Magyar Nemzet, 2011. december (74. évfolyam, 329-358. szám)
2011-12-01 / 329. szám
Nemzeti ügy a felzárkóztatás H Mt7.sk! Bernadett_____________ E lfogadta a kormány a nemzeti felzárkóztatási stratégiát, amely egyesíti a gyermekszegénységgel, a romaüggyel és a hátrányos helyzetű térségekkel kapcsolatos célokat - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő. A stratégia tíz évre tervez, a következő három évre vonatkozóan konkrét végrehajtási intézkedési terveket tartalmaz. Az elmúlt tíz évben kevés eredményt lehetett érezni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémáinak kezelése kapcsán, ráadásul a rendszerváltás óta nem készült átfogó megoldási javaslat a szegénység hatékony kezelésére - indokolta Giró-Szász András a stratégia elfogadásának fontosságát. Emlékeztetett: az elmúlt tíz évben az előző kormányok 120 milliárd forintot költöttek erre a területre, azonban igazolhatóan csak tízmilliárd került az érintettekhez. - Az elszegényedés veszélyével küzdők segítését a kormány nemzeti ügyként kívánja kezelni - jelezte. Kitért arra is, a hátrányos helyzet nemcsak a társadalmi versenyképességet veszélyezteti, hanem a munkanélküliség révén a gazdasági fejlődést is. A stratégia az állástalanokat megpróbálja ismét az aktívak közé léptetni, teljesítményt vár el a támogatottaktól, összehangolva kezeli a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy, illetve a lakhatás problémáit. A kabinet nagyobb hangsúlyt fektet az ellenőrzésre is. Balog Zoltán elmondta, a társadalmi felzárkózást és a romaügyet sokszor megpróbálják egymással szemben kijátszani, de a kormánynak az az álláspontja, hogy Magyarországon nem csak a cigányságot érinti a szegénység. A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár hozzátette, a társadalmi viták eredményeként a stratégiát kibővítették egy közbiztonsági fejezettel, mivel a mélyszegénységben élők bűnözővé válásának nagyobb a kockázata. ígéret egy átláthatóbb támogatási rendszerre HÍRÖSSZEFOGLALÓ A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló javaslat célja, hogy a jelenlegi igazságtalan és inaktivitásra ösztönző rendszer átalakuljon - emelte ki Soltész Miklós az indítványt ismertetve a parlamentben. A szociális államtitkár expozéjában elmondta: a rehabilitációs járadék, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék különböző jogosultsági és folyósítási feltételek mellett jelentették a megváltozott munkaképesség miatti kieső jövedelem pótlását. Az egészségkárosodás miatt megállapítható támogatások rendszere most átláthatóvá és egyszerűbbé válik - mutatott rá. A javaslat alapján a rokkantsági nyugdíjban részesülők közül azok, akik a nyugdíjkorhatárt már betöltötték, változatlan mértékű nyugdíjat kapnak. Az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók, valamint a III. csoportba soroltak közül az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltők esetében nem lesz változás, részükre a törvény a most folyósított ellátást nyújtja a továbbiakban is rokkantsági ellátás néven. Azok a most rokkantsági nyugdíjban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülők, akiknél a felülvizsgálat a foglalkozási rehabilitációt nem javasolja majd, a továbbiakban is a felülvizsgálat előtti mértékben kapják ellátásukat - emelte ki Soltész. Hozzátette: ha a felülvizsgálat alapján az érintett foglalkoztatási rehabilitációja javasolt, rehabilitációs ellátást kap, amely maximum három évre állapítható meg. Az ellátás időtartama alatt lehet kereső tevékenységet folytatni, de ez időre a pénzbeli ellátás folyósítása szünetel. Az MSZP-s Tóth Csaba szerint a módosítás célja a kiadáscsökkentés, ami azt eredményezi, hogy több tízezer ember kiszorul a rendszerből, és nekik se munkalehetőséget nem biztosítanak, se ellátást. Jó kormányzás a válság idején is Torkos Matild________________ N em egyformán hat az erős és gyenge gazdaságokra az