Magyar Nemzet, 2011. május (74. évfolyam, 119-148. szám)

2011-05-16 / 133. szám

Matar Nemet • Látó-Tér 2011. május 16., hétfő A piarista rend visszatér Minden a diákok érdekeit szolgálja a felújított épületben jelképes értékű az, ahogy csaknem hat évtized után visszaköltözhet a kommunista diktatúrában elvett ré­gi pesti épületébe a Piarista Gimná­zium - mondta Jeleníts István. A ke­gyesrendi tanár abból az alkalomból nyilatkozott lapunknak, hogy ma ünnepélyesen átveszi a rend a felújí­tott Duna-parti épületet. ■"* Mf.c­f.i­ Dávid________________________ M­int a piaristák volt tarto­mányfőnöke, Jelenits Ist­ván kifejtette: az 1917-ben átadott épület nem egysze­rűen a régi székhelye volt a szerzetes­­rendnek, több annál. A genius loci, a hely szelleme is odaköti őket, amióta a XVIII. század elején megtelepedtek Pesten a piaristák, mindig a Belvárosi templom közvetlen szomszédságában éltek. Ennek azért van jelentősége, mert az „előke­lőbb” Budával szemben a „plebejusabb” Pesten a kegyesrendiek, a szegény gyer­mekeket oktató Kalazanci Szent József követői alapították az első gimnáziumot 1717-ben. A piaristák tehát nemcsak szellemi értelemben, hanem topográfiai­lag is a később fővárosi rangra emelkedő város, a hajdani Pest központjában, szí­vében helyezkedtek el. A felújított, modernizált épületbe díszmenetben fog ma átvonulni a tanári kar és a több száz diák az eddigi, Mik­száth Kálmán téri otthonukból. Labancz Zsolt piarista rendtartományfőnök ün­nepélyesen nyújtja át a Március 15. téren az oktatási intézmény kulcsát Vízhányó Zsolt gimnáziumigazgatónak. Az eklektikus, historizáló stílusú ha­talmas épületet egyébként a régi, egy­emeletes ház lebontása után 1913-ban kezdték építeni, s négy évvel később fe­jezték be a munkálatokat Hültl Dezső­ ter­vei alapján - aki szintén piarista diák volt. Jelenits István emlékeztet rá: ami­kor építeni kezdték, még a történelmi Magyarország összes piarista rendháza a tartományfőnökség alá tartozott. Az épület azonban már kezdettől otthont adott a gimnáziumon, a rendházon, a rendtartomány vezetésén kívül annak a hittudományi főiskolának is, amely a piarista tanárokat képezte. Ezt a főisko­lát helyettesíti a mában az a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, amelynek a piarista rend résztulajdono­sa több más katolikus szerzetesi közös­séggel együtt. A szerzetesrendet 1953-ban utasította ki a kommunista állami vezetés a Váci utcai házból, s a Mikszáth Kálmán térre költöztették őket, amely korábban a Sacré Coeur nővérek köz­pontja volt. A belvárosi épület ezután 1992-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karának szolgált székhelyül. A piarista rendet komoly retorziók érték. Egyetlen tanító rendként is csak két osztályt indít­hattak évfolyamonként a pesti gimná­ziumban. Bár az évek teltével némileg enyhült a kirekesztés, a volt piarista diá­koknak kemény diszkriminációval kel­lett megküzdeniük a páratlanul magas színvonalú tudás ellenére is a felsőokta­tási intézményekbe való felvételiken. Bi­zonyos pályákat szinte elzártak előlük. A régi kápolna helyén hosszú évekig az Egyetemi Színpad működött, így ami­kor a piaristák visszakapták tulajdonu­kat, az újító, kritikai törekvéseknek teret adó színpad bezárása hullámokat vert a kulturális életben. A színpad vezetése azonban nem érezte veszteségnek, hogy új körülmények közé kerüljön. Jelenits István kérdésünkre úgy fogalmaz: egyál­talán nem elégtétel az, amit éreznek a hajdani patinás székhely visszaszármaz­tatásakor. Inkább egyfajta izgalommal vegyes öröm és felelősségtudat hatja át őket, hogy meg tudják tölteni tartalom­mal a mai kor színvonalán az új épület és a szabadabb világ adta lehetőségeket. Az öröm mellett kicsit sajnálják is a régi haj­lékot minden szűkössége ellenére, hiszen összességében több évig laktak benne, mint a most „visszafoglalt” régi épület­ben. A régi-új otthon azonban az oktatás színvonalának további emelkedésével is járhat, hiszen a korszerű előadóktól a tá­gas tornateremig, klubhelyiségekig min­den a diákok érdekeit szolgálja. TANÍTVÁNYOK. Lehetetlenség sorra venni, ki mindenki tanult piarista iskolákban, így csak válogatást közölhetünk a leghíresebb diákokból a régmúlttól napjainkig: Petőfi Sándor, Bajza József, Széchenyi István, Semmelweis Ignác, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért, Klauzál