Magyar Nemzet, 2012. február (75. évfolyam, 31-59. szám)
2012-02-01 / 31. szám
D Magyar Ulmet - Belföld 2012. február 1., szerda Megállapodás az örökjáradékokról Több hónapos tárgyalás után megállapodás született a magyarországi zsidó vallási közösségek között a zsidó örökjáradékok idei kifizetésének rendjéről. Az egyezség értelmében a 2012-ben esedékes örökjáradék összegét a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége adja tovább az új egyházi törvény által egyenrangú felekezetként felsorolt többi zsidó felekezetnek. Ennek alapján a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközségnek 190 millió forint, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek pedig 150 millió forint járadékot fizetnek ki a támogatási forrásokból. (MTI) Új vizsgálatot követel az MSZP Új vizsgálatot követel a Lomnici Zoltán volt főbírót kitakaró híradós anyag készítésének hátteréről az MSZP. A párt szerint ugyanis a televíziós híranyagot készítő riporter levele megerősíti gyanújukat: „nem azok bűnhődtek az elmúlt húsz év legsúlyosabb közmédiumi hamisításáért, akik azt kitervelték, majd végrehajtatták”. (MTI) Staudt Gábor rágalmazott? Nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Staudt Gábor jobbikos országgyűlési képviselő (képünkön) ellen, akit Balajti László, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatója jelentett fel - tájékoztatta lapunkat a nyomozó hatóság. A politikus 2010. szeptember 23-án tartott sajtótájékoztatóján alaptalanul állította, hogy Balajti Lászlót gyanúsítottként hallgatták ki a katonai ügyészségen és kezdeményezik előzetes letartóztatását. (L. P.) Megtekinthető vagyonnyilatkozatok Valamennyi országgyűlési képviselő és tisztségviselő határidőre leadta saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatát. Ezt meg kellett tennie többek között az Állami Számvevőszék, az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria, a Médiatanács, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnökének is. A képviselők és a tisztségviselők saját vagyonnyilatkozatai nyilvánosak, mától megtekinthetők az Országgyűlés honlapján. (MTI) Pontosítás A 2012. január 31-i lapszámunk Belföld rovatában megjelent Városliget: Lev Tolsztoj sétányt avattak című cikkünkben tévesen közöltük, hogy a Háború és béke című műve létrejöttének kétszázadik évfordulóját ünnepeljük az idén. Az író folyamatosan csiszolta, pontosította a mű egyes részeit. A Háború és béke 1865-től 1869-ig folytatásokban jelent meg a Russzkij Vesztnyik című folyóiratban. Tagadnak a tábornokok Fapál László volt közigazgatási államtitkár megalapozatlannak tartja a vádakat Tagadta bűnösségét a tábornokper első- és másodrendű vádlottja tegnap a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa előtt. István Attila dandártábornok és Fapál László volt közigazgatási államtitkár azt vallotta, nem kaptak kenőpénzeket. Utóbbi védője a tárgyalás végén kérte Juhász Ferenc tanúkénti meghallgatását. il Haraszti Gyula________________ * Érdekes titkosszolgálati szálra derült fény az úgynevezett tábornokper tegnapi tárgyalásán az elsőrendű vádlott, L. István Attila dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium (HM) egykori védelemgazdasági főosztályvezetője és a másodrendű vádlott, Fapál László, a HM volt közigazgatási államtitkára vallomásából. Míg Fapál azt állította, hogy Stefán Géza egykori katonai elhárítási vezető utasítására távolította el L. István Attilát a HM-ből, addig L. István Attila arra hivatkozott, hogy a szaktárcától elkerülve „hírszerzői feladattal került bevetésre Oroszországban”. Emlékezetes, a dandártábornok katonai attaséként tevékenykedett Moszkvában, amikor hazahívták és letartóztatták a Ferihegyi repülőtéren. A volt minisztériumi főosztályvezető állítólagos titkosszolgálati múltját azért hozta fel a tárgyaláson, mert szerinte ez is bizonyítja, hogy nem lehetett tagja korrupciós hálózatnak, hiszen a hírszerzőket bármilyen megbízatás előtt többszörös biztonsági ellenőrzésnek vetik alá. Mint ismert, a Központi Nyomozó Főügyészség három dandártábornok, hat ezredes, két alezredes, egy őrnagy és négy polgári személy ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt. A katonai ügyészség szerint a vádlottak - a HM intézményeinek vezetői, illetve alkalmazottai - pénzt követeltek és kaptak több, a tárcának beszállító vagy arra pályázó cég vezetőjétől. A nyomozati adatok alapján 2002 és 2010 