Magyar Nemzet, 2011. december (74. évfolyam, 329-358. szám)

2011-12-03 / 331. szám

2 Rovatvezető: Villányi Károly Belföld 2011. december 3., szombat Simor András vagyonát vizsgálják Kedden tárgyalja az országgyűlés mentelmi bizottsága Simor András jegybankelnök vagyon­nyilatkozatainak ellenőrzését a testület parlamenti honlapon közzétett meghívója szerint. A számvevőszéki és költségvetési bizottság november 9-én dön­tött úgy, hogy az ügyben a mentelmi bizottsághoz fordul, kérve, hogy a testület tekintsen be Simor András jegybankel­nöknek a házelnökhöz eljutta­tott, a ciprusi offshore cége el­adásáról szóló szerződésbe, majd adjon tájékoztatást, meg­történt-e az adásvétel. (MTI) Könyv formában a Balsai-jelentés Tegnap óta könyv formában is kapható Balsai István volt mi­niszterelnöki megbízott jelen­tése a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépésről. A Kairosz Kiadó gondozásában megje­lent kötetet fényképek színe­sítik, ráadásul olyan műhol­das felvételeket is tartalmaz, amelyek azt modellezik, ho­gyan szorították rá a rend­őrök a tüntetőket a Fidesz nagygyűlésére 2006. október 23-án. (P. T.) Fejlesztések a Honvédkórházban Növekvő feladatkört és nagyobb felelősséget, de ezzel együtt több eszközt és jelentős fej­lesztéseket is ígér a Honvéd­kórház számára, hogy az or­szág egyik nagytérségi, egyben fővárosi sürgősségi ellátóköz­pontjává válik - mondta Hen­­de Csaba honvédelmi minisz­ter az intézmény alakuló állo­mánygyűlésén tegnap. Schandl László, a Honvédkórház pa­rancsnoka hangsúlyozta: a kórház vezetése mindent meg­tesz, hogy az átszervezés ne­hézségei ne terheljék a folya­matos betegellátást. (MTI) Médiadíjat kapott Szabó Zsolt Pest Megye Közgyűlésének elnöke, Szűcs Lajos tegnap médiadíjat adott át Szabó Zsolt újságíró­nak, a Magyar Nemzet mun­katársának a megyeházán. Az elismerést a Pest megyében élők korrekt, kiegyensúlyozott tájékoztatásáért, a megye köz­gyűlésének és önkormányza­tának munkáját hitelesen be­mutató cikkeiért kapta lapunk munkatársa. Szabó Zsolt 1998 óta lapunk újságírója. (MN) Milliárdos kockázatok A budapesti szennyvíztisztító miatt is nyomoz az NNI B Szabó Zsolt N­yomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gazda­ságvédelmi főosztálya a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep beruházására 2005-ben kötött szer­ződés ügyében is - közölte lapunk­kal Bartha László szóvivő. Kiemelte: akárcsak az október közepén a Fő­városi Csatornázási Művek Zrt. és a Fővárosi Vízművek Zrt. privatizá­ciós szerződéseinél, a szennyvíztisz­títónál is ismeretlen tettes ellen, kü­lönösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkö­vetésének gyanúja miatt indítottak eljárást. Előbbi két esetben decem­ber 17., az uniós támogatású csepe­li fejlesztésnél január közepe a nyo­mozás határideje, ami többször is meghosszabbítható. A fővárosi önkormányzat nevé­ben Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester még két ciklussal ezelőtt, 2005-ben a francia többsé­gű Csepel 2005 FH Konzorciummal kötött szerződést a csepeli szenny­víztisztító több mint 120 milliárd forintba kerülő kivitelezésére, majd négyéves üzemeltetésére. A beruházás 65 százalékát az EU finanszírozza, azonban közbeszer­zési szabálytalanságok miatt tízmil­­liárd forintot már elvontak. A ta­valy októberi választás után meg­alakult Fidesz-KDNP-s városveze­tés a múlt héten visszavette a fran­ciáktól az üzemeltetést, de a főváros számára előnytelen korábbi szerző­désmódosítások további sokmil­liárdos