Magyar Nemzet, 2012. szeptember (75. évfolyam, 239-267. szám)

2012-09-01 / 239. szám

Hasvar­­ael Látó-Tér 2012. szeptember 1., szombat Elkészült az ajánlás a kerettantervekre Az Oktatáskutató és Fejlesztő Inté­zet elkészült a kerettantervi ajánlá­sokkal: a tervek szerint a szakisko­lásoknak mindössze kilenc közisme­reti órájuk lesz 2013-tól, a gimna­zistáknak pedig tizenöt. Erkölcstant már az első osztálytól mindenhol kötelezően tanítani kell. ts Csókás___________________________________ E­ lkészültek a kerettantervek, a minisztériumi egyeztetés alatt áló anyag még szeptemberben rendeleti formát ölt. Az Oktatás­­kutató és Fejlesztő­ Intézet lapunknak megküldött anyaga szerint a tanítandó tartalmakat a korábbiakkal ellentétben nem évfolyamonként, hanem iskolatípu­sonként, illetőleg tagozatonként határoz­ták meg. A tervek szerint az ásó tagozato­soknak kilenc különféle tantárgyuk lesz: az erkölcstan már az első osztálytól köte­lező lesz heti egy órában, az idegen nyelv oktatása pedig a negyedik évfolyamon lép be, heti kétórás kerettel. Az ének-zenét már ebben az időszakban lehet emelt szinten - heti öt órában - tanítani. A felső tagozatosoknak 16 féle tantár­gyuk lesz, magyar nyelv és irodáimból példáu két különböző tanmenetet is kalá­nak a tantervek kidolgozói. Ötödik és nyol­cadik évfolyam között az ének-zene mellett már a matematikát, az idegen nyelvet és a természettudományt is tanulhatják emelt szinten a gyerekek. A minim­is óraszá­mokat tartalmazó táblázat szerint ezen időszakban a diákoknak heti három ide­gennyelv- és matematikaórává kell szá­molniuk, történelemből viszont csak kettő lesz. Osztályfőnöki órát ötödiktől kell tar­tani, a kémia, fizika, biológia és földrajz pe­dig a hetedik évfolyamon lép be. A négyosztályos gimnáziumokban egy­szerre két nyelvet is kell tanítani, amelyek­re a kerettantervi ajánlás alapján heti 3-3 óra lenne. Ebben az iskolatípusban a ter­vek szerint 15 különböző tantárgy szerepel a diákok órarendjében, míg a szakközép­­iskolákban csak 12 közismereti tárgy lesz, a szakiskolákban pedig ennél is kevesebb: mindössze 9, amelyek között önálló helyet kap az osztályközösség-építés is. ■ KÖZPONTOSÍTÓ RENDSZER? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sze­rint az eddigi liberáisabbal szemben erő­sen központosító oktatási rendszer épül ki az új köznevelési törvény nyomán. Mend­­rey László, az érdekvédők elnöke tegnapi tájékoztatóján kiemelte: bár a közoktatás átalakításra szorul, annak hajóját nem iránymódosításra, hanem irányváltásra kényszerítik a törvények. A PDSZ tagjai kö­rében végzett, nem reprezentatív kérdőíves felmérés szerint a pedagógusok 65 százalé­ka szerint jó, de teljesíthetetlen a minden­napos testnevelés bevezetése. (MTI) HILLER A HETVENES ÉVEKRŐL. Az MSZP-s Hiller István szerint a jövő héten kezdődő tanévvel a kormány a hetvenes évek oktatáspolitikáját hozza vissza. A korábbi oktatási miniszter tájékoz­tatóján azt mondta, ez csak a kezdet, de 2013-ra olyan lesz az iskolaügy, mint 1973-ban volt a tanárok állami iskolákban, államilag kinevezett igazgatók vezetésével, az állam által ellenőrzött tananyagot oktatják, s ezt a központból irányítják Hiller az MSZP terveiről közölte: lehetővé ten­nék hogy az önkormányzatok iskolafenntartók legyenek (MTI) A pécsi repülőtér meghosszabbításá­nak tanulmányaira, terveire több mint százmilliót költött el a szocialis­ta városvezetés, miközben a munká­ból nem lett semmi. A pécsi MSZP- sek emlékei azonban kissé hiányosak a történtekkel kapcsolatban. 51 Bóka Máté.