Magyar Nemzet, 2011. május (74. évfolyam, 119-148. szám)
2011-05-03 / 120. szám
Belföld 2011. május 3., kedd Újrakezdik a tüntetést a fegyveresek Tisztújítás a Tudományos Akadémián Pálinkás József elnök három fő elve a kiszámíthatóság, a következetesség és a kiválóság Elnököt, alelnököt, főtitkárt, főtitkárhelyettest, elnökségi tagokat, valamint közgyűlési bizottsági tagokat választ kétnapos ülésén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A tudóstársaság egyebek mellett megvitatja az Akadémia tevékenységéről, illetve a tavalyi költségvetésről szóló beszámolókat, valamint dönt a jövő évi költségvetési irányelvekről is. IS Vass-Garay Dorka_____________ Megkezdődött tegnap az MTA 181., kétnapos közgyűlése. Az ülést Pálinkás József, az Akadémia elnöke nyitotta meg, aki három éve tölti be e tisztséget. - A három évet három elvvel kötöm a múlthoz és a jövőhöz. Kiszámíthatóság, következetesség, kiválóság - fogalmazott. Szerinte ezek az elvek érvényesülnek abban, ahogy megtartották a társadalmi közbizalmat, megtervezték a hatékony, megbízható intézményi és pályázati eljárások rendszerét, és nemcsak esélyt, hanem valódi lendületet adtak a kutatásnak. A kiszámíthatóság csak következetességgel biztosítható, a következetesség pedig csak kiváló teljesítményekkel válhat tartalmassá - mondta. - Az elmúlt évek sok veszélyt, vihart, változást hoztak, és ebben az időszakban több kellett ahhoz, hogy az Akadémia sorsa ne a puszta túlélés legyen, és még annál is több kellett, hogy ne foglyai, hanem formálói lehessünk a változásoknak - fogalmazott. Leszögezte, az akadémiai kutatóhálózat és a magyar felsőoktatás értéket hoz létre, amely nélkül Magyarország szellemi és gazdasági értelemben is gyors hanyatlásnak indul, ezért ki kell állni ezek mellett. Pálinkás végül úgy fogalmazott: „Megújulást ígértem három éve, és következetes folytatást tervezek. Nemcsak továbbgördülést, hanem megtartott, valódi lendületet.” A közgyűlés ma hallgatja meg az MTA 2010-es költségvetéséről és vagyoni helyzetéről szóló beszámolókat, valamint előterjesztik a 2012. évre vonatkozó költségvetési irányelveket. Zárt ülésen pedig új személyek kinevezéséről, valamint az intézmény elnökének, alelnökének és más vezetőinek személyéről döntenek. ELISMERÉSEK. Akadémiai díjban részesült Bíró László Péter, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete nanoszerkezetek kutatása osztályának vezetője, Csuzdi Csaba, az MTA-Eötvös Loránd Tudományegyetem zootaxonómiai kutatócsoportja és a Magyar Természettudományi Múzeum tudományos tanácsadója, Döme Balázs, az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa; Hohmann Judit, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kara Farmakognóziai Intézetének tanszékvezetője; László János, az MTA Pszichológiai Kutatóintézete tudományos tanácsadója; Lukács László, a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága főmuzeológusa; Molnár Lajos, a Debreceni Egyetem Matematikai Intézetének egyetemi tanára; Pécz Béla, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete igazgatóhelyettese; Papp József, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgató-helyettese, Rudas Tamás, az ELTE Társadalomtudományi Kara tanára. Wahrmann Mór-érmet vehetett át Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszer Kft vezetője, míg az Akadémiai Újságírói Díjat a független dokumentumfilm-rendező, Herzka Ferenc kapta. A külhoni magyar tudósok munkáját jutalmazó Arany János-díjat Feszt György, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanára vehette át. Vt Bakonyi Ádám_________________ Pénteken a korábbiaknál is nagyobb szabású demonstrációt tartanak a fegyveres és rendvédelmi szakszervezetek, ha addig nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal az új életpályamodellről és a korkedvezményes nyugdíjról. A rendőröket, katonákat, tűzoltókat, vámosokat, börtönőröket, polgári védelmi dolgozókat képviselő szervezetek Hivatásunk védelmében címmel április 11-e óta folytatják tiltakozó akciósorozatukat, amit a húsvéti ünnepek, a ballagások és az érettségi vizsgák miatt függesztettek