Magyar Nemzet, 2011. november (74. évfolyam, 300-328. szám)

2011-11-02 / 300. szám

Magyar Kenet Belföld 2011. november 2., szerda Nem engedtek repülni egy kerekes székest Kelemen Hunor nem segít A verespataki aranykitermelés újraindításának megakadályozását kérték a fideszesek A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) saját maga dönt a verespataki aranybánya ügyében - közölte Kelemen Hu­nor a Fidesz európai parlamenti frakciójának írt válaszlevelé­ben. A Fidesz ugyanis arra kérte az RMDSZ elnökét, vessék lat­ba politikai befolyásukat, és akadályozzák meg az aranykiter­melés újraindítását. Kelemen szerint hazánknak a saját, ciani­­dot használó kitermelésével kellene foglalkoznia. Vass-Gabry Dorka__________ A­ mennyiben a kijelölt bizott­ság úgy véli, hogy a verespa­taki projekt teljesíti nemcsak az EU-normatívákat, hanem a kör­nyezetvédelmi tárca által kisza­bott, még az uniós követelmé­nyeknél is szigorúbb mutatókat, és a román kormány fontosnak tartja a beruházás megkezdését, az RMDSZ megfontolja majd, hogy milyen álláspontra helyezkedjen - reagált Kelemen Hunor, a Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Fidesz európai parlamen­ti (EP) képviselőinek azon levelé­re, amelyben a múlt héten azt kér­ték az RMDSZ-től, vessék latba po­litikai befolyásukat, és akadályoz­zák meg az aranykitermelés újra­indítását Verespatakon. A 14 fide­­szes EP-képviselő e célért teljes körű politikai és szakmai támoga­tásáról biztosította a romániai ma­gyar pártot. Közleményükben em­lékeztettek az Európai Parlament által tavaly nagy többséggel elfoga­dott határozatra is, amely felszólít­ja a tagállamokat a cianidos tech­nológiájú aranybányászat 2011 vé­ge előtti teljes tilalmára.­­ Ezt a vi­lágos és határozott döntést veszi semmibe a verespataki bányanyi­tás terve. Romániának felelősséget kell vállalnia saját és a szomszédos országok polgárai iránt, és nem hagyhatja figyelmen kívül a beru­házáshoz kapcsolódó ökológiai kockázatokat - áll a Kelemen Hu­nornak írt levélben. Az RMDSZ elnöke válaszában a verespataki, csaknem 200 ezer tonna cianidot felhasználó arany­kitermelés terve helyett inkább azt hangsúlyozta levelében, hogy leg­utóbb épp Magyarországot szólí­totta fel az Európai Bizottság (EB), hogy hozza összhangba nemzeti szabályozását az ásványinyers­­anyag-kitermelő iparban keletke­ző hulladékkal kapcsolatos euró­pai normákkal. Ugyanakkor, mint írta, a ve­respataki bányaprojekt körül fel­merült aggályok megbeszéléséhez egy régóta esedékes, közös ro­mán-magyar kormányülés ad­hatna megfelelő keretet. Kelemen hosszasan taglalja, hogy döntésük meghozatalában csakis az erdélyi magyarok érdeke fogja vezérelni a pártot, hiszen Románia kötelessé­gének tartja újabb és újabb mun­kahelyek létrehozását azért, hogy mindenki a szülőföldjén élhes­sen méltó körülmények között.­­ Nem járulunk hozzá olyan dön­téshez, amely a mi megítélésük szerint veszélyeztetné az erdélyi magyar embereknek, az ország ál­lampolgárainak vagy az Európai Unió lakosainak biztonságát - ol­vasható válaszában. Kelemen utalt a környezetvé­delemért felelős európai biztos legutóbbi nyilatkozatára is. Isme­retes: Janez Potocnik a múlt héten úgy reagált Tőkés Lászlónak, az Európai Parlament alelnökének a kérdésére, hogy az egyes tagor­szágok egymással ütköző érdekei, másfelől pedig a tagállami kompe­tenciák elve alapján az Európai Bi­zottság nem képes és nem is jogo­sult arra, hogy a bányászati cián­technológiát általános érvénnyel betiltsa, ezért az Európai Bizott­ságtól semmiféle döntés vagy köz­­beavatkozás nem várható. Mint mondta: Verespatak sorsa Romá­niában fog eldőlni, és kizárólago­san a hazai döntéshozók felelőssé­gén múlik, mivel az unió illeté­kességi körébe kizárólag az euró­pai szintű törvényi szabályozás tartozik. - Akármi történik is, ab­ban biztosak lehetünk, hogy az EB