Magyar Nemzet, 2012. november (75. évfolyam, 299-327. szám)
2012-11-09 / 306. szám
Felháborodott számos élelmiszergyártó és -forgalmazó azon, hogy az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet nyilvánosságra hozott egy listát, amelyen magas transzzsírsavtartalmú, azaz egészségtelen élelmiszerek szerepelnek. Az egyik cég pert is indít a hivatal ellen, mert mindezt lejáratókampánynak tartja. ís Zivkovics Natália-Szalai Laura_____ transzzsírsavtartalmat vizsgálta az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) az élelmiszerekben. A szakemberek számos esetben kiugróan magas értéket találtak, az eredményeket nemrég listán hozták nyilvánosságra. Felkerült erre a müzlitől az édességekig rengeteg élelmiszer, de tejtermékek, gyorséttermi ételek is helyet kaptak rajta. A transzzsírsavak a növényi olajok hidrogénezésekor keletkező vegyületek - olvasható az OÉTI honlapján. Az elfogyasztott mennyiség függvényében súlyosan károsíthatják az egészséget, növelik például a szív- és érrendszeri vagy egyes daganatos betegségek kockázatát. Transzzsírsavak csak a feldolgozott élelmiszerekben fordulnak elő, a feldolgozatlanokban nem. A legtöbb transzzsírsav a töltött kekszekben, a levesporokban, a margarinokban, a készételekben, a cukrászati termékekben és a bőolajban sütött ennivalókban van. Az OÉTI a listán szereplő termékeket 2009 és 2012 között vizsgálta, a gyártók szerint viszont így előfordulhat, hogy közben receptúrát váltottak, vagy már meg is szűnt a termék forgalmazása. Az érintett gyártók és forgalmazók azt sem értik, mi alapján választották ki a mérések alá vont élelmiszereket, s egyes cégek termékeit miért nem vizsgálták. Az élelmiszerek transzzsírsavtartalmára semmilyen törvényi szabályozás nem vonatkozik, tehát az OÉTI olyan dolgot vizsgált, amit semmi nem tilt - fogalmazott lapunk kérdésére Schobert Norbert, a Norbi Update International Kft. tulajdonosa. Szerinte üdvözlendő, ha megvizsgálják a hazai termékeket, az ÁNTSZ például végzett már hasonló vizsgálatot a táplálékkiegészítők körében, s egyes készítményekben amfetaminszármazékot is kimutatott. Schobert Norbert hangsúlyozta: az OÉTI-lista hiányos lett, továbbá problémásnak nevezte a vizsgálat eljárási menetét is. - Egy mérés nem mérés, vagyis a vizsgálatot mindenképpen meg kellene ismételni ahhoz, hogy hiteles eredmény szülessen - mondta. A listára szerinte felkerültek olyan termékek is, amelyek már nincsenek jelen a piacon, többek között az egykor az Update Zrt. és a Cerbona által gyártott müzliszelet is, amelyet már évekkel ezelőtt kivontak a forgalomból. Mint elmondta, az OÉTI ezzel a lépéssel „lejáratókampányt” indított, amellyel jelentősen rontotta egyes gyártók hitelét. A nyilvánosságra hozott lista már több tíz milliós forgalomcsökkenést eredményezett, ezért pert fogunk indítani az OÉTI ellen - szögezte le Schobert Norbert. - A lista szerintünk nem teljes és naprakész, mivel számos olyan termék szerepel rajta, amely már nem elérhető a piacon, ugyanakkor a sorból hiányzik sok olyan, jelenleg is kapható termék, amelynek esetleg magasabb a transzzsírsavtartalma, mint a listán szereplőké - közölte lapunkkal Pavlova Olga, a Detki Keksz Kft. ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta, élelmiszer-ipari gyártóként ők is felelősséget vállalnak a megfelelő táplálkozási szokások kialakításában, így az elmúlt évek termékfejlesztései során célul tűzték ki az egészséges táplálkozási igények kielégítését. - Megkezdtük a biokekszek gyártását, ezenkívül zabpelyhes és különböző gabonás termékekkel léptünk piacra - mutatott rá. Ugyanakkor Pavlova arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberek régóta fogyasztanak transzzsírsavtartalmú élelmiszereket, tehát a szigorítással vigyázni kell. Hozzátette, nem mindegy azonban, hogy milyen formában - tej, sajt, csokoládé illetőleg mekkora mennyiségben fogyaszt valaki ilyen termékeket. Alapvetően két problémánk van az OÉTI által közölt listával. Nem tartjuk teljes körűnek, másrészt számos valótlan adatot tartalmaz, hiszen sok, a piacon már nem szereplő termék is szerepel rajta - nyilatkozta lapunknak Sánta Sándor, a Bonbonetti-csoport vezérigazgatója. Elmondása szerint a listán szereplő szaloncukrokat már tavaly kivonták a forgalomból, s azóta minden márkázott szaloncukor valódi csokoládéval készül. 