Magyar Nemzet, 2012. január (75. évfolyam, 1-30. szám)

2012-01-07 / 6. szám

38Magyar femet­e Magazin 2012. január 7., szombat Iránytű rovatunkban hétről hétre a tágabb közélet ügyei iránt érdeklődő olvasóinknak nyújtunk - már csak terjedelmi okokból is önkényes - válogatást azokból a jövő heti programokból, amelyek megítélésünk szerint hozzájárulhatnak jelenünk és közelmúltunk megértéséhez. Január 8. Wass Albert-est: Rékasi Károly Wass Albert-estjét hallgathatják meg a csömöriek. Helyszín: Petőfi Sándor Művelődési Ház (Csömör, Vörösmarty utca 1.). Időpont: 17 óra Január 9. Kávé és külpolitika. A lengyel EU-elnökség tapaszta­latai címmel Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság nagykövete tart előadást. Helyszín: Magyar Külügyi Intézet (1016 Budapest, Bérc utca 13-15.). Időpont: 10 óra Filmklub. A Magyar Televízió Szegedi Stúdiójának filmjeiből Bubryák István válogat. Az esten bemutatják Antala Zsuzsanna-Robert Hammerstiel Ikonok és pat­kányok című, a Délvidékről szóló dokumentum-port­ré filmjét. A második világháború előtti Bácskában és Bánátban még félmillió német élt. Svábok, szászok ve­gyesen, békességben magyarokkal, szerbekkel és ro­mánokkal. 1944 végén, aki tudott, Magyarországra, Ausztriába, illetve Németországba menekült Tito parti­zánjainak és az új hatalomnak a gyilkos bosszúja elől. Hammerstiel - verse, német pék­­ családja nem me­nekült. Róbert fiuk 11 éves volt akkor. Túlélte család­tagjai és barátai halálát, a fogolytáborok rémségeit. 21 évesen - talán lelki terápiaként - kezdte papírra vetni emlékeit. Ebből született meg az Ikonok és patkányok című önéletrajzi dokumentumregény. Robert Hammerstiel ma az európai kortárs képzőművészet egyik vezéralak­ja, festményeiért, fametszeteiért versengenek a múzeu­mok és a gyűjtők. Ma az ausztriai Ternitzben él. A ma­gyar kultúra lovagja, a Vajdasági Tudományos Akadé­mia tagja. Helyszín: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyv­tár (Szeged, Dóm tér 1-4.). Időpont: 17 óra Energiapolitikai hétfő esték. Az idén is folytatódik az energiapolitika időszerű kérdéseinek megvitatásá­ra az Energiapolitika, 2000 Társulat által szervezett sorozat. A mostani találkozón Magyar energiapoliti­ka címmel Bencsik János tart előadást, amelyet vita követ. Helyszín: Energiapolitika, 2000 Társulat, I. emelet (1056 Budapest, Veres Pálné utca 10.). Időpont: 17 óra A titokzatos Jemen. A témáról Klonkai László címze­tes egyetemi docens tart előadást. Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, III. emeleti társalgó (Tisza Lajos körút 54.). Időpont: 18 óra Január 10. Ökoszemlélet a mindennapokban. A sorozat arra ke­resi a választ a témában jártas meghívott vendégekkel, hogy egy kis odafigyeléssel, néhány változtatással ho­gyan élhetjük környezettudatosabban mindennapjain­kat, hogyan tehetjük „zöldebbé” otthonunkat. Buchert Eszter vendége most Méhesi Melis Zoltán, a biokultúra nagykövete. Méhesi Szigetvár mellett él családjával. Nyugat-Európa országait járva jutott el a sajtok hazájá­ba, Hollandiába, majd kitanulta a sajtkészítés forté­lyait. A hosszú világjárás után hazatérve elvonult a vi­lágtól, hogy a biokultúra elkötelezett híveként családjá­val igazi ökofarmot üzemeltessen. Helyszín: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Tettye Oktatási Központ (Pécs, Tettye tér 8.). Időpont: 17 óra Beavatás a magyar észjárásba. A témáról az Örökség Kulturális Műhely sorozatának részeként Czakó Gábor tart előadást. Helyszín: Mikszáth Kálmán Művelődési Központ (Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem útja 50.). Időpont: 18 óra Széchenyi magánélete. A legnagyobb magyar életé­ről Pelyach István történész, a Szegedi Tudomány­­egyetem egyetemi docense tart előadást a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége józsefvárosi csoportjának szervezésében. Helyszín: Szent József-plébánia alagsora (1082 Bu­dapest, Horváth Mihály tér 7.). Időpont: 