Magyar Nemzet, 2011. december (74. évfolyam, 329-358. szám)

2011-12-01 / 329. szám

Nemzeti ügy a felzárkóztatás H Mt7.sk! Bernadett_____________ E lfogadta a kormány a nemze­ti felzárkóztatási stratégiát, amely egyesíti a gyermekszegény­séggel, a romaüggyel és a hátrányos helyzetű térségekkel kapcsolatos célokat - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő. A straté­gia tíz évre tervez, a következő há­rom évre vonatkozóan konkrét végrehajtási intézkedési terveket tartalmaz.­­ Az elmúlt tíz évben ke­vés eredményt lehetett érezni a hát­rányos helyzetű társadalmi csopor­tok problémáinak kezelése kap­csán, ráadásul a rendszerváltás óta nem készült átfogó megoldási ja­vaslat a szegénység hatékony keze­lésére - indokolta Giró-Szász And­rás a stratégia elfogadásának fon­tosságát. Emlékeztetett: az elmúlt tíz évben az előző kormányok 120 milliárd forintot költöttek erre a te­rületre, azonban igazolhatóan csak tízmilliárd került az érintettekhez. - Az elszegényedés veszélyével küz­dők segítését a kormány nemzeti ügyként kívánja kezelni - jelezte. Kitért arra is, a hátrányos hely­zet nemcsak a társadalmi verseny­­képességet veszélyezteti, hanem a munkanélküliség révén a gazdasági fejlődést is. A stratégia az állástala­nokat megpróbálja ismét az aktívak közé léptetni, teljesítményt vár el a támogatottaktól, összehangolva ke­zeli a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy, illetve a lakhatás problémáit. A kabinet nagyobb hangsúlyt fektet az ellenőrzésre is. Balog Zoltán elmondta, a társa­dalmi felzárkózást és a romaügyet sokszor megpróbálják egymással szemben kijátszani, de a kormány­nak az az álláspontja, hogy Magyar­­országon nem csak a cigányságot érinti a szegénység. A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár hozzátette, a társadalmi viták ered­ményeként a stratégiát kibővítették egy közbiztonsági fejezettel, mivel a mélyszegénységben élők bűnözővé válásának nagyobb a kockázata. ígéret egy átláthatóbb támogatási rendszerre HÍRÖSSZEFOGLALÓ A megváltozott munkaképessé­gű személyek ellátásairól szóló javaslat célja, hogy a jelenlegi igaz­ságtalan és inaktivitásra ösztönző rendszer átalakuljon - emelte ki Soltész Miklós az indítványt ismer­tetve a parlamentben. A szociális államtitkár expozéjában elmondta: a rehabilitációs járadék, a rendsze­res szociális járadék és az átmeneti járadék különböző jogosultsági és folyósítási feltételek mellett jelen­tették a megváltozott munkaképes­ség miatti kieső jövedelem pótlását. Az egészségkárosodás miatt megál­lapítható támogatások rendszere most átláthatóvá és egyszerűbbé válik - mutatott rá. A javaslat alap­ján a rokkantsági nyugdíjban része­sülők közül azok, akik a nyugdíj­­korhatárt már betöltötték, változat­lan mértékű nyugdíjat kapnak. Az I. és II. rokkantsági csoportba tar­tozók, valamint a III. csoportba so­roltak közül az öregségi nyugdíj­korhatárt öt éven belül betöltők esetében nem lesz változás, részük­re a törvény a most folyósított ellá­tást nyújtja a továbbiakban is rok­kantsági ellátás néven.­­ Azok a most rokkantsági nyugdíjban, át­meneti járadékban, rendszeres szo­ciális járadékban részesülők, akik­nél a felülvizsgálat a foglalkozási re­habilitációt nem javasolja majd, a továbbiakban is a felülvizsgálat előtti mértékben kapják ellátásukat - emelte ki Soltész. Hozzátette: ha a felülvizsgálat alapján az érintett foglalkoztatási rehabilitációja java­solt, rehabilitációs ellátást kap, amely maximum három évre álla­pítható meg. Az ellátás időtartama alatt lehet kereső tevékenységet folytatni, de ez időre a pénzbeli ellá­tás folyósítása szünetel. Az MSZP-s Tóth Csaba szerint a módosítás célja a kiadáscsökken­tés, ami azt eredményezi, hogy több tízezer ember kiszorul a rendszer­ből, és nekik se munkalehetőséget nem biztosítanak, se ellátást. Jó kormányzás a válság idején is Torkos Matild________________ N­ em egyformán hat az erős és gyenge gazdaságokra az uniót elérő váság, a