Magyar Nemzet, 2013. január (76. évfolyam, 1-30. szám)
2013-01-14 / 13. szám
2 Magyar m int • Belföld 2013. ,«»«* ... u# Rovatvezető: Villányi Károlybelpol@magyarnemzet.hu Pályáztatás helyett kinevezés L. Simon László azt javasolja, hogy a jövőben a kiemelt állami intézmények - színházak, múzeumok, levéltárak - esetében ne legyen kötelező a pályáztatás az intézményvezetői posztra. Az ATV Szabad szemmel című műsorában a kulturális államtitkár közölte, hogy az elképzelésről, a szükséges jogszabályi változtatásról már egyeztettek Balog Zoltán emberierőforrásminiszterrel. A jogszabályt az operaház, illetve a Néprajzi Múzeum igazgatói kinevezése után módosítanák. Az államtitkár azt is jónak látná, ha az önkormányzati fenntartású intézményeknek is megadnák a lehetőséget a pályáztatás nélküli kinevezésre. (NOL) Megúszta Dániel Péter Nem kell fogházba vonulnia Dániel Péternek, a szoborgyalázó ügyvédnek, aki helyett állítólag egy közszereplő fizette ki a pénzbüntetést - tájékoztatott tegnap a Hír TV. Dániel Péternek csaknem három hónapot kellett volna fogházban töltenie, ha valaki nem fizette volna ki helyette a 200 ezer forintos pénzbüntetést, amit a bíróság még decemberben, rongálásért rótt ki. Az ügyvédet azért marasztalták el, mert tavaly májusban leöntötte vörös festékkel a nem sokkal korábban felavatott Horthy-szobrot a Somogy megyei Kerekiben. (MN) Hazaszeretet A Vas megyei Horvátlövő lakói hazaszeretetüket és hűségüket bizonyították, és ezzel a trianoni békerendszert is legyőzték 1923 januárjában, amikor egyöntetűen kinyilvánították, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni - hangoztatta tegnap Hende Csaba honvédelmi miniszter a községben rendezett megemlékezésen. (MTI) Emlékezés az áldozatokra A 69 évvel ezelőtti lavinaszerencsétlenség során elhunyt salgótarjáni síjárőrcsapat 15 tagjára emlékeztek tegnap a nógrádi megyeszékhelyen. A Salgótarjáni Acélgyári Leventeegylet síelőit Erdélyben, a Radnai-havasok 2305 méteres Nagy-Pietrosz-csúcsának meghódítása közben érte a halál 1944. január 13- án. A második világháború után tilos volt hivatalosan emlékezni az áldozatokra, az első ünnepséget csak 50 év elteltével tarthatták meg. (MTI) Háromszázan tüntettek A DK a Fidesz székháza elé vonult • Selmeczi Gabriella: A baloldal ne álljon a gyilkosok oldalára! A Fidesz felszólítja a baloldalt, hogy hagyja abba a gyűlöletkampányt, ne álljon a gyilkosok oldalára - jelentette ki tegnap Selmeczi Gabriella, a párt szóvivője a Fidesz székháza elé szervezett tüntetésre reagálva. A Demokratikus Koalíció tegnapi tüntetésén néhány százan tiltakoztak úgymond a rasszizmus, a gyűlöletbeszéd és a kirekesztés ellen. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A lkalmatlanok a felelős politikai szerepvállalásra azok, akik ahelyett, hogy elítélnék a brutális bűncselekmények elkövetőit, pótcselekvésből utcai cirkuszokat szerveznek - jelezte közleményben Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője. Szavai szerint a baloldal kampányával bátorítja a bűnelkövetőket, hiszen ez arra utal, hogy szerintük nem az a bűnös, aki embert öl, hanem az, aki ezen felháborodik. A politikus közleményében rámutatott: „Magyarország nem kér többet Ron Werber gyűlöletkampányából, az emberek hergeléséből.” Hangsúlyozta: a Fidesz további megoldásokat keres arra, hogyan szorítsák vissza a brutális támadásokat. Előzőleg a rendészeti bizottság fideszes elnöke is úgy fogalmazott, hogy az ellenzéki tüntetés résztvevői akarva-akaratlanul a bűnelkövetőket bátorítják. Kocsis Máté azzal kapcsolatban, hogy a tüntetés célja Bayer Zsolt kizáratása a Fideszből, megjegyezte: a baloldalnak semmi köze ahhoz, hogy a Fidesz milyen esetleges belső etikai eljárásokat folytat le, ez a párt magánügye. Hozzátette: tudomása szerint egyébként alapszabályszerű, kizárásra irányuló javaslat nem érkezett az ügyben a Fidesz etikai bizottságához. A Demokratikus Koalíció (DK) által szervezett tegnap délutáni tüntetésen egyébként néhány százan vettek részt a