18.30 A középkori magyar művészet. Ludmann Mihály so­rozata művészettörténeti kalandozásra hívja az érdek­lődőket az ókortól napjainkig. Az évnyitó előadáson a középkori Magyarországon barangolhatunk. Helyszín: Klebelsberg Kunó Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ (1028 Budapest, Templom utca 2-10.). Időpont: 18.30 Rex és tea. A Momentán Társulat irodalmi estjének vendége Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó vezetője, dramaturg, műfordító. A belépő 700, öt fő felett 500 fo­rint. További információ Vörös Zsuzsától kérhető a +36 (70) 382 4706-os telefonszámon. Helyszín: Marczibányi Téri Művelődési Ház (1022 Budapest, Marczibányi tér 5/a). Időpont: 19 óra Január 11. Történelmi emlékhelyek - nemzeti emlékhelyek. Kerekasztal-beszélgetést rendeznek Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Cse­peli György egyetemi tanár (ELTE Társadalomtudo­mányi Kar), Gerő András, a Habsburg Történeti Inté­zet igazgatója, Katona Tamás, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja részvételével a kulturális örökség védelméről szóló, 2011-ben módosított tör­vény nyomán. Helyszín: Habsburg Történeti Intézet (1054 Buda­pest, Báthory utca 20. III/3.). Időpont: 16 óra „Magyar táj magyar ecsettel”. Juhász Gyula és az impresszionizmus. A sok verssel kísért irodalmi be­szélgetés előadója Rozsnyai Jenőné középiskolai tanár. Helyszín: Korona Hotel (Szeged, Petőfi Sándor su­gárút 4.). Időpont: 17 óra Vatikáni diplomata. A Keresztény Értelmiségiek Szö­vetsége csongrádi csoportjának vendége Pintér Gábor prelátus, az egyetlen magyar vatikáni diplomata lesz. A prelátus arról mesél, hogyan lett az egyszerű csépai pia­rista diákból Vatikán diplomatája. Helyszín: csongrádi Nagyboldogasszony-plébánia nagyterme (Csongrád, Kossuth tér 4.). Időpont: 18 óra Január 12. Alkímia ma. A termodinamika központi fogalma az entrópia. Aki tisztában van az entrópiával, az érti a ter­modinamikát. Általában erősen leegyszerűsítve és pon­tatlanul azt szokták mondani, hogy az entrópia a ren­dezetlenség mértéke. Az entrópia számszerű értéke közvetlenül nem mérhető, mert egy elvont függvény, amit csak számítani lehet. Egyetemi hallgatók számára sem triviális mennyiség, jóllehet sok középiskolai diák is találkozik vele anélkül, hogy pontosan értelmezni tudná. A misztikus entrópia című előadásában Bara­nyai András fizikus minden magasabb matematika nélkül, nagyon redukált fogalomkészlettel mutatja be ezt a mennyiséget szemléletes példákon, kitekintve a molekuláris káosz felé úgy, hogy egy középiskolás szá­mára is érthető legyen. Az előadást kvízjáték és látvá­nyos kémiai kísérletek követik. Helyszín: ELTE lágymányosi campusa, Északi tömb, Eötvös-előadóterem (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a). Időpont: 17 óra Balatoni filmklub. Az érdeklődők a Supra Tv Utazás a Balaton körül sorozatából tekinthetnek meg részeket. A mostani alkalommal a Vár állott, most kőhalom, illetve A török veszedelem című filmet mutatják be. Helyszín: Balatoni Regionális Történeti Kutatóinté­zet könyvtárának előadóterme (Siófok, Fő tér 2.). Időpont: 18 óra Január 13. Magyarul térítő tér-idő. Grácz Antal építész, vályog­­háztervező a hagyományos magyar építészetről tart is­meretterjesztő előadást. Helyszín: Balaton Színház, Simándy-terem (Keszt­hely, Fő tér 3.). Időpont: 18 óra Január 13-15. Méhészeti téri konferencia. A konferencián előadást tart többek között Molnár Gergely (Méhészkedés ala­csony keretes rakodókaptárral), Tasi Mihály (Mézter­melés Zanderral - 40 év tapasztalata), Tőkés Sándor (Székelyföldi méhészet, bemutatkozik Székelyudvar­hely), Fendrik Péter (A virágpor szerepe a méhészet­ben), Csaba György (Aktuális méhegészségügyi kérdé­sek - családösszeomlás), Kiss Sándor (Anyanevelés). Borkóstoló lesz Gecse István borász kínálatából. A ren­dezvény költsége 37 000 forint, amely a teljes ellátást tartalmazza. Jelentkezni Kerekesné