Magyar Nemzet, 2011. június (74. évfolyam, 149-177. szám)

2011-06-01 / 149. szám

2 Belföld 2011. június 1., szerda Rovatvezető: Villányi Károly Jövő kedden temetik Mádl Ferencet A kegyeleti bizottság döntése sze­rint jövő hét kedden délután lesz Mádl Ferenc volt államfő temetése a Fiumei úti sírkert­ben. A Köztársasági Elnöki Hi­vatal eredetileg hétfő estig fo­gadta volna a gyászolókat, de olyan sokan érkeztek a Sán­dor-palotához, hogy tegnap reggelig hagytak lehetőséget a részvétnyilvánításra. A Sán­dor-palotánál már eddig is több ezren rótták le kegyeletü­ket a vasárnap délután 81. élet­évében elhunyt Mádl Ferenc emléke előtt. (Hír TV) Nyereséges a Táncsics Alapítvány A csökkenő költségvetési támoga­tása ellenére - amelynek oka az MSZP választási veresége - több mint 75 millió forintos nyereséggel zárta a tavalyi évet a szocialisták pártalapítványa. A Táncsics Alapítvány éves ál­lami támogatása a korábbi évi 550 millióról mintegy 260 millióra csökkent 2010-re. A pénzügyi eredmény elsősor­ban a kiadások radikális csök­kentésének (kisebb irodába költöztek, és 12 munkatársat elbocsátottak) és a költségszer­kezet átalakításának köszönhe­tő. Az alapítvány elnöke Gyur­­csány Ferenc, a kuratórium munkájában Mesterházy Attila is részt vesz. (MN) Elfogadták a Semmelweis-tervet A kormány támogatja az egész­ségügyért felelős államtitkár­ság által előterjesztett Sem­melweis-tervet - közölte a kormányszóvivő. Nagy Anna elmondta: a tegnapi kor­mányülés egyik fő témája volt az egészségügy megmentését célul kitűző terv, amely alap­ján olyan egészségszervezési rendszer jöhet létre, amely 1-1,5 millió lakos ellátásáért felelős térségi egységekre épül. A kabinet támogatja egy állami egészségszervezési központ, illetve térségi igaz­gatóságok kiépítését is - mondta Nagy Anna. (MTI) Bölcskei: Nagyobb egyházi autonómiát! Az új egyházi törvényben legyen hangsúlyosabb az egyház au­tonómiája, mivel ez nagyobb lehetőséget adna a társada­lommal való együttműködésre - olvasható Bölcskei Gusztáv püspök (képünkön), a Ma­gyarországi Református Egy­ház Zsinatának lelkészi elnöke tegnapi közleményében. Mint írta: több EU-tagállamban az egyházak veszik át azt a szere­pet, amelyet más országban a civil szervezetek. „Ezért azt a megkülönböztetést, hogy csak a civil szerveződésekkel foglal­koznak és az egyházakkal ke­vésbé, nem tartom elfogadha­tónak” - hangsúlyozta. Hozzá­tette: „Magyarország soros EU-s elnöksége idején is a civil társadalmakat próbáltuk pó­tolni, amikor a megbékélésről, a romaintegrációról és az ön­kéntességről szerveztünk kon­ferenciákat”. (MTI) Megszűnik az OÉT A jövőben a kormány rendeletben dönthet a minimálbérről A kormány rendeletben dönthet a minimálbérről és megszűn­nek az eddigi központi szintű egyeztetési fórumok - derül ki a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT) létrehozó törvényjavaslatból. Az új testületben a társadalom egészét érin­tő kérdésekről konzultálnak majd. HÍRÖSSZEFOGLALÓ M­atolcsy György nemzetgaz­dasági miniszter törvényja­vaslata szerint az Országos Érdek­egyeztető Tanácsot (OÉT), a Gaz­dasági és Szociális Tanácsot, illet­ve a Gazdasági Érdekegyeztető Fó­rumot egyetlen konzultatív testü­letbe, az NGTT-be vonják össze. A javaslat célja, hogy a párhuzamo­san működő, sok esetben pedig egymás feladatköreit átfedő köz­ponti szintű fórumok helyett a tár­sadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseket megvitató, konzultatív jogkörű