Magyar Nemzet, 2012. április (75. évfolyam, 91-118. szám)
2012-04-02 / 91. szám
2012.április 2., hétfőBelföld • Minnt Nemzet A Semmelweis Egyetem rektora lemondott Schmitt Pál méltatlannak tartja az ellene indult támadásokat • A tényfeltárók korábban meghívták a köztársasági elnököt Lemondott posztjáról Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora. Döntését azzal indokolta, hogy Schmitt Pál kisdoktorija kapcsán az egyetemet magára hagyták, ő maga pedig úgy érezte, hogy elfogyott körülötte a levegő. Az államfő egy rádióinterjúban közben megerősítette, nem távozik posztjáról. Ismét kifogásolta, hogy ügyében a meghallgatása nélkül döntöttek, közben ugyanakkor kiderült: az egyetem meghívót küldött neki, a bizottság elnöke pedig járt is a hivatalában. M Katona Mariann_______________ Nincs szándékomban lemondani, mert a lelkiismeretem tiszta - erősítette meg péntek esti nyilatkozatát a közrádiónak adott tegnapi interjújában Schmitt Pál. Az államfő méltatlannak nevezte az őt ért támadásokat, hiszen azok szerinte a köztársasági elnöki intézmény tekintélyét is alámossák. - Akárhogy is, az ország megválasztott első embere vagyok, aki az ország egységéért, a demokrácia működéséért, az alkotmányosság őrzéséért felel - mondta. Méltatlannak nevezte azt is, hogy húsz évvel ezelőtti kisdoktori értekezésével kapcsolatban lemondásra szólítják fel, és „az ország rossz hírét keltik”, noha a mostani ügynek semmi köze sincs az államfői funkciójához. Kisdoktori címének visszavonását elfogadja, bár azt is leszögezte, hogy szerinte a jelenleg érvényes jogszabályok alapján azt csak a bíróság vehette volna el, és azt is kiemelte, hogy a tisztesség úgy kívánta volna, ha megkérdezik a véleményét. Közben kiderült, hogy a tényfeltáró bizottság lehetőséget adott Schmitt Pálnak, hogy kinyilvánítsa álláspontját. A Semmelweis Egyetem honlapján nyilvánosságra hozott, március 6-i keltezésű meghívó szerint bár a bizottság tagjai nem kívántak kérdést feltenni az államfőnek, készek voltak meghallgatni Schmitt Pál véleményét. A március 19-i bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvből pedig kiderül: az elnök aznap „meghívás alapján meg fog jelenni Schmitt Pál hivatalában”. A testület ügyrendjét ezért úgy módosította, hogyha Schmitt Pál önként nyilatkozatot akar tenni, akkor meghallgatását a bizottság elnöke személyesen jogosult lebonyolítani. Bizalomhiány Schmitt Pál a posztján marad, a kisdoktorija ügyében eljáró Semmelweis Egyetem rektora ugyanakkor lemondott. Tulassay Tivadar tegnap újságírók előtt ezt azzal indokolta, hogy érzése szerint az egyetemet magára hagyták az elmúlt időszakban: a felügyeletet ellátó Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője felbontás nélkül visszaküldte a bizottság jelentését, Hoffmann Rózsa államtitkár pedig nem várta meg a szenátus ülésén a kisdoktoriról szóló napirendi pontot. Ráadásul az államfő tudományos fokozatának visszavonásáról szóló szenátusi döntés után a minisztérium soron kívül bekérette a jegyzőkönyvet. Tulassay szerint a magára maradt egyetem jelentős presztízsveszteséget szenvedett el, és úgy érzi, hogy ez a személye körül kialakuló bizalomhiányról szól. Azt leszögezte, hogy a doktori tanács és a szenátus döntésével azonosulni tud, és annak jogi megalapozottságát sem kérdőjelezi meg. Tulassay egyébként még három hónapig töltötte volna be a rektori posztot, utódját Szél Ágoston személyében már megválasztották. Készül az ellenzék A kormány és a Fidesz továbbra is kitart amellett, hogy a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ismét felhívta a figyelmet, hogy mindezt Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt napokban már többször is világossá tette. Az ellenzéki pártok ugyanakkor továbbra is az államfő lemondását követelik és a kormányfő felelősségét vetik fel. Az MSZP hét végi kongresszusán Mesterházy Attila - ismét megválasztott - pártelnök mondta azt, hogy az államfőnek mennie kell, és mivel magától erre nem hajlandó, Orbán Viktornak kell lépnie, hiszen „ő csinált elnököt Schmitt Pálból”. A szocialista párt kongreszszusa még egy határozatot is elfogadott az üggyel