Magyar Nemzet, 2012. augusztus (75. évfolyam, 209-238. szám)

2012-08-01 / 209. szám

9 Magyar N­emzet • Látó-Tér 2012. augusztus 1., szerda I'lnwr'IfllllllBBIlUT! 7iTiwi»M^^JCTi%SEsaaMHa»'»»!r»rcgsil­a»«^ Bándy Kata feltételezett gyilkosának hátországa A rendőrségi pszichológusnő megölésével gyanúsított P. László innen indulhatott el július elején Az épületben mocsok, az udvaron szemetet fúj a szél­­ a pécsi Magtár utcai ház önkormányzati lakásában harmincan-negyvenen élhetnek, nyomorogva, többen közülük önkényes lakásfoglalók. Itt lakott egy rö­vid ideig P. László is, aki a gyanú szerint megölte Bándy Katát. Bár a hatóság szerint már csak részletkérdéseket kell tisztázni a gyilkossági ügyben, a pécsiekben még vannak kételyek. Róka Máté N­éhány hónappal ezelőtt a Basa­malom környékén - a Zsolnay kulturális negyed déli szom­szédságában - a családi házas övezetben élők sorozatos betörésekre pa­naszkodtak. Arra gyanakodtak, hogy a kö­zelben lévő bokros-fás részen felhúzott viskókból érkezhetnek a tolvajok hozzá­juk, innen járnak át portyázni, viszik el a kertekből, garázsokból mindazt, ami moz­dítható. A családi házas övezetből nem na­gyon merészkedtek be az általuk ismeret­len, veszélyesnek vélt részre. Ám a basa­malmi lakók szerint hetvenen költözhet­tek be a Magtár utca környéki „dzsumbuj­ba", ahol a maguk által felhúzott tákolmá­nyokban élnek az emberek. Az üggyel kapcsolatban akkor megkerestük a pécsi rendőrkapitányságot. A hatóság pedig azon túl, hogy egy általános ismertetőt küldött e-mailben a megelőzés fontossá­gáról, azt is közölte: megvizsgálják a leve­lünkben írt információkat is. Néhány hét múlva jelent meg P. László Pécsen: unokatestvéréhez jött, aki az egyik Magtár utcai épületben él, amely alig né­hány száz méterre van Basamalomtól és a Zsolnay negyedtől. P. László volt az, aki jú­lius 8-án a belvároson keresztül a pécsi sö­rözőből hazainduló 25 éves lányt a gyanú szerint megölte. Bándy Kata holttestét csak néhány nappal később találták meg, majd meglett a gyanúsított is, akit mene­külés közben fogtak el. Nem lehet tudni, a Magtár utcai önkor­mányzati bérlakásokban élők közül ki la­kik ott illegálisan, s ki jogosult az amúgy minimális komfortfokozatú szükséglakás­ra. Mindenesetre a nyomortanyát P. Lász­ló elfogása után nagyon sokan pániksze­rűen elhagyták, bár nem sokáig voltak tá­vol, néhány nap múlva mindenki hazatért. A ház előtt kidobált gyermekülések, traktorgumi, szemét mindenhol. A lépcső­házban portól fekete pókhálók, koszos fa­lak, egy szétvert, hatalmas ablakon át tűz be a nap a folyosóra. Jöttünkre sorra csa­pódnak be az ajtók, a szülők rászólnak a gyerekekre, hogy azonnal menjenek be a lakásba. Az egyik fiatalasszony is csak félig nyitott ajtónál beszél velünk. - Volt, aki vi­gyázzon ránk, a fiúk mind kint voltak éj­szaka - válaszolta arra kérdésre, hogy fél­nek-e, tartanak-e valamitől. Hozzátette: - A rendőrök is jönnek, éjszaka és nappal többször is itt vannak, nem volt semmi gond. De félünk. A név nélkül nyilatkozó, húsz év körüli nő azt is elárulja, hogy kint voltak az ön­­kormányzattól náluk, a házból ugyanis menniük kell. Ő már tudja is, hogy hová fog elköltözni. A földszinten lakó Németh Károlyné harminc éve lakik a Magtár utcai bérlemé­nyében. - Le fogják bontani a házat, min­denkit kiköltöztetnek. Nálam úgy két hete jártak, azt mondták, kapok másik lakást, és majd telefonálnak, de még nem szóltak - mondta. - Én nem tudhatom, hogy ez összefüggésben van-e a történtekkel vagy sem. Gondolom, ez is belejátszott, de a ház is nagyon rossz állapotban van, amióta itt élek, nem újították fel - közölte az asszony. Bándy Kata Dugonics utcai lakása szintén közel van a Zsolnay negyedhez, ám attól nem délre, hanem északra talál­ható a Ledinán. A hangulatos, dimbes­­dombos, tipikusan pécsi városrész egykor szebb napokat látott, elsősorban orvosok, ügyvédek, tanárok éltek itt, mára azonban kicserélődött a lakosság. Az utóbbi évtize­dekben egyre több alacsony iskolázottsá­­gú, sokszor munkanélküli, segélyekből élő ember költözött ide, miközben a dolgo­sabb és jobban képzett lakók száma csök­kent. Éppen ezért jelentett pozitív válto­zást a közeli Zsolnay negyed