fel. Most azért kezdik újra a demonstrációt, mert közlésük szerint a „tűzszüneti” időszak alatt hiába kezdeményeztek egyeztetéseket, a kormány nem tárgyalt velük. - Nem a demonstráció, hanem a megállapodás a célunk, ugyanakkor tagságunk egyértelmű elvárása, hogy elérjük követeléseinket - mondta Kónya Péter. A demonstrációs bizottság elnöke hangsúlyozta, a tervezett tiltakozást az utolsó pillanatban is készek lefújni vagy „örömünneppé” változtatni. . A kormány álláspontja szerint a fegyveres és rendvédelmi dolgozókat új életpályamodell bevezetésével kell érdekeltté tenni abban, hogy negyvenévesen ne vonuljanak nyugdíjba, hanem minél tovább maradjanak az állomány tagjai. A korkedvezménnyel élve ugyanis éppen az a réteg hagyja ott a pályát, amely a legtöbb tudással, tapasztalattal bír, amely a legtöbbet adhatná a fiataloknak. A Belügyminisztérium szerint korábban hiába kérték, a szakszervezetek nem tettek javaslatokat a hivatásosok új életpályamodelljére. A kardiológusok is bírálják a kormányt a ZiVKoVics Natália__________ T udománytalannak és megalapozatlannak tartják a magyarországi szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozó orvostudományi társaságok képviselői azt a kormányzati elképzelést, amely mérsékelné a koleszterinszint-csökkentők tb-támogatását. A Magyar Kardiológusok Társasága, a Magyar Diabetes Társaság és az érelmeszesedéssel foglalkozó Magyar Atherosclerosis Társaság állítja: a koleszterinszint-csökkentőkkel végzett legmagasabb tudományos értékű vizsgálatok szerint bizonyított a medicinák hatásossága, s azok önmagukban is az érelmeszesedés, tehát a szívinfarktus, az agytrombózis és az érszűkület legfontosabb háttérbetegségének megállítását, illetve mérséklődését eredményezik. Az elmúlt évek erőfeszítései a hazai szívinfarktusok és agyi katasztrófák egyértelmű csökkenéséhez vezettek, de még messze vagyunk a nyugat-európai eredményektől - hívták fel a figyelmet a szakemberek. Ismeretes: a kormány nemrég tájékoztatta a gyógyszerpiac szereplőit arról, miként képzeli el két év alatt a gyógyszerkassza 120 milliárd forinttal (a kiadások harmadával) csökkentését. A legnagyobb terhet a gyógyszercégek viselik majd, de az elképzelések között szerepel a koleszterinszint-csökkentők tb-támogatásának megkurtítása is. Ez a betegek által fizetett térítési díjak növekedésével járna. Igazi klasszikusok a magyarérettségin A szakértői vélemények erősen megoszlanak az idei vizsga nehézségét illetően A korábbi évekkel ellentétben az idén igazi klasszikusok szerepeltek a magyarérettségin. A diákok választhattak, hogy egy Szophoklész-idézet alapján érvelnek, Móricz Zsigmond egy novelláját elemzik, vagy Petőfi Sándor és Csokonai Vitéz Mihály egy-egy versét hasonlítják össze. A lapunknak nyilatkozó szakértők közül az egyik megfelelőnek és méltónak, a másik viszont túl könnyűnek és nem túl igényesnek nevezte az idei középszintű feladatsort. Farkas Melinda_______________ Szakértők szerint nem az előzetesen várt szerzők művei szerepeltek a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga írásbeli esszékérdései között, hiszen az „évfordulós” írók, költők egyikének műve sem volt a feladatok között, a tételek ugyanakkor nem okoztak kellemetlen meglepetést vagy nem várt sokkot a diákoknak. Tegnap reggel nyolc órakor középszinten 90 275 vizsgázó, emelt szinten 1292 vizsgázó vágott neki a magyar nyelv és irodalom vizsgának. Magyar mint idegen nyelvből középszinten száztizenkilencen érettségiztek. A vizsgák rendben lezajlottak. A lebonyolításért felelős Oktatási Hivatal a vizsgák befejezéséig nem hozta nyilvánosságra a feladatsorok témáit, és levelükben arra kérték az iskolákat, hogy 13 óra előtt a visszaélések elkerülése céljából ők se tegyék ezt meg. Lapunknak nyilatkozó pedagógusok szerint az óvintézkedésre azért van szükség, mert egyes diákok mobiltelefonon, illetve egyéb elektronikus készülékeken keresztül próbálnak információhoz jutni. Az egyik leggyakoribb „trükk”, hogy valaki elrejti a telefonját, a fülébe pedig fülhallgatót dug, amit a hajával takar, és azon keresztül diktálják le a