Magyar Nemzet, 2012. április (75. évfolyam, 91-118. szám)

2012-04-02 / 91. szám

2012.április 2., hétfőBelföld • Minnt Nemzet A Semmelweis Egyetem rektora lemondott Schmitt Pál méltatlannak tartja az ellene indult támadásokat • A tényfeltárók korábban meghívták a köztársasági elnököt Lemondott posztjáról Tulas­­say Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora. Döntését az­zal indokolta, hogy Schmitt Pál kisdoktorija kapcsán az egye­temet magára hagyták, ő maga pedig úgy érezte, hogy elfo­gyott körülötte a levegő. Az ál­lamfő egy rádióinterjúban közben megerősítette, nem tá­vozik posztjáról. Ismét kifogá­solta, hogy ügyében a meghall­gatása nélkül döntöttek, köz­ben ugyanakkor kiderült: az egyetem meghívót küldött ne­ki, a bizottság elnöke pedig járt is a hivatalában. M Katona Mariann_______________ N­incs szándékomban lemon­dani, mert a lelkiismeretem tiszta - erősítette meg péntek esti nyilatkozatát a közrádiónak adott tegnapi interjújában Schmitt Pál. Az államfő méltatlannak nevezte az őt ért támadásokat, hiszen azok szerinte a köztársasági elnöki in­tézmény tekintélyét is alámossák. - Akárhogy is, az ország megvá­lasztott első embere vagyok, aki az ország egységéért, a demokrácia működéséért, az alkotmányosság őrzéséért felel - mondta. Méltat­lannak nevezte azt is, hogy húsz évvel ezelőtti kisdoktori értekezé­sével kapcsolatban lemondásra szólítják fel, és „az ország rossz hí­rét keltik”, noha a mostani ügynek semmi köze sincs az államfői funkciójához. Kisdoktori címének visszavonását elfogadja, bár azt is leszögezte, hogy szerinte a jelenleg érvényes jogszabályok alapján azt csak a bíróság vehette volna el, és azt is kiemelte, hogy a tisztesség úgy kívánta volna, ha megkérde­zik a véleményét. Közben kiderült, hogy a tény­feltáró bizottság lehetőséget adott Schmitt Pálnak, hogy kinyilvánítsa álláspontját. A Semmelweis Egye­tem honlapján nyilvánosságra ho­zott, március 6-i keltezésű meghí­vó szerint bár a bizottság tagjai nem kívántak kérdést feltenni az államfőnek, készek voltak meg­hallgatni Schmitt Pál véleményét. A március 19-i bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvből pedig ki­derül: az elnök aznap „meghívás alapján meg fog jelenni Schmitt Pál hivatalában”. A testület ügy­rendjét ezért úgy módosította, hogyha Schmitt Pál önként nyilat­kozatot akar tenni, akkor meghall­gatását a bizottság elnöke szemé­lyesen jogosult lebonyolítani. Bizalomhiány Schmitt Pál a posztján marad, a kisdoktorija ügyében eljáró Sem­melweis Egyetem rektora ugyan­akkor lemondott. Tulassay Tiva­dar tegnap újságírók előtt ezt az­zal indokolta, hogy érzése szerint az egyetemet magára hagyták az elmúlt időszakban: a felügyeletet ellátó Nemzeti Erőforrás Minisz­térium vezetője felbontás nélkül visszaküldte a bizottság jelentését, Hoffmann Rózsa államtitkár pedig nem várta meg a szenátus ülésén a kisdoktoriról szóló napirendi pontot. Ráadásul az államfő tudo­mányos fokozatának visszavoná­sáról szóló szenátusi döntés után a minisztérium soron kívül beké­rette a jegyzőkönyvet. Tulassay szerint a magára maradt egyetem jelentős presztízsveszteséget szen­vedett el, és úgy érzi, hogy ez a személye körül kialakuló bizalom­­hiányról szól. Azt leszögezte, hogy a doktori tanács és a szenátus döntésével azonosulni tud, és an­nak jogi megalapozottságát sem kérdőjelezi meg. Tulassay egyéb­ként még három hónapig töltötte volna be a rektori posztot, utódját Szél Ágoston személyében már megválasztották. Készül az ellenzék A kormány és a Fidesz továbbra is kitart amellett, hogy a köztársasá­gi elnök személye sérthetetlen. