Magyar Nemzet, 2012. február (75. évfolyam, 31-59. szám)
2012-02-11 / 41. szám
18 ize Kultúra 2012. február 11., szombat Szerkesztette: Muray Gábor Bajban van a Rajkó zenekar Tavaly elnyert, 2011-re vonatkozó támogatásából még egy fillért sem látott a Rajkó Zenekar és Tánckar. A 39,4 millió forint nem veszett el, hanem az együttes működtetésére kijelölt Design Terminál Kft. számláján várakozik, kifizetését próbajátékhoz kötik. A zenekar 2010 végén a kulturális tárcától került át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fennhatósága alá. Az együttes tegnapi sajtótájékoztatóján Vajda Henrik vezető prímás úgy fogalmazott, attól tartanak, hogy a Rajkó zenekar nevet el akarják tőlük venni az együttes még meglévő vagyonával együtt. Gál András Levente kormánybiztos hétfőn találkozóra várja a Rajkó Zenekar és Tánckar tagjait. (MTI) McCartney is csillagot kapott A Beatles egykori tagjai közül utolsóként Paul McCartney is csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán. A Beatles mint zenekar 1998-ban kapott csillagot, több mint 25 évvel feloszlása után. Lennon és Harrison egyéni csillagaikat haláluk évében, 1980-ban és 2001-ben kapták meg. Starr 2010-ben került be a „csillagos” hírességek sorába. McCartney, aki nemrég új albumot jelentetett meg Kisses on the Bottom címmel, holnap fellép az 54. Grammy-díj-átadón. (MTI) Kecskeméten beköszöntött a 3D-korszak 3D. Kiss Kornélia_______________ Átadták a Kecskemétfilm Kft. új 3D-s műhelyét: a rajzfilmstúdió munkatársai tegnap sajtótájékoztatón mutatták be, milyen új technológiákat használhatnak mostantól nem csak a rajzfilmkészítésben. A beruházás csaknem 11 millió forintba került. - Ezzel új korszak kezdődött a Kecskemétfilm Kft. életében - mondta Mikulás Ferenc, a rajzfilmstúdió igazgatója. Az operatőrszobában most is láthatók azok a kamerák, amelyeket például a Magyar népmesék vagy a Vízipók-csodapók sorozatok gyártásához használtak. Száz éven át készült úgy a rajzfilm világszerte, hogy 35 milliméteres filmre vették fel a jeleneteket, amelyeket kézzel rajzoltak és festettek. A Kecskemétfilm Kft. új műhelyében ezektől a kameráktól a digitális rajzon át a Leonardo 3D-s modellezőprogramig tart a kronológia: a legújabb berendezéseket, az öt új számítógépet, az Autodesk3ds Max nevű szoftvert és a Leonar3Do elnevezésű, virtuális térben alkalmazható, háromdimenziós operációs berendezést a magyar állam, az Európai Unió, az Európai Fejlesztési Alap és a Docler Video Production Kft. támogatása és saját befektetés révén sikerült beszerezniük. Az Autodesk3ds Max lényege, hogy közvetlenül a gépbe rajzolnak, a papír teljesen eltűnik a folyamatból, egy digitalizáló táblára készülnek a rajzok. Mint Mikulás Ferenc is elmondta, a 3D-technikával oktatási célra is készíthetnek anyagokat, és bekapcsolódhatnak számítógépes játékok fejlesztésébe is. Kecskeméten korábban is készültek háromdimenziós filmek, de a mostani fejlesztés után nagyobb produkciókba is belevághat a kecskeméti rajzfilmstúdió, miközben megőrzi a hagyományos rajzfilmgyártást is. Vajna: Nem vagyunk cenzorok A filmszakmai kormánybiztos szerint demokratikus az új támogatási rendszer A múlt hét végén lezajlott 43. Magyar Filmszemlén ismét fellángoltak az indulatok: a Tarr Béla vezette Magyar Filmművészek Szövetsége ismét erős kritikát fogalmazott meg a filmszakmai támogatási rendszerrel szemben, miközben hamarosan elkezdik forgatni a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készülő első filmet. Andrew G. Vajna filmszakmai kormánybiztos Berlinbe