létrehozása, ami megemelheti a városrész nívóját, nép­szerűvé teheti az egyetemisták, a fiatal ér­telmiségiek körében a környéket. Az in­gatlanforgalmazók számítanak arra is, hogy az ingatlanárak emelkedni fognak. Ám még korántsem tartunk itt: az egyik Dugonics utca melletti, csendes ut­cában Katalin, az egyedül élő idős nő évek óta próbálja eladni otthonát. Megözve­gyülése után hiába hirdette meg takaros házát jutányos áron, mindeddig nem ér­kezett rá vevő. Az utcán éppen egy rossz arcú, koszos részeg fekszik a szemben lé­vő háznál. Katalin azt mondja, sajnos van ilyen. Néhány lépéssel odébb egy lerob­bant, nem tudni, hány ember által lakott, kétemeletes sárga ház kapujából 30 év kö­rüli nő lép ki, karján csecsemő. Mögötte az ajtóban félmeztelen férfi. A fiatalasz­­szony közeledtünkre veti oda: - Na mi van, paraszt? Mit akarsz? Amikor megtudja, hogy újságírók va­gyunk, kicsit megenyhül, beszédesebb lesz, de akkor is csak annyit mond, hogy bizony Kata eltűnésekor itt bejártak a rendőrök minden utcát, s később is renge­teg helyre bementek. Ők? Ők nem láttak semmit - állítja. Bándy Kata ügyében ugyanakkor to­vábbra is rengeteg kétely merül fel a pécsi­ekben annak ellenére, hogy Dakos József Baranya megyei rendőrfőkapitány koráb­ban azt hangsúlyozta: az elkövető egyedül volt, nem keresnek újabb gyanúsítottat, bi­zonyos részletek tisztázása van már csak hátra. Bár a gyilkosság helyszínét rendsze­resen látogatják guberálók, mégis csak a lány eltűnése után három nappal lelt rá egy gyermek a holttestre. A gyermeket állítólag meg is fenyegették, de az nem tisztázott, hogy ki és miért tette, s hogy valóban meg­történt-e a fenyegetés. A rendőrség szerint nem bizonyítható. Szintén a kételyeket erősíti több meg­válaszolatlan kérdés is. A meleg nyáréjsza­kán, nyitott ablakok mellett miért nem hallottak semmit a környéken lakók, a pszichológusnő miért nem kért segítséget senkitől, és miért nem ment be az otthoná­ba, amikor P. Lászlóval a háza előtt találko­zott? A hatóság közlése szerint P. László te­lemaradva követte a gyilkosság helyszínéig Bándy Katát pár száz méterre a lakástól, vagyis lett volna módja segítséget kérni. Ez alapján - vélik sokan - kérdéses az is, mi­ként tudta egyedül elkövetni a tettét P. László úgy, hogy senki ne vegye észre. To­vábbra sincs arra válasz, hogy megerősza­­kolták-e a lányt. (A tettes egyik vallomásá­ban elismerte ,ugyan az erőszak tényét, majd vissza is vonta, majd megint azt mondta, hogy történt erőszak.) A Baranya Megyei Rendőr-főkapitány­ság hétfői megkeresésünkre annyit közölt, hogy a témában sajtótájékoztatót tartottak július 21-én, ahol minden újságíró választ kapott az ott feltett kérdéseire. A sajtótájé­koztatón feltett és megválaszolt kérdése­ken kívül a főkapitányság nem kíván bő­vebb felvilágosítást adni a nyomozás során tett megállapításokról. A nyelvvizsga hiánya miatt rengeteg diplomát nem adnak ki Bár a kormány elképzelései szerint néhány éven belül a felsőoktatásba való belépés feltételévé kellene tenni legalább egy nyelvvizsgát, a hallga­tók jelentős részének még a végzés idejére sem sikerül megszereznie a nyelvtudást igazoló papírt. A prob­léma néhány kivétellel szinte min­den intézményben jelentkezik, van olyan főiskola, ahol a diplomák fe­lét nem tudják kiadni. A Csókás Adrienn_________________ M­ a már nemcsak a multina­cionális cégek, de a magyar vállalatok is nagy hang­súlyt fektetnek arra, hogy leendő munkatársaik beszéljenek idegen nyelveken, sőt a kormány tervei szerint néhány éven belül a felsőoktatási felvéte­lin is feltételül szabnák a nyelvvizsgát. Ennek ellenére az intézmények évről év­re több tízezer diplomát tartanak vissza azért, mert a hallgatók tanulmányaik vé­gére sem tudják bemutatni az oklevél ki­adásához elengedhetetlen nyelvvizsga­bizonyítványt. A Nyíregyházi Főiskolán például már ötezer fölé kúszott azon végzősök száma, akik nem vehetik át oklevelüket. Mint azt Kovács Zoltán rektorhelyettes lapunkkal közölte, egy adott évben a diplomák mintegy ötven százalékát kell visszatarta­niuk a fenti okokból. Úgy tudjuk, a Szent István Egyetemen is ugyanezzel a gonddal küzdenek, a gazdasági, agrár- és egész­ségtudományi karon