Magyar Nemzet, 2011. november (74. évfolyam, 300-328. szám)
2011-11-02 / 300. szám
Magyar Kenet Belföld 2011. november 2., szerda Nem engedtek repülni egy kerekes székest Kelemen Hunor nem segít A verespataki aranykitermelés újraindításának megakadályozását kérték a fideszesek A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) saját maga dönt a verespataki aranybánya ügyében - közölte Kelemen Hunor a Fidesz európai parlamenti frakciójának írt válaszlevelében. A Fidesz ugyanis arra kérte az RMDSZ elnökét, vessék latba politikai befolyásukat, és akadályozzák meg az aranykitermelés újraindítását. Kelemen szerint hazánknak a saját, cianidot használó kitermelésével kellene foglalkoznia. Vass-Gabry Dorka__________ A mennyiben a kijelölt bizottság úgy véli, hogy a verespataki projekt teljesíti nemcsak az EU-normatívákat, hanem a környezetvédelmi tárca által kiszabott, még az uniós követelményeknél is szigorúbb mutatókat, és a román kormány fontosnak tartja a beruházás megkezdését, az RMDSZ megfontolja majd, hogy milyen álláspontra helyezkedjen - reagált Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselőinek azon levelére, amelyben a múlt héten azt kérték az RMDSZ-től, vessék latba politikai befolyásukat, és akadályozzák meg az aranykitermelés újraindítását Verespatakon. A 14 fideszes EP-képviselő e célért teljes körű politikai és szakmai támogatásáról biztosította a romániai magyar pártot. Közleményükben emlékeztettek az Európai Parlament által tavaly nagy többséggel elfogadott határozatra is, amely felszólítja a tagállamokat a cianidos technológiájú aranybányászat 2011 vége előtti teljes tilalmára. Ezt a világos és határozott döntést veszi semmibe a verespataki bányanyitás terve. Romániának felelősséget kell vállalnia saját és a szomszédos országok polgárai iránt, és nem hagyhatja figyelmen kívül a beruházáshoz kapcsolódó ökológiai kockázatokat - áll a Kelemen Hunornak írt levélben. Az RMDSZ elnöke válaszában a verespataki, csaknem 200 ezer tonna cianidot felhasználó aranykitermelés terve helyett inkább azt hangsúlyozta levelében, hogy legutóbb épp Magyarországot szólította fel az Európai Bizottság (EB), hogy hozza összhangba nemzeti szabályozását az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékkal kapcsolatos európai normákkal. Ugyanakkor, mint írta, a verespataki bányaprojekt körül felmerült aggályok megbeszéléséhez egy régóta esedékes, közös román-magyar kormányülés adhatna megfelelő keretet. Kelemen hosszasan taglalja, hogy döntésük meghozatalában csakis az erdélyi magyarok érdeke fogja vezérelni a pártot, hiszen Románia kötelességének tartja újabb és újabb munkahelyek létrehozását azért, hogy mindenki a szülőföldjén élhessen méltó körülmények között. Nem járulunk hozzá olyan döntéshez, amely a mi megítélésük szerint veszélyeztetné az erdélyi magyar embereknek, az ország állampolgárainak vagy az Európai Unió lakosainak biztonságát - olvasható válaszában. Kelemen utalt a környezetvédelemért felelős európai biztos legutóbbi nyilatkozatára is. Ismeretes: Janez Potocnik a múlt héten úgy reagált Tőkés Lászlónak, az Európai Parlament alelnökének a kérdésére, hogy az egyes tagországok egymással ütköző érdekei, másfelől pedig a tagállami kompetenciák elve alapján az Európai Bizottság nem képes és nem is jogosult arra, hogy a bányászati ciántechnológiát általános érvénnyel betiltsa, ezért az Európai Bizottságtól semmiféle döntés vagy közbeavatkozás nem várható. Mint mondta: Verespatak sorsa Romániában fog eldőlni, és kizárólagosan a hazai döntéshozók felelősségén múlik, mivel az unió illetékességi körébe kizárólag az európai szintű törvényi szabályozás tartozik. - Akármi történik is, abban biztosak lehetünk, hogy az EB illetékes hatóságai