Magyar Nemzet, 2013. január (76. évfolyam, 1-30. szám)
2013-01-02 / 1. szám
Az Alkotmánybíróságnak az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit megsemmisítő döntése szembement az alaptörvénnyel - nyilatkozta a fideszes Gulyás Gergely. A lapunk által megkérdezett alkotmányjogászok szerint a testület nem is vizsgálhatta volna ezt a jogszabályt. Puhál Tamás_______________ Az Alkotmánybíróság (AB) múlt pénteki határozata, amellyel formai okok miatt megsemmisítette az alaptörvény előzetes választási regisztrációt is tartalmazó átmeneti rendelkezéseit, a Sólyom László nevével fémjelzett korszak legaktivistább döntéseit idézi - nyilatkozta a Népszabadságnak Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa. Kiemelte, a Fidesz tiszteletben tartja a döntést, ám személyes véleménye szerint az szembemegy az alaptörvény azon rendelkezésével, amely alkotmányos státust biztosított az átmeneti rendelkezéseknek. Gulyás Gergely szerint bár jogilag nem feltétlenül lehet következtetéseket leszűrni ebből a határozatból a választási eljárási törvény napokon belül várható döntésére, ám „józan ésszel nehéz a mostani döntés időzítését figyelmen kívül hagyni”. (Ismert, a választási eljárási törvényről Áder János államfő kért előzetes normakontrollt az AB- tól.) A kormánypárti politikus kiemelte: az AB „közel egy évig tárgyalt az átmeneti rendelkezésekről, és éppen akkor hozott a regisztráció tartalmi vizsgálatát megnyitó döntést, amikor tíz napon belül a választási eljárási törvényről is határoznia kell”. Ugyanakkor úgy vélte: föl sem vetődhet, hogy az AB az egész jogszabályt megsemmisítse, mivel abban egy sor rendelkezés alkotmányossága megkérdőjelezhetetlen. Gulyás Gergely úgy vélte, nem aggályos az a kormánypárti terv, miszerint a megsemmisített átmeneti rendelkezéseket beemeljék az alaptörvénybe. Emlékeztetett arra, hogy a választójog kapcsán az Alkotmánybíróság a 90-es évek elején megsemmisítette a választási eljárási törvény azon rendelkezését, amely a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat külföldi tartózkodás esetén kizárta a választói jog gyakorlásából. - A Horn-kormány alatti kétharmados többség alkotmánymódosítássá a megsemmisített váasztási eljárási szabályt az alkotmány részévé tette - idézte fel a politikus. Az alkotmányossággá kapcsolatos vitákról megjegyezte: lényeges szempont, hogy az aapjogok hogyan érvényesülnek. Márpedig az elmúlt hetek diáktüntetései is azt mutatják, hogy a szocialista kormányok gyülekezési joggá kapcsolatos diktatórikus gyakorlata után ma a magyar állam biztosítja a demokratikus véleménynyilvánítás minden formáját. Cservák Csaba alkotmányjogász, a Károli Gáspár Református Egyetem alkotmányjogi tanszékvezetője a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: az Alkotmánybíróság meglehetősen tágan értelmezte saját hatáskörét, hiszen pénteken egy olyan kérdésről (mi tartozhat bele az alaptörvénybe?) döntött, amiről kérdéses, hogy egyáltalán volt-e joga dönteni. Ugyanis az átmeneti rendelkezéseknek maga az alaptörvény adott alaptörvényi szintű hierarchikus rangot - hangsúlyozta a tanszékvezető. Cservák Csaba kiemelte: általános jogelv, hogy a jogszabályokat nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell megítélni, az Alkotmánybíróság lényegében erre is hivatkozva dönthetett úgy, nem tekinthető átmeneti rendelkezésnek az előzetes választási regisztráció. Az alkotmányjogász úgy vélte: csupán szépészeti kérdés, hogy az átmeneti rendelkezéseket az alkotmányozók külön jogszabályba helyezték. Bár a szakértő szerint az alkotmánybírák pénteki döntése alapján nem borítékolható az AB-nak a választási eljárási törvényről szóló verdiktje, ám előrevetítheti annak tartalmát. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász is, aki szerint az Alkotmánybíróság nem is vizsgálhatta volna az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt, ugyanis az - félreérthető elnevezésével szemben - valójában alkotmánykiegészítés volt. Ifjabb Lomnici Zoltán is úgy látja: alapvető hiba az elnevezése alapján vizsgálni egy jogszabályt. Az alkotmányjogász álláspontja szerint az előzetes választási regisztráció nem ütközik az alaptörvénybe, és számos komoly érv szól a bevezetése mellett. Elsőként az, hogy - az ellenzék állításával szemben - jelenleg Magyarországon nincs megfelelő lakcímnyilvántartási regiszter, és emiatt 2010-ben több ezer ember nem tudott szavazni. Másodsorban az állampolgároknak nem jelent többletterhet a regisztráció, hiszen az eddigi kettő helyett mostantól csak egy választási forduló lesz, vagyis csupán annyi a változás, hogy mostantól a feliratkozás lesz az első forduló. Ifjabb Lomnici Zoltán szerint nagyon fontos szempont az is, hogy a regisztráció gátat vet a korábbi választási visszaéléseknek, így például a szavazók buszoztatásának, voksaik egy tál gulyáslevesért való megvételének. Az alkotmányjogász kiemelte: az Egyesült Államokban már működő előzetes választás intézményének későbbi bevezetéséhez is nélkülözhetetlen a regisztráció, amely egyébként számos nyugati országban működik. Belgiumban például pont ugyanaz a regisztrációs szisztéma működik, mint nálunk. Ifjabb Lomnici Zoltán megjegyezte: az Alkotmánybíróság pénteki döntése megnyitotta az utat a választási eljárási törvény várható megsemmisítése előtt. Hát Szembementek az alaptörvénnyel? Jogászok szerint az Alkotmánybíróság túllépett a hatáskörén ■ Időzített döntést sejtenek az átmeneti rendelkezések ügyében Az Alkotmánybíróság várhatóan e héten határoz az előzetes feliratkozásról, de nem tudni, nyilvános ülésen hirdetik-e ki fotó: mti/szigetváry zsolt Az idén már hatnapos lesz a karácsony . Munkatársunktól__________ Ebben az esztendőben az öszszes ünnepnapunk munkanapra esik majd, azaz mind a nyolc, rögzített dátumú ünnepünk (január 1., március 15., május 1- augusztus 20., október 23., november 1., december 25-26.). Ezenkívül a húsvét és a pünkösd egy-egy napja is - hagyományosan - hétfőre esik. A naptárnak köszönhetően ezáltal tíz nap pluszszabadságot nyernek a munkavállalók. Az idén az év végi ünnepek a tavalyihoz hasonlóan alakulnak, a munkanapok áthelyezéséről szóló miniszteri rendelet szerint ugyanis a kétnapos ünnepnek számító karácsony rekordhosszúságúra nyúlik. A szerda-csütörtöki december 25-26-a előtti keddi 24- ét, valamint az azt követő pénteki december 27-ét is ledolgozza majd az ország, aminek köszönhetően szentestétől december 29-ig, vasárnapig összesen hat napot tölthetnek az állampolgárok otthon, családi körben. A hatnapos karácsonyt két szombaton, december 7-én és 21-én dolgozza majd le az ország. Ezeken kívül számolni kell egy további szombati munkanappal, a keddi augusztus 20-a előtti hétfőt augusztus 24-én, szombaton kell ledolgozni. 2013. január 2., szerdaBelföld • Mafivai* Nemzet Rezsicsökkentéssel kezdődik 2013 Csaknem négymillió háztartást érint kedvezően a lépés ■ Nem lesz kiugró hasznuk a szolgáltatóknak Folytatás az 1. oldalról • A szuperbruttó kivezetésével a 202 ezer forint felett keresők járnak jól, de a magasabb jövedelműek nettó fizetését a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése csökkenti. ADÓVÁLTOZÁSOK. Tranzakciós illetékként kell fizetni a kölcsöntörlesztés és a pénzváltás után 0,2 százalékos adót, a készpénzfelvételre 0,3 százalékos adót. Nő az alkohol és az autógáz jövedéki adója. A 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett fizetendő egészségügyi hozzájárulás 10-ről 14 százalékra emelkedik. A közteheralap a tényleges juttatás 1,19-szerese marad. FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK. Egyszerűbb rendszerben működik a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása, így hétezerrel nő a támogatott foglalkoztatottak száma. Az új rendszerben több mint 30 ezren dolgozhatnak az akkreditációs tanúsítványt szerzett 