gyengébbeket lejjebb taszítja. Egy ország ellenálló képes­sége nem csupán a gazdasági erejé­től függ, hanem a társadalom erejé­től is, attól, hogy képes-e erőforrá­sokat mozgósítani a túléléshez - mondta Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, a Polgári Magyarországért Alapít­vány (PMA) kuratóriumának elnö­ke egy tegnapi konferencián. A jó kormányzás a válság idején című tanácskozáson a PMA, a brüsszeli Európai Tanulmányok Központja (CES) és a Nézőpont Intézet kutatá­sának eredményeit ismertették. A Nézőpont Intézet kutatói a gazda­sági szabályozás, a szociális rend­szerek fenntarthatósága szemszö­géből elemezték a brit, a francia, a német, a lengyel, a spanyol, a por­tugál és az olasz állam-, illetve kor­mányfők hozzáállását. Balog Zoltán rámutatott: míg a szociálliberálisok a társadalom al­sóbb rétegeinek azt garantálták, hogy lejjebb már nem csúsznak, a jobboldali kormány azt ígérte, hogy aki megragadja a kínálkozó lehető­ségeket, aki törekszik arra, hogy fel­jebb kerüljön, annak lehetősége lesz erre, ugyanakkor aki nem igyekszik, lejjebb is csúszhat. Balog Zoltán 2011. december 1., csütörtökBelföld Kifizetik a vasutasokat A kormány teljesíti az egykori SZDSZ-es miniszter, Kóka János letagadott ígéretét Folytatás az 1. oldalról • A jelenlegi kabinet nem tudja egy összegben kifizetni a vasutasoknak a privatizációból járó pénzt, a meg­állapodás alapján három év alatt adja oda garantáltan az összeget. Az erre vonatkozó jogszabály már meg is jelent. A miniszterelnök úgy fogalma­zott: nincs illúziója, a Vasúti Dol­gozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) fog még sztrájkolni a mostani kormány ellen is, ami az élet természetes része. Orbán Vik­tor utalt rá, hogy 1988 óta együtt harcolnak azért, hogy a munkások­nak legyen lehetőségük véleményt mondani és sztrájkolni. A kor­mányfő ugyanakkor arra kérte a szakszervezet vezetőit, hogy csak abban az esetben nyúljanak a sztrájk eszközéhez, a tiltakozás nyitt formáihoz, ha már nincs esély a megállapodásra. Emlékezetes, a VDSZSZ-nek még Kóka János ígérte meg, hogy a MÁV átalakításában való részvé­telük miatt a vasutasok egyszeri kifizetésben részesülnek a MÁV Cargo befolyó privatizációs bevé­teléből. A Cargo 102,5 milliárd fo­rintért való eladása után a volt SZDSZ-es miniszter azonban ta­gadta, hogy bármiféle ígéretet is tett volna. Gaskó István a megállapodás alkalmából tegnap hangsúlyozta, hosszú küzdelem zárult le ered­ményesen, az idén egymilliárd fo­rintot, 2012-ben és 2013-ban négymilliárd forintot ad a vasuta­soknak járó kifizetésre a kormány. A VDSZSZ elnöke emlékezte­tett, hogy éveken át gördülő sztrájkkal harcoltak a MÁV Cargo privatizációjából eredő követelé­sükért, mert az előző kormány nem teljesítette a nekik tett ígére­tét.­­ Orbán Viktor már akkor is jogosnak és reálisnak nevezte a vasutasok követelését. Ezt a véle­ményét fenntartotta a mai napig. Nem szoktuk meg, hogy a politi­kusok hosszú éveken át ugyanazt mondják egy ilyen fontos kérdés­ről - jelentette ki Gaskó István. A nyilatkozat aláírásával a VDSZSZ a 2007 végén kirobbant konflik­tust lezártnak tekinti, egyidejűleg visszavonja a sztrájkfelhívását. Emlékezetes, nem sokkal azu­tán, hogy Kóka János letagadta a vasutasoknak tett ígéretét, a bécsi Format hetilap nyilvánosságra hozta, hogy a vásárló osztrák álla­mi vasút egyik leányvállalata ta­nácsadói szerződést kötött a ma­gyar Geuronet Rt.