Magyar Nemzet, 2012. november (75. évfolyam, 299-327. szám)

2012-11-06 / 303. szám

Magyarázatot kért a rektortól Jeszenszky Bár a Budapesti Corvinus Egye­tem elhatárolódott jegyzetének roma szokásokról szóló néhány mondatától, az nem áll össz­hangban az őt jól ismerő okta­tók véleményével - írta a rek­tort megszólító nyát levelében tegnap Jeszenszky Géza. Az os­lói magyar nagykövetet ért rasszizmus vádját a külügyi tárca képviselője a parlament­ben utasította vissza. A rektor egyelőre hallgat. a Munkatársainktól_____________ A­zért van sok szellemi fogyaté­kos a romák között, mert az ő kultúrájukban megengedett, hogy testvérek vagy unokatestvérek há­zasodjanak, vagy szexuális életet él­jenek egymással - a volt külügymi­nisztert e mondat miatt állították pellengérre a baloldalon, s határo­lódott el tőle a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE). A BCE az írás kap­csán azt közölte: az említett anyagot az oktatásban semmilyen formá­ban nem használják, s a jövőben sem fogják. Kiemelték, az intéz­mény elítéli a rasszizmus megnyil­vánulásának valamennyi formáját. Erre reagálva Jeszenszky tegnap nyit levélben írta meg Rostoványi Zsolt rektornak, hogy szerinte a Corvinus eljárása „súlyosan méltat­lan az egyetemen 1976 óta oktató tanárral, a társadalomtudományi kar egykori dékánjával szemben”, mivel elmulasztották őt meghall­gatni, és meg sem küldték neki az állásfoglalást. Emlékeztetett: Rosto­ványi megkapta „az oktatásban hé­zagpótló” írás dedikált példányát, ám azt korábban sosem kifogásol­ta. Hozzátette, míg külföldön élő te­kintélyes professzorok is kiállnak mellette, Rostoványi, aki 35 éve kö­zeli kollégája, „talán tévesen mérve föl a közhangulatot”, csatlakozott egy politikai kampányhoz. - Azon sem csodálkoznék, ha a könyvem fellelhető példányait visszavonatta volna az egyetem könyvtárából, bekérte volna azok­tól a kollégáktól, akik azt tőlem megkapták, és saját példányával együtt nyilvánosan elégette volna - jegyezte meg az LMP és a Demokra­tikus Koalíció által lemondásra szó­lított nagykövet, aki az ATV-nek úgy nyilatkozott: ha újra kiadná az említett írást, akkor megvizsgálná, idézze-e a romákról szóló vitatott mondatot, s ha igen, miként. Rostoványi Zsolt lapzártáig nem válaszolt megkeresésünkre. Eközben a Pécsi Tudomány­­egyetem romológia tanszékét veze­tő Forray R. Katalin lapunkkal kö­zölte: kivonták a könyvtáraikból azt az általunk említett romológiai ta­nulmánykötetet, amely egy „téve­sen értelmezett, tévesen általánosí­tott, tudománytalan írást tartal­maz” a cigányok rokonházasságai­ról. Emlékezetes, Jakab Istvánné említett kutatása a Somogy megyei Istvándi településen a vizsgált 24 ci­gány családból 15-nél vérfertőző rokonházasságra bukkant, s ezek 54 százalékánál fordult elő szellemi vagy testi fogyatékosság.­­ Jeszenszky Géza személye feddhetetlen, minden vád, ami a személyét érte, hamis és visszauta­sítandó - szögezte le az Országgyű­lés tegnapi ülésén Győri Enikő, a Külügyminisztérium államtitkára Vona Gábor napirend előtti felszó­lalására válaszolva. A Jobbik elnöke - Jeszenszky jegyzetét is említve - leszögezte, a magyarországi cigány­ság nem akar integrálódni. - Szeg­­regálni kell az embereket, de nem faji alapon, az építőt a rombolótól, az integrálódni akarót az integrá­lódni nem akarótól - mondta. 