kapcsolatban, amelyben kimondták, hogy morális válság alakult ki, miután a köztársasági elnökről „bebizonyosodott, hogy méltatlan tisztségének betöltésére”. Vona Gábor, a Jobbik elnöke egy vidéki demonstráción tragikomikusnak nevezte a helyzetet és leszögezte, hogyha egy hivatalban lévő köztársasági elnöknek elveszik a doktori címét, akkor le kell mondania. Szilágyi György, a párt országgyűlési képviselője pedig arról beszélt, hogy ma az Országgyűlésben vitanapot kezdeményeznek, hogy a pártok és a képviselők kifejthessék, mi a véleményük Schmitt Pálról. A párt egyébként felkérte Schmitt Pált, hogy ma az Országgyűlésben szólaljon fel napirend előtt, egyben felszólították arra is, hogy kérjen maga ellen bizalmi szavazást. Az LMP ugyancsak ma tárgyalna a többi ellenzéki párttal az államfő elmozdításának jogi lehetőségéről, emellett felvetették a miniszterelnök felelősségét is. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke jelezte, írásbeli kérdést nyújtott be a kormányfőnek, amelyben egyebek mellett arra várja a választ, miért nem osztja meg véleményét a nyilvánossággal az ügyben, illetve miért nem vállalja a felelősséget. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság közben azt közölte a Chicago Tribune újságírójának megkeresésére, hogy el fogja kérni az esethez kapcsolódó jelentéseket, tanulmányozni fogja azokat, és utána megfontolja, hogy szükség van-e bármilyen intézkedésre. Ülősztrájk, tüntetés A politikai pártok aktivistái és civilek közben ülősztrájkkal, illetve felvonulással tiltakoztak Schmitt Pál hivatalban maradása ellen. Az államfő péntek esti interjúja után a Jobbik Ifjúsági Tagozata a Lánchídon, LMP-s aktivisták pedig a Szabadság hídon ülősztrájkkal próbálták akadályozni a forgalmat, hogy így követeljék a köztársasági elnök lemondását. A rendőrök a történtek után összesen 19 embert állítottak elő közlekedési szabálysértés és jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt, tegnap pedig újabb két ember ellen indítottak eljárást. Szombaton a Facebookon kezdeményezett tüntetés keretében követelték több százan az államfő lemondását. A demonstrálók a Deák térről az Erzsébet hídon át vonultak a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz, azt skandálva: „Schmitt Pál, pakoljál”, illetve „mondjon le!”. A megmozduláson az egyik szervező arról beszélt, hogy egy csaló nem testesítheti meg a nemzet egységét, Deczki Sarolta, az Oktatói Hálózat szóvivője pedig azt emelte ki, hogy egy doktori értekezés mögött nagyon sok munka van, ezzel és csak ezzel lehet kiérdemelni tudományos címeket. A Sándor-palota előtt tartott rendezvény kevesebb mint egy óra alatt véget ért, rendőri intézkedés pedig nem történt. Néhány száz tüntető a Deák térről a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz vonult fotó: mti/szigetváry Zsolt Mesterházy Attila maradt az MSZP elnöke A küldöttek csaknem egyharmada szavazott Szanyi Tiborra • A Demokratikus Koalíció gratulált, de bírálta az elhatárolódást Újabb két évre Mesterházy Attilát választotta az MSZP elnökévé a szocialisták tisztújító kongresszusa. A politikus beszédében kitért arra, hogy 2006 után nem a választási programjukat valósították meg, kormányzásukat kapkodás jellemezte, és nem voltak elég erősek ahhoz, hogy a néhány tisztességtelen, nyerészkedő politikusuktól megszabaduljanak. Török Iászl.____________________ _* Újraválasztották a kongreszszusi küldöttek Mesterházy Attila pártelnököt, aki 2014-ig töltheti be ezt a tisztséget. A politikus a 373 szavazat közel hetven százalékát kapta meg, kihívóját, Szanyi Tibort 115-en támogatták. Az MSZP önmagának és a választóknak is tartozik azzal, hogy elért eredményei mellett a kormányzása alatt elkövetett hibákról is számot ad - mondta megválasztása után a pártelnök, aki szerint ezt akkor is meg kell tenniük, ha a hibák nagy részét nem is ők követték el. Hiba volt szerinte, hogy 2006-ban ellentmondott egymásnak a párt választási és kormányprogramja, továbbá hogy olykor kapkodás jellemezte a kormányzást, a reformokat pedig nem készítették elő. Súlyos hibának nevezte, hogy az MSZP képtelen volt időben megszabadulni tisztességtelen és