Magyar Nemzet, 2013. március (76. évfolyam, 59-87. szám)
2013-03-01 / 59. szám
2 Rovatvezető: Villányi Károly Belföld 2013. március 1., péntek Hat kiképző megy Maliba A Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárjának hat katonája utazik márciusban fél évig tartó külszolgálatra Maliba, hogy ott a francia vezetésű EU-misszió keretében mesterlövészek kiképzésében vegyen részt. Az egy tisztből, három altisztből és két honvédből álló csoport minden tagjának sokéves szolgálati múltja van. A nyugat-afrikai országba utazók már túl vannak a kötelező fizikai-pszichológiai és egészségügyi alkalmassági vizsgálatokon, megkapták a szükséges védőoltásokat is. (MTI) Bizottsági válasz az AB-nek Az egyházak elismerésére vonatkozó sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szembeni alkotmányjogi panasz lehetőségét teremtené meg az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának csütörtökön benyújtott módosító javaslata. A testület ezt az alaptörvény negyedik módosításához benyújtott bizottsági módosító indítványában kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság (AB) kedden megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak. Rubovszky György (KDNP) szerint az AB-nek az volt a problémája, hogy nincs jogorvoslati lehetőség, ez a javaslat viszont ezen segít. (MTI) Civil kampány a sokszínű sajtóért A Magyarországi Európa Társaság, a Mérték Médiaelemző Műhely, az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (utóbbi két szervezet képviseletében Pólyák Gábor és Molnár Péter, képünkön) és a Délkelet-európai Médiaközpontok Hálózata is bekapcsolódott abba az európai polgári kezdeményezésbe, amelynek célja, hogy az Európai Bizottság (EB) alkosson uniós normát a sajtó sokszínűségének biztosítására. Szerintük október végéig legalább hét EU-tagállamban kell összegyűjteniük összesen minimum egymillió aláírást, hogy az EB napirendre tűzze kezdeményezésüket. (MTI) Gyurcsány majd elmondja Gyurcsány Ferenc 99 százalékig biztosan meg tudja mondani, hogy kik szivárogtatták ki az őszödi beszédet. Amint lesz cáfolhatatlan bizonyítéka, el is mondja - erről maga a volt miniszterelnök beszélt az ATV Húzós című műsorában. Emlékezetes, az exkormányfő egy televíziós talkshow-ban már korábban közölte: egykori MSZP-s vezetők, „egy nő és két férfi” juttatták el 2006-ban a sajtóhoz az őszödi beszédet. Gyurcsány Ferenc neveket nem mondott, a hajdani szocialista pártvezetők visszautasították a vádakat. (MN) Felmentették a tábornokokat A bíróság bűncselekmény, illetve bizonyítottság hiányában nem találta bűnösöknek az ügy vádlottjait Folytatás az 1. oldalról . A vád szerint ugyanis összesen kétszázmillió forintnyi pénzt fogadtak el és osztottak szét egymás között a HM-nek dolgozó vállalkozóktól kapott vesztegetési összegekből. Az eljárásból azonban a bíróság döntése alapján kizárták azokat a vádlottakat, akiket rajtakaptak a vesztegetésen a nyomozó hatóságok. B. Zsolt százados és L. Szilárd ezredes ügyét, utóbbi pszichiátriai kezelése miatt külön eljárásban tárgyalják majd. Ezzel kikerültek az eljárásból a Honvédelmi Minisztérium (HM) Térképészeti Kht.-nál feltárt bűncselekmények is, amelyek az egész vesztegetési ügy nyomozását elindították. A bíróság bizonyítottság hiányában nem ítélte el azokat sem, akik vallomásukban ismerték el, hogy százezrekkel teli borítékokat fogadtak el, miközben sejtették vagy tudták, a pénz vesztegetésből származhat. Ifkovics Béla tanácsvezető bíró indoklásában kifejtette: álláspontja szerint nem vehette figyelembe az ügy koronatanújának számító D. János volt dandártábornok, az ügy tizenhatodrendű vádlottja vallomását az ügyben, mert arra az ügyészek jogellenes, félrevezető ígéretekkel vették rá a főtisztet. Kezdetben büntetlenséget ígértek, ha információkkal szolgál mások bűncselekményeiről, később pedig a tárgyalásról való lemondással kecsegtették, miközben ilyen vád esetében erre nem volt lehetőség. - Ha azonban egy vallomásnak nincs törvényes alapja, azt a bíróság nem használhatja fel