Magyar Nemzet, 2012. december (75. évfolyam, 328-356. szám)

2012-12-29 / 354. szám

38 Magyar Nemzet Magazin 2012. december 29., szombat Jóslatok a jövőről a múltban Hol marad a repülő autó? ■ Molnár Csaba amerák rögzítik az emberek és a tárgyak képét, amelyek elektromos hálózaton keresztül több ezer mér­földre lévő képernyőkhöz csatla­koznak. A fényképeket pedig táv­írógépek segítségével bármilyen tá­volságra lehet továbbítani - írta a jövőről 1900-ban a ma is létező amerikai Ladies’ Home Journal, kí­sérteties pontossággal megjósolva a televízió és az internet működését. Ez azon­ban ritka kivétel, XXI. századi bolygónk technológiai vívmányaival együtt is megle­hetősen unalmas hely lenne az utóbbi száz év élénk fantáziájú, de jóstehetséggel kevéssé megáldott futurológusai számára. Nem já­runk munkába egyszemélyes helikopterek­kel, nem készítjük tablettákból ételeinket, és az űrutazás is csak néhány milliárdos civil­nek adatott meg. Az ember mindig olthatatlan vágyat érzett a jövő megismerésére, nem csoda hát, hogy a sorozatos kudarcok dacára napjainkban is rendszeresen jelennek meg tanulmányok a következő ötven-száz évre várt technikai, tu­dományos felfedezésekről. Sokan abban lát­ják e jóslatok sikertelenségét, hogy szerzőik nem tudtak elvonatkoztatni saját koruk vív­mányaitól. A XIX. században a gőz, a mecha­nika, az elektromosság, később a rakétatech­nika, az atomenergia és a műanyagok voltak a kor divatos tudományterületei, találmá­nyai, így ezeket „fejlesztették tovább” gondo­latban a karosszékben ülő önjelölt kutatók, feltalálók. És nincs ez másként ma sem. Lás­suk hát, mit jövendöltek a jövő fürkészei an­nak idején, illetve a közelmúltban. Közlekedés Múltbeli próféciák Kétezerre atommeghajtású zeppelinek fog­nak röpködni több mint 300 mérföldes se­bességgel (Rudyard Kipling, 1927). Kerék nélküli autón közlekedünk a leve­gőben, így a kerék lassan elavulttá válik (Ar­thur C. Clarke, 1975). A személyes helikopterszerű, függőlege­sen felszálló járművek általánosan elterjedt­­té válnak 2000-re (John P. Thomas, 1981). London közlekedési válságát okozhatja a jövőben az utcákat magasan ellepő lócitrom (1870). Azért voltak sikeresebb jósok is. A New Scientist magazin egyik 1964-es számában Ian Fells professzor egészen pontosan meg­jövendölte az üzemanyagcellás, hibrid meg­hajtású autók feltalálását, bár egy nemrég készült interjúban azt nyilatkozta, hogy gyorsabb fejlődésre számított. A közelmúlt jóslatai A NASA Agate projektje 2050 előtt olyan fur­gon méretű minirepülőgépek kifejlesztését eredményezi, amelyek segítségével akár pi­lóta nélkül is elrepülhetünk a föld bármely pontjára (Popular Mechanics, 2000). Autókat használunk a jövőben is, ezek azonban az autópályákat helyettesítő auto­matizált főutakon haladnak, amelyek átve­szik a jármű irányítását a sofőrtől (The Futu­rist, 2001). A repülővel megtett utak nyolcvan száza­léka napjainkban nem hosszabb 800 kilomé­ternél. A jövőben ezeket kiválthatják a mág­neses lebegtetéssel működő (maglev) vas­utak (Magnetics Magazine, 2003). Háztartás Múltbeli próféciák Kerti slaggal is könnyedén kitakaríthatja majd lakását a 2000-ben élő háziasszony, hi­szen minden vízhatlan műanyagból fog ké­szülni (Popular Mechanics, 1950). Az otthonról történő vásárlásnak, bár megvalósítható lenne, nincs jövője, hiszen a háziasszonyok szeretnek elmenni hazulról, és megérinteni az árut, mielőtt megveszik (Time, 1966). Kétezerre olyan magasra emelkednek a karbantartási költségek, hogy az emberek inkább kidobják elromlott olcsó gépeiket, mint hogy megjavíttatnák őket (People’s Al­manach, 1975). A közelmúlt jóslatai Minden háztartási gépet - a hűtőszekrénytől a fűtőtestig - számítógépek