Magyar Nemzet, 2012. november (75. évfolyam, 299-327. szám)

2012-11-09 / 306. szám

Felháborodott számos élelmiszer­­gyártó és -forgalmazó azon, hogy az Országos Élelmezés- és Táplál­kozástudományi Intézet nyilvános­ságra hozott egy listát, amelyen magas transzzsírsavtartalmú, azaz egészségtelen élelmiszerek szerepel­nek. Az egyik cég pert is indít a hi­vatal ellen, mert mindezt lejárató­kampánynak tartja. ís Zivkovics Natália-Szalai Laura_____ transzzsírsavtartalmat vizsgálta az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) az élelmiszerekben. A szakemberek számos esetben kiugróan magas értéket találtak, az eredményeket nemrég listán hozták nyilvánosságra. Fel­került erre a müzlitől az édességekig renge­teg élelmiszer, de tejtermékek, gyorsétter­mi ételek is helyet kaptak rajta. A transz­zsírsavak a növényi olajok hidrogénezése­­kor keletkező vegyületek - olvasható az OÉTI honlapján. Az elfogyasztott mennyi­ség függvényében súlyosan károsíthatják az egészséget, növelik például a szív- és ér­rendszeri vagy egyes daganatos betegségek kockázatát. Transzzsírsavak csak a feldol­gozott élelmiszerekben fordulnak elő, a fel­dolgozatlanokban nem. A legtöbb transz­zsírsav a töltött kekszekben, a levesporok­ban, a margarinokban, a készételekben, a cukrászati termékekben és a bő­olajban sü­tött ennivalókban van. Az OÉTI a listán szereplő termékeket 2009 és 2012 között vizsgálta, a gyártók sze­rint viszont így előfordulhat, hogy közben receptúrát váltottak, vagy már meg is szűnt a termék forgalmazása. Az érintett gyártók és forgalmazók azt sem értik, mi alapján választották ki a mérések alá vont élelmi­szereket, s egyes cégek termékeit miért nem vizsgálták.­­ Az élelmiszerek transzzsírsavtartal­­mára semmilyen törvényi szabályozás nem vonatkozik, tehát az OÉTI olyan dolgot vizsgált, amit semmi nem tilt - fogalmazott lapunk kérdésére Schobert Norbert, a Norbi Update International Kft. tulajdonosa. Sze­rinte üdvözlendő, ha megvizsgálják a hazai termékeket, az ÁNTSZ például végzett már hasonló vizsgálatot a táplálékkiegészítők körében, s egyes készítményekben amfeta­­minszármazékot is kimutatott. Schobert Norbert hangsúlyozta: az OÉTI-lista hiá­nyos lett, továbbá problémásnak nevezte a vizsgálat eljárási menetét is. - Egy mérés nem mérés, vagyis a vizsgálatot minden­képpen meg kellene ismételni ahhoz, hogy hiteles eredmény szülessen - mondta. A listára szerinte felkerültek olyan ter­mékek is, amelyek már nincsenek jelen a piacon, többek között az egykor az Update Zrt. és a Cerbona által gyártott müzliszelet is, amelyet már évekkel ezelőtt kivontak a forgalomból. Mint elmondta, az OÉTI ezzel a lépéssel „lejáratókampányt” indított, amellyel jelentősen rontotta egyes gyártók hitelét.­­ A nyilvánosságra hozott lista már több tíz milliós forgalomcsökkenést ered­ményezett, ezért pert fogunk indítani az OÉTI ellen - szögezte le Schobert Norbert. - A lista szerintünk nem teljes és napra­kész, mivel számos olyan termék szerepel rajta, amely már nem elérhető a piacon, ugyanakkor a sorból hiányzik sok olyan, je­lenleg is kapható termék, amelynek esetleg magasabb a transzzsírsavtartalma, mint a listán szereplőké - közölte lapunkkal Pav­lova Olga, a Detki Keksz Kft. ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta, élelmiszer-ipari gyártóként ők is felelősséget vállalnak a megfelelő táplálkozási szokások kialakítá­sában, így az elmúlt évek termékfejlesztései során célul tűzték ki az egészséges táplálko­zási igények kielégítését. - Megkezdtük a biokekszek gyártását, ezenkívül zabpelyhes és különböző gabonás termékekkel léptünk piacra - mutatott rá. Ugyanakkor Pavlova arra is felhívta a figyelmet, hogy az embe­rek régóta fogyasztanak transzzsírsavtar­talmú élelmiszereket, tehát a szigorítással vigyázni kell. Hozzátette, nem mindegy azonban, hogy milyen formában - tej, sajt, csokoládé illetőleg mekkora mennyiség­ben fogyaszt valaki ilyen termékeket.