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ismét felhívta a figyel­met, hogy mindezt Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt napok­ban már többször is világossá tet­te. Az ellenzéki pártok ugyanak­kor továbbra is az államfő lemon­dását követelik és a kormányfő fe­lelősségét vetik fel. Az MSZP hét végi kongresszusán Mesterházy Attila - ismét megválasztott - pártelnök mondta azt, hogy az ál­lamfőnek mennie kell, és mivel magától erre nem hajlandó, Or­bán Viktornak kell lépnie, hiszen „ő csinált elnököt Schmitt Pál­ból”. A szocialista párt kongresz­­szusa még egy határozatot is elfo­gadott az üggyel kapcsolatban, amelyben kimondták, hogy morá­lis válság alakult ki, miután a köz­­társasági elnökről „bebizonyoso­dott, hogy méltatlan tisztségének betöltésére”. Vona Gábor, a Job­bik elnöke egy vidéki demonstrá­ción tragikomikusnak nevezte a helyzetet és leszögezte, hogyha egy hivatalban lévő köztársasági elnöknek elveszik a doktori címét, akkor le kell mondania. Szilágyi György, a párt országgyűlési kép­viselője pedig arról beszélt, hogy ma az Országgyűlésben vitanapot kezdeményeznek, hogy a pártok és a képviselők kifejthessék, mi a véleményük Schmitt Pálról. A párt egyébként felkérte Schmitt Pált, hogy ma az Országgyűlésben szó­laljon fel napirend előtt, egyben felszólították arra is, hogy kérjen maga ellen bizalmi szavazást. Az LMP ugyancsak ma tárgyalna a többi ellenzéki párttal az államfő elmozdításának jogi lehetőségé­ről, emellett felvetették a minisz­terelnök felelősségét is. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke jelezte, írásbeli kérdést nyújtott be a kormányfőnek, amelyben egyebek mellett arra várja a választ, miért nem osztja meg véleményét a nyilvánossággal az ügyben, illetve miért nem vál­lalja a felelősséget. A Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság közben azt közölte a Chicago Tribune újságírójának megkere­sésére, hogy el fogja kérni az eset­hez kapcsolódó jelentéseket, ta­nulmányozni fogja azokat, és utá­na megfontolja, hogy szükség van-e bármilyen intézkedésre. Ülősztrájk, tüntetés A politikai pártok aktivistái és civi­lek közben ülősztrájkkal, illetve felvonulással tiltakoztak Schmitt Pál hivatalban maradása ellen. Az államfő péntek esti interjúja után a Jobbik Ifjúsági Tagozata a Lánchí­don, LMP-s aktivisták pedig a Sza­badság hídon ülősztrájkkal pró­bálták akadályozni a forgalmat, hogy így követeljék a köztársasági elnök lemondását. A rendőrök a történtek után összesen 19 embert állítottak elő közlekedési szabály­­sértés és jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt, tegnap pedig újabb két ember el­len indítottak eljárást. Szombaton a Facebookon kezdeményezett tüntetés keretében követelték több százan az államfő lemondását. A demonstrálók a Deák térről az Er­zsébet hídon át vonultak a Köztár­sasági Elnöki Hivatalhoz, azt skan­dálva: „Schmitt Pál, pakoljál”, il­letve „mondjon le!”. A megmoz­duláson az egyik szervező arról be­szélt, hogy egy csaló nem testesít­heti meg a nemzet egységét, Deczki Sarolta, az Oktatói Hálózat szóvi­vője pedig azt emelte ki, hogy egy doktori értekezés mögött nagyon sok munka van, ezzel és csak ezzel lehet kiérdemelni tudományos cí­meket. A Sándor-palota előtt tar­tott rendezvény kevesebb mint egy óra alatt véget ért, rendőri intézke­dés pedig nem történt. Néhány száz tüntető a Deák térről a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz vonult fotó: mti/szigetváry Zsolt Mesterházy Attila maradt az MSZP elnöke A küldöttek csaknem egyharmada szavazott Szanyi Tiborra • A Demokratikus Koalíció gratulált, de bírálta az elhatárolódást Újabb két évre Mesterházy Attilát választotta az MSZP elnökévé a szocialisták tisztújító kongresszusa. A politikus beszédében kitért arra, hogy 2006 után nem a választási programjukat való­sították meg, kormányzásukat kapkodás jellemezte, és nem vol­tak elég erősek ahhoz, hogy a néhány tisztességtelen, nyerészke­dő politikusuktól megszabaduljanak.­ ­ Török I­ászl.____________________ _* Ú­jraválasztották a kongresz­­szusi küldöttek Mesterházy Attila pártelnököt, aki 2014-ig töltheti be ezt a tisztséget. A politi­kus a 373 szavazat közel hetven százalékát kapta meg, kihívóját, Szanyi Tibort 115-en támogatták.