Magyar Nemzet, 2011. október (74. évfolyam, 269-299. szám)
2011-10-01 / 269. szám
Szanyi nem záratná ki Gyurcsányt B Török László_________________ Minden ellenkező híresztelés dacára bennem nincsen igény senkinek a kizárására - nyilatkozta lapunknak Szanyi Tibor, aki a napokban a Facebookon arról értekezett, hogy „túlhordott konfliktusról” van szó, Gyurcsánytól ugyanis már 2009-es lemondása vagy a 2010-es választási vereség után el kellett volna búcsúznia a pártnak. Azt írta, hogy ma már csak a kizárás maradt, mert a szenvedő kisebbség egyre kisebb és egyre vadabb. Az MSZP elnökségi tagja lapunknak esélylatolgatásnak minősítette az interneten közzétett mondatokat. Kijelentette: az esélylatolgatásokra a valóság többnyire rá szokott cáfolni. - Azt minden szereplő tudja, hogy az MSZP egy és oszthatatlan, és ez nem vagyoni, hanem politikai kérdés, a baloldaliságunkat ugyanis nem lehet többfelé szedni - jelentette ki Szanyi Tibor. Gyurcsány Ferenc kizárásáról szerdán este az ATV-ben beszélt Horváth Csaba. A fővárosi MSZP- elnök azt vetette fel, hogy még a novemberi kongresszus előtt ki kellene zárni a pártból a volt kormányfőt és ezt ő maga kezdeményezni is fogja. Később a Klubrádióban már finomított korábbi nyilatkozatán, és azt mondta, csak improvizált és nem volt felhatalmazása a bejelentésre. Azt mondta, hogy nem szeretné, ha Gyurcsány Ferencet kizárnák a pártból, a legjobb megoldás az lenne, ha maga döntene a távozás mellett. Szanyi Tibor és Horváth Csaba nyilatkozatai után Mesterházy Attila pártelnök magánvéleménynek nyilvánította a megszólalásokat, és leszögezte, hogy kizárással kapcsolatos párttestületi döntés nem született. Közben Gyurcsány Ferenc egy fórumán azt fejtette ki, hogy eddig kétszer volt belháború az MSZP- ben, mindkét alkalommal egzisztenciális okok miatt. Kifejtette továbbá, hogy a párt úgy működik, hogy a második vonal mindig keres magának egy balekot. „Én is voltam ilyen pár évig, akit maga elé húzva a megújulás látszatát keltik azért, hogy mögöttük minden változatlan maradhasson” - nyilatkozta a volt pártelnök-miniszterelnök. 2011. október 1., szombatBelföld A hónap végén bíróság elé áll Hagyó A MSZP volt erős embere hamis irattal hívta élettársát beszélőre • Újabb gyanúsítás hűtlen kezelés miatt Hagyó Miklós a rács mögött is bűncselekményt követett el az ügyészség szerint. A volt szocialista főpolgármester-helyettes, a BKV-ügy első számú gyanúsítottja október végén már vádlottként felelhet a bíróságon magánokirat-hamisítás miatt. A vádirat szerint a nyáron szabadlábra helyezett Hagyó előzetes letartóztatása idején hamis irat segítségével találkozgatott élettársával. is Szabó Zsolt__________________ Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes már a hónap végén bíróság elé állhat - tudta meg lapunk. A Fővárosi Bíróság (FB) tájékoztatása szerint a BKV-ügyben hűtlen kezeléssel, zsarolással és más bűncselekményekkel gyanúsított Hagyónak és két társának 2011. október 26-án a Pesti Központi Kerületi Bíróságon magánokirat-hamisítás miatt kell a vádlottak padján ülniük. A szocialisták korábbi erős emberét tavaly május 17-én helyezték előzetes letartóztatásba. A vádirat szerint élettársának, 0. Lilla Leának 2010. augusztus 6-i keltezéssel olyan meghatalmazást írt, hogy őt a nő egy polgári peres eljárásban képviselhesse. Erre irányuló szándék nem volt, a hivatalos papír valójában abból a célból készült, hogy az élettárs jogi képviselőket megillető módon, ellenőrzés nélkül vagy kötetlenebbül érintkezhessen párjával. A hamis meghatalmazást Hagyó akkori védője, Sz. Viktor Géza készítette, és ügyvédi pecsétjével ellenjegyezte. A valótlan tartalmú meghatalmazást az elsőrendű vádlott fel is használta előzetes letartóztatása idején - derült ki a X-XVII. kerületi ügyészség vádiratából. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője elmondta: a BKV-s nyomozás során ők kezdeményezték a Fővárosi Főügyészségnél az eljárást, mert további bűncselekményekre utaló adatokra bukkantak. Hagyó Miklóst az idén februárban házi őrizetbe, júniusban pedig már szabadlábra helyezték annak ellenére, hogy a gyanú szerint ő és húsz társa sok száz millió forintos kárt okozott a közlekedési társaságnak és a tulajdonos fővárosi önkormányzatnak. Az FB a házi őrizetet megszüntető végzés indoklásában azt írta: „nincsenek olyan adatok, tények, amelyek alapján továbbra is tartani kellene szökésétől, elrejtőzésétől”. Mint megírtuk, az idén mindenképpen vádemeléssel