tanácsadó testület jöjjön létre. Míg az OÉT-ben csak a szak­szervezetek és a munkaadók vol­tak jelen, az új testületben helyet foglalnak majd az országos gazda­sági kamarák, a civil szervezetek, a történelmi egyházak, a tudomány képviselői, ezen belül a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A tanács plenáris ülésén állandó meghívottként a miniszterek ta­nácskozási joggal vesznek részt, míg meghívottként, szintén ta­nácskozási joggal a Gazdasági Ver­senyhivatal és a Központi Statiszti­kai Hivatal elnöke is. Az OÉT megszűnésével hatá­lyukat vesztik azok a korábbi jog­szabályok, amelyek alapján a kor­mánynak eddig konzultálnia kel­lett a testülettel. A javaslat ezért egyebek mellett módosítja a mun­ka törvénykönyvét, a kormánynak pedig felhatalmazást ad arra, hogy rendeletben határozza meg a mi­nimálbér és a garantált bérmini­mum mértékét, illetve a munka törvénykönyvétől eltérő szabályo­kat hozzon a munkavállalók na­gyobb csoportját érintő munkavi­szony gazdasági okból történő megszüntetésére. A javaslatnak ugyanakkor nem célja a közszféra érdekegyeztető fórumainak, vala­mint a szektorális, illetve ágazati középszintű egyeztetési fórumok­nak az átalakítása. Az ÓÉT meg­szüntetése heves tiltakozást váltott ki korábbi tagjaiból. Borsik János, az Autonómok elnöke kijelentette: az ÓÉT több mint húsz éven át volt letéteményese a munka és társa­dalmi békének, így megszüntetése sztrájkokat hozhat magával, de társadalmi méretű konfliktusok is kialakulhatnak. „Hilleréket terheli a felelősség” Réthelyi Miklós feljelentést tehet a Zeneakadémia felújítása körüli ügyletek miatt Az előző oktatási tárcának jo­gi felelőssége van abban, hogy mintegy négyszáz napot csú­szik a Zeneakadémia felújítá­sa, ami több mint hétszázmil­lió forint kárt jelent az állami fenntartású intézménynek - állapította meg az elszámolta­tási kormánybiztos vizsgálata. Az ügyben jogi lépéseket Rét­helyi Miklós tehet. : Farkas Mf.t.inda____________ A Zeneakadémia felújítási pro­jektének késedelmes megva­lósítása kapcsán felmerülő többlet­­költségek miatt a jogi természetű felelősség az egyetem volt fenntar­tója, az Oktatási és Kulturális Mi­nisztérium (OKM) részéről jelent­kezik, amely az ellenőrzési felada­tait elhanyagolta - állapította meg az elszámoltatási kormánybiztos. Budai vizsgálatának megállapításai szerint a Hiller István vezette tárca az egyetem „építési beruházások területén nem szakavatott” vezető­ségét bízta meg a tízmilliárd forint értékű munkálatok levezénylésé­vel, amelynek sikeres véghezvitel­éhez sem az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), sem az OKM vezetősége nem nyújtott kellő se­gítséget, holott ez feladatuk lett volna, ráadásul rendelkeztek a megfelelő szakértői bázissal. Az akadémia Liszt Ferenc téri felújí­tott épületének műszaki átadására várhatóan 2012. szeptember 12-én kerül sor, az eredeti tervnél 400 nappal később. Az egyetem Wesse­lényi utcai épületét már február­ban át kellett volna adni, ez előre­láthatólag 375 napot csúszik. A be­vételkiesés legfőbb okai között a kormánybiztos az elmaradt kon­certbevételeket említi. A tényleges átadásig várhatóan mintegy 736 millió forintos negatív pénzügyi hatással jár a tervezet megvalósítá­sa. Ez 559 millió forintos bevételki­esésből és 177 millió forintos költ­ségtöbbletből tevődik össze. Budai tájékoztatása szerint a Ze­neakadémia felújításával összefüg­gő európai uniós támogatások fel­­használásának vizsgálata 