Magyar Nemzet, 2012. január (75. évfolyam, 1-30. szám)

2012-01-14 / 13. szám

f to Och Polgári napilap LXXV. évfolyam, 13. szám Budapesti kiadás • 2012. január 14., szombat www.mno.hu Ára: 145 forint Előfizetőknek: 105 forint Igazgató-főszerkesztő: Liszkay Gábor • Főszerkesztő-helyettesek: D. Horváth Gábor, Csermely Péter, Szerető Szabolcs • Lapszerkesztők: Néző László, Villányi Károly • Szerkesztőség és kiadó: 1089 Budapest, Üllői út 102. • Telefon: (1) 476-2131, (1) 814-8700, fax: (1) 215-3197. Levélcím: 1450 Bp. 9, Pf. 74 • Kiadja a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. • Felelős kiadó: a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezető igazgatója • Lapigazgató: Lovas Iván • Terjesztési igazgató: Csóry György • A Nemzet Kft. a MATESZ tagja. Ügyfélszolgálat: (1) 413-1547, (1) 322-8306; Hirdetés: (1) 216-8817, 216-8818, 216-8819, fax: (1) 215-0245 Apróhirdetés-felvétel: (1) 342-6164,­­ 322-2448, fax: (1) 342-6132, 1075 Bp., Wesselényi u. 8. hirdetes@hirtv.net • On-line hirdetésfel-­­ vétel: mediatitkarsag@hirtv.net • Terjesztési ügyekben telefon: (1) 476-2176. Előfizetés-megren­ cí­telés éjjel-nappal: (1) 476-2198, e-mail: terjesztes@magyarnemzet.hu. Terjeszti a Lapker Rt. - Előfizetéses terjesztés: MédiaLOG Zrt. Megrendelés: (06-80) 106-000, fax: (06-46) 815-800,­­ (06-46) 506-681, e-mail: elofizetes@media­log.hu. Reklamációk fogadása: (06-80) 106-000, fax: (06-46) 815-800, (06-46) 506-681, e-mail: reklamacio@media­log.hu. Előfizetési díj egy hónap­ra 2660 forint, negyedévre: 7980 forint, fél évre 15 960 forint, egy évre 31 920 forint. Hétnapos előfi­zetési díj: egy hónapra 3170 forint, negyedévre: 9510 forint, fél évre 19 020 forint, egy évre 38 040 fo­rint • Nyomtatás: LAPCOM Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., 6729 Szeged, Szabadkai út 20. • Ügyvezető igazgató: Szammer István • Országos kiadás ISSN: 0237-3793 • Budapesti kiadás ISSN: 0133-185 X• Mai számunkat szerkesztette: Villányi Károly BELFÖLD A BKV-ügy megol­dására javaslatcso­magot küldött Tarlós Ist­ván Orbán Viktornak. KÜLFÖLD A Pentagon új stra­tégiája alapján csökken az amerikai erők száma Európában. GAZDASÁG________ Már 24 milliárd fo­rint érkezett haza külföldről az offshore­­amnesztia nyomán. KRÓNIKA Eddig nem találták meg a pénzszállító autóból ellopott egymil­­liárd forintot. ilvtalfu­ps TARTALMÁBÓL: MENETELŐK Tíz-egynéhány év alatt az Euró­pai Unió három hatalmas kali­berű vállalkozásának lehettünk tanúi. A lisszaboni stratégia, a műholdas Galileo helyzetmeg­határozó rendszer és a Na­­bucco földgázvezeték tervé­nek A három megaprojekt há­rom gigakudarc (21,25. oldal) PLÁZATYÚKOK Lehet vitatkozni azon, van-e lelkük az állatoknak de azon nem, hogy be kell-e tartani az Európai Unió által előírt állatjó­léti intézkedéseket Be kell (26-27. oldal A SZÍV HELYE Húsz évvel ezelőtt január első napjaiban végezték ki hazánk­ban az első sikeres szívátülte­tést Ma már 120 ember él új szívvel, a szervátültetés pedig mindennapos orvosi eljárásnak számít (34. oldal 9 770133 185066 Brüsszel újabb kifogásai A végtörlesztést is vizsgálhatják • Az IMF konkrét lépéseket vár a készenléti hitelért Munkatársainktól M­inden bizonnyal egy ké­­szenlétihitel-megállapodás­­ról kezdődhetnek hivatalos tárgya­lások Magyarország és a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) között - je­lentette be tegnap Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter, miután Washingtonban informális meg­beszélést folytatott Christine La­­garde-dal, az IMF vezérigazgatójá­val. A valutaalap olyan konkrét lé­péseket szeretne látni, amelyek „a magyar kormány erős elkötelezett­ségét” mutatják. Az Európai Bizottság jelenleg három jogszabályt vizsgál - a jegy­­banktörvényt, a bírók nyugdíjazá­sának előrehozatalát és az adatvé­delmi ombudsmani intézmény át­alakítását -, hogy megfelelnek-e az uniós jogszabályoknak és értékek­nek. Az Index ugyanakkor úgy tudja, a brüsszeli szervezet további magyar törvényekkel szemben emelhet kifogást, a végtörlesztés­ről és a pénzügyi stabilitásról szóló jogszabályokkal kapcsolatban. Orbán Viktor a közrádiónak nyilatkozva tegnap nem zárta ki, hogy a jegybanktörvény egyes ré­szeit a kabinet újratárgyalja, a bírói nyugdíjazás ügyét azonban ma­gyar ügynek nevezte. A forint árfo­lyamának mozgását a miniszterel­nök spekulációs szélhámosságnak minősítette. Részletek a 3., vezércikk a 7. oldalon Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter megbeszéléseket folytatott Christine Lagarde-dal, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójával FOTÓ: MTI/MIKE