Magyar Nemzet, 2012. szeptember (75. évfolyam, 239-267. szám)
2012-09-06 / 244. szám
kultura@magyarnemzet.hu Rajzokba terelt történelmi traumák Képregény készült a berlini falhoz kapcsolódó öt emberi sorsról • Egy műfaj nagykorúvá válásának állomásai Hideglelős történetek a hidegháborús valóságból: egy nemrég bemutatott német képregény a rossz emlékű fal mögötti élet szomorú tapasztalatairól mesél a fiatalabb nemzedékeknek. Szemtanúk visszaemlékezéseiből és számos dokumentum alapján elevenedik meg öt történet a kommunista Németország nyomasztó hétköznapjairól. ■m Szathmáry István Pál________ Az 1961-ben felhúzott, Berlint kettéosztó fal egyfelől a hidegháborús idők szimbólumává vált, másfelől számtalan egyéni sorsdráma, családi és érzelmi megpróbáltatás okozója volt. A filmalkotások után most egy képregény is kiveszi a részét a traumatikus múlt feldolgozásának munkájából. A fiatal illusztrátor szerzők, Thomas Henseler és Susanne Buddenberg szemtanúkat hallgattak meg, fotók, könyvek, filmek, történelmi művek és irattárak anyagait böngészték át, hogy képregényük a lehető legpontosabban mutassa be a történteket. A hatalmas anyagból öt történetet választottak ki, az 1961 és 1989 közötti históriák a fallal kapcsolatos legkülönbözőbb jellegű helyzeteket mutatnak be. 1961-ben a fiatal Ursula Malchow és férje, aki ápoló volt, a nyugat-berlini Lazarus-kórházban dolgozott. Tanúi voltak számos keletberlini menekülési kísérletnek, amelyek közül több a kórházban végződött. 1962. szeptember 4-én a 41 éves Ernst Mundt a szemük láttára vesztette életét, amikor megpróbált átmászni a falon, hogy csatlakozzon Nyugat-Berlinben élő édesanyjához, egy keletnémet határőr által kilőtt golyók ölték meg. Malchow asszony ma 75 éves, és jelenleg is a kórház közelében él. Az ő történetét is feldolgozta a Berlin, a megosztott város című képregénykötet. - Minden, ami ebben a könyvben van, igaz - mondta meghatottan az asszony a berlini fal emlékmúzeumában rendezett sajtóbemutatón. - Személyes históriákat akartunk elmesélni, a tényleges színhelyeket kívántuk ábrázolni, egyfajta történészmunkát igyekeztünk az olvasó kezébe adni - mondta Thomas Henseler. Ez az időszak nem olyan távoli, de sokan már elfeledték, illetve vannak, akik nem is tudják, hogy a második világháború után, a hitleri birodalom veresége nyomán Németország területén két állam jött létre, az egyik oldalon a kommunista Kelet-Németország, hivatalos nevén Német Demokratikus Köztársaság (NDK), a másikon a Nyugat által támogatott Német Szövetségi Köztársaság (NSZK). Az NDK hatóságai 1961. augusztus 13-án lezárták a háború nyomán ugyancsak két részre szakított Berlin keleti és nyugati övezetének határát, először szögesdrót kerítést, majd betonfalat építettek a választóvonalon. így akarták megakadályozni, hogy az NDK lakói fővárosukból tömegesen átsétáljanak a szabad világba, hiszen a választóvonalon lévő berlini utcák másik oldala a nyugati övezethez tartozott, ahonnan már biztonságosan el lehetett jutni az NSZK-ba. Szerepel a könyvben Detlef Matthes esete is. A fiatal kelet-berlini a tiltás ellenére fényképezte a berlini falat és annak környékét, mert nagyon kíváncsi volt a város nyugati felére. Érdeklődését hatheti elzárással „jutalmazták” a hatóságok. Megörökítették a rajzolók a Holzapfel család merész szökését is: a hitleri birodalom légügyi minisztériumának, a mai pénzügyminisztériumnak az épületéről ugrottak le a fal túlsó oldalán várakozó rokonokhoz egy hátizsák segítségével. Az áldozatok száma pontosan nem ismeretes, de a fal fennállásának évei alatt legalább 125 szökési kísérlet végződött halállal, több mint 60 esetben a keletnémet határőrség lövései ölték meg a menekülőket. A két alkotó elmondta: az volt a céljuk, hogy közel hozzák a megosztott város hétköznapjait, és ezzel érzékeltessék a keletnémet diktatúra jellegét a mai fiatal nemzedéknek. VALÓSÁGMESE. A képregény műfaja az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben nagykorúsodott, és olyan személyes hangvételű szerzői alkotások születtek, amelyek a múlt egy-egy traumatikus epizódját tárják az olvasók elé. A sort lehetne kezdeni Will Esner munkásságával, aki a műfaj egyik legmeghatározóbb