Magyar Nemzet, 2012. február (75. évfolyam, 31-59. szám)

2012-02-01 / 31. szám

D Magyar Ulmet - Belföld 2012. február 1., szerda Megállapodás az örökjáradékokról Több hónapos tárgyalás után meg­állapodás született a magyar­­országi zsidó vallási közössé­gek között a zsidó örökjáradé­kok idei kifizetésének rendjé­ről. Az egyezség értelmében a 2012-ben esedékes örökjára­dék összegét a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége adja tovább az új egyházi tör­vény által egyenrangú feleke­­zetként felsorolt többi zsidó fe­lekezetn­ek. Ennek alapján a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség­nek 190 millió forint, az Egysé­ges Magyarországi Izraelita Hitközségnek pedig 150 millió forint járadékot fizetnek ki a támogatási forrásokból. (MTI) Új vizsgálatot követel az MSZP Új vizsgálatot követel a Lomnici Zoltán volt főbírót kitakaró híradós anyag készítésének hátteréről az MSZP. A párt szerint ugyanis a televíziós híranyagot készítő riporter le­vele megerősíti gyanújukat: „nem azok bűnhődtek az el­múlt húsz év legsúlyosabb közmédiumi hamisításáért, akik azt kitervelték, majd vég­rehajtatták”. (MTI) Staudt Gábor rágalmazott? Nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyész­ség Staudt Gábor jobbikos or­szággyűlési képviselő (képün­kön) ellen, akit Balajti László, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatója jelentett fel - tájékoztatta lapunkat a nyo­mozó hatóság. A politikus 2010. szeptember 23-án tartott sajtótájékoztatóján alaptalanul állította, hogy Balajti Lászlót gyanúsítottként hallgatták ki a katonai ügyészségen és kezde­ményezik előzetes letartózta­tását. (L. P.) Megtekinthető vagyonnyilatkozatok Valamennyi országgyűlési képvise­lő és tisztségviselő határidőre leadta saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatát. Ezt meg kellett tennie többek között az Állami Számvevőszék, az Or­szágos Bírósági Hivatal, a Kú­ria, a Médiatanács, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöké­nek is. A képviselők és a tiszt­ségviselők saját vagyonnyilat­kozatai nyilvánosak, mától megtekinthetők az Országgyű­lés honlapján. (MTI) Pontosítás A 2012. január 31-i lapszámunk Belföld rovatában megjelent Városliget: Lev Tolsztoj sé­tányt avattak című cikkünk­ben tévesen közöltük, hogy a Háború és béke című műve létrejöttének kétszázadik év­fordulóját ünnepeljük az idén. Az író folyamatosan csiszolta, pontosította a mű egyes része­it. A Háború és béke 1865-től 1869-ig folytatásokban jelent meg a Russzkij Vesztnyik cí­mű folyóiratban. Tagadnak a tábornokok Fapál László volt közigazgatási államtitkár megalapozatlannak tartja a vádakat Tagadta bűnösségét a tábor­nokper első- és másodrendű vádlottja tegnap a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa előtt.­­ István Attila dandártá­bornok és Fapál László volt közigazgatási államtitkár azt vallotta, nem kaptak kenőpén­zeket. Utóbbi védője a tárgyalás végén kérte Juhász Ferenc ta­­núkénti meghallgatását. il Haraszti Gyula________________ * É­rdekes titkosszolgálati szálra derült fény az úgynevezett tá­bornokper tegnapi tárgyalásán az elsőrendű vádlott, L. István Attila dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium (HM) egykori véde­lemgazdasági főosztályvezetője és a másodrendű vádlott, Fapál Lász­ló, a HM volt közigazgatási állam­titkára vallomásából. Míg Fapál azt állította, hogy Stefán