Magyar Nemzet, 2013. április (76. évfolyam, 89-117. szám)
2013-04-04 / 91. szám
kultura@magyarnemzet.hu Ember a hídon Sándor György hetvenöt éves Él Honthy Kinga________________________________________________ A pöttyös történet a kedvencem. A kalauz kéri a jegyet, de az utas nem adja, pedig van neki. Aztán adja, de visszakéri a lyukasztásból származó pöttyöt. Ez így elég értelmetlenül hangzik, de ahogy Sándor György mondja, zseniális. Egy előadó, ha csak egyetlen mondatot hagy is maga után, már nem élt hiába. A tehetséget a Jóisten nem egyforma kézzel méri, és sokat csak kevés embernek ad. Sándor György az eltelt hetvenöt évben sok maradandó mondatot adott, amelyik generációk közötti jelzés lett, függetlenül szinte attól hogy ki milyen tanult ember, vagy milyen humorérzékkel született. Az intellektuális humor az a műfaj, amelyikért a leghálásabb a közönség. A színvonal fokmérője nem a hangos nevetés, hanem a belső megrendülés. A jó humor nagyon szomorú és fájdalmas. Sándor György életének hetvenöt esztendeje alatt végigélte a XX. század fontos eseményeit, és mindig a „másik” oldalra érkezett. Mintha szándékosan tenné. Előbb a holokausztot kellett túlélnie, azután a szocializmust, majd a rendszerváltozást követő kötelező igazodást. Valamit azonban ebben az állandó fizikai és szellemi életveszélyben is jól csinálhatott, mert a stratégia működött. Megúszta a Dunába lövést, a szocializmus alatt az underground színházi-szellemi élet sztárja lett, pedig korábban a tehetségtelensége miatt kirúgták a színművészeti főiskoláról. - Tragikomikus volt, hogy én, az eszköztelen ember, mindenféle médiaháttér nélkül, hisz televízióban, rádióban nem szerepeltem, egyre veszélyesebbé váltam. Fogalommá. Zarándokoltak az emberek az estjeimre. Ott ült Nagy László, Pilinszky, Weöres Sándor, Latinovits Zoltán. Sokszor bele kellett mozognom a vastapsba, hogy ne legyen túl nagy a siker - mondta egy lapunknak adott interjúban. Pedig nem volt ez klasszikus politikai kabaré. Csak épp megengedte magának azt, hogy az 1968-as csehszlovákiai invázió után egy vulkánfíber bőrönddel, amelyikre krétával rá volt írva: „Ami, go home!”, bement a színpadra. És annyit mondott: „Ezek a csehek!” Fél év szilencium lett a büntetése. A hetvenes-nyolcvanas években járta az országot, a diákok zsúfolásig megtöltötték az egyetemi előadótermeket, Sándor Györgyöt ismerni sikk volt. A műfajáról - magát humoralistának nevezi - tanulmányok születtek. Amikor aztán a nyolcvanas évek végén megjelent a televízióban, és megszólalt a rádiókabaréban, kiderült, hogy erre a műfajra, pontosabban Sándor Györgyre tömeges az igény. A bordás tévés szkeccse például olyan örökzöld, amelyiket nem tudnak eleget ismételni. A díjaknak megvan a maguk ideje. Sándor György ezt is lekéste. A Karinthy-gyűrűt, a legnagyobb humoristaelismerést 2003-ban kapta csak meg, majdnem kizárásos alapon. Akkorra már minden kabarettista, aki számított, viselte az ujján. Farkasházy Tivadar, aki segítette annak idején, hogy bekerüljön a médiába, a díjátadó alatt a rádiószékház előtt sétálgatott. Ilyen beteg lett a világ. A Kossuth-díjat csak 2011-ben vehette át. Kévésén múlt, hogy nem Sas József után. Mindez annak köszönhető, hogy a rendszerváltoztatást követő szellemi harcmezőn sem igazodott ügyesen. Hiába, az uralkodó hatalommal szemben termelődő ellenanyag már a vérében volt. Szívesen beszél arról mindig, hogy 1978-ban a piarista Jeleníts István hatására katolicizált, hogy napi templomba járó, hogy szeretne híd lenni. Úgy tűnik, nincs nagy