között összesen több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak. L. István Attila tagadta bűnösségét, és azt mondta, az ügyészség többször hibázott, amikor összeállította a vádiratot. Meghallgatásakor elmondta azt is, a közbeszerzésekre komoly szabályok vonatkoztak, és kérte, az ezekről szóló iratokat kérjék be, mert a dokumentumok tisztázhatják őt. Állítása szerint nem látott rá a beszerzésekre, döntési jogköre nem volt, és nem ismerte a beszállítókat. Előre megírt vallomásában úgy fogalmazott: „Sem a szervezeti hierarchia, sem a munka rendje, sem a szabályozók, sem a magánkapcsolatok nem tették lehetővé, hogy a vádiratban szereplő, vesztegetés alapjául szolgáló szerződések kialakításában, vagy azok teljesülésében, vagy akár akadályozásában részt vehettem volna. A vádirati cselekményekben nem vettem részt, azokat el nem követtem, senkivel nem állapodtam meg a bűncselekményekkel kapcsolatban, és senkitől nem kértem, nem kaptam és nem adtam a vádiratban szereplő úgynevezett visszaosztott pénzt.” A főtiszt beszélt utódjához, Oláh János dandártábornokhoz, a HM későbbi védelemgazdasági főosztályvezetőjéhez fűződő viszonyáról is. Ő volt ugyanis az a minisztériumi vezető, aki többek között azt vallotta a nyomozóknak, hogy egy alkalommal 12 millió forintot adott át borítékban Fapál László másodrendű vádlottnak, amelyből egy viszkisdobozba rejtve négymilliót a volt közigazgatási államtitkár továbbított a „főnökének”, akiben Oláh a szocialista Juhász Ferencet, az akkori honvédelmi minisztert vélte felfedezni. Az elsőrendű vádlott elmondta, eleinte jóban voltak Oláh Jánossal, együtt jártak vitorlázni, de ez a viszony később megromlott. A tanúvallomás különös momentuma volt, hogy amikor a bíró L. István Attilának megmutatott két a lakásán lefoglalt bizonyító erejű dokumentumot, a vádlott nem tudott semmit reagálni. A 2010-es dátumozású iratok, feljegyzések az ügyben központi szervezetként használt HM Térképészeti Kht. tervszámait és neveket, összegeket, százalékokat tartalmaztak. Fapál László szintén tagadta, hogy bárkitől egy fillért is elfogadott volna. Kijelentette: képtelenség, nem életszerű, hogy az irodájában bárkitől kenőpénzt vehetett volna át, hiszen a HM ilyen helyiségeit ellenőrizte a katonai elhárítás. Elmondta, nem hagyhatott egyedül a szobájában senkit, hogy elvigyen bármilyen viszkisdobozt egy másik helyre, hiszen ez tilos volt. Az irodájában ugyanis fontos, bizalmas dokumentumok voltak. Közölte, a Katonai Biztonsági Hivataltól hetente jelentéseket kapott, amelyben találkozott L. István Attila nevével is. Konkrétumot azonban titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem említett a jelentésről. Az ügyész kérdésére annyit árult el: L. István Attila több esetben, rá hivatkozva túllépte a hatáskörét. A tegnapi tárgyaláson az első- és a másodrendű vádlott egyaránt azt állította, az ellenük felhozott vádak megalapozatlanok, azok Oláh János tanúvallomására hagyatkoznak, aki csökkenteni akarta a felelősségét és a büntetését azzal, hogy nála magasabb rangú minisztériumi vezetőkre tesz terhelő vallomást. Fapál László tagadta, hogy bárkitől is kenőpénzt fogadott volna el fotó: székelyhídi Balázs A védők felmentenék Hunvaldékat Az ügyvédek szerint nincs bűntett az erzsébetvárosi ingatlanpanama-ügyben Nem állapítható meg bűncselekmény, így nem történt sok száz millió forintos károkozás sem - jelentették ki tegnap szinte egyöntetűen a Hunvaldper fővádlottjainak a védői, ezért Erzsébetváros volt MSZP-s és SZDSZ-es vezetőinek felmentését kérték. Szerintük az ügyészséget félrevezették, és perbeszédeikben éppen azt kívánták bemutatni, hogy a vád bizonyítékai is védenceik ártatlanságát támasztják alá. Szabó Zsolt__________________ B űnszervezet nem működött Erzsébetvárosban, Hunvald György volt MSZP-s polgármester, Gál György korábbi SZDSZ-es gazdasági bizottsági elnök sem követett el csalást, vesztegetést, hűtlen kezelést, hivatali visszaélést és más bűncselekményeket - derült ki tegnap a Fővárosi Törvényszéken elhangzott védőbeszédekből. A csaknem valamennyi vádpontban felmentést indítványozó ügyvédek a fővádlottakhoz hasonló elbírálást kértek az ingatlanpanamaügyben terhelt Szabó Zoltán volt szocialista országgyűlési képviselőre és Kardos Péter egykori szabad demokrata pénzügyi bizottsági elnök esetében is. Mivel a védők szerint az is bebizonyosodott, hogy nem volt a VII. kerületben áron