2012. november 6., keddBelföld llarar Kent Szocialisták oktattak demokráciára A miniszterelnököt a kommunista utódpártból támadták • Nem adjuk Brüsszelnek az adót Durván személyeskedő hangnemben támadták szocialista kép­viselők tegnap a parlamentben a miniszterelnököt a kérdések órájában. Orbán Viktor a társadalom nevében utasította vissza, hogy az egykori kommunista párt utódszervezetének tagjai ok­tassák ki a demokráciáról. ili Katona Mariann____________________ H ét ellenzéki képviselő is kér­dezte tegnap Orbán Viktor miniszterelnököt a parlamentben. A szocialista politikusok felszóla­lása azonban durva személyeske­désbe csapott át. Az MSZP-s Ha­rangozó Tamás arról beszélt, hogy míg a miniszterelnök a rendszer­­váltás előtt a szabad, általános és egyenlő választójogért harcolt, most a kormány visszahozta a „rendszerváltás előtti diktatúra bűzét”, és csak a hatalom megtar­tását tartja szem előtt. Kifogásolta azt is, hogy Orbán Viktor - meg­fogalmazása szerint - „beteges vonzalmat érezve a kommunista, posztkommunista országok iránt”, az elmúlt időszakban szá­mos, diktatórikusan működő álla­mot is felkeresett. A miniszterel­nök kikérte magának, hogy egy­kori kommunista párt utódszer­vezetének tagja oktassa a demok­ráciáról. Felidézte, hogy a 80-as években nem a diktatúra ellen harcolt, hanem azok ellen, akik a diktatúrát irányították, akik most Harangozó párttársai. Orbán visszautasította az MSZP-s politikus kijelentéseit azért is, mert azzal szerinte nem a mi­niszterelnököt, hanem a kormány­zó pártokat bizalmukkal kitüntető választókat sértette meg. Az ugyan­csak szocialista Tóbiás József azt ki­fogásolta, hogy a kormányfő részt vett szeptemberben Ópusztaszeren egy turulszobor avatásán. A szocia­lista politikus arra volt kíváncsi, mi motiválja a miniszterelnököt egy „elsüllyedt világ újraélesztésében”. Orbán sajnálatosnak nevezte, hogy e felszólalás is gyalázkodásba tor­kollott, és leszögezte, a tisztelet kul­túrája nevében olyan rendezvé­nyekre is elmegy, amely az ország egy részének fontos. A jobbikos Mirkóczki Ádám kérdésére a miniszterelnök idő­szerűtlennek nevezte a halálbün­tetésről szóló vitát, hiszen Ma­gyarország ratifikálta az Európai Unió alapjogi chartáját, amely egyértelműen tiltja azt. Az ellenzé­ki politikus társadalmi vitát sür­getett, mert szerinte radikális és érdemi lépésekre van szükség a bűncselekmények visszaszorítá­sára. Orbán ugyanakkor kifejtette, egyetlen olyan törvényi szabályo­zást sem tud elképzelni, amely ga­rantálná, hogy ne történjenek ilyen súlyos bűncselekmények. Az LMP-s Vágó Gábor azt sze­rette volna megtudni, mikor csat­lakozik Magyarország a pénzügyi tranzakciós adó bevezetéséhez, amelyet tíz uniós tagállam már támogatott. Orbán leszögezte, nem csatlakozunk, mert akkor a pénz a brüsszeli bürokratákhoz kerül, míg az általunk bevezetett az ország büdzséjébe folyik. Ez pedig az egyik alapja a munka­helyvédelmi akcióterv megvalósí­tásának. A miniszterelnök az LMP-s Schiffer András kérdésére célként fogalmazta meg, hogy minél több magyar cég tudjon nyerni a köz­­beszerzéseken, a jobbikos Z. Kár­pát Dániel érdeklődésére pedig is­mét egyértelművé tette, a parla­ment előtt fekvő új földtörvény al­kalmas a külföldiek termőföldvá­sárlásának megakadályozására. Orbán: Nem a diktatúra, hanem irányítói ellen harcoltam fotó: székelyhídi balázs Újra vitáznak a választási eljárásról Hamarosan dönt a Fidesz arról, hogy a választási kampánnyal kapcsolatos kérdések egy részét az eljárási törvényben vagy a párt- és kampányfinanszírozásról szóló jogszabályban szabá­­lyozzák-e - tudta meg lapunk. Az Országgyűlés szerdán újra vi­tázik a választási eljárásról szóló törvényjavaslatról.