2010. de­cember 1-jén kezdődött Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kezdeményezése alapján, amelynek kapcsán a Budai Gyula vezette kor­mánybiztosság a Nemzeti Erőfor­rás Minisztérium (Nefmi) felkéré­sére az egyetem projektgazdálko­dásával kapcsolatban saját vizsgá­latot kezdett meg. Budai leszögezte: megállapításairól már tájékoztatta Réthelyi Miklóst, az esetleges to­vábbi lépéseket a miniszter teheti meg az ügyben. A Nefmi holnapra ígért tájékoztatást a kérdésben. Négyszáz napot csúszik a Zeneakadémia felújítása, a kár hétszázmillió forint fotó: MÁTÉ PÉTER Feljelentés Csepel eltűnt milliárdjai miatt­ ­Szabó Zsolt N­émeth Szilárd (Fidesz— KDNP) csepeli polgármester büntető feljelentést tesz a Csepel SC Alapítvánnyal összefüggő, bűncse­lekménygyanús ügyekben - közöl­te Ábel Attila alpolgármester. A fideszes politikus tájékoztatása sze­rint az önkormányzat csak ma hoz­za nyilvánosságra a részleteket. Úgy tudjuk, arról a nyolcmillió eurós jelzálogjogról van szó, amelyet a ti­zenegy éve nem is létező egyesület, a Csepel SC sporttelepére jegyezte­tett be az alapítvány. A különféle beruházásokra szánt milliárdoknak nyoma veszett. A sportegyesület in­gatlanjai pedig veszélybe kerültek. A kerület polgármestere febru­árban jelezte: a legfőbb ügyészhez fordult amiatt, hogy az alapítványt Podolák György volt MSZP-s parla­menti képviselő elnöksége alatt az offshore cégek tulajdonában lévő Cs.sziget-Invest Kft.-nek játszották át. Az önkormányzat szocialista vezetése idején több mint 700 mil­lió forint közpénzzel támogatta az alapítványt. A kuratórium tagjai közül többen az Indotek nevű, in­gatlanfejlesztő cégcsoporthoz tar­toznak. Jelynek Dániel, aki számos, az ingatlanfejlesztésben érdekelt cég tisztségviselője is, februárban azt közölte, a terület harmada épül­ne be üzleti céllal, a bevételből a sportot fejlesztenék. V­agyonnyilatkozat az államfőtől is? ___MUNKATÁRSUNKTÓL.______________ J­ övedelmi és vagyoni viszonyai­nak átláthatósága érdekében az országgyűlési képviselőkkel azo­nos vagyonnyilatkozat-tételi köte­lezettsége lenne az államfőnek is - erre tett javaslatot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, amely tegnap nyilvánosságra hoz­ta a köztársasági elnök jogállásá­ról szóló törvény tervezetét. Az el­képzelések szerint a jogszabály - amelynek elfogadásához kéthar­mados támogatottság szükséges - 2012. január 1-jén, az új alaptör­vénnyel együtt lépne hatályba. Az új törvény nem változtatna a köztársasági elnök és a volt ál­lamfők javadalmazásának jelenle­gi szabályain. A dokumentum szerint a köztársasági elnök havi tiszteletdíja a köztisztviselői illet­ményalap - ez jelenleg 38 650 fo­rint - harminckilencszerese. Az államfőnek minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár, rezidencia, két személygépko­csi használatára is jogosult. A volt köztársasági elnököket havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének meg­felelő mértékű juttatás illeti meg. A volt elnököknek is jár szemé­lyes célra gépkocsi, amelyhez au­tót és sofőrt a rendőrség biztosít. Kétfős titkárságot is alkalmazhat­nak, ennek feltételeit a hivatal biztosítja. Az alkotmány alapján a köztár­sasági elnök ellenjegyzéshez nem kötött hatáskörében alakítja ki a hivatala szervezetét, ezért a tör­vénytervezet csak a legfontosabb keretszabályokat állapítja meg a hivatal szervezetére vonatkozóan. Az előterjesztés lehetőséget ad ar­ra, hogy az államfő elnöki főta­nácsadókat, elnöki tanácsadókat nevezzen ki. Vádat emelhetnek a volt igazgató ellen Munkatársunktól.