tülekedés az általa épített hídon, amelyen öszsze kellene békülnie a szellemi jobb- és baloldalnak. Sándor György azonban rendületlenül áll a hídfőn, és várja a vendégeket. Mit tegyen mást, ha neki nem érdeke, hanem „csak” értékrendje van. Isten éltesse így sokáig, ahogy van! 2013. április 4., csütörtök Kultúra -Mafir Nemzet 15 Mb. rovatvezető: Tölgyesi Gábor mam ■■■n ■■■■ m ni Alföldi Róbert szabad kezet kapott Huszonöt éves a Csík zenekar, amely a jubileum mellé az idén a Kossuth-díjat is megkapta. A zenekar az utóbbi időben a könynyűzenei számok népzenei feldolgozásával vívta ki az országos népszerűséget. Május 17-én a Művészetek Palotájában a negyedszázados évfordulót ünnepük Berecz András, Balogh Kálmán, Halmos Béla és Hegedűs Zoltán társaságában. A Kőműves Kelemen vezeti fel az István, a király augusztusi jubileumi előadását. A két darab rendezője, Alföldi Róbert tegnap a sajtó képviselői előtt ismertette szereposztását. Stohl András főszerepeket kap. a Kiss R._______________________ Előfutára volt a Kőműves Kelemen az István, a király rockoperának, és ahogy egykor, most is az előfutára lesz - fogalmazott Rosta Mária producer a két darab nyári előadása kapcsán. Mindkét Szörényi-Bródy-művet Alföldi Róbert rendezi. A Kőműves Kelement június 14-én mutatják be a RaM Colosseumban, az István, a király új rendezése augusztus 17- én debütál a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Román Sándor, a RaM Colosseum igazgatója elmondta: a Kőműves Kelemen volt az első koreográfusi megméretése. Úgy fogalmazott: egy színház akkor jó, ha mindig különlegességekkel áll elő, és Alföldi Róbert rendezése másfajta üzenetű darabként fog megjelenni. A rockballada címszerepét Stohl András kapta, a vándort Blaskó Péter, Annát Radnay Csilla alakítja. A dramaturg Vörös István, a koreográfus Vári Bertalan lesz, ők az új István-színrevitel létrehozásában is részt vesznek. Az István, a király előadásának aktualitását a jubileum adja: augusztusban lesz harminc éve, hogy a városligeti Királydombon először mutatták be a darabot. - Nagyon fontos, hogy tíz-húsz évenként a kor ránézzen - fogalmazott a rockopera jelentősége kapcsán Alföldi Róbert. - Remélem, tud olyan tükröt tartani, ami arra késztet, hogy elgondolkozzunk dolgokon - mondta, majd hangsúlyozta: szeretné, ha az előadás visszahozná az egymás felé fordulás és az összetartozás érzését, amelyet az ősbemutató harminc évvel ezelőtt kiváltott a közönségből. Alföldi Róbert kiemelte: szabad kezet kapott az alkotóktól, így a szereposztást maga állíthatta össze. Elárulta, hogy elsősorban nem zenészi, hanem rendezői szempontból válogatott. Lapunk kérdésére azonban elmondta: énektanár és maga Szörényi Levente is meghallgatta a színészeket, akiknek a többsége már énekesi lemezt is kiadott. A 2013-as István, a királyban lesznek olyanok, akik már korábban is játszottak valamelyik rendezésben, így a társulatos változatban debütáló Feke Pál lesz a címszereplő, a csíksomlyói előadásban sikerrel bemutatkozó Novák Péter pedig a táltos. Az, hogy Alföldi Róbert merőben másként közelíti meg a darabot, mint rendezőelődei, az is mutatja, hogy Koppány szerepére Stohl Andrást kérte fel. A krónikás Blaskó Péter, Asztrik László Zsolt, Labore Szemenyei János, Réka Tompos Kátya, Gizella Radnay Csilla, Sarolt Udvaros Dorottya, Vecellin pedig Makranczi Zalán lesz. Színpadra lép az ősbemutató két nagy ikonja is, Varga Miklós és Nagy Feró, de egyelőre meglepetés, hogy pontosan milyen szerepkörben láthatjuk őket. A díszleteket Menczel Róbert, a