Gábor, Trefort Ágoston, Baross Gábor, Eötvös Loránd, Vörösmarty Mi­hály, Vajda János, Katona József, Madách Imre, Puskás Tivadar, Batthyány-Strattmann László, Vámbéry Ármin, Ady Endre, Juhász Gyula, Krúdy Gyula, Teleki Pál, Szerb Antal, Sík Sándor, Ör­kény István, Pilinszky János, Antall József, Gyurkovics Tibor, Oláh György, Mádl Ferenc, Pálinkás József, Erdő Péter. Félmilliárdos támogatás Tájékoztató napok a tanulmányi kirándulásokról a határokon túlra a Tarics_________________________________ A­z Apáczai Közalapítvány má­jus 19-én, 20-án és 23-án tájé­koztató napokat tart a határon túli magyar tanulmányi kirán­dulásokkal kapcsolatban. Két projekt in­dításáról van szó, az egyik a Tanulmányi kirándulások magyarlakta területekre, a másik pedig az Együttműködések ma­gyar szakképző iskolák között nevű prog­ram. Mindhárom tájékoztató nap hely­színe Budapest, a rendezvények résztve­vői választ kaphatnak a pályázatokkal kapcsolatos kérdéseikre, illetve a szer­vezők igyekeznek praktikus tanácsokat adni ahhoz, hogy minél több sikeres pá­lyázat készülhessen. A két projektet egybefoglaló Határta­lanul tanulmányi kirándulási program indulását április 30-án Semjén Zsolt nem­zetpolitikáért felelős miniszterelnök-he­lyettes jelentette be. Az Országgyűlés 2010 októberében fogadott el határozatot arról, hogy a magyarországi iskolások in­tézményes formában, állami támogatás­sal jussanak el határon túli magyar kö­zösségekhez. A közoktatási intézmények határon túli magyar kirándulásainak tá­mogatására ez évben ötszázmillió forint áll rendelkezésre. Egy diákra körülbelül 33 ezer forintos támogatási összeggel számoltak, ebből a szállás- és az utazási költségek fizethetők. Azt szeretnék, ha idén legalább 12 ezer diák utazhatna el tanulmányi kirándulásra. HELYREIGAZÍTÁS: Lapunk 2010. június 10-i számában „Nem forgalmazható a H1N1-teszt” címmel meg­jelent írásunkban­­ valótlanul híreszteltük, hogy a Diagon Kft. H1N1-vírustesztje a vírus kiszűrésére alkalmatlan, s e körülmény a szakhatóságok s a miniszter előtt már tavaly kiderült, mert a termékkel kapcsolatosan piacfelügyeleti eljárást folytat (a Magyar Nemzet kez­deményezésére) az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH), mely eljárásban a megfelelőség-értékelési eljárás lefolytatása szabályszerűségét vizsgálja a hatóság; - továbbá valótlanul állítottuk, hogy a teszt alkalmazásával betegeken kísérletezget­tek, ami felveti az emberi élet gondatlan veszélyeztetése bűncselekmény gyanúját, ez utóbbi híresztelés is alaptalan következtetés; - továbbá valótlanul állítottuk, hogy minimális szakmai elvárás, hogy a gyártó-for­galmazó felperesi cég ÁNTSZ-referencialaborban vizsgáltassa be influenzavírus-teszt­jeit, mert a gyártást-forgalmazást megelőző eljárás során benyújtandó előzetes tesztben bejelentett vizsgálati helyszínt a hatóság jóváhagyta;­­ valótlanul állítottuk, hogy a Corden Kft. Kern József cégcsoportjához tartozik, csakúgy, mint a Diagon Kft., s így saját termékéről önmaga bocsátott ki igazolást a Corden a Diagon termékeit tesztelve, s így a tesztelés hiteltelen; - továbbá valótlanul híreszteltük, hogy az EEKH hatóságnak fogalma sincs arról, hogy a súlyos betegségeket okozó (felperesi cég által forgalmazott) baktérium kiszűrő teszteket egyáltalán bevizsgálta-e valaki - mert a bevizsgálás tényét a Diagon Kft. min­den esetben igazolta,­­ s így valótlanul utaltunk súlyos ellentmondásként arra a való tényre, hogy a felpe­res tesztjei bevizsgáló helyeként megjelölt Bajcsy-Zsilinszky Kórházban nem vizsgálták be felperes baktérium tesztjeit, mert a vizsgálati hely alternatív helyként volt megjelöl­ve, a Corden Kft. laboratóriuma mellett. m ' ' ne Baleset, tűz, sikkasztás a halasi pszichiátrián Újabb botrányos esetek híre borzolja az idegeket a kiskunhalasi pszi­chiátria ügyében: az intézet hírhedt hetes osztályán eltört egy beteg csuklója, és a napokban tűz is keletkezett. A megyei ügyészség és rend­­őr-főkapitányság eközben több ügyben is nyomoz: információink sze­rint az igazgatói posztról nemrégiben lemondott Simon Ilona vezetése alatt számos gazdasági jellegű bűncselekmény történhetett, emellett en­gedély nélkül vágták ki az intézet fáit. Bl Vf.t.kf.