-vel 7,1 millió euró, azaz mintegy kétmilliárd fo­rint értékben. Tavaly októberben az osztrák nyomozók házkutatást folytattak több osztrák állami vas­úti vezető irodájában és lakásán azzal a gyanúval, hogy a vasúti ve­zetők magyar politikusokat vesz­tegettek meg a MÁV Cargo meg­vásárlása ügyében. Osztrák lapin­formációk szerint a magyar közle­kedési minisztérium államtitkára kapta a pénzt, a közvetítő a Geuronet Bt. volt. Később Garamhegyi Ábel, a tárca korábbi államtitkára elismerte, hogy hiva­talában fogadta az osztrák vasút vezetőit. A miniszterelnök azt kérte, csak akkor sztrájkoljanak, ha nincs esély a megállapodásra FOTÓ: Kocsi Zoltán FELFÜGGESZTIK A FIGYELEMFELHÍVÓ AKCIÓT­ A Liga Szakszervezetek fel­függeszti péntektől tervezett gördülő figyelemfelkeltő akcióját - jelentette be Gaskó István Szegeden. A konföderáció a döntést azzal indokolta: a kormány­­nyal a munka törvénykönyvéről folytatott tárgyalások mára olyan előrehala­dott állapotba kerültek, és olyan közel vannak a megállapodáshoz, hogy jó szándékuk­ jeleként felfüggesztik az útlezárással járó figyelemfelkeltő akciót, amely elsőként a fővárost és a Dél-alföldi Régiót érintette volna. Fővárosi BKV-mentő akció Újabb Orbán-Tarlós-tárgyalás • Felmondták a kollektív megállapodást Új, a BKV finanszírozását hosz­­szú távon megoldó, az össze­omlást elkerülő javaslatcso­magról tárgyalok még a héten a kormányfővel - közölte a Fővá­rosi Közgyűlés tegnapi ülésén a főpolgármester. A képviselők döntése alapján a közlekedési társaság felmondta a dolgozók­nak sokmilliárdos többletjutta­tást adó kollektív szerződést. A szakszervezetek sztrájkkal fe­nyegettek és tiltakoznak. Szabó Zsolt____________________ C­saknem 50 milliárd forintra van szüksége a BKV-nak a jö­vő év közepéig, különben csődbe jut - mondta Tarlós István (Fi­­desz-KDNP). A főpolgármester részben korábbi, forrásbővítő ja­vaslataival megy a napokban újra Orbán Viktorhoz. - El akarjuk ke­rülni a BKV összeomlását, amelyet az elmúlt 20 év felelőtlensége idé­zett elő - tette hozzá. A fővárosi képviselők többsé­gének döntése alapján a BKV Zrt. igazgatósága azon nyomban fel is mondta a közlekedési társaság kollektív szerződését. A BKV-s dolgozóknak évente 10 milliárdos többletjuttatásokat tartalmazó ko­rábbi megállapodás felmondási ideje mától 90 napig, február 28-ig tart. Három hónap alatt kell tehát megegyezni az érdekvédőkkel egy új, reális kollektív szerződésről. A Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetsége tagjai tegnap szó­rólapot osztogattak a városházán. Azt állították, a város lépése a BKV dolgozóinak havonta nettó 37 ezres jövedelemcsökkenést jelent. A szakszervezetek már a béren felüli juttatások felülvizsgálatának hírére sztrájkkal fenyegették meg a BKV és Budapest vezetőit. Tarlós közöl­te: a kormányfővel folytatott tár­gyalások után fogadja az érdekvé­dőket, de nem hagyja magát zsarol­ni. - Hol voltak, amikor milliárdo­­kat vittek ki fiktív szerződésekkel, végkielégítésekkel a cégtől? - kér­dezte. Horváth Csaba (MSZP) „fel­melegítette” azt az ötletét, hogy az általa előkészített 2009-es Bajnai- Demszky-szerződés alapján nem lenne csődben a BKV. Tarlós vi­szont emlékeztette az alig egy éve még díjmentes fővárosi tömegköz­lekedést ígérő MSZP-s politikust, hogy a „segítség” feltétele a folya­matos tarifaemelés volt. Tarlós le­szögezte: akárcsak idén, 2012-ben sem lesz jegyáremelés. A képvise­lők rendeletbe is foglalták a válto­zatlan tarifákat. György István fő­polgármester-helyettes javaslatára januártól csoportos napijegyet is le­het vásárolni, amelyet 2­5 ember használhat együttes utazásra a vá­sárló által megszabott időponttól 24 órán át a BKV teljes vonalháló­zatán. Bővül a kisgyermekes bérlet felhasználóinak köre, viszont a pót­díj 33 százalékkal emelkedik. A Fővárosi Közgyűlés elfogadta azt a támogatási szerződést, amely­nek alapján - állami támogatással - három év alatt több mint három­­milliárd forintból megépül az árvíz­­védelmi mű a Római-parton. Elha­lasztották viszont a döntést a víz- és a csatornadíjak infláció alatti eme­léséről. Arról decemberben, a többi jövő évi közműdíjjavaslattal együtt tárgyalhatnak. MEGEGYEZÉS. Kósa Lajossal, a Fidesz alelnökével megegyeztünk a főváros jövőjéről - közölte Tarlós István. - Budapest olyan települési önkormányzat marad, amely települési és területi feladatokat is ellát - tette hozzá. A béren felüli juttatásaikat féltik Munkabeszüntetéssel fenyegettek az érdekvédők fotó: székelyhídi Balázs

Next