bizonyítékként - érvelt Ifkovics Béla, megerősítve a vádlottak védőügyvédeinek kifogásait. A bíró egyébként magát D. Jánost is felmentette, aki számos vallomásában elismerte, hogy kenőpénzekkel teli borítékokat vett át a HM védelemgazdasági főosztályvezetőjeként az elnyert állami megbízások összegéből. Ezt Ifkovics Béla azzal indokolta, hogy beismerő vallomás esetén sem ítélhetnek el senkit, ha ezenkívül nincs ellene más bizonyíték. A bíró közölte: a bizonyítékok alapján az a véleménye, hogy D. János legfeljebb azt a látszatot tarthatta fenn bizonyos beszállítóknál, hogy befolyásos ember, és így csikarhatott ki kenőpénzt több vállalkozótól. Ez azonban nem bűnszervezetben elkövetett vesztegetés, hanem befolyással üzérkedés, amelynek alacsonyabb a büntetési tétele. A vádlottak egyikéről, így D. Jánosról sem sikerült bebizonyítani, hogy döntési jogkörrel bírt volna azoknál a beszerzéseknél, amelyek esetében felvetődött a vesztegetés - tette hozzá a bíró. Az ítélet indoklásában az is szerepelt: az ügyészség csak személyi bizonyítékokkal (vagyis vallomásokkal) tudta igazolni a vádat, ez alapján azonban a bíróság azt nem tekintette megalapozottnak. A vallomásokban ráadásul a vádlottak arra hivatkoztak, hogy átvettek ugyan pénzt D. Jánostól, de arra gondoltak, hogy azt „jutalomként”, „munkájuk elismeréseként” kapták. A bíróság előtt meghallgatott cégvezetők közül pedig „csak” négy társaság vezetője ismerte el, hogy átadtak kenőpénzeket, és ők is csak általánosságokban beszéltek, nem határozták meg például a pontos összegeket, a vesztegetés helyét és időpontját. A bíró kiemelte, hogy ez több helyen a vádiratban sem szerepelt pontosan, így az ellen szerinte nem lehetett védekezni. A bíró a katonai ügyészek hibájaként sorolta fel, hogy a vádirat szerint meg sem próbáltak írásos dokumentumokkal bizonyítani, például szerződésekkel, kiadott utasításokkal, bankszámlák vizsgálatával, híváslistákkal, vagyongyarapodási vizsgálattal, titkos adatgyűjtéssel. Ifkovics Béla a tegnapi tárgyaláson többször is megismételte a védők azon érvelését, hogy a katonai ügyészség szóvivője a nyomozás kezdeti szakaszában „gengszterszervezetnek” nevezte a HM vagyonkezelőjét, ezért az ügyészeket „bizonyítási vágy” is vezethette az eljárás során. A bíró szerint különben értelmezhetetlen lenne, hogy miért védekezhetett szabadlábon az, aki vallomást tett másokra, és miért maradt hónapokig előzetes letartóztatásban az, aki nem tett vallomást, vagy nem ismerte el a számlájára írt bűncselekményeket. Ifkovics Béla állította: a bíróság már a tárgyalások megkezdése előtt látta, hogy a vádirat nem elég alapos, de a hiányosságokat csak a tárgyalással lehet igazolni, azt meg kellett kezdeni. Mint fogalmazott: „a bíróságnak az ügyészség jelöli ki az utat, erről nem térhet le se jobbra, se balra, az esetleges akadályokat viszont le kell dönteni. (...) Ez azonban nem sikerült, ezért ezt az eljárást ilyen módon kellett befejezni.” A katonai ügyészek bejelentették: valamennyi vádlott esetében fellebbezést nyújtanak be. Az ügy tehát másodfokon, a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. Fapál László örömmel vette tudomásul az ítéletet FOTÓ: KOCSIS ZOLTÁN Molinó a Szabadság hídon Ismét tiltakoznak a hallgatók • Balog: A kormány nem tervezi főiskolák bezárását Egy főiskolát sem zárna be a kormány, de megújított képzési szerkezettel átszervezné az intézményeket - közölte tegnap Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter Vona Gábornak válaszolva. Eközben az ELTE és a Corvinus hallgatói tiltakoztak a forráskivonás következtében bejelentett csoportos leépítések miatt. Csókás Adrienn_________________ A kormány nem tervezi egyetlen főiskola bezárását sem, a képzési szerkezetet megújítva, az intézmények erősségeit megtartva kívánja újraszervezni azokat - közölte az emberi erőforrások minisztere a jobbikos Vona Gábor írásbeli kérdésére. A parlament honlapján közzétett válaszában Balog Zoltán kiemelte: a főiskolák hosszú évek óta súlyos helyzetben vannak, nem egy