Fidesz budapesti székháza előtt, ahol Bayer Zsoltnak a Magyar Hírlapban megjelent cikke miatt a rasszizmus, a gyűlöletbeszéd és a kirekesztés ellen tiltakoztak. A rendezvényen ott volt Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, valamint Lendvai Ildikó, Török Zsolt, Horváth Csaba, Szanyi Tibor szocialista politikus, továbbá roma közéleti személyek, köztük Horváth Aladár, a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért elnevezésű szervezet vezetője. A résztvevők közül többen - így Gyurcsány is - táblát viseltek a nyakukban azzal a felirattal: „Én is cigány vagyok”. A rendezvényen az épület előtt felállított dobogón beszédet tartók egyebek mellett azt kérték, szólaljon meg Orbán Viktor miniszterelnök az ügyben, és zárják ki a Fideszből Bayer Zsoltot. Szombaton a Jobbik tartott fáklyás tüntetést Szigethalmon a „cigánybűnözés” ellen, amelyet a településen újévkor történt késelésre válaszul rendeztek. Volner János, a párt alelnöke és frakcióvezető-helyettese a rendezvényen azt mondta, hogy „a cigánybűnözés problémáját csak a Jobbik tudja megoldani hatalomra kerülését követően”. Gyurcsány Ferenc is az utcára vonult és küzdött a rasszizmus, a gyűlöletbeszéd és a kirekesztés ellen FOTÓ: BÉRES ATTILA Folytatódik a Tarlós-Szabó-vita Tavaly egy ember fagyott meg a főváros utcáin, míg a Demszky-korszak utolsó ciklusában százharmincegy A hajléktalanság problémájára nem a gyors, villámcsapásszerű várospolitikai és hatósági fellépés jelenti a választ - közölte tegnap az ombudsman kommünikéjében. A biztos Tarlós István főpolgármester azon felvetésére reagált, amely szerint minél hamarabb szeretné Szabó Mátéval közösen felkeresni a Ferenciek terei aluljárót, mert egyre sürgetőbbnek tartja a hajléktalanok helyzetének rendezését. Tarlós közölte: sajnálja, hogy az ombudsman továbbra sem lép ki hivatali szobája melegéből. Munkatársainktól Budapesten eddig sem Szabó Máté akarta megoldani a hajléktalanok problémáját, hanem én és Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke - reagált Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester Szabó Máté tegnapi közleményére. Az ombudsman vasárnap - Tarlós felvetésére, miszerint minél hamarabb szeretné felkeresni a Ferenciek terei aluljárót, mert egyre sürgetőbbnek tartja a hajléktalanok helyzetének rendezését - kijelentette, hogy a hajléktalanság problémájára nem a gyors, villámcsapásszerű várospolitikai és hatósági fellépés jelenti a választ. Az európai nagyvárosok egy részében, ahol hathatósan tudják kezelni a hajléktalanság problémáját, a megoldás lényege az önkormányzatok, a lakosság és a hajléktalanok érdekeit védő civil szervezetek és a szociális ellátók párbeszéde során közösen elfogadott normákon nyugvó gyakorlat. Ez egyfelől szociális jellegű, másfelől kiegészíti a rendbontások és a mások jogainak sérelmével járó magatartások következetes hatósági ellenőrzése, akár szankcionálása - húzta alá a biztos. Szabó Máté ugyanakkor elismerte, hogy többen laknak közterületen, amióta az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette azt a törvényt, amely pénzbírsággal büntette az utcán, aluljáróban élőket. Az ombudsman tegnapi kommünikéjében kijelentette azt is, hogy az Alkotmánybíróság határozata óta eltelt időszak vizsgálati tapasztalatainak alapján felajánlja a közreműködését. Egyéb közvetítő tevékenységet azonban sem most, sem a jövőben nem áll módjában folytatni a főváros hajléktalanpolitikájában, mert kizárólag a hatáskörét megszabó törvény szerint járhat el. A főpolgármester lapunknak leszögezte: sajnálja, hogy az ombudsman továbbra sem lép ki hivatali szobája melegéből. Márpedig a hajléktalankérdésre liberális könyvekből nem fog választ kapni, csak az életből. - Hogyan lehetséges, hogy a „mi módszereinkkel” tavaly egy ember fagyott meg a főváros utcáin, míg a Demszky-korszak utolsó ciklusában százharmincegy? -kérdezte Tarlós István. Hozzáfűzte: a fedél nélküliek ügyében éppen azt tették, amit a hivatalnok európainak nevez: együttműködve a civil szervezetekkel férőhelyeket bővítettek, szélesítették az ellátást. - Eszembe sem jutott, hogy Szabó Máté valójában segítene nekünk, de már azzal is sokat tenne, ha nem akadályozná a munkánkat - fűzte hozzá a főpolgármester. Ismeretes, Szabó Máté 2011 decemberében kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg az „életvitelszerű közterületen való lakhatás” tilalmáról szóló szabályozást. Az AB 2012. november 12-i határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását. W. ?