Magyar Nemzet, 2013. január (76. évfolyam, 1-30. szám)

2013-01-14 / 13. szám

2 Magyar m int • Belföld 2013. ,­«»«* ... u# Rovatvezető: Villányi Károlybelpol@magyarnemzet.hu Pályáztatás helyett kinevezés L. Simon László azt javasolja, hogy a jövőben a kiemelt állami in­tézmények - színházak, múze­umok, levéltárak - esetében ne legyen kötelező a pályáztatás az intézményvezetői posztra. Az ATV Szabad szemmel című műsorában a kulturális állam­titkár közölte, hogy az elképze­lésről, a szükséges jogszabályi változtatásról már egyeztettek Balog Zoltán emberierőforrás­­miniszterrel. A jogszabályt az operaház, illetve a Néprajzi Múzeum igazgatói kinevezése után módosítanák. Az állam­titkár azt is jónak látná, ha az önkormányzati fenntartású in­tézményeknek is megadnák a lehetőséget a pályáztatás nél­küli kinevezésre. (NOL) Megúszta Dániel Péter Nem kell fogházba vonulnia Dániel Péternek, a szoborgyalázó ügy­védnek, aki helyett állítólag egy közszereplő fizette ki a pénz­­büntetést - tájékoztatott teg­nap a Hír TV. Dániel Péternek csaknem három hónapot kel­lett volna fogházban töltenie, ha valaki nem fizette volna ki helyette a 200 ezer forintos pénzbüntetést, amit a bíróság még decemberben, rongálásért rótt ki. Az ügyvédet azért ma­rasztalták el, mert tavaly má­jusban leöntötte vörös festék­kel a nem sokkal korábban felavatott Horthy-szobrot a So­mogy megyei Kerekiben. (MN) Hazaszeretet A Vas megyei Horvátlövő lakói hazaszeretetüket és hűségüket bizonyították, és ezzel a triano­ni békerendszert is legyőzték 1923 januárjában, amikor egy­öntetűen kinyilvánították, hogy Magyarországhoz akar­nak tartozni - hangoztatta teg­nap Hende Csaba honvédelmi miniszter a községben rende­zett megemlékezésen. (MTI) Emlékezés az áldozatokra A 69 évvel ezelőtti lavinaszeren­csétlenség során elhunyt sal­gótarjáni síjárőrcsapat 15 tagjára emlékeztek tegnap a nógrádi megyeszékhelyen. A Salgótarjáni Acélgyári Leventeegylet síelőit Erdély­ben, a Radnai-havasok 2305 méteres Nagy-Pietrosz-csú­­csának meghódítása közben érte a halál 1944. január 13- án. A második világháború után tilos volt hivatalosan em­lékezni az áldozatokra, az első ünnepséget csak 50 év eltelté­vel tarthatták meg. (MTI) Háromszázan tüntettek A DK a Fidesz székháza elé vonult • Selmeczi Gabriella: A baloldal ne álljon a gyilkosok oldalára! A Fidesz felszólítja a baloldalt, hogy hagyja abba a gyűlölet­kampányt, ne álljon a gyilko­sok oldalára - jelentette ki teg­nap Selmeczi Gabriella, a párt szóvivője a Fidesz székháza elé szervezett tüntetésre reagálva. A Demokratikus Koalíció teg­napi tüntetésén néhány százan tiltakoztak úgymond a rassziz­mus, a gyűlöletbeszéd és a ki­rekesztés ellen. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A­ lkalmatlanok a felelős politi­kai szerepvállalásra azok, akik ahelyett, hogy elítélnék a bru­tális bűncselekmények elkövetőit, pótcselekvésből utcai cirkuszokat szerveznek - jelezte közleményben Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvi­vője. Szavai szerint a baloldal kam­pányával bátorítja a bűnelkövető­ket, hiszen ez arra utal, hogy sze­rintük nem az a bűnös, aki embert öl, hanem az, aki ezen felháboro­dik. A politikus közleményében rá­mutatott: „Magyarország nem kér többet Ron Werber gyűlöletkam­pányából, az emberek hergelésé­­ből.” Hangsúlyozta: a Fidesz to­vábbi megoldásokat keres arra, ho­gyan szorítsák vissza a brutális tá­madásokat. Előzőleg a rendészeti bizottság fideszes elnöke is úgy fogalmazott, hogy az ellenzéki tüntetés résztve­vői akarva-akaratlanul a bűnelkö­vetőket bátorítják. Kocsis Máté az­zal kapcsolatban, hogy a tüntetés célja Bayer Zsolt kizáratása a Fi­­deszből, megjegyezte: a baloldalnak semmi köze ahhoz, hogy a Fidesz milyen esetleges belső etikai eljárá­sokat folytat le, ez a párt magán­ügye. Hozzátette: tudomása szerint egyébként alapszabályszerű, kizá­rásra irányuló javaslat nem érke­zett az ügyben a Fidesz etikai bi­zottságához. A Demokratikus Koalíció (DK) által szervezett tegnap délutáni tüntetésen egyébként néhány szá­zan vettek részt a Fidesz