szigorúan oda fognak figyelni az európai direktívák betartására - zárta szavait a biztos. Ha a Verespatakra tervezett aranykitermelés újraindulhat, a falut körülvevő négy hegyet robbantásokkal és külszíni fejtéssel teljesen eltüntetnék, helyükön 200 hektár felületen kráterek maradnának. A bányaterv kétségkívül legaggasztóbb pontja, hogy az üzemeltetés 15 éve alatt 215 millió tonna ércet dolgoznának fel, amihez csaknem kétszázezer tonna cianid szükséges. Ez évente 13 ezer tonna nátrium-cianidot jelent, amihez képest Európa aranybányászati szektora évente mindöszsze egy tonnát használ fel. A beruházás veszélyeztetné a honos állat- és növényvilágot, lerombolnának egy ortodox és egy görög katolikus templomot, valamint két cornai baptista imaházat, és több mint 400 sírt is máshova telepítenének. A beruházó Rosina Montana Gold Corporation saját honlapján azt is elismeri: a szállítás során a nátri-um-cianid a talajba vagy a vizekbe kerülhet, ami mérgezésveszélyt jelenthet az emberre és más élőlényekre. A szállítmányok cianidkoncentrációja és mennyisége (húsz tonna/szállítmány) miatt egy ilyen szállítmány természetbe jutása súlyos környezeti katasztrófát okozhat. A várhatóan továbbgyűrűző és komoly indulatokat gerjesztő verespataki bányaügy következő fontos állomása az EP petíciós bizottsága küldöttségének 2011. november végén esedékes romániai látogatása lesz. Az sem zárható ki, hogy jövő év elején a környezetvédők egyre bővülő tábora polgári kezdeményezéssel próbálja majd elérni a ciánalapú bányászat betiltását. Verespatakon ma is bányászkodnak. Ha újraindul az aranykitermelés, a falut körülvevő négy hegyet teljesen eltüntethetik FOTÓ: TÓTH TIBOR Folytatás az 1. oldalról A Malév levélben válaszolt, amelyben az olvasható, hogy a hatályos jogszabályok szerint jártak el. Az Európai Parlament és Tanács egy rendeletére hivatkoznak, amely szerint „a légi fuvarozó előírhatja, hogy a csökkent mozgásképességű személyt az utazása során egy másik személy kísérje el. Ennek megfelelően a Malév belső szabályzata szerint a repülésbiztonsági szempontok figyelembevételével a különös gondoskodást igénylő utas csak abban az esetben utazhat kísérő nélkül, ha utazása alatt semmilyen segítségre nem szorul” - szögezték le a levélben. Az üggyel a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) is foglalkozott. Az érdekvédelmi szervezet szerint a Malév nem tagadhatta volna meg az utazást csak azért, mert nincs kísérő. A MEOSZ lapjában, a Humanitásban Földesi Erzsébet, a MEOSZ és az Európai Fogyatékosügyi Fórum alelnöke azt nyilatkozta: a biztonsággal összefüggő indokon kívül semmi más nem fogadható el annak megtagadására, hogy valaki kísérő nélkül utazzon. A légitársaságnak az a következtetése, hogy az említett utas különös gondoskodást igényel, nem tekinthető biztonsági kérdésnek. Hozzátette: ha a panaszos elégedetlen a légitársaság válaszával, akkor az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulhat. Ha innen sem kap megnyugtató választ, akkor végső esetben az érdekvédelmi szervezet segítségével az Európai Bizottság utasjogi osztályát is megkeresik. ■ ELÉGTELEN FOGÁSZATI ELLÁTÁS. A kiemelt finanszírozás ellenére sincs megoldva az autista és az egyéb fogyatékossággal élő betegek fogászati ellátása - közölte Szabó Máté ombudsman. A fogyatékos felnőttek fogászati ellátása csak az ország déli részén, a dél-dunántúli és a dél-alföldi régióban érhető el, míg a főváros és az észak-alföldi régió ellátatlan. Ugyanez a helyzet a fogyatékos gyermekek esetében Zala, Baranya, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kifogásolta azt is, hogy az orvosok és az egészségügyi dolgozók nem elég járatosak a fogyatékkal élőkkel való kommunikációban és bánásmódban. (MN) Földesi