illetékes hatóságai szigorúan oda fognak figyelni az európai direktí­vák betartására - zárta szavait a biztos. Ha a Verespatakra tervezett aranykitermelés újraindulhat, a falut körülvevő négy hegyet rob­bantásokkal és külszíni fejtéssel teljesen eltüntetnék, helyükön 200 hektár felületen kráterek marad­nának. A bányaterv kétségkívül legaggasztóbb pontja, hogy az üze­meltetés 15 éve alatt 215 millió tonna ércet dolgoznának fel, ami­hez csaknem kétszázezer tonna ci­anid szükséges. Ez évente 13 ezer tonna nátrium-cianidot jelent, amihez képest Európa aranybá­nyászati szektora évente mindösz­­sze egy tonnát használ fel. A beru­házás veszélyeztetné a honos állat- és növényvilágot, lerombolnának egy ortodox és egy görög katolikus templomot, valamint két cornai baptista imaházat, és több mint 400 sírt is máshova telepítenének. A beruházó Rosina Montana Gold Corporation saját honlapján azt is elismeri: a szállítás során a nátri-­­­um-cianid a talajba vagy a vizekbe kerülhet, ami mérgezésveszélyt je­lenthet az emberre és más élőlé­nyekre. A szállítmányok cianid­­koncentrációja és mennyisége (húsz tonna/szállítmány) miatt egy ilyen szállítmány természetbe jutása súlyos környezeti katasztró­fát okozhat. A várhatóan továbbgyűrűző és komoly indulatokat gerjesztő ve­respataki bányaügy következő fontos állomása az EP petíciós bi­zottsága küldöttségének 2011. november végén esedékes romá­niai látogatása lesz. Az sem zárha­tó ki, hogy jövő év elején a kör­nyezetvédők egyre bővülő tábora polgári kezdeményezéssel próbál­ja majd elérni a ciánalapú bányá­szat betiltását. Verespatakon ma is bányászkodnak. Ha újraindul az aranykitermelés, a falut körülvevő négy hegyet teljesen eltüntethetik FOTÓ: TÓTH TIBOR Folytatás az 1. oldalról­­ A Malév levélben válaszolt, amely­ben az olvasható, hogy a hatályos jogszabályok szerint jártak el. Az Európai Parlament és Tanács egy rendeletére hivatkoznak, amely szerint „a légi fuvarozó előírhatja, hogy a csökkent mozgásképességű személyt az utazása során egy má­sik személy kísérje el. Ennek meg­felelően a Malév belső szabályzata szerint a repülésbiztonsági szem­pontok figyelembevételével a külö­nös gondoskodást igénylő utas csak abban az esetben utazhat kísé­rő nélkül, ha utazása alatt semmi­lyen segítségre nem szorul” - szö­gezték le a levélben. Az üggyel a Mozgáskorlátozot­tak Egyesületeinek Országos Szö­vetsége (MEOSZ) is foglalkozott. Az érdekvédelmi szervezet szerint a Malév nem tagadhatta volna meg az utazást csak azért, mert nincs kí­sérő. A MEOSZ lapjában, a Huma­nitásban Földesi Erzsébet, a MEOSZ és az Európai Fogyatékosügyi Fó­rum alelnöke azt nyilatkozta: a biz­tonsággal összefüggő indokon kí­vül semmi más nem fogadható el annak megtagadására, hogy valaki kísérő nélkül utazzon. A légitársa­ságnak az a következtetése, hogy az említett utas különös gondosko­dást igényel, nem tekinthető biz­tonsági kérdésnek. Hozzátette: ha a panaszos elégedetlen a légitársaság válaszával, akkor az Egyenlő Bá­násmód Hatósághoz fordulhat. Ha innen sem kap megnyugtató vá­laszt, akkor végső esetben az ér­dekvédelmi szervezet segítségével az Európai Bizottság utasjogi osztá­lyát is megkeresik. ■ ELÉGTELEN FOGÁSZATI ELLÁTÁS. A kiemelt finanszírozás ellenére sincs megoldva az autista és az egyéb fogyatékossággal élő betegek fogászati ellátása - közölte Szabó Máté ombudsman. A fogyatékos felnőttek fogászati ellátása csak az ország déli részén, a dél-dunántúli és a dél-alföldi régióban érhető el, míg a főváros és az észak-alföldi ré­gió ellátatlan. Ugyanez a helyzet a fogyatékos gyermekek esetében Zala, Baranya, Heves, Jász-Nagy­­kun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg és Békés me­gyében. Az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosa kifogásolta azt is, hogy az orvosok és az egészség­­ügyi dolgozók nem elég járatosak a fogyatékkal