Magyar Nemzet, 2012. augusztus (75. évfolyam, 209-238. szám)
2012-08-01 / 209. szám
9 Magyar Nemzet • Látó-Tér 2012. augusztus 1., szerda I'lnwr'IfllllllBBIlUT! 7iTiwi»M^^JCTi%SEsaaMHa»'»»!r»rcgsila»«^ Bándy Kata feltételezett gyilkosának hátországa A rendőrségi pszichológusnő megölésével gyanúsított P. László innen indulhatott el július elején Az épületben mocsok, az udvaron szemetet fúj a szél a pécsi Magtár utcai ház önkormányzati lakásában harmincan-negyvenen élhetnek, nyomorogva, többen közülük önkényes lakásfoglalók. Itt lakott egy rövid ideig P. László is, aki a gyanú szerint megölte Bándy Katát. Bár a hatóság szerint már csak részletkérdéseket kell tisztázni a gyilkossági ügyben, a pécsiekben még vannak kételyek. Róka Máté Néhány hónappal ezelőtt a Basamalom környékén - a Zsolnay kulturális negyed déli szomszédságában - a családi házas övezetben élők sorozatos betörésekre panaszkodtak. Arra gyanakodtak, hogy a közelben lévő bokros-fás részen felhúzott viskókból érkezhetnek a tolvajok hozzájuk, innen járnak át portyázni, viszik el a kertekből, garázsokból mindazt, ami mozdítható. A családi házas övezetből nem nagyon merészkedtek be az általuk ismeretlen, veszélyesnek vélt részre. Ám a basamalmi lakók szerint hetvenen költözhettek be a Magtár utca környéki „dzsumbujba", ahol a maguk által felhúzott tákolmányokban élnek az emberek. Az üggyel kapcsolatban akkor megkerestük a pécsi rendőrkapitányságot. A hatóság pedig azon túl, hogy egy általános ismertetőt küldött e-mailben a megelőzés fontosságáról, azt is közölte: megvizsgálják a levelünkben írt információkat is. Néhány hét múlva jelent meg P. László Pécsen: unokatestvéréhez jött, aki az egyik Magtár utcai épületben él, amely alig néhány száz méterre van Basamalomtól és a Zsolnay negyedtől. P. László volt az, aki július 8-án a belvároson keresztül a pécsi sörözőből hazainduló 25 éves lányt a gyanú szerint megölte. Bándy Kata holttestét csak néhány nappal később találták meg, majd meglett a gyanúsított is, akit menekülés közben fogtak el. Nem lehet tudni, a Magtár utcai önkormányzati bérlakásokban élők közül ki lakik ott illegálisan, s ki jogosult az amúgy minimális komfortfokozatú szükséglakásra. Mindenesetre a nyomortanyát P. László elfogása után nagyon sokan pánikszerűen elhagyták, bár nem sokáig voltak távol, néhány nap múlva mindenki hazatért. A ház előtt kidobált gyermekülések, traktorgumi, szemét mindenhol. A lépcsőházban portól fekete pókhálók, koszos falak, egy szétvert, hatalmas ablakon át tűz be a nap a folyosóra. Jöttünkre sorra csapódnak be az ajtók, a szülők rászólnak a gyerekekre, hogy azonnal menjenek be a lakásba. Az egyik fiatalasszony is csak félig nyitott ajtónál beszél velünk. - Volt, aki vigyázzon ránk, a fiúk mind kint voltak éjszaka - válaszolta arra kérdésre, hogy félnek-e, tartanak-e valamitől. Hozzátette: - A rendőrök is jönnek, éjszaka és nappal többször is itt vannak, nem volt semmi gond. De félünk. A név nélkül nyilatkozó, húsz év körüli nő azt is elárulja, hogy kint voltak az önkormányzattól náluk, a házból ugyanis menniük kell. Ő már tudja is, hogy hová fog elköltözni. A földszinten lakó Németh Károlyné harminc éve lakik a Magtár utcai bérleményében. - Le fogják bontani a házat, mindenkit kiköltöztetnek. Nálam úgy két hete jártak, azt mondták, kapok másik lakást, és majd telefonálnak, de még nem szóltak - mondta. - Én nem tudhatom, hogy ez összefüggésben van-e a történtekkel vagy sem. Gondolom, ez is belejátszott, de a ház is nagyon rossz állapotban van, amióta itt élek, nem újították fel - közölte az asszony. Bándy Kata Dugonics utcai lakása szintén közel van a Zsolnay negyedhez, ám attól nem délre, hanem északra található a Ledinán. A hangulatos, dimbesdombos, tipikusan pécsi városrész egykor szebb napokat látott, elsősorban orvosok, ügyvédek, tanárok éltek itt, mára azonban kicserélődött a lakosság. Az utóbbi évtizedekben egyre több alacsony iskolázottságú, sokszor munkanélküli, segélyekből élő ember költözött ide, miközben a dolgosabb és jobban képzett lakók száma csökkent. Éppen ezért jelentett pozitív változást a közeli Zsolnay negyed létrehozása, ami