közülük a csőd szélén áll. A nehéz pénzügyi helyzet okaként a tárcavezető a drasztikus népességfogyást és az elhibázott PPP-beruházásokat jelölte meg. Hangsúlyozta: a gyenge szakok felszámolása az intézménymenedzsment felelőssége, míg az ágazatirányításnak az a dolga, hogy ne küldjön hallgatókat oda, ahol a képzés nem megfelelő színvonalú. Az anyagi gondok nemcsak a főiskolákat, de a nagy egyetemeket is érintik. Az ELTE bölcsészkara és a Corvinus már csoportos leépítést jelentett be a költségvetési támogatás csökkenése miatt; előbbi intézmény négy, utóbbi kétmilliárddal kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint tavaly. Elsősorban a nyugdíjas kollégáktól válnak meg, ami ellen tegnap hallgatók és oktatók tiltakoztak, sérelmezve, hogy éppen a legnagyobb szaktekintélyeket küldenék el. A tiltakozók közül néhányan a Szabadság hídra is felmásztak, és molinót feszítettek ki, amelyen az állt: „Állítsák le a forráskivonásokat, és kompenzálják az elvonásokat!” A Fidesz szerint a baloldal újra be szeretné vezetni a tandíjat, amivel megakadályoznák, hogy a szegény családok gyermekei a megfelelő tudáshoz jutva boldogulhassanak az életben. Erről Kucsák László, az Országgyűlés oktatási bizottságának tagja beszélt tegnap, reagálva a baloldali ellenzék oktatáspolitikai egyeztetésére. Az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben Együtt Magyarországért párt találkozóján ugyanis közös nyilatkozatot fogadott el, melyben rögzítették, hogy ismét 18 évre emelnék a tankötelezettségi korhatárt, és megszüntetnék a hallgatói szerződéseket. A DK-t képviselő Szabó Zoltán azt is kiemelte: elkerülhetetlennek tartják a szociális ösztöndíjrendszerrel párosuló tandíj bevezetését. A KDNP szerint világossá vált, hogy az ellenzéki formációk nem várnának el hazai munkát a friss diplomásoktól, pedig a hallgatói szerződés garanciát jelent arra, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozott diákok itthon, az adófizetők érdekében is dolgozzanak. - Ez nemcsak igazságos, hanem a generációk közötti együttműködés kifejeződése is - írták. Szabó Attilé ombudsman ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a hallgatói szerződés alaptörvénybe emelése destabilizálja az alkotmányt. Nyil levélben kérte a köztársasági elnököt, fontolja meg a módosítás aláírását, mivel az számos aktuális konfliktust akar lezárni olyan megoldással, amely az általános jogelvekkel, például az uniós jogrenddel való összhang kérdését vetheti fel. A szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre egyébként ma éjfélig lehet jelentkezni, kilencezer forintos díj ellenében. Élőlánc A corvinusosok a forráskivonás miatt demonstráltak fotó béres attila belpol@magyarnemzet.hu Elítélték a verekedő politikust Felfüggesztett börtönbüntetést kapott Polgár Károly volt jobbikos képviselő, aki tavaly többször megütötte Szekó József (Fidesz-KNDP) országgyűlési képviselőt, Mohács polgármesterét. A férfi nem először támadt politikusra. M Bóka Máté._________________ Polgár Károly tavaly áprilisban egy városi közgyűlésen támadt rá a település vezetőjére. Az ülés szünetében egy tükröt és egy iratköteget rakott a polgármester asztalára, amit Szekó József visszavitt neki, majd elindult a helyére. A képviselő Szekót szidalmazni kezdte, aki erre megfordult és megigazította a nyakkendőjét. Polgár ezt követően hátulról ütlegelni kezdte a polgármestert. Végül csak több képviselő tudta megfékezni a dühöngőt. A magáról megfeledkező férfit rendőrök vitték el. A polgármester agyrázkódást kapott, és nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A bíróság első fokon egy év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Polgárt. A volt jobbikos képviselő nem először támadt politikusokra. A Jobbik pécsi országgyűlési képviselőjét, Németh Zsoltot is fojtogatta már. A nyomozást azért zárták le, mert a tettlegesség nem volt bizonyítható. Németh Zsolt erről csak annyit mondott, a tanúvallomások nem ezt támasztották alá. Polgár az incidens után lépett ki a Jobbikból.