kockázatot jelentenek. Mint ismeretes, a víz- és a csa­tornázási szolgáltatót is újra száz­százalékos önkormányzati tulaj­donba venné a főváros. Az 1997-es ügyletben az akkori MSZP-SZDSZ- es többség összességében 34 milli­árd forintért a kisebbségi tulajdon­­részt adta el a menedzsmentjogok­kal együtt. Becslések szerint mind­ez közel hatvanmilliárdos vesztesé­get okozhatott Budapestnek. Az előző városvezetés idején történt bűncselekmények miatti nyomozások közül huszonegy gya­núsítottal áll vádemelés előtt a BKV-ügy, már vádat emeltek a Fő­táv Zrt.-nél. A BRFK várhatóan még decemberben lezárja a nyo­mozást a 4-es metró beruházása, a Margit híd felújítása, a főváros ker­tészeti és díszkivilágítási cége ügyében, és előrehaladott az eljárás az FKF Zrt.-nél, ahol már csaknem kéttucatnyi gyanúsított van. Tagad az értékbecslő Sukoró-ügy: Blum kérésére sem hallgatják ki Gyurcsányt __Munkatársunktól____________ E­lutasította tegnap a Fejér Me­gyei Bíróság a Gyurcsány Fe­renc és Bajnai Gordon ismételt meghallgatására tett indítványt a sukorói telekcsere miatt indult pol­gári perben. A Hír Televízió beszá­molója szerint az indítványt az al­peres, Joav Blum izraeli vállalkozó tette. Blum egyébként tegnap sem jelent meg a tárgyaláson, viszont ügyvédjén keresztül megüzente, kész eljönni a következő alkalom­mal, hogy eloszlassa az eddigi val­lomások közti ellentmondásokat. A tegnapi tárgyaláson egy újabb ellentmondásra is fény derült, ami­kor a bíróság ismertette Fehérvári Zsolt értékbecslőnek a Központi Nyomozó Főügyészségen tett gya­­núsítotti vallomását. Ebben Fehér­vári tagadta, hogy ő készítette vol­na azt az értékbecslést, amely a sukorói telekcsere alapját képezte. A polgári per - amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő indított Joav Blum ellen a csereszerződés semmissé nyilvánításáért - de­cember 16-án folytatódik. Fehérvári Zsolt 2008. június 13-án egy olyan értékbecslés-ter­vezetet készített, amely szerint a sukorói ingatlanok kétmilliárd fo­rintot értek. Ehhez képest három héttel később a végleges értékbecs­lésben már csak egymilliárd fo­rintra taksálta a vízparti ingatla­nok értékét. Esztergom iskolák nélkül HÍRÖSSZEFOGLALÓ A­ z esztergomi önkormányzat által fenntartott általános is­kolák is állami kézbe kerülhetnek január 1-jétől, ha az országgyűlés elfogadja a parlament önkor­mányzati bizottságának erre vo­natkozó módosító indítványát - tudatta tegnap az MTI. Mint azt la­punk is megírta, Navracsics Tibor, Szabó Erika és Czunyiné Bertalan Judit a napokban terjesztette a Ház elé nyolc esztergomi intézmény -köztük középiskolák, múzeum, szociális központ és kórház - álla­mi átvételéről szóló javaslatát. A parlament önkormányzati bizott­sága ezt a sort egészítené ki a város által fenntartott alapfokú közokta­tási intézményekkel: három általá­nos iskolával, valamint egy alapfo­kú zene- és művészeti iskolával. A kormánypárti politikusok eredeti­leg azzal indokolták az esztergomi intézmények átvételét, hogy az ön­­kormányzatnak nincs megfelelő forrása a működtetésükhöz. A tör­vényjavaslat benyújtói szerint a városban kialakult helyzet mára már a feladatellátást veszélyezteti, és hátrányosan érinti az ellátottak, a diákok érdekeit. Tegnap Esztergom képviselő­testülete megszavazta a helyi in­tézmények idei működési költsé­geinek átcsoportosítását, illetve határozott arról is, hogy a követ­kező ülésre napirendre veszik az alpolgármester-választást. A teg­napi ülés rendbontás nélkül zaj­lott le. litikai