Magyar Nemzet, 2013. március (76. évfolyam, 59-87. szám)
2013-03-22 / 79. szám
8Magyar Nemzet • Külföld 2013. március 22., péntek Rovatvezető: Stier Gábor Magyar gyanúsított Belgrád. Az áldozat és az őrizetbe vett gyanúsított is magyar nemzetiségű a vajdasági Óbecsén vasárnap virradóra holtan talált B. Ervin ügyében - jelentette tegnap a Kurír című szerb napilap. „Mindketten magyarok, az ügynek nincs nemzetiségek közötti háttere, haragban voltak” - értesült a lap a „nyomozáshoz közeli forrásokból” az interneten olvasható cikk szerint. (MTI) Elutasított EU-terv Belgrád. Szerbia tegnap elutasította az Európai Unió legutóbbi, az észak-koszovói szerbek helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatát, s ezzel gyakorlatilag zátonyra futottak a Belgrád és Pristina között a kapcsolatok normalizálásáról kezdett tárgyalások. Szerbia szerint az EU olyan elfogadhatatlan feltételeket szabott, amelyek a szerb nemzeti érdekek minimumát sem érik el. (MTI) Éhségsztrájk Washington: Legkevesebb 25 rab folytat éhségsztrájkot a guantánamói amerikai bázis egyik börtönében - közölte a The New York Times. A fogvatartottak egyik ügyvédje szerint olyan jemeniek éhségsztrájkolnak, akiknek a hazaküldését évekkel ezelőtt jóváhagyták, de azt a jemeni biztonsági helyzetre hivatkozva nem hajtják végre. (MTI) Francia rasszizmus Párizs: Franciaországban 23 százalékkal növekedett a rasszista és antiszemita jellegű cselekmények száma 2012-ben az előző évhez képest - derül ki az emberi jogok országos konzultatív bizottságának a rasszizmus elleni világnap alkalmából közzétett jelentéséből. (MTI) Visszatérés Indiába Róma. Korábbi döntését felülbírálva mégis visszaküldi Indiába az olasz kormány azt a két olasz tengerészgyalogost, akiket emberöléssel vádolnak az ottani hatóságok. Az idén februárban a két katonát hazaengedték az olasz választásokra azzal, hogy áprilisban - perük lefolytatására - visszatérnek az ázsiai országba. (MTI) Függetlenségéről dönt Skócia Jövő szeptemberre írták ki a népszavazást • A nacionalisták az olajjal kampányolnak A jövő év szeptember 18-ra írta ki a népszavazást Skócia függetlenségéről a skót kormány - jelentette be tegnap Alex Salmond kormányfő az edinburghi parlamentben. A jelenlegi felmérések szerint a skótok többsége elutasítja a Nagy-Britanniából való kiválást, de másfél év alatt több tényező is befolyásolhatja a szavazás kimenetelét. Kottász Zoltán-MTI________ Tavaly októberben írt alá megállapodást a brit és a skót kormány, eszerint a népszavazáson egyetlen választást lehetővé tevő kérdésre kell majd válaszolni, amely úgy szól, hogy a skót választók akarják-e hazájuk függetlenné válását vagy sem. A szavazólapon egy igen és egy nem választ lehet majd bejelölni. Alex Salmond az 1934-ben alapított Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője, amely ígéretet tett arra, hogy ha kormányra kerül, kiírja a függetlenségről szóló népszavazást. A párt 2007-től négy éven keresztül kisebbségi kormányt vezetett, 2011 óta pedig parlamenti többségben kormányozza Skóciát. Az ellenzéki pártok közül egyedül a Skót Zöld Párt támogatja a függetlenséget, a Munkáspárt, a Konzervatív Párt és a Liberális Demokrata Párt a Nagy-Britanniában maradás hívei. Az utóbbi években végzett felmérések általában 25-35 százalék közé teszik a kiválás híveinek arányát, a Scotsman című napilap által februárban közölt közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 32 százaléka mondana igent a referendumon. A BBC elemzése szerint azonban a népszavazásig sok minden befolyásolhatja a szavazókat, például az, hogy a londoni kormánykoalíció hajt-e végre további költségkiadási csökkentéseket, vagy Skócia kis nemzetként hogyan vészeli át a gazdasági válság éveit. Az elszakadást pártolók esetleges sikere számos nagy horderejű érdekütközés lehetőségét vetíti előre. Alex Salmond közölte