­­ Az MSZP önmagának és a vá­lasztóknak is tartozik azzal, hogy elért eredményei mellett a kor­mányzása alatt elkövetett hibákról is számot ad - mondta megválasz­tása után a pártelnök, aki szerint ezt akkor is meg kell tenniük, ha a hibák nagy részét nem is ők követ­ték el. Hiba volt szerinte, hogy 2006-ban ellentmondott egymás­nak a párt választási és kormány­­programja, továbbá hogy olykor kapkodás jellemezte a kormány­zást, a reformokat pedig nem ké­szítették elő. Súlyos hibának ne­vezte, hogy az MSZP képtelen volt időben megszabadulni tisztesség­telen és nyerészkedő politikusai­tól. Ezek mellett még kitért arra, amikor Szili Katalint államfőnek jelölték, és a 2006. őszi esemé­nyekre is, ami felkészületlenül ér­te a szakmai hibákat, esetenként jogsértéseket elkövető rendőrsé­get. Mesterházy a nyolcéves szoci­alista kormányzás pozitívumairól is beszélt, hogy eredményesen ke­zelték a válságot, növelték az át­lagbért, az átlagnyugdíjat és a csa­ládi pótlékot, és hogy sztrádákat építettek. - Igenis fizessenek több adót a gazdagok! - mondta Mesterházy Attila, miután felelős baloldali pártként határozta meg az MSZP- t, amely támogatja a befektetése­ket és a munkahelyteremtést, meghallgatja a szakmai szerveze­tek véleményét, és szociális biz­tonságot, igazságosságot akar te­remteni. A párt elnöke három pontban foglalta össze a baloldal legfontosabb feladatait: mindenki tanulhasson, dolgozhasson és megőrizhesse egészségét. Mester­házy szerint a szocialisták nélkül nem lehetséges a kormányváltás 2014-ben, majd hozzátette: örül, hogy egyre többeknek számít, ki lesz az MSZP kormányfőjelöltje, de úgy gondolja, ezt a kérdést még nem kell megválaszolni. - Erős párt, erős program, erős szövetség és erős jelölt, ez a helyes sorrend - mondta, kiemelve, azt kell jelöl­niük miniszterelnöknek, akivel a legnagyobb lesz az esély a győze­lemre. A kongresszus Simon Gábort elnökhelyettessé, Botka Lászlót választmányi elnökké választotta, a két alelnök pedig Gúr Nándor és Horváth Csaba lett. Szanyi Tibor végül elnökségi tag lett, hasonlóan Bangóné Borbély Ildikóhoz, Deme­ter Mártához, Harangozó Tamás­hoz, Korózs Lajoshoz, Kunhalmi Ágneshez, Teleki Lászlóhoz, Tóth Bertalanhoz, Varga Lászlóhoz és Winkfein Csabához. Nem került be az elnökségbe Veres János volt pénzügyminiszter, Havas Szófia fővárosi képviselő és Varga Zol­tán, a Bajnai-kormány önkor­mányzati minisztere.­­Információink szerint a kül­dötteket meglepte, hogy Szanyi harminc százalék körüli ered­ményt ért el. Forrásunk szerint a fővárosi és a megyei küldöttekkel előre egyeztették, hogy kiket kell beszavazni az elnökségbe, hiába volt ugyanis több mint húsz jelölt, a tíz helyre már az első szavazási körben megválasztották a tagokat, akiknek a szavazatok legalább öt­ven százalékát kellett megszerez­niük. Egyedül a Puch László által támogatott Tóth Bertalan volt pé­csi alpolgármester volt az, akit a második körös szavazáson juttat­tak be a vezetőtestületbe. A Demokratikus Koalíció alel­nöke, Molnár Csaba gratulált a megválasztottaknak, bírálta azon­ban, hogy a szocialisták markán­san elhatárolódtak a 2002-2010 közötti időszak kormányzati poli­tikájától.­­ Két olyan politikus, Mesterházy Attila és Szanyi Tibor versengett az elnöki posztért, akik a Gyurcsány-kormány államtitká­rai voltak, lehetőségük lett volna tenni az ellen, amivel nem értettek egyet - közölte Molnár, aki szerint ha egy párt megtagadja a múltját, az biztos, hogy rosszat tesz neki. Szanyi és Mesterházy. Még nem beszélnek komnányfőjelöltjükről fotó: nagy Béla NAPI SAJTÓSZEMLE A konzervatív osztrák napilap jegyzete szerint Orbán Vik­tor Schmitt Pállal „az ízlése szerint” való elnököt kere­sett magának. „Marad a kérdés, hogy Orbán Viktor a megfelelő tanulságot vonja­­e le az ügyből, vagyis azt, hogy egy gerinctelen államfő nem az ideális választás.” The Economist A brit gazdasági-politikai hetilap blogbejegyzése szerint a ma­gyar államfő bizonyosan pá­lyafutása legrosszabb hetén van túl, a doktori címének visszavonásáról szóló beje­lentés a magyar politikában ritka összpárti konszenzust teremtett abban, hogy le kellene mondania. Mint ír­ják, Schmitt Pál szerencséjé­re kéznél volt a megértő ál­lami televízió. A konzervatív cseh napilapban úgy fogalmaznak, hogy Schmitt lemondása rossz hír lenne Orbán Viktor számá­ra, előzékenysége hiányoz­hatna a miniszterelnöknek, aki megszokta a kormány összes törvényjavaslatának sima jóváhagyását. KronffurterAlJftemfine A német lap Hiúság című kom­mentárjában kifejtette: Schmitt Pál köztársasági el­nök „számos körülmény ál­dozata”, köztük a saját hiú­ságáé. Ha államfővé válasz­tása előtt, „időben” lemon­dott volna doktori címéről, akkor „hiúsága csupán ap­ró karcolást” szenvedett volna, amely már rég be­gyógyult volna.

Next