Magyar Nemzet, 2013. március (76. évfolyam, 59-87. szám)

2013-03-22 / 79. szám

8Magyar Nemzet • Külföld 2013. március 22., péntek Rovatvezető: Stier Gábor Magyar gyanúsított Belgrád. Az áldozat és az őrizetbe vett gyanúsított is magyar nemzetiségű a vajdasági Óbecsén vasárnap virradóra holtan talált B. Ervin ügyében - jelentette tegnap a Kurír című szerb napilap. „Mind­ketten magyarok, az ügynek nincs nemzetiségek közötti háttere, haragban voltak” - értesült a lap a „nyomozás­hoz közeli forrásokból” az interneten olvasható cikk szerint. (MTI) Elutasított EU-terv Belgrád. Szerbia tegnap elutasí­totta az Európai Unió leg­utóbbi, az észak-koszovói szerbek helyzetének rendezé­sére vonatkozó javaslatát, s ezzel gyakorlatilag zátonyra futottak a Belgrád és Pristina között a kapcsolatok norma­lizálásáról kezdett tárgyalá­sok. Szerbia szerint az EU olyan elfogadhatatlan feltéte­leket szabott, amelyek a szerb nemzeti érdekek minimumát sem érik el. (MTI) Éhségsztrájk Washington: Legkevesebb 25 rab folytat éhségsztrájkot a guan­­tánamói amerikai bázis egyik börtönében - közölte a The New York Times. A fogva­­tartottak egyik ügyvédje sze­rint olyan jemeniek éhség­sztrájkolnak, akiknek a haza­küldését évekkel ezelőtt jóvá­hagyták, de azt a jemeni biz­tonsági helyzetre hivatkozva nem hajtják végre. (MTI) Francia rasszizmus Párizs: Franciaországban 23 száza­lékkal növekedett a rasszista és antiszemita jellegű cselekmé­nyek száma 2012-ben az előző évhez képest - derül ki az em­beri jogok országos konzultatív bizottságának a rasszizmus el­leni világnap alkalmából köz­zétett jelentéséből. (MTI) Visszatérés Indiába Róma. Korábbi döntését felülbírál­va mégis visszaküldi Indiába az olasz kormány azt a két olasz tengerészgyalogost, aki­ket emberöléssel vádolnak az ottani hatóságok. Az idén feb­ruárban a két katonát hazaen­gedték az olasz választásokra azzal, hogy áprilisban - perük lefolytatására - visszatérnek az ázsiai országba. (MTI) Függetlenségéről dönt Skócia Jövő szeptemberre írták ki a népszavazást • A nacionalisták az olajjal kampányolnak A jövő év szeptember 18-ra írta ki a népszavazást Skócia függet­lenségéről a skót kormány - jelentette be tegnap Alex Salmond kormányfő az edinburghi parlamentben. A jelenlegi felmérések szerint a skótok többsége elutasítja a Nagy-Britanniából való ki­válást, de másfél év alatt több tényező is befolyásolhatja a szava­zás kimenetelét.­ ­ Kottász Zol­tán-MTI________ T­avaly októberben írt alá meg­állapodást a brit és a skót kor­mány, eszerint a népszavazáson egyetlen választást lehetővé tevő kérdésre kell majd válaszolni, amely úgy szól, hogy a skót válasz­tók akarják-e hazájuk függetlenné válását vagy sem. A szavazólapon egy igen és egy nem választ lehet majd bejelölni. Alex Salmond az 1934-ben ala­pított Skót Nemzeti Párt (SNP) ve­zetője, amely ígéretet tett arra, hogy ha kormányra kerül, kiírja a függetlenségről szóló népszava­zást. A párt 2007-től négy éven ke­resztül kisebbségi kormányt veze­tett, 2011 óta pedig parlamenti többségben kormányozza Skóciát. Az ellenzéki pártok közül egyedül a Skót Zöld Párt támogatja a füg­getlenséget, a Munkáspárt, a Kon­zervatív Párt és a Liberális De­mokrata Párt a Nagy-Britanniá­­ban maradás hívei. Az utóbbi években végzett fel­mérések általában 25-35 százalék közé teszik a kiválás híveinek ará­nyát, a Scotsman című napilap ál­tal februárban közölt közvéle­mény-kutatás szerint a megkérde­zettek 32 százaléka mondana igent a referendumon. A BBC elemzése szerint azonban a nép­szavazásig sok minden befolyásol­hatja a szavazókat, például az, hogy a londoni kormánykoalíció hajt-e végre további költségkiadá­si csökkentéseket, vagy Skócia kis nemzetként hogyan vészeli át a gazdasági válság éveit. Az elszakadást pártolók esetle­ges sikere számos nagy horderejű érdekütközés lehetőségét vetíti elő­re. Alex Salmond közölte például, hogy Skócia