utazása előtt adott interjút lapunknak. Kárpáti György_______________ T öbben támadták a filmalapot és a támogatási rendszert a múlt hét végén egy szakmai konferencián. Akkor nem reagált... Látszott, hogy a szervezők komolyan vették az elképzeléseiket, fiatalok viszont alig voltak közöttük jelen. Tarr Béla és a Magyar Filmművészek Szövetsége jelenleg öszszefogás helyett inkább mintha szétszakítaná a filmszakmát, miközben tulajdonképpen egy konkrét kifogásuk van: az, hogy nem ültünk le velük egyeztetni. Ez pedig nem igaz. Leültünk velük tárgyalni, bár nem fogadtuk el az általuk felállítani kívánt önkormányzati rendszert, mert sehol a világon nem úgy működik a filmes támogatási struktúra, hogy azok döntenek, akik a pénzt kapják. Ez a mechanizmus a múltban nem is működött igazságosan. A többcsatornás pályázati rendszert is felemlegetik, mintha korábban látványosan több forrásból pályázhattak volna a játékfilmesek. Akkor a Magyar Mozgókép Közalapítvány adta a filmszakmai támogatás 70-80 százalékát, az NKA a 10 százalékát, a többi pedig hozzájuk mérve elenyészőbb volt. Ráadásul a többféle pályázati forrás sokkal átláthatatlanabb is lenne, itt is kapsz egy kicsit, ott is kapsz egy kicsit, soha nem eleget, s nem is lennének összehangolva ezek a támogatási kiírások. Hozzánk hasonlóan működik az Eurimages, a Media Desk, a brit, a francia, a kanadai filmgyártás. Azok a filmkészítők, akikkel nap mint nap beszélek, utálják ezt az ellenségeskedést - filmet szeretnének készíteni. Higgye el, ők vannak többségben. Az egyik vád szerint a múlt heti konferenciára azért nem jöttek el a fiatalok, mert félnek tőlünk. Én úgy gondolom, nem félnek, hanem nálunk pályáznak. Eddig 120 filmterv érkezett hozzánk, a producerek és a rendezők több mint fele pályázott, ami azt mutatja, hogy a többség megértette az új rendszert, s filmet szeretne készíteni. A fiatalok közül pedig többek között Pálfi György Toldiját, Mundruczó Kornél A repülő emberét, Kenyeres Bálint Tegnapját már támogattuk is. Látott a 43. Magyar Filmszemlén játékfilmeket? Mi a véleménye róluk? - A Magyarország 2011 című filmet és A vizsgát néztem meg, Az ajtót pedig már korábban láttam. A vizsgát érdekesnek tartom, a filmunió Berlinben értékesíti is. A Magyarország 2011-et pedig azért akartam megnézni, mert ellenpropagandának készült, s ezért különösképpen kíváncsi voltam rá. Elég nyomasztó volt. - Nem lehet, hogy a filmalap kommunikációjának javításával elejét lehetne venni az ellenségeskedésnek? - Szerintem sajnos van, aki nem akarja meghallani, amit mondunk. Hónapok óta igyekszünk minden fórumon elmagyarázni a működésünket. A filmalap a filmkészítőkért dolgozik. Azokért, akik eredményt szeretnének felmutatni. Vissza kell nyerni a közönséget, ne felejtsük el, hogy a nézők, az adófizetők pénzét költjük filmekre. - Az új filmtörvény ön szerint EU-konform? Tarr Béla ezt is megkérdőjelezi. - Igen. Benyújtás előtt ügyvédek hagyták jóvá, nincs jogi probléma vele. A filmtörvénnyel kapcsolatban legtöbbször az utolsó vágás jogát róják fel nekünk, vagyis hogy a film végső változatát mintha cenzorként akarnánk befolyásolni. Nem vagyunk cenzorok. Korábban egy film támogatására egy összegben legfeljebb 150 millió forintot ítéltek meg. Mi azt mondjuk, hogy 150 millió forint támogatásig semmilyen beleszólásunk nincs a költségvetésbe, a jóváhagyott forgatókönyvvel és büdzsével lehet dolgozni. De ha valaki 400 millió forintot szeretne kérni, ennek is megadjuk a lehetőségét, cserébe szeretnénk látni, hogy mibe fektetünk ekkora összeget. Ekkor