Erzsébet Szabó Máté EMLÉKEZÉS. Országszerte milliók emlékeztek gyertyák és mécsesek gyújtásával elhunyt szeretteikre a hosszú hétvégén. A legnagyobb forgalom a fővárosi temetőkben volt, amelyeket mindenszentek napjáig csaknem hétszázezren kerestek fel. A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt-nél arra számítottak, hogy kedden ez a szám meghaladja az egymilliót Lapzártánkig a temetőkben egyébként nem történt rendkívüli esemény. Mindenszentek napján több mint 1100 rendőr volt szolgálatban a temetők, a pályaudvarok, a nagyobb tömegközlekedési csomópontok területén. A fővárosban a hosszú hétvége alatt lapzártánkig csaknem 30 embert fogtak el a rendőrök, elsősorban a budapesti temetők és pályaudvarok környékén lopás, graffitizés, garázdaság és kábítószerrel való visszaélés miatt A rendőrök nyolc esetben hívtak mentőt a temetőkben rosszul lett idős emberekhez. (MTI) FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Terhes anya laticelen a kórházban Li__ Munkatársunktól___________ Méltatlan körülmények között ápolják beteg gyermekeiket a szülők egyes kórházakban, bár a fekvőbeteg-ellátó intézmények vezetősége és személyzete többnyire megteszi, ami tőle telik - írja közleményében Szabó Máté ombudsman. „Éjszaka sámlin a gyermek kórtermében. Várandós anya laticelen, a földön” - sorolja a példákat az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, aki szerint sérti a jogbiztonság elvét, hogy nincsenek meghatározva a kórházban huzamosabb ideig ápolt gyermek mellett tartózkodó szülő elhelyezésének minimumkövetelményei. Az egészségügyi törvény értelmében legalább egy szülő állandóan a kórházban lehet beteg gyermeke mellett. Az elhelyezés körülményeiről - amelyek az építészeti adottságok és az anyagi lehetőségek függvényében jelentősen eltérnek - az egyes intézmények maguk dönthetnek. Néhol például eleve kizárják, hogy az apa bent legyen a gyerekével, ha ugyanabban a kórteremben egy másik gyermek mellett már az anyja lett elhelyezve. Az ombudsman sérelmezi azt is, hogy az állam csak a tizennégy éven aluli gyermekek után fizeti meg a kórháznak a szülő benntartózkodásának költségeit. Reformáció: igényes hit és Krisztus-faktor Dombi Margit______________ _ •Ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg a debreceni nagytemplomban arról, hogy 1517. október 31-én Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes a wittenbergi templom kapujára szegezve közzétette téziseit, és ezzel kezdetét vette a reformáció. A történelmi esemény 395. évfordulóján, amelyen együtt szolgáltak a református, baptista és lutheránus lelkészek, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Tiszántúl református püspöke hirdetett igét. Prédikációjában arra szólította fel a protestánsokat, hogy igényes Krisztus-követők legyenek. Úgy fogalmazott, a hit reformáció által megkövetelt, igényes megélése nem más, mint a Krisztus-faktor fellelése a lélekben. A televíziós tehetségkutató műsorokra célozva a püspök rámutatott, ott a tehetség X-faktorát keresik, amit ha megtalálnak, rivaldafénybe emelik, majd kihasználják, és eldobják, mint egy citromot. Ezzel szemben a protestánsoknak a „Krisztus-faktort, az egyedüli viszonyítási pontot kell keresniük és mérceként megtalálniuk önmagukban”. Ha az ember képes e pontot fellelni önmagában, jó úton jár, ha nem, akkor „jaj nektek, akkor hiábavaló a reformációra való hivatkozás” - fogalmazott Bölcskei Gusztáv. Buzogány Dezső, a kolozsvári Babes-Bolyai-egyetem tanára, egyháztörténész Félreértett reformáció című előadásában a protestantizmus kezdeteiről szólva hangsúlyozta, az első teológusok, lelkészek célja a korai keresztyének hitéhez való visszatalálás és a Szentírás teljes szövegén alapuló igehirdetés volt.