területén a függetlenné válás után nem lehetnének nukleá­ris fegyverek. Ez elvileg azt jelente­né, hogy a brit nukleáris csapásmé­rő erőt hordozó tengeralattjárók, amelyek jelenleg Skóciában állo­másoznak, többé nem köthetnének ki a brit haditengerészet skóciai tá­maszpontjain. Skócia emellett igényt tart az északi-tengeri olaj- és földgázmezők brit szektorában ki­termelt nyersanyagokra is. A hiva­talos londoni álláspont szerint azonban Skócia gazdaságilag ezzel együtt rosszul járna a kiválással. Amennyiben függetlenné vá­lik, az Európai Bizottság érvelése szerint Skóciának, mint új európai államnak, EU-csatlakozási tárgya­lásokat kellene kezdenie, vagyis nem válhat automatikusan az Eu­rópai Unió tagjává. Az SNP azon­ban úgy gondolja, ha Németor­szág egyesülésével Kelet-Német­­ország is gyorsan az EU szerves részét alkothatja, Skócia felvételé­vel sem lesz probléma. Alex Sal­mond skót kormányfő FOTÓ: EUROPRESS/AFP/ANDY BUCHANAN Bannockburn emléke ■ Kottász______________________________­______ N­em véletlenül 2014-et választotta a skót kor­mány a népszavazás időpontjának, hiszen jö­vőre lesz a hétszázadik évfordulója az 1314-ben, Bannockburn mezején megvívott csatának, amely­ben Robert de Bruce skót király néhány ezres serege megsemmisítő vereséget mért II. Eduárd angol ural­kodó sokszoros túlerőben lévő haderejére. Ezt a skót történetírás az angol hódítási kísérletek ellen folyta­tott háborúk legnagyobb skót katonai diadalaként tartja számon. A skót királyság független szuverén állam lett a középkor kezdetére, és 1707-ig ebben az állapotában is maradt fenn, de volt olyan időszak, amikor per­­szonálunióban élt Angliával és Írországgal, amikor VI. Jakab skót király lett az angol és az ír trón birto­kosa 1603-ban. Anglia és Skócia végül 1707-ben, a londoni és az edinburghi parlament által kölcsönösen szentesített uniótörvények alapján egyesült, a döntést Glasgow­­ban, Edinburghben és más városokban heves tilta­kozások követték. 1715 és 1745 közt az elűzött király utódainak támogatói, a jakobiták két nagy felkelést indítottak, de nem sikerült elmozdítaniuk a Hanno­­ver-házat a trónról. Széles körű autonómiát akkor kapott Skócia, amikor 1999-ben megalakult a skót parlament. A nemzetgyűlés a londoni parlamenttől függetlenül dönthet olyan, a skótokat érintő kérdé­sekben, mint a belügy, az oktatásügy, az egészségügy vagy a környezetvédelem. MEGFENYEGETTE AMERIKÁT ÉSZAK-KOREA. Az észak-koreai hadsereg térségbeli amerikai támaszpontokat fenye­getett meg tegnap válaszul arra, hogy B-52-es bombázók gyakorlórepülést végeztek Dél-Korea légterében az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlata keretében (képünkön Kim Dzsong Un észak-koreai vezető). Az északi legfelsőbb katonai parancsnokság közölte, hogy­­precíciós­ fegyvereinek hatósugarán belül van az amerikai haditengerészet egy-egy támaszpontja Guam és Okinava szigetén, és provokáció esetén megtámadja ezeket a bázisokat A KCNA észak-koreai hírügynökség a fenyegetést tartalmazó közleményben utalt arra, hogy a Guamón lévő Anderson légitámaszpontról szállnak fel B-52-es bombázók. Japánban állomásoznak amerikai atom-tengeralattjárók illetve Okinava szigetén is van amerikai haditengerészeti támaszpont fotó: europress/afp Leteszik a fegyvert a kurd lázadók M Sztkf.i Lf.vf.ntf.