zárulhat a BKV-botrány néven elhíresült büntetőeljárás nyomozása. Hagyó Miklós gyanúsított társai között van két egykori munkatársa, Lelovics Ottó és Horváth Éva. Szintén gyanúsítottként hallgatták ki a csaknem százmillió forintos végkielégítéséről elhíresült Szalainé Szilágyi Eleonórát, a BKV volt humánpolitikai igazgatóját, Antal Attila volt vezérigazgatót és Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester bizalmasát. Hagyó a nyomozók szerint hivatali hatalmával visszaélve előnytelen szerződések kötésére, kifogásolt munkák igazolására, kifizetésére utasította a BKV vezetőit, de a gyanú alapján megzsarolt több BKV-s vezetőt is. A botrány szimbólumává vált a nokiás doboz, amelyben a Hagyóval szembesített, a lapunk által közölt jegyzőkönyvek tanúsága szerint ma is halálfélelemben élő Balogh Zsolt, a BKV volt vezérigazgatóhelyettese a szocialista politikus által követelt több tíz millió forint egy részét átadta. Tegnap az MTI jelentette, hogy hűtlen kezeléssel gyanúsították meg egy újabb büntetőeljárásban Hagyó Miklóst és Gyekiczki Andrást, aki az előző ciklusban Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester irodavezetője volt. Az Állami Számvevőszék idén januári feljelentése alapján a BRFK indított nyomozást. Az adatok szerint a Főpolgármesteri Hivatal tisztségviselői több alkalommal kötöttek fiktív megbízási szerződéseket, és ezzel több mint 25 millió forint kárt okoztak. Eddig tizenhárom embert hallgattak ki gyanúsítottként, a megbízott vállalkozók ellen orgazdaság a gyanú. A volt főpolgármester-helyettes nyár óta szabadlábon van FOTÓ: NAGY BÉLA Lezárult a kémbotrány nyomozása Még hetekig tarthat az iratismertetés • A katonai ügyészség legkorábban decemberben emelhet vádat Folytatás az 1. oldalról • Az ügyben elrendelt, jelenleg harminc évig érvényes titkosítás miatt az iratismertetés még hetekig eltarthat, mivel a gyanúsítottak és védőik csak a katonai ügyészség épületében olvashatják el az eljárás során keletkezett dokumentumokat. Ezután a terhelteknek és védőiknek lehetnek olyan bizonyítási indítványai, amelyeknek még az ügyészségi eljárásban kell helyt adni, így a BKV legkorábban decemberben emelhet vádat. Molnár Lajos közölte, indítványozta azt is, hogy a nyomozó hatóság oldja fel az eljárás iratait a titkosítás alól, mert - mint fogalmazott - az egyik oldalról bármi napvilágot láthat, miközben a védencére és rá is érvényes titoktartási kötelezettség megnehezíti Galambos Lajos becsületének a nyilvánosság előtt történő megvédését. Ismert, a Heti Válasz összeállítást közölt a június 28-án kirobbant, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati karát érintő botrányról, amelyben a BKV kémkedéssel gyanúsította meg Galambos Lajost, három nappal később felbujtás gyanújával hallgatta ki Szilvásy György egykori titokminisztert, július 1-jén pedig a volt NBH-főigazgató hivatali utódját, a bűnpártolással meggyanúsított Laborc Sándort. Az ügyészség az államellenes bűncselekmény felbujtójaként gyanúsította meg Püski Lászlót, az ügyben felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég, a Zömök Kft. társtulajdonosát is. A hetilap értesülései szerint az előző ciklusban az NBH-s tisztikar poligráfos átvilágításán túl orosz részről technikai támadás is érhette az elhárítás központját. A műveletet az a Zömök is segíthette, amely annak idején Gyurcsány Ferenc anyósának környezetében, az Apró család kvázi társvállalkozásaként alakult meg. A lap úgy tudja, korábbi NBH-s belső vizsgálat, illetve a jelenleg folyó nyomozás is rámutatott: orosz különítmény érkezett Budapestre, hogy átvilágítsa a polgári elhárítás egyes munkatársait. Galambos környezetében azt terjesztették, hogy uniós tagállamból, Bulgáriából érkezett szakemberek végzik a munkát, azonban elhárítás tolmácsát és pszichológusát nem tudták becsapni. Ők jelezték is aggályaikat Galambosnak, aki ennek ellenére nem állíttatta le az akciót. A vizsgálathoz az álbolgárok saját technikai hátteret telepítettek a hivatal székházába, amely a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül, az NBH repülőtéri kirendeltségének, és a légikikötő védelmi rendszereit működtető Zömök munkatársainak segítségével jutottak az országba. Az államellenes bűncselekmény, az NBH technikai megtámadásának gyanúja azután merült fel, hogy egy általános átvilágításhoz képest túl sok volt a titkolózás, az idegen szakember és a technikai eszköz. A poligráfos ellenőrzés egyik célja a lap szerint az lehetett, hogy az oroszok a 2006-os választások után meghatározó befolyást akartak szerezni a Malban. Ehhez arra volt szükség, hogy megtörjék az olajcéget körülvevő kettős védelmi rendszert, az NBH-t, és a külsős elhárítóként működő UD Zrt.