nyilvánosság előtt már ismert feladatok megoldását. A középszintű magyar vizsga két részből állt. Elsőként a szövegértési feladatlapot kapták meg a diákok - ez Nemes Nagy Ágnes egy esszérészlete volt, amelynek kitöltésére 60 percük állt a rendelkezésükre. A hagyományos szövegalkotási feladat megoldására három órájuk volt. Most is három „tétel” közül lehetett választani: egy Szophoklész-idézet alapján kellett esszét írni az emberi magatartásformákról, vagy műelemzésként Móricz Zsigmond egyik novelláját kellett elemezni, míg a harmadik feladat Csokonai Vitéz Mihály és Petőfi Sándor egy-egy nem túl ismert versének elemzése volt. A szakemberek véleménye erősen megoszlott a középszintű feladatsorról. Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke - aki egyben a Városmajori Gimnázium igazgatója is - kellő felkészültséggel jól megoldhatónak, megfelelő nehézségűnek, témáit tekintve az érettségihez illőnek ítélte a feladatsort. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke viszont könnyűnek, nem túl igényesnek és nem túl ötletesnek nevezte az idei középszintű feladatsort, és sérelmezte, hogy az idén minden feladat irodalmi jellegű volt, ami szembemegy a korábbi évek modernizációs törekvéseivel és a diákok kommunikációs készségének fejlesztésére irányuló tervekkel. Emelt szinten nagyon kevesen, az összes vizsgázó alig több mint egy százaléka próbálkozott, ami a többi tantárgyhoz viszonyítva is nagyon alacsony arány. Az idén a műveltségi feladatsor kiinduló szövege Szegedy-Maszák Mihály tanulmányrészlete volt, ehhez kapcsolódott 11 feladat. Az esszékérdések között Karinthy Frigyes egyik versparódiáját kellett elemezni, valamint az olvasói szokások változásáról kellett kifejteniük véleményüket a diákoknak, végül hivatalos levelet kellett megfogalmazniuk, amelyben Az Év Diákjadíjra terjesztették fel egy iskolatársukat. FELADATOK KÖZÉPSZINTEN Szövegértési feladat Nemes Nagy Ágnes egy esszérészlete Szövegalkotás (a három feladatból egyet kellett választani): Érvelés az emberi természet sokszínűségéről egy Szophoklész-idézet alapján • Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novellájának értelmezése • Csokonai Vitéz Mihály Az álom leírása és Petőfi Sándor Az álom... című versének összehasonlító elemzése Szinte mindenkit felvettek a középiskolákba 18 Farkas_____________________ A középfokú oktatási intézménybe jelentkező diákok 96,2 százalékát felvették valahová a rendes felvételi eljárás során - közölte az Oktatási Hivatal. Az iskoláknak múlt szerdáig kellett értesíteniük a fiatalokat, hogy felvették vagy elutasították őket. Ezzel lezárult az általános felvételi eljárás, amelynek célja, hogy a tanulók - ha megfelelnek az adott iskola által támasztott felvételi követelményeknek, és egyben a felvehető létszámkereten belül vannak - oda nyerjenek felvételt, ahová a leginkább szeretnének bejutni. Az általános felvételi eljárásban 91 580 nyolcadik évfolyamos, 6220 hatodik évfolyamos és 3355 negyedik évfolyamos tanuló vett részt, utóbbiak a hat-, illetve a nyolc évfolyamos gimnáziumokba felvételiztek. Az idei felvételi eljárásban a nyolcadikos tanulók 96,2 százaléka felvételt nyert valamely középfokú oktatási intézménybe. A felvettek 75,6 százaléka az általuk megjelölt legelső helyre, 89 százalékuk az első két hely valamelyikére jutott be. Azok, akiket most nem vettek fel, tegnaptól a rendkívüli felvételi eljárás során próbálkozhatnak újra. Az Oktatási Hivatal honlapján teszi majd közzé azoknak a középiskoláknak a listáját, amelyek a rendes eljárás során nem tudták feltölteni a létszámot, ezért a rendkívüli felvételi eljárással is be lehet hozzájuk kerülni. Az új eljárásban a gyerekeknek már egyénileg kell intézniük a jelentkezéseket. A tanköteles korú tanulóknak az esetlegesen újabb sikertelen felvételi ellenére is kötelező az iskolaválasztás. Nekik a körzetben illetékes, kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskolába kell majd járniuk, amiről az általános iskola tájékoztatja a diákot. A tankötelezettség teljesítését az illetékes települési önkormányzat jegyzője kíséri figyelemmel.