budapesti székháza előtt, ahol Bayer Zsoltnak a Magyar Hírlapban megjelent cik­ke miatt a rasszizmus, a gyűlölet­beszéd és a kirekesztés ellen tilta­koztak. A rendezvényen ott volt Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, va­lamint Lendvai Ildikó, Török Zsolt, Horváth Csaba, Szanyi Tibor szo­cialista politikus, továbbá roma közéleti személyek, köztük Hor­váth Aladár, a Polgárjogi Mozga­lom a Köztársaságért elnevezésű szervezet vezetője. A résztvevők közül többen - így Gyurcsány is - táblát viseltek a nyakukban azzal a felirattal: „Én is cigány vagyok”. A rendezvényen az épület előtt felál­lított dobogón beszédet tartók egyebek mellett azt kérték, szólal­jon meg Orbán Viktor miniszterel­nök az ügyben, és zárják ki a Fi­­deszből Bayer Zsoltot. Szombaton a Jobbik tartott fák­lyás tüntetést Szigethalmon a „ci­gánybűnözés” ellen, amelyet a tele­pülésen újévkor történt késelésre válaszul rendeztek. Volner János, a párt alelnöke és frakcióvezető-he­lyettese a rendezvényen azt mond­ta, hogy „a cigánybűnözés problé­máját csak a Jobbik tudja megolda­ni hatalomra kerülését követően”. Gyurcsány Ferenc is az utcára vonult és küzdött a rasszizmus, a gyűlöletbeszéd és a kirekesztés ellen FOTÓ: BÉRES ATTILA Folytatódik a Tarlós-Szabó-vita Tavaly egy ember fagyott meg a főváros utcáin, míg a Demszky-korszak utolsó ciklusában százharmincegy A hajléktalanság problémájára nem a gyors, villámcsapásszerű várospolitikai és hatósági fellépés jelenti a választ - közölte teg­nap az ombudsman kommünikéjében. A biztos Tarlós István fő­polgármester azon felvetésére reagált, amely szerint minél ha­marabb szeretné Szabó Mátéval közösen felkeresni a Ferenciek terei aluljárót, mert egyre sürgetőbbnek tartja a hajléktalanok helyzetének rendezését. Tarlós közölte: sajnálja, hogy az om­budsman továbbra sem lép ki hivatali szobája melegéből.­ ­ Munkatársainktól B­udapesten eddig sem Szabó Máté akarta megoldani a haj­léktalanok problémáját, hanem én és Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke - rea­gált Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester Szabó Máté tegna­pi közleményére. Az ombudsman vasárnap - Tarlós felvetésére, miszerint mi­nél hamarabb szeretné felkeresni a Ferenciek terei aluljárót, mert egyre sürgetőbbnek tartja a haj­léktalanok helyzetének rendezé­sét - kijelentette, hogy a hajlékta­lanság problémájára nem a gyors, villámcsapásszerű város­­politikai és hatósági fellépés je­lenti a választ.­­ Az európai nagyvárosok egy részében, ahol hathatósan tudják kezelni a hajléktalanság problé­máját, a megoldás lényege az ön­­kormányzatok, a lakosság és a hajléktalanok érdekeit védő civil szervezetek és a szociális ellátók párbeszéde során közösen elfoga­dott normákon nyugvó gyakorlat. Ez egyfelől szociális jellegű, más­felől kiegészíti a rendbontások és a mások jogainak sérelmével járó magatartások következetes ható­sági ellenőrzése, akár szankcioná­lása - húzta alá a biztos. Szabó Máté ugyanakkor elis­merte, hogy többen laknak közte­rületen, amióta az Alkotmánybí­róság (AB) megsemmisítette azt a törvényt, amely pénzbírsággal büntette az utcán, aluljáróban élő­ket. Az ombudsman tegnapi kom­münikéjében kijelentette azt is, hogy az Alkotmánybíróság hatá­rozata óta eltelt időszak vizsgálati tapasztalatainak alapján felajánlja a közreműködését. Egyéb közvetí­tő tevékenységet azonban sem most, sem a jövőben nem áll mód­jában folytatni a főváros hajlékta­lanpolitikájában, mert kizárólag a hatáskörét megszabó törvény sze­rint járhat el. A főpolgármester lapunknak leszögezte: sajnálja, hogy az om­budsman továbbra sem lép ki hi­vatali szobája melegéből. Márpe­dig a hajléktalankérdésre liberális könyvekből nem fog választ kap­ni, csak az életből. - Hogyan lehetséges, hogy a „mi módszereinkkel” tavaly egy ember fagyott meg a főváros utcá­in, míg a Demszky-korszak utolsó ciklusában százharmincegy? -kérdezte Tarlós István. Hozzáfűz­te: a fedél nélküliek ügyében éppen azt tették, amit a hivatalnok euró­painak nevez: együttműködve a ci­vil szervezetekkel férőhelyeket bő­vítettek, szélesítették az ellátást. - Eszembe sem jutott, hogy Szabó Máté valójában segítene nekünk, de már azzal is sokat tenne, ha nem akadályozná a munkánkat - fűzte hozzá a főpolgármester. Ismeretes, Szabó Máté 2011 decemberében kérte az Alkot­mánybíróságtól, hogy semmisítse meg az „életvitelszerű közterüle­ten való lakhatás” tilalmáról szóló szabályozást. Az AB 2012. novem­ber 12-i határozatában alaptör­vény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésé­nek törvényi tiltását. ­W. ?