megemelheti a városrész nívóját, népszerűvé teheti az egyetemisták, a fiatal értelmiségiek körében a környéket. Az ingatlanforgalmazók számítanak arra is, hogy az ingatlanárak emelkedni fognak. Ám még korántsem tartunk itt: az egyik Dugonics utca melletti, csendes utcában Katalin, az egyedül élő idős nő évek óta próbálja eladni otthonát. Megözvegyülése után hiába hirdette meg takaros házát jutányos áron, mindeddig nem érkezett rá vevő. Az utcán éppen egy rossz arcú, koszos részeg fekszik a szemben lévő háznál. Katalin azt mondja, sajnos van ilyen. Néhány lépéssel odébb egy lerobbant, nem tudni, hány ember által lakott, kétemeletes sárga ház kapujából 30 év körüli nő lép ki, karján csecsemő. Mögötte az ajtóban félmeztelen férfi. A fiatalaszszony közeledtünkre veti oda: - Na mi van, paraszt? Mit akarsz? Amikor megtudja, hogy újságírók vagyunk, kicsit megenyhül, beszédesebb lesz, de akkor is csak annyit mond, hogy bizony Kata eltűnésekor itt bejártak a rendőrök minden utcát, s később is rengeteg helyre bementek. Ők? Ők nem láttak semmit - állítja. Bándy Kata ügyében ugyanakkor továbbra is rengeteg kétely merül fel a pécsiekben annak ellenére, hogy Dakos József Baranya megyei rendőrfőkapitány korábban azt hangsúlyozta: az elkövető egyedül volt, nem keresnek újabb gyanúsítottat, bizonyos részletek tisztázása van már csak hátra. Bár a gyilkosság helyszínét rendszeresen látogatják guberálók, mégis csak a lány eltűnése után három nappal lelt rá egy gyermek a holttestre. A gyermeket állítólag meg is fenyegették, de az nem tisztázott, hogy ki és miért tette, s hogy valóban megtörtént-e a fenyegetés. A rendőrség szerint nem bizonyítható. Szintén a kételyeket erősíti több megválaszolatlan kérdés is. A meleg nyáréjszakán, nyitott ablakok mellett miért nem hallottak semmit a környéken lakók, a pszichológusnő miért nem kért segítséget senkitől, és miért nem ment be az otthonába, amikor P. Lászlóval a háza előtt találkozott? A hatóság közlése szerint P. László telemaradva követte a gyilkosság helyszínéig Bándy Katát pár száz méterre a lakástól, vagyis lett volna módja segítséget kérni. Ez alapján - vélik sokan - kérdéses az is, miként tudta egyedül elkövetni a tettét P. László úgy, hogy senki ne vegye észre. Továbbra sincs arra válasz, hogy megerőszakolták-e a lányt. (A tettes egyik vallomásában elismerte ,ugyan az erőszak tényét, majd vissza is vonta, majd megint azt mondta, hogy történt erőszak.) A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság hétfői megkeresésünkre annyit közölt, hogy a témában sajtótájékoztatót tartottak július 21-én, ahol minden újságíró választ kapott az ott feltett kérdéseire. A sajtótájékoztatón feltett és megválaszolt kérdéseken kívül a főkapitányság nem kíván bővebb felvilágosítást adni a nyomozás során tett megállapításokról. A nyelvvizsga hiánya miatt rengeteg diplomát nem adnak ki Bár a kormány elképzelései szerint néhány éven belül a felsőoktatásba való belépés feltételévé kellene tenni legalább egy nyelvvizsgát, a hallgatók jelentős részének még a végzés idejére sem sikerül megszereznie a nyelvtudást igazoló papírt. A probléma néhány kivétellel szinte minden intézményben jelentkezik, van olyan főiskola, ahol a diplomák felét nem tudják kiadni. A Csókás Adrienn_________________ M a már nemcsak a multinacionális cégek, de a magyar vállalatok is nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy leendő munkatársaik beszéljenek idegen nyelveken, sőt a kormány tervei szerint néhány éven belül a felsőoktatási felvételin is feltételül szabnák a nyelvvizsgát. Ennek ellenére az intézmények évről évre több tízezer diplomát tartanak vissza azért, mert a hallgatók tanulmányaik végére sem tudják bemutatni az oklevél kiadásához elengedhetetlen nyelvvizsgabizonyítványt. A Nyíregyházi Főiskolán például már ötezer fölé kúszott azon végzősök száma, akik nem vehetik át oklevelüket. Mint azt Kovács Zoltán rektorhelyettes lapunkkal közölte, egy adott évben a diplomák mintegy ötven százalékát kell visszatartaniuk a fenti okokból. Úgy tudjuk, a Szent István Egyetemen is ugyanezzel a gonddal küzdenek, a gazdasági, agrár- és egészségtudományi