például, hogy Skócia területén a függetlenné válás után nem lehetnének nukleáris fegyverek. Ez elvileg azt jelentené, hogy a brit nukleáris csapásmérő erőt hordozó tengeralattjárók, amelyek jelenleg Skóciában állomásoznak, többé nem köthetnének ki a brit haditengerészet skóciai támaszpontjain. Skócia emellett igényt tart az északi-tengeri olaj- és földgázmezők brit szektorában kitermelt nyersanyagokra is. A hivatalos londoni álláspont szerint azonban Skócia gazdaságilag ezzel együtt rosszul járna a kiválással. Amennyiben függetlenné válik, az Európai Bizottság érvelése szerint Skóciának, mint új európai államnak, EU-csatlakozási tárgyalásokat kellene kezdenie, vagyis nem válhat automatikusan az Európai Unió tagjává. Az SNP azonban úgy gondolja, ha Németország egyesülésével Kelet-Németország is gyorsan az EU szerves részét alkothatja, Skócia felvételével sem lesz probléma. Alex Salmond skót kormányfő FOTÓ: EUROPRESS/AFP/ANDY BUCHANAN Bannockburn emléke ■ Kottász____________________________________ Nem véletlenül 2014-et választotta a skót kormány a népszavazás időpontjának, hiszen jövőre lesz a hétszázadik évfordulója az 1314-ben, Bannockburn mezején megvívott csatának, amelyben Robert de Bruce skót király néhány ezres serege megsemmisítő vereséget mért II. Eduárd angol uralkodó sokszoros túlerőben lévő haderejére. Ezt a skót történetírás az angol hódítási kísérletek ellen folytatott háborúk legnagyobb skót katonai diadalaként tartja számon. A skót királyság független szuverén állam lett a középkor kezdetére, és 1707-ig ebben az állapotában is maradt fenn, de volt olyan időszak, amikor perszonálunióban élt Angliával és Írországgal, amikor VI. Jakab skót király lett az angol és az ír trón birtokosa 1603-ban. Anglia és Skócia végül 1707-ben, a londoni és az edinburghi parlament által kölcsönösen szentesített uniótörvények alapján egyesült, a döntést Glasgowban, Edinburghben és más városokban heves tiltakozások követték. 1715 és 1745 közt az elűzött király utódainak támogatói, a jakobiták két nagy felkelést indítottak, de nem sikerült elmozdítaniuk a Hannover-házat a trónról. Széles körű autonómiát akkor kapott Skócia, amikor 1999-ben megalakult a skót parlament. A nemzetgyűlés a londoni parlamenttől függetlenül dönthet olyan, a skótokat érintő kérdésekben, mint a belügy, az oktatásügy, az egészségügy vagy a környezetvédelem. MEGFENYEGETTE AMERIKÁT ÉSZAK-KOREA. Az észak-koreai hadsereg térségbeli amerikai támaszpontokat fenyegetett meg tegnap válaszul arra, hogy B-52-es bombázók gyakorlórepülést végeztek Dél-Korea légterében az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlata keretében (képünkön Kim Dzsong Un észak-koreai vezető). Az északi legfelsőbb katonai parancsnokság közölte, hogyprecíciós fegyvereinek hatósugarán belül van az amerikai haditengerészet egy-egy támaszpontja Guam és Okinava szigetén, és provokáció esetén megtámadja ezeket a bázisokat A KCNA észak-koreai hírügynökség a fenyegetést tartalmazó közleményben utalt arra, hogy a Guamón lévő Anderson légitámaszpontról szállnak fel B-52-es bombázók. Japánban állomásoznak amerikai atom-tengeralattjárók illetve Okinava szigetén is van amerikai haditengerészeti támaszpont fotó: europress/afp Leteszik a fegyvert a kurd lázadók M Sztkf.i Lf.vf.ntf.