•" ! Borsodi Attila E­gyik célja éppen az volt az új egyházügyi törvénynek, hogy leválassza a bizniszegyházakat - reagált Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Népszabadság azon információjára, amely szerint a múlt hét elején felszámolt győri fémhulladék-kereskedő, adócsaló bűnszervezet feje roma keresztény egyházat alapított. Az illető egy templom építését is tervezte, de a kivitelezésére már nem maradt ide­je. - Nehéz megítélni, hogy egy kö­zösség valóban egyházi közösség­ként működik-e, vagy sem. Ebben az esetben azonban nyugodtan él­hetünk a gyanúval, hogy egy gazda­sági bűnszervezet tevékenységét fe­dezte volna az egyházi szervezet. Semmi esély arra, hogy az új tör­vény alapján ilyen lehetőséget kap­jon - mutatott rá Harrach Péter. A győri bűnszervezet, amelyet egy nemzetközi nyomozócsoport számolt fel Magyarországon, több uniós tagállam költségvetését is megkárosította. Csehországban és Szlovákiában csaknem hatmil­­liárd forintos költségvetési kárt okoztak a győri „vállalkozók”, akiktől összehangolt akció nyo­mán összesen körülbelül 1,3 mil­liárd forint értékben foglaltak le luxusautókat, ingatlanokat, ék­szert, aranyat és készpénzt. A cikkben megjegyezték azt is, hogy a család egyszer roma polgárőrség megalakítását is tervezte, ám ál­lítólag a rendőrség meghiúsította. Ezzel kapcsolatban megkerestük a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságot, ám Ko­csis Tünde szóvivő a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) irányí­totta lapunkat, mivel ők tárták fel az ügyet. Sipos Jenő, a NAV kom­munikációs főosztályvezető-he­lyettese azonban azt közölte, hogy ez a cselekmény nem tárgya a nyomozásnak. Tóth Attila, az Or­szágos Polgárőrszövetség általá­nos elnökhelyettese kijelentette: soha nem támogatták egy önálló roma polgárőrszervezet létrehozá­sát. - Bár nem tartjuk nyilván, de a visszajelzések alapján nagyon sok helyi egyesületünkben tevé­kenykednek romák. S mi ezután is várjuk a tenni akaró civileket etni­kai hovatartozásra, vallásra vagy politikai meggyőződésre való te­kintet nélkül - tette hozzá. Egyházat alapított a fémkereskedő Harrach Péter: Az új törvényi szabályozás leválasztja a gyanús szervezeteket Harrach Péter Vagyonvizsgálat, beismerő vallomás­ ­ Munkatársunktól V­izsgálja az ügyészség a rend­őrségi vesztegetési botrány­ban a múlt héten előzetes letartóz­tatásba helyezett volt rendőr vagyo­ni helyzetét. A Blikk értesülései sze­rint az éjszakai mulatóiról elhíre­­sült Vizoviczki László nevével fém­jelzett botrányban meggyanúsított O. Péter nevén egy nagy értékű in­gatlan is szerepel. A lap szerint a III. kerületi rendőrkapitányság egykori alosztályvezetője egy rendőrdinasz­­tia tagja, és a nyomozó hatóság a család vagyonát is górcső alá veszi. O. Pétert bűnszervezet tagjaként el­követett vesztegetéssel gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség. A hatóság pénteken közölte, hogy a gyanú szerint D. Péter a botrány ta­valy nyári kirobbanásáig azért is pénzt kapott, mert ő hozta össze a vállalkozót az ügyben ugyancsak előzetes letartóztatásban lévő Kal­már Tamással. A BRFK egykori fő­rendőre a gyanú szerint havi rend­szerességgel vett át pénzt Vizovicz­ki bizalmasától. Az összesen tizenkét gyanúsí­tottat - köztük nyolc egykori rend­őrt - felvonultató eljárásban a múlt héten meggyanúsított S. Péter az ügyészség szerint pénzért abban ígérte közbenjárását, hogy a Vizo­­viczkinek konkurenciát jelentő szó­rakozóhely ne kapjon működési engedélyt. A férfi feltáró, beismerő vallomást tett, és szabadlábon vé­dekezhet.

Next