______________________________ T­ oller László volt szocialista pol­gármester a 2006-os ország­­gyűlési választási kampány fi­nisében adta át a Pécstől né­hány kilométerre fekvő pogányi repülő­teret. Innen kisebb sportrepülők szállnak fel, valamint nyaranta egy utazási cég szervezésében indul heti rendszeresség­gel chartergép Bulgáriába és Korfu szige­tére. A légikikötőt így néhány ezren hasz­nálják. A szocialista városvezetés idején nemegyszer hangzott el az az érv, hogy újabb milliárdos beruházással, a kifutó meghosszabbításával lehetne fellendíteni a forgalmat. A volt MSZP-s alpolgármester, Tóth Bertalan a megyei napilapnak a minap azt nyilatkozta, hogy bár készült volna egy, a kifutópálya meghosszabbítását célzó ta­nulmány, ám ezt végül nem rendelték meg, nem is fizettek érte. Tóth azonban rosszul emlékszik: 2007 és 2009 között 106 millió forintot költöttek különböző tervekre, tanulmányokra, amelyek mind a pályahosszabbítását célozták, és ezt az összeget ki is fizették - zömében - az Airport Consulting Kft.-nek és a Vibro­­komp Kft.-nek. A pályahosszabbításból viszont nem lett semmi. A légibázist egykor irányító, volt szo­cialista parlamenti képviselő Kőhegyi Ist­vánnak pedig „beugrott”, hogy voltak ki­fizetések és tervek is, amelyeket egy „na­gyon komoly” társaság készített el, nem pedig valami „500 ezer forintos alaptőké­jű komlói vagy drávaszabolcsi” cég. A „nagyon komoly” budapesti Airport Consulting Kft. - amelyet egyébként öt­százezer forintból alapítottak - jelenleg végelszámolás alatt van, elérhetetlen. (Tulajdonosai ugyanakkor egy, a Consul­­tinghoz hasonló profilú társaságot már alapítottak a korábbi cégük székhelyén.) Kőhegyi arra pedig már nem is emléke­zett, ki és mikor fújta le a pálya meghos­szabbításának projektjét. A miértre vi­szont azt mondta, hogy azért történt, mert túl drága lett volna. A csaknem hárommilliárd forintból lé­tesített légikikötő évente úgy kétszázmil­liójába kerül Pécsnek, hiszen százmilliót áldoznak csak a működtetésre, és ugyan­ennyit fizetnek ki az építésre felvett hitelek törlesztésére. Dragovácz Márk, a reptér je­lenlegi vezetője szerint egy nagyobb és üzemeltetési költségeit tekintve a mainak többszörösébe kerülő repülőtér fenntartá­sa pedig gondot okozna a városnak, annak is örülnének, ha 50-100 fős gépeket sike­rülne alkalmanként megtölteniük. Uránbányanyitás B» B- M. C._______________________________ A z 1997-ben bezárt pécsi uránbánya újraindítása a szakemberek szerint hosszú távon érné meg. Az elképzelés komoly lakossági tiltakozást váltott ki. A baranyai megyeszékhely uránbányáját az 1950-es években indították el, s több tízezer embernek biztosított megélhe­tést. Az uránérc súlyos egészségkárosító hatása közismert, így az üzem bezárása után is komoly félelmek élnek a pécsiek­ben. Az ausztrál tulajdonú Wildhorse Energy Hungary Kft. nyitásra vonatkozó tervei jelentős civil tiltakozásba is üt­köztek, bár még nem született kormány­zati döntés a termelés beindításáról, csak vizsgálják annak lehetőségét. A kft. 2006-ban kapott kutatási jogot a Délke­­let-Dunántúl, a Mecsek és környezeté­nek hét területére. A cég vezetőinek nyi­latkozatai szerint csaknem egymilliárdot költöttek eddig a kutatásokra. A Buda­pesti Műszaki Egyetem Nukleáris Tech­nológiai Intézetének vezetője az Info Rá­diónak a közelmúltban úgy nyilatkozott: a hazai uránt jelenlegi világpiaci árak miatt még nem feltétlenül lehet gazdasá­gosan kitermelni, de később, 10-20 éves távlatban esetleg kifizetődő lehet. Aszódi Attila szerint az uránérc utáni igény nő­het, hiszen több ország is bővíteni szán­dékozik atomerőműveit, így pedig a nem olcsó magyarországi kitermelés már megérheti például az ausztráloknak. A tervezett uránbánya a környező falvakat, Cserkútot, Abaligetet, Kővágószőlőst, Kővágótöttöst is érintené. A felszínen minimális mértékű beavatkozással ha­tolnának le 750-1500 méteres mélység­be lejtős aknákon keresztül. SHMMIMi Százmilliót költöttek feleslegesen a szocialisták Pécsett a légikikötő kifutópályájának