•" ! Borsodi Attila Egyik célja éppen az volt az új egyházügyi törvénynek, hogy leválassza a bizniszegyházakat - reagált Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Népszabadság azon információjára, amely szerint a múlt hét elején felszámolt győri fémhulladék-kereskedő, adócsaló bűnszervezet feje roma keresztény egyházat alapított. Az illető egy templom építését is tervezte, de a kivitelezésére már nem maradt ideje. - Nehéz megítélni, hogy egy közösség valóban egyházi közösségként működik-e, vagy sem. Ebben az esetben azonban nyugodtan élhetünk a gyanúval, hogy egy gazdasági bűnszervezet tevékenységét fedezte volna az egyházi szervezet. Semmi esély arra, hogy az új törvény alapján ilyen lehetőséget kapjon - mutatott rá Harrach Péter. A győri bűnszervezet, amelyet egy nemzetközi nyomozócsoport számolt fel Magyarországon, több uniós tagállam költségvetését is megkárosította. Csehországban és Szlovákiában csaknem hatmilliárd forintos költségvetési kárt okoztak a győri „vállalkozók”, akiktől összehangolt akció nyomán összesen körülbelül 1,3 milliárd forint értékben foglaltak le luxusautókat, ingatlanokat, ékszert, aranyat és készpénzt. A cikkben megjegyezték azt is, hogy a család egyszer roma polgárőrség megalakítását is tervezte, ám állítólag a rendőrség meghiúsította. Ezzel kapcsolatban megkerestük a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságot, ám Kocsis Tünde szóvivő a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) irányította lapunkat, mivel ők tárták fel az ügyet. Sipos Jenő, a NAV kommunikációs főosztályvezető-helyettese azonban azt közölte, hogy ez a cselekmény nem tárgya a nyomozásnak. Tóth Attila, az Országos Polgárőrszövetség általános elnökhelyettese kijelentette: soha nem támogatták egy önálló roma polgárőrszervezet létrehozását. - Bár nem tartjuk nyilván, de a visszajelzések alapján nagyon sok helyi egyesületünkben tevékenykednek romák. S mi ezután is várjuk a tenni akaró civileket etnikai hovatartozásra, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül - tette hozzá. Egyházat alapított a fémkereskedő Harrach Péter: Az új törvényi szabályozás leválasztja a gyanús szervezeteket Harrach Péter Vagyonvizsgálat, beismerő vallomás Munkatársunktól Vizsgálja az ügyészség a rendőrségi vesztegetési botrányban a múlt héten előzetes letartóztatásba helyezett volt rendőr vagyoni helyzetét. A Blikk értesülései szerint az éjszakai mulatóiról elhíresült Vizoviczki László nevével fémjelzett botrányban meggyanúsított O. Péter nevén egy nagy értékű ingatlan is szerepel. A lap szerint a III. kerületi rendőrkapitányság egykori alosztályvezetője egy rendőrdinasztia tagja, és a nyomozó hatóság a család vagyonát is górcső alá veszi. O. Pétert bűnszervezet tagjaként elkövetett vesztegetéssel gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség. A hatóság pénteken közölte, hogy a gyanú szerint D. Péter a botrány tavaly nyári kirobbanásáig azért is pénzt kapott, mert ő hozta össze a vállalkozót az ügyben ugyancsak előzetes letartóztatásban lévő Kalmár Tamással. A BRFK egykori főrendőre a gyanú szerint havi rendszerességgel vett át pénzt Vizoviczki bizalmasától. Az összesen tizenkét gyanúsítottat - köztük nyolc egykori rendőrt - felvonultató eljárásban a múlt héten meggyanúsított S. Péter az ügyészség szerint pénzért abban ígérte közbenjárását, hogy a Vizoviczkinek konkurenciát jelentő szórakozóhely ne kapjon működési engedélyt. A férfi feltáró, beismerő vallomást tett, és szabadlábon védekezhet.