Magyar Nemzet, 2012. november (75. évfolyam, 299-327. szám)
2012-11-02 / 299. szám
Nemzet Belföld 2012. november 2., péntek Fenntartják a sztrájk lehetőségét Noha Matolcsy György keddi kijelentése szerint jó eséllyel már jövő szeptemberben megkapják a tanárok a béremelést, az érdekképviseletek nem hisznek az ígéretnek. Lapunknak elmondták: bíznak a kormánnyal való tárgyalások sikerében, de ha nem tudnak megállapodni, országos munkabeszüntetés jöhet. tt Csókás Adrienn _______ Nem jelent kellő garanciát a tanároknak a nemzetgazdasági miniszter keddi kijelentése, miszerint várhatóan mégis időben indulhat a pedagógus-életpályamodell, azaz megtörténhet a béremelés. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke lapunknak azt mondta: amíg a tárgyalások nem hoznak kézzelfogható eredményt, fenntartják a sztrájk lehetőségét. - Ha sztrájkig fajul a helyzet, teljes körű munkabeszüntetésre lehet számítani, vagyis az iskolákban nem fogadják a gyerekeket - jelezte, hozzátéve: a diákok felügyeletét a fenntartóknak kell megoldani, ezért velük egyezkednek arról, hogy művelődési házakban vagy sportcsarnokokban elhelyezhessék a tanulókat. Gálla Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke rámutatott, jogi korlátja nincs az iskolák bezárásának, hiszen sem a hatályos sztrájktörvény, sem a köznevelési törvény nem rendelkezik arról, pedagógussztrájk idején az iskolában kellene gondoskodni a felügyeletről. Hangsúlyozta: bár nem kizárt az országos munkabeszüntetés, bíznak a tárgyalás sikerében, ezért korai lenne arról beszélni, mikor és hány napos sztrájk várható. A pedagógus-sztrájkbizottság szerint egyébként jogsértést követett el a kormány, amiért nem jelölte ki törvényes határidőn belül a megállapodásra is felhatalmazott képviselőjét, de ezt tudomásul veszik - közölték azután, hogy a kormány kedden tudatta: november 7-én jelöli ki tárgyalódelegációját. Az érdekvédők 20 százalékos béremelést, az iskolaátvétel és a pedagógus-életpályamodell bevezetésének felfüggesztését követelik. Hoffmann Rózsa szakállamtitkár továbbra is úgy látja, az iskolákban nincs sztrájkhangulat. Szerdai tájékoztatóján kiemelte: bár a törvény lehetőség ad rá, nem tartja célszerű eszköznek a sztrájkot. Az iskolák januári állami átvétele kapcsán elmondta: a tankerületi igazgatókat november 1-jétől nevezik ki, s a következő két hónap felég lesz a folyamat előkészítésére. Senkinek nem kell az utcán töltenie az éjszakát, mivel az előttünk álló télen 10 700 férőhelyet tudunk biztosítani országszerte - jelentette be szerdán Soltész Miklós szakállamtitkár. A kormány ebben az évben csaknem 8,5 milliárd forintot fordít a hajléktalanellátásra. Ma Mizsei Bernadett A 8,5 milliárd forintot több szinten használják fel, egyebek mellett a fedél nélküliek ápoló-gondozó otthonai, a nappali ellátást nyújtó intézmények, az átmeneti szállások és a rehabilitációs intézmények kapnak költségvetési támogatást. A téli ellátásokra felhasználható szokásos, kiegészítő pályázat novemberben jelenik meg 400 millió forintos keretöszszeggel. A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár elmondta, a múlt téten egy hajléktalan fagyott meg az utcán, a szállók kihasználtsága október 29-én vidéken 58, Budapesten 62 százalékos volt. - Igyekszünk arra törekedni, hogy az ellátás ne „csak” éjszakai szállást, teát vagy étkeztetést jelentsen, hanem oktatásban, képzésben is tudjuk őket részesíteni a hajléktalanokat, és segíthessünk nekik a munkahelykeresésben - hangsúlyozta Soltész Miklós. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint szinte biztos, hogy a fővárosban az előttünk álló télen nem lesz férőhelyhiány. Vecsei Miklós kitért arra is, hogy a szeretetszolgálat intézményeiben elérhető 200 állandó férőhely a téli krízisidőszakban 110 férőhellyel bővül, s szükség esetén a karitatív szervezet más intézményei is befogadják a kihűléssel fenyegetett embereket. November 1-jén munkába állt a szeretetszolgálat krízisautója is, amelyet 24 órán át elérhető diszpécserszolgálat (+36-1/338-4186) riaszt bejelentések alapján. A LMP nehezményezte, hogy a kormány a téli ellátásokra felhasználható szokásos pályázatot novemberben írja ki a karitatív szervezetek számára. Szerintük a mulasztással több ezer vidéken élő hajléktalan életét veszélyeztetik. Felszólították az Emberi Erőforrások Minisztériumát, adja át a szükséges forrásokat a téli felkészülés érdekében. Soltész Miklós ezzel kapcsolatban lapunk kérdésére úgy reagált: a szóban forgó pályázatot minden évben a téli ellátás indulásakor írják ki, s ez csak egy kiegészítés a karitatív szervezeteknek, ami jóval az állami normatíva felett van. Vagyis az a tény, hogy novemberben pályázhatnak, nem veszélyeztetheti az ellátást. Vecsei Miklós hozzátette, ha valahol ez mégis gondot okozna, az önkormányzat meghitelezhetné a támogatás összegét, hiszen ezek a pályázatok önkormányzati feladatokat pótolnak. mmmmmmmmm mmmmm mmmmwm Nem kell az utcán éjszakázni A kormány szerint minden hajléktalannak van férőhely ■ Az idén 8,5 milliárdot fordítanak az ellátásra NEM VOLT KILAKOLTATÁS. Megakadályozták szerda reggel a devizahiteles Kovács István (képünkön), a Magyar Szociális Fórum szervezője házának a lefoglalását Érden. A helyszínen megjelent Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke is, aki arról beszélt fel kell venni a harcot a tőke mindenható uralmával szemben. A Magyar Szociális Fórum nemrégiben kezdeményezte, hogy a kormány hozza előbbre a december elsején kezdődő kilakoltatási moratóriumot Az érdekvédők szerint ugyanis a hideg már követelt áldozatokat s a kilakoltatások miatt sokan kerülhetnek utcára. Soltész Miklós szociális államtitkár lapunknak úgy nyilatkozott a következő kormányülésen felveti a javaslatot a miniszterelnöknek, s a kormány tárgyal a kérdésről. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint a moratóriumok csupán átmenetileg segítenek. Vecsei Miklós kifejtette, lehet hogy néhány esetben segíti a túlélést a kilakoltatási tilalom, más esetben viszontegy picit elalszik az, akinek ügyködni kellene azon, hogy helyrehozza a dolgait. (M. B.) FOTÓ: NAGY BÉLA Az agykutatás atyjára emlékeztek Az államfő, a pályatársak és a tanítványok méltatták Szentágothai Jánost Születésének századik évfordulóján emlékkonferenciával tisztelegtek a múlt század egyik legkiemelkedőbb magyar kutatója, Szentágothai János előtt. A rendezvényen részt vett Áder János államfő is, aki szerint a híres agykutató szellemi nagyhatalommá tette hazánkat. .. Munkatársunktól. Szentágothai János munkásságának és az általa létrehozott iskolának köszönhetően nemzetünk tagjai számos értékkel gyarapították és gyarapítják ma is a tudomány világát - mondta Áder János azon a szerdai rendezvényen, ahol születésének századik évfordulóján a neves agykutatóra emlékeztek. A köztársasági elnök kiemelte, hogy 2011-ben magyar agykutatók kapták a világ első Agy-díját, amelyet agykutatói Nobel-díjnak is neveznek. - A világhírű magyar agykutatók munkája-SiilMiiWIMiMl nak eredményei ma már száz- és százezrek életminőségét javítják, s világszerte millióknak nyújtanak reményt - emelte ki az államfő. Mint mondta: a Szentágothaiörökség ott van minden magyar tudós munkásságában, aki hozzájárult az emberi agy és az idegrendszer működésének megismeréséhez és megértéséhez. - Szentágothai számos kérdést hagyott ránk, ezek közül talán az egyik legizgalmasabb: képes lesz-e egyszer az emberi agy megérteni saját működését? Alighanem az emberiség még jó ideig eltöpreng ezen - hangoztatta az államfő. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke beszédében kivételes elmeként, csodálatos emberként aposztrofálta Szentágothait. - Kevesen vannak, akik ilyen formáló erővel hatnak korukra és az őket követő generációkra, akik ilyen formálóerővel bírnak a tudományban és az irányításban, akikre ilyen jó emlékezni - mondta az elnök. Szerinte Szentágothai János valamennyi hazai kutatónak utat mutat, amikor hivatása örömét keresi, ő az a tudománypolitikus és vezető, aki bölcsességével a jövő felelős szeretetét tanította, az az ember, aki műveltségével és erkölcsével kultúrává avatta a tudást. Az MTA egykori elnökéről úgy fogalmazott, ma is itt van azok között, akiket tanított, pályájukon elindított, s akikben ma is élő szelleme, tehetsége, felelőssége. - Együtt vagyunk vele ma az Akadémián, ahol akadémikusként, alelnökként, majd elnökként gondolkodott, dolgozott és szolgált. Egy sötét, szűkös gondolkodású korban bebizonyította, hogy lehet nem csalódni, hogy ha adni, hinni, tenni tudunk, a teljes élet adatik meg - mondta Pálinkás. Az egykori pályatársak, tanítványok is felidézték a tudós életét és munkásságát. Míg Hámori József akadémikus iskolateremtő géniusznak nevezte mesterét, aki módszertani felfedezésével új irányba terelte az idegpályák kutatását, s ezzel világhírre tett szert, Halász Béla akadémikus a hívő, keresztény tudósról beszélt, aki a legzordabb ötvenes években is hittanórákat tartott tanítványainak. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora a tudományos kommunikáció úttörőjének nevezte Szentágothait, mert tudományos eredményeit publikációkban, televíziós műsorokon keresztül igyekezett megismertetni a legszélesebb közvéleménnyel. Vizi E. Szilveszter, az Akadémia korábbi elnöke szerint Szentágothai valódi pedagógus volt, mester, átütő személyiség, akinek lebilincselő kifejezésmódja a legszárazabb téma iránt is lelkesedést keltett diákjaiban. Réthelyi Miklós, az UNESCO magyar nemzeti bizottságának elnöke, volt miniszter úgy fogalmazott, Szentágothai a világ számára az idegrendszer zseniális kutatója volt, Magyarország számára a hazájához hű tudós, az Akadémia elnökeként pedig küzdő tudománypolitikus egy olyan korban, amikor pengeélen kellett táncolni. A reformáció a hit bátorságának ünnepe Károli Gáspár-díjjal tüntették ki Herczeg Pál teológusprofesszort, valamint Kamp Salamon zenepedagógust . Munkatársainktól Felekezetre való tekintet nélkül közös nemzeti kincs, amit a reformáció a Kárpát-medence népeinek adott - emelte ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Károli Gáspár-díjak ünnepélyes átadásán szerdán Budapesten. A kitüntetéseket a tárcavezető és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár adta át Herczeg Pál teológusprofesszornak és Kamp Salamon zenepedagógusnak. A miniszter azt mondta, a hit és a kultúra összetartozik, a teológia az egyetemes tudományosság része, az egyházi zene pedig a hitet közvetíti. A reformációra emlékezve a hit bátorságát ünneplik a hívek - tette hozzá. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) rendezvényén Fábri György evangélikus egyházkerületi felügyelő arról beszélt, hogy hiteles egyházakra ma nagyobb szükség van, mint valaha, a morális üzeneteket ugyanis ők tudják legjobban megfogalmazni. Emlékeztetett arra, hogy a tudomány, az oktatás és az egyház a nyugati kultúra folytonosságának letéteményesei, az ezekben való megújulás pedig a nyugati világ versenyképességének záloga. A debreceni református nagytemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten Bölcskei Gusztáv úgy fogalmazott, a reformációnak a kereszténység megújítása volt a célja, nem az egyház kettészakítása. A református egyházi zsinat elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett arra, hogy ötven évvel ezelőtt a II. vatikáni zsinat is „ablakot nyitott” az ökumenikus gondolatra, ám úgy vélte, azóta ez a nyitás mintha kissé háttérbe szorult volna. Bölcskei kritikai éllel szól arról, hogy Magyarország „világbajnok” lett: egy nemrégiben közzétett felmérés ugyanis, a magyarokat a világ legpesszimistább nemzetének találta. A reformáció ma is érvényes üzeneteként azt hirdette, a bárány, vagyis Krisztus bent van és nem kint, bent van a templomban és az ember lelkében. A benne való hit erőt kell hogy adjon az olyan nehéz körülmények között is, amik között most élünk - hangoztatta a püspök. A reformáció hónapja október, amelynek utolsó napján világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes, a reformáció elindítója 1517- ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Herczeg Pál átveszi a díjat FOTÓ: SZÉKELYHIDI BALÁZS