ugyanis már nemcsak támogató szerv, hanem koproducerek vagyunk, akik nagyobb összegű kockázatot vállalnak, s biztosak akarunk benne lenni, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelő filmért adtuk-e a pénzt. - Mindeközben zajlik a Magyar Mozgókép Közalapítvány konszolidációja. Mikor fog megszűnni a szervezet? - A producerekkel kötött szerződések kuszasága miatt lassan megy a rendbetétel, de most jogosítványt kaptunk arra, hogy végleg lezárjuk a függőben lévő ügyeket. Szerintem február végére sikerül is. - Az utóbbi hetekben több befejezetlen film is pályázott a filmalaphoz utómunkára. Igaz, hogy szerdán a Szarvassá változott fiú ebből a célból önnek szervezett vetítéséről fél óra után távozott? - Cserhalmi Sára Drága besúgott barátaim, Hajdú Szabolcs The Gambler és Vidnyánszky Attila Szarvassá változott fiú című alkotásai kerestek meg minket ilyen kérésekkel. Utóbbira úgy mentünk oda, hogy tudták, nekünk a vetítésre kijelölt időpontban csak háromnegyed óránk van. Távozásom tehát nem minősítés vagy kritika, és nem volt benne meglepetés. Megmenteni ezeket a filmeket a filmalap döntőbizottságának kompetenciája, de ezek kivételes, speciális esetek. - A filmalap úgynevezett filmíró napokat indított a forgatókönyvírás fejlesztésére, amelynek tavaszi előadásai között nagy tervek szerepelnek. Nagy valószínűséggel Joe Eszterhas március elején eljön Magyarországra. Kiválóan beszél magyarul, és olyan hollywoodi sikerfilmek forgatókönyvét írta, mint az Elemi ösztön vagy a magyar Szabadság, szerelem. Tárgyalásokat folytatunk Oliver Stone-nal, Alan Parkend, Andrej Koncsalovszkijjal, akik nyitottak egy ilyen felkérésre, még zajlanak az egyeztetések. Ezzel a sorozattal az a célunk, hogy a Magyarországon lenézett forgatókönyv-írói szakmának rangot adjunk, sikeres példákat mutassunk a fiataloknak. - Kormánybiztosi megbízatását azzal a nem titkolt céllal hosszabbították meg, hogy további területeken érjen el eredményeket. Melyek ezek? - Szeretnék fellépni az illegális letöltés ellen, illetve további külföldi produkciókat csábítani Magyarországra, ami hatalmas hozzáadott értéket jelent a magyar GDP-hez. Ehhez fontos, hogy továbbra is fenntartsuk a produkciók korábban bevezetett és most már régiószerte alkalmazott adókedvezményét. Az első eredmény már látszik: a Bruce Willis főszereplésével készülő Die Hard ötödik részét nagy valószínűséggel Prága helyett Budapesten fogják forgatni. A kormánybiztos a jövőben fellépne az illegális letöltések ellen is, és még több külföldi produkciót hozna Magyarországra fotó: éberling andrAs Vajna a Berlinalén A csütörtökön kezdődött, 62. Berlinalén a hét végén filmszakmai konferenciát tartanak a Collegium Hungaricum Berlin szervezésében. A Cinema Total rendezvényére tavaly is elhívták Andy Vajna kormánybiztost, aki rejár az új támogatási rendszer elindulása előtt is magyar és külföldi támadások kereszttüzében állt. Az idén Havas Ágnessel, a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. vezérigazgatójával utazik Berlinbe, hogy az új rendszert és működését bemutassák, emellett nemzetközi koprodukciókkal kapcsolatban egyeztetnek a német filmalapokkal. A Berlinale programja már javában zajlik: a megnyitón többen is felidézték az előző hónapok világpolitikai-társadalmi változásait. A fesztivál szolidaritásáról biztosította Dzsafar Panahi bebörtönzött iráni rendezőt, a zsűriben helyet foglal Boualem Sansal algériai író, s a programban számos politikai darab is helyet kap. Dieter Kosslick fesztiváligazgató rávilágított: 2012-ben