élőkkel való kommuni­kációban és bánásmódban. (MN) Földesi Erzsébet Szabó Máté EMLÉKEZÉS. Országszerte milliók emlékeztek gyertyák és mécsesek gyújtásával elhunyt szeretteikre a hosszú hétvégén. A legnagyobb forgalom a fővárosi temetőkben volt, amelyeket mindenszentek napjáig csaknem hétszázezren ke­restek fel. A Budapesti Temetkezé­si Intézet Zrt-nél arra számítottak, hogy kedden ez a szám megha­ladja az egymilliót Lapzártánkig a temetőkben egyébként nem tör­tént rendkívüli esemény. Minden­szentek napján több mint 1100 rendőr volt szolgálatban a teme­tők, a pályaudvarok, a nagyobb tö­megközlekedési csomópontok te­rületén. A fővárosban a hosszú hétvége alatt lapzártánkig csak­nem 30 embert fogtak el a rend­őrök, elsősorban a budapesti te­metők és pályaudvarok környékén lopás, graffitizés, garázdaság és ká­bítószerrel való visszaélés miatt A rendőrök nyolc esetben hívtak mentőt a temetőkben rosszul lett idős emberekhez. (MTI) FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Terhes anya laticelen a kórházban Li__ Munkatársunktól___________ M­éltatlan körülmények kö­zött ápolják beteg gyerme­keiket a szülők egyes kórházak­ban, bár a fekvőbeteg-ellátó in­tézmények vezetősége és sze­mélyzete többnyire megteszi, ami tőle telik - írja közleményében Szabó Máté ombudsman. „Éjsza­ka sámlin a gyermek kórtermé­ben. Várandós anya laticelen, a földön” - sorolja a példákat az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosa, aki szerint sérti a jogbiz­tonság elvét, hogy nincsenek meghatározva a kórházban huza­mosabb ideig ápolt gyermek mel­lett tartózkodó szülő elhelyezésé­nek minimumkövetelményei. Az egészségügyi törvény értelmében legalább egy szülő állandóan a kórházban lehet beteg gyermeke mellett. Az elhelyezés körülmé­nyeiről - amelyek az építészeti adottságok és az anyagi lehetősé­gek függvényében jelentősen el­térnek - az egyes intézmények maguk dönthetnek. Néhol pél­dául eleve kizárják, hogy az apa bent legyen a gyerekével, ha ugyanabban a kórteremben egy másik gyermek mellett már az anyja lett elhelyezve. Az ombuds­man sérelmezi azt is, hogy az ál­lam csak a tizennégy éven aluli gyermekek után fizeti meg a kór­háznak a szülő benntartózkodá­­sának költségeit. Reformáció: igényes hit és Krisztus-faktor Dombi Margit______________ _ •Ö­kumenikus istentisztelettel emlékeztek meg a debreceni nagytemplomban arról, hogy 1517. október 31-én Luther Már­ton Ágoston-rendi szerzetes a wit­tenbergi templom kapujára sze­gezve közzétette téziseit, és ezzel kezdetét vette a reformáció. A tör­ténelmi esemény 395. évforduló­ján, amelyen együtt szolgáltak a református, baptista és lutherá­nus lelkészek, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egy­ház zsinatának lelkészi elnöke, Ti­szántúl református püspöke hir­detett igét. Prédikációjában arra szólította fel a protestánsokat, hogy igényes Krisztus-követők le­gyenek. Úgy fogalmazott, a hit re­formáció által megkövetelt, igé­nyes megélése nem más, mint a Krisztus-faktor fellelése a lélek­ben. A televíziós tehetségkutató műsorokra célozva a püspök rá­mutatott, ott a tehetség X-faktorát keresik, amit ha megtalálnak, ri­valdafénybe emelik, majd kihasz­nálják, és eldobják, mint egy cit­romot. Ezzel szemben a protes­tánsoknak a „Krisztus-faktort, az egyedüli viszonyítási pontot kell keresniük és mérceként megtalál­niuk önmagukban”. Ha az ember képes e pontot fellelni önmagá­ban, jó úton jár, ha nem, akkor „jaj nektek, akkor hiábavaló a re­formációra való hivatkozás” - fo­galmazott Bölcskei Gusztáv. Buzogány Dezső, a kolozsvári Babes-Bolyai-egyetem tanára, egyháztörténész Félreértett refor­máció című előadásában a protes­tantizmus kezdeteiről szólva hangsúlyozta, az első teológusok, lelkészek célja a korai keresztyé­nek hitéhez való visszatalálás és a Szentírás teljes szövegén alapuló igehirdetés volt.

Next