vitát kavart (MTI) fotó: Kocsis Zoltán PINTÉR: INDOKOLATLAN KRITIKÁK. A belügyminiszter szerint a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Köz­pont (NIBEK) létrehozásával hatékonyabbá válhat a szervezett bűnözés elleni fellépés. Pintér Sándor a Fidesz ál­tal szervezett országjárás újabb állomásán. Soroksáron tegnap elmondta, a várhatóan január 1-jétől működő új nemzetbiztonsági szolgálatnak nem lesz külön adat- és információgyűjtési lehetősége, csak a más szervezetek által már összegyűjtött információkat értékelheti, elemezheti, illetve adhatja vissza azoknak A törvényjavaslattal kapcsolatban megfogalmazott kritikákra utalva azt mondta, szerinte a dokumentum az indokoltnál nagyobb po­ belpol@magyarnemzet.hu A Lánchíd Rádió új frekvenciákon­­ 2007. március 15-én szólalt meg először a Lánchíd Rádió szig­nálja, ám a kezdeti években csak a fővárosban és környékén hallgathatták műsorát. Gajdics Ottó tavaly december elsején vette át a rádió irányítását, egyik legfontosabb megbízatása sze­rint az adó terjeszkedését kellett levezényelnie: december 6-án újabb két frekvencián szólal meg a Lánchíd. ft Vf.lkf.­ Tamás_______________ K­orábban a Lánchíd Rádió csak budapesti frekvencián szólt, viszont műsorai olyan értékrend szerint készültek, amelyek vissza­köszöntek lapunk írásaiban és a Hír Tv műsoraiban is. Az a közös­ség, ami e három médium körül ki­alakult, mindhárom megjelenési formát igényelte volna az ország minden pontján, ezért amikor lehe­tőség nyílott rá, úgy döntött a tulaj­donosi kör és az akkori menedzs­ment, hogy a rádiónak ki kell lépnie a helyi létből, és terjeszkednie kell az országban - mondta lapunknak Gajdics Ottó főszerkesztő. Korábban azonban a terjeszke­désnek különböző akadályai vol­tak, a legfontosabb, hogy nem volt megszerezhető szabad frekvencia, mert az akkori ORTT nem írt ki rá­juk pályázatokat. Később megjelen­tek a piacon azok a frekvenciák, amelyeken korábban nem műkö­dött rádióadó, de már be voltak mérve, s a Lánchíd tulajdonosai ezeket igyekeztek kihasználni 2010 februárját követően. Közel tíz frekvenciát pályázott meg az adó, ezek közül ötöt nyert meg, Balatonfüreden, Székesfehér­váron, Győrben és a december 6-án induló két sávon, Zalaegerszegen és Keszthelyen. Győr hálózatos üzem­módban kapcsolódik a budapesti frekvenciához, vagyis négy órán ke­resztül más, helyi műsort sugároz. A többi körzetben ugyanazt a mű­sort hallhatják, mint a budapestiek, székesfehérváriak és balatonfüre­diek, de sok zalaegerszegi és keszt­helyi információval kiegészítve. E két frekvencián történő sugárzással a rádiónak a Dél-Dunántúl kivéte­lével nagyjából sikerült lefedni az ország nyugati részét. A rádió tulajdonosi köre keresi a további lehetőségeket a terjeszke­désre, így nem elképzelhetetlen, hogy jövőre újabb települések csat­lakozhatnak a Lánchíd Rádió hall­gatói családjához. Első lépcsőben a teljesség felé közelítő lefedettséget szeretnének elérni a Dunántúlon, a további tervek között szerepel a ter­jeszkedés az ország keleti részén. Gajdics Ottó elmondta: a buda­pesti sikeres kitöréssel növekszik a hallgatók tábora, ezáltal a rádió ázsiója is, és a tervek szerint jóval élénkebb marketingtevékenységet folytatnak majd.