THEILER Hamis hírek az önvédelemről J­anuártól akár komolyabb követ­kezmény nélkül is le lehet lőni a betörőket, miután az alaptörvénybe beemelték az önvédelemhez és a magántulajdonhoz való jogot - szá­mos ilyen hamis hír jelent meg a közelmúltban a médiában. Mészá­ros Ádám, az Országos Kriminoló­giai Intézet munkatársa ezt cáfolta, s kifejtette, milyen változást hoz az új szabályozás. Egyebek mellett el­mondta, az alaptörvény csak dekla­rálja az önvédelemhez való jogot, de a büntető törvénykönyv hatá­rozza meg a jogos védelem szabá­lyait, továbbra is a szükségesség és az arányosság keretein belül. Ha például egy fegyvertelen betörőre valaki halálos lövést ad le, akkor a tolvaj megölése már túllépi a jogos védelem kereteit. Továbbiak a 4. oldalon B­örtönbe vonul a Zrínyi volt rektora B­örtönbe vonulhat Szabó Já­nos, a Zrínyi Miklós Nemzet­­védelmi Egyetem volt rektora és két bűntársa, akiket hivatali befo­lyással üzérkedés miatt tegnap jogerősen is elmarasztalt a Főváro­si Ítélőtábla. A táblabíróság hely­benhagyva az elsőfokú elmaraszta­ló határozatot, bizonyítottnak ta­lálta. Szabó és társai 2009-ben va­lótlan állításokkal vezették félre az egyik nemzetközi szállítmányozási cég vezetőit azért, hogy a vállalat egy általuk favorizált társasággal szerződjön biztonsági feladatok el­látására. A vád szerint a volt rektor a szállítócég vezetőjével összefogva úgy próbálták megtéveszteni a vál­lalkozást, hogy a titkosszolgálatok kábítószer- és fegyvercsempészet miatt megfigyelik őket. [Börtönbe...] Folytatás a 2. oldalon . Leminősítési hullám, közeleg a görög csőd . Munkatársainktól______________ Ú­jabb lépést tett Görögország a csőd felé. Egyre késik a görög államadósság részbeni elengedésé­ről szóló megállapodás, mert a hí­rek szerint kudarcba fulladt a ma­gánbefektetők részvételéről szóló tárgyalás. Az egyezség a spekulatív alapok ellenállása miatt hiúsult meg. Ezek az offshore hátterű be­fektetők ugyanis Görögország csődjére számítanak. Ennek érde­kében jelentős mennyiségű biztosí­tást (CDS) vásároltak, amely Gö­rögország fizetésképtelensége ese­tén az elértéktelenedett állampapí­rok teljes névértékét megtéríti. Most üt vissza az, hogy a pénzügyi felügyeletek nem tiltották be idő­ben az államcsődre játszó spekulá­ciót az euróövezetben. Görögország így nem hívhatja le a folyósított nemzetközi hitel második részletét. Tegnap több forrás is arról szá­molt be, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő számos euróövezeti tagország leminősítésére készül. A francia pénzügyminiszter lapzár­tánk előtt a BBC-nek megerősítette az ország visszasorolását. Nicolas Sarkozy francia elnök rendkívüli kormányülést hívott össze. A Reu­ters szerint Ausztriát és Szlovákiát is leminősítik, egy francia lap Olaszország, Spanyolország és Por­tugália besorolásának kétfokozatú lerontásáról írt. Részletek a 12. oldalon Háború kiberhadsereggel? A honvédség készül a hálózati támadások kivédésére . Munkatársunktól N­agy erőkkel, több főosztály irányításával dolgoznak a Honvédelmi Minisztériumban a honvédség kibervédelmi stratégiá­jának kidolgozásán - tudta meg la­punk. Ez azért is elengedhetetlen, mert szakértők szerint az európai országok, köztük Magyarország ki­tettsége igen jelentős a számítógé­pes támadásokkal szemben. Bár a kormányzati gerinchálózat védett Magyarországon, a kritikus inf­rastruktúrák (például víz- és áram­ellátás, közlekedés, bankszektor) védelme főként privát cégek kezé­ben van, akik saját belátásuk sze­rint tudnak tenni, avagy sem azok informatikai védelméért. A NATO is elsődleges feladat­nak tekinti a tagállamok kibervé­delmi programjainak kidolgozá­sát, s elvárja, hogy a szövetségesei komoly erőforrásokat fordítsanak az információvédelemre. Hazánk­ban jelenleg is több állami hivatal foglalkozik az informatikai véde­lem kérdéseivel. Azt azonban még nem tudni, mikor és mely szerve­zet vagy szervezetek látják majd el a magyar kibertér védelmét. Az is nyitott kérdés, ki finanszírozza majd egy úgynevezett magyar ki­­berhadsereg (vagyis etikus hacke­­rekből, számítógépes szakembe­rekből álló csapat és eszközpark) létrehozását, s honnan vesznek majd ehhez megfelelő szaktudású alkalmazottakat. A nemzeti kiber­védelmi stratégiák - köztük a ma­gyar­­ információink szerint al­kalmazkodni fognak az Egyesült Államok nemrég megjelent dokt­rínájához, amely szerint a kiber­­térből érkező támadások ma már ugyanolyan agressziónak tekint­hetők, mintha valaki a szárazföld­ről vagy a levegőből támadná meg az országot, és ennek megfelelően kell ellenük védekezni is. Bővebben az 5. oldalon

Next