2005 óta ugyanis jelentősen csökkentették a termékek előállításához használt, transzzsírsavtartalmú alapanyagok arányát, és fokozatosan meg is szüntetik ezeket. Hozzátette azt is, a lista a feltüntetett cégeknek ilyen formában komoly gazdasági károkat okozhat. A kormány szigorításokra irányuló kezdeményezését támogatandónak nevezte, azonban szerinte a teljes átálláshoz időre van szükségük a gyártóknak, hiszen az édesiparnak a technológiai oldalát is meg kell teremtenie ahhoz. Megkerestük a Cerbona termékeket gyártó Naponta Kft.-t is, a cég azonban annyit közölt: álláspontját még nem alakította ki. Mint arról lapunk is beszámolt korábban: a kormány szigorításokat tervez a magas transzzsírsavtartalmú élelmiszereknél, pontos részleteket azonban egyelőre erről nem tudni. Dániában például már 2004- ben rendeletben írták elő, hogy csak a két százaléknál kisebb transzzsírsavtartalmú élelmiszerek kerülhetnek forgalomba. Ennek eredményeképpen jelentősen csökkent a szív- és érrendszeri betegség miatti halálozások aránya. Amerikai kutatók eredményei szerint pedig a transzzsírok emelik a vérben az ártó koleszterin szintjét, ám úgy találták, hogy nincsenek tartós hatással a vércukorszintre. Egyelőre nincs egységes és nemzetközi szabályozás abban a tekintetben, hogy az élelmiszerek címkéjén jelölni kelljen a termék transzzsírsavtartalmát, de az Európai Unió vizsgálja ennek lehetőségét - írta a Patika.hu. Az Európai Bizottság legkésőbb 2014. december 13-ig jelentést készít a transzzsírok élelmiszerekben és az uniós lakosság teljes étrendjében való jelenlétéről, figyelembe véve a tagállamokban szerzett tudományos bizonyítékokat és tapasztalatokat, és szükség esetén jogalkotási javaslatot is csatol a jelentéshez. MMT Transzzsírsavak: visszatámadnak a gyártók . « Borsodi Attii.a____________________ F riss hússzállítmány érkezett a fővárosi, VII. kerületi Madách tér közelében lévő Népmese magyar ínyencboltba. Gács-Tóth Natália, az üzlet egyik tulajdonosa egymás után teszi a hűtőbe a kolbász- és szalámirudakat, a szalonnákat. A füstölt húsáru illata betölti a helyiséget, messziről érezhető, így talán a legjobb reklám a házi portékáknak. - Tavaly decemberben nyitottuk meg a boltunkat - mesél az üzletvezető a kezdetekről a friss áru pakolgatása közben. - Mivel klasszikus családi vállalkozás vagyunk, és mindent saját forrásból valósítottunk meg, eleinte nem volt arra pénzünk, hogy weboldalt indítsunk, vagy feldíszítsük a kirakatot. Mindent lépésről lépésre sikerült elérnünk, amit ma itt látni, az tíz hónap kemény küzdelmének az eredménye - jegyzi meg Gács-Tóth Natália, aki férjével vezeti a boltot. A tulajdonosoknak eleinte nehéz volt felkutatniuk a termelőket, ma már a beszállítók ajánlgatják egymást, és sokan maguktól jelentkeznek. Az üzletbe nem könnyű bekerülni a termékekkel, a házaspár ugyanis alaposan megválogatja, kivel szerződik. Kizárólag magyar kistermelőktől vásárolunk árucikkeket, és csak olyan élelmiszert teszünk ki a polcokra, amelyeket egyetlen áruházláncban sem lehet kapni. Többéves kereskedelmi tapasztalatom ugyanis, ha egy termelő bejut a multihoz, akkor az árverseny miatt előbb-utóbb ront a terméke minőségén. Kíváncsiak vagyunk emellett arra is, hogy esetleges leendő partnerünk milyen filozófia szerint dolgozik, és miért vágott bele a tevékenységébe - jelzi a fiatalasszony. A terméket mindig megkóstolják, csak olyan élelmiszer kerülhet a polcokra, amely a tetszésüket elnyeri. Az árucikkeknek nem kell feltétlenül bionak lenniük. Mivel a beszállítók bizalmi kapcsolatban