fontos kérdések, az arab tavasz, az emberi jogok és a világban tavaly történt jelentős események, így a japán cunamikatasztrófa hangadók a mustrán. Szombaton vetítik Paolo és Vittorio Taviani Caesar Must Die című moziját, amelyben egy maximális biztonsági fokozatú börtön rabjai felfedezik a művészet erejét. A szenegáli Alain Gomis versenyfilmjében, a Teyben az emigráció a központi téma, a vasárnap bemutatandó Shadow Dancer című thriller pedig az északír konfliktust egy nő szemén keresztül láttatja. Csütörtök óta már javában zajlik a mustra FOTó: afp ajanlo@magyarnemzet.hu Hatalom és szív kettős portrén H Á Z I M O Z I SÍ Varga Klára________________ Kettős portrét láttunk a TV2-n a Propaganda legutóbbi adásában, majd egy óra hosszú volt. Tilla beszélgetett Habsburg Györggyel és Papp Péter hackerből lett biztonsági szakértővel párhuzamos snitteken. Ott volt az első mondatokban is, hogy az alkotók szerint mi lehet a közös pont a két személyiségben, de nem volt igazán meggyőző, sem hatásos. A gondolat az volt, hogy Habsburg György az utolsó Magyarországon is uralkodó királyi ház ma élő sarja, Habsburg Ottó gyermekei közül a legfiatalabb. Egy olyan uralkodócsalád tagja, amelynek a sorsa császári-királyi múlt után kifelé, lefelé ível a hatalom világából generációról generációra. A másik oldalon ott az Erdélyből, szerény anyagiakkal rendelkező tanárcsaládból származó hacker, aki viszont az új, felfelé ívelő hatalmi ág, az informatika képviselője. Ki hogyan viseli a sorsát, mennyire él teljes magánéletet, mit szán saját magából a közösségnek? Milyen veszteségek érték a történelem, a politika révén, s mit tudott ezekkel kezdeni? Hogyan indult el azon az úton, hogy azzá a személyiséggé legyen, akinek ma ismerhetjük? Ezekre a filmben szerencsére ilyen direkt módon fel nem tett kérdésekre válaszolnak a párhuzamos snittek. Látjuk a Habsburg-Lotharingiai családot az otthonában, kifogástalan magyarsággal bemutatkoznak a gyermekek, később is őket látjuk a családi lovardában, ahogy akrobatikus mutatványokat gyakorolnak lóháton. De azt érzem, hogy én sokkal jobban és másképpen csodálkozom ezen a látványon, mint a kamera. A Habsburgoknál könnyen adódnak a filmre való látványosságok, sőt Habsburg Györgynek erős a hajlama, hogy képekben beszéljen. A jó nyersanyagból mégis ritkán sikerül izgalmas, erővel teli képeket előhozni. Papp Pétert még nehezebb képre váltani. Pedig jókat mond ő is. Néhány snitt erejéig ketten ülnek egy drága autóban, Papp vezet, és arról beszél, már gyerekkorában megérezte, hogy ő alapvetően tud pénzt csinálni, és ettől megnyugodott. Elárulta azt is, hogy rájött, ő jobban szeret keresni, mint költeni, ezért a drága presztízsautót el is fogja adni, mert a saját matematikusi énjét botránkoztatja meg a fenntartásával. Bizony, és itt két ponton is szembefordult a rossz magyar beidegződéssel. Ennek az a lényege, hogy szegény vagyok, ez természetes, sőt szinte büszke vagyok rá, de költekezem, és többet mutatok, mint ami van. A film végére marad a pompás balatoni lakás. Fölülről, az ablakból és a teraszról nézünk Tihanyra, és ott hangzik el, hogy Papp Péter már sok mindent elért, mégis most kezdődik minden: Magyarország gazdasági jövőjét akarja termőre fordítani, és az informatika terén erre jó lehetőségek is vannak. Habsburg György az édesapja temetéséről beszél, arról, hogy a szívét kérésre Pannonhalmán temették el. Szép vallomásos film kerekedett a Propaganda végére: jó lett volna végig szusszal bírni, nem csak neki-nekilódulni. (Propaganda - TV2, február 7.)