________________ A­ bdullah Öcalan, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bebörtön­zött vezetője felszólította a PKK lá­zadóit, hogy tegyék le a fegyvert és vonuljanak ki Törökországból, mert elérkezett az idő az „eddigi politika átértékelésére”, írta az MTI. „Hallgassanak el a fegyverek, és kerüljön előtérbe a politika” - szögezte le Öcalan nyilatkozatában, amelyet egy kurd politikus olvasott fel a kurd újév alkalmából Diyarba­­kirban. Az ünnepségeken mintegy negyedmillióan vesznek részt. A parkban Öcalan képei voltak látha­tók, mellettük a PKK, a Kurdisztáni Közösségek Uniójának, valamint az észak-iraki Kurdisztáni Regio­nális Kormány zászlói. „Elértünk abba a szakaszba, amikor fegyveres erőinknek a ha­tárok mögé kell vonulniuk. Ez nem a vég, hanem egy új korszak kez­dete” - állapította meg a kurd fel­kelés vezetője. „Itt az ideje az egy­ségnek. A törökök és a kurdok együtt harcoltak Canakkalénál (Gallipoli), s közösen alapították meg a török parlamentet 1920- ban. Az elmúlt 90 év minden hibá­ja ellenére olyan modellt akarunk felépíteni, amely minden elnyo­mott embert, osztályt és kultúrát felölel” - áll a békenyilatkozatban. Öcalan bejelentése hónapok óta várható volt, török és kurd részről is számítottak a bejelentésre, amió­ta folynak a titkos tárgyalások a ki­egyezésről. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök üdvözölte az üzenetet. A dél-törökországi San­­liurfa városában ugyanakkor anyák találkozóját tartották, ame­lyen 25 török és 25 kurd asszony vett részt, akiknek fiai török kato­naként kurdok kezétől estek el, i­­letve a török hadsereg végzett ve­lük mint terroristákkal. Elemzők azt várják, a kiegyezéssel a fegyve­resek Szíriában fognak nagyobb aktivitást mutatni, immáron török támogatással, a lázadók oldalán. kuspol@magyarnemzet.hu Palesztin államot sürget Obama A palesztinok megérdemelnek egy saját államot, jelentette ki Rámalláhban Barack Obama. A látogatás azonban nem dia­dalmenet, a csalódott paleszti­nok végig tüntettek a tárgyalá­sok idején, Gázából pedig ra­kétákat lőttek Izraelre. HÍRÖSSZEFOGLALÓ B­arack Obama Rámalláhban, Mahmúd Abbász palesztin el­nökkel tartott közös sajtótájékozta­tóján kijelentette: Amerika nem mondott le a béke kereséséről, a pa­lesztinok megérdemlik a saját álla­mot, a palesztin és az izraeli fiatalok pedig a jobb jövőt. Obama az MTI szerint megismételte szerda esti je­­ruzsálemi gondolatát, hogy „nehéz ügy” a palesztin-izraeli viszály ren­dezése, de Amerika „mélyen elkö­telezett” az önálló, területleg egysé­ges és életképes palesztin állam iránt. Abbász is síkraszállt a két­­állami megoldás mellett, s közölte, hogy a palesztinok készek megvaló­sítani vállalásaikat. A palesztin el­nök hangsúlyozta a függetlenség­hez, szabadsághoz és békéhez való jogukat, az 1967-es határvonalak­kal, Jeruzsálem fővárossal megszü­lető állam igényét. Rámalláhban az izraeli Tízes Csatorna tévé szerint a látogatás idejére, csütörtökre egy sem ma­radt a két napja kifüggesztett, Obamát ábrázoló óriásposzterek­ből. Az egyiket egy tüntetés alkal­mával az úttestre helyezték, majd sorra vonultak el rajta, vagyis Obama arcán az autók - rövid hezi­tálás után a Palesztin Hatóság egyik biztonságiakat szállító hivatalos járműve is. Egy másik, Obamát üd­vözlő posztert összefirkáltak, majd cipőkkel dobáltak, ami a muzul­mán jelrendszerben a lehető legna­gyobb tiszteletlenség jele. Az Oba­­ma-plakátokat megbecstelenítő képsorokat az amerikai diplomácia képviselői is látták, ami nagyban magyarázza a rámalláhi köszönté­sek hűvösségét. A himnuszok után üdvözlő beszédek nélkül vonultak tárgyalni az elnökök. Abbász a saj­tótájékoztatón megbélyegezte a Gá­zai övezetből indult rakétatáma­dást. Drit Struk, a radikális Zsidó Haza parlamenti képviselője szerint az eset jól mutatja, miért nem vo­nulhat vissza Izrael „Júdeából és Szamáriából” (Ciszjordániából). Obama a rámalláhi tárgyalások előtt megtekintette az Izrael Múze­umban a holt-tengeri tekercseket, s ezzel a diplomácia nyelvén megerő­sítette a reptéri beszédében már hangsúlyozott zsidó történeti-terü­leti folytonosságot, Izrael egyik leg­fontosabb legitimációs alapját. Az is fontos, hová nem megy el Obama, például nem látogatja meg a siratófalat. De a palesztinok kéré­se ellenére nem megy el Jasszer Arafat sírjához sem, s nem megy el izraeli börtönbe, hogy meglátogas­son palesztin foglyokat. Hertzl Ti­vadar, a cionizmus atyjának sírjá­nál viszont lerója kegyeletét.

Next