vannak a bolt vezetőivel, a személyek jelentik a garanciát. Úgy tartják, hogy a bio minősítés megszerzésével gyakran lényegesen drágábbá válik a termék, amely így sem olcsó. Ma már többnyire állandó beszállítóink vannak az ország szinte egész területéről, a legtöbben a Dunakanyarból. Mindig vannak új termékeink is, most éppen egy őrségi olajkészítővel tárgyalunk. Jellemző, hogy a partnereink főként fiatalok vagy középkorúak, csupán egyetlen hatvan év körüli beszállítónk van - emeli ki Gács-Tóth Natália, aki úgy látja, új értékrend van kialakulóban, a korosztályuk próbál boldogulni és teremteni önerőből, amire nagy szükség van. A bolt célközönsége a középosztály és a felső középosztály, hiszen a termékek nem olcsók. Ez annak ellenére is igaz, hogy induláskor az árak kialakításánál a bolt tulajdonosai alig kalkuláltak be hasznot. A vevők zöme magyar, főként budapesti, kevés a külföldi. A boltot úgy alakítottuk ki, hogy ne legyen sok az angol felirat, így az árucikkek túlnyomó többségén csak magyar szöveg van, ez elrettenti a turistákat, de egyébként is főleg a magyarok a célcsoportunk. Egyelőre jellemzően mindenki egy-egy termékért fut be hozzánk, aki megtehetné, az sem innen vásárol be hétvégére. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy sok ember akkor ad valamiért több pénzt, ha az külföldi, ez nálunk szinte már divat - hangsúlyozza az üzletvezető. S hogy mit lehet kapni a Népmese magyar ínyencboltban? Többek között lekvárt, mézet, szörpöt, sajtot, kézműves csokit, fűszert, többféle húskészítményt. Utóbbi termékek főként mangalicából, bivalyból, szürkemarhából és vadhúsból készülnek. - Szerettünk volna csemegepultot is, de olyan komoly előírások vannak, hogy egyelőre letettünk róla. Az emeleti galérián pedig azért nem tudunk kóstolót tartani, mert nincs vendégmosdó - jegyzi meg Gács-Tóth Natália. A megszokott magyar ízek mellett a vásárlók igazi különlegességekkel is találkozhatnak itt. A polcokon ugyanis lehet találni aszalt somot mézzel, aszalt paradicsomot, füstölt és juhászsót - utóbbi fokhagymáschilis -, valamint szárított és savanyúnak ejtett gombákat. Vásárolhatunk cukkiniből, tokaji aszús gönci sárgabarackból, sütőtökből, somból és kökényből, vaníliás feketeribizliből, rumos-mazsolás zöld dióból, valamint fehér rumos gesztenyéből készült lekvárkülönlegességeket. A kistermelők között van, aki tartósítószer nélkül, saját gyümölcsből készíti termékeit, ez a prémium kategória. Akad, aki veszi a gyümölcsöt, de hőkezeléssel, mindenféle tartósítószer nélkül teszi elállóvá a lekvárt, amelynek nagyon magas, 80 százalékos gyümölcstartalma van. A termelők egy része pedig veszi a gyümölcsöt, és tesz is hozzá kevés tartósítószert. Az egyik asztalon kézműves csokoládékat találni. Van köztük sárgabarack tejcsokiban, dióval, aszalt szilva csokoládéban fahéjjal, narancskarika csokiban mandulával és citromcsík fehér csokoládéban gyömbérrel. Készítőiről nagy megbecsüléssel beszél Gács-Tóth Natália, hiszen a tudás egy részét a nagyszülőktől örökölték. A fiatalasszony azzal köszön el, hogy jó lenne, ha a hasonló kezdeményezések összefognának, de erre kevés esélyt lát, nem látja másban erre a szándékot. - Pedig fontos lenne, hogy minél többen egyenek egészséges magyar termékeket, erősítve a magyar gazdaságot és a hagyományokat - fűzi hozzá Gács-Tóth Natália. Családi ínyencbolt a főváros szívében Kizárólag magyar kistermelők különlegességeit lehet kapni a Népmese üzletben Rumos-mazsolás zöld dió és fehér rumos gesztenyelekvár, valamint narancskarika csokiban mandulával és citromcsík fehér csokiban gyömbérrel - néhány termék azok közül, amelyeket meg lehet vásárolni a fővárosi VII. kerületi Népmese magyar ínyencboltban. Az üzletet vezető házaspár csak magyar kistermelőktől szerzi be az árut, és kizárólag olyan termékeket tesz a polcokra, amelyek áruházláncokban nem kaphatók. FOTÓ: BÉRES ATTILA 5 2012. november 9., péntek Látó-Tér • MagyarVitizet