­­ Alapvetően két problémánk van az OÉTI által közölt listával. Nem tartjuk teljes körűnek, másrészt számos valótlan adatot tartalmaz, hiszen sok, a piacon már nem szereplő termék is szerepel rajta - nyilat­kozta lapunknak Sánta Sándor, a Bonbo­­netti-csoport vezérigazgatója. Elmondása szerint a listán szereplő szaloncukrokat már tavaly kivonták a forgalomból, s azóta minden márkázott szaloncukor valódi cso­koládéval készül. 2005 óta ugyanis jelentő­sen csökkentették a termékek előállításá­hoz használt, transzzsírsavtartalmú alap­anyagok arányát, és fokozatosan meg is szüntetik ezeket. Hozzátette azt is, a lista a feltüntetett cégeknek ilyen formában ko­moly gazdasági károkat okozhat. A kor­mány szigorításokra irányuló kezdeménye­zését támogatandónak nevezte, azonban szerinte a teljes átálláshoz időre van szük­ségük a gyártóknak, hiszen az édesiparnak a technológiai oldalát is meg kell teremte­nie ahhoz. Megkerestük a Cerbona termékeket gyártó Naponta Kft.-t is, a cég azonban annyit közölt: álláspontját még nem alakí­totta ki. Mint arról lapunk is beszámolt koráb­ban: a kormány szigorításokat tervez a ma­gas transzzsírsavtartalmú élelmiszereknél, pontos részleteket azonban egyelőre erről nem tudni. Dániában például már 2004- ben rendeletben írták elő, hogy csak a két százaléknál kisebb transzzsírsavtartalmú élelmiszerek kerülhetnek forgalomba. En­nek eredményeképpen jelentősen csökkent a szív- és érrendszeri betegség miatti halá­lozások aránya. Amerikai kutatók eredmé­nyei szerint pedig a transzzsírok emelik a vérben az ártó koleszterin szintjét, ám úgy találták, hogy nincsenek tartós hatással a vércukorszintre. Egyelőre nincs egységes és nemzetközi szabályozás abban a tekintetben, hogy az élelmiszerek címkéjén jelölni kelljen a ter­mék transzzsírsavtartalmát, de az Euró­pai Unió vizsgálja ennek lehetőségét - ír­ta a Patika.hu. Az Európai Bizottság leg­később 2014. december 13-ig jelentést készít a transzzsírok élelmiszerekben és az uniós lakosság teljes étrendjében való jelenlétéről, figyelembe véve a tagál­lamokban szerzett tudományos bizonyí­tékokat és tapasztalatokat, és szükség ese­tén jogalkotási javaslatot is csatol a jelen­téshez. MM­T Transzzsírsavak: visszatámadnak a gyártók . « Borsodi Attii.a____________________ F riss hússzállítmány érkezett a fő­városi, VII. kerületi Madách tér közelében lévő Népmese magyar ínyencboltba. Gács-Tóth Natália, az üzlet egyik tulajdonosa egymás után teszi a hűtőbe a kolbász- és szalámiruda­­kat, a szalonnákat. A füstölt húsáru illata betölti a helyiséget, messziről érezhető, így talán a legjobb reklám a házi porté­káknak. - Tavaly decemberben nyitottuk meg a boltunkat - mesél az üzletvezető a kez­detekről a friss áru pakolgatása közben. - Mivel klasszikus családi vállalkozás va­gyunk, és mindent saját forrásból valósí­tottunk meg, eleinte nem volt arra pén­zünk, hogy weboldalt indítsunk, vagy fel­díszítsük a kirakatot. Mindent lépésről lé­pésre sikerült elérnünk, amit ma itt látni, az tíz hónap kemény küzdelmének az eredménye - jegyzi meg Gács-Tóth Natá­lia, aki férjével vezeti a boltot. A tulajdo­nosoknak eleinte nehéz volt felkutatniuk a termelőket, ma már a beszállítók ajánl­­gatják egymást, és sokan maguktól jelent­keznek. Az üzletbe nem könnyű bekerülni a termékekkel, a házaspár ugyanis alapo­san megválogatja, kivel szerződik.­­ Kizárólag magyar kistermelőktől vá­sárolunk árucikkeket, és csak olyan élel­miszert teszünk ki a polcokra, amelyeket egyetlen áruházláncban sem lehet kapni. Többéves kereskedelmi tapasztalatom ugyanis, ha egy termelő bejut a multihoz, akkor az árverseny miatt előbb-utóbb ront a terméke minőségén. Kíváncsiak vagyunk emellett arra is, hogy esetleges leendő partnerünk milyen filozófia sze­rint dolgozik, és miért vágott bele a tevé­kenységébe - jelzi a fiatalasszony. A terméket mindig megkóstolják, csak olyan élelmiszer kerülhet a polcokra, amely a tetszésüket elnyeri. Az árucikkek­nek nem kell feltétlenül bionak lenniük. Mivel a beszállítók bizalmi kapcsolatban vannak a bolt vezetőivel, a személyek je­lentik a garanciát. Úgy tartják, hogy a bio minősítés megszerzésével gyakran lénye­gesen drágábbá válik a termék, amely így sem olcsó.