Géza egykori katonai elhárítási vezető utasításá­ra távolította el L. István Attilát a HM-ből, addig L. István Attila arra hivatkozott, hogy a szaktárcától el­kerülve „hírszerzői feladattal ke­rült bevetésre Oroszországban”. Emlékezetes, a dandártábornok katonai attaséként tevékenykedett Moszkvában, amikor hazahívták és letartóztatták a Ferihegyi repü­lőtéren. A volt minisztériumi fő­osztályvezető állítólagos titkosszol­gálati múltját azért hozta fel a tár­gyaláson, mert szerinte ez is bizo­nyítja, hogy nem lehetett tagja kor­rupciós hálózatnak, hiszen a hír­szerzőket bármilyen megbízatás előtt többszörös biztonsági ellen­őrzésnek vetik alá. Mint ismert, a Központi Nyo­mozó Főügyészség három dandár­­tábornok, hat ezredes, két alezre­des, egy őrnagy és négy polgári sze­mély ellen emelt vádat költségveté­si szerv önálló intézkedésre jogo­sult dolgozója által bűnszövetség­ben, üzletszerűen elkövetett veszte­getés bűntette és más bűncselek­mények miatt. A katonai ügyészség szerint a vádlottak - a HM intéz­ményeinek vezetői, illetve alkalma­zottai - pénzt követeltek és kaptak több, a tárcának beszállító vagy ar­ra pályázó cég vezetőjétől. A nyomozati adatok alapján 2002 és 2010 között összesen több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak. L. István Attila tagadta bűnös­ségét, és azt mondta, az ügyészség többször hibázott, amikor összeál­lította a vádiratot. Meghallgatása­kor elmondta azt is, a közbeszerzé­sekre komoly szabályok vonatkoz­tak, és kérte, az ezekről szóló irato­kat kérjék be, mert a dokumentu­mok tisztázhatják őt. Állítása sze­rint nem látott rá a beszerzésekre, döntési jogköre nem volt, és nem ismerte a beszállítókat. Előre meg­írt vallomásában úgy fogalmazott: „Sem a szervezeti hierarchia, sem a munka rendje, sem a szabályo­zók, sem a magánkapcsolatok nem tették lehetővé, hogy a vád­iratban szereplő, vesztegetés alap­jául szolgáló szerződések kialakí­tásában, vagy azok teljesülésében, vagy akár akadályozásában részt vehettem volna. A vádirati cselek­ményekben nem vettem részt, azokat el nem követtem, senkivel nem állapodtam meg a bűncselek­ményekkel kapcsolatban, és senki­től nem kértem, nem kaptam és nem adtam a vádiratban szereplő úgynevezett visszaosztott pénzt.” A főtiszt beszélt utódjához, Oláh János dandártábornokhoz, a HM későbbi védelemgazdasági főosz­tályvezetőjéhez fűződő viszonyá­ról is. Ő volt ugyanis az a miniszté­riumi vezető, aki többek között azt vallotta a nyomozóknak, hogy egy alkalommal 12 millió forintot adott át borítékban Fapál László másodrendű vádlottnak, amelyből egy viszkisdobozba rejtve négy­milliót a volt közigazgatási állam­titkár továbbított a „főnökének”, akiben Oláh a szocialista Juhász Ferencet, az akkori honvédelmi minisztert vélte felfedezni. Az el­sőrendű vádlott elmondta, eleinte jóban voltak Oláh Jánossal, együtt jártak vitorlázni, de ez a viszony később megromlott. A tanúvallo­más különös momentuma volt, hogy amikor a bíró L. István Attilának megmutatott két a laká­sán lefoglalt bizonyító erejű doku­mentumot, a vádlott nem tudott semmit reagálni. A 2010-es dátumozású iratok, feljegyzések az ügyben központi szervezetként használt HM Térképészeti Kht. tervszámait és neveket, összege­ket, százalékokat tartalmaztak. Fapál László szintén tagadta, hogy bárkitől egy fillért is elfoga­dott volna. Kijelentette: képtelen­ség, nem életszerű, hogy