alkotójává vált a huszadik században. Egyik fő műve a Cion bölcses jegyzőkönyveinek történetét dolgozza fel. Igazi fordulópontot jelentett a műfej történetében Art Spiegelman munkája, a Maus, amelynek cselekménye holokauszttúlélő szülei emlékein alapult Szomom apropója a rövid áttekintésnek, hogy a napokban hunyt el a lengyel származású Joe Kubert, aki alternatív önéletrajzként értelmezhető képregényében egy olyan főhős történetét mutatja be, aki az ő héber nevét viseli, és azt az életet éli a varsói gettóban, amelyet a családja élhetett volna, ha nem hagyja el 1926-ban Lengyelországot Hatalmas világsikert hozott alkotójának, Marjane Satrapinak az iráni gyerek- és kamaszkor viszontagságait feldolgozó Persepolis című képregény, egész estés animáció is készült belőle. Az 1960-as születésű Joe Sacco szintén sokat tett a műfej elismertetéséért többek között Palesztináról és a boszniai háborús pokolról készített ,rajzolt haditudósításokat. A mai huszonévesek már alig tudnak valamit a fal egykori borzalmairól fotó: europress/afp/patrick hertzog Kilenc hónap négy tételbe sűrítve Gyöngyösi Levente III., Születés című szimfóniájának ősbemutatója az idei kortárs premier a fesztiválzenekar Mahler-ünnepén. A darabot ma este háromnegyed nyolckor mutatják be Mahler V. szimfóniája mellett a Művészetek Palotájában. A személyes élmény motiválta műről a szerzőt kérdeztük. Bakutya Eszter__________________ Fogantatás, Belül, Születés, Kívül - ezek a 111. szimfónia tételcímei, amelyek rögtön elárulják: egy kisbaba útját követi végig a négytételes darab. Gyöngyösi Levente nem titkolja: Hanga nevű kislánya év eleji születése motiválta a komponálásban, témaként azonban nagyon is tudatosan választotta ezt a meghatározó személyes élményét. - Nem volt nehéz eldönteni, hogy érdekes lenne erről zenét írni, különösen azért, mert tudomásom szerint még nem volt arra példa a zenetörténetben, hogy valaki a gyerek szemszögéből nézve közelítse meg az élet két nagy misztériuma - a születés és a halál - közül az egyiket, azt, amelyikről éppen a gyerek szempontjából nem sokat tudunk - mondja a komponista. A szimfónia első és harmadik tétele inkább történetet mesél el, a második (Belül) és a negyedik (Kívül) pedig statikusabb, egy-egy állapotot mutat be - tudtuk meg a szerzőtől. Az első tétel, a szellemi értelemben vett fogantatás a leghosszabb, önmagában is külön egység, a másik három pedig tulajdonképpen összefügg egymással, és együtt alkotja a második egységet. A harmadik tétel maga a születés, ez a legnaturalistább, az anya és a baba hányattatásait, a szülő nőben lévő ellentmondásos érzelmeket mutatja be az eksztatikus várakozástól a teljes kétségbeesésen át a születés felszabadító pillanatáig. A második tétel, amely két variációból álló, lassú tétel, tudatosan nem törekszik változatosságra, hiszen az anyaméhben való élet lényege a stabilitás és az állandóság. A negyedik tétel pedig tulajdonképpen egy zenekari dal szoprán hangra, József Attila Tedd a kezed című versére, ez is inkább egy életpillanat érzésvilágát közvetíti - meséli Gyöngyösi Levente, aki eredetileg szöveg nélküli, hangzókból álló gyermekhangot tervezett a tételhez, komponálás alatt azonban üzenetszerűbbnek találta ezt a verset. - A gyermek végtelenül kiszolgáltatott, és ez irányított engem a József Attila életművében az anya szerepét a szeretőével szinte öszszemosó gondolatkörhöz. A szülő a gyermek életében abszolút hatalom, mindent meg tud adni neki, és mindent el is tud venni tőle. Erre a felelősségre is figyelmeztet ez a vers - teszi hozzá a zeneszerző. Gyöngyösi Levente a pécsi Pannon Filharmonikusok rezidens zeneszerzője is, az együttes a jövő csütörtökön mutatja be Pécsett Pécsi nyitány című zenekari művét, de ők játsszák a szerző négy ütőhangszeres szólistára és zenekarra írt Sinfonia Concertantéjának májusi ősbemutatóját is az Amadinda Ütőegyüttessel. Gyöngyösi Levente egy populárisabb, a könnyűzenéhez közelítő zenés színpadi alkotásba is hamarosan belekezd, ezt viszont Hollerung Gáborral, a Dohnányi zenekar vezetőjével közösen tervezik. 