uniót elérő váság, a gyengébbeket lejjebb taszítja. Egy ország ellenálló képessége nem csupán a gazdasági erejétől függ, hanem a társadalom erejétől is, attól, hogy képes-e erőforrásokat mozgósítani a túléléshez - mondta Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) kuratóriumának elnöke egy tegnapi konferencián. A jó kormányzás a válság idején című tanácskozáson a PMA, a brüsszeli Európai Tanulmányok Központja (CES) és a Nézőpont Intézet kutatásának eredményeit ismertették. A Nézőpont Intézet kutatói a gazdasági szabályozás, a szociális rendszerek fenntarthatósága szemszögéből elemezték a brit, a francia, a német, a lengyel, a spanyol, a portugál és az olasz állam-, illetve kormányfők hozzáállását. Balog Zoltán rámutatott: míg a szociálliberálisok a társadalom alsóbb rétegeinek azt garantálták, hogy lejjebb már nem csúsznak, a jobboldali kormány azt ígérte, hogy aki megragadja a kínálkozó lehetőségeket, aki törekszik arra, hogy feljebb kerüljön, annak lehetősége lesz erre, ugyanakkor aki nem igyekszik, lejjebb is csúszhat. Balog Zoltán 2011. december 1., csütörtökBelföld Kifizetik a vasutasokat A kormány teljesíti az egykori SZDSZ-es miniszter, Kóka János letagadott ígéretét Folytatás az 1. oldalról • A jelenlegi kabinet nem tudja egy összegben kifizetni a vasutasoknak a privatizációból járó pénzt, a megállapodás alapján három év alatt adja oda garantáltan az összeget. Az erre vonatkozó jogszabály már meg is jelent. A miniszterelnök úgy fogalmazott: nincs illúziója, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) fog még sztrájkolni a mostani kormány ellen is, ami az élet természetes része. Orbán Viktor utalt rá, hogy 1988 óta együtt harcolnak azért, hogy a munkásoknak legyen lehetőségük véleményt mondani és sztrájkolni. A kormányfő ugyanakkor arra kérte a szakszervezet vezetőit, hogy csak abban az esetben nyúljanak a sztrájk eszközéhez, a tiltakozás nyitt formáihoz, ha már nincs esély a megállapodásra. Emlékezetes, a VDSZSZ-nek még Kóka János ígérte meg, hogy a MÁV átalakításában való részvételük miatt a vasutasok egyszeri kifizetésben részesülnek a MÁV Cargo befolyó privatizációs bevételéből. A Cargo 102,5 milliárd forintért való eladása után a volt SZDSZ-es miniszter azonban tagadta, hogy bármiféle ígéretet is tett volna. Gaskó István a megállapodás alkalmából tegnap hangsúlyozta, hosszú küzdelem zárult le eredményesen, az idén egymilliárd forintot, 2012-ben és 2013-ban négymilliárd forintot ad a vasutasoknak járó kifizetésre a kormány. A VDSZSZ elnöke emlékeztetett, hogy éveken át gördülő sztrájkkal harcoltak a MÁV Cargo privatizációjából eredő követelésükért, mert az előző kormány nem teljesítette a nekik tett ígéretét. Orbán Viktor már akkor is jogosnak és reálisnak nevezte a vasutasok követelését. Ezt a véleményét fenntartotta a mai napig. Nem szoktuk meg, hogy a politikusok hosszú éveken át ugyanazt mondják egy ilyen fontos kérdésről - jelentette ki Gaskó István. A nyilatkozat aláírásával a VDSZSZ a 2007 végén kirobbant konfliktust lezártnak tekinti, egyidejűleg visszavonja a sztrájkfelhívását. Emlékezetes, nem sokkal azután, hogy Kóka János letagadta a vasutasoknak tett ígéretét, a bécsi Format hetilap nyilvánosságra hozta, hogy a vásárló osztrák állami vasút egyik leányvállalata tanácsadói szerződést kötött a magyar Geuronet Rt.