­ ­ Szal­ai Laura-Szil­ágyi Richard T­egnap döntött úgy a parla­ment, hogy - a fideszes Pap­­csák Ferenc által benyújtott, több mint 60 oldalas, 227 pontból álló módosító indítvány nyomán - szerdán újranyitják a választási el­járásról szóló törvényjavaslat vitá­ját. A döntés előtt az MSZP és a Job­bik képviselői is azt hangsúlyozták, ezt nem tekintik az ellenzéknek tett gesztusnak. A fideszesek ugyanak­kor emlékeztettek arra, a házbizott­ságban az ellenzékiek kérték a vita újbóli megnyitását, most pedig az MSZP és a Jobbik közösen támadja érte a kormányt. A vita megnyitá­sával a képviselők újabb módosító indítványokat nyújthatnak be a ja­vaslathoz. Úgy tudjuk, a Fidesz-frakció ez­zel várhatóan élni fog, s indítványa­ik elsősorban a választási kam­pánnyal kapcsolatos kérdések sza­bályozását érintik. Lapunknak több vezető fideszes politikus megerősí­tette: e törvényben szeretnék sza­bályozni egyebek mellett azt, hogy mi megengedett, s mi nem a válasz­tási eljárás, illetőleg a kampány időszakában. Idesorolták a kam­pánycsenddel, a kereskedelmi rek­lámokkal kapcsolatos részletszabá­lyokat. Ugyanakkor azt sem zárták ki, hogy a Fidesz elnöksége végül úgy dönt, e kérdéseket is a párt- és kampányfinanszírozásról szóló önálló javaslatba foglalják majd. KIEMELT BERUHÁZÁSOK. Soron kí­vüli feladatvégzésre vagy mulasz­tás pótlására utasíthatják a kor­mánymegbízottak az eljáró ható­ságok vezetőit a kiemelt jelentősé­gű beruházások ügyében. A ki­emelt jelentőségű ügyekben koor­dinációs feladatokra kijelölt kor­mánymegbízottak a kabinet tag­jai, az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szer­vek, a Nemzeti Adó- és Vámhiva­tal, valamint a rendvédelmi szer­vek vezetői esetében nem lesznek jogosultak utasítást adni. SZIGORÍTÁS. Döntöttek a közös ön­­kormányzati hivatal létrehozására vonatkozó szabályok szigorításáról, így a kétezer főnél nagyobb lélek­számú települések a kormányhiva­tal vezetőjének jóváhagyásával ak­kor is megtagadhatják a közös hi­vatal alakítását, ha azt szomszédos település kezdeményezi. TÁMOGATOTT ÁTÁLLÁS. Jövede­lemadó-mentessé teszi a szociáli­san rászorulóknak a digitális átál­láshoz nyújtott állami támogatást az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő tör­vények módosítása. Jelenleg 572 ezer háztartásban hagyományos, analóg földfelszíni sugárzású tele­vízióadást néznek, zömében szo­ciálisan rászorulók. Nekik a Nem­zeti Média- és Hírközlési Hatóság ezért egyszeri, vissza nem téríten­dő állami támogatást nyújt a digi­tális vételt lehetővé tevő készülé­kek beszerzéséhez. A hírközlési szolgáltató csak az előfizetőkkel egyetértésben módosíthatja egy­oldalúan a hűségszerződéseket, az abban foglalt tarifákat. GYORSABB ÚTLEVÉLKIADÁS. Janu­ártól harmincról húsz napra csök­ken az útlevélkészítés határideje, s gyorsabb lesz az erkölcsi bizonyít­ványok kiadása is a tegnap elfoga­dott törvény értelmében. Gyorsul a külföldről behozott járművek szár­mazásának ellenőrzése, ugyanis közvetlen kapcsolat lesz a SIS- rendszer és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala között. ESTI VITÁK. Lapzárta után tárgyalt az Országgyűlés a pénzügyi om­budsman intézményét létrehozó indítványról. A fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó ombudsmanhoz a pénzügyi szervezetek eljárásaival kapcsolatban fordulhatnak majd az állampolgárok. Bajnai Gordonék mögé áll az MSZOSZ is? A szakszervezeti konföderáció vezetése tárgyal az Együtt 2014 mozgalommal való együttműködésről Folytatás az 1. oldalról • Arról, hogy Bajnai miniszterelnök­sége idején vették el a 13. havi nyugdíjat és a közszféra 