karon a diákok fele nyelvvizsga nélkül jut el a záróvizsgáig, és többségük még ekkor sem tud értékelhető tudásról számot adni. Az Edutus Főiskolán még rosszabb az arány: az idén februárban záróvizsgázó hallgatók kétharmada nem vehette át a diplomáját. A nyelvvizsgaprobléma sajnos a neves egyetemeket sem kerüli el. A Pécsi Tudományegyetem végzősei közül az alapképzéseken és régi főiskolai-egyetemi képzéseken tanulók 20-24 százaléka - évi ezerezerötszáz hallgató - nem ünnepelhet a diplomaosztón, de több ezer oklevél porosodik a Debreceni Egyetem tanulmányi osztályán is. Információink szerint körülbelül két-kétezer visszatartott diplomát számoltak össze a Miskolci Egyetemen és az egri Eszterházy Károly Főiskolán, míg a Széchenyi István Egyetemen és az Óbudai Egyetemen a végzősök csaknem húsz százaléka késik a nyelvi papír megszerzésével. Ha kevés is, de azért van néhány olyan intézmény, ahol szinte mindenki időben átveheti a végbizonyítványát. Ebbe a körbe kizárólag a vezető egyetemek: az ELTE, a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Műegyetem tartoznak. A ki nem adott diplomák száma nálunk jóval tíz százalék alatti, ami részben annak köszönhető, hogy hallgatóink túlnyomó része - elsősorban a magas felvételi ponthatárok miatt - már eleve nyelvvizsgával kezdi meg tanulmányait. Másrészt nagy hangsúlyt fektetünk a nyelvoktatásra, sőt számos idegen nyelven meghirdetett szaktantárgyat is kínálunk a diákoknak - mondta lapunknak Szántó Zoltán, a Corvinus oktatási rektorhelyettese, kiemelve: a széles nyelvikurzus-kínálat jó része ingyenes. Nincs gond a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen sem, ahol az egyetem saját nyelvi intézetében nemcsak a nyelvvizsgára készülőknek, de a bizonyítvánnyal már rendelkezőknek is biztosítanak ingyenes nyelvi képzéseket. Jobbágy Ákos oktatási rektorhelyettestől úgy tudjuk, a Műegyetemre jelentkezők legtöbbjének már a felvételkor megvan a nyelvvizsgája, sőt a 2011-ben felvetteknek átlagosan több mint egy nyelvvizsgájuk van. Az idén és jövőre diplomázók egyébként valamivel jobban járnak, mint alsóbb évfolyamos társaik, az új felsőoktatási törvény ugyanis nekik még lehetőséget ad arra, hogy ha a végzést követő három éven belül egyszer sem sikerül a nyelvvizsgájuk, akkor elég, ha a főiskola vagy egyetem saját, belső nyelvi felmérésén megfelelnek. Az intézmények szabadon eldönthetik, hogy élnek-e a könnyítés lehetőségével, illetve hogy milyen követelményeket határoznak meg. Kis Norbert felsőoktatási helyettes államtitkár azonban ezzel kapcsolatban arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a felmérés csakis akkor helyettesítheti a törvényben meghatározott nyelvi követelményeket, ha az annak megfelelő tudásszintet írja elő. Vagyis elméletileg a helyi vizsgáknak is egyenértékűnek kell lenniük az állami középfokú, B2 szintű komplex nyelvvizsgával. ŐSZRE MEGALAKUL AZ ISKOLAFENNTARTÓ. Szeptember elsején létrejön az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alatt álló központi hivatal, a Webelsberg Intézményfenntartó Központ amely feladatait a tankerületen keresztül látja el - közölte az oktatási államtitkárság tegnap. A tankerületek működése a tárca szerint nem jár többletkiadással, mivel a megyei intézményfenntartó központok átszervezésével - azok jelenlegi státusaiból és tárgyi erőforrásaiból -, valamint a települési önkormányzatoknál a fenntartói feladatokat szervező és irányító munkatársak átvételével jön létre. A közleményben felidézték, hogy január 1-jétől az óvodák kivételével általános szabályként állami fenntartásúak lesznek az oktatási intézmények - Az állami irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, amelybe beleértendő a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérének, járulékainak központi biztosítása, a bérfinanszírozás, valamint a taneszközellátás és a külső szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) támogatása - írták kiemelve: a fenntartói feladatok átvételével a kormány felszámolja azokat a különbségeket, amelyek az előző évtizedekben az önkormányzatok eltérő anyagi lehetőségei miatt alakultak ki a köznevelési rendszerben.