­­ A korábbi jogi szabályozás megnehezítette a tá­mogatások bevonását, a reklámidő erősen korlátozott volt, de az új mé­diatörvény lehetőséget nyújt arra, hogy a közösségi médiaszolgáltatók is nagyobb szerepet vállaljanak a reklámpiacon - fejtette ki. A 70-30 százalékos szöveg-zene arányt is tartaniuk kell, tehát továbbra is úgynevezett „beszélgetős rádió” lesz, ám mivel jóval több emberhez ér el az adása, reményeik szerint a támogatók számára is sokkal érté­kesebb portéka lesz a Lánchíd. A felmérések és hallgatói visz­­szajelzések azt mutatták, hogy akik hallgatták, eddig is szerették, csalá­dias közösség alakult ki a hallga­tókból, de a hallgatottságot a Buda­pestre beszorult években nem volt értelme mérni. A megnövekedett vételkörzet azonban az adó felelős­ségét is megnövelte, és a vele szem­ben támasztott igényeket is, így jö­vő évi terveik között már szerepel, hogy megvizsgálják, kik és meny­nyit hallgatják a rádiót. Az ered­mény meghatározhatja azt is, mit kell változtatni ahhoz, hogy a meg­növekedett igényeket a megszokott színvonalon tudják kiszolgálni.­­ A jövőben már nemcsak mennyiség­ben kíván terjeszkedni a rádió, de minőségben is javulni kíván - je­lentette ki a főszerkesztő. Gajdics Ottó Felszámolt illúziók Szájer József: Az oroszok mindig az erő pozíciójából tárgyalnak is" Megyeri Dávid________________ S­zájer József hiánypótlóként mutatta be Gereben Ágnes leg­újabb művét, ami nélkülözhetetlen a szovjet utódállamokhoz fűződő kapcsolataink helyes alakításához. Az európai parlamenti képviselő kifejtette: néha egészen riasztó a tá­jékozatlanság, amellyel akár Stras­­bourgban, akár a magyar törvény­­hozásban viszonyulnak egyes poli­tikai erők Oroszországhoz, illetve a többi tagköztársaságból született államalakulathoz. A történész szer­ző és a hozzászólók egyetértettek: most, amikor egy térségi konflik­tusból a kőolaj és gáz árának szélső­séges változásai következhetnek, ezek a távoli országok igen közel kerülnek hazánkhoz. Szájer József szerint azért kellene lefordítani vi­lágnyelvekre A FÁK­­ tegnap, ma, holnap című, az Unicus Madó gon­dozásában, a Polgári Magyaror­szágért Alapítvány és a Barankovics Alapítvány támogatásával megje­lent művet, hogy felszámolják a pax sovietica idején a nyugati döntés­hozók körében megkövesedett illu­zórikus elképzeléseket. Kiemelte: inkább azzal vannak egyes képvise­lők elfoglalva, hogy a vörös csillag betiltását kifogásolják, illetve az el­évülhetetlen emberiesség elleni kommunista bűnök elévülését han­goztassák, miközben fogalmuk sin­csen arról, miként sértik meg dur­ván az emberi jogokat egyes orszá­gokban. Gereben Ágnes hozzáfűzte: ha a magyar országgyűlés ellenzéki pártjai alapvető ismeretek birtoká­ban lettek volna, nem támadják a Szurgutnyeftyegaz huszonöt szá­zalékos Mol-részvénypakettjének visszavásárlását, miután maguk az oroszok nyilvánították azt a legát­láthatatlanabb cégnek. Ugyanígy tudni kellene, hogy a Mal jelenlegi, a keleti viszonyokat kiválóan isme­rő vezérigazgatójának eltávolítása is egyes orosz körök érdeke. Szájer József a volt Szovjetunióhoz köthe­tő gyarmati mentalitással való sza­kítás segédkönyvének is tartja a munkát. Balliberális körök ugyanis máig azt vallják: mindenkitől jó függeni, aki velünk ellentétes állás­ponton van. Szerintük követni kell a nyájat, feladva önállóságunkat. Csupán be kell írni a következő fő­város nevét, amely a függés köz­pontja lehet. A fideszes politikus felidézte: pár évvel ezelőtt egy volt külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy nem tudja, mi az a magyar nemzeti érdek. Ennek az elavult szemléletnek véget kell vetni. Emlé­keztetett: az oroszok mindig az erő pozíciójából tárgyalnak, azt respek­tálják, ha a partner is ezen a nyel­ven beszél, s nem szolgalelkű.

Next