326 vállalkozásnál. Az azonos fogyatékosságúak után ezentúl azonos támogatást kapnak a munkáltatók. Az új rendszer eleme marad a rehabilitációs kártya, amelynek előnye, hogy az érintett cégeknek nem kell befizetniük a 27 százalékos szociális adót. ÁLLAMI KÉZBEN. Állami fenntartásba került számos köznevelési, szociális és gyermekvédelmi intézmény. A korábban önkormányzati fenntartású iskolákat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át. A 3000 fölatti települések intézményeinek működtetése január elsejétől az állam kötelessége, míg a többi köznevelési intézménynél csak a pedagógusok és az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak foglalkoztatása tartozik a központi intézményhez, a működtetés továbbra is a helyhatóság feladata. A változás 40 szociális és 137 gyermekvédelmi intézményt érint. Az idősek és a hajléktalanok ellátása kötelező önkormányzati feladat marad. JÁRÁSOK ÉS BÍRÓSÁGOK. Harminc évvel a járási rendszer megszüntetése után január elsejével újjáalakultak a járási hivatalok. Vidéken 175, a fővárosban 23 kerületi hivatal látja el a megyeinél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat. Elsősorban az okmányirodai, a gyermekvédelmi és gyámügyi, valamint egyes szociális, környezet- és természetvédelmi igazgatási ügyek tartoznak hozzájuk. A változások a bíróságokat is érintik: a helyi, városi bíróságok járásbíróságok lesznek, a fővárosi kerületi bíróságok viszont megőrzik elnevezésüket. Létrejönnek az új közigazgatási és munkaügyi bíróságok is. A munkaügyi bíróságokkal való intézményi egyesülés nyomán - a munkaügyi perekhez hasonlóan - a közigazgatási perekben is a törvényszékek járnak el másodfokon. Az új bíróságok a jogelőd munkaügyi bíróságokon működnek, a kezelőirodák is változatlanul az ügyfelek rendelkezésére állnak. Akinek folyamatban lévő ügye van, értesítést kap az eljáró bíróságtól. HATÉKONY IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. Január 1-jétől működik az elektronikus bírósági kommunikáció és ügyfélkapcsolat, amelyet a törvényszékek elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben választhatnak az ügyfelek. Ezen ügyekben az interneten - hivatali időn kívül, személyes megjelenés vagy postai út nélkül - lehet joghatályos beadványokat, például keresetet a bírósághoz intézni. Az elektronikus kézbesítés rendszere az eddigi papír alapú kézbesítés szabályainak megfelelő. ÉPÍTÉSÜGYI ENGEDÉLYEZÉS. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat már elektronikus úton is lehet kezdeményezni. A kérelmeket és a terveket januártól - az ügyfélkapun belépve - az interneten be lehet nyújtani. HOSSZABB NYARALÁS. A január elsejétől teljességében hatályba lépett új munka törvénykönyve szerint hosszabb ideig tarthat a nyaralás. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak tartama legalább egyhuzamban 14 nap legyen, hacsak ettől eltérő megállapodás nem születik. A 30 napnál tovább tartó keresőképtelenség, például súlyos betegség után nem jár szabadság. A kiadásnál az eddigi egy hónapos határidő 15 napra rövidül. Az alapszabadság negyedével korábban a dolgozó rendelkezett, most a munkáltató évi 7 munkanapot - legfeljebb két részletben - köteles a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni. A kismamák ezentúl nem pénzt, hanem szabadságot kapnak. Eddig ugyanis a szülés után dönthettek úgy, hogy az első hat hónapra járó szabadságra később igényt tartanak, vagy kérhették annak kifizetését is, utóbbira azonban nem lesz lehetőségük. MEGINT MENETELNEK. Újabb menettel tiltakozik az MSZP a kormány közmunkaprogramja ellen. A szocialista párt és a közmunkások szakszervezete a parlament első ülésnapjára hirdette meg a tavalyi, az éhségmenethez hasonló megmozdulását A szocialista Nyakó István tegnapi tájékoztatóján további béremelést követelt a közfoglalkoztatottaknak (MN) A gázért is tíz százalékkal kevesebbet fizetünk FOTÓ: SZÉKELYHIDI BALÁZS