__________ V­ádemelési javaslattal zárta le a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a hivatali visszaélés miatti nyomozást a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának volt vezetője és társai ügyében. A rendőrségi honlapon olvasható közlemény emlékeztet: K. Zsolt igazgató arra utasította a beosz­tottján - az ugyancsak gyanúsított E. István osztályvezetőn - keresz­tül a közlekedési hatóság Nyugat­dunántúli Regionális Igazgatósá­gának illetékes vezetőjét, hogy 2010. március nyolcadikán a Vas megyei Szelestén lévő takarmány­keverő üzemnél tengelysúly-ellen­­őrzést végző kollégákat azonnal hívják vissza. Az NNI közleménye szerint ép­pen az ellenőrök távozására várt három teherautó, amelyek ezután szabadon behajthattak az üzem területére, és elkerülhették a jár­művek jelentős túlterheltsége mi­atti bírságot. A büntetőügy har­madik gyanúsítottja az a férfi, aki a már említett járműszerelvénye­ket üzemeltető gazdasági társasá­gokat vezeti. A rendőrségi közlemény rámu­tatott: a nyomozás iratait a három emberrel szembeni vádemelési ja­vaslattal megküldték a Fővárosi Főügyészségnek. belpol@magyarnemzet.hu Az In-Kalnál is dolgozott a vádlott . Csibra Tibor________________ S­ajnálom, hogy a Misi ilyen szin­ten amnéziás - mondta tegnap a Fővárosi Bíróságon Kun Tamás, a két éve elkövetett csepeli iskolai kettős gyilkosság feltételezett tette­se azokra a kérdésekre, hogy valójá­ban milyen szoros kapcsolatban állt az egykor kerületi rendőrkapitány­nyal, Császár Mihállyal. A többnyi­re hallgatag vádlott egyre gyakrab­ban válaszol a neki feltett kérdések­re, így tegnap beszámolt arról is, hogy az In-Kal Security alkalma­zottja volt, mielőtt a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolába került biztonsági őrnek. Közölte, hogy az őrző-védő céghez Császár Mihály személyes javaslatára ke­rült, s ott felettese Vágó Imréné volt, aki Császár előtt Csepel rendőrka­pitányi székében ült. Információink szerint Vágónét eddig nem hallgat­ta meg tanúként Németh Nándor büntetőtanácsa, ám az asszony a gyilkossági ügy minden tárgyalásán jelen van. Kun Tamás tegnapi be­számolója szerint az In-Kaltól szin­tén Császár Mihály csábította el, amikor állást ajánlott neki a csepeli iskolában. Az elsőrendű vádlott ki­jelentései éles ellentétben állnak Császár tanúvallomásaival, aki elő­ször azt nyilatkozta, hogy nem is is­merte Kunt, majd kapcsolatukat felszínesnek írta le. A kettejük kö­zötti egykori viszony azért is érde­kes, mert a per iratai szerint Kun percekkel a kettős gyilkosság után Császárt hívta annak egyik telefon­ján. A beszélgetésre eddig több ma­gyarázatot adott a volt főrendőr, il­letve annak tanúként nyilatkozó barátja. Szakemberek szerint az ügy kulcsa a titokzatos telefonhívás le­het. A perben eddig meghallgatott tanúk szinte mindegyike csodálko­zását fejezte ki a csepeli iskolában elkövetett sikkasztások, csalások hallatán, amelyek a vád szerint a gyilkosságok indítékát szolgáltat­ták. Lapunk információi szerint a tanintézmény vezetőségén, az azt felügyelő, a helyi MSZP-hez köthető alapítvány tagjain kívül legalább öt­­ven-hatvan, szintén baloldali poli­tikusnak, döntéshozónak tudnia kellett a gazdasági visszaélésekről, amelyekről a másodrendű vádlott, a szintén MSZP-s Deme Gábor, mint lehetséges „második Zusch­­lag-ügyről” nyilatkozott korábban a bíróságon.

Next