nyerészkedő politikusaitól. Ezek mellett még kitért arra, amikor Szili Katalint államfőnek jelölték, és a 2006. őszi eseményekre is, ami felkészületlenül érte a szakmai hibákat, esetenként jogsértéseket elkövető rendőrséget. Mesterházy a nyolcéves szocialista kormányzás pozitívumairól is beszélt, hogy eredményesen kezelték a válságot, növelték az átlagbért, az átlagnyugdíjat és a családi pótlékot, és hogy sztrádákat építettek. - Igenis fizessenek több adót a gazdagok! - mondta Mesterházy Attila, miután felelős baloldali pártként határozta meg az MSZP- t, amely támogatja a befektetéseket és a munkahelyteremtést, meghallgatja a szakmai szervezetek véleményét, és szociális biztonságot, igazságosságot akar teremteni. A párt elnöke három pontban foglalta össze a baloldal legfontosabb feladatait: mindenki tanulhasson, dolgozhasson és megőrizhesse egészségét. Mesterházy szerint a szocialisták nélkül nem lehetséges a kormányváltás 2014-ben, majd hozzátette: örül, hogy egyre többeknek számít, ki lesz az MSZP kormányfőjelöltje, de úgy gondolja, ezt a kérdést még nem kell megválaszolni. - Erős párt, erős program, erős szövetség és erős jelölt, ez a helyes sorrend - mondta, kiemelve, azt kell jelölniük miniszterelnöknek, akivel a legnagyobb lesz az esély a győzelemre. A kongresszus Simon Gábort elnökhelyettessé, Botka Lászlót választmányi elnökké választotta, a két alelnök pedig Gúr Nándor és Horváth Csaba lett. Szanyi Tibor végül elnökségi tag lett, hasonlóan Bangóné Borbély Ildikóhoz, Demeter Mártához, Harangozó Tamáshoz, Korózs Lajoshoz, Kunhalmi Ágneshez, Teleki Lászlóhoz, Tóth Bertalanhoz, Varga Lászlóhoz és Winkfein Csabához. Nem került be az elnökségbe Veres János volt pénzügyminiszter, Havas Szófia fővárosi képviselő és Varga Zoltán, a Bajnai-kormány önkormányzati minisztere.Információink szerint a küldötteket meglepte, hogy Szanyi harminc százalék körüli eredményt ért el. Forrásunk szerint a fővárosi és a megyei küldöttekkel előre egyeztették, hogy kiket kell beszavazni az elnökségbe, hiába volt ugyanis több mint húsz jelölt, a tíz helyre már az első szavazási körben megválasztották a tagokat, akiknek a szavazatok legalább ötven százalékát kellett megszerezniük. Egyedül a Puch László által támogatott Tóth Bertalan volt pécsi alpolgármester volt az, akit a második körös szavazáson juttattak be a vezetőtestületbe. A Demokratikus Koalíció alelnöke, Molnár Csaba gratulált a megválasztottaknak, bírálta azonban, hogy a szocialisták markánsan elhatárolódtak a 2002-2010 közötti időszak kormányzati politikájától. Két olyan politikus, Mesterházy Attila és Szanyi Tibor versengett az elnöki posztért, akik a Gyurcsány-kormány államtitkárai voltak, lehetőségük lett volna tenni az ellen, amivel nem értettek egyet - közölte Molnár, aki szerint ha egy párt megtagadja a múltját, az biztos, hogy rosszat tesz neki. Szanyi és Mesterházy. Még nem beszélnek komnányfőjelöltjükről fotó: nagy Béla NAPI SAJTÓSZEMLE A konzervatív osztrák napilap jegyzete szerint Orbán Viktor Schmitt Pállal „az ízlése szerint” való elnököt keresett magának. „Marad a kérdés, hogy Orbán Viktor a megfelelő tanulságot vonjae le az ügyből, vagyis azt, hogy egy gerinctelen államfő nem az ideális választás.” The Economist A brit gazdasági-politikai hetilap blogbejegyzése szerint a magyar államfő bizonyosan pályafutása legrosszabb hetén van túl, a doktori címének visszavonásáról szóló bejelentés a magyar politikában ritka összpárti konszenzust teremtett abban, hogy le kellene mondania. Mint írják, Schmitt Pál szerencséjére kéznél volt a megértő állami televízió. A konzervatív cseh napilapban úgy fogalmaznak, hogy Schmitt lemondása rossz hír lenne Orbán Viktor számára, előzékenysége hiányozhatna a miniszterelnöknek, aki megszokta a kormány összes törvényjavaslatának sima jóváhagyását. KronffurterAlJftemfine A német lap Hiúság című kommentárjában kifejtette: Schmitt Pál köztársasági elnök „számos körülmény áldozata”, köztük a saját hiúságáé. Ha államfővé választása előtt, „időben” lemondott volna doktori címéről, akkor „hiúsága csupán apró karcolást” szenvedett volna, amely már rég begyógyult volna.