jelmezeket Nagy Fruzsina tervezi. Rosta Mária ismertette az előadás fontosabb paramétereit: 860 négyzetméteres színpadon mozog majd 300 szereplő és zenész, különleges, 20 méter magas díszletrendszert építenek ki. Mindez 260 millió forintba kerül. A négy előadásból hármat Szegeden láthatunk, ezekre már gyakorlatilag nincs jegy, az augusztus végén a sportarénában rendezendő budapesti bemutató jegyeinek pedig már több mint a 60 százaléka elkelt. Karácsonyra DVD is készül az új rendezésből. Először szólal meg a zenei alap élőben, a MÁV Szimfonikus Zenekar hatvan zenészét és az élő rockbandát Kesselyák Gergely vezényli. II Kiss Eszter Veronika_________ Bár az egész népzenei élet örül a sikereiknek, az új számok megítélése ambivalens. Még mindig missziónak tekintik a könnyűzene felhasználását a népzene népszerűsítésében, vagy most már a zenekar önálló útjaként látják ezt a profilt? Csík János: - Valóban fontos kérdés, milyen utat választunk. Huszonöt évvel a hátunk mögött akármibe már nem nyúlhatunk bele, és a zenei tudás mellett szükségesek a jó gondolatok is. Fontos, hogy megőrizzük, honnan jöttünk, és azt megfelelően tudjuk továbbadni. Nehéz megtalálni a kettő között az egyensúlyt, de talán azért is volt kezdettől sikerünk, mert mindig sikerült egyfajta borotvaélen táncolni. Szabó Attila: - Fontos az is, hogy az ember azt muzsikálja, amit szeret. Sosem éreztem azt, hogy teher lenne ez az irány. Eleinte egyáltalán nem volt tudatos, hogy ebbe errefelé indulunk, és mostantól ilyen számokat fogunk játszani. Inkább az tudatosította bennünk ennek a létjogosultságát, hogy azt láttuk: működik. Az első ilyen pillanat a pécsi folkfesztiválon történt, ahol eljátszottuk a Kispál-számokat - persze sikoltozott a közönség aztán elkezdtük játszani a kalocsai katonadalokat, és az a kétezer ember ugyanúgy énekelte azokat is. Nyilván a feldolgozásokra erősebb reflektorfény irányul, de ugyanúgy játszunk továbbra is autentikus népzenét. Mennyire sikerül a koncertszervezőkkel szemben érvényesíteni ezt a mentalitást? Kunos Tamás: — Nem szólnak bele. Egy fesztiválprogram esetén figyelembe vesszük, hogy milyen a közönség, egy kőszínházas felkérésnél jobban lehet tematizálni, ezt helyszíne válogatja. Attól friss a koncertprogramunk, hogy mindig a fellépés előtt tíz perccel állítja öszsze Jani, így elég rugalmas, és tudunk alkalmazkodni a közönség igényeihez. Majorosi Marianna: - Amikor tudatosítottuk magunkban, hogy a közönség szereti azt a zenei világot is, amit a népzenén kívül képviselünk, megállapodtunk abban, hogy nem készítünk olyan lemezt, amelyen csak az egyik vagy csak a másik zenei világ szerepel - ez megosztaná a közönséget. Nem az a célunk, hogy a közönségünk egyik vagy másik részének igényeit szolgáljuk ki: mi magunk mind a kettőt szeretjük játszani. - A májusi koncertjük a Művészetek Palotájában (Müpa) kifejezetten az autentikus népzenére épül. Mi a jövő útja? Cs. J.: - Bár ez az év a 25 éves jubileum jegyében zajlik, nagyon sok új ötlet és feldolgozás található a tarsolyunkban. Presser Gáborral megállapodtunk abban, hogy egy korábbi tervünket mégis megvalósítjuk. Alakul egy olyan összeállítás is, amelyben minden zenei műfaj szépségét meg szeretnénk mutatni a komolyzenétől a dzsesszig. Az idei Szigeten pedig Cseh Tamás-estünk lesz. A májusi koncertünkön a Müpában azok a zenészek lesznek a vendégeink - Berecz András, Balogh Kálmán, Halmos Béla, Hegedűs Zoltán -, akik onnan jönnek, ahonnan mi is indultunk huszonöt évvel ezelőtt. Ez egyfajta tiszteletadás nekik és az egész