________________ A bdullah Öcalan, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bebörtönzött vezetője felszólította a PKK lázadóit, hogy tegyék le a fegyvert és vonuljanak ki Törökországból, mert elérkezett az idő az „eddigi politika átértékelésére”, írta az MTI. „Hallgassanak el a fegyverek, és kerüljön előtérbe a politika” - szögezte le Öcalan nyilatkozatában, amelyet egy kurd politikus olvasott fel a kurd újév alkalmából Diyarbakirban. Az ünnepségeken mintegy negyedmillióan vesznek részt. A parkban Öcalan képei voltak láthatók, mellettük a PKK, a Kurdisztáni Közösségek Uniójának, valamint az észak-iraki Kurdisztáni Regionális Kormány zászlói. „Elértünk abba a szakaszba, amikor fegyveres erőinknek a határok mögé kell vonulniuk. Ez nem a vég, hanem egy új korszak kezdete” - állapította meg a kurd felkelés vezetője. „Itt az ideje az egységnek. A törökök és a kurdok együtt harcoltak Canakkalénál (Gallipoli), s közösen alapították meg a török parlamentet 1920- ban. Az elmúlt 90 év minden hibája ellenére olyan modellt akarunk felépíteni, amely minden elnyomott embert, osztályt és kultúrát felölel” - áll a békenyilatkozatban. Öcalan bejelentése hónapok óta várható volt, török és kurd részről is számítottak a bejelentésre, amióta folynak a titkos tárgyalások a kiegyezésről. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök üdvözölte az üzenetet. A dél-törökországi Sanliurfa városában ugyanakkor anyák találkozóját tartották, amelyen 25 török és 25 kurd asszony vett részt, akiknek fiai török katonaként kurdok kezétől estek el, iletve a török hadsereg végzett velük mint terroristákkal. Elemzők azt várják, a kiegyezéssel a fegyveresek Szíriában fognak nagyobb aktivitást mutatni, immáron török támogatással, a lázadók oldalán. kuspol@magyarnemzet.hu Palesztin államot sürget Obama A palesztinok megérdemelnek egy saját államot, jelentette ki Rámalláhban Barack Obama. A látogatás azonban nem diadalmenet, a csalódott palesztinok végig tüntettek a tárgyalások idején, Gázából pedig rakétákat lőttek Izraelre. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Barack Obama Rámalláhban, Mahmúd Abbász palesztin elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette: Amerika nem mondott le a béke kereséséről, a palesztinok megérdemlik a saját államot, a palesztin és az izraeli fiatalok pedig a jobb jövőt. Obama az MTI szerint megismételte szerda esti jeruzsálemi gondolatát, hogy „nehéz ügy” a palesztin-izraeli viszály rendezése, de Amerika „mélyen elkötelezett” az önálló, területleg egységes és életképes palesztin állam iránt. Abbász is síkraszállt a kétállami megoldás mellett, s közölte, hogy a palesztinok készek megvalósítani vállalásaikat. A palesztin elnök hangsúlyozta a függetlenséghez, szabadsághoz és békéhez való jogukat, az 1967-es határvonalakkal, Jeruzsálem fővárossal megszülető állam igényét. Rámalláhban az izraeli Tízes Csatorna tévé szerint a látogatás idejére, csütörtökre egy sem maradt a két napja kifüggesztett, Obamát ábrázoló óriásposzterekből. Az egyiket egy tüntetés alkalmával az úttestre helyezték, majd sorra vonultak el rajta, vagyis Obama arcán az autók - rövid hezitálás után a Palesztin Hatóság egyik biztonságiakat szállító hivatalos járműve is. Egy másik, Obamát üdvözlő posztert összefirkáltak, majd cipőkkel dobáltak, ami a muzulmán jelrendszerben a lehető legnagyobb tiszteletlenség jele. Az Obama-plakátokat megbecstelenítő képsorokat az amerikai diplomácia képviselői is látták, ami nagyban magyarázza a rámalláhi köszöntések hűvösségét. A himnuszok után üdvözlő beszédek nélkül vonultak tárgyalni az elnökök. Abbász a sajtótájékoztatón megbélyegezte a Gázai övezetből indult rakétatámadást. Drit Struk, a radikális Zsidó Haza parlamenti képviselője szerint az eset jól mutatja, miért nem vonulhat vissza Izrael „Júdeából és Szamáriából” (Ciszjordániából). Obama a rámalláhi tárgyalások előtt megtekintette az Izrael Múzeumban a holt-tengeri tekercseket, s ezzel a diplomácia nyelvén megerősítette a reptéri beszédében már hangsúlyozott zsidó történeti-területi folytonosságot, Izrael egyik legfontosabb legitimációs alapját. Az is fontos, hová nem megy el Obama, például nem látogatja meg a siratófalat. De a palesztinok kérése ellenére nem megy el Jasszer Arafat sírjához sem, s nem megy el izraeli börtönbe, hogy meglátogasson palesztin foglyokat. Hertzl Tivadar, a cionizmus atyjának sírjánál viszont lerója kegyeletét.