Németh Katalinnál lehet a +36 (20) 294 8040 telefonszámon. Helyszín: Hotel Táltos (Felsőtárkány, Ifjúság ut­ca 1.). Időpont: egész nap Ha van tudomása a rovatba illő előadásról vagy rendez­vényről, kérjük, az iranytu@mno.hu e-mail címen vagy a +36 (1) 476 2173-as telefonszámon ossza meg velünk. Összeállította: Pethő Tibor B­L B­LAKESSEG­R.OL... HALTER ANDRÁS RAJZA ANYANYELVÜNK Zúzoros IIPOMQZI PRter________________________­ inden, ami születik, el is múlik, s e közhe­lyes igazság fokozottan igaz egész éven át hű segédeinkre, a naptárakra. Kinek kel­lene egy telefirkált, idejétmúlt és szamár­­füles papírkupac? Túlpörgetett világunkban minden­nek van már múzeuma, igazi naptármúzeum még sincs, pedig ott kiderülne, a régi naptárak is elénk va­rázsolhatják letűnt korok báját. Nemcsak képneg, nyelvileg is. De nem is kell messzire menni. A magamfajta középkorúak s az idősebbek bizto­san emlékeznek még a harminc-negyven évvel ezelőtti kalendáriumokra, akkor még sem asztali naptár, sem határidőnapló nem volt elképzelhető a holdállások je­lölése nélkül. Nagymama Kincses Kalendáriumaiban még az időszerű mezőgazdasági munkákról is szó esett, mert a parasztember számára a vetési naptár az igazán fontos naptár. A természettől való elidegenedés folyamatában mára eljutottunk a napok-hetek-hóna­­pok fukar, minimalista halmazáig. A hajdani kalendá­riumokban a természet nyelvileg is ott élt, a régi euró­pai hónapnevek képében is. Már Sylvester János arról értekezik 1539-ben, hogy helyesebb lenne áttérni a meglévő magyar elnevezé­sekre: „...bárki is volt az, aki nálunk a hónapoknak nevet adott, alkalmasabban is tehette volna, akár az évszakok alapján is, pl. ahogy most azt mondjuk, feb­ruár és március helyett Böjtelőhó, Böjtmáshó, úgy azt is mondhatnánk Télelő-, Télmás-, Télharmadhó.” Syl­vester javaslatai januártól sorolva ezek: Főhó, Fagyhó, Fűhegy, Kinyíló hó, Előgyümölcsű hó, Kaszáló hó, Hóhó vagy Aratóhó, Szőlőérlelő hó, Szőlőszedő hó, Borvető hó, Borlátogató hó, Víganlakó hó. A nyelvújítás hevülete hónapneveinket is áldotta­­verte. Barczafalvi Szabó Dávid az időjárás s a mezei munkák elegyéből alkotta rendszerét: a január nál a Zúzoros, a február Enyheges, a március Olvános, ápri­listól októberig pedig az újjászülető természet és a gaz­dasági munkák ihlették. Sorrendben így következnek: Nyiromos, Zöldönös, Termenes, Kalászonos, Hevenes, Gyümölcsönös, Mustonos, s az évet ismét a didergető fagyos szelek képe zárja: november Dúdoros, decem­ber Fagylós. A reformkor népszerű lapja, a Hasznos Mulatságok, jobban mondva annak lelkes újítói is több tucat hónapnévvel rukkoltak elő. A letisztult és a szer­telen alakok közös vonása három évszázadon át, hogy a nevek alapját a termékeny hónapokban az élő termé­szet, a vegetációs időszakon kívül az éghajlat vagy an­nak egyes jelenségei szolgáltatták. Hasonlóképp volt ez Európa-szerte: ez a földműves naptár évszázadokon át párhuzamosan létezett az egyházi ünnepkör szerinti hónapnevekkel, sőt nem egy országban előbbi létezik még ma is. Az észt kalendáriumban a nemzetközileg elterjedt latin alapú hónapnevek mellett január ma is fél hava, február gyertyaszentelő hava, július széna ha­va, augusztus az aratás, azaz az élet hava, szeptember az ősz, október a pálinka hava, és így tovább. Mint eb­ből is kiderül, a nevek nemcsak érdekesek, hanem be­szédesek is. Észtországban egy hónappal később lehet szénát kaszálni és aratni, mint a Kárpát-medencében, és a borszőlő arrafelé már nemigen terem meg, így a mi Szőlőszedő-Mustonosunk pálinkahóvá vedlik. A szlovákban is megmaradt az észthez hasonló kettős­ség. Sőt! A lengyeleknél és a finneknél ma is a régi ka­­lendáriumi hónapnevek a szabályos köznyelvi alakok, tehát a latin alapúakat még makacs kozmopolitizmus­­ból sem lehet használni. A régi kalendáriumokat néze­getve úgy tűnik, ma is többek lehetnének naptáraink számozott üres papírlapnál. SZERÉNY­ GÁBOR RAJZA

Next