-t, amelynek lenullázása éppen azzal kezdődött, hogy Laborc Sándor egy később minden pontban alaptalannak bizonyult feljelentéssel elérte, hogy a biztonsági cég és egyes ügyfelei, így a Mal szervereit is lefoglalta a rendőrség. Nem elég a járulék, ki kell pótolni a kasszát Az egészségügyi költségvetés szerint a kórházak és a szakrendelők több pénzt kapnak, mint az idén, de a kiadásaik is nőni fognak Nem lesz pénz az egészségügyi dolgozók bérrendezésére, s az elöregedett mentőgépkocsik cseréjére sem. Drasztikusan csökken a gyógyszerár-támogatásra fordítható keret is. Valamivel több pénzt kapnak az ideinél a kórházak és a szakrendelők, de kiadásaik is nőnek a minimálbér, a kötelező bérminimum és az áfaemelés, valamint az infláció miatt. IB Munkatársunktól____________ Az egészségbiztosítási kasszát 1746 milliárd forintra terveztük, amelyből 570 milliárdra nincs járulékfedezet. A hiányzó részt a központi költségvetésből pótolja ki a kormány - közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, amikor ismertette tegnap a jövő évi költségvetés tervezetét. Papíron ugyan mintegy 300 milliárd forinttal több pénz lesz a kasszában az ideihez képest, a gyakorlatban viszont ez nem többlet, mostantól ugyanis már innen kell fizetni a rokkantsági ellátásokat, amit eddig a nyugdíjalapból finanszíroztak. Bevételi oldalon egyébként az jelent többletet az Egészségbiztosítási Alapnak, hogy egy százalékkal emelik az egyéni egészségügyi hozzájárulást, valamint pluszadóval terhelik a balesetbiztosítókat. Nekik kell a jövőben megtéríteniük a balesetet okozók egészségügyi ellátását, e jogcímen 27 milliárdos bevételre számít a kormány. A költségvetés tervezetéből kiderül: nem lesz pénz az egészségügyi dolgozók átfogó bérrendezésére. Ez azt jelenti, hogy ha az Egészségügyi Államtitkárság talál is némi forrást, amelyből többletpénz juttatható a dolgozóknak, azt valószínűleg valamilyen „kényszermegoldással”, s nem valós béremeléssel lehet majd kiosztani. Ilyen volt például az idén a rezidenseknek meghirdetett 100 ezer forintos ösztöndíj, a szakorvosoknak és a szakdolgozóknak kínált képzési-továbbképzési támogatás, valamint ilyen lehet a tervbe vett pótlékemelés. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint úgy tűnik, a döntéshozók még mindig nem hiszik el, hogy nem lesz Magyarországon egészségügyi ellátás. Ötvenhatmilliárd forinttal emelkedik ugyan a fekvő- és járóbeteg-ellátás finanszírozását biztosító kassza összege, ez azonban csak elvben létező többlet, eközben ugyanis olyan változások történnek, amelyek növelik a kiadásokat. Ilyen például a minimálbér, valamint a magasabb képzettséggel rendelkezőknél a kötelező bérminimum emelése. Ezeket a tételeket az intézményeknek a finanszírozásból kell kifizetniük, külön fedezetet nem kapnak rá. A másik tétel az áfaemelésből és az inflációból adódó többletkiadás. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az említett tételek összesen körülbelül 50 milliárd forinttal növelik az intézmények kiadásait. Ha a költségvetés ennyi növekményt tartalmaz, akkor az még mindig csak azt jelenti, hogy a jelenlegi szinten maradtunk - fogalmazott a korábbi egészségügyi miniszter. További többletkiadást jelent az intézményeknek, hogy számos gyógyszert áttettek a patikai forgalomból a kórháziba, ami azt jelenti, hogy ezeket a készítményeket nekik kell finanszírozniuk az ellátás részeként. A gyógyszerkassza szenvedi el a legnagyobb „csonkolást”, több mint 80 milliárd forintos elvonást mutat ez az előirányzat - erre régóta számítani lehetett, hiszen a döntés már a hónapokkal ezelőtt ismertetett Széll Kálmántervben is szerepelt. Gyógyszerártámogatásra így 219 milliárd forintot költhetne jövőre az állam. A költségvetés tervezetéből egyértelműen látszik továbbá, hogy nem kapnak több pénzt az ideinél a háziorvosok sem, finanszírozásuk 2012-ben is nagyjából 82 milliárd forint lesz. Nem lesz újabb forrás az elöregedett mentőautók cseréjére. Ami óriási gondokat okozhat, mert már most több száz autót kellett volna leselejtezni. Bár tavaly év végén milliárdos összeget kapott a mentőszolgálat új gépkocsik beszerzésére - a pénz egy részét azóta már elvonták -, ám a beszerzésről máig nincs aláírt szerződés. Éger István Rácz Jenő