aluli, hamis értékbecslésen alapuló ingatlaneladás, nem lehetett közel 678 millió forintos károkozás sem. Ha valaki félrevezette az ügyészséget, az éppen Nagy György, a vád koronatanúja volt - szögezte le Bárándy Péter, az elsőrendű vádlott, Gál György jogi képviselője. Kifejtette: az ügyészség a gyanúsítottból lett tanú naplójára alapozva állította, hogy összesen 366 millió forintos kenőpénzt adott át védencének. Bárándy szerint a vesztegetésre nincs bizonyíték. Kétségbe vonta a vád további tanúinak állításait is, és idézte az értékbecslések ügyében a vádlottak kezdeményezésére a bíróság által kirendelt szakértő állítását: „akár nulla forintért is eladhatták volna az ingatlanokat, ha kerületfejlesztési szempontból megéri.” Sebes Péter ügyvéd Hunvald György védelmében előadta, hogy védencére szinte senki sem tett konkrét terhelő vallomást. - Semmi nem támasztja alá, hogy Hunvald bármiről is tudott volna - hangoztatta a védő, aki a bűncselekmények megtörténtét is kétségbe vonta. Sebes Péter szerint a vád bizonyítékai, közöttük a telefonlehallgatási felvételek is - amelyekből csak az álláspontját alátámasztó részeket idézte - inkább a volt polgármester ártatlanságát bizonyítják. Ide sorolta a korábbi önkormányzati képviselők vallomásait az ingatlaneladások, a lakáskiutalások vagy a közpénzen kifizetett telefonszámlák ügyében egyaránt. Gál György (jobbra) ügyvédje szerint a vád koronatanúja félre akarta vezetni az ügyészséget fotó: székelyhídi Balázs Pécs városa visszakaphatja buszait Folytatás az 1. oldalról Az elsőrendű alperes, a PK Zrt. pedig eddig sem vitatta az ügyészség álláspontját. Hozzátette: a bíróság február 14-re napolta el a tárgyalást, amelyen határozatot hoz majd. Pécs alpolgármestere, Csizi Péter mindössze annyit közölt, bíznak abban, hogy a város számára kedvező döntés születik. Az ellenkereset visszavonása kapcsán szerettük volna megszólaltatni a cég új vezetőjét, Balogh Zsoltot is, ám őt nem sikerült elérnünk. Ha az ügyészség keresete a jogszabályoknak megfelel, alakilag és tartalmilag is kifogástalan, akkor a bíróság nagy valószínűséggel úgy dönt majd, hogy újra a PK Zrt. tulajdonában kerülhetnek a buszok. A cégjegyzék szerint azonban nem csupán az ügyvezető személyében történt változás a vállalatnál: az adóhivatal ugyanis végrehajtást rendelt el a PK Busrent ellen, ráadásul a cég többségi tulajdonosa, az LL Bus Kft. megszűnt 2011 végén. Kérdés, vajon a PK Zrt.-e jelenleg az egyetlen tulajdonosa a buszokat birtokló vállalatnak, a PK Busrent Kft.-nek, vagy pedig az LL Bus Kft. még a megszűnése előtt értékesítette üzletrészét egy harmadik félnek. Elmaradt a perdöntő tanú meghallgatása Dombi Margit_________________ A vallomást továbbra sem tagadja meg, ám a megismételt elsőfokú eljárás folyamán az ügyész kérdéseire többet nem válaszol - közölte Bakó József bíró kérdésére a Balla Irma meggyilkolásával vádolt Schönstein Sándor tegnap a Debreceni Törvényszéken. A vádlott már az előző tárgyaláson sem volt hajlandó válaszolni az ügyész édesanyja - a későbbi áldozat - tisztálkodási szokásaira, illetve alsóneműje színére vonatkozó kérdéseire. Tegnap a vádlottat egy rendőrrel szembesítették, ám ezzel sem sikerült feloldani a jelenlegi, illetve nyomozati szakban tett vallomásai közötti ellentmondásokat. Hasonlóan nem volt eredményes a távközlési szakértő meghallgatása sem, aki nem tudott minden kétséget kizáró nyilatkozatot tenni arról, hogy a gyilkosság feltételezett időpontjában Debrecen melyik városrészében volt az áldozat mobiltelefonja. A keddi tárgyaláson a bíró meg kívánt hallgatni egy más ügyben büntetését töltő tanút, aki korábban perdöntő bizonyítékokat ígért az ügyre nézve, ám a büntetés-végrehajtási intézet kapacitás hiányában nem tudta őt a tárgyalás helyszínére szállítani. Ezt a tanút a bíróság már korábban is megkísérelte kihallgatni, ám ő zárt tárgyalást kért. A törvényszék ezt a kérést indokolatlannak ítélte, azonban a Debreceni Ítélőtábla arra utasította az eljáró bíróságot, vizsgálja meg a zárt tárgyalás elrendelésének lehetőségét. Balla Irma volt fideszes képviselőt 2007 húsvétján gyilkolták meg. A bűntett elkövetésével egy év múlva fiát, Schönstein Sándort gyanúsították meg, majd ítélték el első fokon 12 év fegyházra. Az ítéletet a másodfokon hatályon kívül helyezték, és új eljárást rendeltek el az ügyben. A vádlott végig tagadta bűnösségét és együttműködött a hatóságokkal.