­­ Ma már többnyire állandó beszállítóink vannak az ország szinte egész területéről, a legtöbben a Dunaka­nyarból. Mindig vannak új termékeink is, most éppen egy őrségi olajkészítővel tár­gyalunk. Jellemző, hogy a partnereink fő­ként fiatalok vagy középkorúak, csupán egyetlen hatvan év körüli beszállítónk van - emeli ki Gács-Tóth Natália, aki úgy lát­ja, új értékrend van kialakulóban, a kor­osztályuk próbál boldogulni és teremteni önerőből, amire nagy szükség van. A bolt célközönsége a középosztály és a felső középosztály, hiszen a termékek nem olcsók. Ez annak ellenére is igaz, hogy induláskor az árak kialakításánál a bolt tulajdonosai alig kalkuláltak be hasz­not.­­ A vevők zöme magyar, főként bu­dapesti, kevés a külföldi. A boltot úgy alakítottuk ki, hogy ne legyen sok az an­gol felirat, így az árucikkek túlnyomó többségén csak magyar szöveg van, ez el­rettenti a turistákat, de egyébként is főleg a magyarok a célcsoportunk. Egyelőre jellemzően mindenki egy-egy termékért fut be hozzánk, aki megtehetné, az sem innen vásárol be hétvégére. Sajnos azt ta­pasztaljuk, hogy sok ember akkor ad va­lamiért több pénzt, ha az külföldi, ez ná­lunk szinte már divat - hangsúlyozza az üzletvezető. S hogy mit lehet kapni a Népmese ma­gyar ínyencboltban? Többek között lek­várt, mézet, szörpöt, sajtot, kézműves csokit, fűszert, többféle húskészítményt. Utóbbi termékek főként mangalicából, bivalyból, szürkemarhából és vadhúsból készülnek. - Szerettünk volna csemege­pultot is, de olyan komoly előírások van­nak, hogy egyelőre letettünk róla. Az eme­leti galérián pedig azért nem tudunk kós­tolót tartani, mert nincs vendégmosdó - jegyzi meg Gács-Tóth Natália. A megszokott magyar ízek mellett a vá­sárlók igazi különlegességekkel is találkoz­hatnak itt. A polcokon ugyanis lehet találni aszalt somot mézzel, aszalt paradicsomot, füstölt és juhászsót - utóbbi fokhagymás­chilis -, valamint szárított és savanyúnak ejtett gombákat. Vásárolhatunk cukkini­ből, tokaji aszús gönci sárgabarackból, sü­tőtökből, somból és kökényből, vaníliás feketeribizliből, rumos-mazsolás zöld dió­ból, valamint fehér rumos gesztenyéből ké­szült lekvárkülönlegességeket. A kisterme­lők között van, aki tartósítószer nélkül, sa­ját gyümölcsből készíti termékeit, ez a pré­mium kategória. Akad, aki veszi a gyümöl­csöt, de hőkezeléssel, mindenféle tartósító­szer nélkül teszi elállóvá a lekvárt, amely­nek nagyon magas, 80 százalékos gyü­mölcstartalma van. A termelők egy része pedig veszi a gyümölcsöt, és tesz is hozzá kevés tartósítószert. Az egyik asztalon kéz­műves csokoládékat találni. Van köztük sárgabarack tejcsokiban, dióval, aszalt szil­va csokoládéban fahéjjal, narancskarika csokiban mandulával és citromcsík fehér csokoládéban gyömbérrel. Készítőiről nagy megbecsüléssel beszél Gács-Tóth Natália, hiszen a tudás egy részét a nagyszülőktől örökölték. A fiatalasszony azzal köszön el, hogy jó lenne, ha a hasonló kezdeményezések összefognának, de erre kevés esélyt lát, nem látja másban erre a szándékot. - Pedig fontos lenne, hogy minél többen egyenek egészséges magyar termékeket, erősítve a magyar gazdaságot és a hagyományokat - fűzi hozzá Gács-Tóth Natália. Családi ínyencbolt a főváros szívében Kizárólag magyar kistermelők különlegességeit lehet kapni a Népmese üzletben Rumos-mazsolás zöld dió és fehér rumos gesztenyelekvár, valamint narancskarika csokiban mandulá­val és citromcsík fehér csokiban gyömbérrel - néhány termék azok közül, amelyeket meg lehet vásárol­ni a fővárosi VII. kerületi Népmese magyar ínyencboltban. Az üzletet vezető házaspár csak magyar kis­termelőktől szerzi be az árut, és ki­zárólag olyan termékeket tesz a polcokra, amelyek áruházláncok­ban nem kaphatók. FOTÓ: BÉRES ATTILA 5 2012. november 9., péntek Látó-Tér • Magyar­­Vitizet

Next