13. havi bé­rét, s két évre befagyasztották az il­letményeket, csökkentették a táp­pénzt, rövidítették a gyes és a gyed idejét, előre hozták a nyugdíjkorha­tár emelését. Pataky úgy vélekedett: akkor válsághelyzet volt, az intéz­kedések ellen többször is tiltakoz­tak, de most már nem a múlttal, hanem a jövővel kell foglalkozni. Az MSZOSZ viszont az MSZP stratégiai szövetségese, Medgyessy Péterrel választási, Gyurcsány Fe­renccel pedig együttműködési meg­állapodást kötöttek annak idején. Bajnai visszatérése a politikai po­rondra eddig is komoly ellentéteket szült a baloldalon és súlyosan meg­osztotta az MSZP-t. Bajnaiék ko­molyabb támogatása tovább élez­heti a helyzetet. Mesterházy Attila szocialista pártelnök többször egy­értelművé tette, hogy az Együtt 2014 célja a párt nélküli, bizonyta­lan és liberális szavazók megnyeré­se lehet, s a mozgalom akkor lesz sikeres, ha új szavazókkal tudja bő­víteni az ellenzék táborát, kiegészít­ve az MSZP 1,3 milliós szimpati­­zánsi körét. Mint arról lapunk beszámolt, még az október 23-i zászlóbontás előtt Bajnai Gordon és Botka Lász­ló, az MSZP választmányi elnöke a szocialista párt „újrapozicionálásá­­ról és a Mesterházy Attila utáni életről” egyeztetett Bugacon. Úgy tudjuk, a lelepleződött háttérmeg­beszélés komoly feszültséget oko­zott Szeged polgármestere és Mesterházy között, főként, hogy Bajnai volt kormánya tagjaival is tartja a kapcsolatot, így Kiss Péterrel és Szekeres Imrével de Lendvai Ildi­kó is érdekelt lehet abban, hogy az MSZP a liberálisabb irányt képvise­lő Együtt 2014 felé mozduljon. Botka ostoba és ócska provokáció­nak nevezte információnkat, ugyanakkor elismerte: két-három havonta a fővárosban volt már rá példa, hogy Bajnaival ebédelt, ille­tőleg amikor a volt kormányfő Sze­geden tartott előadást, halászlét et­tek, de más, különösen titkos ösz­­szejövetelek nem voltak. Eközben a Hit Gyülekezete ve­zető lelkésze sem zárta ki, hogy tá­mogatják Bajnaiékat. Németh Sán­dor a Népszabadságnak úgy fogal­mazott: örül Bajnai visszatérésé­nek, mert ezzel bővült a politikai kí­nálat. Mintegy négymillióan nem tudják, kire szavazzanak, ekkora tömeget az MSZP képtelen megszó­lítani, ezért racionális és reális lépés az Együtt 2014 megalakítása. Né­meth hozzátette, százezres szavazó­táboruk egyelőre nem tette le a vok­­sát egyetlen párt vagy szövetség mellett sem. A lelkész elárulta még: semmiféle paktumot nem kötöttek a Fidesszel. Elismerte, hogy az MDF az előző választásoknál támo­gatásukat kérte, s inkább a balol­dalról érkezett feléjük nyomás, hogy ezt ne tegyék. Bajnai október 23-án tért vissza ELKÉSETT. Bajnai Gordonnak akkor kellett volna elszámoltatnia a rendőröket, amikor miniszterelnök volt - jelentette ki tegnap a parlamentben Révész Má­riusz. A fideszes képviselő hozzátette, más ügyekben is lenne mit elismernie, például az államadósság jelentős növelését Mindezzel arra reagált hogy Bajnai a múlt héten úgy nyilatkozott 2006 őszén szakszerűtlen volt a rendőr­ség, s elmaradt ennek nyilvános kimondása. Kontrát Károly belügyi államtitkár ehhez kapcsolódva leszögezte: a 2006-os esemény a magyar demokrácia és jogállam legsötétebb lapjára tartozik - Akkor a hatalomért remegett, most a hatalom után sóvárog - mondta Bajnairól az államtitkár, aki az MSZP szégye­nének nevezte az akkor történteket, s rámutatott a Fidesz már akkor is segí­tette az áldozatokat Hozzátette: 149 áldozat több mint 270 millió forinthoz jutott az elmúlt két évben. Hangsúlyozta: a büntetőjogi felelősségre vonás sem fog elmaradni. (MTI)

Next