2012. szeptember 6., csütörtökKultúra 15 Rovatvezető: Muray Gábor Bourne lapos utánlövése Tony Gilroy bűnügyi trilógiafolytatása kissé erőltetettre sikerült A Bourne-hagyaték a címében próbálja meglovagolni egy trilógia sikerét, ám végül inkább csak önismétlést kapunk, ráadásul Matt Damont sem sikerül pótolni. FILM : Kárpáti György_________________ • • Öt éve már, hogy Matt Damon és a rendező Paul Greengrass a maga részéről befejezettnek tekintette Robert Ludlum kémhősének kalandjait. A csúcson hagyták abba. A Bourne-ultimátum nemcsak a trilógia legjobb darabja volt, de a filmtörténet kémfilmjeinek sorába is az egyik legjobban sikerült hollywoodi alkotásként vonult be. A producerek fejében viszont nem ez, hanem a három résznek köszönhető egymilliárd dolláros bevétel maradt meg. Damont dicséret illeti, hogy ezek után minden ostromot visszautasítva nem állt szorítóba a pénzért egy negyedik részben, így a gyártó stúdiónak maradt a B terv. Új rendező, új főszereplő, új történet. És valamiért bíztak abban, hogy az erősen analóg sztori így majd nem zavarja a rajongókat. A Bourne-hagyaték már nem az író Ludlum története, ellenben az első három rész forgatókönyvírójának, Tony Gilroynak a rendezése, aki elhagyta elődje kézi kamerás mozgásait, s a történetben növelte az akciójelenetek számát. Főhőse hasonló életutat jár be, mint Bourne, ő is szuperkiképzés után válik nemkívánatos személlyé, likvidálása pedig azért nem sikerül, mert túl tökéletes. Elmenekül lebombázása elől, majd megpróbálja kideríteni, kinek és miért állt útjában. Ebben lesz segítségére egy csinos doktornő, aki hasonló cipőben jár - őt laboratóriumi kísérletek közben akarják kivonni a forgalomból -, az életéért menekül. És ahogy jó bűnügyi filmben illik, a szálak szépen-lassan összefonódnak, sötét titkok kerülnek felszínre. De addig még a két főszereplőnek sokat kell dolgoznia, s még inkább menekülnie. A Bourne-hagyatékban van ugyan finesz, de elődeitől messze elmarad. A főszereplő Jeremy Renner mára kétségtelenül szupersztárrá vált, de ehhez a filmhez mégsem olyan karakteres, mint Matt Damon, akit nem csak megszokásból hiányolunk a történet egészében. Érezhetik a hiányt Hollywoodban is, mert a mozi diszkréten beemeli a sztoriba Jason Bourne-t, egyúttal lehetőséget kínál neki egy ötödik darabban való viszszatérésre. A női főszereplő, Rachel Weisz ezúttal csak kétségbeesett tekintettel néz maga elé, és ugyan lehet, hogy egyesek szerint ez elég, de ahhoz azért túl sokat van jelen a vásznon. Persze ha erősebb kezű rendező dirigálja, egészen másképp is alakulhatott volna, így viszont A Bourne-hagyaték olyan hollywoodi iparosmunka marad, amely nem hagy a nézőben maradandó emléket. (A Bourne-hagyaték színes, feliratos, amerikai film, 2012, 135 perc. Rendező: Tony Gilroy. Forgalmazó: UIP-Duna Film.) Jeremy Renner sajnos nem pótolja Matt Damont Magyar alkotások a designfővárosban Helsinki, a világ 2012-es designfővárosa csaknem 250 programot rendez az idén. Hazánkat a Magyar Formatervezési Tanács képviselheti A világ designfővárosa 2012 rendezvénysorozat egyik kiemelt programján, a Mindennapi felfedezések című nemzetközi kiállításon, amelyet mától szeptember 16-ig rendeznek meg a helsinki designhét idején. Szerepelnek magyar alkotások a tárlat központi programjában is, Folyamatos jelen - Continuous present címmel pedig önálló magyar kiállítást is rendeznek. Ezen a kortárs magyar alkotások a kreatív potenciál folytonosságát reprezentálják. (P. Sz. E.) Érti Péter kerül a táncszínház élére Érti Pétert nevezte ki a Nemzeti Táncszínház Nonprofit Kft. ügyvezetőjévé Török Jolán utódjául az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán január 1-jei hatállyal. A következő nem egészen fél évben a két igazgató szorosan együttműködve dolgozik. Érti Péter igazgatói megbízása január 1- jétől 2017. december 31-ig tart. (MN) Ferences kiállítóhely nyílik Szegeden Szeptember második felében a rend szegedi történetét, a barátok és az itt élők kapcsolatát bemutató látogatóközpont nyílik a 265 millió forintos uniós támogatásból felújított alsóvárosi ferences kolostorban. A templom és rendház Pannonhalma után a második legnagyobb középkori eredetű egyházi épületegyüttes Magyarországon, amely mind a mai napig eredeti funkciójának megfelelően működik. (MTI)