­ Tamás_________________________ F­ eljelentést tett a múlt hét köze­pén a kiskunhalasi Semmel­­weis-kórház, mert a városban működő pszichiátriáról csukló­táji töréssel szállítottak hozzájuk egy be­teget - tájékoztatta a Magyar Nemzetet Mihályné Bornemissza Eleonóra, a me­gyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivő­je. Hozzátette: súlyos testi sértés gyanú­ja miatt ismeretlen tettes ellen nyomoz a rendőrség, eddig tanúkat hallgattak meg az ügyben, gyanúsított még nincs. Lengyel János, a kórház orvos igazga­tója lapunknak elmondta: azért tettek hivatalból feljelentést, mert felmerült a lehetősége, hogy a kezeltet ellökték vagy megverték. - A gyanú miatt értesítettük a rendőrséget, ám korábban a nyomozá­sok során több esetben is bebizonyoso­dott: nem mindig van­­ügy egy sérülés kapcsán - fűzte hozzá. Névtelenséget kérő informátorunk elmondta: az eset azon a hetes osztályon történt, amelynek két alkalmazottja ta­valy januárban feljelentést tett kollégái ellen, mert azok több alkalommal brutá­lisan megvertek betegeket, homoszexuá­lis erőszakot követtek el kezeiteken, aki­ket nemegyszer szexuális műsorok elő­adására is kényszerítettek. Az ügyben azóta bírósági eljárás zajlik, amelynek három ápoló a vádlottja, közülük kettő továbbra is az intézet alkalmazottja. Az osztályon nem mellesleg a napok­ban tűz ütött ki, amikor az egyik beteg felgyújtotta ágyát, majd a lángok a pad­lóra is átterjedtek. - Az esetet utólag je­lentették, mert az ápolók még időben el tudták oltani a tüzet - erősítette meg a hírt Taskovics Sándor, a helyi tűzoltóság munkatársa. - Több ügyben is folyik a nyomozás a kiskunhalasi pszichiátriai intézetben történt bűntettek miatt - tudtuk meg Nánási Lászlótól, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vezető ügyészétől. A nyo­mozás kiterjed az intézet által évente le­bonyolított nyaraltatásokra is. Informá­ciónk szerint az intézet vezetése a pszi­chiátrián kezelt betegek számláiról nem­csak a kirándulás költségét vette fel, ha­nem zsebpénzt és egyéb kiadásokra szánt összegeket is, ám utóbbi tételek sorsa kérdéses. Úgy tudjuk, a nyaralá­sokon az ápolók hozzátartozói és egyéb ismerőseik is részt vettek. Az intézet te­rületén található foglalkoztató építésé­nek körülményeit is vizsgálják, amit ügyészségi forrásunk is megerősített. Nánási László főügyész ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy eddig nem bukkant elő adat a foglalkoztató építésével kap­csolatban. Hídvégi Klára, az Állampolgári Bi­zottság az Emberi Jogokért Alapítvány képviselője leszögezte, hogy a gyanús pénzügyi tevékenységekkel kapcsolat­ban maga tett feljelentést az ügyben szervezete nevében; tudomása szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is vizsgáló­dik az ügyben. Érdeklődtünk az adóhi­vatalnál, kérdéseinkre lapzártánkig nem érkezett válasz. A kiskunhalasi rendőrkapitányság mindezek mellett nyomoz az intézmény területén történt fakivágással kapcsolat­ban is, a gyanú szerint ugyanis tavaly ősszel több nyár- és nyírfát, valamint fe­nyőt engedély nélkül vágatott ki az azóta posztjáról távozott Simon Ilona igazga­tó. Ván László városi főkertész kifejtette: úgy értesült a több tíz fa kivágásáról utó­lag, hogy a városban elterjedt, ő engedé­lyezte a növények tarra vágását. Felhívta Simon Ilonát, aki félreértésre hivatko­zott, és állította, azért kellett kivágni a fákat, mert bevizsgáltatták, és bebizo­nyosodott róluk, hogy betegek, ezért életveszélyesek. Amint azt Mihályné Bornemissza Eleonóra elmondta, hogy a rendőrség ez ügyben sikkasztás miatt nyomoz, vizs­gálják, volt-e engedély a fák kivágására, mennyi fa esett áldozatul a vandaliz­musnak, s mekkora kár érte ezzel a fenntartó megyei önkormányzatot. Hoz­zátette: a volt igazgató ellen magánok­irat-hamisítás miatt már eddig is folyt nyomozás, ahogy a belső ellenőr ellen csalás, a gazdasági osztályvezető ellen pedig vesztegetés miatt.­­ A megyei ka­pitányság gazdaságvédelmi osztálya ta­valy november óta nyomoz vesztegetés bűntettének cselekménye miatt ismeret­len tettes ellen, házkutatást is tartottak, amely alkalmával iratokat foglaltak le. Amennyiben a dokumentumok vizsgá­latakor más bűncselekmény gyanúja is felmerül, abban is eljárnunk - jelentette ki a szóvivő. Nánási László elmondta: a nyomozás július közepéig tart, de az már most látható, hogy a hatalmas mennyi­ségű irat és számos tanú meghallgatása miatt meg kell majd hosszabbítani a nyomozás határidejét. Simon Ilonát nem értük el.

Next