így rájuk az Alkotmánybíró­ság határozata alapján a korábbi törvény már, a kormány által elfo­gadtatni szándékozott pedig még nem vonatkozik. Az ötletre Szijjár­­tó Péter miniszterelnöki szóvivő re­agált: „Miközben az emberek ösz­­szefogással éppen az általa felhal­mozott államadósság csapdájából próbálnak kijutni, ő arra biztat, hogy senki ne fizesse vissza a pofát­lan végkielégítéseket. Ez is azt bizo­nyítja, hogy Gyurcsány Ferencnek továbbra sem az ország érdeke szá­mít, hanem az, hogy az ő zsebe tele legyen, lehetőleg közpénzzel.” A parlament ma napirendjére veszi a bunyevác kisebbségi nép­csoport magyarországi elismerésé­re vonatkozó országos népi kezde­ményezést. A képviselők holnap folytathatják a kormány- és köz­­tisztviselők jogállásáról szóló tör­vény módosításának tárgyalását. A változtatás azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság mind­két esetben alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli el­bocsátást, amit a kormánytöbbség tavaly tett lehetővé. Szintén holnap kerül sor az „egyenruhás bűnözés” folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai esemé­nyeket feltáró, valamint az említett bűnözési forma felszámolását elő­segítő eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslat általános vitájára. A Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által be­nyújtott előterjesztés szerint a tes­tület életre hívását az indokolja, hogy az elmúlt időszakban az or­szág több pontján alakult ki a köz­­biztonságra veszélyt jelentő helyzet, amit „részben tisztázatlan hátterű és motivációjú személyek és cso­portok idéztek elő”. A Ház holnap tárgyal az Öszszefogás az Állam­­adósság Ellen Alapba történő befi­zetésekhez kapcsolódó kedvezmé­nyekről szóló javaslathoz benyúj­tott módosító indítványokról is. Vezércikk a 7. oldalon KÉT FORGATÓKÖNYV. A jövőben is vegyes rendszerben választják majd az országgyűlési képviselőket, a szavazási fordulók száma azon­ban még nem dőlt el - mondta a fideszes Gu­lyás Gergely (képünkön) a távirati irodának adott interjúban. Magyarán - a mai szisztémá­hoz hasonlóan - lesznek képviselők, akik egyé­ni körzetből, és lesznek, akik pártlistáról jutnak majd be az Országgyűlésbe. A határon túli ma­gyarok voksolására a kormánypárti képviselő két forgatókönyvet vázolt vagy a magyaror­szági országos listára, vagy külön, határon túli listákra szavazhatnának. Ford: MÁTÉ Péter Több figyelmet szeretnének a kormánytól Mizsf.i Bf.m­adf.tt___­________ N­em jelennek meg kellő hang­súllyal a társadalmi rétegek érdekei közt a fogyatékos emberek érdekei, annak ellenére, hogy ők és családtagjaik a társadalom 20 százalékát jelentik - írta Orbán Viktor kormányfőnek címzett nyílt levelében a Mozgáskorláto­zottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ). A szervezet a dokumentumban egyebek mel­lett azt firtatja, mit ért az új alap­törvény az elesettek kifejezés alatt, amikor leszögezi, „valljuk az el­esettek és a szegények megsegíté­sének kötelességét”. Szerintük az sem derül ki a dokumentumból, hogy őket csak védi a társadalom, vagy jogokat is ad nekik. Nehez­ményezik, nem egyértelmű az alaptörvényben, hogy mit jelent a szociális biztonság a fogyatékos emberek szempontjából. A MEOSZ kifogásolta azt is, hogy a kormány egyéves működése során a fogyatékos emberek érdek­­képviseleti szervezeteivel való ér­dekegyeztetés „soha korábban nem látott mélypontra süllyedt”. A szervezet levelében arra is választ vár, miért nem hívták össze az el­telt egy évben a kormány tanács­adó testületét, az Országos Fogya­tékosügyi Tanácsot. Az egyesület úgy véli, a fogya­tékos emberekkel kapcsolatban a kormány nem alkalmazza a világ­ban általánosan elfogadott, a ha­tályos magyar törvényben is meg­erősített „semmit rólunk nélkü­lünk” elvet. A MEOSZ május 28- ig, az Európai Fogyatékosügyi Fó­rum magyarországi közgyűléséig várja a válaszokat a miniszterel­nöktől. Zsebszerződések elleni fellépésért kampányolnak -1 Munkatársunktól___________ O­rszágos kampányba kezd a Jobbik a magyar termőföld és ivóvízkincs megvédése céljából az úgynevezett zsebszerződések ellen - jelentette be a hét végén tartott sajtótájékoztatóján Bana Tibor or­szággyűlési képviselő, a párt Vas megyei szervezetének elnöke. A politikus hangsúlyozta, hogy fo­lyamatosan nyomást kívánnak gyakorolni a kormányra és a kor­mánypártokra azért, hogy kéthar­mados többségükkel élve tegye­nek konkrét lépéseket a termőföl­dek és az ivóvízkincs megóvá­sáért, magyar tulajdonban tartá­sáért.­­ A párt szakértőkkel vizsgálja a zsebszerződések ügyét, az orszá­got járva felkeresik az érintetteket, megvizsgálják azokat a lehetősé­geket, amelyekkel a jelenlegi jog­szabályi keretek között is fel lehet lépni a földtulajdon átjátszása el­len, és javaslatokat tesznek új jog­szabályok megalkotására - fűzte hozzá Bana Tibor. Magyar Zoltán, a Jobbik or­szággyűlési képviselője, a párt Győr-Moson-Sopron megyei szer­vezetének elnöke elmondta: több formáját sikerült feltárniuk azok­nak a módszereknek, amelyekkel külföldiek a törvény tiltása ellené­re termőföldtulajdonhoz juthat­nak. Jellemző például, hogy ingat­lanvásárlási szerződésekben op­ciós jogot szereznek a termőföld­re, de bevett módszer a földtulaj­donosok eladósítása is.

Next