-vel 7,1 millió euró, azaz mintegy kétmilliárd forint értékben. Tavaly októberben az osztrák nyomozók házkutatást folytattak több osztrák állami vasúti vezető irodájában és lakásán azzal a gyanúval, hogy a vasúti vezetők magyar politikusokat vesztegettek meg a MÁV Cargo megvásárlása ügyében. Osztrák lapinformációk szerint a magyar közlekedési minisztérium államtitkára kapta a pénzt, a közvetítő a Geuronet Bt. volt. Később Garamhegyi Ábel, a tárca korábbi államtitkára elismerte, hogy hivatalában fogadta az osztrák vasút vezetőit. A miniszterelnök azt kérte, csak akkor sztrájkoljanak, ha nincs esély a megállapodásra FOTÓ: Kocsi Zoltán FELFÜGGESZTIK A FIGYELEMFELHÍVÓ AKCIÓT A Liga Szakszervezetek felfüggeszti péntektől tervezett gördülő figyelemfelkeltő akcióját - jelentette be Gaskó István Szegeden. A konföderáció a döntést azzal indokolta: a kormánynyal a munka törvénykönyvéről folytatott tárgyalások mára olyan előrehaladott állapotba kerültek, és olyan közel vannak a megállapodáshoz, hogy jó szándékuk jeleként felfüggesztik az útlezárással járó figyelemfelkeltő akciót, amely elsőként a fővárost és a Dél-alföldi Régiót érintette volna. Fővárosi BKV-mentő akció Újabb Orbán-Tarlós-tárgyalás • Felmondták a kollektív megállapodást Új, a BKV finanszírozását hoszszú távon megoldó, az összeomlást elkerülő javaslatcsomagról tárgyalok még a héten a kormányfővel - közölte a Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén a főpolgármester. A képviselők döntése alapján a közlekedési társaság felmondta a dolgozóknak sokmilliárdos többletjuttatást adó kollektív szerződést. A szakszervezetek sztrájkkal fenyegettek és tiltakoznak. Szabó Zsolt____________________ Csaknem 50 milliárd forintra van szüksége a BKV-nak a jövő év közepéig, különben csődbe jut - mondta Tarlós István (Fidesz-KDNP). A főpolgármester részben korábbi, forrásbővítő javaslataival megy a napokban újra Orbán Viktorhoz. - El akarjuk kerülni a BKV összeomlását, amelyet az elmúlt 20 év felelőtlensége idézett elő - tette hozzá. A fővárosi képviselők többségének döntése alapján a BKV Zrt. igazgatósága azon nyomban fel is mondta a közlekedési társaság kollektív szerződését. A BKV-s dolgozóknak évente 10 milliárdos többletjuttatásokat tartalmazó korábbi megállapodás felmondási ideje mától 90 napig, február 28-ig tart. Három hónap alatt kell tehát megegyezni az érdekvédőkkel egy új, reális kollektív szerződésről. A Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetsége tagjai tegnap szórólapot osztogattak a városházán. Azt állították, a város lépése a BKV dolgozóinak havonta nettó 37 ezres jövedelemcsökkenést jelent. A szakszervezetek már a béren felüli juttatások felülvizsgálatának hírére sztrájkkal fenyegették meg a BKV és Budapest vezetőit. Tarlós közölte: a kormányfővel folytatott tárgyalások után fogadja az érdekvédőket, de nem hagyja magát zsarolni. - Hol voltak, amikor milliárdokat vittek ki fiktív szerződésekkel, végkielégítésekkel a cégtől? - kérdezte. Horváth Csaba (MSZP) „felmelegítette” azt az ötletét, hogy az általa előkészített 2009-es Bajnai- Demszky-szerződés alapján nem lenne csődben a BKV. Tarlós viszont emlékeztette az alig egy éve még díjmentes fővárosi tömegközlekedést ígérő MSZP-s politikust, hogy a „segítség” feltétele a folyamatos tarifaemelés volt. Tarlós leszögezte: akárcsak idén, 2012-ben sem lesz jegyáremelés. A képviselők rendeletbe is foglalták a változatlan tarifákat. György István főpolgármester-helyettes javaslatára januártól csoportos napijegyet is lehet vásárolni, amelyet 25 ember használhat együttes utazásra a vásárló által megszabott időponttól 24 órán át a BKV teljes vonalhálózatán. Bővül a kisgyermekes bérlet felhasználóinak köre, viszont a pótdíj 33 százalékkal emelkedik. A Fővárosi Közgyűlés elfogadta azt a támogatási szerződést, amelynek alapján - állami támogatással - három év alatt több mint hárommilliárd forintból megépül az árvízvédelmi mű a Római-parton. Elhalasztották viszont a döntést a víz- és a csatornadíjak infláció alatti emeléséről. Arról decemberben, a többi jövő évi közműdíjjavaslattal együtt tárgyalhatnak. MEGEGYEZÉS. Kósa Lajossal, a Fidesz alelnökével megegyeztünk a főváros jövőjéről - közölte Tarlós István. - Budapest olyan települési önkormányzat marad, amely települési és területi feladatokat is ellát - tette hozzá. A béren felüli juttatásaikat féltik Munkabeszüntetéssel fenyegettek az érdekvédők fotó: székelyhídi Balázs