irányítanak majd, de ezek meghúzódnak a háttérben (Popular Mechanics, 2000). A számítógép ismerni fogja kedvenc írónkat, és automatikusan letölti e-könyv ol­vasónkra legújabb megjelent regényét. A könyv árát pedig átutalja a kiadónak (Bill Gates, 1999). Nem sokkal 2020 után a televíziózást fel­váltja a háromdimenziós hologramok kivetí­tése, aminek segítségével a filmcsillagokat akár a nappalinkban lévő kanapéra is odava­rázsolhatjuk (Popular Mechanics, 2000). A házban elhelyezett érzékelők felismerik majd az embereket, így nyomon követhetővé válik, hogy ki van otthon, és hol tartózkodik éppen (Science Daily, 2007). Űrutazás Múltbeli próféciák Az évszázad végére (2000-ben) állandó koló­nia él a Holdon, és az ember leszáll a Marsra (Rand Intézet, 1967). Kétezerben mintegy ezer ember él és dol­gozik a Holdon, szűk többségük hölgy lesz a NASA jóslatai szerint (Omni Future Alma­nach, 1982). Több Föld körüli pályán keringő, nap­energiát hasznosító erőmű épül 2000-re (Isaac Asimov, 1981). Olyan sok ember él a világűrben 2000- ben, hogy már problémát jelent az űrbűnö­zés (Omni Future Almanach, 1982). A közelmúlt jóslatai Visszatérünk a Holdra 2020-ig, és ott ké­szülünk fel a hosszabb távú űrutazásokra (NASA, 2007). Arra számítok, hogy ötven év múlva ke­reskedelmi űrkikötők működnek a Földön (Patricia Grace Smith, amerikai Szövetségi Repülési Hatóság, 2007). Ma jóval közelebb vagyunk a Mars-uta­záshoz, mint voltunk 1961-ben a holduta­záshoz (Robert Zubrin, a Mars Társaság el­nöke a 2000-es évek elején). Telekommunikáció Múltbeli próféciák Egy napon minden amerikai városban lesz telefon (Alexander Graham Bell, 1900 körül). A jövőben vezeték nélküli telefonokat használunk (Hősi japán újság, 1901). Várhatóan csak 900 ezer mobiltelefon talál gazdára 1995-ig (az amerikai AT&T te­lefontársaság szkeptikus jóslata, amikor 1984-ben nem ruházott be a mobiltelefon­üzletbe). Nemzetközi hálózatban csatlakoznak egymáshoz 1984-re a számítógépek, és a komputerek segítségével megfejtjük a gének titkait (New Scientist, 1964). A közelmúlt jóslatai Öt év múlva 125 millió ember néz televíziót a mobiltelefonján (Digital Trends, 2005). Előbb-utóbb életünk minden részét át­szövik a virtuális valóságon alapuló eszkö­zök a videojátékoktól a közlekedési szimulá­ciókig. Unokáink talán már szimulált város­ban gyakorolva tanulnak vezetni (Popular Mechanics, 2000). A jövőben hatékony módszert kell kifej­leszteni az emberek személyes emlékeinek ar­chiválására, olyasformán, ahogy ma mentünk el egy e-mailt vagy képet (Infoworld, 2005). Életminő­ség, orvoslás Múltbeli próféciák Annyira megnő az élettartam, hogy sok em­ber megéri a százötven évet (Thomas De Witt Talmage az 1893-as chicagói világkiállításon). Kétezerre száz év lesz az átlagos élettar­tam (People’s Almanach, 1975). A következő évszázad végén naponta há­rom órát dolgoznak az emberek (Mary E. Lease az 1893-as chicagói világkiállításon). Száz év múlva ükunokáink alma nagysá­gú epret esznek a karácsonyi vacsora végén (Ladies’ Home Journal, 1900). A közelmúlt jóslatai Az orvoslás és a biztonsági felszerelések fejlő­dése révén az emberek élettartama az elvileg lehetséges 120-150 évre hosszabbodik (Popu­lar Mechanics, 2000). Akár már 2010-ben végezhetnek robotok rutinbeavatkozást a műtőkben, például ki­vehetik a beteg vakbelét (Popular Mecha­nics, 2000). Tíz év múlva genetikailag módosított ser­tésszívvel helyettesíthetik a betegek szívét (Popular Mechanics, 2000). FORRÁS. WWW.NASA.GOV A NASA elképzelése egy jövőbeni Mars-bázisról 2005-ből. A gyarmatosítás egyelőre elmarad FOTÓ: EUROPRESS/GETTY Kétéltű járgány 1924-ből (kérdéses, valóban repült-e). A mai napig nem vált tömegcikké

Next