műfajnak. Ugyanakkor a műpás műsor része a jubileumi sorozatunknak, amelynek a többi nagy előadása ősszel lesz, maga az évforduló is őszre esik. Kecskeméten szeptemberben a népzenei találkozón lépünk fel, játszunk több vidéki nagyvárosban is. Az igazán nagy csúcspontja a jubileumi eseményeknek a hagyományos óévbúcsúztató koncertünk lesz. - A koncerteken túl mivel ünnepelnek még? Barcza Zsolt: - Süveges Gergő ír egy könyvet rólunk. Ez a zenekar történetét mutatja be rengeteg fényképpel és olyan érdekes történetekkel, amelyek nem annyira ismeretesek a közönség által. Egy, a tavalyi Sziget-fesztivál nagyszínpadán tartott koncertünk néhány számát tartalmazó CD-t mellékelünk hozzá. Válogatásalbumot állítunk össze a 25 év alatt készült felvételeinkből is, amelynek a különlegessége, hogy bakelitlemez lesz. Korlátozott példányszámban, sorszámozottan jelenik majd meg a zenekar tagjainak az aláírásával, de a tervek között szerepel egy új számokat tartalmazó lemez is. Borotvaélen táncolnak A 25 éves Csík zenekar a Kossuth-díjat is megkapta Szörényi Levente tót művét is színpadra állíthatja Alföldi fotó: béres attila Csík János zenekarvezető: Valóban fontos kérdés, milyen utat választunk fotó: nagy Béla Gerendást befogadnák Békéscsabán Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója nyitt levélben invitálja a kivándorolni készülő Gerendás Pétert színházába. A Liszt Ferenc-díjas zeneszerző húsvétkor a Facebookon közölte: emigrál. ■ R. Kiss_______________________ Nagyon keveset játszották a dalait a rádiók, koncertek pedig nincsenek - írta a zenész. A távozás okaként nevezte meg azt is, hogy szerinte Magyarországon fasizálódás tapasztalható. A közleményre tegnap Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója nyitt levélben reagált: szomorúsággal olvasta a zeneszerző levelét, és a színház társulata nevében meghívta Gerendás Pétert a teátrumba. „Munkát kínálunk neked: fellépést, zeneszerzést, alkotási lehetőségeket. Anyagi biztonságból pedig annyit, amennyit egy átlagos vidéki színház nyújtani tud. Hívunk, gyere közénk, építsd tovább azt, amihez a legjobban értesz: a zenédet, az előadó-művészetedet! Szeretnénk segíteni neked, és te is segíts abban, hogy közösen bebizonyíthassuk: ez egy befogadó, szeretettel teli, alkotásra kész és képes ország, ahol ha valaki bajba kerül, talál segítő kezeket” - írta az igazgató. Levelében kifejtette: a Gerendás által Magyarországon tapasztalni vélt „zsidózás, cigányozás, buzizás” náluk ismeretlen fogalom, és meg is marad annak. „Kimondani és olvasni is fájdalom ezt számunkra. Ismétlem, gyere közénk, alkoss, itt befogadó közösséget találsz, szívesen mesélnek neked erről a közegről és a benne uralkodó hangulatról a nálunk már megfordult - s hozzánk szívesen visszajáró - művésztársaid. Kérlek, ne hallgass azokra, akik szomorú helyzeted kapcsán is azonnal »aktuálpolitizálnak«, és ezzel is megosztani akarnak minket - magyarokat!” - írta a direktor. Fekete meghívása remélhetőleg elfogadásra talál, hiszen - hétfői Facebook-bejegyzése szerint - Gerendás pontosan ilyen közeget keres. „Nem akarom, hogy bárki a nevére vegyen, nem akarok a politika áldozata vagy pártok házi mártírja lenni. A problémáim nem ma kezdődtek, átívelnek kurzusokon. [...] Szeretem a hazámat, a honfitársaimat, mindig is az hajtott, hogy értéket teremtsek. Ha a szakmámon belül van számunkra itthon megélhetési lehetőség és toleráns, szeretetteljes légkör, akkor boldogan maradunk vagy visszajövünk” - írta hétfőn, ismét csak a Facebookoldalán Gerendás Péter.