a diákok fele nyelv­vizsga nélkül jut el a záróvizsgáig, és több­ségük még ekkor sem tud értékelhető tu­dásról számot adni. Az Edutus Főiskolán még rosszabb az arány: az idén február­ban záróvizsgázó hallgatók kétharmada nem vehette át a diplomáját. A nyelvvizsgaprobléma sajnos a neves egyetemeket sem kerüli el. A Pécsi Tudo­mányegyetem végzősei közül az alapkép­zéseken és régi főiskolai-egyetemi képzé­seken tanulók 20-24 százaléka - évi ezer­­ezerötszáz hallgató - nem ünnepelhet a diplomaosztón, de több ezer oklevél po­rosodik a Debreceni Egyetem tanulmányi osztályán is. Információink szerint kö­rülbelül két-kétezer visszatartott diplo­mát számoltak össze a Miskolci Egyete­men és az egri Eszterházy Károly Főisko­lán, míg a Széchenyi István Egyetemen és az Óbudai Egyetemen a végzősök csak­nem húsz százaléka késik a nyelvi papír megszerzésével. Ha kevés is, de azért van néhány olyan intézmény, ahol szinte mindenki időben átveheti a végbizonyítványát. Ebbe a kör­be kizárólag a vezető egyetemek: az ELTE, a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Műegyetem tar­toznak.­­ A ki nem adott diplomák száma nálunk jóval tíz százalék alatti, ami rész­ben annak köszönhető, hogy hallgatóink túlnyomó része - elsősorban a magas fel­vételi ponthatárok miatt - már eleve nyelvvizsgával kezdi meg tanulmányait. Másrészt nagy hangsúlyt fektetünk a nyelvoktatásra, sőt számos idegen nyel­ven meghirdetett szaktantárgyat is kíná­lunk a diákoknak - mondta lapunknak Szántó Zoltán, a Corvinus oktatási rektor­helyettese, kiemelve: a széles nyelvikur­­zus-kínálat jó része ingyenes. Nincs gond a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen sem, ahol az egyetem saját nyelvi intézetében nemcsak a nyelvvizsgára készülőknek, de a bizonyítvánnyal már rendelkezőknek is biztosítanak ingyenes nyelvi képzéseket. Jobbágy Ákos oktatási rektorhelyettestől úgy tudjuk, a Műegyetemre jelentkezők legtöbbjének már a felvételkor megvan a nyelvvizsgája, sőt a 2011-ben felvettek­nek átlagosan több mint egy nyelvvizsgá­juk van. Az idén és jövőre diplomázók egyéb­ként valamivel jobban járnak, mint alsóbb évfolyamos társaik, az új felsőoktatási tör­vény ugyanis nekik még lehetőséget ad ar­ra, hogy ha a végzést követő három éven belül egyszer sem sikerül a nyelvvizsgájuk, akkor elég, ha a főiskola vagy egyetem sa­ját, belső nyelvi felmérésén megfelelnek. Az intézmények szabadon eldönthetik, hogy élnek-e a könnyítés lehetőségével, il­letve hogy milyen követelményeket hatá­roznak meg. Kis Norbert felsőoktatási he­lyettes államtitkár azonban ezzel kapcso­latban arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a felmérés csakis akkor helyettesít­heti a törvényben meghatározott nyelvi követelményeket, ha az annak megfelelő tudásszintet írja elő. Vagyis elméletileg a helyi vizsgáknak is egyenértékűnek kell lenniük az állami középfokú, B2 szintű komplex nyelvvizsgával. ŐSZRE MEGALAKUL AZ ISKOLAFENNTARTÓ. Szeptember elsején lét­rejön az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alatt álló központi hivatal, a Webelsberg Intézményfenntartó Központ amely feladatait a tankerületen keresztül látja el - közölte az oktatási államtitkárság tegnap. A tankerületek működése a tárca szerint nem jár többletkiadással, mivel a megyei intézményfenntartó központok átszervezésével - azok jelenle­gi státusaiból és tárgyi erőforrásaiból -, valamint a települési önkormány­zatoknál a fenntartói feladatokat szervező és irányító munkatársak átvé­telével jön létre. A közleményben felidézték, hogy január 1-jétől az óvo­dák kivételével általános szabályként állami fenntartásúak lesznek az ok­tatási intézmények - Az állami irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, amelybe beleértendő a pedagógusok és a nevelő-okta­tó munkát közvetlenül segítők bérének, járulékainak központi biztosítá­sa, a bérfinanszírozás, valamint a taneszközellátás és a külső szakmai el­lenőrzés (tanfelügyelet) támogatása - írták kiemelve: a fenntartói felada­tok átvételével a kormány felszámolja azokat a különbségeket, amelyek az előző évtizedekben az önkormányzatok eltérő anyagi lehetőségei mi­att alakultak ki a köznevelési rendszerben.

Next