meghosszabbítására rendeltek terveket ■ Rosszul emlékeznek a volt döntéshozók Csak néhány ezren használják a pécs-pogányi repülőteret, ezért sincs szükség a kifutópálya meghosszabbítására fotó: Müller ANDREA Orvosképzés Hamburgban A Semmelweis Egyetem tizenkilenc hallgatója vehette át a diplomáját Egy német magánkórházlánccal összefogva kihelyezett képzéssel járul hozzá a Semmelweis Egyetem (SE) a német orvosutánpótlás biztosításá­hoz. A magyar orvosegyetem tanter­ve alapján folyó hamburgi képzés el­ső évfolyama az idén végzett. S Csókás Adrienn_________________________­ ­vehette semmelweises diplo­máját az egyetem hamburgi képzésének első végzős évfo­lyama: tizenkilenc német hall­gató. A székhelyen kívüli, külföldi képzés egyedülálló a hazai és az európai felsőok­tatásban: az Aslkepios Kliniken GmbH nevű, magánkézben lévő német kórház­lánc elsősorban a német orvosutánpótlás biztosítása céljából alakította ki az együtt­működést hazánk vezető orvosegyetemé­vel.­­ A személyes szakmai kapcsolato­kon alapuló kezdeményezés lényege, hogy a német orvostanhallgatók az első két évet Budapesten végzik, ahol főként az elméleti alapokat sajátítják el, majd ezt követően van lehetőségük Hamburgban folytatni tanulmányaikat, ahol inkább a tudományos kutatásra és a gyógyítási gyakorlatra helyezik a hangsúlyt, illesz­kedve a Németországban megszokott du­ális szakképzési rendszerhez. Fontos tud­ni azt is, hogy a diákoknak beiratkozáskor még nem kell jelezniük, hogy két év eltel­tével kimennek-e, természetesen van le­hetőségük arra is, hogy végig hazánkban maradjanak - ismertette lapunkkal a részleteket Karádi István, a SE Általános Orvostudományi Karának dékánja, ki­emelve, hogy a szakmai irányítást a kinti intézetben is a Semmelweis végzi. - A né­met hallgatók végig a Semmelweis Egye­tem tanterve alapján tanulnak, és a vég­zéskor mindenki a semmelweises diplo­mát kap, amelyet az egész unió területén elfogadnak. Az oktatók az Asklepios al­kalmazásában állnak, de előzetesen okta­tói képzettséget szereztek, és munkájukat rendszeresen ellenőrizzük itthonról. Ha szakmai hibát észlelünk, akkor bele is szólunk a kinti oktatásba. A legjobb né­­metnyelv-tudással bíró hazai professzo­raink például gyakran részt vesznek - személyesen, vagy videokonferenciával - a hamburgi államvizsgákon - hangsú­lyozta a dékán, aki emlékeztetett, hogy a közös oktatás 2008-ban kezdődött. Elmondta azt is, hogy a diákok a ma­gyarországi képzésért 12 ezer euró körüli éves tandíjat fizetnek, míg a hamburgi tan­éveik 14 ezer euróba (csaknem négymillió forint) kerülnek. Ez utóbbi, úgy tudjuk, a hasonló nyugat-európai képzési helyeken szokásos tandíjnak nagyjából a fele.­­ Abból a pénzből, amit a hallgatók a hamburgi képzésért fizetnek, mi nem ré­szesülünk, az Asklepios teljes mértékben maga gazdálkodik a hozzá befolyt ösz­­szeggel, noha időnként biztosít némi hozzájárulást a budapesti infrastruktúra fejlesztéséhez. A Semmelweis Egyetem bevételét kizárólag az az összeg képezi, amit a budapesti szemeszterek során fi­zetnek be a diákok. Ez egyébként komoly pénz, hiszen a külföldi diákok oktatása az egyetem teljes költségvetésének 8-10 százalékát teszi ki. Évi ötmilliárd forint körüli összegről van szó - mondta, hoz­zátéve, a külföldi hallgatóság legnagyobb részét a német fiatalok adják, az idén mintegy kétezren jelentkeztek onnan, akik közül több mint kétszázötvenen nyertek felvételt. Lapunk néhány napja számolt be róla, hogy a külföldi hallgatók oktatása hatal­mas bevételt jelent a hazai egyetemeknek, Pécsen több mint évi hárommilliárd, míg Debrecenben évi ötmilliárd forint tandíjat fizetnek a külföldiek, amely összeg után az intézményeknek adózni sem kell. A német orvostanhallgatók az első két évet Budapesten végzik fotó: hegedűs Márta

Next