az irodájá­ban bárkitől kenőpénzt vehetett volna át, hiszen a HM ilyen helyisé­geit ellenőrizte a katonai elhárítás. Elmondta, nem hagyhatott egyedül a szobájában senkit, hogy elvigyen bármilyen viszkisdobozt egy másik helyre, hiszen ez tilos volt. Az iro­dájában ugyanis fontos, bizalmas dokumentumok voltak. Közölte, a Katonai Biztonsági Hivataltól he­tente jelentéseket kapott, amelyben találkozott L. István Attila nevével is. Konkrétumot azonban titoktar­tási kötelezettségére hivatkozva nem említett a jelentésről. Az ügyész kérdésére annyit árult el: L. István Attila több esetben, rá hivat­kozva túllépte a hatáskörét. A tegnapi tárgyaláson az első- és a másodrendű vádlott egyaránt azt állította, az ellenük felhozott vádak megalapozatlanok, azok Oláh János tanúvallomására ha­gyatkoznak, aki csökkenteni akar­ta a felelősségét és a büntetését az­zal, hogy nála magasabb rangú minisztériumi vezetőkre tesz ter­helő vallomást. Fapál László tagadta, hogy bárkitől is kenőpénzt fogadott volna el fotó: székelyhídi Balázs A védők felmentenék Hunvaldékat Az ügyvédek szerint nincs bűntett az erzsébetvárosi ingatlanpanama-ügyben Nem állapítható meg bűncse­lekmény, így nem történt sok száz millió forintos károkozás sem - jelentették ki tegnap szinte egyöntetűen a Hunvald­­per fővádlottjainak a védői, ezért Erzsébetváros volt MSZP-s és SZDSZ-es vezetői­nek felmentését kérték. Szerin­tük az ügyészséget félrevezet­ték, és perbeszédeikben éppen azt kívánták bemutatni, hogy a vád bizonyítékai is védenceik ártatlanságát támasztják alá.­ ­ Szabó Zsolt__________________ B­ űnszervezet nem működött Erzsébetvárosban, Hunvald György volt MSZP-s polgármester, Gál György korábbi SZDSZ-es gaz­dasági bizottsági elnök sem köve­tett el csalást, vesztegetést, hűtlen kezelést, hivatali visszaélést és más bűncselekményeket - derült ki tegnap a Fővárosi Törvényszéken elhangzott védőbeszédekből. A csaknem valamennyi vádpontban felmentést indítványozó ügyvédek a fővádlottakhoz hasonló elbírá­lást kértek az ingatlanpanama­­ügyben terhelt Szabó Zoltán volt szocialista országgyűlési képvise­lőre és Kardos Péter egykori sza­bad demokrata pénzügyi bizottsá­gi elnök esetében is. Mivel a védők szerint az is bebizonyosodott, hogy nem volt a VII. kerületben áron aluli, hamis értékbecslésen alapuló ingatlaneladás, nem lehe­tett közel 678 millió forintos kár­okozás sem.­­ Ha valaki félrevezette az ügyészséget, az éppen Nagy György, a vád koronatanúja volt - szögezte le Bárándy Péter, az elsőrendű vádlott, Gál György jogi képviselő­je. Kifejtette: az ügyészség a gyanú­sítottból lett tanú naplójára alapoz­va állította, hogy összesen 366 mil­lió forintos kenőpénzt adott át vé­dencének. Bárándy szerint a vesz­tegetésre nincs bizonyíték. Kétség­be vonta a vád további tanúinak ál­lításait is, és idézte az értékbecslé­sek ügyében a vádlottak kezdemé­nyezésére a bíróság által kirendelt szakértő állítását: „akár nulla forin­tért is eladhatták volna az ingatla­nokat, ha kerületfejlesztési szem­pontból megéri.” Sebes Péter ügyvéd Hunvald György védelmében előadta, hogy védencére szinte senki sem tett konkrét terhelő vallomást. - Sem­mi nem támasztja alá, hogy Hun­vald bármiről is tudott volna - han­goztatta a védő, aki a bűncselekmé­nyek megtörténtét is kétségbe von­ta. Sebes Péter szerint a vád bizo­nyítékai, közöttük a telefonlehall­gatási felvételek is - amelyekből csak az álláspontját alátámasztó ré­szeket idézte - inkább a volt pol­gármester ártatlanságát bizonyít­ják. Ide sorolta a korábbi önkor­mányzati képviselők vallomásait az ingatlaneladások, a lakáskiutalások vagy a közpénzen kifizetett telefon­­számlák ügyében egyaránt. Gál György (jobbra) ügyvédje szerint a vád koronatanúja félre akarta ve­zetni az ügyészséget fotó: székelyhídi Balázs Pécs városa visszakaphatja buszait Folytatás az 1. oldalról­­ Az elsőrendű alperes, a PK Zrt. pe­dig eddig sem vitatta az ügyészség álláspontját. Hozzátette: a bíróság február 14-re napolta el a tárgya­lást, amelyen határozatot hoz majd. Pécs alpolgármestere, Csizi Péter mindössze annyit közölt, bíznak abban, hogy a város számára ked­vező döntés születik. Az ellenkereset visszavonása kapcsán szerettük volna megszólal­tatni a cég új vezetőjét, Balogh Zsol­tot is, ám őt nem sikerült elérnünk. Ha az ügyészség keresete a jogsza­bályoknak megfelel, alakilag és tar­talmilag is kifogástalan, akkor a bí­róság nagy valószínűséggel úgy dönt majd, hogy újra a PK Zrt. tu­lajdonában kerülhetnek a buszok. A cégjegyzék szerint azonban nem csupán az ügyvezető személyében történt változás a vállalatnál: az adóhivatal ugyanis végrehajtást rendelt el a PK Busrent ellen, ráadá­sul a cég többségi tulajdonosa, az LL Bus Kft. megszűnt 2011 végén. Kérdés, vajon a PK Zrt.-e jelen­leg az egyetlen tulajdonosa a buszo­kat birtokló vállalatnak, a PK Busrent Kft.-nek, vagy pedig az LL Bus Kft. még a megszűnése előtt ér­tékesítette üzletrészét egy harma­dik félnek. Elmaradt a perdöntő tanú meghallgatása Dombi Margit_________________ A vallomást továbbra sem ta­gadja meg, ám a megismételt elsőfokú eljárás folyamán az ügyész kérdéseire többet nem vála­szol - közölte Bakó József bíró kér­désére a Balla Irma meggyilkolásá­val vádolt Schönstein Sándor teg­nap a Debreceni Törvényszéken. A vádlott már az előző tárgyaláson sem volt hajlandó válaszolni az ügyész édesanyja - a későbbi áldo­zat - tisztálkodási szokásaira, illet­ve alsóneműje színére vonatkozó kérdéseire. Tegnap a vádlottat egy rendőr­rel szembesítették, ám ezzel sem si­került feloldani a jelenlegi, illetve nyomozati szakban tett vallomásai közötti ellentmondásokat. Hason­lóan nem volt eredményes a táv­közlési szakértő meghallgatása sem, aki nem tudott minden kétsé­get kizáró nyilatkozatot tenni arról, hogy a gyilkosság feltételezett idő­pontjában Debrecen melyik város­részében volt az áldozat mobiltele­fonja. A keddi tárgyaláson a bíró meg kívánt hallgatni egy más ügy­ben büntetését töltő tanút, aki ko­rábban perdöntő bizonyítékokat ígért az ügyre nézve, ám a bünte­tés-végrehajtási intézet kapacitás hiányában nem tudta őt a tárgyalás helyszínére szállítani. Ezt a tanút a bíróság már korábban is megkísé­relte kihallgatni, ám ő zárt tárgya­lást kért. A törvényszék ezt a kérést indokolatlannak ítélte, azonban a Debreceni Ítélőtábla arra utasította az eljáró bíróságot, vizsgálja meg a zárt tárgyalás elrendelésének lehe­tőségét. Balla Irma volt fideszes képvise­lőt 2007 húsvétján gyilkolták meg. A bűntett elkövetésével egy év múl­va fiát, Schönstein Sándort gyanú­sították meg, majd ítélték el első fo­kon 12 év fegyházra. Az ítéletet a másodfokon hatályon kívül helyez­ték, és új eljárást rendeltek el az ügyben. A vádlott végig tagadta bű­nösségét és együttműködött a ha­tóságokkal.

Next